Pesti Hírlap, 1993. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 178. SZÁM 1993. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ HÍREK —Legalább tíz halottja van a Johannesburg egyik keleti elővárosában, Tembisában a fekete lakosok között kirobbant zavargásoknak. Rendőrségi források szerint a rendbontások során házakat és autókat is felgyújtottak. A zavargások azt követően kezdődtek, hogy egy helyi szállás lakói — főként a szélsőséges Inkatha Szabadság Párthoz tartozó zuluk — megtámadták a környező házakat. Ezt követően valóságos utcai harcok bontakoztak ki, amelyek az éjszakai órákban is tartottak. —Kína katonai stratégiája az aktív védelem elvén alapul — jelentette ki Cse Hao-tien kínai védelmi miniszter abban a beszédében, amelyet a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg születésnapja (augusztus 1.) alkalmából mondott Pekingben egy fogadáson. Nem részletezte, mit ért a védelem aktív jellegén, de szavai valószínűleg aggályokat váltanak ki a térség kisebb államaiban, amelyekben Kína regionális hatalmi ambícióitól tartanak.Hoszokava Morihiro, a japán kormányfői poszt várományosa Takemura Maszajosit kérte föl, hogy legyen a kabinet főtitkára. A japán lapok értesülései szerint biztos az is, hogy a Liberális Demokrata Pártból kivált, Hata Cutomu volt pénzügyminszter, a Sinszeito (Megújulás) pártjának vezetője lesz az új ellenzéki kormány miniszterelnök-helyettese, de még nem tudni, h°gy egyben a pénzügy-, vagy a külügyminisztérium élére áll-e. Hoszokava péntek óta folytatja a kormány összeállításáról az egyeztetéseket.A dél-koreai rendőrség nyolc személyt vett őrizetbe kormányellenes szervezkedés gyanújával. Mint azt a szöuli hatóságok tegnap közölték, a letartóztatottak szocialista színezetű csoportot akartak szervezni azzal a céllal, hogy megdöntsék a jelenlegi kormányt. Az egyik, ötfős csoport tagjai a rendőrség tájékoztatása szerint megsértették az ország nemzetbiztonsági törvényét, amely tiltja a kommunista tevékenység folytatását, s ezt akár halálbüntetéssel is sújthatja. A Teheránba érkezett Jevgenyij Primakov, az orosz elnök különmegbízottja, hogy az iráni vezetéssel az afgán- tádzsik határon kialakult feszült helyzetről tárgyaljon. Primakov, akinek teheráni látogatását nem jelentették be előre, várhatóan Ali Akbar Velajati külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket. Borisz Jelcin küldötte előzőleg Kabulban tárgyalt Rabbani afgán államfővel, és megígérte neki, hogy az orosz hadsereg véget vet a tádzsik területről kiinduló és afgán területeket érő tüzérségi támadásoknak. A KÉKSISAKOSOK ILLEGÁLIS AKCIÓI Száz dollár a Kalasnyikov A francia kéksisakosok erősödő zúgolódása mind nagyobb visszhangra lel a terepen tartózkodó tisztikar soraiban, de a párizsi parancsnokság berkeiben is. A humanitárius küldetés bizonytalan körvonalai, a boszniai „biztonsági övezetek” nyilvánvaló biztonsághiánya, a „visszavágási jog” korlátozott volta, a politikusok határozatlansága, az ENSZ-tisztségviselők önfejűsége egyre inkább idegesíti a gall „békekakasokat”. KOPECZKY CSABA, PÁRIZS Az ENSZ kötelékeibe tartozó egyes nemzetek csapatainak turpisságai eddig csak bizalmas jelentésekben szerepeltek. Michel London tábornok, a Kambodzsában tartózkodó kéksisakosok volt parancsnokhelyettese megelégelte a titkolózást, és a „Le Caspar” folyóirat hasábjain kiteregette a saját és tiszttársai tudomására jutott ügyeket: „Milyen segítséget nyújthatnak a reménykedő, az ENSZ-ben bízó lakosságnak azok az iskolázatlan, alig kiképzett, rosszul irányított, pénztelen kéksisakosok, akik túlélésük érdekében élen járnak a sarcolásban, a fegyver-, élelmiszer- és felszereléskereskedésben és mindenfajta más gyanús üzletelésben”. Egy másik tábornok, Marc Tensson még élesebben fogalmaz: „Sok mindent mondhatnának Nyugat stratégiai döntéseinek következetlenségéről. Miért Szomália és miért nem Szudán, Libéria, Etiópia, vagy Mozambik? Miként vélekedhetnénk arról a minősíthetetlen taktikáról, amely abban nyilvánul meg, hogy katonáinkat túszokként vetjük oda, abban reménykedve, hogy veszteségeik kieszközölik azokat a politikai döntéseket, melyeket nem volt bátorságunk időben meghozni.” A Canarad Enchainé hetilap egy, a terepet jól ismerő diplomata élménybeszámolójából idéz: ,A legrosszabbak az ukránok. Mindent dobra vernek: lőszert, üzemanyagot, élelmiszeradagokat. Sűrűn rajtakaptuk őket, hogy kiszívatták a benzint és a gázolajat a Szarajevó ellátására szánt tartálykocsikból. Mentségükre legyen mondva, valóban nyomorúságos zsoldon tengődnek, mint a kelet-európai, afrikai és ázsiai kéksisakosok jórésze.” Mivel az ukránok és az oroszok ipari mennyiségben fogyasztják (szolgálat közben is) a híres helyi szilvóriumot, a slivovicát, hogy megvásárolhassák, vadonatúj Kalasnyikovokat 50—100 dollárért kótyavetyélnek el. A lengyel békekatonák specialitása a cigarettaüzérkedés. A komoly „business” azonban Kambodzsában folyik: az ott állomásozó thaiföldi egységek a templomokból csákánynyal „kifejtett” műtárgyakkal való kereskedést uralják. Az egyenruhájukon ENSZ-cmert visíelő malájok, uruguayiak, bangladesiek a vörös khmerek által lebonyolított nemesfa- és drágakő-kereskedelem nyereségéből részesülnek. A bolgárok a falvakból Phnom Penhbe „dolgozni” járó prostituáltaktól szednek átadót. Elképesztő adat: a Kambodzsába küldött tízezer különféle ENSZ-felségjelzésű gépkocsiból és motoros járműből háromezer tűnt el nyomtalanul. Vannak országok, amelyek a „sumákolást” legfelsőbb állami szinten folytatják, nem kell hát azon csodálkozni, hogy egyes „békegalambok” átvedjenek dögkeselyűvé. A ghánai zászlóalj például farmernadrágban és tornacipőben érkezett meg a bosnyák fővárosba. Megszokott dolog immár, hogy a minden felszerelés nélkül betoppanó csapatokat a már a helyszínen lévő módosabb nációk látják el a legszükségesebbekkel. Még nagyobb elégedetlenséget okoz a tisztek között, hogy a parancsnokság munkájában „gyorstalpaló” tanfolyamon előléptetett kenyai, nepáli, ghánai „ezredesek” és „tábornokok” vesznek részt. Laridon tábornok meggyőződése szerint az ENSZ-küldetésben közreműködő bizonyos csapatok szolgálatáért járó, a világszervezet által utólag kiegyenlített tiszteletdíj „jobb” esetben (de teljesen illegális módon) az illető országok hadügyi fejlesztési alapjait gyarapítja, a rosszabbik esetben pedig a fegyvereseiket Boszniába, Kambodzsába vagy Szomáliába küldő miniszterek magánszámláira, svájci bankokba kerül. EREDMÉNYTELEN NYOMOZÁS ITÁLIÁBAN A miniszter államcsínytől tart MTI* Az olasz hatóságok továbbra is a sötétben tapogatóznak a kedd éjféli merénylet tetteseit illetően. Nem sikerült megállapítani annak a 25 év körüli szőke nőnek a személyazonosságát, akit szemtanúk a milánói merénylet és egy korábbi római robbantás helyszínén is láttak. Meg kell akadályozni, hogy „sötét és reakciós erők önkényuralmi megoldások felé tereljék a nép változások iránti vágyát” — jelentette ki Nicola Mancini belügyminiszter az ország rendőrfőkapitányainak rendkívüli tanácskozásán. Mancino olyan drámai szavakkal ecsetelte az itáliai helyzetet, hogy egyes lapok azt olvasták ki belőle, a miniszter államcsíny lehetőségétől tart. A rendőrkapitányságokon felfüggesztették a nyári szabadságokat. Mancino felhívta a figyelmet arra, hogy noha vannak hasonlóságok a korábbi, nyilvánvalóan a maffia által elkövett palermói és római merényletek és mostani robbantások között, számolni kell a félrevezetési kísérletekkel is. A belügyminiszter kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a kedd éjféli „tűzijáték” nem csupán a maffia műve, hanem bizonyos politikai, üzleti és nemzetközi körök összejátszásáról lehet szó. „Ha nem is lehet kizárni a terrorista—maffia verziót, nem követhetjük el azt a hibát, hogy figyelmen kívül hagyunk bármely más feltevést” — mondta. A miniszter szerint az ország „legnehezebb pillanatát éli”, amelyben szükség van a „legutolsó rendőrre” is, annál is inkább, mert az amúgy is szétzilált titkosszolgálatok figyelmét a korrupciós ügyekben folytatott nyomozás tereli el. Mancino hangsúlyozta, hogy az ellenség ma veszélyesebb,mint a tavalyi merényleteknél volt), mert ismeretlen, láthatatlanabb, nehezen azonosítható. Francesco Antoni Borelli köztársasági főügyész is megerősítette azt a véleményt, hogy a mostani merényletsorozat több, mint pusztán a maffia műve. „Eddig egyetlen nyomozati elem sem támasztotta alá a maffianyomot” — mondta. KÉMHÁLÓZATOT LEPLEZTEK LE A NATO-BAN Beékelődött atlanti drágakő MTI: A NATO-n belül tevékenykedő kémhálózatot lepleztek le a hatóságok. A szervezet, amely „Topáz” fedőnév alatt tevékenykedett, az eddigi legjelentősebb ügynöki csoport a NATO fennállása óta. Egy brüsszeli NATO-szóvivő szerint az üggyel kapcsolatban őrizetbe vettek egy személyt Németországban. A Bild am Sonntag viszont úgy tudja, hogy a német hatóságok szombat délig összesen hat személyt fogtak le a Saar-vidéken, illetve Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. A Topaz-hálózat 1979-től 1990-ig több mint tízezer oldalnyi szupertitkos dokumentumot juttatott el a keletnémet állambiztonsági minisztériumhoz. Az akták elsősorban az atlanti szervezet katonai terveire vonatkozó információkat tartalmaztak. Egy német szakértő szerint a Topaz-ügy a NATO történetének legnagyobb szabású árulási manőverét képezi. A Brüsszelben megszerzett adatok — a német főügyészség szerint — a Stasi felderítési főosztályára kerültek, a XV 3334/68 törzskönyvi szám alatt. A szóban forgó főosztály élén — 1986-ban történt nyugdíjazásáig — a legendás hírű Markus Wolff állt. Wolff az NDK megszűnésekor előbb Kelet-Európába, majd Moszkvába távozott, tavaly azonban feladta magát a német hatóságoknak. Nem sokkal később bíróság elé állították, pere jelenleg is folyamatban van. PH-SZEMSZÖG Háborús számvetés ___________________HERIN6 JÓZSEF, JERUZSÁLEM___________________ Szombaton este véget ért a hatnapos újabb háború, amelynek folyamán az izraeli hadsereg a Hezbollah síita szervezet megzabolázásának címén légi, tengeri és szárazföldi bombázással körülbelül százötven libanoni polgár halálát, s körülbelül hatszáz ember megsebesülését idézte elő. A nemzetközi közvélemény és szervezetek hallgatólagos asszisztálása mellett — akárcsak a boszniai mohamedánok tragédiája esetében teszik — a Rabin-kormány az elmúlt évtized egyik legmegrázóbb háborús bűntettét követte el, több mint 400 ezer ártatlan libanoni polgári személy ellen. Az izraeli oldalon pedig — s ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni — a Hezbollah által kilőtt katyusák két polgári személy halálát, huszonnégy megsebesülését okozták. S ezenkívül százötven-kétszázezer izraeli polgári személy — köztük igen sok gyermek — egy héten át az óvóhelyeken volt kénytelen meghúzódni. Din Vedesben — ez volt a legutóbbi közel-keleti háború fedőneve, amely többek között azt is jelenti, hogy „elszámolás”, „mérlegkészítés”. Teljesen fölösleges, elkerülhető háborúról volt szó, amelynek kiterjedését és módszereit a 9 nappal ezelőtti körülmények semmiképpen sem igazolják. Az elszámolás elkészítésekor ide kívánkozik még egy pontos megjegyzés: a dél-libanoni polgári lakosság földönfutóvá tételével, otthonaik fölperzselésével, a Rabin nevével fémjelzett szoldateszka a zsidó államnak most további, mintegy félmillió esküdt ellenséget szerzett. Kétségtelen, hogy a Hezbollah egy anakronisztikus, vallásilag fanatikus egyesület, de ezt a mindössze hatszáz-hétszáz tagot számláló fegyveres szervezetet az izraeli kormányok szabadították ki a palackból. A Hezbullah a Bekaa-völgybeli gólem, amely — akárcsak a prágai Löw rabbi esetében —az alkotója ellen támadt. A siíta Hezbullah nem jött volna létre a Begin—Sáron—Eitan triásznak a keresztény fasiszta falangisták segédletével 1982-től fogva elkövetett háborús rémtettei, s az ENSZ biztonsági tanácsának vonatkozó határozatai ellenére mindmáig tartó izraeli megszállás nélkül. Az újabb hatnapos háború múltán most már csak imádkozni lehet azért, hogy a legutóbbi trauma végül is ne váljék a közel-keleti békefolyamat végleges elgáncsolójává. NAPOK KÉRDÉSE AZ AMERIKAI LÉGICSAPÁS? A háború 480. napja A boszniai háború 480 napjára emlékezett a hét végén a Tanjug jugoszláv hírügynökség. 1992. április 6-át, Bosznia-Hercegovina államisága nemzetközi elismerésének napját tünteti fel kezdetnek, majd leszögezi, hogy „a harcok voltaképpen Alija Izetbegovic muzulmán erőinek a Jugoszláv Néphadsereg Szarajevóból kivonuló egységei elleni kegyetlen támadásával lángoltak fel...” GÁSPÁR MIHÁLY, ÚJVIDÉK Úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött. Ez azonban már nem újdonság. Mégis nem árt emlékezni rá abban a pillanatban, amikor a Kis-Jugoszláviában majdnem meggyőződéssé vált, hogy ennek is vége lesz. Amíg ott Genfben a tárgyaló felek térképeiket megrajzolják, illetve össze nem egyeztetik és véglegesítik, illuzórikus békéről álmodni. Lesz itt még bőven olyan, aki visszaüt, s akkor kezdődhet minden elölről. Tegnap délig például Horvátország nem vonta ki erőit a maslenicai térségből. Szerb részről azonnal jelezték, hogy amikor egy ilyen taktikai lépésre megtorlást, újabb hídrobbantást és egyebeket helyeztek kilátásba, azt komolyan gondolták, s máris fontolgatják a dolgot. Szarajevóból még ennél is vészjóslóbb hírek érkeztek. Miközben Izetbegovic Genfben a megbékélés ügyében tárgyal, pártjának legmuzulmánabbjai, Rasmir Mahmutcehajic energiaügyi miniszter és Omer Behmen iráni nagykövet vezetésével államcsínyt készítenek ellene. A városban utcai harcok folynak a muzulmán rádió és televízió épülete körül. „Mindenről tudomásom van. Népemről, az államról és a területekről gondoskodom” — mondta Izetbegovic, amikor Genfben egy szarajevói újságíró rákérdezett: — „Elnök úr, tisztában van-e ön azzal, ami Szarajevóban történik?” Nos, ami azt illeti, a boszniai muzulmán vonatkozású események jó ismerői szerint, azok után, hogy Izetbegovic leült a szerbekkel tárgyalni, könnyebb elképzelni azt, hogy kívánságára a területi elosztásban a muzulmán Boszniának kijárata lesz a tengerre és a Szávára, mintsem, hogy a belső leszámolásból győztesen kerüljön ki. Azaz, egyértelmű, hogy a békéről tárgyalgatókra, ha feltételezzük, hogy teljesen őszinték is szándékukban, egy-két ilyen banánhéj még vár a különböző kanyarokban. A helyzetet bonyolító hírek folyamatosan érkeznek Washingtonból is. A belgrádi Politika ottani tudósítója szerint ,fiül Clinton elnök feltett szándéka, hogy Amerika légitámadásokkal megtorolja az ENSZ-erőket ért támadásokat, és egyúttal segít az ostromlott Szarajevónak. Ha Butrosz Gáli jóváhagyása is meglesz hozzá, az amerikai légi beavatkozás napok kérdése” — írja a Politika. Akkor pedig lőttek Genfnek is... BOSZNIÁBAN TOVÁBB DÚL A HÁBORÚ Az embargó marad folytatás az 1 .oldalról Az amerikai lapok úgy tudják, hogy Washington mindaddig fenn kívánja tartani a gazdasági embargót a szerbek ellen, amíg nem bizonyos, hogy azok tiszteletben tartják a békemegállapodást, s a kialakítandó új boszniai határokat. Robert Dole szenátor javasolja, hogy Clinton elnök haladéktalanul hívja össze a NATO tagállamainak csúcstalálkozóját, s addig függesszék fel a genfi tárgyalást. Az ellenzéki republikánusok kongresszusi vezetője szerint ultimátumot kell adni a szerbeknek, és ha nem adják át az ENSZ- nek nehézfegyvereiket, s nem engedik át a segélyszállítmányokat, akkor bombázni kell őket. Időközben Boszniában változatlan hevességgel dúlnak a harcok. Szerb források szerint Mostarnál a muzulmánok és a horvátok lövik egymás állásait, a városban aknavető lövegek zaja hallatszik. Legújabb hírek szerint Kitinben légiriadót fújtak. Ez azt is jelentheti, hogy a horvátok bombázni fognak a szerb Krajinában.