Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-26 / 562. szám
Vasárnap 563. October 26. 1845. PESTI HIBLSI. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — helyben (.anderer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 st. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apróbetűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Büntető törvénykönyv.IX. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Turócz (a’ latin nyelv iránti végzés ügye, tisztujitás, karhatalom, Hont’ levele’stb.). Békés (rendes levelezőnk’ tudósítása). Vegyes közlemények: Iparegylet’ télszaki leczke rendje. Kisdedóvó intézet. Külföld. Értekező: Esküttszéki eljárás. Hirdetések. SUOVABORSZIe és KROKI.*. BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV. IX. Mielőtt a’ bünteti eljárásra térnék által, még egy pár észrevételt kívánok a’ büntető törvénykönyv’ első részére nézve előterjeszteni, mellynek jellemével egyébiránt az eddigiekből már elégségesen megismerkedhetett az olvasó. Először is, visszatérőig a’ büntetéseknek minapi czikkelyemben tárgyalt kimérésére, szükséges arra figyelmeztetnem a’ törvénytudomány’ ’s különösen büntető codexünk’ barátait, hogy az első rész’ 20-dik szakaszának értelmében a’ bíróság olly bűntetteknél, hol rabságot szab fenyítékül a’ törvény, a’ legcsekélyebb ideig tartó fogságig is szállhat le a’megfogyatkozott beszámításhoz képest, de bírói dorgálásig nem. — Én úgy vélekedem , hogy ez a’ törvénykönyv’szellemével, melly büntetési minimumokat nem ismer, ellenkezik, ’s hogy ez talán nem is állott a’ szerkesztők’ szándékában. Való igaz, erre azt mondhatná valaki: világos, miszerint a’ büntető törvénykönyv’ szerkesztői nem akarták anynyira kiterjeszteni a’birói kimérés’jogát, hogy az úgynevezett szabadságbüntetések’ helyébe egészen másnemű büntetés léptethessék. — Magam is hajlandó volnék igy vélekedni, tekintetbe vévén még azt is, hogy a’ bírói kimérésről szóló általános rendelkezés (18. §.) illyetén magyarázattal nem ellenkezik , — magam is igy vélekedném, mondom , ha a’ 21-dik szakasz egyébre nem mutatna. Ez t. i. a’ fogságbüntetés’ helyébe bírói dorgálást is enged léptetni. ’S méltán. A’ bírói dorgálás, ezen — közbevetőleg legyen mondva — a’ körülményekhez képest, ’s természetesen nyilvános eljárás mellett, élessé válható büntetés nem áll ollyatén arányban a' szabadságbüntetésekhez, mint állanak ezekhez a’ pénzbírságok , mellyeket szabadságbüntetés’ helyébe léptetni semmi esetben sem tanácsos, ’s pedig azért nem tanácsos, mert ezáltal, megválthatván magát a’ gazdag, könnyen jogtalan kedvezéseknek alkalom adathatnék , ’s mert birság és szabadságbüntetés nem csak fajra, hanem öszves irányukra nézve is különböznek egymástól. A’ „luat in corpore aut in aere“ féle törvénytudományi bölcseség ma már komoly czáfolatot sem érdemel. A’ bírónak itt a’ legparányiabb „latitudo“-t sem szabad engedni; és ha egykét esetben a’ pénzbírság’ helyébe szükségképen szabadságbüntetés léptetendő, azért t. i., mert a’ bűntettes, hogy Bentham’ szavaival éljünk, nem nyújt elégséges felszint a’ birság’ működésére,— ezen esetek, mellyek egyébiránt a’ felebb emlitettektöl, mellyeknél épen megfordítva szabadságbüntetés’ helyébe birság lépteltetett , szorosan megkülönböztetendők,— egyenesen a’ törvény által jeleltetnek ki. De térjünk vissza tárgyunkhoz. A’ felebbiekből következtethetni: Ha a’ törvény megengedi, hogy a’ bűntett’ bizonyos körülményeinél fogva élethosszáig tartó rabságtól egy napig tíz ? tó fogságig szállhasson le a’büntetés’kimérésénél a’ biró, — ’s ha más oldalról nem tartja ollyasnak a’ szabadságbüntetést, mellynek helyébe bírói dorgálás egyáltalában nem léptethető, — hogy pedig a’ magyar büntető törvénykönyvi javaslat illyesnek nem tartja, a’ 21-ik szakaszból világos: — akkor nincsen ok, miért ne szállhasson le a’bíró a’ büntetés’kimérésénél az illető büntett' bizonyos körülményeinél fogva a’rabságtól is egészen a’dorgálásig. S nincsen ok különösen annálfogva , mert a’ magyar büntető törvénykönyv becstelenitö büntetéseket nem ismervén, rabság és fogság korántsem állanak olly viszonyban egymáshoz, mint p. o. a’német „Zuchthaus“ a’ „Kreissgefangniss“-hez; s mert a törvénykönyv’ szerkesztői a’ büntett-kisérleteket egykér esetnek kivételével , nem mint delicta sui generis állítván fel, külön büntetésvolumeneket sem szabtak a’kísérletek’ számára ’s igy gyakrabban mint hinnők, fognak ollyatén esetek előfordulhatni, mellyeknél ámbár a’ be végzett bűntett rabsággal fogott volna büntettethetni , képzelhetni olly kísérleti cselekvényt, — ollyast értünk mellyet a’ theoria távol kísérletnek, előkészületnek nevez, ’s mellynél a’ tárgyilagos súly olly annyira parányi, hogy egy saját nemét az imponderabiliáknak tehetné, — képzelhetni mondom, olly kísérleti cselekvényt, mellyre nézve a’ bírói dorgálás igen czélirányos ’* tökéletesen elégséges súlyú büntetésnek mutatkozik. Ezen parányi, egykét szóval pótolható hézagot, — ha ugyan hézagnak fog a’ hozzáértők által találtatni, — annálfogva véltem itt megemlitendőnek, mert kivált ha a’ büntetési minimumokat megszüntetjük , ’s ezeknek megszüntetése , mint láttuk , elkerülhetlenül szükséges , — ha a’ tudományos haladás’ élére kívánunk állani, ha mintegy a’ felelősséget vállaltuk fel ez ügy’ üdvös voltára nézve, ha a’ működésünkben olly édesörömest ellenmondást nyomozóknak nem akarunk anyagot nyújtani, — akkor a’ legnagyobb következetességgel szükség eljárnunk e’ tárgyban. Legyünk azon, hogy a’ bírói kimérés, ezen legeredményesebb’s egyszersmind legkényesebb része a’ büntető törvénykönyvnek, mert hiszen a’biró illyenkor a’ concret esetre nézve mintegy törvényhozóvá leszen , — legyünk azon, hogy a’ műnek e’ része szinte gáncs nélküli előképül szolgálhasson más nemzetek’ törvényhozóinak is. A’ magyar törvénykönyv’ szerkesztői a’ viszonylag határozatlan büntetések’ azon rendszere által, mellyel felállítottak volt, lehetségesnek tették , hogy a’ törvény-alkalmazás elvégre az aequitas szerint történhessék; nem azon aequitast értem, melly méltányosságot jelent, ’s melly mintegy a’ jog’ derogatióját foglalja magában, de értem azon aequitast, melly a’ római jog szerint „aequat jus facto“, mellyen a’ „bonae fidei és stricti juris actiones“ közötti öszves különbség alapult, ’s melly szerint széles alapon nyugvó bírói kimérés’ utján, hozzájárulván még az illető esetek’ individualizálása, tény és büntetés — ha igy szólhatni — mintegy tökéletesen coincidálván, együvéesvén, tökéletesen kiegyenlítik egymást. — De épen mert büntetőtörvénykönyvünk e’ tekintetben számos másokat maga megett hagyott, ’s mert a’ büntetések’ kimérésével olly szoros viszonyban álló beszámítás’ kérdését annyi ügyességgel, ’s ha mindjárt részben Feuerbach’ módszerének nyomán — mert tudnivaló dolog, hogy csaknem valamennyi újabb törvénykönyvben Feuerbach’ kézikönyvéből e’ tárgyban egész helyeket találhatni , — más részben igen szerencsés eredetiséggel tárgyalja: épen ennélfogva, mondom , ezen parányi hézag se maradjon pótolatlanul, ha ugyan —újra ismétlem, — az hézag volna, mit gyenge szemem annak látott. Másodszor, — de engedje meg az olvasó, hogy a’ mi még mondani valóm van a’ törvénykönyvi javaslat’ első részéről , azt egy külön végezikkben mondhassam el. *) — Sz. L. Fővárosi ijjdensagek« Örvendetes hirt közlünk. A’ nemzeti kör múlt csütörtökön tartott igen népes választmányi ülésében egyértelműleg határozó, az pct. 31-re összehívandó közgyűlésre indítványképen előterjeszteni, hogy miután a’ köztagok’ újabb tetemes szaporodásánál fogva az évi költségek’fedezésére most már eddig is a’ szükségesnél jóval nagyobb pozitív biztosítás van, a’ Kör’ azon tagjai, kik köztudomás szerint, egészen uj Kört igyekeznek alapítani, e’ körülményről, melly áltatok meghasonlási ürügyül használtatott , tudósitatván , a’ viszontegyesülésre a’ közgyűlés által barátságosan szólhassanak fel. Az első lépés tehát megtörtént, ’s mi nem kételkedhetünk annak kedvező sikerén. Régi igazság , hogy könnyen hisszük azt, mit hinni szeretünk, — ’s hogy a’ mit felizgatott szenvedélyből cselekedtünk , örömmel sietünk higgadtabb óráinkban helyreigazítani. — Megemlitendőnek véljük, miképen ama lapunkban közlött tengerészügyi felszólítás’ következtében , már eddig is több lelkes ifjú ajánlkozott. ’S ezúttal csak azon óhajtásunkat akarjuk kifejezni, bár ezen ajánlkozók a’ magas czél által lelkesedve , a’ pályájok’ kezdetén előjövendő nehézségek által ne hagynák magokat elrettentetni. Merni, vállalkozni, koczkára tenni magát az életet, és csüggedetlenül tűrni, nem földhöz ragadó mindennapi lelkek’ tulajdona, — ’s az ifjú kebel az , melly a’ köznapiság’gőzkörét leginkább vágyakodik túlszárnyalni merész és vakmerő küzdelmekkel. És legyen mindinkább igazzá, mit annyira szeretünk mondogatni, hogy: Kárpátoktól Adriáig .. . . ! — Egy külföldi ház’ megbízottja, Victorini úr , nehány hét óta városunkban mulat, várván a’ légszeszvilágitás iránti felsőbb engedelem’ bekövetkezését, hogy azután annál bátrabban és és biztosabban kezdhesse meg ez ügybeni egyezkedéseit a’ várossal. Föltételei, úgy halljuk, igen méltányosak. — A’pestvárosi tanács, mint halljuk, e’ napokban egyik tanácsnoka’ azon eljárását, miszerint ez a’ Rochuskórház’ jegyzőkönyvét ezentúl magyarul szerkeszteni kiváló jegyzőnek elleneszegülve, arra ezentúlra is a’ jegyzőkönyv’ németül viendését akarta ráparancsolni, — méltó nehezteléssel fogadván , azt nyilvánosan jegyzőkönyvileg is roszalni határozta. Újabb jele a’ ns. tanács’ napról napra növekvő nemzeti buzgalmának. Adja isten, hogy a’főváros’ tanácsa főleg e’ tekintetben ragyogjon követésreméltó példa gyanánt a’ többi városok’ tanácsai előtt. — És igen czélszerű volna, ha a’ tanács mindinkább terjesztené ki figyelmét a’ bolti feliratok’ magyarosítására, ’s ha az eddigi német czimiratok’ megváltoztatását megparancsolni nem lehetne is , arra legalább ügyelne fel, hogy — mint e’ napokban is egy városházpiaczi elsőbb rendű bolt felett történt — az ezentúl készülendő bolti feliratoknak ne legyen szabad csupán németül iratniok. Városszépítésre ügyelő bizottmány úgy is van, ’s azt tartjuk, ezen kissé mélyebb jelentésű körülményre is e’ bizottmány fordíthatná figyelmét. — Az újabb időkben talán egyetlen ága az iparnak sem tett olly szép haladást hazánkban,mint a’szivargyártás. Egyik gyár a’ másikat éri, ’s ha a’ készítmények még nem ollyanok is, millyeneknek lenniök kellene , azt még nagy részt azok’ fiatalságának kell tulajdonítanunk. A ki mind a mellett honi szivarokat akar szívni, mik vele a’ külföldet feledtessék , az bizonyosan ki fog elégittetni Gschwindt uriczai dohányárus’ legújabban megkezdett Makk - szivarai által. — Bizonyosan nem lesz érdektelen e’ hit, miután a’ szivarozás mindinkább életszükséggé kezd válni , ’s olly időnek nézünk elébe, mellyben a’ „pipás nemes embert“ csak a’ históriából fogjuk ismerhetni. — Csillag Rózát, ama 12 éves kis csallogányt, ki nem régen hallatá magát színpadunkon, ’s kiről mi is dicséröleg emlékezénk, a’ nemzeti színház’igazgatója énekben képezteti ki; — hogy pedig hangján kívül lelkeit kimiveltessék, e’ czélból a’ szép reményekre jogosító, különben szegényebb sorsú leányt két lelkes zsidó hölgy, Herzfelder és Fox asszonyok, taníttatják ügyes tanítók által saját költségeiken. Ki ne örülne illy jelenségeknek ? — Mindinkább növekednek a’ drágaság miatti panaszok, mert nagyok és érezhetők annak következményei, — különösen a’ kenyér és zsemle körül. E’ napokban két ember járt egyik kávéházból a’ másikba , kiknek művészeti mutatványok abban állott, hogy az egyik kilépve a’ kávóház’ közepére, feltárá száját, mellybe a’másik 5 —6 lépésről mostani garasos zsemlét hajgált, a’ mik azután úgy leszállanak egymás után a’ megnyílt torkon, miszerint az meg sem érezte egyik részével is nyeldeklőjének. Nem a’ száj volt itt nagy, hanem a’ zsemlék voltak megfoghatlanul aprók. Bízvást fel lehet jelenleg azon mathematicai arányt állítani, hogy: sicuti se habuit Jónás ad czethalita se habet zsemle ad ember. — Egressy Benjamin’ pesti czigánybandája múlt napokban hallata magát színpadunkon. Ezen embereket (kiket alig lehet már többé czigányoknak nevezni a’ többiek’ sérelme nélkül külföldre akarják ismét utaztatni Egyébiránt „vannak dolgok“ mint Irinyi úr mondja, mikre nézve nem akarjuk elrontani „más ember’ gustusát“, — mint Szentpétery mondja Don Caesarban. — A’ közelgő novemberi vásárra már mozognak az előkészületek. — Szarvady Frigyes és Lichtenstein György, St. Aimé’ és Reventlowl mnemotechnikai rendszeréhez alkalmazottan, egy chronologiai egyetemes és magyar történeti kivonaton dolgoznak, melly újévkor jelenendik meg. — □ Törvényestésárl TURÓCZ-Sz.-MÁRTON, oct. 12-én. — Elérkezett a’ régvárt October 7-iki évnegyedes közgyűlésünk’ kitűzött napja; régvárt; mert bizton reméltük, hogy azon jövő tisztujitásunk’határnapja (elmúlván még September’ 19-én, annak megtartási törvényes ideje) okvetlen ki fog tűzetni; azonban a’ remény megcsalt. A’ belviszonyok nálunk is két pártot fejtettek ki, mindenik erősen készül a’ csatára, és a’ pártok a’ régvárt gyűlésre olly szép számmal gyülekeztetek , hogy tanácskozási teremünk zsúfolva volt. Illy kinézések közt kezdődött a’ gyűlés főispán ő méltósága’ elnöklete alatt, és a’múlt közgyűlés’ jegyzőkönyve ’s némelly udv. rendelmények’ felolvasása után , szőnyegre került a’ katonai hatalomkart tárgyazó intézmény, melly körül azon előadás , miszerint az intézmény’ czélszerüsége elismertetik ugyan, de a’ szolgabiró annak használatától eltiltatik , a’ felelősség’ elve pedig általánosan kimondatik, közakarattal határozattá vált. — Múlt junius havi törvényszékünkben hozott ’s már honszerte ismert azon határozatnak, melly törvénykezéseinkben a’ latin nyelv’ használatát továbbá is fentartani rendeli, kisebbségben maradt ellenzéke , közgyűlésen ellenmondása el nem fogadtatván, a’ törvény’ fentartását szigorúan megrendelendő kegyes parancs végett koronás fejedelméhez folyamodott, ’s folyamodása’ következtében a’ helytartótanács’ útján elérkezett ’s felolvastatott az intézmény , melly a’ tény iránt 68 *) Mik után a’ törvénykönyvi második részét a büntető eljárást fogjuk taglalni. Mielőtt azonban ebbe bocsátkoznánk, szükségesnek tartottuk az esküttszéki eljárást, miként azt az or.gyülésen Borsodmegyei ifjabb követe Szemere Bertalan kidolgozta , megismertetni a’ közönséggel. Ez ismertetést mai értekezőnk kezdi meg. — S z s r k.