Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-02 / 261. szám
keivé terjesztvén , cs. kir. felségedet kérjük, hogy azt jóváhagyni é s megerősíteni méltóztassék, kik egyébiránt magunkat felséged cs. kir. kegyelmeibe jobbágyi alázatossággal ajánljuk. Költ sz. kir. Pozsony városában, 1840 évi pünkösdhava 7-kén tartott országos ülésünkből, cs. kir. felségednek ’stb./ alatti törvényczikkely a’ vallás dolgában. A’ bécsi és linczi békekötés alapjánál fogva az 1794: 26 tcz. következendőkben bővíttetik és illetőleg módosittatik: 1) A’vallásos reversalisok vagyis a’ születendő gyermekeknek melly vallásban neveltetések iránt ezentúl kötendő kötelezések erőnélkülieknek nyilatkoztatnak. ( 2) Kijelentetik, hogy azok, kik 18 éves koruk eléréséig az ev. vallásban neveltettek, a’ nőszemélyek pedig férjhezmenetelök után, habár ezen kort még el nem érték is, sem magok, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek. — 3) Azon vegyes házasságok, mellyek eddig a'cath. lelkipásztor előtt, de egyházi áldás nélkül köttettek, úgyis erőteljesek lévén, az azokból származott vagy ezután származandó gyermekek is törvényeseknek tekintendők. — 4) A’ vegyes házasságra lépni kívánók ennekutána mindenkor a’ vőlegény vallásán levő lelkipásztor által adassanak össze.— 5) Az ennekutána kötendő vegyes házasságokból születendő mindkét nembeli gyermekek atyjok vallásán neveltessenek. — 6) A’ törvénytelen születésű gyermekek anyjok vallásában neveltessenek ; a következő vegyes házasság általi törvényesittetésük esetében pedig azok, kik 7-ik évet törvényesitéskor még el nem értek, a’ vegyes házasságokból született gyermekekre nézve megszabott rendelet alá esvén, azok, kik a’ 7-ik évet már meghaladták, továbbá is anyjok vallásában fognak neveltetni.— 7) A’ talált gyermekek gondviselőiknek vallásában, minden esetre pedig valamelly bevett keresztény vallásban neveltessenek.— 8) Olly esetekben, midőn eredetileg tiszta házasság az egyik vagy másik házastársnak a’ házasság ideje alatt más vallásra történt átmenetele által vegyes házassággá válnék , azon gyermekek, kik az átmenetkor a’7-ik évet meg nem haladták, a’vegyes házasságból származott gyermekek nevelésére nézve megszabott rendelet alá esnek, azok ellenben, kik a' 7-ik évet meghaladták, azon vallásban fognak továbbá is neveltetni, mellyben átmanet előtt neveltetésök már megkezdetett, vagy neveltetniök kellett volna. Viszont azon esetekben , midőn eredetileg vegyes házasságokból tiszta házasságok válnak, a’ gyermekek neveltetése megforditva ugyanazon rendelet alá esik. — 9) Az evangelicusok templomaiba különben sem meg nem hívott, sem nem édesgetett más vallásuaknak járása az evang. lelkipásztorokra nézve törvénynyel tiltott, fenyittetni is rendelt csábitási véteknek nem tartatik. — 10) A’ cath. gyermekeknek az ev. iskolákba való járása megengedtetik, úgy mindazáltal, hogy ezen iskolai gyakorlás az evangelicusoknál tanított hittudományra ’s vallásos tudományokra ki ne terjedjen, hanem ezen tárgyakat a’ catholicusok tulajdon elveik szerint cath. tanítótól vagy illető lelkipásztoroktól tanulni és ugyanezen vallásnak szabályait gyakorolni tartozzanak. Az illy iskolákban nyert bizonyságlevelek, akár tanulásnak valamelly iskolákban leendő folytatása vagy azoknak befejezése után az odábbi menetel eszközlésére nézve is mindenkor teljes és tökéletes erejűek lévén, mellyekhez a’cathol. ifjakra nézve a’ catholica hittudomány tanulása ’s gyakorlata iránti bizonyítvány is kapcsolandó leszen. — 1) Mind az ev., mind a’ cath. ifjaknak megengedtetik az is, hogy bármelly külföldi, úgymint az ausztriai monarchián kívüli tartományokban levő iskolákat akadály nélkül látogathassanak. — 12) Szabadságában álland a’ cath. szülőknek gyermekeik mellett evang. nevelőket ’s tanítókat tartani, úgy mindazáltal, hogy cath. vallásbani oktatásra ’s gyakorlásra nézve a’ 10-ik $-ban megszabott föltétel teljesiltessék. — 13) A’ vallásos kérdés alatt levő személyekre nézve a’recopulatiónak, midőn az első esketés jó hiszemben történt, helye nem leszen; de különben is az csak a’ fenforgott vallásos kérdés teljes és végképeni elintézése után vitethetik véghez; azonban a’recopulatio előtt született gyermekek minden esetre még akkor is, ha a’ házastársak között valamellyiknek időközbeni halála miatt a’ recopulatio nem teljesittetnék, törvényeseknek tekintendők. — 14) Az 179°/1. 26 tcz. 5. §-a ellenére az evangelicusok abbeli szabadságuk gyakorlatában, hogy elemi ’s grammaticalis iskolákat mindenütt, hol szükségesnek látandják, előlegesen nyerendő felsőbb engedelem nélkül állíthassanak, nem korlátoztatnak. ( 15) A’ vegyes házasságokból eredett váló pörökben az 179°/1. 26 tcz. 16 §-a által megrendelt bírósági hatóság nem terjed ki olly esetekre, midőn a’házasságszerződési alkalommal evang. valláson volt mindkét házastárs közül valamellyik a’ válóper lefolyta alatt, vagy épen az elválasztási ítélet után cathol. vallásra megy által. Illy átmenet sem a’ per folyamatára nézve változást, vagy a’ már lefolyt pörnek az említett biróság előtti megnyithatását nem következtetheti. — 16) Az egyházi személyeknek és tanítóknak fizetésére, bárminemű egyházi épűletek fölállítására ’s igazítására az evangelicusok és viszont a’ catholicusok egymásnak nem köteleztethetnek; ott azonban , hol e’ végre szükséges költségek közjövedelemböl gyűjtött községpénztárból létetnek, az illy jótéteményben mind cath., mind evangelicusok kölcsönös arányosságban részesüljenek. ( 17) Az 179°/1. 26 tcz. 8. §-a rendelete a’ hivatalok és tisztségek betöltése iránt a’sz. kir. városokra ’s különös portákkal biró kerületekre is világosan kiterjesztetik. 18) Az evangelicusokat a’ cath. vallás tekintetéből tiltott szerzéstől vagy a’ lakóságból kirekeszteni, őket mesterségek gyakorlásában addig , mig a’ ezéhek fenállanak, ezekbe való fölvételben gátolni az 179°//1. 26 tcz. 17. §-ában megszabott minden egyes esetben külön megveendő büntetés terhe alatt tiltatik; minden e’ részben ellenkező szokás, határozat vagy rendelet ezennel eltöröltetvén.( 19) A’ megürült telekbe költözött evang. a’ cath., és viszont a’ cath. az evang. egyházi személyek fizetésére nem köteleztethetnek. — 20) Olly helyeken, hol elválasztott temetők nincsenek, a’ temető használása az evang. és cath. vallásuakra nézve közös. — 21) Ő felsége kegyelmesen gondoskodni fog, hogy a’ magyar ezredeknél, az ev. valláson levő katonák tekintetéböl, evang. tábori lelkészek is alkalmaztassanak. (A’ görög nem egyesültek ügyébeni felírást a’ jövő számban közlendjük.) Ugyanazon országos ülésben még a’ következő felírás is megállapittatott: IV. Felírás! javaslat a’ turmezei követ által a’ horvátországi követek megválasztására rendelt tartományi ülésen történtnek jelentett sérelem orvoslása tárgyában. „Felséges ’stb. Turmezeje nemeseinek követe csatolmányival együtt alázatosan ide mellékelt panaszos jelentésében annak előadásával, hogy Horvátországnak követei nem törvényesen választattak meg; azon követek iránt ünnepélyes óvást is téve , az általa feljelentett’s közsérelmet okozó bajnak orvoslását előttünk szorgalmazza. Midőn e’ tárgy fölötti tanácskozásunkat megkezdők, nem lehete egyszersmind emlékezetbe nem jönniök azon viszálkodási mozgalmaknak, ’s ezen közaggodalmat okozó kedvetlen eredményeiknek is, mellyek a’ nemzetiség ürügye alatt néhány évek óta Horvátország keblében kitörve előállottak, a’ minthogy nyilván ki is jelentjük, hogy a’ sietős és nyomos orvoslást kívánó tárgy iránti nézeteinket és kivánatunkat voltakép kifejtve és különös felírásba foglalva , Fölséged ebbe előlegesen fölterjeszteni elhatározott szándékunkban áll; addig is azonban Alázatosan arra kérjük Fölségedet, hogy miután a’ horvátországi ’s közöttük a’ turmezei nemeseknek is törvény és gyakorlatszerüleg jó sok volt és van arra, hogy a’ tartományi közgyűlésen személyesen megjelenhetve, a’köztanácskozásokban és választásokban részt vehessenek, — a’ turmezei nemesek követe panaszos jelentéséből, ennek csatolmányiból pedig azon valósággal megtörtént dolog fejlődik ki, hogy a’ folyó esztendő ápril. 23-ikára kitűzve volt, de akkor meg sem kezdett — majd elhalasztottnak mondott és mégis harmadnapra csakugyan megtartott tartományi közgyűlésen azon jusokkal számosabban nem élhettek: Fölséged a’ horvát-, tót- és dalmátországi bánt tartományi közgyűlésnek tartására utasítani ’s ekkép arra, hogy az említett országok eei fenebb érdeklett bajaikat törvényeik és gyakorlati szokásaik szerint magok közt eligazítva orvosolhassák, módot és alkalmat nyújtani méltóztassék. XXVI. kerületi ülés, kedden június 27-kén. Kezdete 9/ kor , vége 2 órakor. Zsedényi (Szepes) Thuránszky (Xiptó), elnökök. Palóczy, Szentkirályi, Zomborcsevics, kerületi jegyzők. Komlóssy, naplóvivő. Palóczy olvassa a’ magyar nyelv ügyébeni üzenetet, ’s az illető törvényjavaslatot. Az országgyűlési közlemények figyelmes olvasója emlékezni fog , hogy a’ BR. a’ magyar nyelv tárgyában nem részletekbe ereszkedő törvényt kívánnak hozni, mint a’ múlt országgyűlésen;— nem ollyast, melly név szerint elősorolja a’ közéletnek mind azon ágait, mikben a’ magyar nyelv kirekesztőleg használtatandó, hanem hogy olly törvényt rendelt alkottatni, melly egyszerűen és általánosan mondja ki, miszerint ezentúl az egész országban, közigazgatási, törvénykezési és közoktatási nyelv a’ magyar , ’s ezen általános szabály után vettetnének azután a’ kivételek, mennyiben illyesek szükségesnek ismertetnének A’ mai kerületi ülésben az illető üzenet és felírás felolvastatása után több oldalról szükségesnek találtatott, hogy az általános szabály még pontosabban és szabatosabban fejeztessék ki,’s hogy az 1840-ki törvényjavaslatból— a’ nélkül, hogy az elfogadott forma, ’s általánosság elve rövidséget szenvedjen — nehány pont a’ jelenbe által szállíttassék; — inditványoztatott továbbá, a’ Horvátországra nézve már megállapítotton fölül még két kivétel, de ezeknek egyike el nem fogadtatott, másika máshová utasittatott. Az általános szabály pontosabb és szabatosabb kifejezésére, a’ szőnyegen levő törvényjavaslatnak első §-a újjá szerkesztendő , ’s benne a’ közéletnek több ágai közelebbről és névszerint említendők. Ezen módosítás egy követ által előlegesen stylusba foglaltatott, ’s hangzik ekképen: ,,a’ törvényhozási, — végrehajtási, — polgári, egyházi és katonai közigazgatási, törvénykezési , kincstári , közlevelezési, ’s általánosan a’ hivataloskodási, köznevelési és közoktatási nyelv ezentúl egyedül és kizárólag a’ magyar nyelv leendő . Szükségesnek látták t. i. a’ BR., hogy a’ közigazgatásnak mind polgári, mind egyházi és katonai ágai világosan megneveztessenek, mi által eleve megsemmisíttetik azon szándék, melly a’ közigazgatási szó alatt, talán csak ennek polgári ágát volna hajlandó érteni. Egy megyei követ hivatkozott egy nevezetlenül maradni kívánó lelkésznek hozzá intézett levelére, mellyben azon tapasztalásáról tudósítja a’ lelkész, hogy akkoron , mikor az összes isteni tiszteletet, az egy mise kivételével magyarul tartotta, mikor a’szentség osztogatásakor, ’s más sacramentalis alkalommal magyarul szólott , a’ hívek nem zsibongtak, nem zajogtak, ’s a’ legnagyobb áhítattal voltak jelen mind végig; —hogy ellenben , midőn visitatio alkalmával ismét reá parancsoltatott a’ latin nyelv , mert neki nem a’ magyar nyelv, hanem a’ religio terjesztése áll kötelességében, a’ régi pajkosság lépett ismét az áhítat helyébe. Ugyan azon követ említő a’ magyar commando szónak támogatására, menynyire lealacsonyító arra nézve, kinek első kötelessége a’vitézség, ha olly nyelven veszi parancsait, mellyet nem ért; ’s mennyire lelkesíti a’ magyar katonát eldöntő pillanatokban a’ magyar buzdítás; erről —úgymond— csak a’szemmel látott tanúnak lehet ideája. A’ kir. kincstárt azért kell név szerint említeni; mert eddig diplomatice nem tartozik a’ közigazgatáshoz, ’s többek által csak a’ fejedelem fő gazdasági hivatalának tekintetik. Az 1840—diki törvényjavaslatnak azon része, melly az magyar jelekről és színekről szól, a’ jelenbe is rendeltetett foglaltatni. Ezek koránt sem apróságok; mert mindenkinek megfoghatólag nyilatkozik általuk a’ nemzetiség; ’s innen van, hogy az 1830-diki franczia chartában világosan benn foglaltatik: ,,a’ nemzet ismét visszaveszi színeit.“ — Inditványoztatott ugyan annak is általvétele az 1840-diki törvényjavaslatból, miszerint ő felsége biztositja a’nemzetet, hogy mind a’ koronaörökös, mind a’ többi föherczegek és föherczegnék a’ magyar nyelv tudományát sajátukká teendik, — de miután ezen biztosítás különben is már megtörtént, ’s miután köztudomású dolog , hogy a’ főherczegek közül többen tudnak magyarul, — az említett biztosításnak ideiktatása feleslegesnek találtatott. A’ kivételekre nézve megjegyeztetett, hogy ezek épen nem gyengítik az általános szabályt, sőt hogy mint egyébütt, úgy itt is erősítenék a’ főszabályt. — Az egyik szóba hozott kivétel Verőcze, Szerém és Posega vármegyét illeti; — voltak t. i. kik óhajtották, hogy ezen megyékben , mellyek kevés magyarul tudó egyéneket mutathatnak fel, csak bizonyos határidő eltelésével váljék kötelezővé a’ szőnyegen levő törvény. — De azon tekintenél fogva, hogy ezen három vármegye egyenesen magyar , az anyaországot kiegészítő megye, — mivel a’ Slavonia név, tudjuk, fonákul alkalmaztatott a’ szóban forgó megyékre ; úgy annálfogva is, mivel több felsömagyarországi megyékben, mellyek még távolabb esnek a’magyarság színhelyétől, ’s mellyekben a’ magyarul tudó egyének száma nem nagyobb, mint az említett alsómagyarországi megyékben, a’ legszebb siikerrel ’s minden bal következés nélkül hozatott be közigazgatási nyelvül a’ magyar , — az indítványozott kivételnek hely nem adatott. A’ másik kivétel az elemi és népiskolákat illeti. Inditványoztatott t. i. hogy olly helységekben, mellyeknek lakosai merő tótok, merő oláhok ’stb. a’ tanítás ne vitessék magyarul az említett intézetekbe, hanem igen, hogy azokban a’ magyar nyelv taníttassák. Mert valamint méltán ’s joggal kárhoztatjuk azon rendszert, melly már az első grammaticalis iskolákban holt nyelvet rendelt választatni az ismeretek közlésének inteltyüjeül; úgy minden bizonynyal eredmény nélkül maradandnak a’ magyarul nem tudó tanítványnak adott magyar leczkék. — Hogy a’ magyar nyelvnek illyes intézetekben rendes tanítási tárgynak kell lennie, — az, mint mondók, mindenki által pártoltatott, ’s egy követnek előadása, ki a’ kisdedóvó intézetektől várt legtöbbet, a’ magyar nyelvnek az említett községekbeni terjesztésére, — szinte viszhangot talált. — A’ kérdés tanácskozás közben módosult, ’s midőn szavazatra bocsáttatott , nem arról volt a’ szó, ha tétessék e kivétel illyetén helységek elemi ’s népiskoláira nézve ? — hanem arról, ha e’ helyt mondassák e ki ezen kivétel ? vagy pedig a’ népnevelés ügyében kiküldött választmány munkálatában? Voltak t. i. kik erre kívánták bízni az intézkedést, miután olly helységek között, mellyeknek egyáltalában nincsenek magyar lakosai, ’s ollyasok között, mellyek népessége legalább részben, ha parányiban is, magyar — minden esetre különbséget kell tenni. — A’ többség a’ népnevelési választmányra bízta a’ kivétel megállapítását és közelebbi kijelölését. — A’ szőnyegen volt üzenet és törvényjavaslat pedig az előadottak értelmében módosítandó , és hitelesítés végett újra a’ kerületi ülés elébe terjesztendő. Szentkirályi, mint kerületi jegyző, olvassa a’ vegyes házassági ügyben készült felírást, ’s az illető üzenetet; — mindketteje egykét apró, stylaris változtatással helybenhagyatott. Zsoldos Ignácz, veszprémi követ, kit a’ BB. a’ kerületi naplónak sajtó alá adásával megbíztak, jelentést tesz, hogy sem ő, sem az ezen naplónak kiadására ajánlkozott Hajnik Károly úr nem találhattak nyomtatót, ki a’ kerületi napló kinyomtását felvállalná, mert mindenik attól fél — úgy mond — hogy privilégiumát koczkáztatja. — A’ BR. ezen vonakodásban nem láthatván egyebet, mint következését egy e’ tárgyban közbejött törvénytelen tilalomnak, határozat keletkezett: tétessék felírás ez ügyben. Ez alkalommal emlittetett, hogy a’ főrendi napló minden külső censura nélkül jelenik meg; hogy az országos napló hitelesítése a’ tábla által ’s a’ tábla tagjainak sorából választott censorok által eszközöltetik; külső censurai befolyásnak itt szinte árnyéka sincs, mert a’ hitelesítésnél jelenlevő királyi személynek ott nem mint királyi censor, hanem mint táblai elnök van jelen; — mind ezek olly adatok, mellyek a’ kerületi napló kinyomatásának akadályozását megfoghatlanná teszik. Azon tömérdek erő és értelmiség , melly a’ kerületi tanácskozások alkalmával kifejlődik, el nem veszhet, ’s ezt közzé nem tenni, valóságos kötelességsértést foglal magában. — Voltak, kik addig is, még a’ szerkesztendő felírásra leérkezendik a’ sérelmet orvosló resolutio, az eddigi naplónak köziratra bocsátását kívánták; de minekutána a’ kész napló száz ívnél többre megy, ’s a’ törvénygyakorló ifjúság a’ többi országgyűlési oklevelek írását is alig győzi, — ezen kívánságnak hely nem adatott. — A’ táblának több tagjai kerületi napló helyett kerületi jegyzőkönynek vitelét indítványozták , melly csak az előhozott okok és ellenokok kivonatából álljon; a’ naplóvivők azonban kinyilatkoztatták, hogy ez után szinte lehetetlen hű képmását adni az ülésnek, ’s hogy tökéletes jegyzőkönyvnek vitele az illető 107 * 443