Pesti Hírlap, 1992. december (1. évfolyam, 247-271. szám)
1992-12-14 / 258. szám
A SZER-sztori 1. oldal A KDNP nem vallási párt 10. oldal Tollas Tibor-est Pesten 11. oldal Falu a Börzsöny mögött Megay László riportja 13. oldal A békéltető EBEÉ Az Európát, az EBEÉ tagországait sújtó regionális válságok kezelése, a konfliktusok elhárítása lesz a fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet ma és holnap tartanak a svéd fővárosban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagországainak külügyminiszterei. A magyar küldöttséget Jeszenszky Géza külügyminiszter vezeti, aki tegnap megérkezett Stockholmba. A tanácskozásnak várhatóan az lesz a fő eredménye, hogy elfogadnak egy olyan békéltető és vitarendezési rendszert, amely nemzetközi jogi kötelezettségeket is teremt az aláírók számára, és a tagállamok közötti bármiféle vita és konfliktus békés rendezésére igénybe vehető. Meddig tűrik...? MTI* Vladimír Meciar szerint két helyről, Prágából és Budapestről irányítják a Szlovákiára nézve kedvezőtlen kép kialakítását. Ezt Galgócon (Hlohovec), egy lakossági fórumon hangoztatta a szlovák miniszterelnök. Ott volt Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke is, akinek feltették a kérdést: meddig tűrik még Duray Miklósnak, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének „kártékony, szlovákellenes tevékenységét”? Gasparovic szerint ha fellépnének ellene, akkor Magyarország rámutathatna arra, hogy totalitárius rendszer fenyeget Szlovákiában. Kohl Moszkvában A legfontosabb miniszterek — az előrejelzések szerint Kinkel külügy-, Waigel pénzügy- és Möllemann gazdasági miniszter — társaságában utazik ma Helmut Kohl német kormányfő Moszkvába, hogy a nemzetközi kérdések megvitatása mellett tanácsokkal és tettekkel segítse Jelcint és csapatát. Kohl a Szovjetunió feloszlatása óta először jár Moszkvában, viszonozva Jelcin tavalyi, még a „szovjet időkben” tett bonni útját. EK-CSÚCSÉRTEKEZLET EDINBURGH-BAN Elvi megegyezés az EK bővítésére f/r r // / ELNAPOLT DÖNTÉS KÖZÉP-EUROPAROL ÉS JUGOSZLÁVIÁRÓL A skót főváros, Edinburgh történelmi levegőjű kastélyában kétnapos kemény harc után szombat éjjelre történelmi megállapodást értek el az EK állam- és kormányfői. Legalábbis így nevezte az egyezséget John Major brit kormányfő, a közösség soros elnöke záró sajtóértekezletén. Megegyeztek a közös költségvetés 1999-ig tartó növelésének irányszámaiban, kivételt adtak Dániának. A nemzeti önállóság javára korlátozták a közösségi döntéshozatal körét. Vagyis reményük szerint félretolták az útból azokat a buktatókat, amelyek egyes tagállamok, például Dánia, Nagy-Britannia, vagy a dél-európai országok számára megnehezítették, vagy éppen lehetetlenné tették a maastrichti unió elfogadását. Ezzel a megegyezéssel elvileg megnyílik az út a Közös Piac bővítése előtt is. A csúcs határozata szerint a jelentkezők első csoportjával, Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal, és alkalmasint Norvégiával már jövő év elején meg kell kezdeni a csatlakozáshoz vezető tárgyalásokat — tehát még a maastrichti unió általános ratifikálása előtt. A közép- és kelet-európai országokról így szól a határozat: „A közösség a társulási egyezmények révén akarja támogatni és bátorítani a politikai stabilitást és a gazdasági növekedést a közép- és kelet-európai országokban. A társulási szerződéseket gyorsan és teljesen meg kell valósítani, erősítendő a társult országok kapcsolatait a közösséggel”. Az EK brüsszeli bizottsága azt javasolta a csúcsértekezletnek, hogy emelje hivatalos céllá a társult országok EK-tagságát, és a társulási szerződésekben előírtnál gyorsabban bontsa le a kereskedelmi akadályokat, más területeken is erősítve az egyeztetést és az együttműködést. A csúcstalálkozó e konkrétumokról elhalasztotta a döntést. 3. oldal A jelek szerint Edinburgh-ban végre konstruktív párbeszéd alakult ki az EK államfői között a továbblépést illetően. A felső sorban Jacques Santer luxemburgi, Poul Schlüter dán, Ruud Lubbers holland kormányfő, alattuk egy lépcsővel Albert Reynolds ír miniszterelnök, Helmut Kohl német kancellár és Cavaco Silva portugál kormányfő fotó: epa/mti ISMÉT TŰZSZÜNET BOSZNIÁBAN BT-határozat Macedóniáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag határozatot hozott arról, hogy 700 fős békefenntartó erőt és katonai megfigyelőket telepít Macedóniába. A cél, hogy megakadályozzák a válság átterjedését a Szerbiával szomszédos köztársaságra. Mint ismeretes, Magyarország és más államok ismételten kérték: a véres háború továbbterjedésének megakadályozására tegyenek hasonló, megelőző lépéseket az albán többségű Koszovóban és a magyarok által is lakott Vajdaságban, de a kérdés eddig nem kerülhetett napirendre. Új tűzszüneti megállapodást írtak alá tegnap a szembenálló muzulmán, horvát, és szerb erők megbízottai Szarajevóban. Ezt megelőzően viszont a hét végén súlyos tűzharc dúlt a Száva partján Boszniában. A szerbek és a horvát-muzulmán csapatok igen jelentékeny tüzérségi erőkkel lőtték egymás csapatait. A szerbek célja megfigyelők szerint az, hogy szélesítsék a katonai folyosót a Száva Boszniából Szerbiába vezető völgyében. Szarajevó körül ugyancsak komoly tüzérségi összecsapások zajlottak. Genfi ENSZ-források úgy vélik, a légiszállítások újraindítása kedd előtt nem várható. A The Washington Post című lap interjút közölt Szatis Nambiárral, a volt Jugoszláviába telepített ENSZ- erők főparancsnokával. Nambiár óva intett attól, hogy a Nyugat katonailag avatkozzon be a polgárháborúba, mert ezzel kockára tenné az ENSZ 23 ezer ott állomásozó katonájának életét, és tönkretenné az 1,6 millió ember megmentéséért folyó humanitárius segélyakciók törekvéseit. GÁLI VÁDOL Ki teremt rendet? Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára közvetetten szószegéssel vádolta az amerikai kormányt a Szomáliai akció kapcsán, és jelezte, hogy nyilvánosságra hozza az ügyben George Bush elnökhöz intézett levelét. Gáli a The New York Timesban megjelent nyilatkozatában elmondta: az amerikai kormány vállalta, hogy a Szomáliai akció keretében lefegyverzi az egymással harcoló fegyveres csoportokat, és békét teremt az országban. A főtitkár szerint az újabb amerikai nyilatkozatok, melyek szerint a feladat csak az élelmiszerszállítások biztosítása, ellentmondanak az eredetileg vállalt kötelezettségeknek. Butrosz Gáli attól tart, hogy Szomáliában megismétlődnek az Angolában történtek: ott az ENSZ fegyverszünetet teremtett a polgárháborúban, de megmaradtak a fegyverek. A főtitkár kijelentette, hogy az amerikaiak az aknák felszedését is a jövendő ENSZ-békefenntartókra kívánják hagyni. 2. oldal A Panoráma a régi lehet ph-információ A Pesti Hírlap megbízható forrásokból úgy értesült: Náhlik Gábor, a Magyar Televízió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke ma dönt arról, mit kezdjen a bírósági határozattal, amely törvénysértőnek nyilvánította Hankiss Elemér tévéelnök döntését a Külpolitikai Önálló Szerkesztőség és a Panoráma vezetőjének, Chrudinák Alajosnak a leváltásáról. A határozatot a bíróság egyébként csütörtökön kézbesítette a televízióba, így azok a híresztelések, melyek szerint az elnök már fellebbezett volna, alaptalanok. Legalábbis a bíróság nem veheti figyelembe a Hankiss Elemér aláírásával ellátott esetleges fellebezést, minthogy a tévé elnökét csütörtökre már a kormány felfüggesztette. Szerdára várható Pálfy G. István munkaügyi perének következő tárgyalása. Mint ismeretes, az előzőn a televízió képviselői kértek időt arra, hogy dokumentálhassák a Híradó és A Hét volt főszerkesztőjének általuk vélelmezett újságíró-etikai vétségeit. Amint azt Katona Tamás államtitkár múlt heti nyilatkozataiból is kiderült: Náhlik Gábor joga eldönteni, fellebbez-e vagy sem a született és születendő döntések ellen. Vád mindenesetre nem érheti, mert az ezek okán esetleg bekövetkező személyi változásokat nem ő rendeli el, hanem a bíróság. Az alelnök viszont köteles azokat végrehajtani. MDF ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNY A demokrácia nem szabadrablás! MTI: Az MDF országos választmánya Hódmezővásárhelyen tartott zárt üléséről nyilatkozatot adtak ki, amely leszögezi: visszautasítanak minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy az MTV törvényes működtetése érdekében tett kormányzati lépéseket politikai intézkedésként állítsa be. A MTV gazdasági igazgatója és az 1-es csatorna intendánsa ellen gazdasági visszaélések gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Az eljárás és a döntés a rendőrség, az ügyészség, majd a bíróság hatáskörébe tartozik. Az MTV elnökével szembeni fegyelmi eljárást a szabálytalanságokkal összefüggő vezetői felelősség miatt indították meg. A nyilatkozat hangsúlyozza: a társadalom joggal várja el a kormányzattól, hogy ne tűrje a gazdasági visszaéléseket, és ezek gyanúja esetén erélyesen és következetesen lépjen fel. Helytelen és hibás minden olyan értékelés, amely az eljárás alatt álló személyek ügyét a sajtószabadság jogintézményével kapcsolja össze. A választmány támogatja a kormány privatizációs politikáját. Felhívja a figyelmet a hazai tulajdonrészesedés és az ellenőrzés fontosságára. Egyebek között erősíteni kell a magyar polgári réteg kialakításának, a hazai vállalkozók tulajdonrészszerzésének lehetőségeit. Az eddig privatizált vagyon 15 százalékának a 70 százalékát külföldi befektetők szerezték meg. Az új alapszabály-tervezettel kapcsolatban egy alapvető állásfoglalás született: januárban a hatodik országos gyűlés közvetlenül választja meg az MDF elnökét és az elnökség tagjait. BUSH—KODOLÁNYI TALÁLKOZÓ Később megyünk Szomáliába Úgy hallom, Magyarországon jól mennek a dolgok — mondta George Bush amerikai ellnök Kodolányi Gyula államtitkárnak. A magyar kormányfő külpolitikai tanácsadója a nemzetbiztonsági tanács hét végi washingtoni fogadásán találkozott az elnökkel, akinek megköszönte azt, amit az Egyesült Államok az elmúlt években Magyarországért, a két ország közeledéséért tett. Kodolányi Gyula, aki egyhetes látogatást tett Washingtonban, szót váltott Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadóval és Lawrence Eagleburger külügyminiszterrel is. David Gomperttel, a nemzetbiztonsági tanács illetékes elnöki tanácsadójával Magyarországnak a Szomáliai akcióban való részvételéről folyt eszmecsere. Amerikai vélemény szerint a Bush elnök kérésére tervezett magyar részvételre valószínűleg csak később, a Szomáliai ENSZ-békefenntartó erők keretében lesz majd szükség. A Közép-Európai Kezdeményezés külügyminiszterei és Bush elnök jövő heti, washingtoni találkozójával kapcsolatban az államtitkár elmondta: a diplomáciai vezetők célja, hogy közvetlenül tájékoztathassák az amerikai elnököt a balkáni válság helyzetéről. A miniszterek várhatóan beszélnek majd a menekültproblémáról, a Szerbia elleni embargóról, amely csak Magyarországnak többszáz millió dolláros kárt okozott már — mondta Kodolányi Gyula. Csernobil újra üzemel MTI. Vasárnap ismét rákapcsolták a hálózatra az ukrajnai katasztrófareaktor, Csernobil első blokkját. Egy csernobili szóvivő szerint az első és a harmadik reaktorblokk van üzemben , ezer-ezer megawattos teljesítménnyel. Az intézkedést a gazdasági válság és az energiaszűke tette indokolttá.