Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-11-21 / 988. szám

írnák meg ezt a’ mélt. főrendeknek, ’s ezen szenetben mondanék ki, hogy majd, az országos pénztár’ alakulásá­hoz és erejéhez képest, szólni fogunk azon országos inté­zetről. Elnök: Kérdi, elfogadják-e az indítványt? a’BR . igennel felelnek, azután a’ napló’ kérdésére térnek át. Szentkirályi. Szükségesnek látja az előzményeket megemlíteni. A’ kerületi rendek több szempontból sür­gették a’ múlt országgyűlésen a’ naplót, az országgyű­lési vitatások’ és törvények’ indokainak közzététele — nyil­vánosság’ és a’ követek’ felelőssége’ szempontjából. Nyil­vánosság’ tekintetében nem értek vele czélt, talán mert igen szélesen volt szerkesztve, de még a’ kiadásra vál­lalkozó sem akadt. Ezen helyzetben egy új eszme merült fel, a’ kerületi jegyzőkönyv’ eszméje, mellyben csupán a’ kérdések, szavazatok és határozatok írattak meg, ez aztán contrasignáltatott az elnök által. Ha tehát a’ rendek ez alkalommal is erre szorítkoznának, meg lehetne valakit a’ jegyzőkönyv’ vitelével bizni, ha pedig formális naplót akarnak, ezt szinte lehetne íratni. Tormásy (Békés): Olly időben élünk, mellyben a’ dolgokat szükség köztudomásra hozni. A’ köztudomásra­­hozás engedelmes hajlamokat gerjeszt, ’s neveli és tisz­títja a’ közvéleményt. Erre sajtó kell, ’s a’ sajtónak sza­badabb mozoghatása. Ebben egyetértés volt a’ rendek kö­zött, azonban különböztek a’ közlés’ módjai és eszközeire nézve. Némellyek a’ kerületi naplót sürgették azon indok­ból, mivel a’ tanácskozás ott fejüilt ki, a’ törvény ott érik meg; mások az országgyűlési hírlap mellett voltak. A’ napló kiadója nem akadt. A’ második inditványra nézve pedig tudnunk kell, hogy külön országgyűlési újság’ ke­letkezése azon időben volt szóban, midőn hírlapjaink bel­­dolgainkról csak rövid közléseket hozhattak. Most a’ hír­lapok bővebben tárgyalják beléletünket, nagyobb szabá­sokban történik dolgainknak köztudomásra­ hozatala, de ezen tárgyalás a’ censura’ egyoldalú ellenőrködése alatt áll. Küldőim sem a’ kerületi napló, sem az országgyűlési külön újság mellett nincsenek, ’s azt sürgetik, hogy mindaz, mi e’tanácskozási testületben mondatik, az or­szág’ minden hírlapjában szabadon mondathassák. Indít­ványom , hogy vagy felirjunk ő fölségéhez, vagy a’ köz­­szeretetü nádort kérjük meg bizodalmasan, előlegesen is a’ hirlapoknak tágasb mozoghatása végett, csak annyit kí­vánok , hogy a’ különszinezetü lapokban , bár a’ tárgya­lás a’ színezethez idomittatik is, az, a’ mit közölnek, igaz legyen. Azért kívánom megalkottatni a’ sajtótörvénye­ket , hogy büntetések mondassanak a’ kihágásokra nézve. Iktattassék e’ törvényekbe rendszer, mellynél fogva a’ közlés’ szabadsága az országgyűlés’ ellenőrködése alatt álljon.“ — Pest’ indítványához járul, egyébiránt a’ sajtó­­szabadság’ kérdése több ágazatokra szakadván, fentartja magának a’ részletekbe-bocsátkozás’ alkalmával szólani. Sebestyén (Veszprém). A’ naplót impracticá­­bilisnek tartja, ollyan jegyzőkönyv pedig, melly közre nem bocsáttatik, mindegy, akár legyen, akár nem. Ab­ban a’ tanácskozások csak örök feledékenységbe tétetnek. Küldői országgyűlési újság’ létrehozására szavaznak , mellyben a’ tények minden rostálgatás nélkül állanának. Schnée (Heves): Általános sajtószabadságot ki­­ván, e’ mellett küldői’ nevében sürgeti az országgyűlési újságot, az országgyűlés’ különös felügyelete alatt. Tolnay (Zala): Pest’ inditványát nem pártolja ; Békéséhez nem járulhat , mert ha a’ sajtó’ szabadabban mozoghatását felirások által szolgáljuk, beleereszkedünk a’ kormány’ censuralis jogának kérdésébe, melly jogot tőle megtagadunk. Mindig találkoztak ollyak, kik részint jámbor indulatból, részint sötétségből az emberi szellem­nek szárnyát akarták szegni; sikerült is azt háttérbe nyomni. Sajnálandó dolog a’ nyilvánosságra nézve, a’ mennyiben a’ sajtó a’ státushelyek’ elrendezésének sark­köve, a’ közvéleménynek csatornája, ezen után bíráltat­nak meg a’ polgár’hivatalos és magán-eljárásai, mert van­nak vétkek és személyek, kikhez csak nyilvánosság’ útján lehet férni; kívánja, hogy törvényjavaslat dolgoztassák ki a’ sajtóügyben, mellőzésével a’ praeventiv rendszernek. Egyébiránt az országgyűlési újság mellett szavaz, a’ dol­gok’ megrostálása nélkül felállítandóra. Balogh (Győr) Pest’ indítványához járul, de kí­vánja, hogy a’ mai ülés’ tanácskozásai se vesszenek el. Ha a’ rendek a’ sajtó’ szabadabb mozgását nem kivánnák, csak abban az esetben sürget országgyűlési újságot, a’ két háznak befolyása alatt. Somsidh (Baranya). Mióta minden törvény a’ ke­rületben indul meg, szükséges a’ tanácskozmánynak nyil­vánosság elé hozása, nemcsak szükséges, de üdvös is a’ törvénybuvárokra nézve. Küldőim sem akarják a’ kerületi vitatásokat elveszni engedni, mint tolmácsait a’ törvé­nyeknek,’s meg akarják az országos üléseket érteni. Azért az országgyűlési újság mellett szavazok, melly az ország­­gyűlés’ felügyelése alatt álljon, még pedig küldőimtől meg vagyok bízva, hogy ez, ha költséggel is, létesittes­­sék. Egyébiránt barátja vagyok a’ sajtó’ szabadabb mozog­­hatásának, ’s Békéssel egyetértve sajtótörvényeket óhaj­tok előleges vizsgálat nélkül. S­z e g e d­y (Somogy): Kerületi naplót kiván, melly gyorsírók által eszközöltessék, ’s melly az országos nap­lók’ comment­árja legyen ; sajtótörvényekre nézve Békés­sel szavaz ? Kívánja a’ hírlapok’ szabadabb körben mo­zoghatása iránti felírást rögtön, a’ királyi előadásokra adandó felelettel, ő fölsége­ elébe terjesztetni. Just (Thurócz): Törvényhozó testületre nézve kü­lönösnek találom, hogy legkisebb hiteles oklevele se le­gyen. Ilyen oklevelet akartak a’BR. pótolni a’két­ napló által. A’ múlt országgyűlésen ez eszme még népszerű, de egyszersmind sikernélküli is volt, talán mert kellőleg nem szerkesztetett, talán egyéb okból. Ügyes gondolat­nak látszik e’ munkát gyorsírókra bizni. Én gyakorlati oldalról fogom fel. Midőn az országos napló havonként 500 pftra rúg körű­lbelől, a’ két­ napló —e’ roppant moles — legalább is 1000 pftba kerülne. Valljon küldőink bele­egyeznek-e ezen költségbe ? Én a’jegyzőkönyvet párto­lom, ennek vezetésére nehány követurat megkérhetnénk, írnokainknak itt hasznát vehetnék, miután dictaturával elfoglalva nincsenek.­­Az országgyűlési újság mellett le­hetne plausibilis argumentumokat felhozni. Én anomáliát látok abban, hirlapokra szerezni szabadságot, mig a’ többi titeratura lánczolva marad. Nálunk a’ censura in­kább provisorium, a’ mi e’ tekintetben a’ múlt országgyű­lés’ végén történt, annak elején kell vala történnie. Ha felirunk, a’ kormány’ censuralis jogát ismerjük el. Kivánok kerületi választmányt kineveztetni, melly a’ sajtótörvény­javaslatot elkészítse. Hírlapjainkkal most egyelőre érjük be, de folyamodjunk a’ nádorhoz, hogy azok szabadabban mozoghassanak. Nekünk nincs forrásunk, hogy külön or­szággyűlési újságot teremthessünk. Bonis (Szabolcs): A’ jegyzőkönyvet pártolja. A’ napló bajos kivitelű, mivel olly bőven készül; czélja sem elérhető, mert nincs közönsége. Pestmegye’ indítványá­hoz járul, úgy, hogy a’ határozathoz, az izenet, vagy tör­vényjavaslat mindig mellététessék. Országgyűlési külön újságot kiván. Papszász (Bihar): A’ mai alkotmányos életben szükséges a’ nyilvánosság, midőn minden dolog minden­kit érdekel. Pártolja a’ sajtószabadságot, melly a’ szel­lemi élet’ legfőbb tényezője. Az előleges vizsgálati rend­szer sem törvény , sem alkotmányunkkal nem egyezik. Óhajtja, hogy a’ hon tudja mi történik itt, azért minden eszközt örömmel ragad meg, melly nyilvánossághoz vezet. Küldői’ nézetei Zalához állanak legközelebb, szabad újsá­got, de előbb szabad sajtót. O­­­g­y a y (Pozsony), Pesthez járul Szabolcs’ hozzá­adásával. Küldői a’szabad sajtót kívánják,azonban ezen nem lehet röviden keresztülesni. Országgyűlési újság mellett szavaz, úgy azonban, hogy minden tanácskozás minden más politicai lapba is belejöhessen. Alkottassák rövid törv.czik­kely előlegesen, mondják némellyek. 1843-ban már meg­­kisérték e’ módot, akkor következése a’ lett, hogy a’ FORB-k nem fogadták el, azt mondván, hogy ez az álta­lános sajtótörvényekhez tartozik. A’ felírást nem pár­tolja; kivánja a’ nádort megkéretni a’beszédek’ szabad közlése végett. Temesvári (Csongrád). Országgyűlési hirlapot kiván, pártolja Pestm. inditványát. Y­i­d­o­s (Vas): Pártolja a’ sajtószabadságot. Thu­­róczhoz járul, ’s kér e’ tárgyban kerületi választmányt ki­neveztetni. Kiván országgyűlési újságot is, vizsgálat nél­kül, a’ bírálat a’ censura’ szagát viselné. Piukovich (Bács): Pesthez járul. Gr. Andrássy M. (Torna): Békés’ indítványá­nak első részét pártolja t. i. a’ szabad saját, második ré­szét nem látja sikeresnek, mivel különszinezetű újságok, különbözőkép’ közölvén a’ beszédeket, a’ követek közül talán sokan kivánnák azokat visszavonni; azonban ezt nem tartja veszteségnek, átgondolt és határozott elvet képviselő lapok mellett. Azon megyékhez járul, kik kiván­­­ják a’ sajtó’ szabadabb mozgását. Simon (Sopron): Nincs utasítása, de kerületi jegy­zőkönyvet és országgyűlési újságot szorgalmaz. Tarnóczy (Nyitra): Békés’ indítványához haj­landó volnék állani, az országgyűlés soha sem ismerte el a’ censura’ jogszerűségét, ’s igy azon lépés által magunk­nak praejudicálnánk. Nem járulhatok ahhoz sem, hogy országgyűlési újság létesüljön; ez is censura alatt történ­nék, azon különbséggel, hogy a’ kormány’ censurája he­lyett a’ magunkét állítanók fel. Azon kérdésre: jegyző­könyv-e vagy napló ? úgy vélekedem, hogy a’ jegyző­könyvek ollyan corporatiokba valók, hol a’ végzések kö­telező erővel bírnak; kerületi üléseinknek pedig nem vég­zések’ alkotása a’ feladata , de az eszmék’ kicserélése, tárgyalása ’s az elveknek kiegyenlítése. Czéljának sem felel meg, mert egy privát testületi könyvből eljárá­sunkat nem fogják megbírálhatni küldőink. Czélhoz a’ diárium vezet. Pázmándy (Komárom). Két külön tárgynak tartja a’ naplót és az üléseknek szabadon közölhetését. A’ napló’ létesítését nem akarja emettől felfüggeszteni, sem ez által amazt elüttetni nem szeretné. A’kerületi ülés szabadabb szerkezettel bírván, a’ törvények’ alakulásá­nak minden fonalát kezünkbe adja, egyszersmind arra i­s vezet, hogy az országos ülés is e’ mintára alakíttassák. Azonban kerületi naplót a’ BR-k nem birtak létesíteni, azért léptek ama’ practicabilisabb térre, hol most Pest­megye’ indítványa áll. Tisztában van a’ jegyzőkönyv’ kér­désére nézve, mert az nem áll, hogy a’ kerületi üléseknek ne volnának kötelező végzett. Ha a’ rendek nem akarná­nak dolgozni, egy egyént kiván megbizatni, ki a’ kerületi jegyzőkönyvet röviden vigye, ’s minden hét’ végével az elnököknek megpecsétlés végett benyújtsa. Külön újsá­got nem kiván. A’ hírlapok’ szabadabb mozgása mellett szavaz. Ezáltal több országgyűlési hirlap léteznék. — Amannak létesítése gyakorlatiatlan, benne, mint a’ napló­ban , szárazon kellene előadni a’ dolgot, ’s ki emésztene meg annyi szárazságot ? A’ szabad közlésre nézve ajánlott két mód körül, az izenetre nézve Thurócz’ aggodalmát osztja, mert bizony az izenetet a’ főrendek föl se terjesz­tenék. A’ nádort szólitsuk fel. Nevezzünk választmányt a’ sajtótörvényjavaslatra nézve, melly a’ Kisfaludy-társa­ság’ projectumát is megvizsgálja. L­ó­n­y a y (elnök): Jó lesz elválasztani a’ kérdése­ket . Máramaros a’ kerületi naplót indítványozta. Károlyi (Pestváros). Szabad újság és szabad sajtó mellett szavaznak küldői. Elnök: Kerületi jegyzőkönyv tehát vagy napló? ’S ha jegyzőkönyv , mikép’ ? (Sokan : szavazzunk). Biró (Arad). Kijelenti, hogy ha bárki országgyű­lési újságot akar kiadni, ne akadályoztassék. (Folyt. követk.) Rövid közlés. Nov. 16-ikán a’ KK. és RR. országos ülésében, melly 9 órakor kezdődvén, csak nehány per­­czig tartott, a’ k. k. előadások hirdettettek ki. A’ nov. 16-iki kerületi ülésben, mellynek részleteit közölni kezdtük ’s folytatni fogjuk , kerületi választmány határoztatott sajtótörvények’ kidolgozására, mellyhez a’ megyék kerületenként 2, összesen 8, ’s a’ városok 3 követet választanak. Egyébiránt külön szabad országgyűlési lap mellett is szenet fog készülni. A’ nov. 17-iki ker. ülésben, a’ sz. kir. városok áll­­ván elő követeléseikkel, általános rokonszenvre találtak, ’s kerületi választmány küldetett ki, melly a’ múlt orsz.­­gyűlési elődolgozatok ’s a’kir. k. előadások’ illető pontjá­nak tekintetbevételével, a’ városok’ szavazatára nézve javaslatot dolgozzék ki, ’s igy a’ városi ügy’ mindenekfe­­letti előlegessége kimondatott. — A’ káptalanok is fellép­tek hasonló követeléssel, de sikeretlenül. Pótlékul közöljük a’ mélt. kir. sze­­mélynök’ megnyitóbeszédét. Tek. Kir. és RR. Éltemnek egyik legnevezetesb pillanata ez, mellyben fels. urunk királyunk által kegyelmesen rámru­házott minőségben a’ t. Kir. és RR. fényes gyülekezetében legelőször megjelenek. Hivatalom’, helyzetem’ számos és súlyos bajai elevenen ’s aggasztólag hatnak át, és csüggedve lépnék fel uj pályámra, ha az isteni gondviselés épen akkor, midőn kifejlődésünk’ kor­szakát érjük, olly jótékony fénypontokat nem tüntetne fel ho­nunk v­egén , mellyek valamint összes hazánkra áldás és üdv’ árasztását ígérik , úgy rám nézve is vigaszt és reményt nyúj­tanak a’ csüggedés ellen, bizalomra és erőre buzdítanak, lel­kesítenek. Mindenek fölött pedig bizalmam’ rendületlen oszlopa, fels. urunk királyunknak hűséges magyar nemzete iránt folyton vi­seltető szeretetében ’s egyedül a’ hon’ alkotmányszerü boldo­­gitására irányzott atyai gondoskodásában alapszik, melly ki­­tünőbb jelekben, mint épen ez újabb időkben, soha nem nyil­vánult , ’s melly magas fejedelmi czélzatok, nem lehet, hogy hálás viszhangra , hódoló elismerésre ne találjanak, nem le­het, hogy országgyűlési tárgyalásunkra üdvteljesen ne hassa­nak, és bő eredményre ne vezéreljenek. Bizalmam’, reményem’ főtámasza továbbá fenséges királyi helytartónk; a’ dicső uralkodóház’ egyik fényes sarjadéka, országunk’ közremény-csillaga, nemzetünk’ tisztelete, bizalma, szeretetének osztatlan tárgya, ki halhatlan emlékű atyjának nemcsak erényeit öröklötte,de érdemdús éltének bölcs tapasz­talást is annyira magáéivá tette , miszerint azon felejthetlen jótevője Magyarországnak csak anyagilag halt meg, de erős szelleme a’ dicsőültnek él utódában, ’s megifjodott erővel mű­ködik e’ hon’ boldogitásán. Bizalommal tekintek végre ezen összes törvényhozás’ ér­demteljes tagjaira , legközelebb pedig ezen követi kar’ fényes testületére; mert az ország’ központosult értelmiségének, böl­­cseségének valamint egy részről a’ hon’ boldogságára vezérlő czélszerű utak és eszközök’ megválasztása bizonyosan sikerü­­lend, úgy más részről egyesek’ működései is ugyanazon ösz­­szes értelmiség által gyámolitva, hathatósan előmozdittatnak és könnyittetnek. És nem egyedül az egyediségek’ jelességében, de magok­nak a’ dolgoknak jelen kifejlődési állásában is sok van, mi a’ jelen országgyűlés’ szerencsés lefolyására ’s eredményteljes kimenetelére alapos reményeket nyújt. Ugyanis a’ közakarat és kívánság nemcsak a’ törvényhatósági gyűlésekben, de azo­kon kívül is majd minden napirenden levő tárgyak fölött nyi­latkozott, és a’ legkülönbözőbb vélemények’ hullámzatai közt hazafias örömmel vala tapasztalható azon egy és osztatlan ér­telem, azon tökéletes egyesülés, melly a’ végczélokra minde­nütt, de a’ főelvek és kiviteli eszközök’ irányában is igen sok tárgyra nézve az ország’ minden politicai szinü és nézetű la­kosai közt különbség nélkül fennáll és létezik. Nincs e’ honban , ki azon számos fogyatkozást és hiányt, mellyeknél fogva Magyarország olly sok tekintetben hátra­maradt, sajnos kebellel ne érezné; nincs, ki ősi intézményünk­­nek az újabb korhoz kellő időmu­tatását, tökéletesítését tagad­ná, és nem talál­tatik, nem mondom felekezet, de egyes sem, ki annyira elfogult volna, miszerint a’ veszteglés mellett min­den józan haladás ellen szót emelni merészeljen. Nincs ma­gyar, ki nemzetiségéhez, ősi alkotmányához mindenek fölött ne vonzódnék, és ki saját természetét annyira megtagadni ké­pes volna, miszerint ezen polgári kincseit bármi közjóllét’ el­éréséért feláldozni vagy csonkittatni kívánhatná. Sőt vala­mint az idegenajku lakosok közt helyet fog azon méltányos­ság’ érzete, miszerint az ország’ nyelvét sajátukká tenni köte­lesek; úgy általában alkotmányos intézményeink mikép’ töké­­lyesülnek , jótéteményeiket szélesb alapokon terjesztik, azon arányban növekszik irántunk a’ közhajlam és rokonszenv. — Nincs, ki egy részről azon kapcsolatnak, mellyel Magyaror­szág, alkotmányunk’ lényegében gyökerezett alaptörvényink s szerződésűiknél fogva, a’ birodalom’ tartományihoz csatol­ 336

Next