Pesti Hírlap, 1846. február (617-632. szám)
1846-02-01 / 617. szám
időbérben tért vissza egy század-lovasság szokott állomásáról. Az adó itt is kevés hiján beszedve. A’ hátralék fölvtr Kolozs’ városán és Balos’ helységén.Első helyen oka a’városi tanácsnak a’megyei tisztektől nem függése; a’másodikon a’ valódi szegénység. Az utak’ csinálása October’ végén szüntettetett meg. A’ népnevelés nemigen jól áll. Iskola csak igen kevés helységben. Tanítók’ tartására , felsőbb rendeletek szerint, az egyházi elöljárók lennének megkérendők ; a’ köznép’ gyermekeinek tanitlatásra leendő szorítását a’ megyei tisztek eszközölnék.Élelmi tekintetben, habár bőség nincs , nyomasztó szükségtől félni nem lehet. A’ jég sok kárt tett További részleteket közelebb. —Most csak egyszerűen tudatjuk meg, hogy Pest megye levele, a’ horvátországi sérelem iránt, pártolt’atik , öfölségéhez felírás határoztatván. — M. .1. Vegyes kiziemények. A’ M. Gazd. Égve sütet’ f. é. január’ 17-én tartott közgyűlésének következők voltak lényeges!) intézkedései és tárgyai: l) Közörömet ’s hódoló tiszteletet gerjesztettek cs. kir. fölig János és István, fenségük’ kegyes leveleik, mellyek által a rájuk ruházott tiszteletbeli tagságot elfogadni készeknek nyilatkoztak. Fenséges István főherczeg’ sajátkezűig irt magyar levelének lelkes tartalma különösen áthratá a’ közgyűlést, melly a nagy reményű férfiú' nemes gondolkozása’ ez újabb tanúságának közmegismertetésére a' nagybecsű sorokat a’ M. Gazdában közzétételiés határzá. — 2) A’ „Gazdasági Kistükörre“ nézve a’ kölcsönös igények kiegyenlittetvén , e’ népkönyv a' n. m. helytartó tanácsnak egészen átengedtetett, minek következtében annak jövőre még olcsóbb árom terjeszthetése lehetővé tétetik. ( 3) Az illető küldöttség’ munkálatából örömmel tapasztalt a közgyűlés az egyesületi vagyon’ gyarapodását, mint a’ közrészvét’ emelkedésének egyik zálogát. E’ szerint az Egyesület’ alapvagyona f. é. január’l-ső napján 100,350 pengő ízat tett, mellynek kamatja a 16 évi részvényekkel ’s egyéb jövedelemágakkal egyetemben képezi az Egyesület’ f. é. remélthető bevételét 16,325 fttal ’s 28 krral, mi már is tetemes hatás’ kifejtésére nyújtana módot, ha annak nagyobb részét a’lefolyt évekből még fenmaradt ’s különösen a’ Mezei Naptár’ érdekében támadt tartozások’ lerovására nem kellene fordítani. A' költségvetés’ f. é. tárgyai között, mint újak’ megemlitendők a) Péterffy József külföldi utaztatásának meghosszabbitása’s annak utasítása a' jövő tavaszig Siohenheimban a’ vegytani leczkéket hallgatni; b) egy értelmes vinczellér’kiképeztetése az egyesületi példányszálló’ számára, Stallner Ferencz jeles szőlöszönknél Szombathelyen; és c) 50 aranyjutalom’ kitűzése a’ szarvas marhatenyésztésre. — A’ kiadandó egyesületi oklevelekre nézve szabályul állapíttatott meg, hogy azok egy aranydij mellett adassanak ki azoknak, kik kívánnák. — 4) Az országos szőlőiskola’ kezelési hiányaira nézve, elégtételül a’ panaszkodó közönségnek, erélyes rendszabályok hozattak, és a’ szakosztályi elnök m. Szirmay Ádám ur’ gyöngélkedése alatt gr. Zichy Miklós maga kéretett meg a’szőlőiskola’ügyét vezérelni,’s az egyesületi határozatok’ foganatosítását teljes hatalommal eszközölni. ( 5) Nemes Komárom vármegye’ felszólítása’ következtében a’ földészeti szakosztály utasittatott a’ takarékmegtároknak legalkalmasb építési módját mielőbb tervezni. — 6) Érkezett folyamodás’ következtében elhatároztatott, miszerint jövőre gazdasági hivatalok körül alkalmazott írnokoknak is, a’ szabályszerű föltételek mellett, igényük lehessen egyesületi tagságra. — 7) Miután a’ dohánytermesztési pályairatok közül egy sem felelt meg tökéletesen az Egyesület’ kivánatinak, ellenben Szontagh Gusztáv ur e’ tárgyban olly népszerű útmutatást készített, melly reméllhetőleg e’ fontos iparág’ jelen kifejlettségi fokának minden tekintetben megfelelni fog, ezen útmutatást a’ közgyűlés olly határozatul adá ki nyomban végzendő bírálat végett, hogy azon esetre, ha ellene a’ szakértő bírálók’ részéről alapos kifogás nem létetik, az még a’ tavasz’bekövetkezte előtt 10O0 példányban az Egyesület’ költségén kinyomassék, a’ szerző pedig 20 aranydijjal tiszteltessek meg. — 8) Az állattenyésztési pályakérdésre két felelet érkezett. Egyiknek jeligéje : „Hol hiba van, azt javítani kellee — a’ másiké: „Conclur pro utilitate universi , et nationis commodo.“ Mind a’ két munka bírálatra bocsáttatott. — 9) Erdős Nagy Mózses által készített tűzellenes fedél és rézöntöző csatornák’ részletes megbirálása és megismertetése végett újabb intézkedés történvén, a’ kimerítő részletes ’s más fedél- építési módokkal összehasonlító jelentése a’ jövő közgyűlésig beváratik. — 10) Vidacs pesti jeles gépész által készített gazdasági szerszámok és gépek’ időnkinti megbirálása és érdemlett esetben ajánlása is elhatároztatván, ezen vizsgálatok’ véghezvitelénél elnökül Bilinek József tb. ur kéretett meg. — 11) Másodszor tett indítvány’ következtében alapszabályul fogadtatott el, miszerint a’ fiókegyesületek' elnökei, már mint azok , az anyaegyesület’ kormányzó választmányi tagjainak tekintessenek, minek következtében már ezúttal a’választmányi tagok" sorába lépnek Andrássy György gr. gömörmegyei, Batthyány Kázmér gr. és Majláth György baranyamegyei főisp. helyett, urak, baranyamegyei, Károlyi István gr. pestmegyei, Károly Lajos gr. nyitr. megyei és Majthényi László báró barsmegyei fiókegyesületek’ elnökei. — 1 2) A’ tagválasztás kerülvén napirendre, mint alapitók üdvözöltelek : Csernovics Péter 300, Fodor Antal kincstári gazdatiszt Baranyában 200, Karácsonyi Guido 300, Nádasdy Leopold gr. 300, Stephayts Gáspár tb. 200, Szapáry Antal gr. 600, Viczay Károly gr. 500, Zichy Ottó gr. 200 pgő forintnyi tőkével. Hat évi 10 pgő ftnyi részvény-kötelezéssel rendes tagokat megválasztalak : báró Bemer József Kerepesen, Boros Orbán tiszanánai praefectus, Haczell Márton jószágfelügyelö Perbenyiken, Helényi János ekeli reform lelkész, Hirschfeld Fülöp jószágfelügyelö Zsámbokréten, Horváth József számtartó Hevesben, Kretzinger József számvivő Nagy-Dorogon, Lőrincz Károly gazdatiszt, Pákán Mózer Lörincz nagy-peresztegi plébános, Németh Péter tb. ’s tiszttartó Kónyban, Péchy Miksa tb. postamester Szerednyén, Skublics Károly tb. sz. Balázson, Somogyi Károly tb. és főpénztárnok Horpácson, Strehle Károly tiszttartó ugyanott, Taschler Ferencz tiszt tó Bellatinczen ’s Ujváry Károly jószágfelügyelő Berdovecz-Ujlakon. — Egyszerű 10 pftnyidis’ lefizetése mellett harmadik osztálybeli tagokká lőnek: Illés Alajos bozitai tiszttartó, Kardhordó József kir. sóellenőr Chinoránban és Solész Márton uradalmi pénztárnok H. Váralján. — Végre 13) Fájdalommal értesült az Egyesület ez évben három lelkes tagjának haláláról, korán elhunyván a’ hazának Aczél József cs. kir kamarás, Ghyczy Károly nyitramegyei alispán és Wittman János tb. ur, kiknek mindegyikében az Egyesület ügyének egyegy jeles támaszát veszté el. — Pesten január’ 21-én 1846. — Török János, egyesületi titoknok. Nemzeti színház. Az eredeti dráma-irókhoz. A’ drámabiráló választmány, a’ nemzeti színház’ főigazgatójátólelhivatva , saját munkálódásainak elintézése, bizonyos rendszerbe hozása végett ülést tartván , magát újonnan rendezé, különösen néhány alappont’ szerkesztése által szorosabban határzá meg azon viszonyt, mellyben egy felöl a’ színház’ igazgatósága, más felől pedig a’ szinköltökhöz áll. A’ tisztelt drámairó urak azért a’ következő szabályokra tétetnek figyelmessé : a) Színmüveiket az irók a’ nemzeti színházi titkárhoz adják be, — ki azokat elöltök, vagy megbízottjuk elött átzsinórozza, lepcsételi;— ’s ugyan attól kapják vissza, b) Színmüvek’ feltételes elfogadása megszüntetik; mindazáltal az iró újonnan átdolgozva ismét beadhatja müvét , mellynek birálói ugyan azon tagok lesznek , kik voltak először. c) Az országos főigazgató csak a’ választmány által ajánlott színmüveket fog előadatni, ebből azonban nem következik, hogy minden ajánlott darab előadassék. Kivétetnek e’szabály alól még az 1845. febr. 17-éről kihirdetett ’s még hátralevő két jutalomra beérkezendő drámák, mellyeknek bírái a’ közönségnek elölegesen megneveztettek. d) Színművek’ bírálatában főszempont a’ színi hatás, el Óhajtandó, hogy a’ bírálatra beadott színművek’ irói titokban tartsák nevöket; egyébiránt szabadságukban áll magokat megnevezni. A’szerzők’díjazása a’tavaly kiadott szabályok szerint történik. — Költ Pesten , január’ 25-én 1846. — Erdélyi János, a’ drámabiráló választmány’ jegyzője. írta, FRANCZIAORSZÁG. A’ követkamara jan. 19-én csak- s ugyan megkezdő válaszfelirata’tárgyalását. Legelső Corne szólott. Felhozza a’ válaszfelirati szerkezet’ ellenében, hogy a’ ministeriumnak nincs oka örvendeni; avagy tekintsük csak az algíri ügyeket ’stb. Ezután Legraud szólott, hosszasan kiterjeszkedvén a’visszaélésekre, mellyek választó kerületében léteznek; beszédét azzal végző, hogy a’ választási reform mellett szavazna , miszerint, ne apró választó kerületekben minden követ külön, hanem minden déparlementnak együtt választassanak követei, hogy a’ parlamenti reform mellett szavazna , miszerint a’ nem független állású hivatalnokok ne lehessenek követek, ’s ezt mondani annyit tesz , mint azt mondani, hogy szónok a’ válaszfelirati szerkezet ellen szavaz, melly erre még reményt sem nyújt. — Peyramont, a’ párisi kir. törvényszék’ tagja. Megismeri, hogy kétségtelenül történtek nagy visszaélések ’stb.! Duehát el belügyminister. A’kormánynak nincs oka, hogy a’ választók’ jegyzékének hamisításával igyekezzék ügyének győzelmet szerezni, ha némelly hivatalnokok által visszaélés történt, ez a’kormánynak utasítása nélkül történt, ’stb. Le din-Roslin. A’ pénzügy’ rész állapotát állitván, a’ számos szegénységről , nemzetőrség’ szétoszlatásáról szólván , áttért a’ baloldal és balközép közötti szövetségre, szónok nem helyesli ezen tettét a’ baloldalnak. Idézi szónok, mit mondott ez ügyben a’ baloldal’ hivatalos lapja, a’ Siécle, miszerint a’ baloldal nem fog késni pártolni a’ reformokat, mellyek köztetszést nyernek. Hogyan! Önök a’ haladás’ embereinek nevezik magokat, ’s azt mondják , hogy a’ reformhoz köztetszést várnak? Ezen feltételt a’ kormány is elvállalhatja Mennyire eltért a’ baloldal régi elveitől! Kérdem a’baloldaltól, mi a’ véleménye az angol szövetség iránt ? (Zaj: Több baloldali hang : Nem arról van szó!) Kéri szónok a’ baloldalt, ne szálljon alá,ha megmarad korábbi elvei mellett, bírni fogja az ország’pártfogását ’stb. Keményen emlékezett szónok Thiersről, kinek, mond, szintolly angol politicája van,mint a’ kormánynak’stb. Másnap’ jan. 20-án a’ tanácskozás folytattatván, első szónok Duvergier de Hauránne volt. Nem akar a’ tegnapi utolsó szónoknak felelni, kinek beszéde a’ kamarai többségnek annyira tetszett , óhajtván az ellenzéket egymás között osztakozva látni. Itt most a’ kormány ’s az összes ellenzék között van kérdés, kivevén talán Ledru-Rollin urat az ellenzékből. (Lamartine: Vegyen ki ön kettőt.) És Lamartine urat, ki engem félbeszakasztani méltóztatott. (Egy hang: Vegyen ki ön hármat! — Nevetnek) Terjedelmesen beszélt szónok azon hírről, mintha némelly ellenzéki tagok a’ kormányhoz pártoltak volna. ’stb. Gáspár in a’ szerkezet mellett szólván, utána Lherbette következett , de nem terjeszkedett ki a’ baloldal és balközép közötti szövetségre. Ezután elkezdett a’ kamara elmélkedni. Desmousseaux de Givre nagyon szerette volna, ha az említett szövetség’ügyében a’ baloldal’részéröl valaki felelt volna; ideje volna, mond, hogy a’ baloldal értesítsen minket házasságáról; ez kétségtelenül titkos házasság. (Zajos nevetés.) Egy hang a’ középben. Ez nem észbeli házasság (mariage de raison). Des mousseaux de Givre. Szeretném tudni ezen házasság’ feltételeit. (Egy hang : Ön nagyon kiváncsi.) Nem irigylem mások’ szerencséjét, nem akarom a’jó házas élet’csendét zavarni, de valami nyugtalanít: szeretném tudni, mi lesz a’ gyermekekből, remélem, boldogok lesznek , bárha sokan nem lesznek, de mi történik a’házasság előtt született gyermekekkel? (Nagy kaczaj.) Perignon. Ez nem erkölcsös beszéd. Marquis, nevetve. Ha ez tovább igy megy, zárt ajtók melletti tanácskozást kell kérnünk. D. de Givre: A’természetes gyermekek az asszonyéi, de tudni kell, ha a’ férj mégis-smeri-e azokat. (Zaj.) Többen. Igen, igen, titkos ülést! (Az egész kamara kaczag.) Egy hang. A’karzatokon hölgyek vannak. (Uj kaczaj.) Más hang. A’ tréfa nagyon erős és hosszas. D. de Givre. Urak, én komolyan szólok, ■ ’s ezzel szónok a’ párisi várerösitésekröl ’stb tett néhány szót." Beszéde után már épen beakarták a’ válaszfelirat’ általános tárgyalását fejezni, midőn Thiers szót kért. Terjedelmesen szólott szónok Texas’bekebelesitéséről, nem tudja, miért kellett ez ügyben a’ franczia kormánynak Mexico mellett nyilatkoznia. Állíttatott, hogy kereskedelmi érdekek miatt, szónok nem teszi fel Guizotról, hogy ezt hiszi; Texassal Angliának is kereskedelmi szerződése volt, ’s mindenki tudja, hogy, kereskedelmi szabadsággal Angliával, ezen kicsin statusokban az előnye mellette van. Az apró statusok Angliának kereskedelmi alattvalói, ’s Francziaországra nézve százszor jobb, ha az illyen statusok egy nagy hatalomhoz tartoznak, melly őket az angol tengerészet’ ellenében megvédheti , mintha függetlenek ’stb. Az amerikai sulyegyenre nézve , szónok, meglepőnek találja, mikép’ növekedtek az Egyesült statusok hatalomban , de mint franczia nem aggódik; ha angol volna , igen is nyugtalanságot okozna ezen növekedő nagyságú szemlélete. Szónok határozott, szigorú barátja az Angliávali politikai egyességnek, de nem azonosítja magát vele reményekben, félelmekben. Többet mondok : én szintúgy érzek nemzeti féltékenységet , mint bárki más. Én minden népnek jót kívánok , de nagyságot csak a’ francziának. ’S azt mondom, hogy Amerika talán az egyetlen hatalom a’világon, mellynek Francziaország után nagyságot kívánok ’stb Szónok eddig igen is hallott az európai súlyegyénröl, de amerikairól eddig soha sem. Ha egyszer az Egyesült statusok olly uralkodók lesznek , mint rólok előremondják, ’s tengeri uraságukkal visszaélnek, akkor (alors comme alors) igen is avatkozzék bele Európa Amerika’ súlyegyenébe. De ez még igen messze van ’stb. Amerika’ nagyságának a’ mi politicánk’ felszabadítását kell maga után vonnia. Mióta Francziaország a’szabadságot képviseli, ’s különösen 1830. óta, az európai szárazföldi hatalmak coalitióban állanak , melly politicánknak útjában áll ’stb. Midőn a’ serbiai események Oroszországnak nagy hatalmat látszottak ezen országban megalapítani, Francziaország ajánlatokat tön Ausztriának, mellyek el nem fogadtattak. Az mondatott : igen is roszul történt, a’ mi történt, de a’ két rész között a’ kisebbik jobb, ’s a’ mi Serbiában megtörtént, kevésbbé rosz, mintha a’ continens meghasonlott volna Francziaországgal szemközt. Ezen helyzetben szükségképen közeledni kellett Angliához, ’s ez a’ titka az angol szövetségnek , de Anglia a’ tengeren versenytársunk, ’s ez a’ mi mostani állapotunk. Ha az alkotmány’ ügye Európában terjed, a’ világ megváltozik, ’s mi ismét szabadabban mozoghatunk. Más részről, ha Amerika növekedik, Anglia nem mondhatja, hogy csak nekünk van rá szükségünk , mert neki is lesz reánk szüksége ’stb. Anglia’ kedvéért ’stb ’stb. Guizot a’ másnapi ülésben ígérkezvén felelni, az ülés eloszlott. MOLDVÁBAN, hivatalos tudósítások szerint, még három helységben vannak nyomai a’ marhadögnek. A’ szomszéd Bessarabiában pedig nagyon uralkodik. Konstantinápolyból írják , hogy ott az illető diplomatia , előkelő moldvai családok’ megindítása’ következtében, komolyan foglalkozik azzal, hogy a’ két oláh fejedelemségnek választási jog ’s országgyűlés adassék. AMERIKA. A’ legújabban érkezett hirek egyáltalában nem kedvezők. Cass tábornok a’ senatusban a’ tengeri erő és szárazföldi katonaság’ rendezését ’s védelmi állapotba tételét indítványozta. A’ ház egyhangúlag azt határozta, hogy ez ügyben rendelkezni fog. Ugyan ezen házban Texas’ bekebelesitése nagy szótöbbséggel sanctionáltatott. Texas teljes statusi jogokkal fog az Egyesült statusok’ sorába lépni; más szavakkal, Websternek’s minden whig parti statusférfiaknak daczára, Texassal a’rabszolga-tartó statusok’ száma növekedni fog. A’ whigek hiában küzdenek a’ democraták’ hódítási és terjeszkedési vágya ellen, kik nem egyszersmind az Angliávali háborúnak sem ellenségei. ’S ezen ellenséges szellem még a’ senatusban,ezen egyébkép’ csendes és nyugodt gyülekezetben is, erősebbnek látszik, mint a’ másik házban , hol a’ democraták egyébiránt határozott nagy többséggel bírnak. — Dec. 30-án a’ senatusban tárgyalás alá jött az Oregon-kérdés, Hannegan indítványozván, hogy: 1) az éjszaki szélesség’ 42-ik és 54-ik foka között levő, a’sziklahegyektöl a’csendes tengerig terjedő föld, Oregon név alatt ismeretes, tulajdona és kiegészítő része az Egyesült statusoknak; 2) az Egyesült statusok’ kormánya nem bir joggal földet ’s polgárait bárminő idegen hatatalomnak, legyen az fejedelem, status vagy akármelly fölség, elidegeniteni. 3) Oregon’ egy részének elidegenítése megsértése volna az amerikai nép’ becsületének és jellemének. — Calhoun módositványkép’ számos indítványt adott elő, ekkép’ kimondatnék , miszerint az elnöknek, a’senatus’ tanácsa mellett, joga van kötéseket tenni, ’s ide tartozik a’ határok’ kitűzése is; midőn az elnök a’ 49-ik szélességi fokot határul ajánlotta Angliának, illető jogát gyakorlotta , ’s az ország’ érdekei szerint cselekedett. Calhoun hiszi, hogy az amerikai kormány békét akar, ha háború lesz, óhazája mellett áll, de rettenetes felelősség éri azt,ki könnyelműen háborút okoz; szónok békét akar, ha azt tisztességgel meg lehet tartani, — alkudozás mellett, ha ez lehetséges , ’s ha mindez nem lehet, a’ háború’ okának az ellenfelet kívánja. A’képviselők’ házában pedig Douglas, még tovább menve az Oregon-kérdésben, mint az elnöki követség, melly köztudomás szerint az Angliával levő kötések’ értelmében egy évi előzetes felmondást kívánt. Oregonnak azonnali el- 19 II 75