Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-26 / 973. szám
Kedd October 26. 1847. 993. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvanintézat Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , 's egy 4 szer hasábozott apró betűyű sorért, vagy ennek helyéért • pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Névváltoztatás. Követválasztások. — Szónokok és státusférfiak’ könyve. István főherczeg’ körútja. Törvényhatósági dolgok: Arad (utasitások). Nyitra (követvál. gyűlés). Komárom (városi követválasztás). Hajdúkerület. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége méltóztatott legkegy. megengedni, Pauer Imrének és Károlynak vezetékneveket Földesyre változtathatniuk. Követválasztások. MEGYÉK. Bács bó 1, oct. 21-én. Követválasztásunk tegnap egy-két perez alatt végbe ment; — mint tudva lön, Latinovics Lajos táblabiró és Piukovics Ágoston főjegyző egyhangúlag kikiáltattak, a’ mintegy 1800-ra menő választók által, kik már a’ választás előtti délután roppant hosszú kocsisort képezve , zenével és zászlókkal vonultak be a’ székvárosba. Sokaknak feltűnő volt, hogy a’ választó sereg beérkeztével nem ment, mint máskor, a’ főispáni lak’ ablaka alá jelöltei’ nevét hangoztatni. — A’ választás a’ megyeház’ udvarán történt; — erről ’s az előbbi napokon szokott bácsi szellemben készült utasításokról talán ezután, Aradból. Követeinkké , az előleges határozat szerint, szavazással, Bohus János és Biró Imre, mindketten ellenzéki táirák, választattak el. Conservativ jelöltek voltak Török Gábor és Aczél Sándor. A’ conservativek „nem adózunk“-kal korteskedtek. Az ellenzék’ főzászlóján: „adózunk“ volt a’ felirat. Főispáni helyettesünk a’ választásnál katonai erőt alkalmazott. Mivel az ellenzék ez által törvényes szabadságát gátolva látta, annak elrendelése előtt szavazni nem akart. És a’ katonai erő elparancsoltatott. Ennyit előlegesen. —r. 1. Somogymegyei követekül Szegedi Sándor és Inkey Zsigmond táblabirák választattak. Az ellenzék hatalmasan győzött. Közelebbről többet. Vasmegyéből követekül választattak Vidos József és Szabó Miklós tbirák, ’s melléjök 12 ifjú szállással és egy ptt napidijjal ellátva. — H. Gömörből, oct. 23. Addig is, mig a’ követválasztás’ részleteiről megteendjük tudósításunkat, örömmel jelentjük, hogy Gömör közakarattal Szentiványi Károly és Darvas Pál tbirákat választotta meg követeknek. Melléjök 10 írnok rendeltetett. —Négyen. Szabolcsban oct. 18-án közfelkiáltással követekül választattak el: Bónis Sámuel tbiró és Kállay Menyhárt első alispán. A’ követutasitásban a’ kormány’ közelebbi eljárása ellenzéki szempontból bíráltatik, jövőre a’ felelősség’ valósítása sürgettetik; benfoglaltatik továbbá az ősiségnek az „uti possidetis’’ elve szerinti eltörlése, a’ kényszerítő örökváltság ’s a’ városi ügyben az adminstrativ berendezés’ elválasztása a’politicai rendezéstől, a’ szavazati kérdéstől; közteherviselés, sajtószabadság ’stb. ’stb. Ezekből láthatni, hogy utasitásunk’ több pontjaiban élnek azon elvek, mellyek mellett e’ lapok a’ múlt orsz.gyülés óta izgattak. A’ képviselet ugyan nem egészen helyes tételeken nyugszik, ’s többi közt benne van a’ csalékony fényű kettős választás is. De bővebben külön, terjedelmesb tudósításban. — A. Barsi hírek szerint, szabadelvű utasítás mellett, Ambró József kir. helyi, tanácsos és Botka Tivadar ellenzéki tag választattak követekül. Krasznamegyéből épen most vesszük a’ tudósítást a’ f. hó’ 18-án tartott gyűlésről, mellyben a’ főispán’ indítványára határoztatott, hogy e’ megye a’ magyarországi hongyűlésre követeket nem küld. Miért, nem mondatik. Továbbá utasításul adatik az erdélyi követeknek , nyilvánitaniok a’ testvérország’ hongyülésén, mikép’ e’ megye Erdélyt el nem hagyja; sorsában osztozik, ’s őt jogai’ védelmére felhívja. E’ határozatról ő fölsége másnap tudósittatni határoztatott. KIR. VÁROSOK. Modor’ követei: Tremer György és Schnell János tanácsnokok. Ruszt’ követe Fabianics Ignácz, dunántúli ker. táblai iktató és tbiró. „Státusférfiak’ és szónokok’ könyve. Szalay László által. Uj folyamat. Második füzet. — Tartalma: Dupin, Brougham, Pesten. Kiadja Heckenast Gusztáv 1847.“ A’ munka, mellynek egyik uj füzete előttünk fekszik, az európai új alkotmányos mozgalmaknak históriája. Hogy szerző a’ biographia’ vagy inkább jellemzés’ formáját használta, nagyon helyesen cselekvék; mert a’ történeten kívül olly elemeket foglalhatott munkájába, mellyeket a’ szigorúan történeti előadásból ki kellett volna hagynia. — Látjuk e’ munkában, miként a’ história egyesek által alakul, ’s egyesekre hat vissza ; látjuk kitűnő férfiak’ központját, eszméjök’ és véleményeik’ egész látkörét; ’s innen meríthet az olvasó dús ismereteket, mellyeket egyébként csak hosszú ’s fáradtságos Studium és igen sok olvasás által szerezhetne magának. Látjuk másrészt e’ férfiak’ jellemét fény- és árnyékoldalaival; ’s ezen megtanulhatjuk idősbek ’s fiatalok egyaránt, hogy milly elhatározó momentum politicában a’ el1 em, a’ szilárd akarat, önállóság, mérséklet. Tulajdonok, mellyek egyiránt szükségesek mind a’ kormánynál mind az ellenzéknél, ’s melylyek köztünk sok részben hiányzanak. B író korszerűbb olvasmányt nem nyújthatott volna a’ közönségnek, ’s valamint jól választá a’ tárgyat, úgy annak megfelelőleg kezelé azt. Tudjuk, mennyire foglalatoskodtatja az elméket a’közelgő országgyűlés, mind a’ mellett nem vonakodunk a’ közönség’ figyelmét épen most e’ munkára irányozni. Engedjék meg, hogy nyíltan szóljunk. Politicai bajainknak egy nagy tényezője, tudatlanságunk ’s a’ tudatlansági sympathia. Ez, tény. Mig ez igy marad, addig törpe állapotunkból nem fogunk kivergődni. Halljuk, hogy most még gr. Széchenyi István ellen is argumentumul használtatott Sopronban , hogy könyveket ir. Egyébiránt, igen természetes, hogy a’tudatlan a’ tudatlant szereti, hanem, ne csodálkozzatok aztán, ha a’ politicai charlatanok belőletek udvari bolondokat csinálnak. Meg kell említenünk e’ helyt még, azon uj politicai axiómát, melly most a’ legislatióra vonatkozólag divatba jött: „nem kell nekünk kapacitás, energicus emberekre van szükségünk.“ Ha illy emberek’ esze iránt tisztában nem volnánk, hihetnék, mikép’ ők energicus küldötteiknek a’ statusquo’ vagy az adómentesség’ energicus védelmét akarják kötelességül tűzni. A’ Charivarinak e’ bölcs nézet mindenesetre jó anyagul szolgálhatna; lásd Hontmegyét. — De térjünk vissza a’ könyvhöz. — Dupint, a’ jogtudóst, az ügyvédet, a’ köztisztviselőt, a’ kamara’ elnökét mutatja szerző fel előttünk. ’S midőn egy igen nevezetes egyéniséggel ismerkedünk meg, beavattatunk egyszersmind a’ franczia státusélet’ egyik igen fontos ágába, a’ politicai igazságszolgáltatás’ mivoltába. E’ sphaerában Dupin a’ szabadságügynek nagy szolgálatot ten; de a’ mennyiben tisztelni tanuljuk őt e’ tövises pályán, ép’ annyival kevésbbé lehet vonzódnunk a’ franczia státushatalom eljárásához. E’ tekintetben ne vegyünk magunknak példányul Francziaországot. Anglia, O’Connell’ esetének tanúsága szerint, érettebb ez irányban; utánozzuk tehát Angliát, csak óvakodjunk azon absolutisticus chorustól, melly megengedi ugyan, hogy az angol alkotmány mégis ér valamit, hanem az alkotmányos élethez csupán az angol népet hiszi hivatva , és hogy a’ franczia a’ szabadságnak e’ fokát soha sem érendi el, itt az alkotmány csak zavart szül; pedig Anglia is hasonló phasisokon ment keresztül, mig az alkotmányos élet nála megállapodott; ’s Francziaország a’ szabadság’ és alkotmányosság’ második szülötte fog maradni , bármit mondjanak a’ conservativ phrasensek. Dupin 1815., midőn Napoleon Elbából visszatért, a’ képviselő kamarába küldetett, ’s hatalmasan szólalt fel az alkotmányos jogok mellett. Divatos vala ez időben, mind azon férfiakat, kik az alkotmányos jogokat védék, prókátoroknak csúfolni. Hisszük, hogy bizonyos osztályoknak nagyon alkalmatlan illy prokátori ellenőrködés. Mások pedig elég jámborok voltak a’ Jupiter Napóleont alkotmányos parlamenti ministeriummal ellátott uralkodónak képzelni. — 1827. Dupin a’ mamersi választó collegium által — hol senkit sem ismert, ’s hova csak hire ’s neve jutott el — követnek küldetett a’ karamába. A’ magyar választók’ nézetei e’ tekintetben nagyon különböznek a’ raamersiekétől. Mamersben jobban szeretik a’ Dupineket, mint a’ falusi urfiakat, kik nálunk reggelizni, ebédelni ’s aludni szoktak, ’s kiket Mamersben még azért törvényhozásra nem tartanak alkalmasaknak. Igaz, hogy Mamersben nincsenek nemes atyafiak, kik, a’ velők született gyöngeségnél fogva, az urfiak’ korának ’s húszasainak nem tudnak ellenállni; ez atnál mégis jobb talán a’ mamersi ’s tulajdonkép’ a’ franczia választási rendszer is, mint a’ miénk. — Ajánljuk végre az olvasó közönségnek, a remekül fordított beszédet, mellyből azt is meg fogja tanulni, hogy, kell ugyan párthoz tartozni, azonban nem szükséges, hogy az ember a’ pártnak szolgája legyen. Dupin után Brougham állittatik élénkbe. Sok ember nem emlékezik vissza a’ múltakra, ’s felebarátját mindig csak a’ legutósó cselekvése szerint ítéli. Az illy emberek nem sokat fognak tartani Brougham felől; mert valóban, túlélvén szellemi egészségét, most furcsa szerepet játszik az öregúr a’ felsőházban. De mind a’ mellett Brongham’ jelene mögött nagyszerű munkásság, eredménydús ’s becsülettel megfutott pálya fekszik. Nemcsak hogy része vala mindig a’ whig reformokban, hanem a’ nemzeti nevelés’ ügyében többet fáradozott, mint bárki más Angliában. Brougham azonkívül, habár igazi angol jellem, az angol előítéletekben nem osztozott, ’s az angol constitutionak kinövéseit férfiasan megtámadó, megmutatván, hogy a’ história által kifejtett institutiokat, végtére az ész’ mértékével kell megítélni ’s az ész’ postulatumai után idomítani. Brougham’ munkásságának ezen oldalát különös stúdiumul ajánljuk azoknak, kik a’ historicus institutioknak baráti lévén, az angolokat minden kinövéseikkel, csak úgy gavallérosan átültetni készek volnának, megfeledkezvén, hogy átültetés által a’ historicus institute megszűnik az lenni. — Brougham’ ’s korának egyik érdekes episodja, Carolina királyné’ IV.György’ hitvesének pere. Illy per csak olly szabad országban, mint Angolhan, jöhet létre, ’s mégis az alkotmányos formákat e’ perben mennyire falsificálták. — Két dolgot kell említenünk, mielőtt e’ rövid ismertetésünket bevégezzük. Először lássátok Broughamban, mennyire terjedhet egy ember’ munkássága, ha az időt használni ’s valóban dolgozni akar. Ezen kitartás a’ munkában ’s szeretet a’ munkához, az angol’ nagyságának alapja. Hiában ábrándozik bármelly nemzet állapota’ javulásáról, ha dolgozni nem akar. Igen, uraim, nektek is dolgoznotok kell, mert a’ falusi politicai ügyvitatásokkal még nem fogtok boldogulni. Másodszor lássátok Brougham-on ’s minden jobb angol szónokon , hogy szabad férfinak mindig a’ maga igazi nevén lehet a’ dolgokat megnevezni, a’ nélkül azonban, hogy az utczai trivialitás’ bűnébe essék. Kívánatos volna, hogy szónokaink e’ modorhoz szoknának, hanem kívánatos volna egyszersmind, hogy valamivel több grammatikát és syntaxist is tegyenek sajátukká. — István főherczeg’ körútja. ZÁGRÁB, sept. 26-kán. Tudósítás’ hiánya miatt, kénytelenek lévén ő fensége’ körutazása’ leírásának fonalát ottan, midőn Fiúmét elhagyva Zágrábba utazott, megszakasztani, sietünk jelennen a’ zágrábi német lap után e’ hiányt nehány sorokkal, ő fönsége’ Zágrábbani fogadtatásáról, kipótolni. Zágráb’ városában ő fönsége’ elfogadására előre nagy készületek létettek. Midőn a’ megérkeztére rendelt nap, sept. 26-a megjött, épen vasárnapi napon, délután felállittatott az Ilka utczában a’ polgári egyenruhás és káptalani katonaság zenekisérettel, úgy a’ turopolyai nemesek’ egyenruhás bandériuma, szinte zenekarával. Valami 9 óra tájon csakugyan elérkezett a’ főherczeg , Zágrábmegye’ küldöttségének kíséretében, a’ Száva-hidnál, mint a’ város’ határánál, Zágrábváros’ küldöttsége által, a’ városi főbíró’ vezérlete és szónoklata mellett, fogadtatván. Innen a’ küldöttség’ kíséretében a’ megyei lovas katonák’ előlovaglása mellett, a’ kivilágított városon keresztül, útját a’ püspöki lakba, mint kijelölt szállására folytatta. Másnap 27-kén tisztelegtek ő fenségénél, a’ katonai tiszti kar, a’ káptalan, báni és kerületi tábla, a’ tanulmányi biztosság, a’ püspök és báni helytartó’ vezérlete és szónoklata mellett. Ezután jött Zágrábmegye’ küldöttsége, vezéreltetve a’ főispántól ’s ennek „éljen“ kiáltások közti távozta után, Körösmegye’ küldöttei, főispáni helyettesöktől vezettetve, végre a’ kamarai administratio, Zágráb, Körös és Kaproncza-városok’ küldöttei ’stb. Az üdvözlő beszédek valamint ő fönsége’ válaszai is mind latin nyelven tétettek. A’ tisztelgések’ fogadása után délutáni 2 órakor ő fönsége, a’ püspök’ kiséretében a’ főtemplomot, aztán pedig a’ püspök Haulik által alapított irgalmas szüzek’ zárdáját méltóztatott meglátogatni. Ezt követte a’ püspöki lakban a’ házi gazda által ő fönsége’ tiszteletére adott fényes lakoma. Estve a’ rész idő’ ellenére is kegyeskedett ő fönsége a’ fényesen kivilágitott színházat jelenlétével megtisztelni, mellyben ez alkalommal egy német vigdarab adatott. — Következő napon, sept. 28-kán, hagyta el ő fönsége Zágráb várost a’ megyei és városi küldöttség’ kiséretében, ’s útját tovább Varasdmegyébe folytatta. BESZTERBÁNYA. Itten minden ember édes sejtelemmel nézett, a’ mindinkább közeledőd ik October’ napjának elébe, mellyen ő fensége, a’ közösen imádva szeretett ’s tisztelt István főherczeg, vala körünkbe megérkezendő. De ezen feszült vágy, honunk’ nemtőjét mielőbb láthatni, üdvözölhetni, ’s iránta igaz, mélyen gyökerezett vonzalmunkat tehetségünk szerint nyilváníthatni, kétszer tétetett kemény próbára, —mert ő fönsége, az óhajtva várt kir. helytartó’ megyénkbe érkezésének határnapja — közbejött elhárithatlan akadályok miatt — két ízben halasztatott el. De végre October’ 11-én viradt fel azon, emlékünkben örökre fenmaradandó nap, melly Zólyom 68 I *) Az utasítást lásd a’ törv.hatósági dolgok’ rovatában. — Szerk.