Pesti Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti­­H­írlap II. ÉVFOLYAM 230. SZÁM 1991. OKTÓBER 1., KEDDI ­ Peking Peking nem fogja ölbe tett kézzel eltűrni a Tajvan füg­getlenségét szorgalmazó mozgalom erősödését — fi­gyelmeztetett Vu Hszüe-csi­­en kínai miniszterelnök-he­lyettes. Hozzátette: ha a taj­vani hatóságok nem lépnek fel határozottan a független­ségpárti mozgalom ellen, ak­kor veszélybe kerül a sziget stabilitása. Bagdad Hétfő reggel elutazott Bag­dadból az ENSZ megfigyelő csoportja, amelynek tagjai bi­zonyítékokat kerestek az ira­ki nukleáris programmal kapcsolatban. A csoport veze­tője elmondta, hogy a szakér­tők távozásáról az ENSZ és a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség közösen döntött. A 44 tagú csoport a tervezett nyolc helyszín közül hatot megvizsgált, és megfelelő bi­zonyítékokat talált arra néz­ve, hogy Irak titokban atom­fegyver előállítását célzó programot valósított meg. Johannesburg Ismeretlen tettesek Johan­nesburg fekete elővárosában, Thokozában meggyilkolták Sam Ntuli jeles dél-afrikai polgárjogi harcost, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tagját. A rendőrség közlése szerint a gyilkosok egy robo­gó autóból nyitottak tüzet. Ntuli a 25. áldozat a béke­megállapodás két héttel eze­lőtt történt aláírása óta. Nel­son Mandela, az ANC elnöke kijelentette, hogy a merény­let a bizonyság rá, hogy még mindig működnek halálbri­gádok az országban. Kinshasa kilencórás tárgyalásokat kö­vetően Mobutu Sese Seko, Zaire elnöke beleegyezett, hogy az átmeneti válságkor­mány vezetője Etienne Tshi­­sekedi, az ellenzék vezetője legyen. Tshisekedi az Unió a Demokráciáért és a Társadal­mi Haladásért elnevezésű szervezet vezetője, aki Mobu­tu 1965-ös hatalomátvétele előtt belügyminiszter volt jú­liusban még elutasította az elnök hasonló ajánlatát. Tbiliszi Vasárnap erős robbanás rázta meg a­ tbiliszi televízió köz­ponti épületét és a mezőgaz­dasági minisztériumot, mi­után zsákutcába jutottak az ellenzék és a kormány közötti tárgyalások. Az ellenzék fő­hadiszállásául szolgáló televí­zió elleni­­merényletben leg­alább öten megsebesültek. A mezőgazdasági minisztéri­umnál ennél jóval nagyobb a sebesültek száma. Ellenzéki vezetők szerint a televízió el­leni merénylethez páncélos­elhárító fegyvert használtak. Szingua volt miniszterelnök, az ellenzék vezére provokáci­ót emlegetett, ugyanakkor Gamszahurdia cáfolta, hogy támogatóinak köze lenne a merénylethez. Algír Sadli Bendzsedid algériai el­nök feloldotta az iszlám fun­damentalisták véres zavargá­sai miatt június elején négy hónapra elrendelt szükségál­lapotot. , Szudán Tizenhárom tisztet és a betil­tott Umma-párt két vezetőjét ítélték halálra Szudánban, mert résztvettek az Omar Haszan el-Besír tábornok el­leni áprilisi puccskísérletben. Akkor próbálták megdönteni a katonai junta uralmon levő vezetőjét, mert a puccskísérlet hírét hivatalosan cáfolták. SOK A JELÖLT A MINISZTERELNÖKI POSZTRA Az RMDSZ és a kormányalakítás A Zsil völgyi bányászok erőszakos bukaresti fellépése majd elvonulása, Petre Roman miniszterelnök lemondá­sa új helyzetet teremtett a román belpolitikai életben. Ion Iliescu elnök már a kormány átalakításáról folytat tárgyalásokat a román parlament pártjaival, így az RMDSZ-szel is. Erről és a kormányfői posztra esélyes je­löltekről az RMDSZ szóvivője, egyben politikai titkára tájékoztatta lapunkat. GULYÁS L. ISTVÁN Ön szerint az RMDSZ most közzétett feltételeit a kor­mányátalakításban való rész­vételről hajlandóak lesznek-e a Nemzeti Megmentési Front részéről elfogadni ? — kérdez­tük az RMDSZ szóvivőjétől. — Nem a Megmentési Frontnak benyújtott listáról van szó, hanem az új kor­mány kialakítandó program­jával szemben megszövege­zett elvárásokról, a mostani helyzetben a kettő nem ugyanaz. Hiszen az új kor­mány nem feltétlenül, sőt re­mélhetőleg nem lesz azonos a Nemzeti Megmentési Front­tal vagy annak eddigi kormá­nyával. Iliescu államfő és a politikai pártok vezetői is nyomatékosan fellépnek egy nemzeti egységkormány vagy egy koalíciós, esetleg egy szakemberekből összeállított kabinet létrehozása mellett. — Valóban van most esély arra, hogy az RMDSZ részt vegyen egy új kormány meg­alakításában? — Igen, hiszen elnöksé­günk úgy ítélte meg, adottak a feltételek arra, hogy az új kormány programjának leg­alább fő vonalakban történő kialakítását szolgáló megbe­széléseken részt vegyen. Hogy a leendő kormányban pártunk konkrétan részt vesz-e, az természetesen a majd kijelölendő új minisz­terelnökkel folytatott tárgya­lások kimenetelétől függ. De az RMDSZ mindenesetre ki­nyilvánította, hogy részt kí­ván venni az új kormány munkájában, s ez alapvető fontosságú volt. — Milyen tárcák élén le­hetnek változások? — Gyakorlatilag minden miniszter személye megvál­tozhat, s persze az új minisz­terelnök elképzeléseitől függ, hogy a mostani kormány tag­jai közül ki marad és ki megy. — Úgy tűnik, arra is van esély, hogy a leendő kormány­fő változatlanul Petre Roman marad. — Ez szerintem nincs így, bár az elmúlt napokban sok ilyen hír keringett Bukarest­ben. Az azonban tény, hogy a Nemzeti Megmentési Front igazgató kollégiumának rendkívüli ülése úgy döntött, Teodor Stolojan volt pénz­ügyminisztert és a privatizá­ció országos ügynökségének jelenlegi igazgatóját jelöli kormányfőnek. Rengeteg név forog közszájon és a lapok ha­sábjain. Victor Stanculescu tartalékos hadseregtábor­nok, volt hadügyminiszter neve is szóba került mint a kormányfői poszt egy lehetsé­ges várományosa. Ő állítólag Petre Roman lépése előtt né­hány nappal szintén lemon­dott iparügyi miniszteri tár­cájáról, de ezt hivatalos for­mában még nem erősítették meg. Rajta kívül Vasile Ionel tábornok, Iliescu katonai ta­nácsosa, valamint Florentin Tirpan, Temes megye volt és sokat vitatott megyei prefek­tusa, exigazságügy-miniszter is szerepel a jelöltek listáján, akárcsak Aurel Dragos Mun­­teanu, Románia ez idő szerin­ti ENSZ-képviselője. Nyilatkozat Az RMDSZ országos elnöksége szeptember 28-án rendkívüli értekezletet tartott Kolozsvá­rott. Ezen áttekintette a válsá­gos politikai helyzetet, és a kor­mányalakítással kapcsolatban a következő alapelveket fogal­mazta meg: Az új kormány programjá­nak irányozza elő: 1. A pártállam restauráció­jának megakadályozását, a poli­tikai és gazdasági életet megbé­nító totalitárius struktúrák fel­számolását. 2. A helyhatóságok önkor­mányzatának garantálását, a rádió és televízió pluralizmusá­nak szavatolását és kormányza­ti befolyástól való függetleníté­­sét. Olyan törvényes rendelke­zések alkalmazását, amelyek megakadályozzák, hogy a sajtó a társadalmi és nemzeti uszítás, a hazugság, a rágalmazás és a zavarkeltés eszköze legyen. 3. A nemzetiségi jogok tör­vényes kereteinek megteremté­sét és az ezek gyakorlásához szükséges intézmények létre­hozását, beleértve a Nemzetisé­gi Minisztériumot. 4. A közegészségügy, az ok­tatás és kultúra kérdéseinek ki­emelt feladatként való kezelé­sét. Az újonnan megalakult kormány terjessze sürgősen a parlament elé az egyházak által kidolgozott kultusz törvényja­vaslatot. 5. A gazdasági reform reális alapokon való kiteljesítését, a privatizáció felgyorsítását, a ke­reskedelmi társaságok privati­zációjára vonatkozó törvény és földtörvény módosításával. 6. A gazdasági reform társa­dalmi védőintézkedésekkel való társítását, és ennek megvalósí­tásáért külföldi hitelek haszná­lását. 7. A pénzügyi zárlat részle­ges feloldását, és ennek kiegé­szítéseként a csődtörvény elő­készítését és következetes al­kalmazását. 8. A munkanélküliség meg­felelő eszközökkel kezelését. 9. Az infláció fékezésére irá­nyuló gazdasági intézkedések törvényesítését. A megkülön­böztetett állami támogatást, a több változatban elkészített társadalmi, gazdasági előrejel­zést a politikai döntések előké­szítéséhez, a reformfolyamat szabályozásához. Végül az RMDSZ országos elnöksége megbízta Domokos Gézát, Szőcs Gézát, Csapó Jó­zsefet és Tokay Györgyöt, hogy az RMDSZ képviseletében az irányelvek figyelembevételével részt vegyenek az új kormány megalakítását célzó tárgyaláso­kon. KATONAI KONVOJ TART HORVÁTORSZÁG FELÉ Mozgósítás és dezertálás Több mint 200 katonai jár­műből álló konvoj indult el hétfőn, kora reggel Belgrád­­ból Horvátország felé — je­lentette az AFP francia hír­­ügynökség, amelynek hely­színi tudósítója szerint a kon­vojban mintegy harminc pán­célos csapatszállító jármű, húsz nehézharckocsi is halad a jugoszláv fővárost Zágráb­bal összekötő autóúton. A katonai menetoszlop út­nak indítása mindenképp a Kadijevic nemzetvédelmi mi­niszter és a Tudjman elnök között létrejött tűzszüneti egyezmény megsértését je­lenti. A hadsereg bizonyára azzal indokolja majd dönté­sét, hogy a horvát fegyveres erő sem tesz eleget a megálla­podásnak. Branko Kostic, a jugoszláv államelnökség alelnöke kije­lentette: nagyobb esélyei len­nének a jugoszláviai béke megteremtésének, ha a hor­vátországi vezetés tudomásul venné, hogy nem számíthat külföldi katonai segítségre. Szerinte össze kell roppanta­­ni a horvát fegyveres erőket, és azután tárgyalóasztalhoz lehet ülni. Bosznia-Hercegovina nyu­gati részén általános mozgó­sítást rendelt el a Banja Lu­­ka-i katonai körzet parancs­noka. Ez minden 20—60 év közötti férfit érint. Izetbego­vic boszniai elnök a katonai behívást törvénytelennek mi­nősítette. Macedóniában ko­moly aggodalmat vált ki az, hogy a jugoszláv hadsereg mozgósítást erőltet a déli köz­társaság sorköteleseire, arra hivatkozva, hogy Bulgária tá­madásra készül Jugoszlávia legdélibb köztársasága ellen. Skopjében közölték a szófiai rádió ezzel kapcsolatos hatá­rozott cáfolatát. Macedón hi­vatalos szervek egyébként már többször figyelmeztették a köztársaság tartalékosait és sorköteleseit, hogy ne tegye­nek eleget a behívóparancs­nak, mivel Macedónia nem kíván részt venni a horvát— szerb viszályban. A hadsere­gen belül nem csak a mace­dón sorkötelesek távolmara­dása okoz súlyos gondokat, mind komolyabb jelenség a dezertálás, amelyet már a szerb sorkötelesek is tömege­sen határoznak el. A Sidnél és Vinkovcinál ki­alakult helyzet nem kedvez a hadseregnek. Vinkovci váro­sának laktanyáját fel kellett adni, a Sid közelében, Tovar­­niknál kialakult frontvonal pedig szétzilálódott, mivel tá­vozott több rosszul felszerelt katonai alakulat. A zágrábi rádió jelentése szerint ismét heves harcok színhelye volt hétfőn Vukovár és környéke: a szövetségi hadsereg három vadászbombázója támadta Vukovár külvárosát, majd a reggel Belgrádból elindult páncéloskonvoj is részben a város felé vette útját. A Zág­rábtól 70 kilométerre keletre fekvő Bjelovárból napok óta tartó harcok után visszavo­nult a szövetségi hadsereg. Covac falu csata után fotó:mti/reister Koreai „földindulás” ______________________G. FEHÉR PÉTER ________________ Úgy tűnik, Észak-Koreában is „megmozdult a Föld”. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban mind a mai napig érintet­len maradt a sztálinista berendezkedés. Az ország élén Kim Ir Szen áll, kezében tartva a legfontosabb állami és pártfunkció­kat. Már utódját is kijelölték, fia személyében. Ha a terv sikerül, és az ifjabb Kim veszi át a hatalmat, akkor ez lesz a világon az első kommunista dinasztia. Erre azonban nem biztos, hogy sor kerül. A kijelölt időpont a következő év, amikor is tíz év után ismét pártkongresszust kí­vánnak tartani. Addig azonban sok víz folyik még le a Tedon­­gon, amely kettészeli Phenjant, az észak-koreai fővárost. Az el­múlt időszakban hírek érkeztek arról, hogy egyes vidéki váro­sokban többezres tömeg tüntetett Kim Ir Szen politikája ellen. A megmozdulások elsősorban gazdasági jellegűek voltak. Észak-Koreában főleg a fővárost látták el élelemmel, azt is úgy, ahogy. A vidéki településekre vajmi kevés élelmiszer jutott. Az éhínségről már eddig is érkeztek hírek, de méreteit mindig ho­mály fedte. Külföldiek ugyanis csak kísérővel közlekedhetnek az országban. Éppen ezért a látnivalók mutogatása meglehető­sen „célirányos”. A most lezajlott megmozdulások önmagukban talán nem je­lentősek, de ha figyelembe vesszük azt, hogy Észak-Korea a vi­lág egyik legjobban szervezett országa, ahol az államhatalom még a magánélet szférájába is behatol, akkor azt mondhatjuk, hogy ha hajszálvékonyak is a repedések, mégis rést ütöttek a monolitikus rendszeren. JOGEGYENLŐSÉGET ÉS JOGBIZTONSÁGOT KÖVETEL A CSEMADOK Döntsön a népszavazás „A teljesen önálló Szlovákiá­ért kiálló politikusok minded­dig még csak meg sem kísérel­tek meggyőzni bennünket ar­ról, hogy a leendő önálló Szlo­vák Köztársaság esetleg szé­lesebb körű jogokat biztosít számunkra, mint a szövetségi állam, amely elfogad számos, nemzeti kisebbségeket is érintő nemzetközi egyez­ményt.” Egyebek közt ez ol­vasható a cseh-szlovákiai ma­gyarság kulturális életét szervező Csemadok országos választmányának — a hétvé­gén Losoncon tartott — ülé­séről kiadott állásfoglalás­­ba il. n­.‘ Az állásfoglalás szerint a Csemadok országos választ­mánya nem támogatja azokat a politikai erőket, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmányelle­nesen, a nemzetiségek jogbiz­tonságának szavatolása nél­kül felbomoljék egy szuverén Csehországra és egy szuverén Szlovákiára. „Olyan állam­ban kívánunk élni, amely jog­­egyenlőségen és jogbiztonsá­gon alapul, s amely alkotmá­nyosan biztosítja — minden megkülönböztetés, nemzeti­ségi és etnikai hovatartozás­ra való tekintet nélkül — va­lamennyi állampolgár egyéni és közösségi jogait” — olvas­ható az állásfoglalásban. A Csemadok vezetősége mindazonáltal hangsúlyozta: elismeri a népek és nemzetek önrendelkezési jogát. A testü­let arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az államformá­ról kizárólag alkotmányos módon, egyedül az állampol­gároknak van joguk dönteni. Ezzel a Csemadok — a „refe­rendum” szó használata nél­kül — gyakorlatilag csatlako­zott azokhoz, akik népszava­zást szorgalmaznak a Cseh­szlovák Föderáció jövőjéről. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Brémában ingatag SPD-győzelem Vasárnap a brémai parla­menti választásokon a Né­met Szociáldemokrata Párt győzött ugyan, de 1987-es eredményéhez ké­pest mintegy 12 százalé­kot vesztett. Miután húsz évig abszolút többséggel a háta mögött egyedül kor­mányzott a Hanza-város­­ban, most partnereket kénytelen keresni. Az SPD a 100 tagú helyi par­lamentben 41 mandátu­mot mondhat magáénak: ha a zöldekkel vagy a libe­rálisokkal összeáll, több­ségbe kerülhet ugyan, ám az ilyen többséget ingatag­nak tartják. Wedemeier brémai polgármester elis­merte, hogy az eredmény a győzelem ellenére is „ka­tasztrofális” az SPD szá­mára. A szociáldemokraták saját visszaesésük mellett legjobban a szélsőjobbol­dali Német Népi Unió (DVU) előretörése miatt aggódnak. A DVU a másik szélsőj­oboldali párttal, a republikánusokkal együtt körülbelül nyolc százalé­kot szerzett Brémában. (M..)

Next