Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-27 / 268. szám
csödítését el nem mellőzzük, a gyúlékony véralkatú magyarnál nehezen fogjuk a’ rendzavarások lehetőségének elejét venni, hacsak fegyveres erőhöz nem folyamodunk, ezt pedig szabad választás eszméjével össze nem egyeztethetőnek minden alkotmányos nemzetek egyaránt vallják. Kettőt szoktak ezen javaslatunknak ellene vetni. Mondják ugyanis először, hogy ez által a’ vesztegetés ’s lélek vásárlás nemcsak el nem hárittatik, sőt talán sokszoroztad. Mi ez utolsót valónak el nem ismerjük; mert hiszen hol a’ lélekvásárlás gonosz mestersége üzletben van, ott a’választók egész tömege, mint valamelly adásvevési czikk, lajstromba foglaltatik, ’s a’ lélekvásárlás senkit sem felejtve ki számvetéséből, egy helyeni választás mellett sem egy, hanem ezer helyütt űzetik, ’s csak igy is űzethetik, annak tehát sokszorozása már magában sem igen lehetséges; — egyébiránt ezen ellenvetésre főképen azt adjuk válaszul, hogy a’ javaslott mód, nem is a’ telekvásárlás, hanem a’Személyes bátorlétet és szabad joggyakorlatot veszélyeztető kicsapongások elleni óvószer gyanánt ajánltatik ; az említett ellenvetés tehát csak annyit nyom, mintha valaki azon gyógyszernek, melly a’ vértolulást meggyógyítja, azt vetné ellene, hogy nem jó, mert a’ köszvényt meg nem gyógyitja. — Második ellenvetés , hogy a’ választásoknak több helyekrei elosztása, a’ kijelölési jog miatt lehetetlen. Ezen ellenvetés már maga oda mutat, hogy a’ hol kijelölés nincs, ’s nem is lehet, ott javaslatunk gyakorlatilag könnyen kivihető; és igy a’ követ választásokra nézve legkisebb akadály sem áll kivitelének ellene. — Egyébiránt, hogy a’ kijelölés a’ dolgot nehezíti, azt elismerjük; de hogy lehetlenitené, azt tagadjuk. — Ha valamelly mód a’ felbomlott rend helyre állítására czélszerűnek, sőt talán csak egyedül bizonyos szernek elismertetnék, fellehetne e azt józanul áldozni egy másik tekintetnek, melly ha még olly fontos volna is, bizonyosan ezernyi ezerszer kevesbbé fontos, mint az, hogy az országban rend legyen. Azonban mi teljességgel nem hiszszük, hogy a’ kijelölés, a’ több helyeni választással ne volna összeegyeztethető; mert ha nem volna, csupán azon egy oknál fogva nem volna, mivelhogy a’ kijelölés egész lajstromát előre kelletvén elkészíteni, ugyanazon egyén több ízbeni kijelölésbe nem jöhetne, és így némelly megyékben nem jutna elég ember az egész tiszti karral kijelölésre. Ezen ok pedig, nézetünk szerint, nem sokat nyom. Először azért, mivel azon megyék , hol ez utóbbi eset előfordulhat, épen azok lehetnek csak, mellyek a’ nemesség számának csekélységénél fogva, a’ megállapítandó minimumot fel nem ütvén, nem esnek a’ választók több helyrél felosztása szükségének categoriájába, az aggodalom tehát magában elenyészik; — másodszor azért, mivel a’ hol elég individuum van, a’ többszöri kijelölés elmellőzése nemcsak nem valami nagy szerencsétlenség, mellynek a’ rendet feláldozni méltó volna,— sőt inkább ép azt lehet botránynak nevezni, midőn valaki hét-nyolez helyrél kijelölés által, a’ megyére kelletlenül felkényszerittetik. — Egyébiránt lehet még e tekintetben több segédintézkedésekre találni. Ilyen volna például, hogy mivel a’ választók e szerint jó formán otthon, ’s rendszerint csak hat évben egyszer szavazván, a’ választásnak több napra terjedése nagy alkalmatlanságot épen nem okozna; a’ választás első napjára csupán a’ középpontinak nevezhető tisztviselők , nevezetesen az alispánok, jegyzők, ügyészek, főpénztárnokok, számvevő, ’s a’hol szokásban van, főbiztos és fizetéses táblabirák kijelölését vinnék szét magokkal a’választási helyekre kinevezendő 3 tagbéli kormányzó bizottmányok elnökei (melly bizottmánynak elnökét a’ főispán, egy tagját a’megye nevezné ki, harmadik tag pedig a’ helybeli nemesség hadnagya, vagy szabados községekben a’ helység birája volna). Megtörténvén pedig ezen hivatalokra a’titkos szavazás, a’voksok számáróli jelentések, a’ középpontra azonnal beküldetnének, ott a’ főispán és a’ candidationalis megyei bizottmány által felszámittatnának; ’s legfőlebb harmad napra, minden választási helyre úgy a’ választás eredménye, mint a’ kerületi tisztviselőségekrel kijelölés szétküldetnék; — mégpedig nézetünk szerint kerületi tisztviselőit minden járás, a’ többiek kirekesztésével , maga választhatná ; mert abban különben is nagy anomália van , hogy például a’ kecskeméti járás választón a’pilisinek szolgabirákat, esküdteket; e’végett azonban szükség volna, hogy vagy állandó polgári törvényszék állittassék fel, ’s a’ szolgabirák az 1836-oi országos végzés szerint bíráskodni megszűnjenek; vagy pedig, ha ebbe jelenleg a’ törvényhozás bocsátkozni nem akarna, minden szolgabirónak birói hatósága a’ maga kerületére, vagy pedig ott, hol a'föszolgabráknak külön kerületük nincs, kirekesztőleg csak a’ főszolgabirákra, ’s ezekre is csak saját járásukban szorittassék. Igaz, hogy a’ kerületi tisztviselők illy módoni választása által megszűnnék az, hogy az egész tisztválasztás egy-két declarati vezéregyén kezén forduljon meg; de hiszen ez inkább kívánatos , hogy sem baj volna, ha mindjárt egy-két megyében pillanatnyilag nem tetszenék is. Nem mondjuk, hogy ezen észrevételeinkkel e tárgynak minden oldalát kimerítők, de annyit legalább hinni bátorkodunk, hogy javaslatunk gyakorlati kivihetőségét megmutattuk. — Ezekhez járulnának még 4-szer a’ lélekvásárlásra szabandó szigorú büntetések, ’s ezek közt, úgy a’hivatalképesség, mint választói személyes jog elvesztése is. — Itt azonban szorosan meg kell határozni : mit tart a’ törvény lélekvásárlásnak, nehogy vagy tökéletesen szabados és ártatlan dolgokra üttessék a’ vétek bélyege, vagy pedig viz ellen úszva azt akarjuk kiirtani, mi a’ népválasztásoknak természetűkben fekszik, t. i. a’ pártalakulást, és azt, hogy a’ pártfőnökök — kiknek létezése ismét kikerülhessen, saját nézeteiknek, ’s jelöltjeiknek becsületes módon, erkölcsi eszközökkel többeséget szerezni iparkodjanak. — Merthiában, mindennek ’ a’ világon meg van a’ maga sajátsága; ’s népválasztásból a’ pártszakadást ép úgy nem lehet kiirtani, mint ministeri kinevezésekből a’ kényét, kedvet és pártfogást. — Egyébiránt Anglia példájával szemünk előtt nyíltan megváltjuk, hogy mi a’télekvásárlást ollyannak tartjuk, melly alakját chameleonként változtatva, a’ büntető hatalom kezéből mint az angolna olly könnyen kisikamlik; ’s mi e tekintetben sokkal többet várunk és remélünk a’ népnevelésié, a’ sajtónak szabad mozgásától, a’közvagyonosságra jótékonyan hatandó törvényektől; ’s mindezeknek kölcsön hatása által, a’ polgárisodásnak, nemzeti becsület érzésnek, ’s bizonyos nemes büszkeségnek gyarapodásától, mintsem a’ büntető törvényektől, ámbár ezeknek szükségét is nyíltan elismerjük. — Ide járulnak 5- ször olly eljárási formák, mellyek bizonyos értelmi qualificatiót tegyenek föl, például legalább az Írni, olvasni tudást. — Illyen eljárási forma, nézetünk szerint, a’ szó legszorosabb értelmében vett titkos szavazat. — Mire nézve ha az vettetnék ellen, hogy némelly megyékben ez által a’ nemességnek legnagyobb része kizáratnék a’ választásból, mert nem képes a’ szavazati láda jelnevét elolvasni;— elszomorodott szívvel mondjuk, hogy ez nemcsak azon szegény emberekre, hanem a’ statusra is vet némi árnyat. — E’ körülményben ösztönt kell találnunk , a’ nevelés ügyét tovább egy pillanatnyira sem halasztani; ’s ha mód nyuttatik a’ szegény embernek, hogy a’ köznevelésben részesülhessen, nézetünk szerint eleinte bátran kényszerítő lépéseket is használhatunk; mert illy nevezetes jog gyakorlatáért, minő a’ szabad választási jog, a’ status annyit legalább joggal követelhet, hogy a’ választó írni olvasni tudjon.—Megváltjuk azt is, hogy mindig nagy szerencsének tarljuk, ha egy bizonyos czélrai intézkedéssel , egy más főczélt is elő lehet mozdítani, — mint itt a’ nemesi joggyakorlat szabályozásával a’ miveltség terjedését , a’ nevelést. — Egyébiránt a’ valóságot, ha még olly szomorú is, ignorálni nem lehetvén, azon megyékre nézve, mellyek az érintett nyomorúságos állapotban vannak, a’ titkos szavazatnak mindenkire kiterjesztésére, bizonyos határidőt szabni, ’s addig az olvasni nem tudók szavazatára nézve némi kivételhez — például voksaiknak választmány általi összeírásához — nyúlni, keserves kénytelenség. — Végre még 6- szor. A’ rendőri és büntető szabályokat említjük, mikről már úgy lapjaink, mint más hírlapok is annyit szólottak, hogy azoknak fejtegetésével bízvást felhagyhatunk; csupán annyit említvén, miszerint e’körül minden , nem annyira a’ törvények szigorúságától, mint a’ kérlelhetlen bizonyos végrehajtástól függ. — És itt a’ szírt, mellyen ha magunkat papirostörvényeinkbe elhízzuk, legöszintébb czélzataink is hajótörést szenvedenének. — Ennyit a’ választásokról; most még berekesztésül néhány rövid szót a’tanácskozó gyűlésekről. # 11-A’tanácskozó gyűléseket illetőleg , annyi érdekes és fontos szózat után, mennyi lapjainkban e’ tárgyról emelkedett, szabad lesz —a’ hosszas motivatiókat mellőzve—véleményünket szárazon előadnunk: 1- ső ’s legsükeresebb gyógyszernek tartjuk az adózó szabad községek képviseletét, úgy hogy a’ képviselővé választhatási jog adófizetéshez ’s szellemi és erkölcsi qualificatióhoz legyen kötve. — Erről, ha figyelmet érdemlő elenvetések emelkednének, nem késendünk bővebben szót váltani. 2- ik gyógyszerül említjük a’ szabad sajtót. 3- ikul a’ személy szerinti részvét jogában meghagyandó nemességre nézve azon értelmi qualificatiót, mellyet b. Wesselényi Miklós kijelölt, t. i. Magyarországon magyar nyelvtudást (Posega, Verőcze, Szerém megyéknek bizonyos évekig kivételével) ’s írást, olvasást azonnal kivétel nélkül. Ez valóban legkevesebb, mit a’ status a XIX-ik században attól, ki a’ köztanácskozásokban részt akar venni, méltán kívánhat; a’ közjog elemeinek ismeretét pedig néhány évi határidő közbevetésével. — Erre nézve határidőt engedni igazság ’s méltányosság kívánja; mert jogszerűileg nem igen lehet olly föltétel rögtönös teljesítését megkívánni, mellynek teljesithetését eddig a’ status jóformán nem tette lehetségessé. 4. Olly eljárási formákat óhajtanánk felállttatni még inkább a’ tanácskozó gyűlésekre, mint a’ választásokra nézve, mellyek magukban hordják a’ kezességet, hogy a' köztanácskozásokban csak az vegyen részt, ki a’ műveltségnek bizonyos öntudatát érzi keblében. Ezen módok közt legfőbb az, hogy a’határozatot soha és semmi esetben se legyen szabad tömegek rajongó fölkiáltása után, hanem csak a’ szónoklatok többsége szerint kimondani. — Második, magában csekélynek látszó, de nem sikeretlen intézkedésnek tartanók azt, hogy a’mint voksa csak annak van, a’ki nyilvánosan felszólal, úgy felszólalnia csak annak lehessen, ki nemzeti öltözetben ’s oldalán karddal van jelen; a’ máskép öltözötteknek helyük a’ gyűlésteremben csak a’ sorompón kívül vagy a’ karzaton lehetvén. — A’ ki még csak illy állapotban sincs, hogy magának egy még olly egyszerű nemzeti öltözetet ’s oldalára kardot szerezhetett volna, az nehezen van olly állapotban, hogy egy kis szellemi műveltségre szert tehetett volna. 5. A’ rendbontási vétségeknek szabatos meghatározására és szigorú büntetésekre van szükség , miket csak a’ törvényhozás szabhat ki, és rendőri szabályokra, miket b. Wesselényi javaslata szerint ez úttal leginkább a’ megyék szabályozhatnak. — Nem utólsónak vélnők ezek közt azt, hogy valamint Angolhonban szükség esetében a’helyhatóság special constablereket szokott százankint, sőt egy-két ezeret is fölesketni, kik a’on egy esetben rendőri hatósággal bírnak, úgy minálunk is minden gyűlés az együtt levő nemesség számához képest minden esetre jó számú rendbiztosok kinevezésével és felesketésével kezdődjék, kik aztán bizonyos jellel, például egy szembetűnő med a 11-al volnának ellátandók; ezen tisztelő megbízásnál a’ becsületérző ifjakon kivül leginkább a’ nemesség elöljáróira kellene figyelmezni, miszerint a’ nemesség önmagát féken tartani megtanulja. 6. Egy merész szónk van hátra.— Büntetőtörvényeknek lelke a’ végrehajtás. — Mi szívünk mélyében meg vagyunk győződve, hogy ha a’ tisztválasztási ’s megyegyülési kicsapongások megbüntetése a’ megyékre bizatik, a’ győztes, az erős, a’ hatalmas párt vétkei, mellyek által magának győzelmet szerzett, igen ritkán lesznek megbüntetve. — Mi tehát az ezen vétkek ügyébeni bíráskodást nem a’ megyére, de nem is a’ kormányra biznók — okainkat nem szükség elmondanunk — hanem biznók azon bíróságra, mellyet a’büntető jog ügyében munkálkodott országos választmány tekintélyes kevesebbsége Deák Ferencz vezérletével a’ politicai vétségekre nézve separatum votumus adott, ’s melly iránt azon választmány hivatalos jelentéséből magának kiki tudomást szerezhet.— Az elővizsgálatnak szintúgy az ott kiszabott módon kellvén megtörténni. — Ezen sanctio nélkül alkossatok bár egész külön büntető codexet a’ megyei kicsapongásokra, végeredménye az leszen, hogy „Vae victis“, ’s a’dongó áttereml a’ hálón, mellyben a’ legyecske fogva marad. Ezek valának a’ fontos tárgy körül, miket elmondani nem tartánk fölöslegesnek. Magyar kereskedelmi társaság. Hírlapunk figyelmesebb olvasói emlékezni fognak, a’ Magyar kereskedelmi társaság eszméjére, mellyre nézve ifj. Szabó Pál úr, mint kitől az első eszme eredeti, lapjaink 213-ik és 214-ik számaibani értekezőjében, magunk pedig a’ 215-ik szám vezérczikkében a’ közönség figyelmét előre felkérni bátorkodánk.— Örömünkre szolgál jelenthetni , hogy az országgyűlés kedvező alkalmul szolgált, ezen — ha életbe léptetése sikerűlendett, ’s czlészerűn kormányoztatik— következményeiben felszámithatlan fontosságú egyesület létesítésének alapját szerencsésen letenni. A’ czél üdvös volta ’s a’ terv életrevalóságára nézve kezességül szolgálhat az , hogy a’ nemzet választottai, a’ tervezett egyesület ügyét lelkes buzgóság- gal felfogák, ’s néhány országnagyok ápoló hozzájárultukkal nemcsak tetleges részvétre ’s különös pártfogásukra méltaták, hanem életbeléptetését eszközlésbe is venni elhatározák. — Ugyanis, a’ múlt hónap utolsó ’s e’ hónap első napjaiban Pozsonyban Beöthy Ödön bihari követ urnái, gr. Batthyányi Lajos ur hozzájárultával a’ követi karból mintegy húszan összegyűlvén, Szabó Pál urnak, ’s e’ lapok szerkesztőjének szerencséjük volt, a’ magyar kereskedelmi társaság tervét a’tisztelt féfiaknak előterjeszteni; kik is azt alapeszmében helyeselvén, ’s pártfogolandónak elhatározván, a’ terv részleteinek előleges átvizsgálására gr. Batthyányi Lajos, gr. Pejácsevics János, Zsedényi Eduard, Pulszky Ferenc?, és Trefort Ágoston urakat kérték meg; megtörténvén pedig az átvizsgálás, az egyesület megalapítása iránt nyilvános közgyűlés tartatok, miután gr. Vay Ábrahám, mármarosi főispán őnmélga az elnöki szék elfoglalására és az egyesület ideiglenes elnökségének vitelére köz egyetértéssel felkéretett; excellentiája pedig a’ felszólításnak teljes készséggel engedni, ’s a’ tervezett egyesület létrehozásására nagyhatású munkásságát felajánlani méltóztatott; az egyesület programja é s munkálati terve részint Szabó Pál úr, részint e’ lapok szerkesztője, mint ideiglenes tollvivő által felolvastatván: a’ diszes gyülekezet egyhangú nyilatkozatok által (mellyekben Fiumei kormányzó Nemes-Kéri Kiss Pál ur ő maga) kitűnő részt ven, a’ czél ’s terv helyeslését, ’s létesítésének eszközlésbe vételét elhatározó; — az alapszabályok átvizsgálására nagyobb számű bizottmányt neveze; ’s miután egy pillanat alatt 138.000 pengő ft aláírásával, az egyesület alapját megvetette volna, elnöki excellentiáját megkéré, hogy az ügyet a’ törvényhatóságokkal közölvén, az aláírások gyűjtését eszközlésbe vévén, mihelyt a’ szükséges minimum egybegyűlend, az aláírókat alapitó közgyűlésre összehívni méltóztassék. — Az aláírók egész névsorát közölni fogjuk; valamint azt is szükségesnek fogjuk megjegyezni: mikint mihelyt, ezen társaság magát megalakitandja, első kötelességének kellene lennie, a’ közkereseti társaságokról szóló törvény rendeletének eleget tenn; arra azonban, hogy azt tehesse, lenni kell a’ ki tegye; ez pedig alakiló közgyűlés nélkül, valamint viszont ez a’ tervezett szabályok közrebocsátása, ’s aláírások gyűjtése nélkül teljes lehetetlen. — E’ szempontból tartjuk szükségesnek, az egyesület emlitett közgyűlésében felolvasott ’s helybehagyott munkatervet, más hasonló egyesületek, legközelebb a’ jégkármentő egyesület példájára, olvasóinkkal közölni a’ mint következik. A’ magyar kereskedelmi társaság czélja: nyereséges önálló nemzeti kereskedést alapítani, tekintettel a’ magyar tengerpartra és különösen a’ fiumei kikötőre, ’s e’ végett a’ productio gyarapítását ’s közforgalom élénkítését előmozdítani. A’ társaság czélja, ’s munkaköre: 500