Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-21 / 970. szám
Csütörtök October 21. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM. Hiv. közl. Követválasztások. A’ s részek’ügye. Törvényhatósági dolgok: Pestmegye (követválasztás). Pestmegye (a’ beiktatási ünnep). Zágráb (közgyűlés). Liptó (tisztujitás). Máramarosi levelek. Erdélyi országgyűlés. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége Ürményi József tolnamegyei főispánt a’ legközelebb tartandó országgyűlés’ idejére helyettes királyi főajtónok mesterré, Zichy Jenő grófot pedig helyettes királyi főlovászmesterré kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. A’fömlgym. kir. udv.kanczellariánál Jurkovich Mátyás’ halála által megüresült valóságos udv. ügyvivőségre Balassa István, a’ amlgy kir. hétszemélyes táblánál megüresült Igtatóságra pedig Heranus János eddigi igtatói segéd jön érdemesítve. Követválasztások. MEGYÉK. Ugocsa megye, Nagyszőlős, oct. 15. Követeink: Egry János első alispán és ifj. Ujhelyi Sándor táblabiró. Elválasztásuk számos nemesség’jelenlétében, fölkiáltás’ útján csendesen ment véghez, minthogy ellenjelöltek nem is voltak. — Tegnap és ma késő estig tanácskozván, utasításunk’ pontjait is megállapítottuk. E’ pontok közt nemes kövek gyanánt tündöklenek: 1) István főherczeg’ nádorrá választatása; 2) a’ követi verificatio; 3) zsidó-emancipatio confessio mellett; 4) honosítási ’s telepítési törvények, különös tekintettel a’ felföldi megyék’ túlnépesedésére ; 5) sajtótörvény ; 6) népnevelés’ előmozdítása; 7) megyei népképviselet census’ alapján az aristocratia mellé, azon árnyékoldallal, melly szerint, midőn a’ nemesség’ egyenes befolyása a’ tisztek’ ’s különösen követek’ választására továbbra is megmarad , a’ nép csak kettős választással birand; 8) a’ czéhek’ eltörlése; 9) statistikai hivatal’ felállitása; 10) a’ városok’ rendezése ’s szavazatjogának 16 szavazat mellett leendő elintézése, mégpedig, ha egy kapcsolatban e’ két tárgy czélhoz nem juthat, az országgyűlési szavazat’ kérdésének előleges elintézése részünkről is pártoltatik; 11) ősiség’ ’s hitbizományok’ eltörlése , a’ jogperekre nézve 3, a’ zálogokra 32 évi határidővel; 12) az örökváltságnak a’ földesurak’ ellenében leendő kényszerítése, de csak azon esetben , ha egész község vagy legalább fele része óhajtja; ellenesetben továbbra is csak a’ permissiv törvény hagyatván meg; 13) hitelintézet elég biztosítékot ajánló kölcsönvevőkre nézve, szigorú megtartásával a’ bejelentés’ sorozatának; 14) országos pénztár, de a’ múlt országgyűlési utasításunkbanbenfoglalt ’s országos megállapodássá is emelt közteherviselés’ elvének sérelmével, kizárólag a’ nemesség által viselt két milliónyi direct és többnemü indirect adóval; az indirect adózások közt a’ dohányegyedárusággal; 15) az országos közlekedési bizottságnak felelősség melletti rendezése ’s beczikkelyezése, bizalmi szavazattal gróf Széchenyi István őnuga mellett; 16) országgyűlési vámszabályozás a’ méltányosság’ ’s beliparunk’ védelmének kellő figyelembe tartásával ; 17) évenkénti országgyűlés, Zemplénből. A’ követválasztás itt is megtörtént, 14-én , a’ főispáni helyettes’ elnöklete alatt. A’ harag’ küzdelme, a’ lelkesület’ lángolása nélkül hozatott be egy kis tömeg; megkiáltá az illetőket és távozott, miként jőve, úgy , hogy mikorra észrevettük magunkat, mindennek vége volt. És e’ fénytelen őszi légkörön kezdetben egy hatalmas eszme ködellt át; de min magunkhoz is nagynak találván, meglippentünk tőle, mi, kik hordozói lenni hivattatánk. A’ kérelmeikhez nyúltunk tehát.— Megyénket — utasításainál fogva a’ baloldal legtulsóbb szérzetének szellemében — Lónyay Gábor és gróf Andrásy Gyula képviselendik. Utasításaink’ tárgyalása folytattatott, nyugodtan, ellenzés nélkül. Miről jövőre. Zólyommegye’ követei: Ruttkay István főjegyző és Osztroluczky Géza tisztb. főjegyző, ellenzéki jelöltek. Mosonyban egyik követül gróf Széchenyi István el van választva. SZABAD KERÜLETEK. Hajdúkerület’ követei: Fogthay János alkapitány és Kövér György tbiró; a’ Jászkunság’ részéről : Szluha Imre és Kenéz Mihály; F iu me’ részéről : Priviczer István, fiumei első kir. váltó-és keresk. törv.szék’elnöke és Tosoni József Ágost., magy. tengermell. kir. korm.szék’ ülnöke; B u c c a r i’ részéről: Smaich Bertalan, fiumeié, b. váltó ’s keresk. törv. szék ülnöke. KIR. VÁROSOK, Pestváros’ követei: Koller Ferencz tanácsnok és Károlyi István, vál. polgár és tbiró. Kassa’ követei: Baranyay István főbiró és Wirkner Károly, diósgyőri kam. prefectus. Nagyszombat’ részéről: Pitroff János polgármester és Kaiser József főjegyző. Újvidék’ részéről: Herger Pál és Hadzsics János tanácsnokok. Zombor’ részéről: Konyovics Dávid főbiró és Kovics Gáspár főügyvéd. Kaproncza’ követe : Ferenczy József tanácsnok. Pozsega’ követe: Vebér Károly eszéki postaadministrator. A’ részek’ ügyét illetőleg a’ következő tudósítást közli az Érd. Híradó a’ testvérország’ hongyüléséről. A’ XCIV. országos ülésben oktok. 11-kén elnök ő nmaga, miután úgy értette, hogy az úrbéri törvényczikkekkel még nincsenek készen, a’ RK. és RR-ket a’ „partium’“ ügyének tárgyalására hiván fel, következőleg mondotta ki a’ határozatot. A’ mai tanácskozás’ tárgya iránt, némi csekély eltéréseken kivül, mellyeket kijelentése’végén fog szóló elnök érinteni, e’ teremben egyes értelem nyilvánult, melly, úgy látja, következőkben öszpontosul. Értésökre esvén a’ Kir. és RR-nek , miszerint a’ partiumi törvényhatósághoz a’ testvérhoni országgyűlésre meghívó kir. levél érkezett, és a’ követválasztások iránt rendelkezés létetett, felhiva érzik magokat minden törvényes utat és módot megkísérteni a’ végett, hogy az emlitett részeknek e’ hontóli elszakasztása meg ne történjék. E’ czélból alázatos felirattal árulnak ő felsége elébe, mellyben hivatkozva mindazon diplomaticai és törvényes adatokra, miket e’ tárgyban két országgyűlésről tett felterjesztéseikben elősoroltak, és felfejtvén, mikép’ a’ részek’ elszakasztása Erdélynek politikai létezését semmisitné meg, a’ midőn egyfelől a’ törvényhozó testületben az azt alkotó elemek közti sulyegyént forgatná fel, másfelől országgazdászati tekintetben adó, ujonczállitás és országos közjövedelmekre nézve fogna zavart előidézni, kijelentik , hogy részükről a’ partium’ elszakasztásában meg nem egyeznek, és kérik ő felségét, hogy Erdélynek a’ Leop, dipl. és számos törvények által biztosított épségbentartását fenyegető veszélyt eltávolitni méltóztassék, remény táplálván a’ RK. és RR-et, hogy akkor, midőn ő felsége erdélyi hit alattvalóit több nevezetes jogaik’ elismerésével kegyelmeskedett szerencséltetni, nem fogja megengedni Erdély’ alkotmányos létének összeromlását. Azonban a’ két magyar hon’ egyesülése feletti egyezkedésektől a’KK. és RR. nem lévén idegenek, méltóztassék ő felsége Magyarország’ részéről országos bizottság’ kinevezése iránt rendelkezni, mellyel az e’ tárgybani terv-dolgozással megbízott erdélyi rendez, bizottság kölcsönösen értekezvén, javaslatot készítsen az egyesülés’minő feltételek alatt létesülhetéséről. E’ javaslat a’ törvényhatóságok’ kihallgatása után fogván országos tárgyalás alá kerülni. Kijelentik továbbá a’KK. és RR. e’feliratban, mikép’ sem az 1836: 21, sem azon t.czikket, mellyre az idézettben hivatkozás történik , Erdélyre nézve kötelezőnek el nem ismerik. Egy más feliratot István cs. kir. főherczeg m. kir. helytartó ő fönsége’ elibe határoztak a’ Kir. és RR. terjeszteni. E’ feliratban, a’ partium’ elszakasztása elleni adatok’ rövid elsorolása mellett, nyilvánitandják azon szilárd reményüket , miként azon pillanat, melly ő fönsége’ megjelenésével a’ testvérhon’ nagygyá és boldoggá tételének korszakát nyitja meg, nem támaszthat részt Erdély’ alkotmányos egén, és hogy ő fönségében, kihez a’ testvérhon annyi magasztos reményt csatol, Erdélynek is alkotmányos léte’legfőbb pártolójára kell számítani. És kijelentik végre, hogy a’ két hon’ egyesülése’ tárgyában csak úgy remélhetnek sikeres lépéseket tehetni, ha Erdély’ csonkítása által a’ két hon közti testvéri bizalom és rokonszenv meg nem rendittetik, ’s nem lesz megfosztva Erdély olly kiegészítő részétől, melly a’ nagy munka’ végrehajtásában valamint egy felől nélküle talán az egyezkedésbeni erélyes és sikerre vezető fellépésre szükséges tekintélye és nyomatéka fogna csorbát szenvedni. Ezen elveket határozták a’ KK. és RR. a’ két feliratban kifejteni. E’ mellett kimondották, miszerint az egyesületi hitnél fogva elvárják a’ partiumi t.hatóságoktól, hogy a’magyarhoni orsz.gyülésre nem fognak követeket küldeni. A’ többség’ nézetei ezen előadottakban öszpontosultak. Most már az eltérő véleményeket említi meg szóló elnök. Némellyek azt kívánták, hogy az egyesülési terv’ dolgozását ne a’rendsz., hanem egy most választandó uj bizottságnak tegyék kötelességévé. Erre nézve szóló elnöknek magán nézete is e.z, miként e’ bizottságnak bajosan lehetvén előbb, mint a’ jelen országgyűlés utáni időközben működni, ez ő fölsége’ kir. megerősitése nélkül nem történhetnék , a’ mi aztán hosszadalmasabb eljárás. A’ mi illeti azon különbséget, miszerint némellyek azt kívánták kimondani, hogy Erdély bizonyos feltételek alatt hajlandó az egyesülésre, mások ellenben a’ bizottság’ kinevezésén kívül semmi elvet nem akartak felállítni: úgy véli szóló elnök, hogy talán jó lesz megmaradni a’ múlt országgyűlés’ e’ tárgybeli határozata mellett. Fogaraso. köv. kérdi: benne van-e határozatban , hogy Erdély hajlandó az egyesülésre, vagy nincs ? Különben semmit sem tettünk. Kolozsm. köv. Úgy véli, a’ KR. és RR. most két elv’ kimondásával mentek tovább, mint a’ múlt országgyűlés: egyik az egyesülési hajlam’ nyilvánitása, másik a’bizottságnak a’ magyarhonivali egyezkedésre való utasítása. Elnök: Ez az általa kijelentett végzéssel egyre megy ki, miután olly tárgyat, melly elvileg sem volna elfogadva, felesleges lenne bizottságra utasitni. Törvényhatósági dolgok PESTMEGYEI követválasztás. Oct. 18-kán, hétfőn, tartatott Pestmegye’ követválasztása. Már az e’ napot megelőző délután, a’ rákosi országgyűlések’ ideje óta ritkán látott élénkség hullámzotta végig az utczákat ’s közhelyeket; a’ váczi és szolnoki vasúton , hajókon ’s kocsikon, minden oldalról sereglett a’nagyszámú választó nemesség, ’s vidám csoportokban, de jó rendben ’s minden kicsapongás nélkül gyűlt a’ tanyákra. Az ellenzék, vagyis Sz—i K—th párt’ találkozási helye a’ szénapiacz volt, hol a’ vidéki nemesség’ szállongó rajait ’s az ellenzéki körből kiinduló középponti nemeseket ’s tisztesbeket a’ párt’ főnökei gróf B. L. és B. K., gróf R. G. ’s T. D., báró P. ’s többen a’ főnemesség közül ízletes kortes-ruhában , délezeg paripákon várták, ’s a’ több ezerre menő tömeget az országút’ egész hosszában, a’ nagyhid-utczán ’s szervita-téren keresztül vezették a’megye’ házához, jelölteik’ tiszteletére. Ha a’ szavazók’ száma, háromszinü nemzeti lobogóik alatt, mellyeken Szentkirályi és Kossuth’ nevei ’s ,,a’ haza’javára’ és hasonló felirások, ugyszinte az illető vidékek’ ’s helységek’ nevei: Vácz, Sz. Endre, Dabas, Kőrös, a’ tántorithatlan Áporka ’sat. aranybetükben tündököltek, és harsogó zenekaroktól kisértetve, már ezrekre ment, az utczákon tolongó ’s ezen párt iránt kitűnő rokonszenvet bizonyító nagy közönség épen elláthatlan ’s megszámlálhatlan volt; midőn a’ menet’ eleje már a’ vármegyeházon túl a’ hatvani utczáig nyúlt, vége még a’ szervita-tért egészen ellepé. — A’ megyeház’ erkélyén, díszes vendégek’koszorújában, a’jelöltek b. E. J-rel együtt jelentek meg, ’s roppant tapssal, éljenriadásokkal és zeneharsogással fogadtatván , lejöttek a’ lelkesült tömeg közé. Itt először is b. E. J. szólott a’ közönséghez, említve általában a’ követválasztás, különösen pedig ezen pesti követválasztás’ egész hazára nézve igen nagy fontosságát; szólott azután a’ választók’ nevében a’ jelöltekhez, a’ bizalomnak, szeretetnek ’s tiszteletnek szívhez szóló hangjain. A’ jelöltek egymás után felszólaltak, de a’ sok becsesnek, mi ajkaikról ömlött, nagy része hallatlanul hangzott el a’ végtelen sokaság’ morajában ’s a’ meg megrendülő éljenek’ és zenehangok’ harsogásai közt. — Ezen fényes demonstratio kedvet és életet öntött a’ keblekbe, ’s e’ percztől fogva, látván a’ háromszinü tollakkal és téli zölddel ékesített sereg’ számát ’s lelkesülését , legkisebbet sem kételkedőnk, hogy az eredmény akként fog alakulni, mint legközelebbi lapjaink meghrák. Pestmegyében ez alkalommal két párt fejlett ki; egyik tisztán homogén ellenzéki elemekből, azokból, kik Pestmegye’ jelen követválasztását, túl a’ provinciális szűkkeblüségen, országos érdekűnek, ’s pártok’ ezúttali győzelmét az összes magyar ellenzék’ diadalának hitték; a’ másik többféle ’s igen különnemű tényezőkből olvadt össze, azokból t. i., kik magokat az ellenzékhez szeretik számitani, de K. L. személyét nem szeretik, ’s hogy őt mellőzhessék, előbb P. J. t birót, ’s midőn ez határozottan kijelenté, hogy inkább a’ megyéből költözik el, hogysem K. L. ellenében fellépjen, B. E. főjegyzőt tűzték ki, Sz. M. mellé, másik követülés azokból, kik egész erővel conservativek, de mivel ezen erő Pestmegyében igen kicsiny ’s jelentéstelen , azt legalább K. L. leszorítására akarták felhasználni, ’s conservativ követek’ lehetetlenségét átlátván, a’ véleményök szerint kisebb részát választották. — Ezen párt egyik töredékének főnöke K. kanonok volt, ’s főfészke leginkább K. városa. Előbb tetemes volt a’ K. - t ellenző párt, ’s különösen a’ megyei tisztviselőség’kebelében nagy többséggel birt, de mindinkább szaporodván azok’ száma, kiknek a’kebel’jobb sugallata nem engedé, hogy személyes tekinteteknek azon párt és elv’ győzelmét feláldozni segítsenek, mellyel a’ haza’ jövendője, nagysága’s dicsősége, hitök szerint, elválaszt 65