Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-18 / 540. szám

felkészült urak is eljárhatnának még ama gyermekek’ számára készült iskolába. Annyi igaz , hogy ha az ég illy betűszerinti szigorral magyarázná e’ világ’ és a’ rajta levő emberek’ rendeltetését, akkor azon értelmesen okoskodó urak aligha látnák valaha a’ mennyeknek országát. — Az érintett nevelő úr ezek’ folytán az iparegyesületet szándékozik megkérni tereme’ átengedéséért , mit hisszük, hogy itt meg is fog nyerni különösen azért, mert ezen magyarul tanulni akaró tótok’ legnagyobb része mesterember, ’s mert ha az iparegyesület’ teremében tartatandanak a’ magyarnyelv feletti ezen tóleczkék, bizonyosan lesznek Pesten élő más vallásu tót atyánkfiai is , kik az evangélikusokhoz hozzácsatolandják magukat. — A’ Kör múlt napokban tartott közgyűlésében végre csakugyan elhatározó , hogy a’ hatvanutczai Horváthházba költözendik át, és pedig azonnal sz. Mihálynapkor. Furcsa is volt az, hogy ezen kör olly soká keringett a’ város’ peripheriáján kívül. — Wodianer és fia eddig már beadták a’ városi tanácshoz légszeszvilágitási szabadalom iránti folyamodásukat, mit ők jutányos feltételek mellett 32 évre szeretnének megnyerni. Tehát ismét ij világitani akaró társaság. Mi magánúton még egy harmadikról vagyunk értesítve , melly szintén nem sokára küldendi be hazánkba megbízottját, e’ szabadalmat magának kieszközlendőt. Minden felöl csupa világítás. Maholnap ollyan lesz ez a’ Pestnek városa, mint a’ nap, hogy csupa világosság miatt nem fogunk rá nézhetni. Most pedig a’ sötétség miatt kell sokat látnunk, mit látni nem szeretnénk. — A’ múlt hét* * egyik napján a’ pozsonyi gőzösnek este 6 órakor kellett volna Váczra érkeznie. Kiállott tehát a’ számos utas a’ szabott időre a’ váczi partra, várván a’ gőzhajóra , melly őket Pestre szállítsa. És elmúlt a’ másnap reggeli 6 óra is, és ők mindig várakoztak a’ parton. A’ gőzösnek valami baja történt útközben, de nem lehetne-e azon valamikép’ segíteni az igazgatóságnak, hogy illy véletlen esetekkor, ’s ha a’ gőzös egy bizonyos meghatárzandó órára meg nem érkezik, a’ szegény utasok más eszköz által szállíttassanak tovább. Mert azt csak nem kívánhatja senki, hogy férfiak, asszonyok, gyermekek megfizetvén az utbért, a’ hideg éji időben egész éjszakát töltsenek ébren, mindig azon reménytől kecsegtetve, ’s a’ gőzös’ ügynökei állal akként biztatva, hogy már jön a’ gőzhajó. Egy pár kocsit talán mindig készen lehetne illy alkalmakra tartani. — Azon botrány’ második része, melly szombaton múlt egy hete a’ hét f.helyettest érte, tegnapelőtt éjjel a’ b—i f.helyettes* ablakai alatt ismételtetett. ’S ámbár ezen alkalommal semmi nagyobbszerü kicsapongás nem történt, mindazáltal kötelességünknek tartjuk , a’ dologhoz nehány komoly szót szólani. — Ha örvendenünk lehetne is azon körülményen , hogy a’ nemzet’ központján, a’ haza’ szivében figyelem és részvét mutatkozik az ország’ távolabb vidékeinek panasza és bajai iránt, lehetetlen mégis örvendenünk, ha e’ részvét hasonló demonstrátiókban nyilatkozik. Nem látunk ugyan e’ demonstratiókban nemzeti veszélyt, mint a’conservativ lapok, mellyek közül a’ B .P. Híradó már a’ despotismust is, és annyiszor emlegeti, hogy hinnünk kell, miszerint egészen szerelmes bele, de kérjük az illetőket, ne adjanak gyanusitási fegyvert a’ conservativ lapok’ kezébe , mellyeknek vezetői egy idő óta a’ legkisebb tévedés miatt is , mellyet szabadelvű ember vagy testület követ el, szokásba vették különös logicával magát az ellenzéket támadni meg. Csak azon eseményt , melly közelebb Pestmegye’ gyűlésén első napon ’s nagy részben félreértések és a’ rendszerben fekvő hibák miatt történt, — mi nyomorúságosan használók föl a’ legapróbb részletekig Pestmegye’ ellenzéki többsége’ gyanúsítására. — Ezen urak rendet akarnak, de nem ollyat, melly a’ nemzet által írott rendszerben legyen. — Mutattak-e valaha nagy sympathiát a’ városi reform iránt ? ’s közelebb mégis , mennyire megtámadák a’ városi kapitányt, hogy nem él azon hatalommal , mellyet épen az ellenzék akar kezébe adni, a’ városi helyhatóság’ kiterjesztése által. — Ismételve kérjük tehát az illetőket, hogy ha igazán tisztelik az ellenzéket ’s jó hitelének fentartása kedves előttök, ne adjanak tetteik által alkalmat illyes alaptalan gyanusitgatásokra; ’s ha az ellenzék által vallott tanokat és elvket akarják magokévá tenni, ne használják a’nyers erőnek ügyesen nem kormányozható, ’s könnyen legyőzhető hatalmát , hanem ragadják meg most vagy később, a’ mint ki mikor bírja, a’mindenható szellem’ fegyvereit, ’s küzdjék meg a’ szellem’ országában a’ nemes harczot nemesen, szabad emberekhez illőleg. És higyyék el végre azt, hogy vannak ezen elhagyott, ezen önfiaitól sokszor lábbal taposott hazában sokkal fontosabb, közhasznubb és nagyszerűbb teendőink, mint ollyan demonstratiók, ’s hogy azon ügy, melly mellett ők vívni akarának, mint eddig, úgy ezentúl is kivivandja magát illyes demonstratiók nélkül is. — □ Törvényfiatasági deliek* GÖLLNITZ (Szepesben) sept. 8. Alig enyésztek el a júliusi pusztító vizárszülte gyásznyomok, máris újabb, szint olly ijesztő alakban tűnt fel a’ dúló elemek’ képe szegény kárvallott lakosaink’ elébe. Tegnap éjjel t. i. a’ város’ egyik távolabb részében tűz támadván, ismét egy család áldozatul esett azon borzasztó elemnek, melly kivált Szepesben olly gyakran terjeszti ki kétségbeejtő szárnyait. A’ göllniczi lakosok’ e tekintetben, lehet mondani, példátlan részvétének , és illy alkalmakkal mindenkor tanúsítani szokott megfeszített buzgó szorgalmának köszönhetni csak, hogy a’ lángok tovább nem harapódzhatván , a’ sors’ csapásait különben is súlyosan érző lakosok nagyobb szerencsétlenségtől mentve maradtak. Sajnosan tapasztaltuk ellenben ez alkalommal is, mi kevés figyelmet fordít a’ tanács a’ közbátorság’ fentartására , mert nemcsak a’ toronyőr , kinek kötelessége lett volna a’ veszélyt azonnal jelenteni, hanem a’ többi örök közül is többen, részint korcsmában , részint más helyütt alva találtattak. De hogy is lehetne ez máskép’, hiszen a’ természet’ örök törvényeinél fogva az aggkor mindenütt megkívánja a’ maga nyugalmát. A’ fecskendők meglehetős későn érkeztek a’vész’helyére, de még is megérkeztek, sőt mi több (halljuk uraim !) , az illető hatósági személyek közül is többen alázták meg magokat, talán hogy bölcs intézkedéseikkel a’ tűzoltást előmozdítsák? Őh nem, hanem — hogy a’szomorú látványon némán legeltessék szemeiket. Szabadjon ezúttal a’ göllniczi közigazgatási viszonyok’ mintegy pótolólagos megismertetéseül azt is megemlítenem, hogy nálunk a’ tanácsi jegyzőkönyvek soha sem hitelesíttetnek , hogy a’ legcsekélyebb szóbeli pereknél is birói dijak szedetnek, és hogy mióta az itteni magános elzárási rendszer e’ lapokban leíratott , annak feltalálója senki sem akar lenni , noha e’ dicsőségben ezelőtt mindenki szeretett volna részesülni. A’ mészárosok’ többsége által elkövettetni szokott vakmerő visszaélések, itt is, valamint másutt, sok panaszra adnak okot, de a’ visszaéléseket ápoló karokkal fogadó némelly uraink , ezen nemét a’ visszaéléseknek is pártolásuk alá vették , hihetőleg a’ „Budapesti Hirharang“ írója logicáját követve, ki, mivel maga jó húst kap, a’ mészárosoknak békét hagy. — Időjárásunk igen hideg. — Göli mezi. GYŐR, sept. 13-án. Midőn e’ lapban a’ győri iparműkiállitásnak az iparegyesület’ választmánya ’s a’ tisztelt szerkesztőség általi rászalását olvasám , keblem fájt, mert midőn épen hazánknak ’s igy az iparegyesületnek is méltányos óhajtását mindenben előmozdítani ernyedetlen munkásságunk’ főczéljául tűzök ki, akkor egy olly testület által, mellynek czélját mi is keblünk’melegágyán ápoljuk, erélyes méltánylás helyett rászaltatni keblünknek méltán fájhat. Három évnegyed múlva az iparegyesület’ nagyon tisztelt választmányát ’s e’lap’ érdemes szerkesztőségét utasítanám a’ pesti iparműkiállitásra , ’s remélem átlátandanak, hogy a’ győri kiállítás által a’ pestitől nemcsak semmi erő el nem vonatott, sőt általa számos jeles czikkekkel gazdagittatott, ’s az aggodalomra igy röviden meglenne felelve. Azonban addig is tisztába kell jöni a’ közönségnek , hogy : „mit és miért tevénk?“ Hogy az iparvédletnek vidékünkön biztosabb hatása legyen, a’ bizottmány az által vélte elérhetni, ha iparosainkat a’ vidékünkbeli fogyasztó közönséggel minél jobban megismertetjük, alkalmat nyújtunk a’ jelesebb iparosoknak derékségök’ tanusithatására, a’ gyöngébbeket pedig szorgalomra ösztönözzük , és igy született a’ „győri iparműkiállitás’“ eszméje. Azonban tudni kell, hogy mielőtt ez megszületett, nem kis fáradsággal vizsgálódtunk iparosaink és a’ fogyasztó közönség között, ’s tapasztalok, hogy iparosainknak a’pesti kiállításról, de még általában a’kiállításokról is igen kevés, vagy semmi fogalmuk sem volt, hogy a’ leendő pesti kiállításra alig 2—3 egyén készül valamit leküldeni, hogy az iparosok között a’ kellő verseny és méltánylás’ hiánya miatt a’szorgalomnak nem nagy rugója van. Illy helyzetben megkisérték először is iparosainkat a’ pesti kiállítás’ eszméjével megismertetni, megbarátkoztatni, és kísérletünknek mi hatása sem jön, — folytattuk, mint már mondám, a’győri kiállítással, és ez eszme általok kellő lelkesedéssel fölkaroltatott. Ennek természetes okát abban láttuk rejteni, mert iparosainknak— jelen helyzetünkben— sokkal nagyobb érdekök van magokat ott tüntetni ki, hol készítményeiket fogyasztják,’s azon iparos társaik között tüntetni ki, kik között a’ verseny ’s annak eredménye legközelebb; a’ megpendített eszme rövid napok alatt közkedvességüvé lön, többé nem volt nagy szükség apostolkodásra, magokból az iparosokból forrott az ki ’s erösbödött mindinkább. A’ lelkes iparüzök’ elhatározását föl nem használni a’ bizottmány rész számolásnak tartaná, ’s igy jön , hogy a’ győri kiállítás folyó évi november’ 1-jére ki is tűzetett. De hirdetményünk nem jelenhetvén meg azonnal, mig az eszmét közönségessé tevő eszközökről tanácskozónk, az iparüzök a’ kiállításra kitűzött határidőt már keveselvén , azt jövő év april’ 2-ra kérték halasztatni, a’ kérelem közméltánylattal fogadtatott. — Főgondunk volt most már, hogy kiállításunk által a’ pesti ne gyöngittessék, ’s hogy az iparegyesület’ nehéz munkáját — czélja’ megközelítésére — könnyitsük, e’ nézet szülé a’ határozatot, hogy a’ „kiállításunkban díjt nyerendő czikkeket, a’ pesti kiállításra maga a’ bizottmány leküldendi, ’s hogy a’többi kiállítók is czikkeiknek leküldésére kéretni ’s buzdittatni fognak.“ A’ kiállítás’ czélszerű elintézésére szükséges minden munkálatokkal egy — többnyire iparüzökből álló választmány bízatott meg , mellynek elnökévé: gr. Zichy Otto, jegyzővé pedig alálirott választattak. — Az ügy’ buzgó kezelése most már a’ megirt választmány kezeiben van, melly — remélem elismerendi, hogy legnagyobb részben az ő lelkesedésétől, ernyedetlen és czélszerű munkásságától függend eszközölni, hogy határozatunk megteremje gyümölcseit. — Mindezek után hisszük, hogy az iparegyesület’ tisztelt választmánya ’s e’ lap’ érdemes szerkesztősége átlátandják, miként a’ győri kiállítás által „hazánk’ minden vidékebeli iparosság’ fényképének öszpontositása“ legkevésbbé sem akadályoztatik, — ’s hogy a’ győri kiállítás nem hogy gát lenne „müiparunk’ minden mezőinek állapotát , gyümölcseit láthatni, nem hogy miatta maiparunk’ képességéről, hátramaradásairól országos vélemény képezhető nem lenne, nem 186 hogy mellette a további fejlődést irányozni, a’ hiányokon javíthatni, az akadályoknak ellene munkálhatni“ nem lehetne , sőt mindezen szent czélokat a’ győri kiállítás sokszorosan elősegíti, mert igy a’ jeles iparosok vidékünkben, és az ország színe előtt is kitüntethetik magokat; mert így nem csak azok , kik Pestre mehetnek , de vidékünkbeliek, és kik iparosaink’ készítményei’ fogyasztásában leghatalmasabb tényezők, látandják ha nem országunk , legalább vidékünk’ iparának fényképét. Milly nyereség az, ha kiállításunk által annak hasznosságáról az iparűzöket meggyőzhetjük, ’s lelkesedésre buzdithatjuk, hogy erőt ’s akaratot érezzenek magokban ezentúl országos kiállításra is versenyezni ? ? csak igy van jövendője a’ pesti kiállításnak, máskép’ illy hiányos státusszerkezet mellett, a’ pesti kiállítás’ hasznosságáról az iparosok között általános fogalmat nem is remélhetünk, pedig mig az iparosok nem tudják, mi, és miért van a’ pesti kiállítás, addig az iparegyletnek fáradhatlan törekvései— legalább a’ vidékekben — siker nélküliek lesznek. És arra mikép’ tanithatnók meg őket jobban , mint példa által,— minél közelebb van a’ példa, annál tanulságosabb, ’s követésre annál buzditóbb. — Nem árt sőt használ tehát a’ vidéki kiállítás, csak kellőleg intéztessék. Nem kell a kiállitáskákat mindannyi önálló ’s a’ pestitől isolált egésznek tekinteni, legyenek ezek részei azon egésznek, mellyben a’ részek’fényképe összesíti étik, ’s igy az egész hazai műiparnak szive ver. És illy értelemben rendezendő vidéki kiállítások ellen, bizonyosan maga a’ nagyon tisztelt választmány és érdemes szerkesztőség sem nyilatkoznának. Sőt nagyon hisszük, hogy ha majdan czélunk’ kivitelére , bölcs tanácsukért, erélyes közremunkálásukért esedezendünk , azokat tőlünk hidegen megvonni nem fogják. — Lukács Sándor: Vegyes közlemények. A’ PESTI GYERMEKKÓRHÁZ’ javára újólag befolyt jótékony adakozások’ jegyzéke: gr. Nádasdy püspök önmga ajándékozott 200 ft, Breitner Katalin 10 ft, Ghyczy Miklós Onga 10 ft, Vints Ferencz (Pajor Titus ur által) 4 ft, Nyitramegyei alispánnak 2-dik küldése a’ szakolczai járásból 20 ft 24 kr, magos Miskolczy István, cs. k. kamarás’özvegye, szül. Bück Jozéfa asszonyság egy vaságyra ajándékozott 11 ft, Semsey asszonyság 5 ft, Mayer Katalin’hagyománya 2 ft, mind pengő pénzben. Pesten, sept. 15-kén 1845. — Frankenburg Adolf, egyes, titoknok. NYILVÁNOS HÁLA- KÖSZÖNET. *) Az emberiség’, haza, és saját lelkiismeretünk’ érdekében kötelességet vélünk teljesíteni, midőn egy férfiúval ismertetjük meg a’ közönséget , ki legforróbb hálánkat érdemlé meg, midőn első alulírottat a’ szörnyű „nehéz nyavalyából“, melly közönségesen gyógyithatlannak tartak, kevés idő alatt kigyógyitá a’nélkül, hogy már két év’ lefolyta alatt a’ betegség után azon iszonyú kórnak legkisebb jelensége ’s következménye nyilvánult volna alulirt’ egész életműszerkezetén ; — és midőn a’ két másik alulírottat meg számos itt föl nem jegyzett örök lekötelezettjeit, kiknek tanácsára mi is gyógymódjára bíztuk magunkat, a’ jelenségeiben úgy, mint következményeiben (kivált ha ifjú években ki nem irtatik) egyiránt rettentő köszvénytöl nehány hét alatt tökéletesen megszabaditá; ’s egyszersmind a’ bujakór’ sok nemes és az aranyér’ majdnem egyedüli ártatlan azaz rész következményt nem szülő gyógyszereivel bírni látszik , miért eme hálaszózatunkhoz leghőbb ajánlásainkat is csatoljuk. Neve ezen számtalanszor önjavainak föláldozásával a’ nyavalyák’ kiirtása körül buzgólkodó férfiúnak Sproch József orvos és gyógyszertan’ mestere. Lakása Pesten, Magyarutcza 524. sz.a. földszint balra, Pesten 1845. —Mónigi József m. k., vendéglős. Markovics József és Okruczky Aurél, hites ügyvédek **). HILFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. A’Journal des Debats azt mondja, hogy az angol királynő Angliába visszatértével „bizonyosnak látszik“, meg fogja látogatni a* francziák* királyát Eu-ben. Lamartine a’ lapok által nagyon dicsért népnyelven, nemes érzelemmel írott jelentést tön a’ lelenczházakról a’ Saone és Loire departement’nagy tanácsához. Ha lelenczházak nem léteznek, vagy ha a’gyermekek’beadása nem történhetik titokban, vagy a’titokban beadott gyermekek más helyekre adatnak, lehetlenné tétetik a’ szülőknek a’megismerés, a’ bűn és könnyelműség mindinkább gyérebbé lesz,’s a’szivtelen szülők’ önző számolása meghiúsul. Lamartine ez ügyben figyelemre méltó tényeket idéz; az erkölcsiség sehol sem nyert a’ lelenczházak’ eltörlésével, ellenben a’gyermekgyilkolás részint közvetlenül ölés által, részint kegyetlen kitétel által elhagyatott helyeken, mostoha időben, hidegben, zivatarban némelly városban úgy állott mint 60—62 a* százhoz. Korábban a’ gyermek’ lelenczházba adatása a’ legnagyobb titokkal történt; az épületnek saját rejtett bejárása volt, távol a’ közönséges bejárástól, mennyire lehetett a’ mezőre szolgálva , jelenleg a’ megesett leányok , vétkes nők’ szégyene nyilvánosságra hozatik, írásbeli megpecsételt bizonyítvány adatik , ’s e’ mellett a’ gyermek végkép elvesz. Sokkal rövidebb itt volna nyakát azonnal kitekerni ’stb. Múlt számunkban említők röviden Royer- Collard’ kimultát. Álljanak itt e’ kevés szavak emlékezetére. Royer- Collard franczia academiai tag, a’ követi táblának régi idő óta tagja, ’s annak egy időben elnöke, philosophia oktató, atyja, mestere volt a doctrinair iskolának. 1830 előtt a’ legnagyobb befolyású szónok, a’ monarchico-alkotmányos ellenzéknek legnépszerűbb embere volt, a’ júliusi forrada *) Az illy fele magán köszöneteknek a’ hirdetmények között lévén helye, máskor azokat lapjainkba fölvenni nem fogjuk. Szerk. * *) Ezen nyilvános hálaköszönetnek a’ többi minden rendű magyar, német és tót lapokbal fölvételéért esedezünk.