Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-30 / 269. szám
Vasárnap PESTI 269 Julius 30.1843. IRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , ’s egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. * BCst* Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. HAGYARORSZAG és ERBELY. VezerCZikk. (Útrendszer.) Lapjaink 252. számában szólani kezdettünk azon kérdésről, minő rendszer volna minálunk magyarokul az útépítésre ’s fentartásra nézve legalkalmatosb? — És némi tájékozó nézeteket állítottunk fel, de véleményünk kifejtése akkoron más egyebek közbejötte miatt félbeszakadott. Legyen tehát szabad most a’ tárgy fonalat ismét fölvennünk, ’s a’ körülményeink közt legsikeresbnek vélt útrendszerről véleményt mondanunk. Hogy azonban azt, a’ mit mondani akarunk, érthetővé tehessük, szükség a’már itt-ott elszórva többször mondottak velejét némi magyarázat kíséretében ismételnünk. Mindenek előtt azon meggyőződésből indulunk ki, hogy haszontalan gondolkozunk közlekedési eszközökről, hacsak kétségtelen alapelvnek nem teszszük fel, hogy az utak készítéséhez ’s fentartásához, nemes, nem-nemes aránylag hozzájáruljon. — A’ kinek ez nem tetszik, az ne hímezze hámozza a’dolgot, hanem mondja ki egyenesen, hogy neki nem kell it, nem kell kereskedés, nem kell semmi; hadd veszszen az ország, legyünk szegények, legyünk nyomorult koldusok, csak ne adózzunk. — Ámbár ezen nem-adózás utaink tekintetében nem csak jogtalan, hanem törvénytelen is; mert nincs Verbőcznek olly utódja, a’ ki megtudná mutatni, hogy az utakat ingyen tartozzék a’ paraszt készíteni; ’s pedig például Pest vármegye parasztsága ingyen az egész országnak, ’s még minden külföldinek is, a’ ki Pestre jő. — Csakhogy aztán akkint is készült az út, hogy az isten legyen irgalmas kegyelmes a’ mi nem-adózó lelkeinknek, kik ezen nem-adózással a’ legnyomasztóbb , egyszersmind leghaszontalanabb adót fizetjük, mellyel csak önkárunkra kigondolhatánk. — Mi tehát — ismételve — axiómának teszszük fel, hogy ha utakat akarunk, részt kell vennünk a’ készítés ’s fentartás terheiben, különben utaink soha sem lesznek. — Ez már constatirozott tény, mert az ország rendei ez országgyülésröli első (válasz) felírásukban nyilttan, ’s félre magyarázhatlan világossággal kimondották, hogy ,,a’ közlekedési eszközök hiányát adózó népünk saját erejével nem pótolható.“ — Csak az tehát a’ kérdés, milly után módon történjék a’ nemességnek az útrendszer feöltségeihezi hozzájárulása? Talán subsidium utján? A’subsidiumok rendszerén isten áldása nincs ; subsidiumokból még egyetlen egy nemzeti vállalat sem jött létre tökéletesen; — aztán, miszerint vetnék ki a’ subsidiumokat? úgy a’mint eddig szoktuk, a’porták után? A’subsidiumok porták szerinti kivetésének értelme oda megy ki, hogy mivel a’ subsidiumot nemesi birtok után kell fizetni, annak tehát kivetési kulcsául vétessék fel a’ parasztbirtok, vagy is az, a’ mi után a’ subsidium nem fizettetik; tehát minél kevesebbet bir valamelly megyében a’ nemesség, annál több subsidium vettessék reá, miért nem pusztitá el a’ helységeket, ’s nem csinált pusztákat belőlük, mint a’ törökök az alföldön. — Ez a’ rendszer az, uraim, miszerint ekkorig a’ subsidiumok kivettettek; — 50,000 coronationalis aranynál, vagy 4 — 5 száz ezer forint múzeumi, színházi ajánlatnál ez csak mehetett, miután 1) ez az egész ország nemesi birtokához mérve, parányi csekélység volt; 2) miután e csekélységnek megfizetése sem volt ekkorig nagyon divatban; mert a’gazdag Bács vármegyében például, — épen ott, hol az adózók pénztárában egy millió ftnyi hiány támadt — természetesen csak amúgy magától, egészen ártatlanul!! — az 1830 ki subsidium teljes törvényes szigorúsággal mai napig is egészen be------nem szedetett; az 1832-ki országgyűlési költség-subsidiumot pedig az adózók pénztára viselte, ’s annak megtérítve maiglan sincs, — ’s minek is volna? hiszen Turócz megyében is hasonló történt. — Illy körülmények között tehát a’fizetni nem szokott csekély tehernek aránytalan kivetése bizony nem igen nagyon terhelt. — Ámde, midőn arról van szó , hogy az ország földén a’ közlekedési eszközök combinált hálóra téríttessék szét, ekkor nem 50,000 arany, hanem milliócskák forognak kérdésben, még pedig olly milliócskák, miket nem lesz elég megajánlani, hanem meg is kell fizetni; hacsak isten és emberek előtt gúnytárgygyá válni nem akarunk; ez esetben tehát a’ nemesi tehernek paraszt birtok utáni kivetése csakugyan lehetetlen; mert ezen kulcs annyira igazságos, hogy például az 1840—ki 450,000 ftnyi subsidiumból Szeréna megyében egy hold nemesi birtokra esett , ki Marmarosban pedig Vidn ki. — Mondhatnák ugyan erre az istentől meg nem áldott subsidialis rendszer barátai, hogy „helyesebb kulcsot kell kidolgozni, ’s a’ bajon mindjárt segítve lesz“ — igen is, mindjárt lesz segítve, a’mennyiben t. i. a’ Citaster behozatala, vagy 50 millió p.ft költséget, ’s vagy 15—20 esztendei munkát kíván, — ’s addig ne legyenek jó utaink? az ötven milliónyi csekélységet pedig, mellyel az országon keresztül és hoszszant vasutat építhetnénk, ugyan honnan vegyük ? talán jövendőbeli igazságos kivetés reményében ’s a’ turóczi tan elve szerinti soha-visszanem-fizetés fejében az adózók pénztárából, nemde? Nekünk úgy látszik, hogy a’ subsidiaris rendszert ezen egy körülmény is nevetségesen lehetetlenné teszi; mert csakugyan kimondhatlan nagy kár volna a’ subsidiumok arányos kivethetése végett, annyi pénzt ’s annyi időt emésztenünk föl, a’mennyivel azt, a’mi végett subsídiumot adriarnánk, régen léteshetnek; azt nem is említve, hogy arra a’ Catasterrel elkészülnénk, rectificatióját nemcsakmét újra kellene kezdeni, hanem a’nemesség adómentessége ’s annak correlatuma, az istentől meg nem áldott subsidialis rendszer, bizony régen csak múlt időkörök traditiokint fog élni a’ magyar krónikában, akár mint mystificáljátok is a’ nem-adózás örökkévalóságával magatokat. — Korán sem akarjuk mi ezzel azt mondani, hogy a’ közterheknek, a’ törvényhatóságok közti felosztására, igazságosabb kulcs kidolgozását szükségesnek nem tartanók; — sőt inkább, mellesleg mondva annyira szükségesnek tartjuk, hogy azt hinnék, bizony halálos vétek volt a’ József császár idejében törvénytelen fölmérések ’s öszszeírások irományait megégetni; melly tény sokat hasonlít ama’ boszús férjek szokásaihoz, kik, ha nejökre megharagszanak, a’ háznál mindent összetörnek; — ha- nem csak azt akarjuk mondani, hogy nekünk magyarokul pénzünk sokkal kevesb,’s időnk sokkal drágább, hogysem most,midőn a’közlekedési eszközök létesítésének percze úgy szólván körmünkre égett, éveket meg éveket, ’s milliókat meg milliókat vessünk ki a’ végett, hogy az útépítés végetti subsidiumok kivetésére helyesb kulcsunk legyen. — Nem ollyan könnyű dolog a’ kivetési kulcs kidolgozása, mint gondolnék. 128 esztendeje már, hogy az állandó adó Magyarországra be van hozva, ’s kivetési kulcs végett conscribáltak 1723-ban ’s 1827-ben; de arról hallgat a’ krónika, hogy valaha szerintök vettetett volna ki az adó. — Sajnos, igen sajnos, hogy azon 4—5 millió ftot, mit a’ nép hadi adóul fizet, igazságos arány szerint nem lehet a’ törvényhatóságok közt felosztani; de biz ezt már addig tűrnünk kell, mig az ország-védelmi rendszernek átvizsgálása nem kerül napirendre: — most nincsen napirenden; óvakodjunk tehát a’ napirenden lévő szükségek fedezéséhez járulásunkat olly útra vinni, melly vagy hasonló crisis alá jőne, vagy pedig sürgetőknek érzett czéljainktól messze hátra vetne. — Hiszen ha országos pénztárt akarunk alapítani, — a’ mint már csak a’ vasutak, ’s csatornák végett is kell hogy alapítsunk — előttünk áll az indirect adózás rendszere, melly által a’subsidiumok kulcsárok gondoskodás szüksége mellőzve van; a’ mi pedig a’ megyei házi adót,’s ennek (nézetünk szerint) egyik lényeges rovatát, az utakat illeti: itt a’ teherkivetés könynyebben megeshetik; mert nem arról van szó, hogy mennyi essék egy nagy országos teher 151, például, Pest és Heves vármegyére, meg a’ Kunságra; nem arról van szó , minő arányba tétessék Árva Biharral, Sáros Torontállal — pedig ez a’ dolognak nehéz oldala; hanem csak arról,hogy mindenik törvényhatóságnak saját házi terhei saját kebelében felosztassanak, a’mi minden esetre az adó kivetési munkának könnyebb fele, ’s minden olly mód felett,melly országos kivetést kíván, már csak azért is elsőséggel bir, mivel ha egyszer reá megyünk, hogy a’ törvényhatóságok saját kebelökben a’ közterheket tehetségig igazságosan feloszszák, ez által egyszersmind az országos teherkivetés kulcsának nagy részét is külön költség nélkül elkészítették, úgy hogy majd csak a’purificatio munkája maradand külön téteményül. Mindezen okoknál fogva, mi, akármi végett is az istentől meg nem áldott subsidialis rendszernek barátai soha sem leszünk ; de midőn országos útrendszerről van szó, a’nemességnek ahhoz subsidium utjáni járulását még azért is lehetetlennek hiszszük, mivel habár lesz is az útrendszernek olly költsége, melly nem megyei, hanem országos pénztárból lesz fedezendő; például a’ concentrálandó igazgatás költségei; minden esetre az útkészités ’s fentartás legnagyobb része megyei háziteher leszen; mire nézve tehát az országos ajánlást feltételező subsidialis rendszer már magában lehetetlenség. És igy nem a’subsidiumok útja az, mellyen a’ nemesség az országos közlekedési eszközök létesítéséhez járulhat. Igen, de hozzájárulása nélkül utaink nem lesznek, mert ki van mondva országgyűlésileg, hogy az adózó nép a’ közlekedési eszközök hiányát saját erejével nem pótolhatja; kérdés tehát, melly után járuljon ezen közszükség fedezéséhez a’ nemesség? Mondják: vámfizetés által, azon elv szerint t. i. hogy a’ ki után jár, személyválogatás nélkül vámot fizessen. — Ezen elv igazságos, ’s ha és a’ hol utvámfizetésnek lenni kell, minden kétségen felül lévő szent igazság, hogy ne csak az fizessen, a’ kinek nincs, hanem az is ’s kiváltképen az, a’ kinek van. — Hanem van a’ vámra nézve még más kérdés is. Rendszerint az utvámot olly módon említjük, ’s a’ megyék utasításaiban is akkint fordul elő, mintha már a’ vámfizetéssel minden meg volna téve, a’ mi szükséges, hogy jó utakon nyargaljunk országszerte. — Mi pedig azt gondoljuk, hogy csupa merő útvámfizetés által utainkkal rendbe jövünk teljes lehetetlen, ’s ha lehetséges volna is, nem kívánatos. Lehetetlen azért, mert arra hogy útvámot lehessen szedni, először útnak kell lenni, ez pedig az ország nagyobb részében még vagy épen nincs, vagy nem oly karban van, hogy vámszedésre alkalmas volna. Ha tehát az útvámrendszerről valaki azon jó véleményben volna is, hogy a’ vámjövedelemböl az utak költséges tatarozását, ’s fentartását minden más segély nélkül egészen fedezni lehet — mit mi csak egyes vonalakról kivételkint, de nem az egész országról szabálykint ismerünk el *); azt mégis meg kellene engednie, hogy a’ jövendőbeni vám az utak előleges felépítésének tőkeköltségét nem fedezheti. Lehet, hogy vannak olly vérmes reményű statusgazdák, kik azt hiszik, csak vámfizetést decretáljon a’ törvényhozás, mindjárt támadnak vállalkozók, kik a’ Hortobágyon is köutat építenek; illy reményekkel azonban nem kell magunkat mystificálnunk; ez,ha egyes rövid vonalakon, mint például Pesttől Soroksárig megtörténnék is, de általában véve az egész országban bizonyosan nem történnék, ha mindjárt háromszor olly népes volna is pusztadús hazánk, mint a’ minő, ’s e’ háromszoros népesség háromszor olly élénk forgalmat űzne, mint a’ minőt nem űz. Francziaországban például, ámbár Napoleon óta folytonos építésben vannak az országos, megyei és vicinális utak, mégis 1836-ban a’ kamarák az országutakra 84 milliót, a’ megyék külön 8 milliót, a’ községek ismét külön 11 milliót szavaztak; egyesek és társulatok ellenben csak 567,003 frankig vállalkoztak. Kétséget nem szenved tehát, hogy a’ vámfizetés kötelességének általánossá tételével még utakat, a’ hol nincsenek, teremteni nem fogunk. De habár tehetnek is, nem kívánatos hogy tegyük, mert, nézetünk szerint,talán mindenütt is, nálunk azonban, hol az élénk forgalmat még teremteni kell, minden bizonynyal nem annak kell lenni az útépítés czéljának, hogy jövedelmet hozzon, hanem annak, hogy a’ közlekedést könnyítse, előmozdítsa. Ezt mi hazánk körülményei közt annyira axiómának tartjuk, miszerint ép ezen tekintetből óhajtjuk még a’ vasutakra nézve is, hogy nem magánosak hanem az ország által építtessenek; mert magános vállalkozók azt természetesen csak nyerészkedési ágnak tekintették, a’ vitelbért tehát soha sem szállítanák alább, mint a’ mennyire lehető legnagyobb nyereségük végett tehetnék; ellenben a’ status minden czélját elérte, ha a’ köz *) Magyarországon jóformán még csak azt sem tudjuk, mennyibe kerül egy mérföldnyi út évenkinti fentartása általában , ’s mennyibe vidékenkint, nekünk illyesmikre, fájdalom ! semmi elődolgozataink nincsenek. Francziaországban 1836-ban a’ királyi vonalakon (országúton) középszámvetéssel, évenkint egy-egy mérföd (lieue) 2200 frankba, de volt ollyan vidék is, hol 25 000 frankba, egy mérföldnyi útépítés pedig 72,000 —176,000 frankba került. — Nálunk vannak vidékek, hol sokkal többe kerülne , kivált ha vasút ’s csatornák a’ kő— szártlást nem könnyitendenék. — 123 TARTALOM. Vezérczikk: (Útrendszer). Felvilágosítás a’ fiumei ,,millió“ ügyben. Föv. utd. Megyei dolgok: Fehér (határozat az ismeretes petitio ügyében). Nyitra (pótlék utasitás, a’ földbirtokot szabályzó eddigi törvényeknek megváltoztatása, más szóval az ősiség megszüntetése elhatározva). A b a u j (rajz a’ választmányok munkátlanságáról). C s a n á d (czáfolat a’ Világ rágalomnyilai ellen). Kövárvidéke (meghiúsult remény, felsőbb rendelet a’ tisztválasztás iránt, jegyzőkönyvi óvás, tisztválasztási eredmény). Budapest közti vizveszély ellen mentő-intézet terve. Külf. napló. Szerbia. Nagybrit. ’s Irl. Spanyolhon. Hiv. tud. Hird.