Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-08-04 / 375. szám
akár külön vélemény’ utján, akár a’ főrendi tárgyalás’ alkalmával előterjeszthessék. E’ kijelentés után a’ sérelmek’ 1-ső osztályára keletkezett főrendi izenet hitelesíttetett meg. Ezt követé a’ vasutakat illető alsóházi izenetnek ’s felirási javaslatnak elfogadása, melly utóbbit egy nm. ország nagy’ iziotványára a’föRR mind azon pontjaiban, mikben az örökös tartományok emlittetnek , ezen szócskával bővitették ,,a’ többi örökös tartományok.“ Határoztatott egyszersmind, hogy a’ RR. a’ felírásban említett vasúti törvényjavaslatnak mielőbb átküldésére szólittassanak fel. Szőnyegre hozatván a’ sérelmek’ 2-ik osztálya: nem pártoltatott Zemplén’ megyének 2-ik pont alatti előterjesztése , melly az adószedőket számadásaiktól feloldozó kormányszéki intézmények’ szokott óvásos kitételét sérelmül terjeszté föl. Ez óvást az ország’tárnoka, a’ többséggel együtt, a’fölmentés után kifejlődhető körülményeknél fogva azért tartá szükségesnek, mivel példák bizonyítják, hogy gyakran a’ feloldozás után jönek napvilágra a’számadási hibák, miket a’ helytartótanács fel nem fedezhet a’ számadás’ vizsgálásakor, kivált, ha a’ bevételek a’ számadásban elhallgattatnak ; mert az illy elhallgatott bevételek csak a’ következő adószedők’ számadásaiból tűnnek ki. A’BB. véleményét e’ tárgyban hasztalan védelmező egy jobboldali gróf azzal, hogy ez óvás csak a’ helytartótanács’ tekintetét csökkenti, de a’ feloldozom számadó tiszteket ’ örökös bizonytalanságban tartja, mi a’ polgári társaság’ kellékével, a’ személy és vagyonbiztossággal meg nem állhat. — A’ 3—6. pont alatti sérelmek a’ világos örökösödési eljárást megsemmisítő cancelláriai rendeleteket tárgyazván, itt ismét megújult az 1836. 14.cz. fölött azon vita, melly az l-c osztály’ 20-ik pontjánál már elhangzott,’s mellyben a’ baloldal újólag példákkal bizonyitgatá, hogy a’ világos öröködés választott bíróság az 1836. 14. t.cz. körét gyakran túlhágja; ’s ez esetben mellőzhetleneknek tartá a’semmisítő rertdeleteket, miket — mig rendes cassatorium form nem állitatik — a’ cancellariának kell kiadni A’ jobboldal’ fentebbi grófja itt is sikeretlenül emlité, hogy , hol a’ törvény’ világos tilalma áll ellen, hol a’ törvényhozás egyedül a’ rendes perútat hagyá fenn a’ közbejöhető sérelmek’ orvoslására , ott a’ cancellária rendeleteket nem bocsáthat ki. A’ többség előbbi véleményéhez ragaszkodva, újra felszállandja a’ BR-ket az előadott esetek’ részletesb előterjesztésére, ’s a’ világos öröködés iránti újabb intézkedésre. A’ Zempléni 1839-iki tisztújitásból eredeti 7. sz. a serelmet a’ fölv. egyszerűen csak a’ végett kívánják fellertettetni, hogy az 1805-dik t.cz. fenntartásáról ő felsége jövendőben gondoskodjék. — A’ 11. pontot, melly a’ szinerszegi vérengző katonai kihágást foglalja magában, a’főRR. egyhangú többsége súlyosérdlemnek tartotta, ’s nem volt senki, ki a’ RR. által javasolt különös felírás’ fölterjesztését ellenezte volna. — Egyedül a’ felírás* szerkezetére tett egy balodali gróf észrevételt, minélfogva a’ katonai ítéletet taglaló sorok’ kihagyását,’s a’„katonaság“általános említése helyett „némelly katonai egyének“ említését kívánta. Ezen szerkezeti indítvány a’ baloldalon számos pártolókra talált; de a’ többség ezek ellenében jónak látta a’ kihagyatni kívánt sorok’ megtartását, mivel az előadott temesi sérelem épen az ítélet’ elégtelenségét tárgyazza. — A’ katonaság’általános említését pedig a’ többség csakugyan mellőzte, ’e helyébe „az illető katonai egyének és katonai hatóság’ kifejezést alkalmazá, bár számosan voltak, kik a’ka-tonai kihágásokról azt tárták, hogy azok’általánossága a’ rR. ezen kifejezését eléggé igazolja. Egyébiránt közohajlás volt jövendőre megakadályozni a’katonai kihágásokat,’s ezen közohajlás’ következtében elhatároztatott, hogy ő felsége a’ BR. megegyezésével szólít—tanék fel* a’ múlt orsz.gyűlésről a’tárgyban már feltör- jentett t.czikk’ szentesítésére is. Ezt egyedül a’ horvátországi bán ellenzé, állítván, hogy a’ polgári hatóság’ részéről sem mindig szokott a’megsértett katonának elégtétel adnány. A’ 12. pont alatti Borsiczky féle nyitrai sérelemnek a’ főRt. csak utolsó részét kívánják fölterjesztetni, mivel, az ország bikija szerint,a’kérdéses pör’okiratai közt nincs nyom annak, hogy Borsiczky Ignácz’ örökösei az ellenállási pörben az anya-pör’érdemére nézve fölmentettek volna; sőt fölmentés törvényesen meg sem történhete; miután az anyapör fölebb nem vitelvén, felső vizsgálat alá nem kerülhetett, ennélfogva a’ cancellária az 1807. k. t.cz. szerint a’ másodszori ellenállás ellen hatalomkint törvényesen rendelhetett. — Végezetre még a’ 17. pontnál keletkezett vita a’ helytartótanácsnak Somogy megyéhez küldött azon intézménye föltett, mellyben a’ beszedhetetlenné vált adót a’ helységekre újonnan kívánja kivettetni. A’ sérelmet, melly ezen intézményből ered, mind az országos választmány, mind a' RR. fölterjesitendőnek tarták, mivel az adó mindig azon óvással ajánltati meg, hogy beszedhetéséröl az ország jót nem áll. Azon elvet, mellyre e’ sérelem alapittatik, egy nagymgyorsság egy számos baloldali tagokkal együtt veszélyesnek tartá; mivel — úgymond — ha ez elfogadtatik, a’ hadiadó’ mal myiséspe napról napra csökken, ’s végre egészen elenyészik, holott eddig a’hadiadó bevehetlenség’esetén mindig a’ káai-pénztárból pótoltatott,’s csak rendkívüli esetekben engedtetett el annak egy része. Ez elv mellett, mint a’tengermelléki kerület’ kormányzója mondá, az adóvali hátramara- dás is felhalmozódik, és bevehetetlenség’ színe alatt csupa philanthropiából is fölmentik az illető tisztek a' helységeiket az adó alól, mit nemcsak egyes megyék’ helységeinek, de az egész országnak „in solidum“ kell fizetni. Ez okoskodást többen cáfolák mind a’ jobb , mind a’ baloldalról, előadván, hogy míg az adó a’ jót nem állás’ világos kikötése mellett ajánltatik meg az ország’ részéről, addig bevehetetlenség’esetében, valamint az ország’megyéit úgy az egyes megyék’helységeit sem lehet kötelezni az egymásérti fizetésre. Ez természetes következése más országokétól egészen különböző adórendszerünknek, mellyet a’ solidaritás’ behozatala egészen bebonyolitana. Mert nálunk az adónak egész észlelét állapitja meg a’ törvényhozás, mig más alkotmányos országban csak az egyes tárgyakra vetendő adó’mennyiségét szabja ki. Ha nálunk az első kivetéskor bevehetetlenné vált adómennyiséget ismét ki kellene vetni a’ helységek közt, mi másutt sem létezik sehol, ez többszöri kivetésre, soha ki nem egyenlíthető zavarokra adna alkalmat, és igen sokszor okozná, hogy az adószedők’ hanyagságáért is egyenesen az adózók büntettetnének,mi igazsággal és méltányossággal össze nem fér. E’ mellett a’ solidaritásnak illy mellékes behozatala egyenesen azt vonná maga után, hogy minden régi bevehetetlenségek és adótartozások az új adóhoz csatoltassanak, mi könnyen meghaladhatná igy az ország’ öszves jövedelmét is, Kik e’ véleményt pártolák, megkülönböztették az adóbeli hátramaradást a’ bevehetetlenségtől, ’s arra a’ helytartótanács' sürgetési jogát elismerek, de a’ bevehetetlen adómennyiség’ újabb kivetésére nézve nem; ’s itt tért el a’ sérelem’ pártolóinak véleménye két különböző árnyéklatra, miknek egyike egészen váratlan határozatot állita elő. A’ jobboldaliak, mivel Somogy megye’ előadása tisztán a’ bevehetetlen adórészletekröl szól, a’ többség által elismert sérelem’ felterjesztését sürgeték. A’ baloldaliak ellenben csak hosszas vizsgálat után tatták bebizonyithatónak azt, hogy a’ leküldött intézmény régi adótartozásról szól e, vagy bevehetetlenségről, ’s egyesülve a’ solidaritás’ pártolóival elfogadák azon elnöki javaslatot, miszerint a’ BB., a’ 17. pont alatti sérelmek’ részletesebb előterjesztésére szólitassanak fel. E’ pontnál a’ sérelmek’ tárgyalása megállapodott. Befejezésül a’ sérelmek 3. és 4-ik osztályát illető alsóházi észrevételek, ’s a’ vasútak’ tárgyában ez ülés’ folyama alatt elkészült főrendi válasz felolvastatván, kéziratra rendeltettek. fl.5. Országos ülés a’főRR-nél, jul. 30-án d. e. 10 órakor. Tárgy: a’ vasútügyben kelt főrendi válasz’ hitelesítése, ’s a’ sérelmek’ 2-dik osztálya. A’ hitelesítés minden érdekesebb módosítás nélkül csak hamar megtörténvén, a’ sérelmek’ 2-dik osztályának tárgyalása folytattatott, ’s bevégeztetett. A’ hátra lévő pontok iránt (18—42) csaknem mindenben elfogadtatott a’BB-nek a’ sérelmi választmányéval egyező javaslata. Felszólalások egyedül a’ 18., 19,20, ’s 24. pontoknál történtek. A’ 18. pont Strassó megyének az oraviczni bányászi igazgatóság ellen beadott sérelmeit tárgyazza, miknek felterjesztését a’,kincstár’ alelnöke a’ kitételek’ általánossága miatt ellenezvén, a’ BR-ket az egyes esetek’ körülményesebb előterjesztésére kívánta felszólitatni; de kivánata nem pártoltatott. A’ 19. pont Trencsin megyének Csernek tábornok’ hivatalos válaszából eredő azon sérelme , miszerint a’ nevezett tábornok az előterjesztő megyét a’ magyar nemzetiség’ kigúnyolása mellett a’ latin vagy szláv levelezésre szólitá fel. Ezen törvény elleni felszólítás ’s a’ tábornok’ utóbbi előmozdítása egy szónok által azon tegnapi állítás’ bizonyítására használtatok fel, hogy a’ katonaság magát törvényeken felül képzeli, 's hogy a’ bűnös katonai egyének büntetés helyett előmozditatnak. — E’ sérelem' felterjesztését is ellenzé egy alföldi püspök, elég orvoslást találván abban, hogy Temes megye , alispánjait a’ nevezett katonai kormányzónak tisztelkedés’ végetti meglátogatásától eltiltó; de azért a’ felterjesztés elhatároztatott. A’ 20. pont alatti sérelem ered a’ kamarai bíráskodásból, melly szerint egy egészen ártatlan adózónak javai koboztattak el. E’ sérelmet a’ kincstári alelnök az 1-ső osztály’ 13. pontjánál kell határozat’ értelmében kihagyatni ’s a’ BB-ket a’ kincstár’ bíráskodása felett a’ múlt országgyűlésen félbeszakadt tanácskozások’ folytatására itt újólag felszólitatni kívánta. Pártoltatott, hasztalan hordván fel egy baloldali gróf, hogy itt nem annyira a’ kincstár’ bíráskodásában, mint büntelen egyén’javainak elkobzásában van a’ sérelem. Hosszast» vitatkozás egyedül a’ káptalanok’ orsz gyűlési szavazatát illető 24. pont felett támadt, mit — mikép’ olvasóink előtt tudva van — a’ sérelmi választmány előlegesen javasolt tárgyalni; a’ RR. pedig az indítványok közé ’s az orsz.gyűlés’ rendezéséhez utasitanak. E’ pont felett támadt vitát az ország’tárnoka nyita meg, ki elismerd e’ tárgynak az indítványok közé tartozását, de elintézését sürgetőnek tartván, a’ káptalanok’ törvényhozási befolyásáról még ez országyülésen kívánt törvénynyel rendelkezni. Előleges tárgyalást kívánt a’ többség is, melly a’ káptalani követek állásában az 1608. 1-s. t.cz. sérelmét látó, melly sérelmet azonban egy püspök olly természetűnek talált, mit ő felsége eleibe terjeszteni nem lehet, ’s mit csak a’ törvényhozás orvosolhat. Sürgeti pedig a’ többség az elöleges tárgyalást azért, mert a’ káptalani követek az ország’ első rendéhez tartoznak; mert, ha a’ városok’ és kerületek’ szavazatai elintéztetnek, ez iránt intézkedni kell a' káptalanokra nézve is; — mert bármelly halommal álljanak is nagyfontosságú teendők a’ törvényhozás előtt, a’ jogsértés’ orvoslása mindenkor első kötelessége leen a törvényhozó testnek. Különben , ha a’ káptalanok’ hasznossága vétetik latra , a’ nemesség’ hasznosságát is latra kellene venni; pedig így ez utóbbi is kiküszöböltetnék a’ törvényhozás’ termeiből. Elmondatott az előleges tárgyalás mellett, hogy ha a’ városokban létező democrata elemnek 16 szavazat adatott, ezt egyensúlyoztatni kell a’káptalanok’ követeinek adandó szavazattal, mert máskép’ az aristocratia veszélybe dől, mellynek előbástyáját az idő’ rohama ellen az egyházi rend képezi. Felidéztettek továbbá a’ káptalanok’ hajdani érdemei, mik szerint az ország’ kincseit az egyes családok’ okiratait hiven megőrizték, sőt volt példa is reá — mint egy püspök mondá — hogy a’ megyék magok egyháziakat kérdének követekül az 1487-iki orsz.gyűlésre ; — érdemül hozatok fel, hogy a’ legdrágább polgári szabadságok azon időben támadtak, mellyben a’ clerűs az értelmiségnek úgyszólván kizáró birtokában volt; ’s ezért — mint mondatott — a’ háladatosság kívánja, hogy törvényhozási szavazat’ osztogatásával tiszteltessenek meg a’ régiek’ érdemei az utódokban. De vágynak az egyházi rendnek — mint egy püspök állitá — újabb érdemei is: bíráskodnak nemcsak egyházi, de világi ügyekben is,s nincs bíróság, mellynek ítéletei ellen kevesebb panaszt lehetne hallani, mint az egyházi. E mellett az egyháziak mind születésükre, mind érzelmükre magyarok, ’s a’ közös haza’ virágzását mindenben előmozdítják Illy egyének testületei — mondá továbbá egy baloldali gróf — jobban megérdemlik, hogy a’ törvényhozás jogsérelmek’orvoslására egy—két napot szenteljen, mint a’ rendezés’ alá vett néhány főből álló túrmezei kerület. Ez okoskodásokra mind két oldalról többen feleltek,s közöttük egy jobboldali gróf kétségbe sem hozá , hogy a’ clerusnak régi törvények szerint legtöbb joga van, mert hajdan az értelmiséggel egyedárúságot űzvén az egyházirend, tetszése szerint irtat; magának a’ törvényt és jogokat. De most megfordult a’ világ, ’s a’ státus’ roskadozó alkotmányán a’világiak akarnak javítani, kihagyván abból a’ rothadt részeket ’s új elemekkel erősítvén ezek’ helyét. Most maga a’ kor nem engedi, hogy orsz.gyűlési szavazat osztogattassék olly követeknek, kik 5—6 felsőbb kinevezéstől függő kanonokon kivil , mit sem képviselnek , kik vélekedéseiket szabadon még nem nyilvánítók, ’s kiket az ország’ érdekei ritkán érdekelnek. Illy követeknek a’ fejenkénti szavazatot megadni veszélyesebb lenne, mintha egyszerűen magának a’ hatalomnak adatnék ugyan annyi szavazat; mert ezáltal a’ kormányi befolyás’ növelésén kívül még azon elkülönözött státus is erősitetnék, mellyet a’státusban az egyházirend képez. Mit mondana erre — kérdő a’ gróf — Europa , és a’ mivolt világ, ha haladásunk elébe igy önkényesen magunk emelnék a’ gátakat? Szóló a’ városok’ rendezését sem tartá épen olly sürgetőnek, mint némellyek, annál kevésbé tarthatja annak a’káptalanok által követelt fejenkénti szavazat’ megadását. Ez értelemben egy főispányi helyettes a’ baloldalról megjegyzé, iiikép’ a’ káptalanok be lévén foglalva a’ harmadik rendbe, magukat nem hasonlíthatják e tekintetben a’ városokhoz , mik eddig minden törvényhozási befolyás nélkül képezék a’ 4-dik rendet, mellynek szavazatjoga ennélfogva sokkal fontosabb a’ káptalanokénál. Sőt a’szavazat’ megvonása ellen a’ káptalanoknál sokkal inkább panaszkodhatnék a’ királyi tábla is. De az efféle panaszok a’ sérelmek közé egyáltalában nem tartoznak, mert a’ törvényhozó test fejedelem eleibe terjesztendő sérelmet nem követhet el. A’ sérelmet, mit ez elkövet, egyedül maga orvosolhatja. Szóló itt nem tartá czélszerűnek a’RR-ket az elöleges tárgyalásra felszólítani; mert e’ felszólítás’ eredménye legjobb esetben is csak az lesz, hogy a’ RR. az elöleges felvételbe beleegyeznek; de tárgyalásuknak alig,ha lesz azon eredménye, mit a’ káptalanok várnak,s mi a’ dolog’ természetes folyamán jött volna. 1 mercies e’ tekintetben az alsó tábla’ szelleme; ’s mit tesznek akkor a’ fő RR., ha a’ kívánt szavazatot a’ RR. és RR. megtagadják? vagy azon esetre — mond egy másik főispáni helyettes— hogy, ha az elöleges felvétel is megtagadtatik, kényszerítheti e e’ tábla a’ RR-ket az elöleges tárgyalásra? Egy jobboldali gróf elegendőnek tartván az egyházirend’ felsöláblai befolyását, a’ föRR-ket a’ távollévő mágnások’ követeire emlékezteté, kikkel egy cathegoriába helyezvén a’ káptalani követeket, azon esetre, ha a’döntő szavazattól mindkét osztály törvény által ültetik el, nem ellenző a’ fenforgó tárgy’ előleges elintézését. Egyébiránt figyelmeztető az egyházi rendet, hogy némelly jogok’ félhomályban sokáig el szoktak élni, mik legkisebb erőtetésre azonnal elvesznek. Ha azonban önkint akarnak a’ káptalanok saját veszteségükbe rohanni, ebben feltartóztatni nem fogja. E’ veszteségtől egy baloldali gróf épen nem tart, nyereségnek számítván azt is, ha a’ káptalani követek az alsó házból kilrktatnak, mivel ez által legalább a’ terhes költségek’ és bírságok’ súlya alól fölmentetnek. Számosan czáfolák meg az előleges tárgyalás mellett felhozott okokat, fejtegetvén, mi csekély haszon háramlik az országra a’ káptalanokból, mellyeknek tagjait lelki feladatuk’ teljesítésére Krisztus’ ama’ szavaival intek: „regnum meum non est de hoc mundo“ és amaz ismeretes latin verssel: „siluribus intensus minor est ad singula sensus.“ Alliták egyszersmind, mikép’ abból, hogy a’káptalanok 1608- ban egyenkinti szavazattal birtak, épen nem következik , hogy most is hasonló joggal ruháztassanak fel; mert ki magát, mint a clerus, a’törvényeken felül képzelve, vallás’ színe alatt törvénysértéseket követ el , azt nem épen lehet 530