Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-05-08 / 37. szám
tornok : Kecse Péter. Főszámvevő: Klementisz János ; alszámvevő: Nyáry Lajos. Hadi fő adószedő : Friebeisz István ; házi főadó sz.: Bielek János ; al adószedők: Szeles János , kecskeméti ; Pós János , váczi ; Zsigray Lajos , pesti; Hajós Menyhért, solti; Simoncsics József, pilisi. Katonai biztosok: Halász Farkas, középponti; Fórián György, kecskeméti; Vajkó Ferencz, nagykőrösi; Pajor Antal, czeglédi; Sopornyi Gál István, soroksári. Mezei biztosok: Sánta Antal, kecskeméti; Jancsics Antal, váczi; Kenedics György, pesti; Mészöly Rudolf, solti; Bódis Ferencz, pilisi. Udvari kapitány: Balla Károly. Úti biztosok: Huppner József, váczi; Grófi József, pesti; Hegedűs János, pilisi; Nyáry Péter, solti. Rendes orvosok: 1. Smidt János, 2. Barta István; tiszteletbeliek: Posta István, Vargha János, Eltér Ferencz. Seborvosok: Tessényi Zsigmond, középponti; tiszteletbeliek: Horlitzky János, Nagy József, kecskeméti; Rátz Alajos, váczi; Láng Ferencz, solti; Palkovics Miklós, pilisi. Földmérők: Mocsy László, Zlinszky Antal ; tiszteletbeliek : Csontos Lajos, Halász Móricz, Poroszkay Ignácz. Tiszteletbeli esküitek: Pajor Camill, Beretvás Károly, Németh József, Friebeisz István, Király László. Bácsbó 1. Megyénk első évnegyedi közgyűlése ápril 22-kén kezdődött, a főispánihelyettes elnöklete alatt. A’ terem tömve, mint máskor soha. Legelőbb Almási Rudics Dániel volt másod alispánnak , jelenleg a’ pesti váltótörvényszék első ülnökének búcsúlevele len felolvasva, mellyet a’ megye rendei szóról szóra jegyzőkönyvbe iktatni, és sok érdemének részükrőli nyilvános elismerését hozzá kapcsoltatni határozók. — Ezután fölvétettek a’ vegyes házassági kérdésben írott körlevelek (közöttük Zaláé ’s Esztergomé, és a’ magányalkalommal érkezett borsodi is, mellyet a’ megye tiszti főügyésze nyújtott be). Legelső szó lett a’ kalocsai káptalan küldöttje. Ő szerinte mit a’ püspöki körlevelek tiltanak, a’ törvény nem parancsolja; mert tiltják a’ minden biztositás nélkűl kötött vegyes házasságokat megáldani; a’ törvény pedig azt nem parancsolja. Ezen elvből indulva, midőn a’ közelebbi országgyűlésen a’ nagyváradi püspök körleveléről folyt a’ vitatkozás, a’ főrendek táblája végre kimondotta , hogy az áldás mind általában, mind különösen a’ házassági kötésnél a’ polgári törvényhozásnak tárgya nem lehet, ’s ezt közvetve a’ KK. és Ikt. táblája is elismerte, mivel a’ fölterjesztett törvényjavaslatban a’ szertartási említéstől elállótt. Említi továbbá, hogy a’ püspöki körlevelek a’ vegyes házasságokat nem akadályozzák ; mert hiszen épen a’ biztositás nélkül kötendő vegyes házasságok alakját — formáját — határozzák el, mellyek habár előttük minden egyházi szertartások nélkül köttetnek is, érvényességükből semmit sem veszítenek, mert az áldás nem lényeges része a’ házasságkötésnek. A’ polgári hatalomnak tehát az 1791. 26 t. ez. alkotásakor csak azt volt joga a’ kath. egyháztól kívánni, hogy a’ vegyes házasságokat, meny, nyíre a’ bécsi békekötés záradékának ’s hitelveinek sérelme nélkül teheti, egyházilag is méltányolná, ’s a’ polgári szerződések sorából kiemelné ; de ennek módja önelveire hagyatott. ” Az egyháziak közül egy másik szónoknak meleg beszéde két pont körül forgott: 1) Fájdalmas panasz, hogy most, midőn a’ rabszolgákról a’ század méltóságát lealacsonyító szennyes bilincsek a’ keresztény emberiség nevében leoldatnak ’stb. ’stb., a’ XIX-ik században apostoli hazában a’ catholicus polgárt törvényes vallási szabadságától akarják megfosztani, miért is Zala ’s vele hasonértelmű megyék határozatai nem csak az egyházi rend, hanem minden catholicus magyar jogait sértik. 2) Hogy a’ büntetőtörvényeket világos és szoros értelemben kell venni, következőleg mit a’ törvény világosan nem sújt, arra a’ polgári bűn bélyegét sütni nem szabad. És nincs a’ szabadságnak veszedelmesebb ellensége, mint a’ főképen polgári vétségeket tárgyazó törvények önkényes magyarázata, kivált ha ezen magyarázatot nyilvános gyűlésekben a’ könynyen felizgatható sokaság gyakorolja *). — Még heten szólottak az esztergomi körlevél szellemében. — De voltak mások, kik a' zalai elvek szerint nyilatkoztak. Az egyik szónok az 1791: 26 törvény eredetét ’s czélját adta elő , mi szerint az épen a’ végre hozatott , hogy az engesztelhetlen vallásos bel viszályok megszüntessenek, ’s a’ hittanok mély titkai miatt honfiélet és honverő, a’ hazának kipótolhatlan kárával, ne pazaroltassék; minélfogva azon törvényczikknek alkotmányos oldala is van. — E’ szónok beszéde folytában a’ körlevelek által törvényen és törvényes szokáson okozott sérelmet a’ már közönségesen ismert okokkal bizonyitgatá. Egy másik szónok beszédének politicai része abban pontosult, hogy a’ magyar hazát vallási szabadsága mellett a’ polgári összetartás ’s kölcsönös szeretet emelheti a’ mostani változatos idők viszontagságai zivatarán keresztül a’ szerencsés országok sorába, ’s nincs semmi másra annyira szüksége, mint arra, hogy a’ hitbeli felekezetek egymással rokonuljanak. Ezen elvből indult ki az 1791: 26 t. ez., midőn a’ vegyes házasságokat akadályozni tilalmazá; ámde nézze meg akárki a’ főpásztori körlevelek elveit , és vegye tekintetbe az asszonyi lelkiösméret gyöngédségét, ’s aztán mondja ki melléktekintet nélkül, állíthatja e, hogy az áldás megtagadásának uj szokásával a’ vegyes házasságok nem akadályoztatnak? Nem kívánja a’ szelíd cathol. anyaszentegyház, hogy ugyanazon egy haza testvérpolgárai közé a’ káros egyenetlenség ’s gyűlölködés magvai hintessenek; hisz az a’ szeretetnek vallása, kérni óhajtja tehát ő felségét, hogy a’ főpásztori körlevelek visszahúzásának elrendelésével a’ vallásbeli felekezetek jogszerű kívánságait egybeforrasztva, a’ polgári egyesülést akadályozókat kellőleg utasítani méltóztassék. Szólották még többen, a’ zalai felírást pártolva, ’s három óra volt délután , midőn az elnök végzésre vezérlé a’ tanácskozást. „Nem Zala — úgy mond — és nem Esztergom; tisztelem amannak magas elveit, dicsérem ennek lelkesítő vezérpontjait, de én közép utat keresnék,’s egy „bácsi“ czimű felírást javaslanék, előterjesztvén apostoli királyunk trónjánál, hogy miután a’ főpapi körlevelek meghasonlást lelkiösméreti habozást támasztanak, ’s igy csakugyan lappang e’ rendeletek körül a’ vegyes házasságok köthetésére nézve erkölcsi akadály, következőleg törvénysérelem; mert maga felséges királyunk is a’ n.váradi püspöknek e’ tárgybani rendeleteit rosszalta, ’s az 1791. 26 t. czikkbe ütközőknek nyilatkoztatta, midőn a’ helytartó-tanács utján 1839 ápril 27-kén ,a’ magyarországi püspökökhöz elbocsátott k. intézménye által kijelentette, hogy az idézett törvény meg nem tartását nehezteléssel vette, megtartását királyi hatalmával parancsolja, és az ország főpapjainak személyéhezi ragaszkodását azon törvény teljesítésében kitüntetendő pontosságtól mérendi, megkérni kívánnám tehát ő felségét, hogy a’ vallási háborgások fenyegető elharapózása megszüntetésére országgyűlést hirdetni, ott az országgyűlési határozatot királyi hozzájárulásával szentesíteni, ’s igy a’ belvillongás tornyosuló anyagát, igazság ’s törvény szentsége szerint, a’ meghasonlás első szikrái között dicsőségesen eloszlatni kegyelmeskedjék.“ — A’ felirási javaslat alapjában e’ szerint elfogadtatott, ’s néhány szerkezeti szavak vitatása után délután ötödfél órakor a’ gyűlés eloszlott *fr). — A’ reformátusok közül egyik jelesb veteranus szónokunk szerényen visszavonulva, örvendett a’ korkérdések vitáiban küzdő Bács lelkes fiatal szónokainak, ’s elégülve a’ nap jelentőségével, nálunk is derűre tisztulni látá a’ nyilvánosság egét, mellyen a’ korszerű emelkedés nemtője őrködik. — Tavaszhó 23-kán első alispánunk, mint az ujonczállitási középponti választmány elnöke, jelentést ten, mellyben különösen kiemelé a’ tisztviselők buzgalmát, emberbaráti népszerű intézkedéseit, minélfogva az egész ujonczállitás panasz nélkül ment véghez, mire az elismerés jutalma jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. — A’Festi Hírlap 27-ik számábani figyelmeztetésnél fogva közlöm ezennel mind a’ helyettesítettek számát, mind a’ helyettesítés fejében fizetett pénzöszveget . Bács a’ reá esett 1624 ujonczból 1588-at helyettesített, kiknek helyettesítési díja 185,664 frt 36 krra rúg pengőben; e’ részint készpénzben kiadott, de nagyobb részt kötelezvényben biztosított igen tetemes öszveghez a’ toborzási ’s beállítási terhes költségeket hozzá tevén, bátran merem az ujonczállitási egész költséget 250,000 pengő forintra számítani ; ’s igy midőn az egy évi 199,661 frt 48 krnyi hadi adóval egybevetem lelkem fájdalmas fohászra érzékenyül , kivált midőn tudom , hogy több helységek nagy summa adóval folyvást tartoznak, ’s ez évre sem fizetheték le járandóságukat. És illy roppant, külön uj adó! mellynek utófájdalma — a’ kamatfizetés — tiz évig, vagy tovább is nyugtalanítandja a’ „szegény adózók“-nak neveztetni szokott jobbágyokat. Uraim ! kételkedni sem merek, mikint az országos KK. és Rt. élesen átfontolt ’s az emberiség méltánylásával egybekapcsolt elvből indulának ki, midőn az erőszakos fogdozás és kötél zsarnoki módja helyett a’ nemzethez illőbb, a’ népműveléshez közelebbítő sorshúzást megrendelék, hogy az eddig sokszor sarczolt fogdosottakat egyesek minden önkényétől mentesítsék; szent és korszerű volt a’ főczélzat. Lám!de egy igen nehéz terhű uj adózást hozott a’ föld népére az üdvösnek vélt törvényezikk alkalmazása az által, hogy a’ helyettesítés a’ sorshúzást előző ’s követő korlátok közé nem szoríttatott, vagy épen csak kivételt ritkább esetekre nem terjesztetett. — Ugyane’ napon szőnyegre került a’ bajai tűzkárvallott lakosok segedelmezését intéző választmány folytatólagi tudósítása, mi szerint e’ másod osztály alkalmával a’ kárvallottak között 13,488 pengő frt 3 kr. osztatott ki; jelenleg 5,208 frt 11 kr p. p. van a’ pénztárban a’ harmadik osztásra. — Továbbá megyénk főszámvevője előmutatá e’ napon 184/2 katonai évre a’ házi pénztár történhető költségeinek elyleges följegyzését, melly 88,785 frt 49 krra szállíttatott, ’s igy 12,351 frt 59 krral lesz kevesebb mint a’ tavali. —Nem hallgathatom el itt azon rendűletet, melly által egyik tételnél ismét fölriasztatott kebelem: értem a’katonaság tartásából ’s elalkalmazásából származó veszteség szörnyű öszvegét. Ez, uraim, Bácsban 14,230 frt 20 kr és pedig pengőben ! ’s ez veszteség — ismét szegény adózó nép vesztesége. — Szolgáljon azonban dicsőségére Bács KK. és RReinek azon részvéli közelítés, mellyet a’ leszállítás elveinél *) Mi ezen szónok úrral különösen vagyunk. Előzvényeivel betű szerint egyetértünk, de — nem tehetünk róla — eszünk egészen más következményre vezet. — Csak ezen egy példa is ösztönül szolgálhat, hogy egymás iránt türelemmel legyünk a’ véleményben ; mert nem ritka dolog, hogy a’ két fonal örökös hosszát, mellyeknek egyike égnek , másika pokolnak visz, ugyanazon egy guzsalyról orsóztuk. Szerk. *) Ezen szerkezeti szavak vitatása alkalmasint több mint puszta szóvitatás lehetett, minthogy a’ felírásban csak e’ szót „aggodalom“ találjuk. 304