Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-10-26 / 973. szám

Kedd October 26. 1847. 993. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négy­szer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani­ntézat Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal­ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , 's egy 4 szer hasábozott apró betű­yű­ sorért, vagy ennek helyéért • pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Névváltoztatás. Követválasztások. — Szónokok és státusférfiak’ könyve. István főherczeg’ körútja. Törvényhatósági dolgok: Arad (uta­­sitások). Nyitra (követvál. gyűlés). Komárom (városi követ­választás). Hajdúkerület. Külföld. Dunavizállás. Hir­detések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége méltóztatott legkegy. megengedni, Pauer Imrének és Károlynak vezeték­neveket Fö­l­des­yr­e változtathatniuk. Követválasztások. MEGYÉK. B­á­c­s b­ó 1, oct. 21-én. Követválasz­tásunk tegnap egy-két perez alatt végbe ment; — mint tudva lön, Lati­novic­s La­j­os táblabiró és Piuko­­vics Ágoston főjegyző egyhangúlag kikiáltattak, a’ mintegy 1800-ra menő választók által, kik már a’ válasz­tás előtti délután roppant hosszú kocsisort képezve , ze­nével és zászlókkal vonultak be a’ székvárosba. Sokaknak feltűnő volt, hogy a’ választó sereg beérkeztével nem ment, mint máskor, a’ főispáni lak’ ablaka alá jelöltei’ nevét hangoztatni. — A’ választás a’ megyeház’ udvarán történt; — erről ’s az előbbi napokon szokott bácsi szel­lemben készült utasításokról talán ezután, Aradból. Követeinkké , az előleges határozat szerint, szavazással, Bohus János és Biró Imre, mindketten ellenzéki táirák, választattak el. Conservativ jelöltek voltak Török Gábor és Aczél Sándor. A’ conservativek „nem adózunk“-kal korteskedtek. Az ellenzék’ főzászlóján: „adózunk“ volt a’ felirat. Főispáni helyettesünk a’ választásnál katonai erőt alkalmazott. Mivel az ellenzék ez által törvényes szabadságát gátolva látta, annak elrendelése előtt szavazni nem akart. És a’ katonai erő elparancsoltatott. Ennyit előlegesen­­­. —­r. 1. Somogymegyei követekül Szegedi Sán­dor és Inkey Zsigmond táblabirák választattak. Az ellenzék hatalmasan győzött. Közelebbről többet. Vasmegyéből követekül választattak V­i­d­o­s József és Szabó Miklós tbirák, ’s melléjök 12 ifjú szállással és egy ptt napidijjal ellátva. — H. G­ö­m­ö­r­b­ő­l, oct. 23. Addig is, mig a’ követvá­lasztás’ részleteiről megteendjük tudósításunkat, örömmel jelentjük, hogy Gömör közakarattal Szentiványi Ká­roly és Darvas Pál tbirákat választotta meg köve­teknek. Melléjök 10 írnok rendeltetett. —Négyen. Szabolcsban oct. 18-án közfelkiáltással köve­tekül választattak el: Bónis Sámuel tbiró és K­á­l­­lay Menyhárt első alispán. A’ követutasitásban a’ kormány’ közelebbi eljárása ellenzéki szempontból bírálta­­tik, jövőre a’ felelősség’ valósítása sürgettetik; ben­­foglaltatik továbbá az ősiségnek az „uti possidetis’’ elve szerinti eltörlése, a’ kényszerítő örökvált­­ság ’s a’ városi ügyben az adminstrativ be­ren­­dezés’ elválasztása a’politicai rendezéstől, a’ szavazati kérdéstől; közteherviselés, sajtószabadság ’stb. ’stb. Ezekből láthatni, hogy utasitásunk’ több pontjaiban élnek azon elvek, mellyek mellett e’ lapok a’ múlt orsz.gyülés óta izgattak. A’ kép­viselet ugyan nem egészen helyes tételeken nyugszik, ’s többi közt benne van a’ csalékony fényű kettős választás is. De bővebben külön, terjedelmesb tudósításban. — A. B­a­r­s­i hírek szerint, szabadelvű utasítás mellett, Ambró József kir. helyi, tanácsos és Botka Tiva­­d­a­r ellenzéki tag választattak követekül. Krasznamegyéből épen most vesszük a’ tu­dósítást a’ f. hó’ 18-án tartott gyűlésről, mellyben a’ fő­ispán’ indítványára határoztatott, hogy e’ megye a’ magyarországi h­ongy­ű­l­é­s­r­e k­ö­ve­te­ket nem küld. Miért, nem mondatik. Továbbá utasításul adatik az erdélyi követeknek , nyilvánitaniok a’ testvér­ország’ hongyülésén, mikép’ e’ megye Erdélyt el nem hagyja; sorsában osztozik, ’s őt jogai’ védelmére felhívja. E’ határozatról ő fölsége másnap tudósittatni határoztatott. KIR. VÁROSOK. Modor’ követei: T­r­e­m­e­r György és Schnell János tanácsnokok. Ruszt’ követe Fabianics Ignácz, dunántúli ker. táblai iktató és tbiró. „Státusférfiak’ és szónokok’ könyve. Szalay László által. Uj folyamat. Második füzet. — Tartalma: Dupin, Brougham, Pesten. Kiadja Heckenast Gusztáv 1847.“ A’ munka, mellynek egyik uj füzete előttünk fekszik, az európai új alkotmányos mozgalmaknak históriája. Hogy szerző a’ biographia’ vagy inkább jellemzés’ formáját hasz­nálta, nagyon helyesen cselekvék; mert a’ történeten kí­vül olly elemeket foglalhatott munkájába, mellyeket a’ szigorúan történeti előadásból ki kellett volna hagynia. — Látjuk e’ munkában, miként a’ história egyesek által ala­kul, ’s egyesekre hat vissza ; látjuk kitűnő férfiak’ köz­­pontját, eszméjök’ és véleményeik’ egész látkörét; ’s in­nen meríthet az olvasó dús ismereteket, mellyeket egyéb­ként csak hosszú ’s fáradtságos Studium és igen sok olva­sás által szerezhetne magának. Látjuk másrészt e’ férfiak’ jellemét fény- és árnyékoldalaival; ’s ezen megtanulhat­juk idősbek ’s fiatalok egyaránt, hogy milly elhatározó momentum politicában a’­­ e­l1 e­m, a’ szilárd akarat, ön­állóság, mérséklet. Tulajdonok, mellyek egyiránt szüksé­gesek mind a’ kormánynál mind az ellenzéknél, ’s mely­­lyek köztünk sok részben hiányzanak. B író korszerűbb olvasmányt nem nyújthatott volna a’ közönségnek, ’s va­lamint jól választá a’ tárgyat, úgy annak megfelelőleg kezelé azt. Tudjuk, mennyire foglalatoskodtatja az elméket a’kö­­zelgő országgyűlés, mind a’ mellett nem vonakodunk a’ közönség’ figyelmét épen most e’ munkára irányozni. En­gedjék meg, hogy nyíltan szóljunk. Politicai bajainknak egy nagy tényezője, tudatlanságunk ’s a’ tudatlansági sympathia. Ez, tény. Mig ez igy marad, addig törpe ál­lapotunkból nem fogunk kivergődni. Halljuk, hogy most még gr. Széchenyi István ellen is argumentumul hasz­náltatott Sopronban , hogy könyveket ir. Egyébiránt, igen természetes, hogy a’tudatlan a’ tudatlant szereti, ha­nem, ne csodálkozzatok aztán, ha a’ politicai charlatanok belőletek udvari bolondokat csinálnak. Meg kell említe­nünk e’ helyt még, azon uj politicai axiómát, melly most a’ legislatióra vonatkozólag divatba jött: „nem kell ne­künk kapacitás, energicus emberekre van szükségünk.“ Ha illy emberek’ esze iránt tisztában nem volnánk, hihet­nék, mikép’ ők energicus küldötteiknek a’ statusquo’ vagy az adómentesség’ energicus védelmét akarják köte­lességül tűzni. A’ Charivarinak e’ bölcs nézet minden­esetre jó anyagul szolgálhatna; lásd Hontmegyét. — De térjünk vissza a’ könyvhöz. — Dupint, a’ jogtudóst, az ügyvédet, a’ köztisztviselőt, a’ kamara’ elnökét mutatja szerző fel előttünk. ’S midőn egy igen nevezetes egyéniség­gel ismerkedünk meg, beavattatunk egyszersmind a’ fran­­czia státusélet’ egyik igen fontos ágába, a’ politicai igazság­szolgáltatás’ mivoltába. E’ sphaerában Dupin a’ szabad­­ságügynek nagy szolgálatot ten; de a’ mennyiben tisztelni tanuljuk őt e’ tövises pályán, ép’ annyival kevésbbé le­het vonzódnunk a’ franczia státushatalom­ eljárásához. E’ tekintetben ne vegyünk magunknak példányul Franczia­­országot. Anglia, O’Connell’ esetének tanúsága szerint, érettebb ez irányban; utánozzuk tehát Angliát, csak óva­kodjunk azon absolutisticus chorustól, melly megengedi ugyan, hogy az angol alkotmány mégis ér valamit, hanem az alkotmányos élethez csupán az angol népet hiszi hi­vatva , és hogy a’ franczia a’ szabadságnak e’ fokát soha sem érendi el, itt az alkotmány csak zavart szül; pedig Anglia is hasonló phasisokon ment keresztül, mig az al­kotmányos élet nála megállapodott; ’s Francziaország a’ szabadság’ és alkotmányosság’ második szülötte fog ma­radni , bármit mondjanak a’ conservativ phrasensek. Dupin 1815., midőn Napoleon Elbából visszatért, a’ képviselő kamarába küldetett, ’s hatalmasan szólalt fel az alkotmányos jogok mellett. Divatos vala ez időben, mind azon férfiakat, kik az alkotmányos jogokat védék, próká­toroknak csúfolni. Hisszük, hogy bizonyos osztályoknak nagyon alkalmatlan illy prokátori ellenőrködés. Mások pedig elég jámborok voltak a’ Jupiter Napóleont alkot­mányos parlamenti ministeriummal ellátott uralkodónak képzelni. — 1827. Dupin a’ mamersi választó collegium által — hol senkit sem ismert, ’s hova csak hire ’s neve jutott el — követnek küldetett a’ karamába. A’ magyar választók’ nézetei e’ tekintetben nagyon különböznek a’ raamersiekétől. Mamersben jobban szeretik a’ Dupineket, mint a’ falusi urfiakat, kik nálunk reggelizni, ebédelni ’s aludni szoktak, ’s kiket Mamersben még azért törvény­­hozásra nem tartanak alkalmasaknak. Igaz, hogy Ma­mersben nincsenek nemes atyafiak, kik, a’ velők született gyöngeségnél fogva, az urfiak’ korának ’s húszasainak nem tudnak ellenállni; ez atnál mégis jobb talán a’ ma­mersi ’s tulajdonkép’ a’ franczia választási rendszer is, mint a’ miénk. — Ajánljuk végre az olvasó közönségnek, a­ remekül fordított beszédet, mellyből azt is meg fogja tanulni, hogy, kell ugyan párthoz tartozni, azonban nem szükséges, hogy az ember a’ pártnak szolgája legyen. Dupin után Brougham állittatik élénkbe. Sok ember nem emlékezik vissza a’ múltakra, ’s felebarátját mindig csak a’ legutósó cselekvése szerint ítéli. Az illy emberek nem sokat fognak tartani Brougham felől; mert valóban, túlélvén szellemi egészségét, most furcsa szerepet játszik az öregúr a’ felsőházban. De mind a’ mellett Brongham’ jelene mögött nagyszerű munkásság, eredménydús ’s be­csülettel megfutott pálya fekszik. Nemcsak hogy része vala mindig a’ whig reformokban, hanem a’ nemzeti ne­velés’ ügyében többet fáradozott, mint bárki más Ang­liában. Brougham azonkívül, habár igazi angol jellem, az angol előítéletekben nem osztozott, ’s az angol constitu­­tionak kinövéseit férfiasan megtámadó, megmutatván, hogy a’ história által kifejtett institutiokat, végtére az ész’ mértékével kell megítélni ’s az ész’ postulatumai után idomítani. Brougham’ munkásságának ezen oldalát különös stúdiumul ajánljuk azoknak, kik a’ historicus institutioknak baráti lévén, az angolokat minden kinövé­seikkel, csak úgy gavallérosan átültetni készek volnának, megfeledkezvén, hogy átültetés által a’ historicus institu­te megszűnik az lenni. — Brougham’ ’s korának egyik érdekes episodja, Carolina királyné’ IV.György’ hitvesének pere. Illy per csak olly szabad országban, mint Angolhan, jöhet létre, ’s mégis az alkotmányos formákat e’ perben mennyire falsificálták. — Két dolgot kell említenünk, mi­előtt e’ rövid ismertetésünket bevégezzük. Először lássá­tok Broughamban, mennyire terjedhet egy ember’ mun­kássága, ha az időt használni ’s valóban dolgozni akar. Ezen kitartás a’ munkában ’s szeretet a’ munkához, az angol’ nagyságának alapja. Hiában ábrándozik bármelly nemzet állapota’ javulásáról, ha dolgozni nem akar. Igen, uraim, nektek is dolgoznotok kell, mert a’ falusi politi­cai ügyvitatásokkal még nem fogtok boldogulni. Másod­szor lássátok Brougham-on ’s minden jobb angol szóno­kon , hogy szabad férfinak mindig a’ maga igazi nevén lehet a’ dolgokat megnevezni, a’ nélkül azonban, hogy az utczai trivialitás’ bűnébe essék. Kívánatos volna, hogy szónokaink e’ modorhoz szoknának, hanem kívánatos volna egyszersmind, hogy valamivel több grammatikát és syntaxist is tegyenek sajátukká. —­­ István főherczeg’ körútja. ZÁGRÁB, sept. 26-kán. Tudósítás’ hiánya miatt, kénytelenek lévén ő fensége’ körutazása’ leírásának fona­lát ottan, midőn Fiúmét elhagyva Zágrábba utazott, megszakasztani, sietünk jelennen a’ zágrábi német lap után e’ hiányt nehány sorokkal, ő fönsége’ Zágrábbani fo­gadtatásáról, kipótolni. Zágráb’ városában ő fönsége’ el­fogadására előre nagy készületek létettek. Midőn a’ meg­érkeztére rendelt nap, sept. 26-a megjött, épen vasárnapi napon, délután felállittatott az Ilk­a utczában a’ polgári egyenruhás és káptalani katonaság zenekisérettel, úgy a’ turopolyai nemesek’ egyenruhás bandériuma, szinte zene­karával. Valami 9 óra tájon csakugyan elérkezett a’ fő­herczeg , Zágrábmegye’ küldöttségének kíséretében, a’ Száva-hidnál, mint a’ város’ határánál, Zágrábváros’ kül­döttsége által, a’ városi főbíró’ vezérlete és szónoklata mellett, fogadtatván. Innen a’ küldöttség’ kíséretében a’ megyei lovas katonák’ előlovaglása mellett, a’ kivilágított városon keresztül, útját a’ püspöki lakba, mint kijelölt szállására folytatta.­­ Másnap 27-kén tisztelegtek ő fen­­ségénél, a’ katonai tiszti kar, a’ káptalan, báni és kerü­leti tábla, a’ tanulmányi biztosság, a’ püspök és báni helytartó’ vezérlete és szónoklata mellett. Ezután jött Zágrábmegye’ küldöttsége, vezéreltetve a’ főispántól ’s ennek „éljen“ kiáltások közti távozta után, Körösmegye’ küldöttei, főispáni helyettesöktől vezettetve, végre a’ kamarai administratio, Zágráb, Körös és Kaproncza-vá­­rosok’ küldöttei ’stb. Az üdvözlő beszédek valamint ő fönsége’ válaszai is mind latin nyelven tétettek. A’ tisztelgések’ fogadása után délutáni 2 órakor ő fönsége, a’ püspök’ kiséretében a’ főtemplomot, aztán pedig a’ püs­pök Haulik által alapított irgalmas szüzek’ zárdáját mél­tóztatott meglátogatni. Ezt követte a’ püspöki lakban a’ házi gazda által ő fönsége’ tiszteletére adott fényes lako­ma. Estve a’ rész idő’ ellenére is kegyeskedett ő fönsége a’ fényesen kivilágitott színházat jelenlétével megtisztelni, mellyben ez alkalommal egy német vigdarab adatott. — Következő napon, sept. 28-kán, hagyta el ő fönsége Zágráb várost a’ megyei és városi küldöttség’ kiséretében, ’s útját tovább Varasdmegyébe folytatta. BESZTERBÁNYA. Itten minden ember édes sejte­lemmel nézett, a’ mindinkább közeledő­d­ ik October’ nap­jának elébe,­­ mellyen ő fensége, a’ közösen imádva sze­retett ’s tisztelt István főherczeg, vala körünkbe megér­kezendő. De ezen feszült vágy, honunk’ nemtőjét mielőbb láthatni, üdvözölhetni, ’s iránta igaz, mélyen gyökerezett vonzalmunkat tehetségünk szerint nyilváníthatni, kétszer tétetett kemény próbára, —mert ő fönsége, az óhajtva várt kir. helytartó’ megyénkbe érkezésének határnapja — közbejött elhárithatlan akadályok miatt — két ízben halasztatott el. De végre October’ 11-én viradt fel azon, emlékünkben örökre fenmaradandó nap, melly Zólyom­ 68 I *) Az utasítást lásd a’ törv.hatósági dolgok’ rovatában. — S­z­e­r­k.

Next