Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-11-26 / 303. szám

Rövid közlések. A* nov. 21-iki ker. ülésben a’ sz. k. városok ország­­gyűlési szavazatára nézve a’ választmányi javaslat (azaz 16, ’s kettős számítás szerint 32 szavazat) elfogadtatott.— A’ 16 voksnak absolut többsége volt, u. m. 26 megye, ezen számhoz járulván azon 3 megye, melly több voksot akart, ’s részint azon megyék is, mellyek 15 voksot ad­tak, összes többség a’ 16 voks mellett jön 31 megyéé. — A’ szavazatok kettőztetésének elvét 11 megye ellen fo­gadta el a’ többség. Nov. 22. A’ kerületi ülésben Hont követe által be­ny­ujtatott Bakabánya polgárainak petitiója , volt követők visszahívása tárgyában, mellyben ők az iránti bizalmukat fejezik ki, ’s uj követők ellen kifogást tesznek. — A’ vá­rosok szavazatának tárgya folytattatván, Szatmárnémeti Nagybányától elválasztatott, ’s egy egész szavat nyert; Breznobánya pedig Besztercze- és Libetbányával egy ke­rületbe foglaltatván, az ő fél szavazata Nagybányának ada­tott. — Szóba hozatván Pest által azon indítvány, hogy a’ kerületek legalább egy egész szavazattal bírjanak, ’s a’ fractiók megszüntettessenek, ezt a’többség, 12 megye kevesebbsége ellen elveté. — 12­­* órakor orsz. ülés tartatván, némelly főrendi viszonüzenetek köziratra bo­csáttattak. Nov. 22-kén a’ m. főRBnél tanácskozás alá vétetett a’ Fejér megyei kérelem, és mivel egy részről adatok nem közöltettek; más részről pedig esen dolgot a’ közigazga­tás körébe tartozónak vélik a’ főRR. a’ RR. kívánságához nem járulhatnak. Nov. 23-kán a’ kerületi napló ügye volt szőnyegen, és a’ főRR. ragaszkodván előbbi nézeteikhez, e’ dologban sem járulhatnak a’ RR. kívánságához. A­dlakoZÁS. Nagy-Körös városa részéről kézhezszol­­gáltatás végett hozzánk beküldetett a' fejérvári égettek számára 200 v.frt; Ócsa helységi égettek számára 130 v.frt; a’ mis­­kolczi égettek számára 200 v.frt; külön a' mimiskolczi aszta­los czéh számára 5 v.frt, összesen 535 v.frt. Továbbá a’ fejér­váriak számára Isa 5 v.frt. — Kérjük az illető elöljáróságokat, méltóztassanak ezen adakozások átvétele iránt intézkedni. nyilatkozat. Alulirtnak hiteles kútfőből jutván azon hírnek terjengése Buda-Pesten értésére, miszerint a­ ruszkahegyi bányabirtokosok Hofmann testvérek és Maderspach Károly urak fizetési tehetetlenségüket beje­lentették , — kötelességemnek tartom nyilvánítani: mi­képen ezen ép oliy hazug, mint részakaratú hitnek semmi alapja nincs; minek sikeres czáfolatául a’ nevezett bánya­­birtokosok minden hitelezőit és üzletbarátjait ezennel felszólítom, fölebbi nyilatkozatomnak azon esetben tar­tózkodás nélküli ellenmondására, ha törvényes követelé­­seknek kielégítéséhez az érintett bányabirtokosok részéről nem juthattak volna. És miután ezen rágalmazó koholmány csak a’ végből terjesztethetett el, hogy az említett bánya­birtokosok által a’ kereskedői világban kivívott bizodalom, megrendittessék: a’ hazai hírlapok t. szerkesztőségeit, a’ honi műipar érdekében, melly körül a’ nevezett Hofmann testvérek és Maderspach Károly urak elismert érdemeket szereztek magoknak, — arra vagyok bátor ezennel meg­kérni, miszerint ezen nyilatkozatomat becses lapjaikba fel­venni szíveskednének. Pozsonyban, nov. 10-ikén 1843. Pelczel Ágoston, h. ügyvéd, mint Hofmann testvé­rek és Maderspach K. urak meghatalmazott ügyviselője, fővárosi újdonságok. Ritkaság okáért nem lesz érdektelen feljegyzenünk: mikint két angol hallván, hogy hazánkban még csak napjainkban is létezik deák po­litikai hírlap, olly vágyat érzenek magukban olvasni, mi­­­kint mondatnak el O’Connell menydörgő és vérforraló be­szédei, vagy lord Brougham gyilkos sarcalmusai, Hugh Gough tábornok hadi tudósításai Chinából ’s más effélék, azon nyelven, mellyen Cicero tartá halhatatlan beszédeit, és Scipio diadalmairól tudósitá a’ senatust, hogy jelen ősz elején hazánkba utaztak, az újságok ezen állatok lehetet­lennek hitt példányát, mint valami Mamut-csontot, hírlap­­gyűjtemények számára megszerezni, Pestig érkeztek si­­keretlenül, ’s az itt nyert utasítások nyomán kiránduláso­kat is tettek a’ vidékre, mindeddig nem tudhattak meg, kezeikbe jutottak­­az,Ephemerides Posonienses, egész példányban. Minő ritkaságokért nem jönek hazánk­ba az idegenek; bár necsak az újságot, de az egész deák nyelvet is felraknák, szívesen megfizetnék nekik még a’ fuvarbért is. — Múlt Pénteken, fólyó hó 17-kén, adalék színpadunkon pesti műkedvelők ált?l, a’ tűz által károsult fejérváriak javára: „Váltógyakorlat“, eredeti vígjáték 3­­ felvonásban. A’ szegény szerencsétleneknek eső tiszta jö­vedelem 500 vtzot meghaladt, ’s a’ műkedvelő emberba­rátok fáradozása legszebb jutalma szerencsétlen embertár­saik balsorsának enyhítése. Mint halljuk, ugyanezen mű­kedvelők által a’ lublói tűskárosultak javára készülőben levő előadás el fog maradni, ennek okát ugyan nem tud­juk , de roszallanunk nem lehet, mert észre kelle min­denkinek venni előjeleit azon elégületlenségnek, mellyet a’ színházi közönségben a’ gyakoriabb műkedvelő előadá­sok gerjeszteni fognak; illyesmi csak ritkán , igen ritkán szül jó hatást, de érdekét az újság ingerével veszti, ki­vált ollyan városban, hol rendes színpad áll, hol tehát mesteribb előadásokat szokott meg a’ közönség, mint mi­nőt a’ színen nem otthonos gyakorlatlan műkedvelőktől várhatni. Véleményünk szerint évekig nyugodhatnak most műkedvelőink, mig egykor jobban választott darabbal, Phönix gyanánt előálljanak. —­­ Pesten az iparlovagiságnak uj neme fedeztetett fel. Egy, a’ műveltebb osztályhoz tar­tozó ifjú már hoszabb idő óta folytatá a’ k. zálogházi zá­logjegyek hamisítását, ’s az utánzottakat mint saját elzá- 813 jogosított portékái jegyeit adá el; e’ napokban azonban] rajta kapaték ’s az illető törvényhatóság elibe állíttatott.— S Frankenburg Adolf ur az ,Életképek­ eddigi szorgalmas­­ szerkesztője, jövő évben maga adandja ki ezen közked­­n­vességet nyert időszaki munkát, uj alakban ’s bővítve. Felsőbb helyről engedelmet nyervén, füzeteit pista utján­­ szétküldeni, ezek ezután havonkint kétszer, azaz minden­­ két hétben, jelenendnek meg, eddigi tartalmakat érdeke­sebb bírálatok ’s események közlése bővitendi; az eddigi csinos kiadást pedig genre- és divatképek ékesitendik, mit a’ most már kiadó-szerkesztőnek lapjaink múlt szá­mához csatolt programmjából bővebben megérthetendnek olvasóink; azért csak annyit jegyezünk meg, hogy a’ vállalat számára, a’ múlt évben benne részt nem vavó leg­­jelesb íróink néhányai is meg vannak nyerve, ’s reméljük, nem is szükséges az olvasó közönséget ollyan vállalat pár­tolására felszólítanunk, mellyet mások felett azon érdem is emel, hogy egyedül foglalkozik kizárólag magyar tár­gyakkal. Az előfizethetés azáltal, hogy most már minden postán elfogadtatik, igen meg van könnyítve. — — Irodalmi újdonságokat említjük, ’s a’ közönség mél­tó figyelmébe ajánljuk a’ következő munkákat: 1. „Gazdasági pályamunkák,’ kiadja a’magy. gazd. egyesület, I. kötet a’ haszonbéri rendszerről; ára két ezüst huszas. 2. Hartleben Konrád Adolf nagybecsű vállala­tának „Galletti egyetemi világ ismeretének“ III. füzete. Ezen földleirati, statisticai és statustörténeti encyclopaedia, Europa miveit közönsége előtt sokkal ismeretesebb, mint­sem hogy egyéb ajánlatra volna szüksége, mint annak megemlítésére, hogy a’Cannabich és Meynert által újra dolgozott kilenczedik kiadás szerint szerkesztő, ’s Ma­gyarországhoz alkalmaazá Vállas Antal. Az egész munka tiz füzetben jelenik meg, 15 színezett földképekkel. Egy füzet ára 40 kr. p. p. Az eddig megjelent 3 füzet tartal­ma : a’ föld. Europa. Az európai statusok lajstromos rajza. Nagybritannia és Izland. Spanyolország. Portugal. Fran­­cziaország. Belgium. Németalföld, Németország, Schweiz. A’ három füzetben már 5 földkép van. — 3) Ugyancsak H a r­tr­e­b­e­n­nél megjelent a’ Kisfaludy-társaság pártfo­gásával, Schedel Ferencz által kiadott „Nemzeti könyv­tár“ második füzete. Tartalma: Fanni hagyományai, és Csokonai Vitéz Mihály minden munkáinak kezdete, elegyes költemények, két könyv; egy füzet ára 40 kr. e. p. — 4) Emich Gusztávnál bizományban megjelent: Udvardy I­g­n­á­c a Veszprémben egyházi jogtanitótól „Rómaikor, katholika egyházi jogtan“ I. és II. kötet. — 5) Ismét H­a­r­tr­e­b­e­n­nel a’ Kisfaludy-társaság Külföldi Re­génytárának II—ik kötete, Hortenzia grófnő M­e­r­y­től. Megyei dolgok.. Sáros, October 16-kán (Vége). Az országos tárgyakat érdeklő körlevelek közt — mellyek most ná­lunk mind pártfogásra találtak — nevezetes vola Lőcse városa felszólítása, hogy az országgyűlés Zala elválasz­tott követét, Deák Ferenczet, követsége elvállalására szólítsa fel. Megyénk az országosan elismert nagyérdemű férfiú honszeretet - vezérletté szilárd jellemét méltá­nyolva, meghagyá követeinek, hogy e tárgynak szőnyeg­re kerültekor úgy nyilatkozzanak, hogy az által­a’ nagy honfi iránti tiszteletünk kitűnjék; és ha egyedül csak ho­nunk javáért dobogó kebelét olly mélyen sebzett körül­mények nem változtak , a’ követség elvállalásának sürge­tése által okozandó újabb keserűségektől kíméljék meg.— Továbbá a’ Dessewffy família ujabbi kérésére most is uta­sításul adtuk követeinknek, hogy Eszék városa beczikke­­lyezését — ha szőnyegre kerülne — hathatósan ellenez­zék , mig a’ nevezett família követeléseit ki nem egyen­líti. — Gyűlésünk csak 3 nap tartott, és mégis az országos tárgyak bevégzése után, magány ügyeink feletti tanácsko-­­ zásra is jutott időnk, mert az elnökséget vivő másod al-­­ ispánunk,ritka elnöki tapintattal,a’ mind két részről mutat- fi­kozott hevesebb kitöréseket olly ügyesen tudta korlátai­ai közé visszavezetni, hogy a’ személyeskedés szenvedélye ez alkalommal egészen elfojtatván, mind két részről mél­tányolva elismert, olly jeles közgyűlésünk volt, mellyhez hasonlót megyei közönségünk számos évek óta nem él­vezett. — Tanácskozásokon némi komoly ünnepélyes méltóság ömlött el; mert elnökünk a’ tárgyakat nem erö­­tetve a’ végzéseket mindnyájunk teljes megnyugtatásával mondá ki, ’s ez okozá, hogy egy pár nap alatt annyit vé­geztünk , mennyi fölött máskor hetekig vitázgattunk vol­na. — És igy az országos tárgyak bevégzése után — me­gyénk aprólékosabb ügyeire kerülvén a’ sor­­ elnöklő al­ispánunk mint az árvaszék elnöke,panaszkép jelenté: mikép már két ízben hivatalosan szob­ta fel a’ szolgabirákat, hogy a’ nemesi árvák összeírását adják be, de siker nélkül; ké­­ré tehát a’ megye rendeit, tennék újabban határozatilag kötelességökké a’ szolgabiráknak, még pedig úgy, hogy ha a’ novemberi közgyűlésre ebbeli jelentéseiket be nem adnák, köteleztessék­­ a’ hivatalaikban olly hanyagul el­járó szolgabirákat a’ gyűlésnek bejelenteni. — Továbbá jelenté, hogy nemesi pénztárunk üres; az áprilisi gyűlésen történt kivetés szerint májusban be kell vala fizetni az el­ső illetőséget, mellyet mind e’ mai napig sem teljesitenek sokan — talán a’ „nem adózunk“-at, nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is életbe akarják léptetni. — Behajtása tiszti ügyészi hivatalunknak tétetett kötelességül, még pe­dig szóbeli után. — Ezek után a’ magán ügyek közül, egy testvérek közti osztályos pör alatt lévő erdő-rész törvé­nyes zárgondnokának hivatalos jelentése — miszerint a’ zár, az egyik fél által újra hatalmaskodólag megtöretett — bámulattal lepe meg bennünket. Meglepetésünket fáj­dalmas érzet követé; mert hiszen mit érnek a’ legüdvö­sebb törvények is, ha megtartásuk iránt nincs keblemm­ben kegyelet (pietas). — Az első törésért a’ tiszti kereset folyamban van; a’ második iránt nyomozás rendeltetett, ’s annak következésében újabb tiszti kereset. — Többen. Hrasznából *)• September 5-kén kezdődött e* megye évnegyedes közgyűlése , mellynek főtárgyának — a’ közelebb tartott rendkívüli gyűlés határozatából inkább csak a’ magyarhoni országgyűlésen meg nem jelenésünk­ért lett pörbe idéztetésünk következtében, — megyénk­nek a’ t. kir. táblán mikinti megjelenése elhatározásának kell vala lennie; — és hogy ez is a’ még mindig kötelező erdélyi törvények értelmében történhessék, kormányszéki rendeletek olvastattak fel; 1­ er is az , melly a’ szüksége­sekre rovatai utjáni fizetésünk tárgyában ő felségéhez küldött felírásunkra a’ kormányszéktől érkezett; bennünket ettől újólag eltiltatván azon okból is, mivel ő felségéhez küldött felírásunkra még választ nem nyertünk. Tudásul vétetett, de­lveink most is határozatuk mellett maradtak. 2­or azon korm.széki leirat, melly a’ közelebbi közgyű­léskor tett azon felírásunkra érkezett, miszerint a’ ma­gyarhoni országgyűlésen meg nem jelenésünkért lett be­­pereltetésünk, a’m. orsz. kir. táblán megjelenésünket szük­­ségesitvén, az arra megkivántató költséget­­ ha­ a’ pro­vinciális cassaból meg nem ajánlja a’ főkormányszék, és rovatai utján sem fizethetjük, azon kénytelenségre juttat, hogy megyei pénztárunkból vegyük ki—’s mellyben igen is szelíden kijelenti a’ fökormányszék, hogy a’ megyei házi és koronás adó rendesen systematizált költségekre használtatván fel, abból a’ kívánt czélra legkisebbet sem fordíthatunk. — Ezen tárgy kapcsolatban lévén idézteté­­sünkkel, ’s a’ kir. táblán mikinti megjelenésünk elhatáro­zásával, hogy azzal együtt tárgyaltathassék, a’ múlt gyű­lésen mentségeink elkészítésére kinevezett választmány munkálata, elnökileg felolvastatni kivántatott. Felolvasta­tott a’ nagy munka — mellynek eleje kifogásainkat — mi­szerint „megyénk az 1836: 21. t. sz. mostani állásában a’ magyarországi kir. tábla bíróságát, — a’ magyar kir. ügyek igazgatójának — ex incompetentia ad­oratus — fölperessé­­gét el nem ismerheti, mert Kraszna az érdeklett törvény­­czikk szerint is, a’ tettleges visszakapcsoltatásig erdélyi kormány alá tartozván, fölötte a’ magyarom, kir. tábla nem ítélhet, ’s mivel mi erdélyi törvényhatóság lévén, a’ tettleges vissakapcsoltatásig alperesei nem lehetünk, — mindazáltal, mint mindig, úgy most is, hő ragaszkodá­sunkat, ’s az anyahonhozi visszakapcsoltatásunk érzékeny óhajtását kívánván kijelenteni, bár megjelenésünket min­den körülmények gátolják, megjelenünk,“ utolja pe­dig dereka” mentségünket foglalja magában,miszerint: ,,az erdélyi kormány által élőnkbe gördített ’s fel is számlált akadályokon kívül, a’ visszakapcsoltatás tárgyában kineve­zett országos bizottmány fontolva munkás haladása, annak a’ magyarországi Rt. által nem eléggé ha­­tályos sürgetése, bevégzésének ’s a’ tettleges vissza­­kapcsoltatásnak elhanyaglása ’s igy magának a’ felperes urnák is kötelességmulasztása, lévén okai követ nem­ kül­désünknek , minket öneljárásuk elmulasztása miatt bünte­téssel nem sújthatnak, — hanem e’ részben, a’ mint egy­felől a’ királyi ügyek igazgatóját, a’ felperes urat, evidto­­runknak előállítani kívánjuk, másfelől e’ tekintetekből fal­­áldoztatásunkat kérjük.“— Hosszas kitérésekkel fejteget­­tetett e’ mentségben, és nem igen kimélő kitételekkel, az országos bizottmány munkátlansága, a’ magyarországi országyülésnek visszakapcsoltatásunk sürgetését mellőző okai.—És létetett indítvány: mi módon jelenünk tehát meg ? főügyészünket küldjük e­­l vagy mást ? vagy ottan vallunk ügyvédet ?—Megállapodást könnyen értünk, mivel igen ter­mészetes, hogy üres erszénynyel senki sem vágyott, idegen pénzzel pedig senki erszényét meg nem tölthettük, de tiltva is volt. „Ügyvédet vallunk tehát, jön a’ határozat, úgy de ügyvédet is tiszteleti díj nélkül nem vallhatván, egy me­gyei kérdés támadt: honnan ’s miből teremtessék ki az ügyvédi díj ? — és jön harca és háború, mert pénz — akár merre nyúltunk — széles e’ megyében nem találta­tott, ’s hogy is találtatott volna, midőn szegény hazánk, mindennel tele, csak pénztől üres! — Indítványozták, hogy megyei pénztárnokunk adná ki jó reménység fejében a’ szükséges ügyvédi tiszteleti díjt; de minthogy az exad­­­eratus — mint mondá — nem engedi meg, nehogy e’ pénzt a’ magáéból kelljen visszafizetnie, kiadására nem ajánlkozott. Sőt ha arra ütne ki a’ többség akarata, az ellen eleve óvakodott**), javaslának aláírási ív elindítását, és el­indult, nem gyűjthete negyven frtot; mert ha gyűl vala is, a’ többség el nem fogadta volna, nem egyezhetvén bele, hogy közönségért néhány egyén fizessen, ’s annyival in­kább nem, mert egyvalaki nyilvánító, hogy csak azért sem ad, nehogy alkalom nyújtassék rágalomnak, misze­rint a­­kik most is segedelmeznek, másszor is azok kolom­­pozták fel a’ megyét, sürgetni a’ visszakapcsoltatást, — ’s az aláírási ív, már csak azért is, mivel anticipálta a’ ha­tározatot, indítványozójához visszautasittatott. — Más ja­vasló az érintett summát táblabirák napi díjaiból kivétettet­­ni, melly úgy is egészen évenkint fel nem emésztetik; — de a’ fölösleg mibenlétéről, felvilágosítást nem nyerhe­­ténk !); ’s nem nyervén, annyinak előlegezése a’ czim alatt ajánltaték, és nem fogadtatott el, mert az által is a’ közelebb érintett rágalmak njittatnának meg egyének vál­tozásával ; — más a’ repulsionis onusokból, mellyek pere­ *) Véletlen elkésett, de érdekét nemcsak nem veszté, sőt érde­ket nyert. — S­z­e­r­k. **) Szép áldozat a’ megye bizalmának! — 1) Magunk hanyagsága az oka, miért nem számoltatjuk levél­tárnokunkat, ki azt kezeli ? — 194

Next