Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-18 / 540. szám

felkészült urak is eljárhatnának még ama gyermekek’ szá­mára készült iskolába. Annyi igaz , hogy ha az ég illy be­­tűszerinti szigorral magyarázná e’ világ’ és a’ rajta levő emberek’ rendeltetését, akkor azon értelmesen okoskodó urak aligha látnák valaha a’ mennyeknek országát. — Az érintett nevelő úr ezek’ folytán az iparegyesületet szándé­kozik megkérni tereme’ átengedéséért , mit hisszük, hogy itt meg is fog nyerni különösen azért, mert ezen magyarul tanulni akaró tótok’ legnagyobb része mesterember, ’s mert ha az iparegyesület’ teremében tartatandanak a’ magyar­nyelv feletti ezen t­ó­­­leczkék, bizonyosan lesznek Pesten élő más vallásu tót atyánkfiai is , kik az evangéliku­sokhoz hozzácsatolandják magukat. — A’ Kör múlt napokban tartott közgyűlésében végre csakugyan elhatározó , hogy a’ hatvanutczai Horváthházba költözendik át, és pedig azonnal sz. Mihálynapkor. Furcsa is volt az, hogy ezen kör olly soká keringett a’ város’ peri­­pheriáján kívül. — Wodianer és fia eddig már beadták a’ városi tanács­hoz légszeszvilágitási szabadalom iránti folyamodásukat, mit ők jutányos feltételek mellett 32 évre szeretnének meg­nyerni. Tehát ismét ij világitani akaró társaság. Mi magán­úton még egy harmadikról vagyunk értesítve , melly szin­tén nem sokára küldendi be hazánkba megbízottját, e’ sza­badalmat magának kieszközlendőt. Minden felöl csupa vilá­gítás. Maholnap ollyan lesz ez a’ Pestnek városa, mint a’ nap, hogy csupa világosság miatt nem fogunk rá nézhetni. Most pedig a’ sötétség miatt kell sokat látnunk, mit látni nem szeretnénk. — A’ múlt hét* * egyik napján a’ pozsonyi gőzösnek este 6 órakor kellett volna Váczra érkeznie. Kiállott tehát a’ számos utas a’ szabott időre a’ váczi partra, várván a’ gőz­hajóra , melly őket Pestre szállítsa. És elmúlt a’ másnap reggeli 6 óra is, és ők mindig várakoztak a’ parton. A’ gőzösnek valami baja történt útközben, de nem lehetne-e azon valamikép’ segíteni az igazgatóságnak, hogy illy vé­letlen esetekkor, ’s ha a’ gőzös egy bizonyos meghatárzan­­dó­ órára meg nem érkezik, a’ szegény utasok más eszköz által szállíttassanak tovább. Mert azt csak nem kívánhatja senki, hogy férfiak, asszonyok, gyermekek megfizetvén az utbért, a’ hideg éji időben egész éjszakát töltsenek ébren, m­indig azon reménytől kecsegtetve, ’s a’ gőzös’ ügynökei áll­al akként biztatva, hogy már jön a’ gőzhajó. Egy pár kocsit talán mindig készen lehetne illy alkalmakra tartani. — Azon botrány’ második része, melly szombaton múlt egy hete a’ hét f.helyettest érte, tegnapelőtt éjjel a’ b—i f.helyettes* ablakai alatt ismételtetett. ’S ámbár ezen al­kalommal semmi nagyobbszerü kicsapongás nem történt, mindazáltal kötelességünknek tartjuk , a’ dologhoz nehány komoly szót szólani. — Ha örvendenünk lehetne is azon kö­rülményen , hogy a’ nemzet’ központján, a’ haza’ szivében figyelem és részvét mutatkozik az ország’ távolabb vidékei­nek panasza és bajai iránt, lehetetlen mégis örvendenünk, ha e’ részvét hasonló demonstrátiókban nyilatkozik. Nem látunk ugyan e’ demonstratiókban nemzeti veszélyt, mint a’conser­­vativ lapok, mellyek közül a’ B .P. Híradó már a’ despotis­­must is, és annyiszor emlegeti, hogy hinnünk kell, miszerint egészen szerelmes bele, de kérjük az illetőket, ne adja­nak gyanusitási fegyvert a’ conservativ lapok’ kezébe , mellyeknek vezetői egy idő óta a’ legkisebb tévedés miatt is , mellyet szabadelvű ember vagy testület követ el, szo­kásba vették különös logicával magát az ellenzéket támadni meg. Csak azon eseményt , melly közelebb Pestmegye’ gyűlésén első napon ’s nagy részben félreértések és a’ rendszerben fekvő hibák miatt történt, — mi nyomorúsá­gosan használók föl a’ legapróbb részletekig Pestmegye’ ellenzéki többsége’ gyanúsítására. — Ezen urak rendet akarnak, de nem ollyat, melly a’ nemzet által írott rend­szerben legyen. — Mutattak-e valaha nagy sympa­thiát a’ városi reform iránt ? ’s közelebb mégis , mennyire megtámadák a’ városi kapitányt, hogy nem él azon ha­talommal , mellyet épen az ellenzék akar kezébe adni, a’ városi helyhatóság’ kiterjesztése által. — Ismételve kérjük tehát az illetőket, hogy ha igazán tisztelik az ellenzéket ’s jó hitelének fentartása kedves előttök, ne adjanak tetteik által alkalmat illyes alaptalan gyanusitgatásokra; ’s ha az ellenzék által vallott tanokat és elv­ket akarják magokévá tenni, ne használják a’nyers erőnek ügyesen nem kormányoz­ható, ’s könnyen legyőzhető hatalmát , hanem ragadják meg most vagy később, a’ mint ki mikor bírja, a’mindenható szel­lem’ fegyvereit, ’s küzdjék meg a’ szellem’ országában a’ nemes harczot nemesen, szabad emberekhez illőleg. És higyyék el végre azt, hogy vannak ezen elhagyott, ezen önfiaitól sokszor lábbal taposott hazában sokkal fontosabb, közhasznubb és nagyszerűbb teendőink, mint ollyan demon­­stratiók, ’s hogy azon ügy, melly mellett ők vívni akarának, mint eddig, úgy ezentúl is kivivandja magát illyes demon­­stratiók nélkül is. — □ Törvényfiatasági deliek* GÖLLNITZ (Szepesben) sept. 8. Alig enyésztek el a­ júliusi pusztító vizárszülte gyász­nyomok, máris újabb, szint olly ijesztő alakban tűnt fel a’ dúló elem­ek’ képe sze­gény kárvallott lakosaink’ elébe. Tegnap éjjel t. i. a’ város’ egyik távolabb részében tűz támadván, ismét egy család ál­dozatul esett azon borzasztó elemnek, melly kivált Szepes­ben olly gyakran terjeszti ki kétségbeejtő szárnyait. A’ göllniczi lakosok’ e­ tekintetben, lehet mondani, példátlan részvétének , és illy alkalmakkal mindenkor tanúsítani szo­kott megfeszített buzgó szorgalmának köszönhetni csak, hogy a’ lángok tovább nem harapódzhatván , a’ sors’ csa­pásait különben is súlyosan érző lakosok nagyobb szeren­csétlenségtől mentve maradtak. Sajnosan tapasztaltuk el­lenben ez alkalommal is, mi kevés figyelmet fordít a’ tanács a’ közbátorság’ fentartására , mert nemcsak a’ toronyőr , kinek kötelessége lett volna a’ veszélyt azonnal jelenteni, hanem a’ többi örök közül is többen, részint korcsmában , részint más helyütt alva találtattak. De hogy is lehetne ez máskép’, hiszen a’ természet’ örök törvényeinél fogva az aggkor mindenütt megkívánja a’ maga nyugalmát. A’ fecs­kendők meglehetős későn érkeztek a’vész’helyére, de még is megérkeztek, sőt mi több (halljuk uraim !) , az illető hatósági személyek közül is többen alázták meg mago­kat, talán hogy bölcs intézkedéseikkel a’ tűzoltást előmoz­dítsák? Őh nem, hanem — hogy a’szomorú látványon né­mán legeltessék szemeiket. Szabadjon ezúttal a’ göllniczi közigazgatási viszonyok’ mintegy pótolólagos megismertetéseül azt is megemlítenem, hogy nálunk a’ tanácsi jegyzőkönyvek soha sem hitelesít­tetnek , hogy a’ legcsekélyebb szóbeli pereknél is birói dijak szedetnek, és hogy mióta az itteni magános elzárási rendszer e’ lapokban leíratott , annak feltalálója senki sem akar lenni , noha e’ dicsőségben ezelőtt mindenki szeretett volna részesülni. A’ mészárosok’ többsége által elkövettetni szokott vak­merő visszaélések, itt is, valamint másutt, sok panaszra adnak okot, de a’ visszaéléseket ápoló karokkal fogadó né­melly uraink , ezen nemét a’ visszaéléseknek is pártolá­suk alá vették , hihetőleg a’ „Budapesti Hirharang“ írója logicáját követve, ki, mivel maga jó húst kap, a’ mé­szárosoknak békét hagy. — Időjárásunk igen hideg. — G­öli m­e­z­i. GYŐR, sept. 13-án. Midőn e’ lapban a’ győri iparmű­­kiállitásnak az iparegyesület’ választmánya ’s a’ tisztelt szerkesztőség általi rászalását olvasám , keblem fájt, mert midőn épen hazánknak ’s igy az iparegyesületnek is méltá­nyos óhajtását mindenben előmozdítani ernyedetlen munkás­ságunk’ főczéljául tűzök ki, akkor egy olly testület által, mellynek czélját mi is keblünk’melegágyán ápoljuk, erélyes méltánylás helyett rászaltatni keblünknek méltán fájhat. Három évnegyed múlva az iparegyesület’ nagyon tisztelt választmányát ’s e’lap’ érdemes szerkesztőségét utasítanám a’ pesti iparműkiállitásra , ’s remélem átlátandanak, hogy a’ győri kiállítás által a’ pestitől nemcsak semmi erő el nem vonatott, sőt általa számos jeles czikkekkel gazdagittatott, ’s az aggodalomra igy röviden meglenne felelve. Azonban addig is tisztába kell jöni a’ közönségnek , hogy : „mit és miért tevénk?“ Hogy az iparvédletnek vidékünkön biztosabb hatása le­gyen, a’ bizottmány az által vélte elérhetni, ha iparosainkat a’ vidékünkbeli fogyasztó közönséggel minél jobban meg­ismertetjük, alkalmat nyújtunk a’ jelesebb iparosoknak de­­rékségök’ tanusithatására, a’ gyöngébbeket pedig szorga­lomra ösztönözzük , és igy született a’ „győri iparműkiálli­­tás’“ eszméje. Azonban tudni kell, hogy mielőtt ez meg­született, nem kis fáradsággal vizsgálódtunk iparosaink­ és a’ fogyasztó közönség között, ’s tapasztalok, hogy iparo­sainknak a’pesti kiállításról, de még általában a’kiállítá­sokról is igen kevés, vagy semmi fogalmuk sem volt, hogy a’ leendő pesti kiállításra alig 2—3 egyén készül valamit leküldeni, hogy az iparosok között a’ kellő verseny és mél­tánylás’ hiánya miatt a’szorgalomnak nem nagy rugója van. Illy helyzetben megkisérték először is iparosainkat a’ pesti kiállítás’ eszméjével megismertetni, megbarátkoztatni, és kísérletünknek mi hatása sem jön, — folytattuk, mint már mondám, a’győri kiállítással, és ez eszme általok kellő lelkesedéssel fölkaroltatott. Ennek természetes okát abban láttuk rejteni, mert iparosainknak— jelen helyzetünkben— sokkal nagyobb érdekök van magokat ott tüntetni ki, hol készítményeiket fogyasztják,’s azon iparos társaik között tün­tetni ki, kik között a’ verseny ’s annak eredménye legkö­zelebb; a’ megpendített eszme rövid napok alatt közkedves­­ségüvé lön, többé nem volt nagy szükség apostolkodásra, magokból az iparosokból forrott az ki ’s erösbödött mind­inkább. A’ lelkes iparüzök’ elhatározását föl nem használni a’ bizottmány rész számolásnak tartaná, ’s igy jön , hogy a’ győri kiállítás folyó évi november’ 1-jére ki is tűzetett. De hirdetményünk nem jelenhetvén meg azonnal, mig az esz­mét közönségessé tevő eszközökről tanácskozónk, az ipar­üzök a’ kiállításra kitűzött határidőt már keveselvén , azt jövő év april’ 2-ra kérték halasztatni, a’ kérelem közmél­­tánylattal fogadtatott. — Főgondunk volt most már, hogy kiállításunk által a’ pesti ne gyöngittessék, ’s hogy az ipar­egyesület’ nehéz munkáját — czélja’ megközelítésére — könnyitsük, e’ nézet szülé a’ határozatot, hogy a’ „kiál­lításunkban díjt nyerendő czikkeket, a’ pesti kiállításra maga a’ bizottmány lekül­­dendi, ’s hogy a’többi kiállítók is czikkeiknek leküldésére kéretni ’s buzdittatni fognak.“ A’ kiállítás’ czélszerű elinté­zésére szükséges minden munkálatokkal egy — többnyire iparüzökből álló választmány bízatott meg , mellynek elnö­kévé: gr. Zichy Otto, jegyzővé pedig alálirott választattak. — Az ügy’ buzgó kezelése most már a’ megirt választmány kezeiben van, melly — remélem elismerendi, hogy legna­gyobb részben az ő lelkesedésétől, ernyedetlen és czél­szerű munkásságától függend eszközölni, hogy határoza­tunk megteremje gyümölcseit. — Mind­ezek után hisszük, hogy az iparegyesület’ tisztelt választmánya ’s e’ lap’ érdemes szerkesztősége átlátandják, miként a’ győri kiállítás által „hazánk’ minden vidékebeli iparosság’ fényképének öszpontositása“ legkevésbbé sem akadályoztatik, — ’s hogy a’ győri kiállítás nem hogy gát lenne „müiparunk’ minden mezőinek állapotát , gyümölcseit láthatni, nem hogy miatta maiparunk’ képességéről, hátra­maradásairól országos vélemény képezhető nem lenne, nem 186 hogy mellette a további fejlődést irányozni, a’ hiányokon javíthatni, az akadályoknak ellene munkálhatni“ nem le­hetne , sőt mind­ezen szent czélokat a’ győri kiállítás sok­szorosan elősegíti,­­ mert igy a’ jeles iparosok vidékünk­ben, és az ország színe előtt is kitüntethetik magokat; mert így nem csak azok , kik Pestre mehetnek , de vidékünkbe­­liek, és kik iparosaink’ készítményei’ fogyasztásában leg­hatalmasabb tényezők, látandják ha nem országunk , leg­alább vidékünk’ iparának fényképét. Milly nyereség az, ha kiállításunk által annak hasznosságáról az iparűzöket meg­győzhetjük, ’s lelkesedésre buzdithatjuk, hogy erőt ’s aka­ratot érezzenek magokban ezentúl országos kiállításra is versenyezni ? ? csak igy van jövendője a’ pesti kiállításnak, máskép’ illy hiányos státusszerkezet mellett, a’ pesti kiállí­tás’ hasznosságáról az iparosok között általános fogalmat nem is remélhetünk, pedig mig az iparosok nem tudják, mi, és miért van a’ pesti kiállítás, addig az iparegyletnek fárad­­hatlan törekvései— legalább a’ vidékekben — siker nél­küliek lesznek. És arra mikép’ tanithatnók meg őket job­ban , mint példa által,— minél közelebb van a’ példa, annál tanulságosabb, ’s követésre annál buzditóbb. — Nem árt sőt használ tehát a’ vidéki kiállítás, csak kellőleg intéztes­­sék. Nem kell a kiállitáskákat mindannyi önálló ’s a’ pesti­től isolált egésznek tekinteni, legyenek ezek részei azon egésznek, mellyben a’ rés­zek’f­ényk­é­­pe összesíti étik, ’s igy az egész hazai műiparnak szive ver. És illy értelemben rendezendő vidéki kiállítások ellen, bizonyosan maga a’ nagyon tisztelt választmány és érdemes szerkesztőség sem nyilatkoznának. Sőt nagyon hisszük, hogy ha majdan czélunk’ kivitelére , bölcs taná­csukért, erélyes közremunkálásukért esedezendünk , azo­kat tőlünk hidegen megvonni nem fogják. — Lukács Sándor: Vegyes közlemények. A’ PESTI GYERMEKKÓRHÁZ’ javára újólag befolyt jótékony adakozások’ jegyzéke: gr. Nádasdy püspök ö­nmga ajándékozott 200 ft, Breitner Katalin 10 ft, Ghyczy Miklós O­nga 10 ft, Vints Ferencz (Pajor Titus ur által) 4 ft, Nyitramegyei alispánnak 2-dik küldése a’ szakolczai járásból 20 ft 24 kr, magos Miskolczy István, cs. k. kamarás’özvegye, szül. Bück Jozéfa asszonyság egy vaságyra ajándékozott 11 ft, Semsey asszonyság 5 ft, Mayer Katalin’hagyománya 2 ft, mind pengő pénzben. Pesten, sept. 15-kén 1845. — Frankenburg Adolf, egyes, titoknok. NYILVÁNOS HÁLA- KÖSZÖNET. *) Az emberiség’, haza, és saját lelkiismeretünk’ érdekében kötelességet vélünk teljesí­teni, midőn egy férfiúval ismertetjük meg a’ közönséget , ki legforróbb hálánkat érdemlé meg, midőn első alulírottat a’ ször­nyű „nehéz nyavalyából“, melly közönségesen gyógyit­­hatlannak tarta­­k, kevés idő alatt kigyógyitá a’nélkül, hogy már két év’ lefolyta alatt a’ betegség után azon iszonyú kórnak leg­kisebb jelensége ’s következménye nyilvánult volna alulirt’ egész életműszerkezetén ; — és midőn a’ két másik alulírottat meg számos itt föl nem jegyzett örök lekötelezettjeit, kiknek taná­csára mi is gyógymódjára bíztuk magunkat, a’ jelenségeiben úgy, mint következményeiben (kivált ha ifjú években ki nem irtatik) egyiránt rettentő köszvénytöl nehány hét alatt tökéletesen meg­­szabaditá; ’s egyszersmind a’ bujakór’ sok nemes és az aranyér’ majdnem egyedüli ártatlan azaz rész következményt nem szülő gyógyszereivel bírni látszik , miért eme hálaszózatunkhoz leg­hőbb ajánlásainkat is csatoljuk. Neve ezen számtalanszor önjavainak föláldozásával a’ nyavalyák’ kiirtása körül buzgólkodó férfiúnak Sproch József orvos és gyógyszertan’ mestere. Lakása Pesten, Magyarutcza 524. sz.a. földszint balra, Pesten 1845. —Mónigi J­ó­z­s­e­f m. k., vendéglős. Markovics József és Okruczky Aurél, hites ügyvédek **). HILFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. A’Journal des Debats azt mondja, hogy az angol királynő Angliába visszatértével „bizonyos­nak látszik“, meg fogja látogatni a* francziák* királyát Eu-ben. Lamartine a’ lapok által nagyon dicsért népnyelven, nemes érzelemmel írott jelentést tön a’ lelenczházakról a’ Saone és Loire departement’nagy tanácsához. Ha lelenczházak nem lé­teznek, vagy ha a’gyermekek’beadása nem történhetik titok­ban, vagy a’titokban beadott gyermekek más helyekre adat­nak, lehetlenné tétetik a’ szülőknek a’megismerés, a’ bűn és könnyelműség mindinkább gyérebbé lesz,’s a’szivtelen szülők’ önző számolása meghiúsul. Lamartine ez ügyben figyelem­re méltó tényeket idéz; az erkölcsiség sehol sem nyert a’ lelenczházak’ eltörlésével, ellenben a’gyermekgyilkolás ré­szint közvetlenül ölés által, részint kegyetlen kitétel által elhagyatott helyeken, mostoha időben, hidegben, zivatar­ban némelly városban úgy állott mint 60—62 a* százhoz. Korábban a’ gyermek’ lelenczházba adatása a’ legnagyobb titokkal történt; az épületnek saját rejtett bejárása volt, távol a’ közönséges bejárástól, mennyire lehetett a’ mezőre szolgálva , jelenleg a’ megesett leányok , vétkes nők’ szé­gyene nyilvánosságra hozatik, írásbeli megpecsételt bizo­nyítvány adatik , ’s e’ mellett a’ gyermek végkép­­ elvesz. Sokkal rövidebb itt volna nyakát azonnal kitekerni ’stb. Múlt számunkban említők röviden Royer- Collard’ ki­­multát. Álljanak itt e’ kevés szavak emlékezetére. Royer- Collard franczia academiai tag, a’ követi táblának régi idő óta tagja, ’s annak egy időben elnöke, philosophia oktató, atyja, mestere volt a­ doctrinair iskolának. 1830 előtt a’ legnagyobb befolyású szónok, a’ monarchico-alkotmányos ellenzéknek legnépszerűbb embere volt, a’ júliusi forrada­ *) Az illy fele magán köszöneteknek a’ hirdetmények között lévén helye, máskor azokat lapjainkba fölvenni nem fogjuk. S­z­e­r­k. * *) Ezen nyilvános hálaköszönetnek a’ többi minden rendű magyar, német és tót lapokbal fölvételéért esedezünk.

Next