Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-11-21 / 988. szám
írnák meg ezt a’ mélt. főrendeknek, ’s ezen szenetben mondanék ki, hogy majd, az országos pénztár’ alakulásához és erejéhez képest, szólni fogunk azon országos intézetről. Elnök: Kérdi, elfogadják-e az indítványt? a’BR . igennel felelnek, azután a’ napló’ kérdésére térnek át. Szentkirályi. Szükségesnek látja az előzményeket megemlíteni. A’ kerületi rendek több szempontból sürgették a’ múlt országgyűlésen a’ naplót, az országgyűlési vitatások’ és törvények’ indokainak közzététele — nyilvánosság’ és a’ követek’ felelőssége’ szempontjából. Nyilvánosság’ tekintetében nem értek vele czélt, talán mert igen szélesen volt szerkesztve, de még a’ kiadásra vállalkozó sem akadt. Ezen helyzetben egy új eszme merült fel, a’ kerületi jegyzőkönyv’ eszméje, mellyben csupán a’ kérdések, szavazatok és határozatok írattak meg, ez aztán contrasignáltatott az elnök által. Ha tehát a’ rendek ez alkalommal is erre szorítkoznának, meg lehetne valakit a’ jegyzőkönyv’ vitelével bizni, ha pedig formális naplót akarnak, ezt szinte lehetne íratni. Tormásy (Békés): Olly időben élünk, mellyben a’ dolgokat szükség köztudomásra hozni. A’ köztudomásrahozás engedelmes hajlamokat gerjeszt, ’s neveli és tisztítja a’ közvéleményt. Erre sajtó kell, ’s a’ sajtónak szabadabb mozoghatása. Ebben egyetértés volt a’ rendek között, azonban különböztek a’ közlés’ módjai és eszközeire nézve. Némellyek a’ kerületi naplót sürgették azon indokból, mivel a’ tanácskozás ott fejüilt ki, a’ törvény ott érik meg; mások az országgyűlési hírlap mellett voltak. A’ napló kiadója nem akadt. A’ második inditványra nézve pedig tudnunk kell, hogy külön országgyűlési újság’ keletkezése azon időben volt szóban, midőn hírlapjaink beldolgainkról csak rövid közléseket hozhattak. Most a’ hírlapok bővebben tárgyalják beléletünket, nagyobb szabásokban történik dolgainknak köztudomásra hozatala, de ezen tárgyalás a’ censura’ egyoldalú ellenőrködése alatt áll. Küldőim sem a’ kerületi napló, sem az országgyűlési külön újság mellett nincsenek, ’s azt sürgetik, hogy mindaz, mi e’tanácskozási testületben mondatik, az ország’ minden hírlapjában szabadon mondathassák. Indítványom , hogy vagy felirjunk ő fölségéhez, vagy a’ közszeretetü nádort kérjük meg bizodalmasan, előlegesen is a’ hirlapoknak tágasb mozoghatása végett, csak annyit kívánok , hogy a’ különszinezetü lapokban , bár a’ tárgyalás a’ színezethez idomittatik is, az, a’ mit közölnek, igaz legyen. Azért kívánom megalkottatni a’ sajtótörvényeket , hogy büntetések mondassanak a’ kihágásokra nézve. Iktattassék e’ törvényekbe rendszer, mellynél fogva a’ közlés’ szabadsága az országgyűlés’ ellenőrködése alatt álljon.“ — Pest’ indítványához járul, egyébiránt a’ sajtószabadság’ kérdése több ágazatokra szakadván, fentartja magának a’ részletekbe-bocsátkozás’ alkalmával szólani. Sebestyén (Veszprém). A’ naplót impracticábilisnek tartja, ollyan jegyzőkönyv pedig, melly közre nem bocsáttatik, mindegy, akár legyen, akár nem. Abban a’ tanácskozások csak örök feledékenységbe tétetnek. Küldői országgyűlési újság’ létrehozására szavaznak , mellyben a’ tények minden rostálgatás nélkül állanának. Schnée (Heves): Általános sajtószabadságot kiván, e’ mellett küldői’ nevében sürgeti az országgyűlési újságot, az országgyűlés’ különös felügyelete alatt. Tolnay (Zala): Pest’ inditványát nem pártolja ; Békéséhez nem járulhat , mert ha a’ sajtó’ szabadabban mozoghatását felirások által szolgáljuk, beleereszkedünk a’ kormány’ censuralis jogának kérdésébe, melly jogot tőle megtagadunk. Mindig találkoztak ollyak, kik részint jámbor indulatból, részint sötétségből az emberi szellemnek szárnyát akarták szegni; sikerült is azt háttérbe nyomni. Sajnálandó dolog a’ nyilvánosságra nézve, a’ mennyiben a’ sajtó a’ státushelyek’ elrendezésének sarkköve, a’ közvéleménynek csatornája, ezen után bíráltatnak meg a’ polgár’hivatalos és magán-eljárásai, mert vannak vétkek és személyek, kikhez csak nyilvánosság’ útján lehet férni; kívánja, hogy törvényjavaslat dolgoztassák ki a’ sajtóügyben, mellőzésével a’ praeventiv rendszernek. Egyébiránt az országgyűlési újság mellett szavaz, a’ dolgok’ megrostálása nélkül felállítandóra. Balogh (Győr) Pest’ indítványához járul, de kívánja, hogy a’ mai ülés’ tanácskozásai se vesszenek el. Ha a’ rendek a’ sajtó’ szabadabb mozgását nem kivánnák, csak abban az esetben sürget országgyűlési újságot, a’ két háznak befolyása alatt. Somsidh (Baranya). Mióta minden törvény a’ kerületben indul meg, szükséges a’ tanácskozmánynak nyilvánosság elé hozása, nemcsak szükséges, de üdvös is a’ törvénybuvárokra nézve. Küldőim sem akarják a’ kerületi vitatásokat elveszni engedni, mint tolmácsait a’ törvényeknek,’s meg akarják az országos üléseket érteni. Azért az országgyűlési újság mellett szavazok, melly az országgyűlés’ felügyelése alatt álljon, még pedig küldőimtől meg vagyok bízva, hogy ez, ha költséggel is, létesittessék. Egyébiránt barátja vagyok a’ sajtó’ szabadabb mozoghatásának, ’s Békéssel egyetértve sajtótörvényeket óhajtok előleges vizsgálat nélkül. Sz e g e dy (Somogy): Kerületi naplót kiván, melly gyorsírók által eszközöltessék, ’s melly az országos naplók’ commentárja legyen ; sajtótörvényekre nézve Békéssel szavaz ? Kívánja a’ hírlapok’ szabadabb körben mozoghatása iránti felírást rögtön, a’ királyi előadásokra adandó felelettel, ő fölsége elébe terjesztetni. Just (Thurócz): Törvényhozó testületre nézve különösnek találom, hogy legkisebb hiteles oklevele se legyen. Ilyen oklevelet akartak a’BR. pótolni a’két napló által. A’ múlt országgyűlésen ez eszme még népszerű, de egyszersmind sikernélküli is volt, talán mert kellőleg nem szerkesztetett, talán egyéb okból. Ügyes gondolatnak látszik e’ munkát gyorsírókra bizni. Én gyakorlati oldalról fogom fel. Midőn az országos napló havonként 500 pftra rúg körűlbelől, a’ két napló —e’ roppant moles — legalább is 1000 pftba kerülne. Valljon küldőink beleegyeznek-e ezen költségbe ? Én a’jegyzőkönyvet pártolom, ennek vezetésére nehány követurat megkérhetnénk, írnokainknak itt hasznát vehetnék, miután dictaturával elfoglalva nincsenek.Az országgyűlési újság mellett lehetne plausibilis argumentumokat felhozni. Én anomáliát látok abban, hirlapokra szerezni szabadságot, mig a’ többi titeratura lánczolva marad. Nálunk a’ censura inkább provisorium, a’ mi e’ tekintetben a’ múlt országgyűlés’ végén történt, annak elején kell vala történnie. Ha felirunk, a’ kormány’ censuralis jogát ismerjük el. Kivánok kerületi választmányt kineveztetni, melly a’ sajtótörvényjavaslatot elkészítse. Hírlapjainkkal most egyelőre érjük be, de folyamodjunk a’ nádorhoz, hogy azok szabadabban mozoghassanak. Nekünk nincs forrásunk, hogy külön országgyűlési újságot teremthessünk. Bonis (Szabolcs): A’ jegyzőkönyvet pártolja. A’ napló bajos kivitelű, mivel olly bőven készül; czélja sem elérhető, mert nincs közönsége. Pestmegye’ indítványához járul, úgy, hogy a’ határozathoz, az izenet, vagy törvényjavaslat mindig mellététessék. Országgyűlési külön újságot kiván. Papszász (Bihar): A’ mai alkotmányos életben szükséges a’ nyilvánosság, midőn minden dolog mindenkit érdekel. Pártolja a’ sajtószabadságot, melly a’ szellemi élet’ legfőbb tényezője. Az előleges vizsgálati rendszer sem törvény , sem alkotmányunkkal nem egyezik. Óhajtja, hogy a’ hon tudja mi történik itt, azért minden eszközt örömmel ragad meg, melly nyilvánossághoz vezet. Küldői’ nézetei Zalához állanak legközelebb, szabad újságot, de előbb szabad sajtót. Ogy a y (Pozsony), Pesthez járul Szabolcs’ hozzáadásával. Küldői a’szabad sajtót kívánják,azonban ezen nem lehet röviden keresztülesni. Országgyűlési újság mellett szavaz, úgy azonban, hogy minden tanácskozás minden más politicai lapba is belejöhessen. Alkottassák rövid törv.czikkely előlegesen, mondják némellyek. 1843-ban már megkisérték e’ módot, akkor következése a’ lett, hogy a’ FORB-k nem fogadták el, azt mondván, hogy ez az általános sajtótörvényekhez tartozik. A’ felírást nem pártolja; kivánja a’ nádort megkéretni a’beszédek’ szabad közlése végett. Temesvári (Csongrád). Országgyűlési hirlapot kiván, pártolja Pestm. inditványát. Yidos (Vas): Pártolja a’ sajtószabadságot. Thuróczhoz járul, ’s kér e’ tárgyban kerületi választmányt kineveztetni. Kiván országgyűlési újságot is, vizsgálat nélkül, a’ bírálat a’ censura’ szagát viselné. Piukovich (Bács): Pesthez járul. Gr. Andrássy M. (Torna): Békés’ indítványának első részét pártolja t. i. a’ szabad saját, második részét nem látja sikeresnek, mivel különszinezetű újságok, különbözőkép’ közölvén a’ beszédeket, a’ követek közül talán sokan kivánnák azokat visszavonni; azonban ezt nem tartja veszteségnek, átgondolt és határozott elvet képviselő lapok mellett. Azon megyékhez járul, kik kivánják a’ sajtó’ szabadabb mozgását. Simon (Sopron): Nincs utasítása, de kerületi jegyzőkönyvet és országgyűlési újságot szorgalmaz. Tarnóczy (Nyitra): Békés’ indítványához hajlandó volnék állani, az országgyűlés soha sem ismerte el a’ censura’ jogszerűségét, ’s igy azon lépés által magunknak praejudicálnánk. Nem járulhatok ahhoz sem, hogy országgyűlési újság létesüljön; ez is censura alatt történnék, azon különbséggel, hogy a’ kormány’ censurája helyett a’ magunkét állítanók fel. Azon kérdésre: jegyzőkönyv-e vagy napló ? úgy vélekedem, hogy a’ jegyzőkönyvek ollyan corporatiokba valók, hol a’ végzések kötelező erővel bírnak; kerületi üléseinknek pedig nem végzések’ alkotása a’ feladata , de az eszmék’ kicserélése, tárgyalása ’s az elveknek kiegyenlítése. Czéljának sem felel meg, mert egy privát testületi könyvből eljárásunkat nem fogják megbírálhatni küldőink. Czélhoz a’ diárium vezet. Pázmándy (Komárom). Két külön tárgynak tartja a’ naplót és az üléseknek szabadon közölhetését. A’ napló’ létesítését nem akarja emettől felfüggeszteni, sem ez által amazt elüttetni nem szeretné. A’kerületi ülés szabadabb szerkezettel bírván, a’ törvények’ alakulásának minden fonalát kezünkbe adja, egyszersmind arra is vezet, hogy az országos ülés is e’ mintára alakíttassák. Azonban kerületi naplót a’ BR-k nem birtak létesíteni, azért léptek ama’ practicabilisabb térre, hol most Pestmegye’ indítványa áll. Tisztában van a’ jegyzőkönyv’ kérdésére nézve, mert az nem áll, hogy a’ kerületi üléseknek ne volnának kötelező végzett. Ha a’ rendek nem akarnának dolgozni, egy egyént kiván megbizatni, ki a’ kerületi jegyzőkönyvet röviden vigye, ’s minden hét’ végével az elnököknek megpecsétlés végett benyújtsa. Külön újságot nem kiván. A’ hírlapok’ szabadabb mozgása mellett szavaz. Ezáltal több országgyűlési hirlap léteznék. — Amannak létesítése gyakorlatiatlan, benne, mint a’ naplóban , szárazon kellene előadni a’ dolgot, ’s ki emésztene meg annyi szárazságot ? A’ szabad közlésre nézve ajánlott két mód körül, az izenetre nézve Thurócz’ aggodalmát osztja, mert bizony az izenetet a’ főrendek föl se terjesztenék. A’ nádort szólitsuk fel. Nevezzünk választmányt a’ sajtótörvényjavaslatra nézve, melly a’ Kisfaludy-társaság’ projectumát is megvizsgálja. Lóny a y (elnök): Jó lesz elválasztani a’ kérdéseket . Máramaros a’ kerületi naplót indítványozta. Károlyi (Pestváros). Szabad újság és szabad sajtó mellett szavaznak küldői. Elnök: Kerületi jegyzőkönyv tehát vagy napló? ’S ha jegyzőkönyv , mikép’ ? (Sokan : szavazzunk). Biró (Arad). Kijelenti, hogy ha bárki országgyűlési újságot akar kiadni, ne akadályoztassék. (Folyt. követk.) Rövid közlés. Nov. 16-ikán a’ KK. és RR. országos ülésében, melly 9 órakor kezdődvén, csak nehány perczig tartott, a’ k. k. előadások hirdettettek ki. A’ nov. 16-iki kerületi ülésben, mellynek részleteit közölni kezdtük ’s folytatni fogjuk , kerületi választmány határoztatott sajtótörvények’ kidolgozására, mellyhez a’ megyék kerületenként 2, összesen 8, ’s a’ városok 3 követet választanak. Egyébiránt külön szabad országgyűlési lap mellett is szenet fog készülni. A’ nov. 17-iki ker. ülésben, a’ sz. kir. városok állván elő követeléseikkel, általános rokonszenvre találtak, ’s kerületi választmány küldetett ki, melly a’ múlt orsz.gyűlési elődolgozatok ’s a’kir. k. előadások’ illető pontjának tekintetbevételével, a’ városok’ szavazatára nézve javaslatot dolgozzék ki, ’s igy a’ városi ügy’ mindenekfeletti előlegessége kimondatott. — A’ káptalanok is felléptek hasonló követeléssel, de sikeretlenül. Pótlékul közöljük a’ mélt. kir. személynök’ megnyitóbeszédét. Tek. Kir. és RR. Éltemnek egyik legnevezetesb pillanata ez, mellyben fels. urunk királyunk által kegyelmesen rámruházott minőségben a’ t. Kir. és RR. fényes gyülekezetében legelőször megjelenek. Hivatalom’, helyzetem’ számos és súlyos bajai elevenen ’s aggasztólag hatnak át, és csüggedve lépnék fel uj pályámra, ha az isteni gondviselés épen akkor, midőn kifejlődésünk’ korszakát érjük, olly jótékony fénypontokat nem tüntetne fel honunk vegén , mellyek valamint összes hazánkra áldás és üdv’ árasztását ígérik , úgy rám nézve is vigaszt és reményt nyújtanak a’ csüggedés ellen, bizalomra és erőre buzdítanak, lelkesítenek. Mindenek fölött pedig bizalmam’ rendületlen oszlopa, fels. urunk királyunknak hűséges magyar nemzete iránt folyton viseltető szeretetében ’s egyedül a’ hon’ alkotmányszerü boldogitására irányzott atyai gondoskodásában alapszik, melly kitünőbb jelekben, mint épen ez újabb időkben, soha nem nyilvánult , ’s melly magas fejedelmi czélzatok, nem lehet, hogy hálás viszhangra , hódoló elismerésre ne találjanak, nem lehet, hogy országgyűlési tárgyalásunkra üdvteljesen ne hassanak, és bő eredményre ne vezéreljenek. Bizalmam’, reményem’ főtámasza továbbá fenséges királyi helytartónk; a’ dicső uralkodóház’ egyik fényes sarjadéka, országunk’ közremény-csillaga, nemzetünk’ tisztelete, bizalma, szeretetének osztatlan tárgya, ki halhatlan emlékű atyjának nemcsak erényeit öröklötte,de érdemdús éltének bölcs tapasztalást is annyira magáéivá tette , miszerint azon felejthetlen jótevője Magyarországnak csak anyagilag halt meg, de erős szelleme a’ dicsőültnek él utódában, ’s megifjodott erővel működik e’ hon’ boldogitásán. Bizalommal tekintek végre ezen összes törvényhozás’ érdemteljes tagjaira , legközelebb pedig ezen követi kar’ fényes testületére; mert az ország’ központosult értelmiségének, bölcseségének valamint egy részről a’ hon’ boldogságára vezérlő czélszerű utak és eszközök’ megválasztása bizonyosan sikerülend, úgy más részről egyesek’ működései is ugyanazon öszszes értelmiség által gyámolitva, hathatósan előmozdittatnak és könnyittetnek. És nem egyedül az egyediségek’ jelességében, de magoknak a’ dolgoknak jelen kifejlődési állásában is sok van, mi a’ jelen országgyűlés’ szerencsés lefolyására ’s eredményteljes kimenetelére alapos reményeket nyújt. Ugyanis a’ közakarat és kívánság nemcsak a’ törvényhatósági gyűlésekben, de azokon kívül is majd minden napirenden levő tárgyak fölött nyilatkozott, és a’ legkülönbözőbb vélemények’ hullámzatai közt hazafias örömmel vala tapasztalható azon egy és osztatlan értelem, azon tökéletes egyesülés, melly a’ végczélokra mindenütt, de a’ főelvek és kiviteli eszközök’ irányában is igen sok tárgyra nézve az ország’ minden politicai szinü és nézetű lakosai közt különbség nélkül fennáll és létezik. Nincs e’ honban , ki azon számos fogyatkozást és hiányt, mellyeknél fogva Magyarország olly sok tekintetben hátramaradt, sajnos kebellel ne érezné; nincs, ki ősi intézményünknek az újabb korhoz kellő időmutatását, tökéletesítését tagadná, és nem találtatik, nem mondom felekezet, de egyes sem, ki annyira elfogult volna, miszerint a’ veszteglés mellett minden józan haladás ellen szót emelni merészeljen. Nincs magyar, ki nemzetiségéhez, ősi alkotmányához mindenek fölött ne vonzódnék, és ki saját természetét annyira megtagadni képes volna, miszerint ezen polgári kincseit bármi közjóllét’ eléréséért feláldozni vagy csonkittatni kívánhatná. Sőt valamint az idegenajku lakosok közt helyet fog azon méltányosság’ érzete, miszerint az ország’ nyelvét sajátukká tenni kötelesek; úgy általában alkotmányos intézményeink mikép’ tökélyesülnek , jótéteményeiket szélesb alapokon terjesztik, azon arányban növekszik irántunk a’ közhajlam és rokonszenv. — Nincs, ki egy részről azon kapcsolatnak, mellyel Magyarország, alkotmányunk’ lényegében gyökerezett alaptörvényink s szerződésűiknél fogva, a’ birodalom’ tartományihoz csatol 336