Pesti Hírlap, 1846. július (701-718. szám)

1846-07-10 / 706. szám

­ szólt, ki, czáfolva a’ fehozottakat, leszólt a’ törv.magya­­rázat’ mezejére ’s — elismeri, hogy a’Leopolddali körlevél­­ben csak az alispánt hivatal emlittetik kir. megerősítés alá tartozónak , de az ausztriai ház alá a menetelünk után mind­járt más gyakorlat állott elő , mellyet 1791-en sem rontott el az országgyűlés így hát ez nem erőszakolt magyarázat, hanem magáé az országé, már pedig „consverudo est opti­ma regum interpres.“ 1841-en a’ RR. ezen gyakorlattól elállottak, — ezen törvény-magyarázattól, és igy épen illő , hogy a’ leirat’ szavai szerint: „ad legalem trami­­tem reducantur.“ — Elnök, a’ tanácskozást vissza szorítja azon térre , mellyen mennie kell. — Most nem arról van szó, hogyan kell magyarázni a’ törvényt, hanem miután a’ tiszt újítás iránt hozott határozat fülolvastatott, a’ fisztujitás kitüzetett, akarnak-e a’BR. tisztujitást tartani vagy nem? Úgy értették-e ezen határozatot, mint ő értette ? B. S. Kötelességének tartja szólani, midőn jogaink’ legszen­tebbeké, a’ szabadválasztás van kérdésben; azon jog, mely­­lyet őseink vérrel tartottak meg, megérdemli ez, hogy időt is töltsünk. Előadja, mikint e’ tárgy már országosan meg­volt vitatva, ’s az országos többség a’ mi értelmünk szerint tisztának látta a’ törvényeket, — az elnöki kijelentésben említett 50 éves gyakorlatnak mi ezen tiszta törvényeket tesszük ellenébe. Itt gyengülnünk nem lehet, részéről másképen nem szavazhat, mint ezt a’ megye’ nevében már országgyűlésen is kijelentette. — G. J.: A’ kormány’ kö­telessége a’ törvények’ végrehajtása felett őrködni, az el­lenkező gyakorlatokat megszüntetni. — Mert az „et nos observamus, et per alios observari faciemus“ ezt paran­csolja , igy tehát ha e’ részben vannak és voltak elté­rések, azokat a’ kormány tette, — a’ törvényt a’ le­irattal nem lehet azonosítni , egyik 3-at a’ másik 9-et kiván, egyik az alispánságot, másik a’pénztárnoki és két jegyzői hivatalokat is kivánja felküldetni; egyik ezt monda, én candidálok, te választasz; másik én kijelölek, én vá­lasztok. Igen nagy a’ különbség. — Részéről bámul az el­nökség’ magaviseletén. Erdélyben már több megyékben volt ez szőnyegen , hol a’ főtiszt nyíltan előadta , hogy akarnak-e a’ BB. a’ leirat szerint restaurálni vagy nem ? — másképp neki nem szabad; ’s ha nem akartak, nem restau­rált. Itt a’ többség már annak ellenében nyilatkozott. D. J. áldozzunk mindent, csak törvényt ne;—inkább ne legyen tisztujitás, mint törvényt rontsunk. A’ tisztikart a’ mindenható éltesse; a’BR. adják egyezésöket. Ezek után az elnök a’ végzést kimondván, ez szóról szóra a’ követ­kező : „Miután a’ megye’ BB-ei a’jelen körülmények között a’ kitűzött tisztválasztást, az előadottak szerint, a’ törvény’ értelmében ezúttal meg nem tarthatják, eddigi tisztvise­lőiket, kiknek hivataloskodásukkal különben is megelégedve vannak, közfelkiáltással a’ további hivatal-folytatásra fel­hívják.“ — K e t­t e n. NÓGRÁDBAN a’múlt hónap alatt gyűlés tartatott.Tiszt­ujitás folyó hó’ 15-én lesz. Nevezetes, hogy a’ BR. nem korteskednek; a’ múlt gyűlésen kemény szabályok hozattak a’ korteskedők ellen. Ezekről azonban majd rendes tudósí­tásunk’ közlésekor. Itt most visszavezetjük olvasóink’ figyelmét azon tiszt­viselői visszaélésre, mellyet lapjaink’693. számában köz­­löttünk. E’ közleményre most egy válasz érkezett kezeink­hez, illy aláírással: „több penczei birtokos.“ Elő— bocsáttatik ebben, hogy az ottani izraeliták is zsarolók ’stb. *) Ezután előadatik , hogy az illy minőségű izraeliták régi gyakorlat szerint bíró és adószedő elöljárókkal igazgat­talak. A’ múlt évben Hantuk S. volt biró, de ez zsarolási miatt a’ kerületi tisztviselő által letételeit. — A’ zsarolt pénz’ visszatérítése iránt egyezkedésre volt utasítva a’ községgel. Ez megköttetett. Azonban a’ kérdéses egyén a’ földesurak között keresett magának pártot,’s a’ beküldött czáfolat szerint igy nyerte meg az Áltivadar’ szemé­lyében beszélő birtokossági alelnököt. — Az alelnök a’ volt zsaroló biró mellett sokat megkísértett, de hasz­talan. — E’ közben a’ nyugtalanságok’ megvizsgálására megyei küldöttség rendeltetik. Ez úgy intézkedik, hogy a’ biró az egyik, az adószedő a’ másik izraelita pártból vá­lasztassák. A’ volt biró szóba sem jött, hanem biró lett ,Handtuk F., a’ másik pártból pedig adószedő : Adám L. A’ kimaradt biró azonban nem nyugszik ; pártjával ön­kényes adófelosztást készíttet, ’s az alelnök és felügyelő által is aláíratva küldeti el az adószedőnek. Ez magát a’ felosztásnál mellőzve ’s pártját terhelve is látva, a’ fel­osztást, lemondásával, visszaküldő. Az ellenfél ki­­hirdetteti a’ templomban, hogy A. L. hivatalából, mellyet teljesitni nem akar , letétetik. Mindez alelnöki írásos ren­deletből történt. Több közbirtokos az ellen visszahirdetteti, hogy a’ küldöttség előtt választott adószedő tovább is ma­rad , hivatalát , igazságos felosztás mellett, teljesíti. Az alelnöki hatalom újólag az elmozdítást hirdetheti meg. Az elmozdított adószedőtől e’ felett a’ község’ ládáját, melly­­ben a’ volt bíróval a’ zsarolások iránt kötött egyezség is tartatik, követelte. Az megtagadja, mire elfogatással fe­­nyegettetik , majd az alelnök’ rendeletéből haza a’ helybeli jegyző, bírák ’stb. által felkutattatik. E’ mellett az alelnök más adószedő- választást rendel- így lett Altivadar szerint két adószedő. A’ kerületi tisztviselő, a’ régibb adószedő’ ismételt folyamodására, parancsolja, hogy az adófelosztást a’ biró közölje. — A’ biró azonban ez elosztást, alelnöki rendeletből , az újon választott adószedőnek adta ki. — . . . . 11 .............. ■ ■ ■ * . .T"r’ Bepanaszoltatik a’ megyének , hogy a’ megyei tisztvise­lőtől megtagadtatik az engedelmesség. Erre megyei vég­zés keletkezik, melly a’ tisztviselőt rendelései’ megveté­sének szigorú vizsgálatára ’s a’ körülmények szerint kellő intézkedésre komolyan utasitá. Illy előzmények ’s hatályos rendelések’nyomán történt azon tiszti munkálódás , midőn a’ megyei tisztviselő’ parancsa’ által hágói megfenyittettek, melly eljárásról maga az érdeklett tisztviselő körülményes jelentést tevén , egyszersmind küldöttséget kért kinevez­tetni , melly tiszti intézkedését, az ellenrendeléseket ’s a’ büntetés’ szükségét is megvizsgálván, a’ BR-ket értesítse mindenekről *). A’ küldöttség A. Leopoldot hivatalában megerősité. Alelnök úr azonban most sem adja ki az adó­felosztást. A’ küldöttségi eljárásnak még nincs egyéb ered­ménye. ZOMBOR, junius’ 22. Hogy, a’ betű szerinti rendet te­kintve , Zombort a’ sz. kir. városok között legutolsó helyen találjuk sorozva, azt mint merő véletlenséget senki sem fogja rész akarattal félremagyarázni, de hogy a’ zom­­bori tanácsteremben olly emberek is ülnek , kik , a’ fa­­tum-jelölte helyzethez szorosan ragaszkodva , ezen osz­tályzást a’ haladási kérdésekre nézve is , mint valami jóté­kony szabadalmat ,megtartatni óhajtják, e’ jó szándékot, úgy hiszem, minden hazafi egész tisztelettel meg fogja kö­szönni. Azonban ki a’ színnel! A’ történetke rövid, de elég hosszú türelmet kiván arra , hogy az olvasó ki ne fakadjon :­­ Patres Conscripti, quam atre estis subscripti! A’ zombori antiquitások között, találhatni még nehány ügyvédeket is, kik a’ latin nyelvbe leginkább azért szerelme­sek, mivel egy nyelvet sem beszélvén tökéletesen, a’ rot­hadó deákságba légér­thetetlenebbül tudják elburkolni örök­zöld gondolataikat, azon reményben, hogy érthetetlensé­­gük mélységnek, zavartságuk pedig classicitásnak fogván tekintetni, ekkint majd legkönnyebben mászhatnak fel az ugorkafára. Ezen jó uraknak makranczosságát mi, újabb nemzedék, sokáig tűrtük, szenvedtük, ’s diák allegatáikra magyarul feleselgetünk , minek következményében pőréink olly zagyvalékosak lőnek , mintha valósággal a’ bábeltornyi harangozó előtt leváltattak volna, mert nem ritkán történt, hogy a’ magyar és diák szóváltásokban idézett okmányok német, rácz, ’s isten tudja még miilyen nyelven szerkeszt­ve pöröltettek be. Ha azután a’ XIX-ik századnak békéhez szokott polgára egy illy pörbe bele tekintett, a’ népvándor­lási harczokat egész nyers vadságukban látható maga előtt elvonulni. Nemzet nemzet ellen küzdött, nem haddal, nem kopjával ugyan , de gondolatokkal, olly annyira dühösen, hogy utóbb a’ sok pusztításoktól némelly éjszaki tartomá­­nyocskák — értsd : fejek — egészen üresen maradtanak. Ezen abnormis viszonyokat kiegyenlitendők, némellyek kö­zülünk, az 1844-ik 2-ik t.czikk’ 6-ik §-ra támaszkodva, fe­­leselésileg kérték a’ nemes tanácsot, hogy, miután a’ latin nyelvet nem értenék, ’s törvény szerint nem tartoznak, a’ védelmi tehetőséget pedig jogosan megtagadni senkitől sem lehetne, — a’ latinul ügyködő feleket az idézett törvény’ megtartására birói képen utasítsa. A’ nemes tanács, azon nézetből, hogy a’ kérdéses pörök a’ hivatkozott tör­vény’ meghirdetése előtt indíttattak, a’ folyamodók’ igazságos kérelmét kereken megtagadta, ’s midőn egy erőszakossági ’s két becstelenitésbeli keresetekben álló alperesért az illető ügyvéd, ezen törvényellen­es ítélet­nek ellenmondván, előbbeni kérését azon okokkal támogat­va újította meg, mikint ő a’ már beigtatott feleseléseket magyarosittatni ’s ekkint a’ törvénynek visszaható erőt tu­lajdonítani nem kíván , hanem csak a’ jövőben beigtatandó ügyeleteknek magyar nyelveni előadását követeli, akkor a’ nemes tanács, az alperest mindhárom keresetre nézve véd­­mulasztási makacsságnál fogva elmarasztalta, ’s a’ hozott[ité­­letet egy részben a’ pörbeli tanúvallomásokra alapította, ho­lott a’ pör’ érdemében még csak egy szócska sem váltat­ván , igen természetes, hogy az említett tanúvallomások — mint érdemleges vitatás alá tartozók — az itéletho­­zás’anyagául teljességgel nem szolgálhattak. Jóllehet azon­ban ezen tény sok tekintetben bizonyos rejtett boszut árult el, mindazonáltal részünkről sem többet, sem keve­sebbet nem akartunk belőle kulcsolni, mint azt — mit so­kan hisznek — t. i. hogy a’ nemes tanács — egész tiszte­lettel legyen mondva — a’ törvényt nem érti. Ezen pusz­tán kegyeletbéli hitünk azonban , mellyet olly igen óhajtot­tunk volna a’ jelen esetre alkalmazva fentartani, — fájda­lom ! összeroskadt, mert a’ legközelebbi napokban meg­hirdetett két közbenszóló ítéletek keserűen meggyőztek bennünket arról, mikint a’ tanácsteremből a’ törvénybeni járatlanság’ meredek lépcsőjén maholnap a’ nemzetiség szintúgy, mint a’ törvények’ végrehajtásának kötelessége rabul vitetnek fel majd a’ városházi épület’ uj, de törpe tornyába ! — de térjünk vissza a’ tényekre. Az említett két ítélet az 1844-dik évi 2. t.czikk’ meghirdetése után­ jóval későbben indított perekben hozatott. Az első per je­lesül fölvétetett 1845-ise év végével, a’ másik f. év’ elején. Az elsőben a’ felperes’részéről felmutatott tanuvizsgálmány, a másodikban pedig a’ tanuvizsgálmány és keresetlevél is latinul lévén szerkesztve, az alperesi ügyvéd igen mérsé­kelt hangon mindkettőben követelte a’sokszor idézett 1844. 2­­.czikk’ megtartását, kérelmének valósítását annál bizto­sabban remélvén, hogy e’pörök— mint föntebb érintetett— a’ törvény’ meghirdetése után vetetvén fel, a’ nemes tanács’ sajátlag felállított elveinek következetességszerű megtartá­sán teljeséggel nem volt oka kételkedni, nem volt pedig annál kevésbbé, mert véteknek tartotta egy hatóságról föl­tenni, és mert lehetetlennek hitte a’ hatóság’ részérőli nyilvános törvényszegést. Bizalmát a’ következés kímélet­lenül czáfolta meg. A’ tanács az 1846-ik évben ’stb indított perben olly formán szólt közbe, miszerint a’ tanuvizsgál­mány ellen ennek latin nyelvű szerkezete miatt nyilvánított alperesi kívánság csupa boszantási vágynak, és a’ perleke­dés’ pályáján az ellenfél’ irányában megkivántató kiméleti gyöngédséggel szembeszökő ellentétben álló ingerkedésnek nem igen díszes bélyegét viselvén homlokán, és igy mint a’ törvényes védelmezhetés’ korlátain túlcsapongó feszegetés’ szülötte biróilag félrevettetvén , — a’ tanuk’ i meghitelesi­­tése ’stb elrendeltetik’stb.“ — Az 1845. évben kezdett per­­ben pedig a’ keresetlevél és vizsgálmány ellen , ezeknek diák nyelvű szerkezete’ okából tett alperesi kifogást, úgy, mint inkább pajkos viszketegség’ kifolyását, és segélyzett túlbuzgóság’ czélra nem vezető szüleményét, mint a’ per­lekedés’ terére és a’ törvény­ engedte kifogások’ sorához nem tartozó védoket, biróilag félrevetteté, és a’ keresetle­velet megállapította ’stb.* Mikint lehessen már egy alkotmányos országban a’ fen­­álló törvényhezi ragaszkodást boszantási vágynak , az el­lenfél’ irányában gyöngédtelen ingerkedésnek, kíméletlen­ségnek , korláton túl kicsapongó ’s­zegélyzett buzgóság’ szüleményének, disztelenségnek és végre pajkos viszke­­tegségnek bélyegezni, azt a’ nemes tanácson kívül legfel­jebb érdemteljes jegyzője fejthetné meg. Azonban van e’ komoly tárgynak még egy nevetséges oldala is. A’fönebb előadott ítéletek’ meghirdetése’ alkalmá­val, az illető alperesi ügyvéd ünnepélyes ellenmondását nyilvánítván , a’ másik fél* ügyvéde által oda utasittatott , hogy vélt sérelmének orvoslandása végett egy külön petitió­­val forduljon a’jövő országgyűléshez; ’s ugyan mit mond­tak erre a’ karos székek’örökös urai? hát biz’ ők csak am­úgy szokás szerint nagy bölcsen helyeslőleg kiczentettek fejeikkel, ’s a’ jegyző éles gunymosolylyal— mintegy meg­nyugodva tollának remekjein — hozzá adta még a’ vég­pontot, mondván: „Ő felségénél van a’ végrehajtó hatalom.“ Igen is, ott van a’ végrehajtó hatalom,’s reméljük, hogy a’ nmígy helytartótanács e’ hozzá már voltakép’ felterjesz­tett ügyben részünkre kedvezőleg fog intézkedni; addig is pedig türelmes lélekkel felfohászkodunk: Ó városok’ ren­dezése ! jöjön el a’ te óhajtott országod, ’s engedd meg nekünk, hogy a’ karos székeket minden harmadik évben kiporolván, választott emberekkel tölthessük be. Amen. *) Ha csalás, zsarolás forog feá , ám büntessétek őket, csak hogy a’ törvényt rendes útján. Egyébiránt e’ vádnak itt a’ közleti tisztviselői visszaéléssel semmi köze nincsen. — B­­­e­r­k. *) Bevárjuk a’ vizsgálat’ eredményét, ’s kérjük tisztelt levelező barátunkat, méltóztassék e’ tárgyról bennünket annak idején tudósitani. Mert az előadottakból még egyáltalában nem látjuk által az eljárás’ helyességét. Legfelebb csak azon latin példabeszédet látjuk igazolva: Humiles laborant ubi potentes dissident. E’ czáfolat főleg a’ birtokossági alelnök ellen van intézve, ’s ha ő volt a’ hibás, mi szükség volt szinte az egész izraelita községet a’ bírótól, le az utósó hajhászig, mint Tivadar ur írja , olly durván fenyitni, mire való a’ két ágú korbács ’s a’ férjéért könyörgő nőnek ka­lodába záratása, hogy szinte pattogtak karpereczei? Hol criminalitás fen nem forgott, mire való ott a’ bot, korbács? Mindezek ellen a’ beküldött czáfolatban semmi sem foglal­tatik. Bennünket tehát az is csak megerősít nyilvánított kár­hoztató ítéletünkben. — Szerb. Vegyes kiad­emények. A’Dunántúli helvét hitvallású egy­házkerület’ közgyűlése, melly a’ superinten­­dens-választási kérdés’ végképi eldöntésére ’s a’ negyedik (parancsolt) szavazás’ eredményének kihirdetésére vala ki­tűzve, julius’ 6-ik ’s követb. napjain tartatott. A’ válasz­tás’ eredménye, a miben Szeles urnak elgyengülés­ okozta visszalépése után semmi kétség sem lehetett, hogy kecske­méti prédikátor ’s egyházkerületi főjegyző Polgár Mihály ur 238 egyház közül 153-nak szavazatával, tehát absolut többséggel, superintendenssé választatott. Rajta kívül Sze­lesnek volt 17, Török Pálnak 9, Báthory körösi prédikátor­nak 3, ’s Eötvös és Nagy Sámuel uraknak egy-egy szava­zata , tehát 54 gyülekezet, ragaszkodván a’ protestáns autonómiához, melly nem tűri, hogy külső hatalom’ beavat­kozása parancsoljon szavazást, — szavazni nem akart. Egyébiránt az esperességek közül kettő , úgymint a’ pesti és baranyai, lévén olly véleményben , hogy az uj szavazást rendelő kormányparancs által a’ protestáns önállóság veszé­lyeztetve van, az uj választást rendelő superintendentiális végzést a’ keblebeli gyülekezetek közt ki sem hirdeté. El­lenben voltak egyes gyülekezetek, mellyek e ki nem hir­detés által magokat a’ választási jog’ gyakorlatától elültetve látván, az esperességi gyűlés ellen panaszos folyamodást nyújtottak be az egyházkerületi gyűlésnek , és az egyház­kerületi gyűlés’ rendeléséhez ragaszkodva, s legközelebb egyházi felsöségöknek, az egyházvidéknek, nem engedve, — szavazatot adtak. Voltak ismét más gyülekezetek, mely­­lyek az esperességi gyűléssel ellenkező véleményben, bár az uj szavazás megrendeltetett, szavazni nem akartak. Illy anarchiai állapotában a’ rendezetlen viszonyoknak, leg­jobbnak tartá az egyházkerűleti gyűlés a’ múltakra fátyolt vetni, ’s a’ rendetlenségek előtt szemet hunyni. Voltak ugyan a’ győztes többség’ emberei közül, kik az egyház­­kerületnek nem engedő egy­házvidékek ellen legalább jegyző­­könyvi megrovást sürgettek, de miután igy ők magok is régibb garabonczás tetteikért, hasonló megrovást ki nem kerülhettek volna , végre az „isiacos intra muros” nagy igazságában megnyugodtak. — A’ gyűlés’ első napja igen hevesen kezdődött, mert azon egyházvidékek’ küldöttei, mellyek az uj szavazást elrendelő egyházkerületnek nem engedelmeskedtek, ezen nem — engedést okadatolván, a’ tárgy’ nagyszerűségéhez illő hévvel, de részint sértő éles­­séggel is keltek a’ veszélyeztetett protestáns autonom!«’

Next