Pesti Hírlap, 1845. augusztus (513-530. szám)

1845-08-08 / 517. szám

hamar mmfeetünk tört , ’s a* majd semmibe került intézet legújabban 2000. v.ftnyi hagyománynyal is gyarapittaték. Részletesben szólni i Him ide való. Csak példával­­akartam* figyelmeztetni a’ közönséget , hogy milliók nélkül is, sok jót tehetni, gyakorlati tapintattal vezetett jóakarat által. S ez még nagyobb dicsőség. — T—y. Táj.rvéiiyS8at£»£i5a§ «lóitok-ZÁGRÁB, auguszt. 2. Tisztujitásunkról bővebb tudósí­tásomat legközelebbi alkalomra halasztván , jelenleg csak arról értesítem, hogy az mai napon másfél óra alatt fel­kiáltás által véghez ment. — Az első alispán’ választásánál kisebbségben maradt párt a’ tisztújító­ székben többé részt nem vett, ’s ekként egyedül a’horvát-magyar szefivűek alkották az uj tisztikart, azon megjegyzéssel, hogy bán­főispán ö­nmga némelly hivatalokra csak a’ vesztes feleke­­­zethez tartozó egyéneket jelölvén ki , ezekből is többen választva iőnek ’s hivatalukat el is fogadták. —Az uj tiszti­kar’ névsor a következő : alispánok: 1) Suvich József. 2) Praunsperger Lázár. 3) a’ Kulpántuli részekben : Pauleko­­vich István.—főjegyző : Bussich Imre, aljegyzők 1) Modich László. 2) Schrabecz János. — főadószedő: Koosz István. Aladészedők: Vernich Ignácz. — Pucz Ferdinánd. — Jan­­k­ovi­ch A­ntal. — Középponti járás, főbíró: Keresztury Pál; szolgabirák:Tuchich József. Mirich Lajos.—eskü­ttek : Tor­­putecz János; Arbanasz Mátyás. — Sz. Isváni járás, főbíró: Krajachich Pál, szolgabirák: Szarachevich Ferencz, Káosz János; esküitek: Demeterfy Gyula,Hervachich Ferencz. — Szávai járás, főbíró Pogledich Ferencz, szolgabirák : Farkas Dániel , Chernolatecz József. — esküitek : Gorupp Alajos Domin József. — Kulpáninneni járás, főbíró Pucz Miklós­­ szolgabirák: Shulyok Ede, Vernich Adolf, esküttek : Ver­nich Jenő , Medych Frigyes. — Kálpántuli járás, főbíró : Preshem, Zsiga szolgabiró Tomasch Péter, esküttek: Hatz Vilmos Francisci János.— Hegyi járás főbíró: Károlyi Laj., sz.biró: Domin Kár., esküttek: Vernich Laj., Bellosevich Dávid; főügyész Jellachich Béla; alügyészek : 1-sé Stiva­­lich János, 2-ik Tersztenyák Hugo. Számvevő: Matachich Tamás. Levéltárnok: Makanecz Ferdinánd. Allevéltárnok: Gailyus Kár. — Az új tisztikar közt négy nemnemes is ta­­láltatik; bizonyságul, miként a’törvény’betűi nálunk sem maradtak holtak. Követeknek a’ horvát-slavon közgyűlésre választattak : Briglevich József, horvát itélőszéki jegyző ’s táblabiró; ’s Bedekovich Kálmán, horvát itélőszéki tiszt­. ülnök ’s táblabiró. — Tegnapelőtt a’ 29-ki szomorú ese­mény’ alkalmával elestek közül négyen egyenként; tegnap pedig délután tizen együtt takaritattak el, közöttük S.— K.—, Cz.— ’s Sz.— ügyvédek, egy tanuló, két közne­mes; B.— hosszabb idő óta itt tartózkodó ’s politicai moz­galmainkban részt vevő olasz ’stb. — Tegnap reggel a’ körösi határezred’ egy zászlóalja szekereken érkezett meg; — de mindezekről többet terjedelmesebb czikkemben. HEVESBŐL. Gyöngyös, auguszt. 4én. — Julius’ 28-tól aug. 2-ig alispáni elnöklet alatt tartatott rendkívüli közgyűlésünk’ első tárgya az erre különösen kitűzött tör­­vényszéki táblabirák’ választása volt. Kigyógyulunk-e a’ vesztegetés’ mirigyéből, vagy csak, mert önérdekink szun­nyadónak? elég az hozzá, corteseket nem használa senki, és ennek csak örvendeni lehet; de még sokkal inkább ör­vendhettünk volna , ha az egyének’ választásában, kik éle­tünk vagyonunk fölött majdan biráskodandanak , Heves- bokros rendéiből 147 önálló kardos választónál valamicské­vel számosabban vesznek részt. Elnökökül rövid fölkiáltás utján. Bernáth András , Borbély Sámuel, gróf Keglevich Miklós , Papszász József, Utasy István és Zábráczy Ist­ván választottak , közbírák pedig titkos szavazattal (lásd erre nézve Pesti Hírlap 494 sz.) következők lettek: Almásy Manó 123. Fehér Lajos 122. Novotna Péter 122. Puky Miklós 120. if. Dobóczky Ignácz 120. Csiky Sándor 118. Győrffy Ignácz 116. Almásy Bódog 112. Babics István 112. Brezovay Imre Ill. Molnár Lajos 110. Für Lajos 108. Erdélyi Imre 106. Oláh Gábor 104. Gosztonyi Antal 101. Ilalasy József 99. Nemes János 98. Darvas Lajos 94. Recsky András 93. Marssó Sámuel 90. Borbély László 89. Lubich Lőrincz 88. Vratarics Lajos 88. Elek Menyhért 85. Faze­kas Károly 85. Földváry János 84. Földváry György 82. Kanyó Gábor 81. Najmajer János 81 Tasy Dániel 77. Fáy Sámuel 76. Brezovay Pál 73. Goth Ráfael 73. Ivády Gábor 73. Leleszi Kovács József 71. Hellebronth László 70. Kovács Pál 70. báró Orczy István 70. Hellebronth Antal 67. Nánásy Mihály 67. Dapsy Rafael 66. Makkay Ágoston 66. Borbély József 62. Kovács Mátyás kanonok 61. Béta József 60. Éliásy István 60. Józsa György 60. Okolicsányi György 60. Dévay István 58. Kürthy Lajos 58. Lengyel Miklós lelkész 58. if. Egyed Imre 57. Papszász Ignácz 57. Petrovay László 57. Biró Albert 56. Frajzajzén László 50. Németh János 56. Frajzaszén István 54. Hamar János 54. 6r. Egyed Imre 53. szavazattal. Az egész választás ke­véske kivétellel megelégülést nyert, mert pártosság’ színét nem viselé , ’s noha egy pár helyet másokkal szeretnénk betöltve látni, noha különösen közdolgainkban igen régtől fogva buzgóság ’s fölvilágosodott értelmiséggel résztvevő főesperest P­ Pt. a’választottak között sajonnal nélkülözzük, de mert a’ választás minden cselszövénynélküli bizodalom’ kifolyása, meg kell nyugodnunk. Gyűlésünk’ egyéb főbb momentumai: 1) A’ katonai ha­­talomkar’ érdemében ismeretes helyt.tanácsi­ inté­zvény he­vesen ostromoltatott, mint egyesek’ kezében nem bátorlati biztosíték, de annyival veszélyesb , mivel benne a’ felelet’ terhe veszélyesen szokatlan különböztetéssel nyilván csak a’ szolgabirákra szorittatik. — Az intézvény 15 szóval 3 ellen einem fogadtatott egyszersmind határoztatott, hogy katonai hatalomkart bármi esetben más, mint a’ megyei uni­versitas meg ne rendelhessen; ő felsége pedig az íntéssvény' megszöntetésére keressék meg. • . ■■■ * * 2) Szabolcs és Nógrád’hiv. leveleik’ folytán élénk harcz folyt a’ főispánhelyettesi uj rendszer ellen ’s majdnem álta­lános többség volt arra , hogy­ ezen kormányi intézkedés’ megszüntetése Urunk királyunknál fölirás által szorgalmaz­hassák ’s nádor i­s fenségéhez is járuljunk közbevetéséért. E’ felett az alispéni hivatalnak meghagyatott, hogy törvény ’s gyakorlat adó jogaiból de csak egy hajszálnyit se en­gedjen. Praestat praevenire ’stb. 3) Újra megdördült a’ múlt júniusi gyűléskor jó remény’ fejében és ildomból mellőzött indítvány helytartónk’elmoz­­dittatása iránt, melly a’ decemberi tisztválasztás’ törvényte­lenségének a’ megye’ részéről most legelőször egyenes di­­plomaticai kijelentése mellett egész kiterjedésében elfogad­tatott. — Jövő évnegyedi kigyülésünk September’ 22-kén kezdetik. —• Lehne László. r : ' 92 VÍ­GÜL Vegyes közlemények. PÁLYAKÉRDÉS, kitűzi a’ kir. ma­gy. ter­m­é­szet­­tudományi társulat. r­­ A’ Schusterféle 50 pengő forintos díjra a’ következő pályakérdést tűzi ki az 1846-ik évre a’ kir. magyar termé­szettudományi társulat: „Tétessék meg a’ honi ke­reskedésben megkülönböztetett gubacsfaj­­ták’ vég­y bontása, különösen határoztassék meg a­ ben­nők levő cserzőanya­g’minémüsé­­ge ’s ennek a’ külön eredetű cserzőanyagok­­kak­ hasonlatossága vagy azok téli külön­bözése.“ A’ beküldési határidő az 1846-ik év junius’ 11-re, mi­korára a’ pályamunkák idegen kézzel írva, a’ szerző’ nevét rejtő jeligés levéllel ellátva, a’ kir. magyar természettudo­mányi társulat’ szállására a’társulat’ titoknokához bekülden­dők. Költ Pesten julius’ 27-én 1845. — Dr. Kovács Se­best­én­y Endre, társulati első titoknok. A’ KISDEDOVÓ INTÉZETEKET M. D. TÉRJ. EGYESÜLET t. Pest vármegye, és sz. kir. Pest városa’ részéről meghívott tör­vényes bizonyságok előtt f. évi julius’ 31-én tartá a’n. casinóban ez idei sorshúzását, azon 20 pkos részletkötelezvényeknek, mely­­lyek mint a’ központi képző példányintézet’ épületén fekvő teher 5e­n kamataikkal együtt legfelebb 10 év alatt bevállalni igértettek. — Elsőben is felolvastatok az egyesület’ kötelezettségének pro­­graromja, a’ kötelezvény’ tartalma , és azon jegyzetek , miket az egyesület a’ kötelezvény’ beváltására nézve teendőbül kitű­zött, ’s illő tudomás végett a’ szelvények’ lapjára feljegyez­tetni rendelt. — Ezután bemutattatok az ezen kötelezvények’ kezeléséről vezetett pénztárnoki számadás , mellyből kitetszett az, hogy 193 illy nemű kötelezvénynek ára fizettetett le pénztárunkba , Steinbach József úr azonban szives lévén mindjárt a’ befizetés’ alkalmával kötelezvényét az egyesületi javára vissza ajándékozni, e’szerint már csak 192 kötelezvényszám vala sors­húzás alá terjesztendő. A’ tett ígérethez képest az idén 20 illy részletkötelezvényt kelletvén beváltani, a’ kihúzott kötelez­vények’ számai és tulajdonosaik következők: Inloirminnoo­fTamlv 141 121n n 55 75 Amtmann Ferenci Kozma Vazul 93 7) 55 Girsik Károly 26n 55 Tuppy József 171 •n 55 Koppely Fülöp 115 7) 75 Landtoor Vilmos 177» 5? Mitterdorfer János 116 T· 55 Stalbauer János György 58» 55 Nádossy István 1­17 »­ 55 Tuppy József 55 »5 55 Nádossy István 108 7) 55 Fröhlich Frigyes 421» 55 Tuppy József 127 7) 55 Aigner Ferencz­ 61 »• 55 pesti izraeli keres testület 46» 55 Tuppy József 189 7) 55 Fleischt Sámson és Dávid 73/ 55 pesti izrael. keresk. testület. 182­7 in Özv. gr. Chotekné Ezen számú kötelezvények kamataikkal, mint szintén a’ki nem huzottak’ kamatai is a’ kötelezvény’ és szelvények’ előmuta­­tóinak f. évi decemb. 31. Antal Mihály pénztárnok ur által (lakik Borz-utcza Boronkay ház) fognak kifizettetni. Nádassy István ur az 55 sz. kötelezvényét az egyesület­ fölsegélése végett visszaaján­­dékozván, ezen nemes tette által újabb forró hálára kötelezte le maga iránt az egyesületet. Választmányi határozatból közli Stuller Ferencz egyesül, titkár. 2016FORD&: FRANCZIAORSZÁG. A’ vámok’ igazgatósága Franczia­­ország’ kereskedelme’ áttekintetét közre bocsátó. A’ száraz számok alatt — mond a’ Journal des Débats — a’ legna­gyobb érdekű tények rejlenek, mert e’ nehány sor magában foglalja Francziaország’ kereskedelmi állásának mérlegét. A’ kereskedelmi értékek’észlete 1843-ben két milliárd 347 millióra megy, — ez 168 millióval több, mint 1843-ban, ’s több 265 millióval, mint 1842-ben. A’ frartezia kereskedés tehát 1843-ban rögtön nagy előmenetelt tőn, de 1844-ben ez előmenetel még nevezetesebb. A’ külkereskedés jelenleg még egyszer annyinál valamivel több, mint 1831—32 közt. Nem kevésbbé nevezetes a’ kivitelnek tetemes növekedése. Azon 168 millióból, mellyel a' franczia kereskedés 1844ben növekedett, 161 millió kivitelre, ’s csak 7 millió esik a bevitelre. Meg lévén győződve, hogy, ha egy kereskedelmi nemzet az áruk’ bizonyos mennyiségét külföldön vásárolja, ezen áruk’ értékét szükségképen saját termékeivel fizeti vissza, s igy a’ kivitel’ e’ rendkívüli növekedésén a’ Jourri.­­les l'vira­s nem csodálkozik, mert 1843-ban a’ teile! W- b­Hc abvakadven 1844-ben a' kiv­ete kellet, „öveked­­",ez Egyel,,TM" a franc, ,, Iftreakfe «ftden ágaiban n.„y •*•*** A ' m­il­liárdos?millióról 1 milliárd ,18, millióra emelkedett, «• kivitel pedig 992 millióról 1 milliárd 153 millióra. E növekedés’ nagyobb rész,­ azon­bani­ tengeri kereskedést illeti. -és következő tárgyak 1844-ben nagyobb mennyiségben vizettek ki­ a’ borok’ kivitele 48 millióról 51-re, gyapotáruk’ 42-ről 118-ra; selyemáruk 129-ről 144-re , gyapjuáruk 80-ról 104-re emelkedtek. E’ számok a’ franczia gyáripar’ emel­edését elegendőleg tanúsítják. Az előrebocsátott adatok s­erint a’ franczia kereskedés’állapota minden tekintetben ki­ségítő. Francziaország’ kereskedése folyton folyvást fejlődik, ’s jelenleg az angol kereskedés’ két harmadát kev­iseli, ’s majdnem kétszer nagyobb , mint az amerikai szö­vetséges státusok’ és a’ német vámszövetség’ kereskedelme ; három annyi, mint Oroszország’ vagy Ausztria’ kereskedelme. Az igazságszolgáltatási minister bizottmányt nevezett a’ hypotheca-remiszernél szükséges reform-javaslatok’ kidol­gozására. A’ Journal des Debats ez alkalommal e’ tárgyróli nézeteit közli A’ polgári törvényhozás’ egyik legneveze­­tesb ága, úgymond, a’hitelrendszer. Alapja a’ földbir­tok levén, a’törvényhozásnak ezen ága társas állapo­tunk­ ’s politicai alkotmányunkba vág. Összeköttetésben áll a’ státusgazdaság’ minden kiforrásaival ’s érdekli egyiránt a’földmivelést, kereskedést, ipart, a’tőkék’for­galmát’s az ingatlan vagyon’ fölosztását. Mind­ezeknél fogva a’ hitelrendszer a’ törvényhozók’ jogtudósok’ és státusgazdák’ különös figyelmét magára vonta , de a’ tárgy fölötte nehéz és bonyolódott. Minden törekvések, mellyek a' forradalom előtt helyes elvek szerinti szabályozására té­tettek, a’kiváltságos osztály’ ellenállásán szenvedtek ha­jótörést. A’ forradalom alatt több nemű kísérlet létetett e’ tárgyban is A’ polgári törvénykönyv’ szerkesztői minden rendszereket közvetíteni akarván, egységet nélkülöző mun­kát hoztak létre , mellyben ellenkező elvek a’ régi és aj kor, fáradsággal egybeházasittattak. E’rendszer’hiányai mindjárt kezdetben kimutattak, ’s a’ 40 évi tapasztalás azo­kat még inkább kitünteti, annyira, hogy mai napon a’ hy­­pothecákról szóló szakasz, a’ polgári törvénykönyv’ legtö­kéletlenebb részének tekintetik , átdolgozásának szüksége tehát már régen éreztetik, és a’ kormány szándékozik e’ kérdést a’ kamarák­ elébe vinni. A’ hypothecarendszernek czélja az ingatlan hitel’ meg­alapítása , vagy más szavakban e’ rendszernek az ingat­lanból valódi zálogot kell képezni az ingatlanra kölcsön­zők’ javára , magához kell vonnia a’ tőkéket és reájok a’ földbirtok’ stabilitását átruházni, bőven és olcsó áron kell neki a’ földmivelők’ számára tőkéket szerezni. De a’fran­czia hitelrendszer az elmélettel ellenkező szellemben alkot­tatott. A’ polgári törvénykönyv’ szerkesztői a’ földbirtok körüli aristocrata aggodalmukban a’ földbirtokosokat ön­­könnyelmüségök ellen védeni akarván, a’ földbirtok’ érde­kében óvatos rendszabályokat alkottak, mellyekkel legin­kább a’ földbirtokosoknak ártottak. Az ingatlan vagyonra kölcsönadóknak olly nehéz föltételek szabattak, hogy a’köl­csönzés’azon neme leggyanusabbá és veszedelmesebbé vált. A’ dolgok’ illyes helyzete fölötte ártalmas a’ földmivelésre nézve ,­­mert a’ tőkepénzesek kellő biztosítékok’ hiányában a’ földbirtokosoknak, vagy minden hitelt megtagadnak, vagy csak fölötte nehéz föltétetelek ’s magas kamat mellett kölcsönöznek. Minde’mellett azonban a’ földbirtok’ helyzete e’ tekintetben is tűrhető volt, míg a’ társadalom’ főérdekét képezte, más nyílások’ hiányában a’ tőkék a’ földmivelés fölé tolultak; a’ kereskedés és gyáripar azonban roppant ki­fejlődést nyervén hitel’ dolgában is egész forradalmat szült. A’ kereskedés ’s ipar a’ tőkék’ dolgában a’ földmivelésnek rettentő vételytársai; a’ legmerészebb nyerkémletek és a’ börzejáték erősen magokhoz vonják a’ pénzt, melly a’ föld— mivelet napról napra inkább kerüli. Mig a’ bank és a’ gyár­ipar tetemes tőkéket 400 száztáli kamat mellett tud magának szerezni, mig a’ staluspapirok 160ról 120ra fölmennek , a’ földbirtok’ kölcsönvett tőkéstől két annyi kamatot kénytelen fizetni, minek oka tisztán a’törvényekben fekszik, (halljátok ősiség’ pártolói!) a­ hypothecalis kölcsönnél fizetendő törvé­nyes költségek is olly nagyok lévén, hogy egy két száz frank­nyi egy vagy két évre fölvett kölcsönnél a’ kölcsönvevőnek évenként 15—20 százluk­ba kerülnek. És a* hypothecate reformnak még is vannak ellenei,(mint nálunk az ősiség’ el­törlésének, melly a’ hitelrendszer’ alapja). Mi nem látunk ez ellenvetésekben semmi nehézséget. Kétségkívül óvakodni kell minden túlságoskodástól ’s ne kessegtessü­k magunkat a’gyógyszer’ fölötte nagy hatásával, mert ha a’ földbirtoknak előnyei vannak, rész oldalai sem hiányzanak. A’ föld háládatlan szokott lenni, mig az ipar rövid idő alatt nagy hasznot hajt’s az előlegezéseket uzso­rával fizeti vissza. A’ föld csak lassan adja vissza azon kin­cseket, mellyeket a’ munkás termékenyítésére fordított, ’s innen van, hogy a’ földbirtokos a’ felvett tőkéket mindig sok nehézséggel fizeti vissza. A’ dolgok’ természete nem engedi reménylen­, miszerint a’ hypothecalis reform az ingatlan hitelt az igaz és kereskedési hitellel súlyegyenbe hozza. De ha lehessen közöttök a’ versenysért egyenlővé tenni, köny­­nyiteni mégis lehet rajta. A’ tőke’ kamatja és a’ föld’jöve­delme közt méltányosabb arányt kell előidézni. A’ föld’ ter­mékenysége mindennemű javításoknak tágas tért nyit. A’ föld’ jövedelme jelenleg évenként 1600 milliót teszen. Ha földmivelésünk’ tökéletlen állapotát tekintetbe vesszük, min­den túlzás nélkül állíthatjuk, hogy jövedelmét nemcsak te­temesen növelni, hanem talán a’ felidézett roppant számot

Next