Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-01-01 / 209. szám
hetik, és a’ vallásbeli keserű üldöztetésnek több-több polgártársaikat áldozatul esni nem hagyhatják, hanem illy esetekben magokat a’ törvény szoros rendeletéhez és értelméhez fogják alkalmazni. Miután tehát a’ bécsi és linczi békekötések és az 1790 : 26—ik t. ez. a’ hathéti oktatásról egy betűvel sem rendelkeznek, és ha a’ törvényhozó testen kivül valakinek törvényt magyarázni szabad volna is, az 1790: 26 t.cz.azon záradékát, hogy az áttérések vaktában ne történjenek, hathéti oktatás elfogadásának szükségére magyarázni még akkor sem, és pedig azért nem lehetne, mivel az érintett törvény hozatala előtt sérelmesen divatozott ezen oktatást a’ törvény épen az által, hogy arról szót sem tett, egyenesen megszüntette; miután továbbá a’ törvény világos szavainál fogva ő felségének az áttérési esetek, melly szó az áttérésnek,megtörténtét feltételezi, volnának bejelentendők, és arra nézve, hogy az áttérés vaktában ne történjék , a’ szándéknak ünnepélyes megvizsgálása és kijelentése az 1836-ki országgyűlésnek e’ tárgyra nézve kijelentett értelme szerint is elégséges; ezen vizsgálat pedig a’ tiszti jelentésben érdeklett Mezei Erzsébetre nézve nem csak megtörtént, hanem a’ vegyes küldöttségnek bemutatott jelentéséből az is világos, hogy a’ nevezett személy a’ helvetiai vallástételhez állhatatosan ragaszkodik, sőt most már az is bizonyos, hogy a’ BRek nézete szerint törvényben nem gyökerezett 6 heti oktatást is kiállotta, és ezekhez képest rá nézve az áttérést vaktában történendőnek állítani egyáltalábn nem lehetne, ugyanazért a’ RR. Mezei Erzsébetnek a’ helvetiai vallástétel következését és szabad gyakorlását megengedik, és e’ felöl mind öt, mind pedig azon helvetiai vallásu lelkipásztort, kinek egyházához tartozik, főszolgabíró ur által értesittetni rendelik, az esetet ő felségéhez törvény szerint följelentvén. — E’ tárgy feletti vitatkozás közben egy érdemes tag azt nyilvánította, mikint G—I—ur Mezei Erzsébetet hír szerint testi sanyargatással is illette. A’ vizsgálat elrendeltetett. Közgyűlésünk több tárgyairól jövő postán. — Lukács György: Turóczból, dec. 21. Ma fejeztettek be ezen évnegyedben tanácskozásaink, mellyek november 28-dika óta majd gyűlési, majd törvényszéki körben folyvást tartottak. A’ gyűlési tárgyak közt előfordult nádor ő fenségének magyar levele, mellyben visszairatik a BRnek, hogy ő fenségének a’ nemzeti színházra tett országos ajánlatbeli illetőség letisztázását szorgalmazó levelére váratlan volt abbeli válaszuk, miszerint pusztán csak az említett tartozás beszedése jelentetik elrendeltnek, ’s annak behajtása utáni felküldetése igértetik; — mert el nem kerülheté ő fenségének figyelmét, mikint az ajánló országgyűlés óta két évnél immár jóval több idő lefolyt, ’s a’ Bt. részéről mégis eddigien, isméltelt sürgetésekre is, a’ szóban levő illetőség beszedésének elrendelésin kivül, ebbeli törvényes és hazafius kötelességük teljesítése körül egyéb alig történt,— nehogy tehát a’ nemzeti színház az illető hatóságok fizetési halogatásai miatt napról napra nagyobb zavarba ejtessék, újonnan felszólittatnak a’ BR., hogy a’ késedelmesen történt kivetési ’s beszedési rendelést gyors végrehajtással pótolni ’s a’ tartozási öszletet haladék nélkül lefizetni igyekezzenek. Mire meghagyaték az illető tisztviselőknek, hogy a’ színházi illetőséget mielőbb hozzák be. — A’ nm. h. tanács megengedő , „ hogy Vanovics Draskóczy József gyógyszerész Zniováralja kebelbeli mezővárosunkban gyógyszertárt állíthasson; hanem olly föltétel alatt, hogy azt, miután előbb a’ legfensőbb szabályok szerint minden szükségesekkel elláttatott, és előrebocsátandó tiszti vizsgálat által jóváhagyatott, az intézvény kézhezvételétől számítandó három hó lefolyta után a’ közönség használatára mulhatlanul felnyitni tartozzék, ellenkezőleg e’ jog a’ folyamodó személyére nézve megszűntnek tekintetik; továbbá , hogy a’ gyógyszertárt egyedül személyes joggal kirondja, következőleg másnak felsőbb engedelem nélkül el ne adhassa.“ — Mélt. örökös főispánunk, magyar levelében azon tekintetből indulván ki, miszerint a’ jegyzői hivatal foglalatosságainak folyvásti öregbedése tapasztaltatik, ’s azokat a’ közelgő országgyűlés is nevelni fogja, Sándor Károlyt tiszteletbeli rendes jegyzőnek nevezé, — Dávid Mátyást pedig, azon okból, hogy rendes eskütti hivatalában több évekig szorgalmatosan és közmegelégedésre eljárt, alszolgabirói czimmel ruházá fel. Ez utóbbira nézve azonban egyetemes helyeslés mellett is megkülönböztetteték a’ szolgabirói czím a’ hatóságtól, melly törvény szerint egyedül csak a’ BB által választott szolgabirákat illetheti.— Lehoczky Pál táblabiró indítványára határoztatott, hogy az 1647: 14 törvényezikk nyomán a’ római cath. lelkészek ellen indított és ő felsége udvari rendeletei következtében még a’ folyó évi martiusi közgyűlésből megtekinthetés végett fölterjesztett pernek végeldönthetés végetti visszaküldetése szorgalmaztassék. — Justh György főszolgabíró előadván,miszerint szükség volna , hogy a’ követi utasítás készítésével foglalkozó választmányhoz utasított tárgyak minél többek által ismertessenek , a’ jegyzői hivatal oda utasittaték, hogy azokat a’ jegyző könyvekből kivonva és sorozva, a’ kívánó Rőnek másolatban adja ki. (Folytatjuk.) — Újhelyi Gábor. Pozony, dec. 15. 1842. Közgyűlésünk másod napján , azon választmánynak elnöke, melly az országgyűlési követeknek adandó utasítás kidolgozásával van megbízva, az iránt ten jelentést, hogy miután KK. és RR a’ tisztaujitószékek miképeni tartását ’s a’ választási szabadságot csábítások ’s vesztegetések által paralyzáló pártoskodás miképeni megszüntetését és a’ hatalmaskodók által elkövetni szokott, ’s már majd divattá vált kihágások ’s botrányos garázdálkodások *— mellyek e’ nemzeti ünnepet nem ritkán vérengző, utálatos bűnökkel szeplősiték — miképeni fékezését előlegesen tárgyalás alá venni rendelték, véleményét elkészítő , ennélfogva elnök helyettes főispánunk kérdést ten: akarják e a’ KK. és RR. ezen véleményt tanácskozás alá venni ? — vagy az országgyűlési követeknek adandó utasítás fölvételét egy, e’ végett hirdetendő közgyűlésre halasztani ? — Mire egy nevezetes párt az ékesszólásnak különféle nemeivel azt vitatá, hogy a’ követek utasítása részletesen föl ne vétessék, hanem arra különös gyűlés hirdettessék, mellyre kiki elkészülve megjelenhessen. Azonban a’ tartott beszédekből annyi csakugyan kitetszett, hogy ezen párt e’ tárgyra nézve elkészülve jelent meg, ’s miután a’ többség a’ fölvétel mellett maradott, ’s az időnyerési tactica hajótörést szenvedett, azt sürgették, hogy nem egyedül a’ megyei küldöttség véleményét, hanem az 1791—ki ’s 1821/7-ki országos választmány javaslatát ’s a’ megyének, erre 1832- ben hozott utasítását is fölolvastatni szükséges. Mire az volt a’ felelet, hogy ezen választmány akkép lévén a’ végzés által kinevezve, miszerint a’ megnevezetteken kivül a’ KK. és RR. küzül akár kinek hozzá járulni, és voksolási teljes szabadsággal élni joga lenne, kinek kinek elég módja volt akkor ezeket hallani, észrevételeket tenni, ’s elég ideje azóta azok fölött gondolkodni, összehasonlításokat tenni, következőleg az időveli szükséges gazdálkodás ’s a’ tanácskozásra váró tárgyak tömege tekintetéből, ez most ne ismételtessék, hanem csak olly esetben használtassák , hol a’ vélemény ellen nyomos észrevételek léteznének. E’ fölötti vitatásokkal majd az egész nap eltelvén, végre — csak hogy valamikép haladjunk — a’ másik fél is belé egyezett, hogy az 1791. évi választmány véleménye nyomán menjünk, ’s az utóbbiakat is újabban combináljuk. Minek folytában azon kérdésre: valljon a’ jegyző, lajstromozó, aladószedő a’ nemnemesek közül választathassák el közmegegyezés jön , hogy nem csak azon esetre, ha a’ nemesi rendből alkalmatos egyed nem találtatnék , hanem miután a’ közigazatásra alkalmazandó tisztviselőknél az anyagi biztosítékon kivül az intelligentia, műveltség ’s erkölcsi jellem volnának azon kellékek, mellyeknek öszpontosulását keresnünk kell, ezeket pedig egyedül a’ születés nem adja, ennélfogva jegyző, megyei közügyvéd, iktató, lajstromozó, aladószedő ’s biztos a’ nem nemesek közül is választathassanak. Ezzel a’ nap eltelvén, más nap alispánunk elnöklete alatt folytattatott a’ tanácskozás , azon kérdés fölött: miután némelly hivatalokat a’ főispán szokott volt kinevezni — ezzel mi történjék? — Némellyek, udvariságból, ezt a’ főispánok jogaihoz tartozónak álliták; miután azonban a’ főispánok a’ megyéktől kölcsönözik minden jogaikat, ’s a’ statusokkal együtt egy morális testet képeznek, az egész test pedig szilárdan nem munkálkodhatnék, ha egymástól a’ tagok elszakadoznának, bár erre nézve a’ gyakorlat itt-ott különféle eredményeket mutat, illy szokás nem másonnan, mint azon birodalomból mellyel a’ státusok föispánjok személyéhez viseltetnek — vehette eredetét, a’ mint mi is tapasztalok, hogy a’ föispányok a’ statusok szándékát is igyekeztek kitalálni, főleg régibb időkben midőn — minden hivatalra alkalmas egyedek gyéren találtatván h olly egyedeket terjesztettek elő, kikkel a’ közönség megelégedett, miáltal aztán a’ szavazás szükségtelenné lön. Innen tehát jogot követelni már annál fogva sem lehet, mivel bizodalomra senki sem kényszeríthető ; de ez által a’ törvények szelleme sem éretnék el, melly a’ megyebeli tisztviselőket közmegegyezéssel választatni rendeli. — Ezeknél fogva a’ KK. és RR. minden megyebeli fizetéses tisztviselőket—a’ tiszteletbeliekre nézve a’ főispánok kinevezési joga fenmaradván—minden a’ főispánok és rendek közt támadható súrlódások elkerűlhetése végett szabadon választani kivánnak. Továbbá pedig még a’ következők határoztattak. Tisztújitószék, minden három év elforgásával mulhatlanul tartassék, melly korszak eltelvén, ha a’ főispán, vagy annak helyettese a’ tisztújitószékre határnapot rendelni elmulasztott, a’ rendek a’ legközelebb tartandó közgyűlésben a’ tisztválasztási határnapot megszabják, ’s azt a’ főispánnak tudtára adják, hogy — ha tetszik — arra megjelenhessen; e’ közgyűlésen a’ statusok köréből elégséges számmal választatnak a’ conferentialis tagok, kik az elnök befolyásával minden hivatalra két egyént kijelölnek, kik közé sorolandó lészen az illető hivatalt akkorig viselt egyed is. Ezekhez a’ főispán, ha ezen kijelöléssel meg nem elégednék, még kettőt nevezhet ugyan, de a’ conferentia által kijelölteket nem hagyhatja ki. Ha időközben akármelly hivatal megürülne, hasonlag szabadválasztás útján pótoltassék ki. Ugyanazon közgyűlésben, melylyen a’ tisztjitószék határnapja megszabatik, fog választatni egy bíróság a’ törvényszéki bírák köréből, melly egy elnökből ’s hat közbirákból álland; ennek tiszte leend a’ tisztújitószékek tartása végetti összegyűlés alkalmával a’ közcsendre fölügyelni, a’ kihágásokat megvizsgálni ’s megítélni. Miután pedig a’ tapasztalás azt mutatta , mikép gyakran olly hazánkfiai, kiket a’ sors nagyobb birtokkal ’s tehetséggel ajándékozott meg, gőgös hiúságukban azzal akarják mások fölötti elsőbbségüket ’s hatalmukat megmutatni, hogy az ő kedélyök és szeszélyek szerint történjék a’ tisztválasztás, ’s azzal kérkedhessenek, hogy ők restauráltak, ’s erre ezreket vesztegetni készebbek valának mint a’ haza oltárára bármi csekély áldozatot hozni — mi több helyeken gyakran ollyanoktól is eredett, kiktől állásuknál ’s polgári méltóságuknál fogva épen a’ rend fentartása ’s pártok feletti állás várathaték — ’s tisztviselőket és olly egyedeket, kik a’ köznemességre befolyással vannak, vesztegetés által magukhoz hódítván, ezek által a’ kevesbbé tehetős voksolókat megvesztegették, mi természetesen reactiót szokott szülni, hogy a’ korteske- sdések ’s lélek vásárlások foganatlanná tétethessenek , e czélra legalkalmasb módnak tartják mindenkor fölkiáltás megpróbálása nélkül a’ titkos szavazást. Az illy móddali szavazat-szedéshez kivántató egyének szinte a’ tisztújitást megelőző gyűlésben lesznek választandók. Ha azonban mégis kihágások akár az elnök, akár mások részéről történnének, azokat ama’ választott bíróság fogja rögtön megítélni, mellytől súlyosabb esetekben a’ fölebbvitel birtokon belül a’ királyi ’s onnan a’ hétszemélyes táblára megengedtetik. A’ büntetés megszabásába a’ KK. és RR. bocsátkozni nem kívántak, minthogy a’ büntetőtörvény kidolgozásával megbízott választmánynak köréhez tartozik erről is gondoskodni, ’s e’részben a’követeknek egyedül az adatik utasításul: igyekezzenek minden elkövetett vétek fokozatához alkalmas törvényt kieszközleni. (Vége következik.) Békésből, december 19. Múlt hó 28-kán befejezett évnegyedes törvényszékünk—jóllehet némelly hiányok miatt több törvényszékektől felmaradt tárgyakkal a’ rabok száma tetemesen megszaporodott—mind a’ mellett szerencsésen botozás nélkül ment végbe; úgy látszik, nálunk a’ botrendszer végkép lejárta magát, mit azon körülmény is eléggé tanúsít, miszerint fenyitótörvényszékünk a’ botbüntetés korlátozására közgyűlésünk figyelmét ’s közremunkálását folhíni korszerűnek látta, és határozatta jön, miszerint a’ botoztatás bírák uraimék kezeiből kivétetvén, az addig is, mig törvény által eltöröltetnék, nem máskép, mint rendes ’s időszakonkint törvényszékre terjesztendő jegyzőkönyv vitele’s akkor is csak sz.biró ’s eskütt együttbiráskodása mellett gyakoroltathassák.— Valóban emberséges eljárás,’s csak azt lehet sajnálni, hogy találkoztak egyének, kik részint a’botbüntetés nélkülözésére népünket még eléggé megérve nem találják, részint pedig a’ bíráknak különben is ingadozó tekintélyét veszélyeztetve látják; de hiszen ez a’ nem-akarás elavult nótája, mellyre elmondhatjuk: uram, bocsáss meg nektek! — Áttérvén tárgy-összefüggési szempontból ez úttal a’ közgyűlésre, nem fogja ön ’s közgyűlési rendes levelezője rész néven venni, ha a’ gyűlés határozatival némileg ellenkező nézeteket is közlendek; két tárgy fordult elő ugyanis, melly többek véleménye szerint más határozatot igényelt: egyik az időközben megürült másodalispáni és eskütti hivataloknak betöltése, másik az országszerte felfogott vontatók kérdése; az elsőre nézve közgyűlésünk az alispánságot substitutio, az esküttséget pedig surrogatio útján határozta betöltendőnek, holott alig múlt egy éve, hogy ugyanezen esküttséget, nem találván a’ surrogatiót törvényszerű módnak, akkoriban substitutio által pótolta ki; egyébiránt nem akarom tovább fűzni a’ gondolatok lánczolatát, mert könnyen következetlenséget is tüntethetnék fel, annyit azonban mégis csak ki kell mondanom, mikép ha nem rejlett is egy kis „arriére pensée“ némelly előrelátó egyének keblében, de annyi mindenesetre igaz, hogy ezen egész tanácskozásban hiányzott azon értelemegység, mellyel egy kis előző értekezéssel aligha meg nem közelíthettünk volna. — A’ mi a’ vontatókat illeti : ezekre nézve, egy kis módosítással, maradunk a’ réginél; és ezt természetesen azért teszszük, hogy forspont surrogatum hiányában a’ vendégutazókat ne compromittáljuk; nehogy azonban valaki mégis illiberalismussal vádolhasson, tanácsosnak láttuk, ezen ránk nézve életkérdést (?!) mint közterhet (?), ’s annálfogva birtokos ’s birtoktalan által egyaránt viselendőt az országgyűlési tárgyak közé is följegyezni, nagy örömére a’ fontolva haladóknak ’s azon a’ pusztában elrejtezett ’s liberalismust igénylő atyánkfiainak, kik üstökös csillag gyanánt csak bizonyos időszakokban szoktak politikai láthatárunkon feltünedezni, é s kik alkalmasint el sem is mulasztandják annak idejében ezen körülményt czéljaiknak kivitelére fölhasználni; pedig valljuk meg igazán, ha valaha, most az országos és házi adó kérdéseinél azon tetőponton állunk, melly tőlünk nemcsak a’ legfinomabb tapintatot ’s egyetértést, de a’ a’ legnagyobb óvatosságot is követeli; mennyire feleltünk meg mindezeknek, nem akarom tovább vitatni, ’s csak annyit jegyzek meg, mikint e’ végzésnek jövendője nincs, de nem is lehet; és pedig nemcsak azért, mivel maga méhében hordja az enyészet magvát, de azért is, mivel Europa tanúsága szerint a’ vontatóknak mint köztehernek elvállalása szükségtelen, sőt statusgazdaságtani szempontból véve, káros is; hogy pedig azt, a’ mi szükségtelen ’s káros, a’ teherhez nem szokott magyar aristocralia minden nagylelkűsége mellett is elvállalja, és annyira hihetetlen, mint nem hihető az, hogy ezentúl vontatók alá a’ szükséges lovak ne csak a’ malomból, de a’ hazardból is kifogathassanak. — Ne kuruzsoljuk tehát ezt az elbetegedett vontatási rendszert, fizessünk inkább aránylag mindnyájan, és fog lenni utunk ’s lovunk, és nem leszünk kénytelenek az útfélen hálni, mint most legközelebb egyik tbiránkkal történt, ki hatlovas vontatója mellett is a’ gyulai töltésen várta be a’reggelt. — Ohalmi. Ezen vontatási ügyre nézve el nem mulaszthatjuk megjegyezni, hogy a’ házi adó arányos viselése elleni agitatiónak nincs egy-egy malitiosusabb neme, mint azoké, kik faluról falura járnak, ’s követválasztási hadicseleiket azzal kezdik meg, hogy ettől ’s ettől, ki a’ házi adó elvállalása eszméjének barátja, őrizkedjenek , mert a’ magyar nemes embert sorspontra akarja hajtani!! — Hahogy az időszaki sajtó képes volna olly agitatióval hatni a’ tömegekre, mint gr. Széchenyi István ur a’ Pesti Hírlapról hirdetni szereti: úgy véljük, nem volna nehéz azon egész cselecskét egy fölvilágositással semmivé tenni; de fájdalom! azt ez után azon egyszerű okból nem eszközölhetjük, mivel a’tömegek sem pesti, sem akármelly más független vagy nem független hírlapot nem olvasnak; azok pedig, a’kik