Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-29 / 975. szám
Péntek October 29. 1847. 975. PES Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előüzethetüi Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért S pengő kr, a’ k e 11 é s hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Hiv. közl. Követválasztások. — Nyílt levél gróf Széchenyi Istvánhoz. Törvényhatósági dolgok: Veszprém, Szabolcs, Szepes, Győr (követvál. és utasítások). Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő fölsége István főherczeg ő fenségét Magyarország kir- helytartóját a’ magy. kir.szent-István rend’ nagy keresztjével diszesiteni legkegy, méltóztatott. ö Fölsége gróf Mikó Imrét,erdélyországi kir. kincstárnokot, titkos tanácsossá kinevezni legkegy, méltóztatott. Ö Fölsége a’ pécsi székeskáptalan’ kanonokait u. m. Kelemen Józsefet székesegyházi, Farkas Józsefet pedig tolnai főesperesekké; továbbá Frank Károly kéthelyi, Tóth József kisbaráthi és Haidenwolf János nagyhöfleini plébánosokat a’ győri székeskáptalan’ tisztib. kanonokká; végre Grecsich Józsefet szent- László’ zimonyi prépostját a’ diakovári püspökmegye’ szerémi főesperesévé kinevezni legkegy. méltóztatott. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a’ számvevőhivatalában megüresült egyik számvevőtiszti állomásra Eberling Antal számjegyzőt alkalmazó, továbbá Merczner Ferencz és Rózsahegyi István járulnokokat számjegyzőkké; Kiss Józs. és Hoffer Károly gyakornokokat járulnokokká léptette elő; végre Fax Vincze dijnokot a ’rendszeres gyakornoki díjra érdemessté. Szomolnoki k. főbányafelügyelőségi titoknok Mauks János szomolnoki k. bányakamrai ügyészszé, egyszersmind főbányafelügyelőségi és kerületi bányaszéki ülnökké ; újvidéki sópénztárnok és harminczados Nagy Mátyás pozsonyi harminczadi főtisztté érdemesittetett; vajdahunyadi kir. vasműi és uradalmi igazgató Szakmáry Sámuel ideiglenesen nagybányai főfelügyelői és kerületi bányabiróvá helyettesíttetett; ellenbányai k. ellenőrködő tisztirnok Szeles Farkas magurafüzesi ideigl. erdőgondnokká; selmeczi k. pénztárhivatali lmok Kögel Péter beszterczebányai kir. pénztár-irnokká, ennek helyére pedig selmeczi pénztárhivatali lmokká Hadviger Ignácz kir. bányagyakornok alkalmaztatott. A’ nagu magy. kir. udv. Kamara a’ kebelben főpénztári hivatalnál megüresült utósó járulnokságra Grimm Ferencz díjas gyakornokot é s ennek helyébe díjas gyakornokká Bodányi Sándor számvevőhivatali dijnokot léptette. Rovatválasztások. MEGYÉK. Szatmárból. (Előleges közlés, oct. 23. 1847.) Országgyűlési követekké mai napon Korda Lőrincz első alispán és Kende Zsigmond táblabiró, felkiáltással választattak el. Az utóbbinak helyére az ellenzék Kocsi—őst kívánta, nyilván és szivében. Azonban ő, feleinek megbocsáthatlan tétlensége miatt, több nappal a’ választás előtt szavát adván, hogy fel nem lép, választhatlanná tette magát, a’ begyülekezett választóknak nem kevés bánatára, kiknek többsége, Kende Zsigmond’ készületének és az ellenzék’ tétlenségének daczára, ott a’ választás’ terén is nyilván övé volt. Azonban ő megérte azon dicsőséggel, hogy kitérvén terhes hivatalos utaiból, mig felei otthon heverének, itt az utasítási választmányban az ellenzék’ elveit maga képviselte; megelégedett azzal, hogy a’ büntető törvénykönyvnek esküttszékkel, az ősiség’ eltörlésének, a’ sicuti possidetis’ értelmében, három millió egyenes adónak, a’ közteherviselés’ elve mellett, ’s ezen felül indirect adóknak, a’ mint az országgyűlésen ki fognak fejlesztetni, és még az örökváltságnak, kényszerítő formával és a’ státus’ segítsége mellett, utasításba foglaltatását eszközölhette. Ő megelégedett ezekkel; felei pedig, miután amaz elvekért egy lépést sem tettek, csupa következetességből talán, nem vágytak azon dicsőségre, hogy azon elveket ők képviseltessék. Őket, e’ politicai öngyilkosságért, elitélte mai napon a’ közvélemény, melly Kocsnak kiszolgáltatta az igazságot. Máramaros megyében oct. 19-én volt a’ választás. Az egyik követre nézve két pártot alakított nemesség közé falképezőleg katonaság állíttatott. Előbb felkiáltással Mánn József fősz.biró választatott követnek, aztán a’ másik követre nézve szavazásra kerülvén a’ dolog, Sz.— J.—, főszolgabíró kapott 724 és ifjabb Asztalos Pál fősz.biró 926 szavazatot. ’S igy 202-vel A. P. részén jön a’ többség. Bővebben közelebb. Torontóiban a’ conservativ párt győzött, húsz és nehány szavazattal, melly az ellenzéktől elvitattatott. ’S igy követek lettek Fodor Károly és Mocsonyi Péter. Az utóbbi tulconservativ. A’ választás’módja ellen a’ következő gyűlésen nehézségek fognak létetni. Trencsinmegye’ követei : Kubicza Pál aljegyző és Bachó Lajos főügyész. Az utóbbi ellenzéki szellemben, már a’ múlt országgyűlésen képviselte e’ megyét. Turócz’ követei: báró Révay Simon és Justh József m. alispán. KIR. VÁROSOK. Győr város’ követei: Hergeszeli Ferencz városkap. és György Mihály t.biró. A’ választás csodálatosan complicált módon ment véghez, melly a’ közbizalom’ nyilatkozatát annyi retortán hajtja keresztül, hogy végre a’ közohajtás és választási szabadság’ minden ize elpárolog. A’ polgárok’ részéről 30 választó választatott. A’ tanács kijelölt mindenik követségre két egyént, természetesen saját kebeléből ’s különös kegyből egyet a’ választó testület által ajánlott 6 egyén közül. Meglehet az illy választás mellett,hogy épen az választatik el a’ 6 közül, ki legkevésbbé birja a’ közbizalmat, miután’a’ többire nézve a’ tanács kirekeszté a’ választás’ lehetőségét. Boldog isten, mikor fog illy eljárás ellen, midőn a’ tanács tetszés szerint szabályozza a’ választást, a' szabadság biztosíttatni. Kés márkon oct. 19-én ment véghez a’ választás. Követ lett Veszter Pál városi ügyész. A’ választótestülethez 25 polgár-választó soroltatott; de ezeknek megtagadtatott befolyhatni az utasitáskészitési jogba. Ezen jog felírásban kéretni határoztatott ő felségétől.. . Valóban különös látomány! A’ hány város, szint annyi módja a’ választásnak. Sok helyen a’ követek szabadon választatnak; némelly helyen a’ jászkun modort, a’ követkijelölést követik. Nehány városban a’ választó testület’ száma a’ polgárok közül szaporittatik, másutt nem. Sok városban az uj választók utasitást is adnak; némelly helyeken utasítást csak a’ tanács és választott község ad. Ha jól emlékszünk , Raumer mondja valahol, mikép’ democrata országban az egyformaság halálosan untató, a’ változatosság adja meg a’ társalom’ szépségét. Kár, hogy a’ tudós férfiú egy utazást nem irt Magyarországról is; legalább lenne egy külföldi munka, hol dicsértetünk. Magyarország szerinte a’ legszebb ország volna. KÁPTALANOK. A’ veszprémi káptalan’ követei: Ruszék József és Kéry János; a’ Csanádi káptalané Gábriel József; a’ zágrábié Moyzes István kanonokok. Nyílt levél gr. Széchenyi Istvánhoz. Hogy a’ nemes gróf követül rögtönözve el nem választaték, azon nem csodálkozom, hanem azt nevezetes eseménynek tekintem, hogy követségre föllépett. Mi bírta önt ez eltökélésre ? És különösen mi birta illy hirtelen és véletlenül ? Az alsótáblán veszélyt pillantott meg, mellynek elébe kell lépnie, és egy ’s más embert, kivel ott szembe kell állania? Hazafias tisztének különben nem tesz eleget, ha marad a’ felsőtáblán, hol eddig vala ? Hatalmas karjainak munkát csak az alsótábla nyújthat?.. Én azt most nem fejtegetem, valljon önnek törekvése, jelen hivatalos állásában, alkotmányos törekvése; találgatni indokait sem igyekszem, mik nélkül soha nem cselekszik: én most megállapodom a’ puszta ténynél, hogy a’ nemes gróf követül akart *) az országgyűlésen megjelenni. Őszintén kimondom véleményemet. Sietve írván, időm nincs ezt titkolgatni sőt szépitgetni sem. Mindent összegondolva, a’ tárgyakat, mellyek elő fognak kerülni, a’ személyeket, kik a’ tanácskozás’ terén meg fognak jelenni, meggondolva a’ nemes gróf’ helyzetét és viszonyait, kevés gyöngéit és számos ragyogó tulajdonait, bár egy ollyan lánglélek tündöklő jelenet minden testületben és teremben , én önre követi székben hazafias sajnálattal tekintettem volna. Részletesen magyarázzam okaimat ? Nem szükség tennem , mivel nekem nem szándékom a’ nemes grófot az alsótáblától kizárni, sőt ellenkezőleg: ide meghívni kívánom. De a’mit önnek ajánlok, az, nem a’ követi szék. Hogy az alsótábla hivatásának kellőleg megfeleljen, lényegére nézve szükséges, hogy az mindenféle értelmiségi gyálpontja legyen, — hogy benne valamennyi érdekek képviseltessenek, — hogy tagjai felelősök legyenek ugyan, de szabadok. És formájára nézve mi szükséges? Okvetlen szükséges tanácskozási szabályt alkotni, melly lehetetlenné tegye a’ pártok’ folytonos mérkőzéseit minden egyes kérdés’ föltevésénél; okvetlen szükséges az elnök’ szabadon választhatása magok a’ követek közül, ki, teljes hatalommal ruháztatván fel, a’ szabályt szilárd kézzel alkalmazza; okvetlen szükséges, hogy a’ hallgatóság’ közbeszólongása, melly most a’ nyilványt pótolja, szabad országgyűlési hirlap által váltassák fel. Ha mindez nem fog megtörténni, a’ tábla’ tanácskozásaiból, mellyeket az újabb nagy kérdések’ ereje annyira megrázott, ki fog menni minden rend ’s méltóság, és soha nem fog kifejleni azon nyugodtabb , készültebb ’s magasb neme, hogy úgy mondjam, fensége a’ tanácskozásnak, mellyet némelly szabad nemzet’ törvényhozóinál csodálunk. És mi szükséges még mind ezeken kívül ? Az, hogy az országyűlés’ termeiben a’ kormány maga védje terveit, maga magyarázza szándékait, avvagy védesse és magyaráztassa kormányi képviselők által. És e’ szék az, mellyre a’ nemes grófot meghívom, e’ szék az, mellyet a’ nemzet’ osztatlan tapsai közt foglalna el, e’ szék az, mellyet ha elfoglalhat a’ nemes gróf, alkotmányos érzésű kebelnek ama faszék, mellyen először ülend, drágább emlék leend mind azon emlékeknél, miket dicsőségére a’ maradék valaha fogna emelhetni. Lehetne felhozni példákat az ókorból, mik szerint kormányi képviselők az ülésekben szóval adtak felvilágosításokat. Megegyeznék ez törvényeinknek úgy betűjével mint szellemével is. Egyébiránt e’ parliamenti gyakorlat egy felírás által mindjárt az országgyűlés’ kezdetén fölelevenittethetnék. Hogy az országgyűlés és kormány közti közvetlen és nyilvános érintkezés üdvös a’ köznek, ha a’ feleknek mindig nem is, azt hiszem, a’ nemes gróf sem veszi kétségbe,’s most, midőn a’ kormány kész törvényjavaslatokkal lép föl, e’ mód elkerülhetetlenné vált. A’ törvényjavaslatot minden nem értheti magyarázat nélkül, ’s a’ magyarázat kérdéseket idéz elő a’ gondolkodó’ lelkében, és ha nincs, ki feleljen rögtön és annyinak, maradjon a’ kétség eloszlatlanul, avagy minden kétségből egy fölirás szerkesztessék ? Az lehetlen, hogy a’ kormány’ tetteiért és terveiről a’ személynek feleljen, ’s ha tehetné is, királyi hivatalánál fogva, mint elnök, nem teheti, mert e’ szerep elnöki tisztével összeférhetetlen. Egyes követekre bizni a’ kormány’ védelmét, mint ez némileg gyakorlatban van, ez a’ kormánynak méltóságával, a’ követnek állásával ellenkezik. Azonban biztosan a’ törvényhozás nem munkálkodhatik, ha a’ tények’ és ’nehézségek’ tapasztalásával a’ végrehajtó hatalom nem segíti. Hova jutottak a’ forradalmi törvényhozó gyülekezetek Francziaországban, midőn azokból a’ kormány’ képviselői, magok a’ ministerek, kizárattak? Még Németföldön sincs olly országgyűlés, mellyben a’ kormány saját tagja által nem képviseltetnék. Ez szükséges és hasznos, nélküle sem jól, sem Hiedelemmel nem végezhetni soha. Az első porosz diaeta’ tanácskozásainak, annyi pezsgő erő mellett, mi adta meg ama’ higgadtságot ? Az, hogy a’ kormány jelen volt az ülésekben. Hol az ellen jelen van, óvakodóbb mind a’ két fél úgy vádjaiban mint nyilatkozásaiban. Még alig születik meg kétség, a’ kérdés, a’ vád, már követi a’ felvilágositás, a’ válasz, a’ mentség. Ezért, hol a’ kormány képviselve van, ott a’ vita mind alaposabb mind illedelmesb, a’ nélkül, hogy erélytelenebbé válnék. A’ mi diaetánkon a’ kormány csak eszmében van jelen, ’s igy személyesség nélkül van, ezért nem bánunk vele kellő tisztelettel. Megtámadásainkban helyet, módot és időt nem válogatunk, leginkább mivel a’ kormány’ tagja rögtön nem felelhet, vissza nem utasíthat, meg nem czáfolhat, és épen mivel senki nem felel, senki czáfol, ép’ ez ismét megmérgesiti a’ hazafias fájdalmat. Ez az ember’ természetében ’soka helyzetünk’ sajátságában van, melly helyzeten nem mi segíthetünk. Ha a’ kormány azt akarja, hogy megértessék közöttünk, meg kell jelennie, hogy meghallgattassék, velünk szólnia, értekeznie kell; ha azt akarja, hogy az országgyűlési tanácskozás kevés helyen kívüli kitörésekkel, több óvatossággal és meggondoltabb nyugalommal, sőt fenséggel haladjon, képviselői által jelenjen meg a’ két tábla’ teremésben, jelenléte a’ hazafius bátorságot nem riasztja vissza, sőt emeli, de korlátolja az éretlen heveskedést. Nem akarok sem ámítani, sem ámittatni. Midőn a’ kormányt képviselő’ jelenlétét sürgetem, nem forog gondolatom a’ ministeri felelősség körül. Jól tudom, mikép’ ehhez nem elég a’ minister’ jelenléte, sem az irt törvény nem elég; ehhez a’ politikai fejlettség’ azon foka kívántatik , midőn a’ kormány a’ többség ellen nem akar, ’s a’ többség maga ellen nem enged (erkölcsi lehetetlenséget értek) kormányozni. Jelenleg elmémet csak azon két meggyőződés vezérli, egyik , hogy az országgyűlési tanácskozások’ szabályszerű menetele sok részben a’ kormány’ jelenléte által föltételeztetik, a kormány és haza elég nagy két hatalom arra, hogy egymással szemközt igazságosan de tisztelettel bánjanak; másik , hogy ha nem az elvekben is, de a’ munkálkodásban öszhangzásnak kell lenni a’ törvényhozó és végrehajtó hatalom közt akképen, hogy mindazon ismeretekkel, miket a’ végrehajtó hatalom birhat, ez az országgyűlésnek segedelmére legyen, folyvást, szakadatlanul résztvevőn a’ tanácskozásokban , a’ hibás nézetet felvilágosítván, a’ hamisat megczáfolván, a’ vádra felelvén. Ez egyik kiegészítője a’ diaetai életnek. Ilyen kormányi képviselők nélkül hangja csak a’ nemzetnek lévén, lehetetlen a’ hallgatag kormányt megbecsleni érdeme szerint, és igen könnyű (mindkét értelemben) félreismertetnie. Tehát ez olly rendszabály, melly nincs a’ reform, sem a’ conservativ párt’ érdekében, hanem általában az alkotmányos élet’ érdekében van. Ki szemközt akarja állítani a’ nemzetet és 70 # E’ sorok oct. 22-én írattak, midőn még hihetőleg nem volt tudva írója előtt a’ mosonyi választás’ eredménye. — Szerk.