Pesti Hírlap, 1992. október (1. évfolyam, 196-221. szám)

1992-10-01 / 196. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Hírlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 196. SZÁM 1992. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK HÍREK : Gorbacsov megtagadta a tanúskodást az alkotmánybíróságon zajló SZKP-perben. Az alkotmánybíróság magára nézve rendkívül sértőnek minősítette Gorbacsov elutasító válaszát, s elrendelte, hogy az exelnököt ismét idézzék meg. A testület elnöke, Valerij Zorkin felszólította az egykori elnök-főtitkárt, hogy tartsa szem előtt alkotmányos kötelességeit. Amennyiben ez nem történik meg, az orosz állampolgárok vonatkozásában alkalmazható jogi szankciókkal fognak élni Gorbacsoval szemben. A francia kormány hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy valamelyest elhalaszszák az Európai Unió alapokmányát jelentő maastrichti szerződés ratifikálását az Európai Közösség egyik vagy másik országában, de ez csak rövid halasztást jelenthet. John Major brit miniszterelnök párizsi tárgyalása előtt néhány órával a Quay d’Orsay szóvivője, Daniel Bernard azt mondta, tisztában vannak a brit kormány nehézségeivel a ratifikálás kérdésében, a brit parlamentben mutatkozó ellenállással, s ezért járulnak hozzá az eredetileg december 31-re kitűzött határidő esetleges kisebb megváltoztatásához. Éhségsztrájkot kezdett húsz izraeli és megszállt területeken létsített börtön ötezer palesztin foglya életkörülményei javítását követelve. A mozgalom a délizraeli Askelon büntetőintézetében kezdődött a hét elején, s onnan terjedt el országszerte, annak nem részesei azonban a katonai kézen lévő börtöntáborok lakói. A foglyok őreik brutalitása, a cellák túlzsúfoltsága, a gyakori elkülönítések, az áldatlan egészségügyi viszonyok és a közlésük szerint csökkentett élelem ellen tiltakoznak. Mégis aláírják a Mozambikban 16 éve folyó polgárháború végét jelentő békeszerződést. A korábbi értesülésekkel ellentétben ugyanis ma Rómába utazik Afonso Dhlakama, a Mozambiki Nemzeti Ellenállás (RENAMO) vezetője, hogy Joaquim Chissano államfővel aláírja a dokumentumot. A dél-afrikai rádió közlése szerint az ellenzéki vezetőt véleménye megváltoztatására Pik Botha dél-afrikai külügyminiszter vette rá, aki maga is részt vesz Rómában az aláírási ceremónián. — Illegális és igazolhatatlan módon cselekedett Ciskei hadserege, amikor szeptember 7-én rálőtt a Bisho körzetében tüntető tömegre —jelentette ki tegnap a nyomozással megbízott délafrikai bizottság. Az össztűznek 29 halottja volt — ebből 28 az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tagja — és több száz sebesült. A bizottság az akciót mind morálisan, mind törvényesség szempontjából védhetetlennek tartja, és felszólítja Oupa Gyozo tábornok kormányát arra, hogy ezt nyilvánosan elismerje. — Mandela Kínába látogat. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus október 4-től Jang Sang-kun államfő meghívására tartózkodik majd az ázsiai országban — közölte tegnap Pekingben a külügyminisztérium szóvivője. Kína diplomáciai kapcsolatok felvételére készül a Dél-afrikai Köztársasággal. Megfigyelők szerint Mandela látogatásán ez lesz a legfőbb téma. EGY OROSZ EZREDES PÁLFORDULÁSA Baranyai pókerjátszma A Baranyából kiűzött polgárok tömeges visszatelepítésének a horvát hatóságok szerint tegnap kellett volna kezdetét vennie, ám a hírek szerint a több ezer menekült egyelőre marad ott, ahol van. Úgy tűnik, inkább politikai színjátékról van szó, semmint komoly, szervezett akcióról. KALAPIS RÓKUS, ZÁGRÁB A horvát vezetőség megkísérelt nyomást gyakorolni az ENSZ-re, azzal a céllal, hogy megváltoztassák a Vance-féle béketervet. Azzal ugyanis a horvátok már régóta elégedetlenek, különösen azon kitételével, hogy a megszállás alatti területeket kivonták a horvát állam fennhatósága alól. Zágrábi vélekedések szerint mindenképpen szükség volt tehát egy új mozzanatra, amelynek bevetésével kissé fel lehet lazítani az egyre inkább megkövesedő helyzetet, ráadásul az utóbbi területi veszteséggel fenyegeti a köztársaságot. Alekszandr Hromcsenkov orosz ezredes, a keleti zóna parancsnoka minden további nélkül kijelentette: biztosítani fogja a menekültek visszatérését. Cedric Thornberry, az ENSZ-békecsapatok polgári ügyeket kezelő osztályának vezetője, valamint a Zágrábba látogató Cyrus Vance és Lord Owen, a Jugoszlávia-konferencia társelnökei viszont mindenáron le akarták beszélni a kormányt, illetve a horvát vezetőséget a látványos akcióról. Hromcsenkov ígéretét időközben megmásította, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy a visszatelepülést minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja gátolni. Ki érti ezt?! Hromcsenkov helyettese, Peeters belga ezredes máris hangsúlyozta, hogy a keleti zónában állomásozó másfélezer orosz és belga katona le fogja zárni az utakat. Hogy végül is az ENSZ-katonáknak lett igazuk, azt a szerb fél legutóbbi „figyelmeztetése” is bizonyítja. A minap, hat hónapos szünet után ismét légiriadó volt, Podravska Slatina és Pozega városok felett húztak el a vadászbombázók, világosan tudtára adva mindenkinek: Belgrád nem szándékozik lemondani hódításairól. A menekülteknek pedig sovány vigaszul szolgálhat, hogy a nyugati zónában — amely egyébként a legnyugodtabb körzet az összes közül — valóban sor kerül a menekültek visszatelepítésére. A Novska környéki falvak lakosai visszatérhetnek otthonaikba. KÖRVONALAZÓDIK A „NEMZETI PÁRT" Van már kormányfőjelölt Bármilyen eredménnyel végződik a megismételt romániai elnökválasztás, egyvalami biztosra vehető: az új román parlament és a kormány is baloldali pártok irányítása alatt áll majd. Valószínűleg a Nemzeti Demokratikus Megmentési Front, az RNEP, a Demokratikus Agrárpárt, a Nagy Románia Párt és a Szocialista Munkapárt szövetségéből alakulhat ki a kormány, de ha Ion Iliescu az utóbbi két párt kompromittáló részvételét el is utasítaná, a szükséges többség biztosított lenne. SZONDIT ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA Oliviu Gherman, az NDMF elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón felvillantotta egy „Nemzeti Párt” létrehozásának lehetőségét: „Egy átfogó, nemzeti felelősségű koalíciót szeretnénk” — mondta. Gherman, ha burkoltan is, megerősítette, hogy pártja és az NMF közti szövetség csak Petre Roman nélkül lehetséges. „Nyilvánvaló, hogy az NMF-nek rendet kell tennie saját portáján”. A sajtótájékoztatón jelen volt Adrian Nastase külügyminiszter is, aki néhány héttel a választások előtt állt át a Nemzeti Demokratikus Megmentési Front soraiba, cserbenhagyva a Petre Roman-féle NMF-et. Nastase tegnaptól új pártjának alelnöke, és ő fogja vezetni a rendkívül bonyolultnak ígérkező kormányalakítási tárgyalásokat is. Nastase, aki külügyminiszterként nem okozott csalódást, a Demokratikus NMF legvalószínűbb jelöltje a miniszterelnöki tisztségre. „El akarjuk kerülni a más országokban előforduló megtorpanást, nemzeti egységet célzó megoldást kell találnunk, hiszen egy kormány nem lehet hiúság eszköze” — nyilatkozta a küszöbönálló tárgyalásokra célozva Nastase. Szintén sajtótájékoztatót tartott a választások nagy vesztese, a Demokratikus Konvenció vezetősége. Emil Constantnescu egy felhívást tett közzé, nem volt hajlandó azonban válaszolni az újságírók kérdéseire. A felhívás — amelyet az ország valamennyi demokratikus erőjének címzett — sajnos alátámasztja a mindinkább erősödő érzést: a Konvenció fejvesztetten próbálja menteni a menthetőt. Azok az érvek legalábbis, amelyekkel a felhívás új szavazatokat próbál szerezni, elég vérszegénynek tűnnek. Az elnökválasztás második menetével kapcsolatos az a hír is, miszerint Gheorghe Funar kijelentette: pártja, a Romániai Nemzeti Egység Párt még nem döntötte el, kit támogasson a két jelölt közül. Mehet a brazil elnök Ez Rio, de nem a karnevál. Az elnök leváltását követeli a dühödt tömeg. A brazil képviselőhöz időközben elsöprő többséggel úgy döntött, megindítja az ország államfőjének leváltási folyamatát Az Impeachment mellett az 503 képviselő közül 441 szavazott igennel, 38 ellenezte, egy tartózkodott 23 képviselő távol maradt a történelmi szavazástól. Fernando Collor de Mello elnököt egy kongresszusi vizsgáló bizottság bűnösnek találta abban, hogy több millió dollár személyes anyagi haszon fejében, hivatali tisztét felhasználva, védelmet nyújtott egy korábbi közeli munkatársa törvényellenes üzleti ügyeihez. A bizottság jelentését fogadta el most a képviselőház, s ezzel szabad utat engedett az államfő leváltásához. A képviselőházi nyílt, név szerinti szavazást élőben közvetítette a brazil televízió. A brazil alkotmány értelmében most hat hónapra felfüggesztik az államfőt hivatalából, s a végleges döntést a szenátus mondja ki. Ez a szavazás már csak formalitásnak tekinthető, még akkor is, ha az elnök szóvivője tegnap közölte: Collor de Mello nem mond le. Nincs szolidaritás J. F. BALVANY, PÉCS Erhard Busek, az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője, miniszterelnök-helyettes szerint jelenleg 150 000 külföldi állampolgár tartózkodik illegálisan Ausztriában. Kívánatos lenne a jugoszláviai vérfürdő áldozatai számára ideiglenes menedéket biztosítani, ezzel azonban sokan nem értenek egyet. Közvélemény-kutatások szerint is csak a lakosság 27 százaléka helyesli a további befogadásokat. A bonni és a bécsi parlament elnökei, Rita Süssmuth és Heinz Fischer lapunk kérdésére válaszolva elmondták, mit tennének kormányaik abban az esetben, ha a Belgrád által kezdeményezett fegyveres összetűzés továbbterjed, és Ausztria határain ismét feltűnne a háborús menekültek áradata. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a probléma megoldása érdekében nem jött létre európai szolidaritás, de egy újabb katasztrófa esetén — amely a szerb megszállás alatt lévő Baranya-háromszögben bármikor bekövetkezhet — azonnali intézkedések várhatók német és osztrák részről egyaránt. Mindkét elnök a Szerbia elleni ENSZ-embargó szigorítását és fokozott ellenőrzését sürgette, valamint Belgrád agressziójának megfékezését követelte. Ennek alapján minden európai államnak meghatározott számú jugoszláviai menekültet kellene befogadnia Süssmuth asszony szerint Németország 1989 óta 2,5 millió hontalannak adott menedéket, ez az Európában benyújtott kérelmek 60 százaléka. Arról a sajtóértekezleten nem volt szó, hogyan kellene megakadályozni a belgrádi rendszer agresszív politikáját. MOSZKVA NEM MOND LE A SZIGETEKRŐL Miért nem utazik Jelcin Tokióba? Néhány héttel ezelőtt nagy port kavart fel a nemzetközi politikai színtéren, hogy Borisz Jelcin elhalasztotta japáni látogatását. Ezzel kapcsolatban hivatalos és nemhivatalos formában több indoklás is napvilágot látott, de általában és elsősorban a Kuril-szigetek tulajdonjoga feletti éles orosz—japán vitákat hozták fel magyarázatként. (A hírek szerint Jelcin novemberben mégis elutazik a szigetországba.) Borisz Jelcin az AN orosz hírügynökségnek adott interjúban erről a témáról szólt. PH—AN-EXKLUZÍV — Miért halasztotta el tokiói .. . .i utazását? — Először is azért, mert Japán túl határozottan vetette el a Kuril-szigetek sorsának kérdését. Mi nem tudunk így tárgyalni, hiszen az oroszok nem mondanak le ilyen egyszerűen a szigetekről. A halasztásban szerepet játszottak a tokiói tüntetések is. Nem akartam úgy járni, mint tavaly Gorbacsov, akinek egy pincébe kellett elrejtőznie a tüntető diákok elől. Oroszország elnöke nem engedheti meg magának, hogy így megalázzák. — Ez nem befolyásolja Oroszország kapcsolatait a térség országaival ? — Természetes, sőt, azt szeretnénk, ha mindenki előtt nyilvánvaló lenne, hogy a jó kapcsolatok hívei vagyunk. Azóta beszéltem már Mijadzava japán és Ro Te Vu dél-koreai elnökkel is. Éppen a minap jeleztem telefonon koreai kollégámnak, hogy átadtam a koreai Boeing gép esetével kapcsolatos anyagokat, beleértve a repülőgép „fekete dobozát” is. — Gazdasági téren sem várhatók változások a szigetviták miatt? — Nem hinném, de az is biztos, hogy az eddigieknél nem válik dinamikusabbá jelenlétünk a Távol-Keleten. De ha szeptemberben elmentem volna Japánba, s tárgyalásaink eredménytelenül zárultak volna, akkor sem lett volna más a helyzet. LEMONDOTT AZ UKRÁN KORMÁNYFŐ Ellenzéki offenzíva MTI• Hosszas vajúdás után tegnap lemondott tisztéről Vitold Fokin ukrán kormányfő. Döntését Leonyid Kravcsuk elnök közölte a törvényhozás ülésén. Az orosz tévé beszámolója szerint Fokin azzal indokolta távozását, hogy nem akarja tovább élezni a feszültséget Ukrajnában. Fokint és kormányát az elmúlt hetekben igen keményen bírálta az ellenzék, lemondatására aláírásgyűjtés kezdődött. A szeptemberi közlekedési és bányászsztrájk résztvevői szintén Fokin távozását követelték. A befolyásos pártok és szervezetek szerint a miniszterelnök és az általa vezetett kormány minden eszközzel lassította az ukrán reformokat, és nem érvényesítette eléggé az ország érdekeit az államközösségben, illetve a világban. Fokin egyelőre nem hagyja el hivatalát, a folyamatban lévő ügyeket tovább viszi. A viharosnak ígérkező kijevi parlamenti ülésszakon tegnap az ellenzék az egész kormány távozását is követelte. Sürgették Kravcsuk elnököt, hogy jogkörénél fogva haladéktalanul menessze a kormányt, egyidejűleg pedig kezdje meg a politikai tárgyalásokat arról, kiket, milyen ellenzéki gazdasági és politikai szakértőket bíz meg miniszteri tárcával. Kijevi diplomáciai körökben nem zárják ki, hogy akár a lemondott Fokin bársonyszékét, de legalább helyetteseinek posztját ellenzéki vezetők kaphatják meg.