Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-15 / 813. szám
Péntek@13. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyebütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengőt számittatik. Januarius 15. 1847. TARTALOM. Hivat. közrem. Szerk. értesítés. Tájékozás az egyesületi jog körül. Uzsora és a’ zsidók. Erdélyi országgyűlés. Törvényhatósági dolgok. Mármarosból (közgyűlés). — Temesi közmunkák. Iparműtár. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ nagy magyar kir. udv. Kamara a' legfelsőbb helyen utanrendszeresitett kamraügyvédi állomásokra, és névszerint Csatádra Zakariás Gergelyt eddig lugosi ügyvéd-segédet. — Dentára Ottrubay Károlyt eddig lippai kamrabiztost és ügyvédet; — Békásra Boros Józsefet eddig temesi ügyvéd-segédet; — Bogsánba Moys Antalt krassómegyei főügyészt; — Szöreghre Horváth Antalt eddig ugyanilly tisztminőségben helyettesítve volt ügyvédet; — Pécskai praedialis kamraügyvéddé pedig az eddig hasonló tisztminőségben helyettesítve volt Perlaky Flóriánt; végre a’ lippai kamrabiztosi és ügyvédi megüresűlt állomásra Tokody Bertalant, eddig nagyváradi helyettes ügyvédet és ezen utolsónak helyére Hrabovszky János biharmegyei első alügyészt nevezte ki. A’ nmngu magyar kir. udv. Kamara a’ szigeti k. sószálató-hivatalnál megüresült mázsáréi állomásra Kosztatzky Lajos ottani dijnokot, a’ Hradeken megüresült k. szénmérői állomásra pedig Komár Károly maluszinai szerkovácsot alkalmazta. A’ nmngu magyar kir. udv. Kamara a’ hradeki első elemi iskolatanitónak megüresült állomására P o p i s ch i 11 Ferencz ottani második tanítót, ennek helyére pedig Panfinger Ferenczet eddigi lubochnai tanítót érdemesité. — Azok, kik az imigy ürességbe jött lubochnai iskolatanitói állomást — mellyel 200 ft évi készpénzfizetés, 18 pozs. mérő rozs pénzértékben, 8 öl tűzifa, 20 mázsa széna, 4 szekér szalma, 4 pft iskolai szerekre, természeti szállás és 800 fl öl rétföld van öszvekötve — elnyerni szándékoznak, nyújtsák be eziránt 1847 évi febr. Iákéig a’ hradeki k. kamr. praefectoratushoz bizonyítványleveleikkel szabályszerüleg ellátott folyamodásaikat. (B.P. H.) Mint közelebb hirül vitték gyász szegélyű lapjaink, a’ szomszéd fővárosban egy nagy halott fekszik, minőnek elhunytat talán három század óta nem gyászolta az ős Budavár. Azon félszázados időszak’ vázlatára , mellyben e’ nagyférfiu nemzeti mozgalmaink’ élén állott, valamelylyik közelebbi számban ismét ’s hihetőleg még több ízben visszatér lapunk. Addig visszafojtjuk keblünkben a’ fájdalmat, mellyet a’ veszteség fölött érezünk, ’s felvesszük ott, hol nem rég’ megszakadt, tájékozásaink’ fonalát. — Tájékozás az egyesületi jog mezejen. II. Minapi czikkelyemet azon Ígérettel rekesztettem be, hogy egy közelebbi számban az egyesületi ügy’ főmomentumait fogom kiemelni. Itt vagyok, hogy Ígéretemet beváltsam, ’s e’ tisztemben , úgy hiszem, nem járhatok el tanuságosban, mintha bonczkés alá veszem a’ B.P. Hiradó’ 123-dik számát, mellyben a’ conservativ párt’ journalisticai képviselői nézeteiket e’ tárgyról fejtegették. Előrebocsátom — mert baráttal és ellennel szemközt egyiránt szeretem az igaz szót, — hogy az érintett czikkelyben épen nem találom azon macchiavellismust, mellyet megjelenésekor, ha emlékezetem nem csal, többen kiolvastak belőle , sőt épen ellenkezőleg jókora ügyetlenséget látok benne , mi tudnivalóképen nem tartozik a’ macchiavellismus’ alkotó részei közé; ezen ügyetlenség pedig onnan származik , mert az iró csak igen felületesen ismerkedett meg a’ tárgygyal, mellyről értekezik, ’s mert a’ védegylet elleni táborozásoknak igazolására tulajdon eszmetárából olly dolgokat vetett a' máshonnan, úgy látszik, valamelly német státustudományi compendiumból kiolvasottak után, mellyek ezeknél épen nem értékesebbek, ’s mellyeknek odvarságát csak a’ vitának ingerültsége takarhatta el szeme előtt. — ’S most térjünk által a’ részletekre, ezeknek közelebbi megtekintése igazolni fogja az itt általánosan mondottakat. ,,A’ társulati eszme és szellem alkalmasint olly régi, mint maga a’ rendezett polgári társaság’ eszméje“, — így nyitja meg czikkelyét a’ B—P. Híradó’ szerkesztősége. Mais cela se préte admirablement au ridicule! mondom egy ismerősömnek, ki engem az érintett czikkely’ mély philosophiájára jelentékeny arczczal figyelmessé tett, — mondani, hogy az anya alkalmasint olly idős, mint saját leánya, annyi, mint magunkra imádkozni a’ nevetségesség’ nyilait. De azóta két év folyt le, ’s nekem most semmi kedvem democritusi kaczagással tölteni az időt; más részről azonban attól se tartson az olvasó, hogy aristotelesi komolysággal fogom megczáfolni a’ felebbi tételt. Mintha bizony czélunkhoz szükséges volna, roppant philosophiai gőzzel halántékaink körül, ész- é s történettani argumentumok által bebizonyítanunk, hogy a’ család, a’ tribus alkalmasint régiebb a’ nemzetnél, a’ civitasnál. Nekünk elégséges tudnunk, hogy az ember, természeténél fogva, sociabilis, ’s hogy ugyanazon ösztön, melly vele a’ státust megalakíttatá, irányzottá őt a’ státusok’ alakítása előtt, ’s irányozza őt a’ státusok’ alakítása óta társulatok’, egyesületek’ alakítására. Mi nem vagyunk ideologok, ’s nem vagyunk ábrándozók, — mit némellyek azért igyekeztek reánk fogni, mert nem szeretjük a’ rendszeretlenséget, — ’s miután nem szokásunk erősségeket a’ levegőbe építeni, socialisták sem vagyunk , de mi hisszük a’ socialisták által erősebben, mint valaha proclamált tant, hogy az associatio az emberi társaság’ kiindulási pontja ’s jövendője egyszersmind, ’s hogy hitünk a’ haladásba, elválaszthatlan azon hittől, melly szerint szorosabb associatio’ eszközlése által véghetlenül növelhető a’ nemzetek’, az összes emberiség’ ereje, képessége, boldogsága. A’ kinek füle van, az megérthet bennünket, — igen is nekünk vérmesebb reményeink vannak, mint másoknak, általában az emberiség’ ’s közelebbről hazánk’ jövendője iránt , de csak azon oknál fogva , mert az egyesületi eszme’ tökéletesbitése iránt nagyobb reményünk van, mint másoknak. Ez nekünk hitünk,s ki e’ hitünket megtámadja, az magát a’ haladást támadta meg. Igaz, a’ B.P. Hiradó’ publicistái sem hunyták be szemöket azon roppant hatásra nézve, mellyel az egyesületi eszme bir , ’s épen e’ hatásból következtetik annak szükséges voltát, „hogy a’ státus jogokkal legyen felruházva a’ társulati szellem’ működései’ irányában.“— Bizton, minden félelem nélkül, hogy valaki által megczáfoltathatnánk, merjük állítani, hogy senki sem küzdött buzgóbban a’ státus’ hatásköre mellett a’ kebelében létező kisebb testületek’ irányában, mint épen mi, a’ P. Hirlap’ jelen dolgozó társai. Avagy nem voltam-e én is egyike azoknak, kik nemcsak népszerűségüket, hanem még legtiszteltebb barátaik’szeretetét,bizodalmát is koczkáztatták, midőn a’státus’, az átalakítandó státus’ suprematiáját védették azon társulatokkal szemköztt, mellyeket maga az állodalom, — érezvén az eddig birtokában levő eszközök’ csekély’ voltát , azaz: érezvén tökéletlenségét mint associatio, maga alakított, maga teremtett magának. ’S ha mi a’ státusnak ezen felsőbbségét hirdettük , védettük a’ már consolidált társulatokkal szemköztt, hogy’ tagadnák meg e’ jogát azon egyesületek’ irányában , mellyek’sak most vannak alakulóban , mellyek még nem vegyültek, még nem vegyülhettek el annyira az állodalom’ organismusával, hogy találkozhassanak , kik ezt nélkülük már csak alig-alig gondolhatják. — Mind ebből látni való, hogy nekünk az ellen, miszerint a’ státus jogokkal legyen felruházva az egyesületekkel szemközti , legparányiabb kifogásunk sincsen, de kifogásunk van az ellen, hogy a’ B.P. Hiradó’ czikkelyének azon része, melly az állodalom’ ’s az egyesületek’ correlatiojának státusjogi alapjával foglalkodik, számtalanszor emlegeti a’ státus’ jogat, de midőn az egyesületi jogkört érinti, mindig csak társulati eszméről, társulati szellemről, társulati hajlamról, százféle variatióral szól, de sehol nem társulati jogról. Egy helyet,mintegy elvétve, társulati szabadságot említ a’ czikkely , de a’ positiv jog’ terén tudnivalóképen a’ jog hasonlíthatlanul többet jelent a’ szabadságnál, amaz mindig értéket jelent, ez pedig, mert szerfelett sokat mond, néha épen semmit sem, mi — hogy a’ jelen tárgyra szorítkozzunk — kétségtelenül kiviláglik, ha meggondoljuk , hogy az absolutismus’ legbuzgóbb hívei is mindig csak a’ státus’ jogait, nem a’ státus szabadságát emlegetik, az egyesek, a’ társulatok’ irányában. A’jog szónak ezen kiküszöbölése annál felötlőbb, mivel a’ czikkely’ szerzője azonnal visszaemlékezik e’ szónak lételére, mihelyest a’ tárgynak históriai oldalára tér által, talán azért, mert a’ históriai jog igen bárányszelid portéka, vagy talán azért, mert az eredetiben úgy találta, ’s ez utóbbit annál inkább vagyok hajlandó hinni, mert a’ czikkely’ csodálatos philosophiai jargonja, mellyhez a’ B.P. Hiradó különben semmi hajlamot sem tanúsít, idegen, név szerint német kútfőt gyanittat, olly körülményt , mellyet magában véve ugyan nem fogok roszallani, mert hiszen én is több ízben kölcsönöztem egyet mást idegen tekintélyektől, de roszallom az eljárást annyiban, mennyiben alkotmányosabb kútfőt lehetett volna igen könnyű munkával találni. Második kifogásunk az, hogy a’ státusnak közbenjárási jogát, lehető visszaélések’ esetében, a’ czikkely’ írója nem a’ törvényhozásban gyökerezted, melly az egyesületi jognak, azonképen mint valamennyi egyéb jogoknak körét megszabja, hanem gyökerezted a’ státusnak rendőri hatalmában távolról, ’s a’ felügyelési jogban közelebbről, tehát olly dolgokban, mellyeknek kielégítő értelemhatározatát ember’ szájából még nem hallottuk, mellyeknek irányát és hovászakadását úgy nem találjuk feljegyezve az alkotmányosság’ chartáján, mint nem a’ Niger’ merre ’s hová fordulását a’ lelkismeretesen készült földabroszon, m olly körülmények, mik bennünket arra intenek, hogy ne bocsássuk hullámaira a’ közjó’ sajkáját. Ügyetlenségről vádoltuk a’ B. P. Hiradó’ szóbanlevő czikkelyének íróját; az olvasó, remélem, úgy fogja találni, hogy állításunkat elégségesen okadatoltuk. Ha nem tudunk, vagy ha restellünk szabatosan gondolkozni, és eszméinket szabatosan fogalmazni, akkor, isten neki, foglalkodjunk aprólékosságokkal, a’ politikai élet’ felszínének buborékaival, de hagyjunk békét az elveknek; különben azoknak szolgál támaszul boldog együgyüségében a’ sajtó, kik ennek működését abominatiónak tartják; — ha olly tárgyakról írunk, mellyekhez nem értünk, akkor egy reggel csak azon vesszük magunkat észre, hogy nem azokat segítettük, kiken segíteni akartunk. Örömest hiszem, hogy illyetén hibás tanok nem fognak nálunk a’ gyakorlati életbe általlépni, ’s első czikkelyemben e’tárgyról kötelességemnek tartottam méltó megismeréssel kiemelni a’ kormány’ eljárását, melly nem támaszkodván a‘ felügyelési jog’ odvas magyarázatára, az országgyűléstől várja e’ tárgy' elintézését. De mind e’ mellett aggódva tekintek körül, mert tudom, hogy nemcsak a’ rósz szándéknak, hanem a’ tévedésnek is gyászos következményei lehetnek. Igaz, minapi czikkelyem még olly derült vala, ’s azóta csak nehány nap folyt le. De mikor ezen napok olly nehéz napok valának, mikor közülök egyik az ősz nádor’ halálának napja volt. Ha látnom kell, hogy legmagasztosabb reményeink lehullanak az élet’ fájáról, akkor, igaz, folytatom a’ munkát, mert megszoktam , de a’ jelen czikkely’ irása közben ollyasmit éreztem, midőn gondolat gondolat után elvált telkemtől, mintha sebes volna a’ hely, honnan leszakadtak. Árván érzem magamat, a’ budai királyi vár nem érezheti magát árvábban. No, de semmi; csak folytassuk a’ pályát, melylyen megindultunk, a’ munka, azt mondják, elveszi élét a’ fájdalomnak, ’s igy nehány nap múlva majd tovább fonom az olvasóval e’ tárgyat. — Sz. L. Az uzsora és a’ zsidók. A’ napokban hiteles kézből vettük a’ következő tartalmú nyilatkozatot, mellyet a’ pesti izraelita közönség’ gyülekezetében (1846. dec. 27-én) terjesztett elő az elnökség. Ki éber figyelemmel kiséri azon visszahatást, melly Magyarországban az 1840-ik országgyűlés óta az izraeliták’ emancipatiója’ ügyében felmerült , bizonyára észreveendi, miszerint annak alapoka egy részről az összetartásban : „egy mindnyájáért és mindnyája egyért“, a’ mint elég szerencsétlenül rólunk ítélni szoktak; más részről azon visszaélésben rejlik , mellyet sokan, a’ magában ugyan jótékony, de minden természetes alap nélkül rendezett, telekkönyvi viszonyokat, hitelintézeteket és az életbelépett váltótörvényt, mellyel az uzsoráskodás viszszaélt, illetőleg, elkövetőnek. Ha mindjárt feltesszük is , hogy a’ magas kormány ’s bölcs törvényhozás’ atyai gondoskodása a’ hiányzó intézeteket ’s szabályzatokat nem sokára megalapítani ’s életbeléptetni fogja, ’s már magában ez által is könnyebb pénzforgás eszközöltetik; valamint az izraeliták’ részéről a’remélhető birtokolhatási jog’ kiterjesztésénél,azoknak tőkepénzeik’természetes leszivárgását, a’ birtokba fektetendő beruházások eszközlendik, ’s végre a’ haladó kor’s műveltség az összetartás’ elvét megtörni ’s minden embert saját érdeme vagy érdemtelensége szerint fogja megítélni ’s akkint velők bánni, és természetesen az által valamint más vallásuaknál az uzsoráskodást követő szégyen ’s gyalázat egyedül csak az illető egyént bélyegzendi, nem pedig mindazokat, kik azon hitfelekezethez tartoznak, mégis a’ magyar izraelitákra nézve óhajtható, mindaddig, mig az igazság ’s emberiségnek ezen követelése hazánkban is teljes érvényre jutand, az ellenszenv, nemlegesség ’s szenvendőleges állás’ bilincseit lerázni, hogy azon szellemi kifejlődés, erélyes működés által elősegíttessék. A’ magyar izraelita alattvalókat mindig a’ méltányosság’ szempontja vezérlé, és soha sem valának a’ communismus és birtokközösség' eszméjének pártolói , mikint működhetnének tehát jelenleg olly egyoldalúlag, hogy, az uzsoráskodás által meggazdaguló néhány hit sorsosaik’ kedvéért, az egyedül őket bélyzegző gyalázatot közösen magukra vevén, az által polgári felemeltetéseket letiporva szemléljék ? Azért tettleges szükséggé vált . 1) Az összetartás’ elve ellen hatni, ’s oda törekedni , hogy az ország’ lakosainál azon megitélési ’s gyanusitgatási rendszer, mellynél fogva egyes izraelita’ hibája ’s gonosz tette miatt az egész testület érdekeltetik, jog- és méltányosság’ szempontjából, felvilágositás ’s útbaigazítás által megdöntessék, és inkább azon eszmének meghonosításán törekedjünk, hogy valamint a’ verseny minden hasznosnak, és szépnek nemzője, úgy bizonyosan a’ magyar izraelita’ nemesbítésének előmozdítására nem keveset fog hatni, ha látni fogják, hogy a’ mikor a’ gazdag uzsorást a’ megvetés sújtja, ’s gyalázat bélyegzi, akkor a’ becsületes izraelitát keresztyén felebarátainak tisztelete kiséri. 2) A’ valóban létező uzsoráskodást, a’ mennyiben az, 9