Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-02-06 / 115. szám
is egész teljében érezteti e’ párthoz szitását, mert — mint a’ Lipcsei Alig. Zeit. egyik párisi levelezője keble megindulásával értesít — nem tartva szemei előtt az első „ a' részehajlatlanság szoros kötelességet, midőn Guizot szószékre lép, azonnal csendre inti a’ kamarát, és szolgáinak megtiltja a’ követek közt hírlapokat vagy leveleket osztogatni szét, ellenben midőn Thiers beszél, a’kamaraszolgák ollybá veszik, mintha senki sem szólana, különféléket osztogatnak a’ követek között, ’s a ministeri padokon zajos beszélgetés folytattatik, és az elnök anynyira szenvedőlegesen viseli magát, hogy a’ szóló kénytelen vala időnkint figyelmeztetni őt, intené csendre a’ ministeri padokon ülőket. Guizot, a’ békeministere, kiengesztelődni kívánván a’ muszka udvarral, a’ Szentpétervárban levő franczia követnek újabb utasításokat küldött, ’s azokat Butenieff muszka követtel is közré; mire ez tetszését nyilvánítván, azonnal készületeket tön a’ franczia udvarnál követségi helyének elfoglalására. — Ugyancsak a’ franczia kormány utasítást küldött Schweiz követének is, az aargaui kolostorkérdések tárgyában , mikkel az itteni ellenzékpártiak nincsenek megelégedve. DÁNIA, Orla Lehman nevezetes népszónok pőre a’ legfőbb törvényszék előtt is bevégezteted; az ellene indított vád az, hogy gyülölséget kívánt a’ dán alkotmány ’s a’ királyi hatalom terjeszkedése ellen a’ népbe önteni. A’legfőbb törvényszék őt 3 hónapi fogságra ’s 500 tallérnyi birságra itélé; mi váratlan vala mindenkire; maga Lehman azt jegyzé meg ez ítéletre:„Ollyasmiért itéltetém meg, miről vádoltatva nem valók; ’s a’ miről vádoltatam, azért el nem itéltetém.“ A’koronaügyvéd sem vala az elsőbiróság ítéletével megelégedve, mert ő a’ vádlott ellen a’ vétség nagyságához illő testi büntetést követelt. Lehman haladék nélkül akar foghelyére vonulni; ezen fogsága azonban hihetőleg nem fogja őt követi helyének a’ kamarában elfoglalásától elmozdítani, mert csak becsületvesztést magok után hozó büntetések zárhatnak ki valakit a’ tanácskozásokban részvéttől.— A’ közönség nagy részvéttel viseltetik az elitélt iránt; lábfájása miatt meg nem jelöltetvén a’ törvényszék előtt; az itélet kimondása után a’ nép ablaka alá tódult, ’s a’ rendőröket félretolva, az alkotmányt és Orla Lehmant élteté, ellenségeire pedig pereatot kiáltott.— Mondják, hogy a’ marseillei és párisi dalok is elénekeltettek;két sor gyalog ezred volt fegyverbe állitva a’ kitörések megakadályozására, erre azonban szükség nem vala. Mondják, hogy Falster lakosai 7000 tallért gyűjtöttek már Lehman számára, ’s egy még nagyobb pénzöszveg küldetett volna Holsteinből. NÉMETALFÖLD. A’ németalföldi rendeket jeleiben azon fontos kérdés foglalatoskodtatja: van e a’ bírónak hatalma olly törvényt nem követni, melly — véleménye sze- -rint—az alkotmánynyal, az összes statusok alaptör- vényével ellenkezik. E’ kérdés már a’ múlt évben is vitatás tárgya volt, de akkor tagadólag döntetvén el, most uj alakban került szőnyegre. — A’ hollandi király legközelebb a’ gelderni törvényszéknek Gennep őrnagy ellen kétnejűség vétke miatt hozott ítéletét teljesen megsemmitvén, e’ királyi rendelet nem érdektelen hírlapi polémiára szolgáltatott alkalmat. A’ kérdés az: meddig terjedhetnek a’ királyi megkegyelmezés határai ? Majd nem általános a’vélemény, hogy a’ megkegyelmezést ennyire kiterjeszteni nem lehet. E’ vélemény erőségéül fölhozatnak más alkotmányos országok példái,továbbá az, hogy a’ hollandi törvénykönyvben ezen jogterjesztés iránt nincs világos határozat, ’s ennélfogva a’ megkegyelmezés, mint csupa kivételi jog, a’ törvényengedte határokon túl nem terjeszthető, — ’s végre, hogy ez által a’végreható és bírói hatalmak végtelenül összezavartatnának. (Lip. All. Z.) POROSZHON. Berlinből. Lisztet, múlt december 28-kán, a’ berlini magyarok is megtisztelték, és a’ zongorahős mindenikkel megelőző nyájassággal fogott kezet; egyik szepességi magyar barátunk pedig német ajkon , de magyar szívvel e’ rövid és nyomos beszélyt tartá. ,,Mikor önt a’ hon fiai tisztelve köszöntötték, nem részesülhettünk a’ közörömben, mellyet a’ Dunán fővárosunkba vitt, és midőn önt a’ magyar ifjúság örömittasan fogadta körébe, mi nem valánk ott, mert közűlünk már akkor sokan messze éltek a’ hazától. De azon pesti nap utóhangja a’ távolban is megragadta keblünket, ’s örültünk, hogy a’ dús szellemű művész mienk. Most már önhöz közel lenni ’s forrón köszönteni nekünk is jutott. — Üdvözöljük önt! — nem a’ hazában ugyan, hanem hazafi lélekkel. Eljöttünk, hogy ismételjük azt, mit a’ magyar büszke lelkesedéssel’s tiszta öntudattal vallott: hogy a’ művészet nemtője már eljutott a’ hős nemzethez is. És megjöttünk, azon örömünket hirdetendők hogy kegyed mienk — mienk! kit Europa elismerve becsül; ki minden lelket meghajol; és mienk! kit minden föld örömmel fogad.“ E’ szókra röviden, de érzékeny hangon válaszolt az ellágyult művész, és a’ szónokot megcsókolta. Aztán beszédbe eredt Magyarországról ’s porosz egyetemi tárgyakról; említette, hogy hazánkat nem sokára meglátogatja, és hogy e’ magyar szívességet többre becsüli a’ tegnapi tapsnál. Előhozta Schellinget is, ’s midőn tudtára adták, hogy a’ hires férj fiú dec. 27-kei concertjében jelen volt, nagyon fölvidult, ’s különös örömét szavakban is nyilvánitá. Hogy Liszt, lelkében csupa magyar, arról nem kételkedhetik, ki e’ jelenetnek tanúja volt. Januar 5 k én csakugyan megjelent Schelling előadásán, gróf T. által (Erdélyből) vezetve. Eleinte feszült figyelemmel ’s redőzött homlokkal hallgatta a’ vendég művész a’ fenjáró bölcs szavait; de később meghanyatlott figyelme, és szemhéjai szinte becsukódtak; másodszor harmadszor is neki fogott, de előbbi szerencsével,’s végre a’ serény talu hallgatóságon legeltette szemeit. (Liszt, Schilling órája után azt mondja, hogy: „majd elaludt,“ ’s hozzátette: „hogy a’ philosophiát és theologiát mennyben kellene tanilni.e’ földre anatómia való, mert itt testeket lehet találni “) Illy emberpár nemünk kevélysége, mindkettő lángelmével a’ gondolkodás és művészet mezején;’s vajmi külömbség amannak szemlélődései ’s inennek húrrezgései közt! Egy Liszt fölfejti képzeményeinket, gondolainkat, sejtelminket,’s egy láthatlan világot varázsol körünkbe. Csak egy pillanat, és a’ múltba halt minden kedves képek elünkbe támadnak , ’s érzeményink özönébe olvadnak szét De a’ jelen, minden nyomasztó terheivel, minden korlátival összeomlik, mert ő egyszerre fölhasználja azt. Hallgatóinak önkénytes ura, mindenkit megkap észben, szívben, lábban, és sebes áradásként söpri el még csak gondolatinkat is — és ha megcsillapult a’ bájvihar, alig tudjuk magunkat visszanyerni. — Egy Schelling pedig magához utasítja az embert, hogy figyelmével ne csapongjon, ’s nagy gondolatokba mereng; és a’ gondolkodó világ rendszerén végig tekintve ,gazdag tehetséggel taglalja annak szüleményeit. Ő hálót köt, mintegy munkás pók, mellyet századok fognak bontogatni, ha majd földi pályájáról lelépendett, mert gondolatszikrái a’ szellemi élet oceánjába hullanak. Berlin, jan. 14. 1842. Vályi Pál. 115. szám. (19) Hivatalos tudósítások. Febr. 6-án 1842*0) Davidssohn LI. S. elleni csődper. Határnap Peat martina 14. 1842. 2118. Peat városa tanácsának tudósitása szerint Davidssohn H. S. vegyonbukott kebelbéli nagykereskedő hitelezői csődületének határnapja 1842. évi martius 14-ére tűzetvén ki, ha perügyelővé Barabás Dániel hites ügyvéd, tömeggondnokká pedig Pollák Bernáth helybeli nagykereskedő rendeltetvén, ugyan ez kihirdetés végett megiratik. Költ Boldogasszony hó 18dikán 1842. évben. (28) Arszenovics Miklós elleni csődperben tömeggondnok Kugler Lőrincz. 2627. Torontál vármegye törvényszéke jelentése szerint tudatul adatik, hogy minekutána Arzenorics Miklós török-becsei kereskedő ellen indított csődperben tömeggondnoknak rendelt Rankovics József uradalmi kasznár e’ tisztet elvállalni nem akarta, Kugler Lőrincz szinte uradalmi kasznár a’ felnevezett csődületben tömeggondnokká rendeltetett Jégyen. Költ Boldogasszony hó 18dik napján 1842. évben. (21) (O Piovárts Péter és neje — Susana elleni csőd). Határnap Pelsőcz február 21. 1842. 2113. Gömör vármegye törvényszékének jelentése szerint varbóczi lakos Piovárts Péter és neje Piovárts Susanna ellen csődületi per indíttatván, az illető hitelezők megjelenésére 1842 évi február 21 ik napja tüzetett ki határidőül, és tömeggondnokká Szügyi Ferencz táblabiró, perügyelővé pedig Vitziány József hites ügyvéd neveztettek. Mi is hireszteltetés végett adatik tudatul. Költ Boldogasszony hó 181k napján 1842. évben. (220) Árvay Ferencz és Czobel Amália elleni csődp. Határnap Pelsőcz február 23. 1842. 2414. Gömör vármegye jelentése szerint rima-szombathi lakos ’s kereskedő Árvay Ferencz és neje Czobel Amália hitelezői csődületének határnapja 1842. évi február 23k ára tűzetvén ki, és ideigleni tömeggondnokká Lenner Ferdinand rima-szombathi tanácsos, pelügyelővé pedig Vladár Antal hites ügyvéd rendeltetvén, —ugyanez közhírré tétel végett megiratik. Költ Boldogasszony hó 18dik napján 1842. évben. (23) A) Agonás József ’s neje Hoffmann Mária ell. csődp. Határnap Pelsőcz február 21. 1842. 2415. Gömör vármegye jelentven, hogy rozsnyói lakos Agonás József, ’s neje Hoffmann Mária hitelezőinek csődületére 1842 évi február 21 ik napja tűzetett ki határidőül, és ideigleni tömeggondnokká táblabiró Madarász András, perügyelővé pedg Engler András hites ügyvéd neveztettek. Mi is kebelszerte közhírré tétetik. Költ Boldogasszony hó 18dik napján 1842. évben. (24) Bohka Mátyás elleni csődper Határnap Pelsőcz február 21. 1842. 2416. Kebelszerte leendő kihirdetés végett ezennel tudatul adatik, hogy Gömör vármegye törvényszéke Bobka Mátyás kövei lakos ellen csődületet rendezvén, a’ hitelezőknek megjelenésére i. é. február 21ik ’s több alkalmas napjait tűzte ki , ’s tömeggondnokká rendes esküdt Frenya Ráfáelt — perügyelővé pedig Ján Márton hites ügyvédet nevezte. Költ Boldogasszony hó 1 Sík napján 1842. évben. (26) (O CD') Kreidhl János elleni csődper. Határnap Kecskemét martius 4 1842. 2441. Pest vármegye első alispánjának jelentése szerint — közhírré tétel végett raeghatik , hogy Kecskemétvárosának tanácsa Kreichl János ellen leendő esődper megnyitására folyó évi martina 4 sik napját tűzte ki, pergondnokká tiszteletbeli alügyészt nemes Kun Lászlót — tömeggondnokká pedig nemes Kozma Jánost nevezvén ki Költ Boldogasszony hetodik napján 1812. évben. (25) Szzerecseny József elleni csodp. megszüntetése. ( 2417 Gömör vgye törvényszéke jelentése következtében szokott kihirdetés végett megiratik, hogy vagyonbukott rozsnói lakos Szerencseny József hitelezői a’ csődtömeget egymás közt felosztván, a’ csődper megszüntettetek. Költ Boldogasszony hetodik napján 1842. évben (20) (1) Dikk Farkas elleni csődp. Határnap 8. A. Ujhely martius 3. 1842. 2412. Zemplén vármegye jelentése szerint néhai Dikk Farkas mádi izraelita hitelezői csődületének határnapja 1842. évi mart. -ra tűzetvén ki , idegleni tömeggondnokká Kálitzky István Mád városa birája, perügyelővé pedg Barna Mihály hites ügyvél rendeltetvén, — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ Bódogassz. hó 18. napján 1812. évben. (27) CD Nikolics Sándor elleni csődper. Határnapok Nagy-Becskerek február 21. 22. 23 dik 1842. 2626. Torontál vármegye jelentése szerint ezennel megiratik, hogy Nagy-Becskerek mezővárosának tanácsa által vagyonában megbukott Nikolics Sándor kereskedő ellen csődületi per rendezetett, ’s a’ hitelezők megjelenésére folyó évi február 21. 22. és 21dik napjai tűzettek ki ,— azzal, hogy pelügyelőnek Vukov István — tömeggondnoknak pedig Száríts Pál város kapitánya rendeltetett. Költ Boldogasszony hó 18. napján 1842. évben. (291 Schmidt Mátyás és neje Somogyi Borbála el. csődp. ( Határnap Pest martius 2. 1842. 2809 Pest városa törvényszéke jelentése szerint vagyonukban megbukott Schmidt Mátyás kovács mester és felesége született Somogyi Borbála ellen csődület indítatott, ’s a’ hitelezők megjelenésére i. é. martius 2dik napja határidőül tűzetett ki azzal, hogy pelügyelőnek Szajbely Frigyes hites ügyvéd neveztetett. Mi is kihirdetés végett megiratik. Boldogasszony hó 18kán 1842. (14 13) Arszenovics Miklós és neje Anna elleni csődp. Határnapok Nagy-Becskerek martius 2. 3. és 4dik 1842 1622. 1842. Torontál megye törvényszéke, miután megyéjebeli Török-Becse mezővárosában lakozó kereskedő Arszenovits Miklós és neje Anna adósságaik letisztázhatási tehetetlenségüket törvényszékéhez benyújtott folyamodványuk által önként felfedezték , az 1840. évi 220. törv. cz. értelme szerint összes vagyonukra csődöt határozván, minden hitelezőiknek törvényszéke előtt leendő megjelenésükre folyó 1842. évi martius hódiknk és kik napjait határidőül kitűzte: pergoumoknak megyebeli tiszteletbeli alügyészt Dániel Jánost — tömegügynöknek pedig a’ törökbecsei uradalom számtartóját Rankovics Józsefet nevezte ki. Miről mindazok, kik e’ csődtömeghez bármelly jogczius alatt követeléseket tartják, azoknak védlésére figyelmeztetve szokott modu országos híreszteléssel felsőbbileg kegyesen értesittetni rendeltetnek. — (X. fentebb (28) alatt). (3) (3) Kubik József és Mária elleni csődper. Határnap Pest martius 1. 1842. 659. 1842. Pest sz. kir. városa törvényszéke által miután hivatalos bejelentés szerint néhai Kubik József és Mária vagyonukban fogyatkozás mutatkozott volna , minden hitelezőinek csődülete bírólag elrendeltetett, és pergondviselőnek Bertalanfy Ignácz hites ügyvéd kineveztetett. Azok tehát kik e’ csődtömegen bármilly jogczim alatt követeléseket támasztanak, felszólittatnak , hogy f. 1842. évi martius 1só napján mint e’ végre kitűzött határnapon Pest városa törvényszéke előtt vagy személyesen, vagy törvényes ügyviselőjök által megjelenvén, jogaik védelmezésére mint azt, a’ mit a’ törvény e’ részben magállamtott, eszközlésbe venni es ne mulaszszák — későbbi követeléseknek helye nem adatván. Mitől országos híreszteléssel mindenki figyelmeztetni felsöbb meg kegyesen rendeltetett. (204) (3) Szailer Károly elleni csődper. Határnap Pest martius 7. 1842. 44358. 1841. Pest az. kir. város törvényszéke által, miután Szailer Károly kebelbeli mészáros mester fizetésbeli tehetlenségét bejelentette, minden hitelezőinek csődje elrendeltetvén, pelügyelőül Körmendy István hites ügyvéd kineveztetett, és az illető htelezők összehívására 18 2ik évi martius 7dike határidőül kitüzetett. Melly napon Pest város törvényszéke előtt mindazok, kik e’ csődtömegen bármilly jogczim alatt követeléseket támasztanak, vagy személyesen, vagy törvényes ügyviselőjök által megjelenni, és követeléseiket tárgyaló vádleveleiket szükséges tanúsítással ellátva legfelebb 3 nap alatt a kitűzött határidőtől számítva két példányban beadni felszólittatnak, később bejelentendő keresetek a csődperből kirekesztendők. Mi is törvényszerű konszerű híreszteléssel köztudomásul tétetnik. rendeltetik.22* 91