Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-04-08 / 448. szám
Kedd 448. April 8. 1845. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban ott. postán,boritékban 6 forint pengő pénzt. Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvételnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Ipar. Törvényhatósági dolgok: Bihar, Baranya (a’ múlt számokban foglalt közgyűlési közlemények’ vége.) Verőcze, Marmaros (közgyűlések.) Vegyes közlemények: Hivatalos tudósítás a’ k. m. természettud. társulat’ i. e. mart. 15-kén tartott közgyűléséről. A’ kisdedovás’ ügye Szarvason. Pozsonyi takarékpénztár. Figyelmeztetés. Külföld. Hivatalos jelentések és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. IPAR. Még csak egypár hónapja, hogy hazánk’nemzetgazdasági helyzetéről ’s jövőjéről egészen más eszmék ’s fogalmak uralkodtak, mint millyeket jelenleg közönségesen felállítva örömmel szemlélünk. — Azelőtt elaltattunk, helyzetünkből hasznolhuzó idegenek’ ’s bérleti irók’tekintélyeitől, kik minden alkalommal, minden utón ’s módon füleinkbe éneklék szunnyadó dalul, a’ téjjel, mézzel dús Kánaánt ; elmesélék mind azon áldást, mellyet a’ magyarok’ Istene a’ Tisza ’s Duna’ sik téréie bökezüleg szórt: — de nem szóltak a’ kárpátok’ terméktelen sziklás bérczeiröl, hazánk’ végtelen árvizes ingoványairól; — elmondák, hogy illy áldások közt miveljük görnyedve a’termékeny földet; ez, természetes helyzetünk, ők egyék legszebb gyümölcseit, ’s érte, hordjuk tökéletlen drága gyári készítményeiket; — elmondák, hogy igy gazdagok leszünk. — És a’ nagy többség elhagyá magát altatni, elhitte mind azt, mit a’bérleti tekintélyek mondának ; — noha minden termékenység mellett hazánk’ lakosai néha éhenhalnak, — noha az ígért gazdagulás mellett épen azon osztályt, mellynek tanjaik szerint par excellence gazdagodni kellene , t. i. a’ földbirtokos, osztályt, nyakra főre eladósulni ’s megbukni szemléltük. — Mert az emberek, kivált keleti származású emberek’természete, hogy jobb szeretik a’ kész ’s elfogadott tanokat követni, kivált, ha hiúságuknak hízelkednek, mint újakat felállítani ’s követni. De, hála az égnek, ez már egy pár hónap óta megváltozott, — uj irány, öszpontositott erős akarat és igyekezet él e’ hazában, — nem akarunk többé idegen szomszédok’ gyáripari szolgái maradni! ’s ennek örvendjünk, ez életjel e’ nemzetben, — szebb jövőre vagyunk érdemesek. — Akadnak ugyan még a’ régi tannak egynéhány apostolai , kik elmondják a’ régi nótát, és siratják, ők a’ századok óta önnön kárunkon gyarapult gazdagok, vagyonuka’ jelenlegi nemzeti irány által leendő csökkentéseit, — midőn az előtt nem voltak könnyeik az elszegényedés’ küszöbén álló nemzet iránt. — De, hála az égnek, tanaiknak nincs már jövője. Egyike azon főállitásoknak’s alapokoknak, mellynek következtében mindig földmivelő nemzetnek kellene maradnunk, volt: „Magyarországnak nincs elég népessége, nincsenek ahhoz értő gyárosok, munkások és tőkepénzesek; előbb hadd legyen mind ez, hadd szaporodjék fajunk a’ természetes után , majd azután van helyén nemzeti gyár’S műiparról álmodozni.“ Ezen szép tsa mellett kopár sziklasziget marad a’ világhatalmu Anglia , — vadon rengeteg, az ifjú erőteljes szabad Amerika. — Nem úgy áll a’ dolog, mint ők elhitetni szeretnék, — a’népek’nemzetgazdasági kifejlődése’ történetére utalunk. — Legyen egy ország minden tekintetben alkalmas gyarmaiparra ’s kereskedésre, megszaporodik népessége, odafolynak a’ tőkepénzek; — nem a’ népesség’ nagyvolta, hanem az állandó kedvező körülmények’létezése teremt, ’s azoknak hiánya ront nemzeti ipart vagy gazdaságot Tanaik szerint talán epemirigy által kevesedett a’ hajdan hatalmas Velencze’ népessége, ’s ezután hagyá el a’ világkereskedést?— vagy talán, ugyanezen ok gyeng’té a’ még nem rég hatalmas Hansát? vagy Amerikában minden szülőknek légiók e gyermekei, — hogy mindig uj városok, uj ipar és kereskedés emelkedik ? — Állandóan kedvező körülmények , ezek tehetnek egy nemzetet nagygyá ’s erőssé nemzetgazdasági tekintetben; ’s azért a’ törvényhozásnak kötelessége, körülményeinkhez, önérdekünkhöz illő bölcs törvények által a’ kifejtendő nemzeti iparnak biztos urat egyenlíteni. Anglia jelenlegi nagyságát nagyrészint annak köszönheti, hogy törvényhozása csudálatos következetességgel ’s kitöréssel munkálódott a’ nagy nemzeti czél elérésén ’s szilárdításán, így midenkinek, ki a’ jövő törvényhozás’ irányára befolyással lehet, kötelessége azon lenni, hogy a’ jövő törvényhozás alkotandó törvényei által a’ kifejlendő nemzeti iparnak kedvező körülményeket állandósítani igyekezzék Annak kell lenni a’ jövő törvényhozás’ e’ tekintetbeni egyik feladatának , hogy egy kedvező törvény alkottassák az iparűzők’ beköltözéseiről ’s a’ gyáripar’ előmozdításáról. — Anglia’ példáján e’ tekintetben is okulhatunk. Midőn még csak néhány hajója járt a’canalison ’s a’tengerpartokon. Athelstane király’idejében törvény által mondatott ki, hogy miden kereskedő, ki önköltségén ’s önérdekeiben tulajdon hajóján, a’ canalison ’s az angol tengerszoroson kívül, három utat tesz, thani szabadalmakkal ruháztatik fel. Midőn vallási üldözések a’ szorgalmas munkásokat megszokott tűzhelyeiket elhagyni kénytelek, nyitott karokkal fogadé Anglia , személyeiket a’ törvény’ oltalma alá helyezvén , ’s kedvezményekkel látá el ; és ezen ’s ehhez hasonló törvények segiték egy részről nagyra nőni Anglia’ nemzeti iparát. Az alkotandó törvényben szükség volna kimondani: Minden beköltözött gyáros, iparűző ’s munkás bizonyos évek’ elteltével ’s föltételek’ teljesítése mellett, meghonosultnak tekintetik. Bárhol , tetszésök szerint gyáraikat ’s műhelyeiket szabadon felállíthatják. Minden gyárbirtokos a’ törvény által meghatározandó érték’ beruházásánál bizonyos évekre, keresetére ’s iparára nézve, minden adótól felmentetik. Ha kir. városokban telepednek le, mint polgárok, azok’ szabadalmaiban ’s jogaiban részesülnek. Nagyobbszerű gyártulajdonosok ’s társaságok által felállított gyárak’ vezetői, ha gyáraikat megyei hatóság alatt álliják fel, az elsőbbek mint birtokosok, az utóbbiak mint a’tisztesbbek’osztályához tartozók, ha már meghonosultaknak tekintetnek, a’megyei közigazgatási és választási jogokban részesüljenek. Hogy azon földeket, mellyen gyáraikat építenék — az ősiségi viszonyok’ továbbrai fenmaradása’ esetében biztosan bírhassák: — ezen terekre nézve, a‘ törvény által meghatározandó előzmények’ teljesítése után, az ősiségi törvény megszüntessék. — Ha majd illy törvény alkottatni fog, megszűnnek mindazoknak nagyított, nagyrészint alaptalan vádjaik, kik a’ gyárosokat ’s iparűzöket, hazánk’ társadalmi viszonyairól, a’ létező személy vagy vagyonbeli biztosságról festett veszedelmet jósló előadásaikkal — a’ letelepedéstől elijeszteni szándékoznak. — Majd akkor idegen gyárosok ’s tőkepénzesek is a’ kimondott törvény’ védő hatalma alatt bátran fognak bejörni hazánkba , hol olly kedvező körülmények léteznek, olly tágmező nyílik majdan tőkepénzeik’ beruházására 's gyarapítására, hol egy alkotmányos hazábani polgári jogok’ gyakorlata vár reájok, mit talán önhazájukban nélkülözni kénytelenitettek. Ez utóbbiban őket mindenesetre részesíteni kell; mert ez az, mi kedvessé teszi a’ hazát, mi varázshatalommal köt azon institutiokhoz, mellyeknek egyes — bármilly kevés részben is — munkás tagjainak véljük önmagunkat. A’birtok, vagyon ’s emlékek, nem olly erős kötelékek; a'vagyont át lehet más országokba tenni, úgy is ez rendesen oda vonul, hol nagyobb hasznot, bővebb kamatokat hajt; az utóbbiakat el lehet felejteni , ha a’ jelen szabadságot nem nyújt. — De egyébiránt is azon osztály, mellnek a’ jelenlegi kormány szerint, minden nemzeteknél legnagyobb jövője van, tudniillik az iparűző osztály — úgy sincs nálunk képviselve, — ’s így, hogyan védhesse önérdekeit? hogyan adhassa elő panaszait? hogyan alakulhassanak ipar’ tekintetében üdvös törvények? Ezen tárgyat illetőleg, egy részletes törvényjavaslat foglaltatik a’ múlt országgyűlésen a’ kereskedési küldöttség által készített jeles munkálatban, mellyröl más alkalommal bővebben szólandunk. — L. M. Törvényhatósági dolgok, BIHARBÓL. — (Vége.) Martius’ 10-én főispán, ’s vízszabályzási királyi biztos gróf Zichy Ferencz ur’ levele olvastaték. Ebben ő amlga a’ megye’ éveinek ’s tisztviselőinek, az eddigi véghez vitt munkálatok körüli rugalmakért, köszönetét nyilvánítván, azon teendőket, mik a’ szabályozási terv szerint ez évre kitűzve vannak, tudtul adja. ’S a’ levél kedves visszaemlékezést kerte fel a’ keblekben, de a’ két napi küzdésbe került végzést, mellyhez képest a’ szabályozás közmunkával többé nem folytattathatik, meg nem változtatható. A’ BR. tehát, forró hálájok’ kifejezése mellett, önmagának megiratai határozták, miképen a’ kívántaté napszámok’ kiszolgáltatásában a’ törvény’ világos szavai által meggátolva lettek ; hanem kérik önmagát, hogy ez ügy’vezérletét, mellyhez annyi szép remények kapcsolvák, tovább is megtartani, ’s a’szabályozás’kivitelére az 1844. 9. tcz. 16. §. értelmében az illető birtokosok’ vállalkozását kieszközölni szíveskedjék. — Ez alkalommal Haller S. gróf, hadat szenve a’ szabályozás iránt hozott félebbi végzés ellen, bejelenté indítványát, mellyet, a’végzés’megmásitására, közelebbi gyűlésen tenni szándékozik. És igy lesz harcz és háború. Azok, kik a’ mostani többséget alkoták, bizonyosan következetesek maradnak véleményeikhez; és alkalmazandják az elvet, mellyet az indítványt teendő gróf, egy más tárgy fölött szólva, akként fejezett ki, hogy 37 ellenzéknek egyedül törvény és igazság által kell vezéreltetnie. De ám lelje Waterloo-ját a’végzés: csak Blücher-ek és Wellington-ok vívjanak, csak ész álljon ész ellen, és ne valósuljon a’hir, mi a’ némellyek’ ajkán kilebbent korteskedés felől szállong. Alig zúgott át e’ vihar a’ hazán, alig tűnt fel a’ remény, mint egy égi jel, miszerint a’ vész’ napjai többé vissza nem térnek, — és még ennyi tanulság nem volna elég?! Nyers erő, a’ tanácskozásban használva, egy fegyver, mellynek két éle van, ’s egy kő, mellyet parittyába teszlek, és nem tudjátok, hol állapodik meg. Nem, én nem hiszem, hogy megyénkben , a’ szabadság és helytartósági élet ellen illy öngyilkolási merény követtethessék el. Továbbá a’ belényesi eskütt-választás jött kérdés alá. A’ főszolgabíró ugyanis jelentést ten, miképen Belényes városában, közelebbi tisztujitás’ alkalmával, némi zavargás történt azon okból, mert a’ kisebb rész az eskütteket, vagy is tanácsnokokat, minden nemű kijelölés nélkül, szabadon akarta választani; a' többség pedig a’ fenálló szokáshoz ragaszkodva , ezen hivatalokat a’ már elválasztott két bíró’ és első tanácsnok’ kijelölteiből rendelte betöltetni. — És szólénak némellyek a’ RR. közül, hogy a’ divatozó szokás hagyassék meg. De feleletül nyerék az 1836 . 9. tcz. l-e .a’ szavait, mellyeknél fogva a’ községi esküttek , olly helyeken ugyan, hol az összes lakosok gyakorolták a’ választást, ezen rendszer’ megtartásával, — egyébiktt pedig, bármilly különböző választási módok léteznek is, a’ házzal, vagy más fekvő vagyonnal bíró lakosok által, kijelelés nélkül lévén választandók, a’ Belényesben uralkodott szokás, miszerint az eskütteket a’ főbb tisztviselők jelölték ki, eltöröltetett. Ekkor az úrbéri törvények’ alkalmazhatása ellen tettek kifogást, ’s felhozák Belényes’ kiváltságos állását, melly szorosan úrbéri szabályok közé nem korlátolható, és a’város’jogait, mellyek oltamat igényelnek. Azonban válaszoltatok, hogy Belényes, jóllehet szabadalommal van felruházva , minden esetre az úrbéres községek’ sorába tartozik, és az idézett törvény’ értelme alá esik; de a’ fölvett okoskodás még annyiban is fonák , mennyiben belőle azon következés vonatik, mintha a’ kiváltságos községek’ lakosai az úrbéres helyek’ lakosainál, kevesebb jogokkal bírnának ; ’s azok , kik az esküttek’ kijelelését pártolják , épen a’ város’ jogain ejtenek sebet, és egyes előjáróknak engedik a’ hatalmat, mellyet a’törvény a’földesúrnak sem adott meg. Most egy más térre léptek át, és szükségtelennek állítok, intézkedni ott, hol senki nem panaszkodik, é s felzavarni a’ status quo-t, melly a' többség akaratán nyugoszik. Hiába mondaték, hogy a’ kisebb rész azért maradott békében, mivel a’főszolgabíró, jelentése* tartalma szerint, az ügyet a’ megye’ elébe terjeszteni ígérte; hiába mondaték, hogy egy főszolgabírói jelentés sokkal biztosabban vétethetik intézkedés’ alapjául, mint a’ magános panasz, mellynek eleit venni tanácsosabb; hiába mondaték, hogy akkor, midőn a’ törvény’ megsértése hivatalos uton tudomásra jó , a’ megyének, mint a’ végrehajtó jutalom’ részének, magas tiszte hozza magával, miszerint a’ törvény’ megtartását eszközölje, és az elnyomott félnek, a’ többség’ zsarnoksága’ ellenében, védő kart nyújtson. A’ nagyobb rész , a’ főszolgabírói jelentést dicséretes törekvésből eredetinek nyilvánítván, rendelkezésnek helyét nem látta. — Martius’ 11-én az országos színházi és múzeumi ajánlatok’ ügye kisérte a’ BB. türelmét. Az első alszolgabirák beadták jelentéseiket. ’S napfényre derült, miképen a’jan. 22-kei végzésnek, melly az érintett tartozásokat febr. 13- áig beszedetni parancsolta, igen parányi sükere len; ’s a’ „subsidium,“ mellyet a’ nemes lelkű nemzet a’ hazának, mint nyomoru koldusnak, alkotmányos „concessiók’“ útján fillérez , nálunk eegy részt még a’szent korona’tagjainak zsebében hever. És isten mégis felhozza napját e’népre, ’s ad hófehér búzakenyeret táplálására, és bort szívének vidámitására! Allah nagy, és irgalmas , mondaná a’török. Mi pedig újra, „magyarokul“ intézkedtünk. Vártátok tán, hogy a’ szigorú rendelkezés, mit a’jan. 22 kei végzés emleget, teljesedésbe fog menni? Vártátok, hogy a’felelősség’ elve , melly a’ kormányra nézve politicai „hiszek egysünk’ ágazatát teszi, saját tisztviselőink’ irányában is alkalmazva leszen? Csalódtatok. A’ gyér sorú teremben egyetlen egy hang, főjegyzőnk’érez csengésű hangja, emelkedett fel, melly a’ vétkes hanyagságot, annyi évekig ismételt ’s csak a’ papiros’ betű-mumiáivá vált szép szavak után, tovább nem tüzetni, és a’ szégyen-foltot megyénkről elhárittatni sürgette. De a’ többség, jan. 22-től febr. 13-áig a’ kevés napokat számitá , ’s az idő’ rövidségét veté okul. És ezen kalendáriomi mentség , ’s egy kis puskapor’ ellőndözése, olly alakban szülé meg a’ határozatot, miszerint járásonként ügyvédek és sz bírák neveztetvén,’s ezek egymás’ társaságában kör-utakat teendők lévén, az önként be nem fizetendő tartozásokat, komoly büntetés’ súlya alatt, jövő júniusi közgyűlésig perre bevenni utasittattak. Majd a’ beregböszörményi ’s apáthi uradalomnak vérhatóságáróli lemondása, a’ szalárdi urodalom’ közelebbi példájára, fogadtatott el. A’ tiszti főügyvéd a’vérhatóságot nemcsak jognak, hanem egyszersmind tehernek állitá,s a’ lemondás’ elfogadása által, a’ házi pénztár’ részére rabtartásért adandó kárpótlás nélkül, csak az adó.Jó nép’ tor- 57 -