Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-24 / 8. szám
alatt felolvasztott a nemzeti őrseregről alkotott törvényczikkely is. Midőn a sajtóügyi törvényben a törvényhozás részéről a szabadságot szerfölött korlátoztatni látók , fájdalommal vettük a honvédelmi törvényben az újabb átalakulási mozgalmak másik vezérelve, a 15-ki forradalom egyik főiránya, a polgári egyenlőség figyelembe nem vételét. — E tárgyról azonban holnap. A napi kérdések legsürgetősbike most a felállított nemzetőrsereg elrendezése. Erre nézve Karlovszki hazánkfia következő inditványt közlött velünk. Mindenekelőtt az eddigi bejegyzésekből utcza-lajstromok készittesenek, mellyek szerint két vagy három szomszéd utczát egybefoglalva, az egy vidéken lakó 100 —120 emberből egy század képeztessék. Mert csak igy lehetséges, hogy az altisztek legénységekkel folytonos érintkezésben legyenek , s szükség esetében nyomban összedoboltathassanak. Az igy alakult századok névsora ki volna nyomandó, hogy ki ki tudja, hová tartozik. Illy módon mindenik század egy kijelölendő külön őrtanyára összehivatván, megválasztaná titkos szavazattal a maga tiszteit. Továbbá az egész hadgyalogságra, lovasságra és pattantyúsokra osztatván, minden egyéb elkülönítő osztályok, mint p. „a fekete sereg“ osztálynevezet szűnjenek meg. A javaslat egyéb része az eddigi intézkedések által már superálva lévén , mi csak azt tesszük hozzá, miszerint legelső teendő a jelenleg fennálló nemzetőrségre nézve, annak tüsténti felfegyverzése volna. E részben a pestvárosi közcsendi választmányból már több küldöttség ment át Budára a helytartótanácshoz. Ez eleinte kissé lassan ment.. A kapott fegyverekben sincs sok köszönet. A választmány tehát elhatározó, az iránt is a ministerelnököt megkeresni, hogy minden fegyvertárak felnyittassanak; addig is pedig aláírásüveket nyitott, hogy magánuton is, fegyverek szereztessenek. A nemzeti őrsereg elrendezésére s begyakorlására Kiss Károly nyugalmazott kapitány és Korponai János gránátos főhadnagy kérettek meg. Az elsőnek a helyi, tanácsi engedelem megadatottt; az utóbbi azonban, mint valóságos szolgálatban levő tiszt, hatóságától engedelmet nem nyert. Tegnap azonban Gál Sándor székely születésű katonatiszt polgártársunk jelenté, miszerint elbocsáttatását kikérvén, e szakmát magára vállalandja. Ez ajánlat örömmel fogadtatott, s a helyi, tanácsnak bejelentetett. Alkalmat veszünk itt figyelmeztetni a illetőket nevezett Gál Sándor polgártársunknak pár nap alatt megjelenendő következő munkájára : ,,A magyar nemzeti őr sereg beoktatási és gyakorlati szabályzata“. Olly mű, mellynek használhatósága felől szerzőjének a hadi irodalombani huzamos fáradozása kezeskedik. Törvényhatósági mozgalmak. Pestmegyének 1848-iki márt. 21-én tartott közgyűlésében hozott határozat: Pest megye közönsége az alkotmányos élet s abból kifolyó szabadság kifejlése s az országnak mind szellemi, mind anyagi érdekekbeni hátramaradása főakadálya és okául egy részről az eddig nem létezett független felelős ministérium hiányát tekintvén, más részről pedig az országgyűléseknek fennállt s eddig nem képviseleti alapra fektetett szerkezetét tartván; midőn a közelebbi események folytán látja, hogy az ország ügyeinek független kormányzására felelős ministérium alakítása rendeltetett, és midőn a követi kar nyilatkozatából arról is tudomással bír, miszerint az együtt ülő országgyűlés a törvényhozó hatalomnak képviseleti alapra fektetését azonnal elintézendő kérdésül tűzte ki: a hon felvirágzására ápolt reményeit a teljesedés pillanatához élni örömmel tapasztalja. Pest megye közönsége illy értelemben polgári köszönetet és bizalmat szavaz nádorispán ő C3. kir. főherczegségének a főleg erélyes közbevetése által kivivott nagyszerű eredményekért. — Bizalmat szavaz továbbá a már létező felelős gróf ministerelnök urnak,— s annak ismert alkotmányos elvei által előidézett ezen polgári bizalomban reményteljes várakozást táplál az iránt, hogy nemcsak az ország beligazgatására nézve járand el a közjó érdekében, hanem a külügyekre vonatkozókban is akként intézendi működését, mikép azt a nemzet becsülete s a már Európa-szerte diadalmaskodó elvek szentsége és nemzetek szabadságának szent ügye kívánja. — E megye közönsége reményt táplál ezek folytán ahhoz, hogy az uj felelős ministérium az ország függetlenségét minden más országokkali viszonyokban, — s minden az eddigi kormány által a nemzet befolyásán kivül tett kötések ellen teljesen biztositandja és fentartandja, — a franczia nemzetnek kivívott uj kormányrendszerét törvényesnek ismerendi, és bármelly nemzet által önjogi megszerzésére és biztosítására teendő törekvéseket durva erővel akadályozni nem engedendi, legkevésbbé engedendi pedig, hogy a magyar katonaság — mellyre a jelen belkörülmények közt a nemzetnek szüksége van, s melly ennélfogva mielőbb haza hozandó — más tartó-smányok kivívandó szabadságának elnyomására alacsony eset közül használtassák. Pestmegye közönsége bizalmat szavaz még az országgyűlési alsó táblának s igy saját követeinek is, s e bizalom alapján, felfogva a jelen rendkívüli körülményeknek rendkívüli intézkedéseket igénylő helyzetét, követeit felhatalmazza, hogy a kifejlődhető s előre nem is látható körülmények közt, ismert, és elég kezességet nyújtó elveik s jellemszilárdságuk és belátásuk szerint működjenek, s innen a teendőkre nézve ezentúl részletes utasítást ne várjanak. És minthogy a felelős ministérium felállításával az eddigi nemzetellenes kormány teljesen megszüntetett, s a helyett egy önálló nemzeti kormányzási rendszer alakíttatván, ez az alkotmányos élet kifejlődése ellenségéül nem tartathatik: a megye közönsége kijelenti: mikép követett az országgyűlésre történt küldetésük alkalmakor az ezelőtt fennállott kormány irányában tett eskü által kötelezetteknek egyáltalán nem tarthatja, s azért őket esküjök alól a felelős ministérium kormányzása irányában teljesen és végkép fölmenti, s eziránt őket értesíttetni rendeli. Egyébiránt az ez alkalommal fölmerült tanácskozások folytán következő megállapodások történtek : 1) Az országosan elfogadott képviselet alapján, a megye teremében a megyének minden lakosa tanácskozási és szavazati joggal bir. 2) A nemzeti őrségnek felszólítás és szabad hozzájárulás útján az egész megyében azonnali felálítása rendeltetik. — 3) E nemzetőrségnek alakítása és rendezése, nemkülönben a törvényes rend és csend föntartására figyeléssel Nyáry Pál rendes elnöklete és Patay József, Klauzál Gábor alelnöklete alatt, Ágoston J., Appel J., Bakos Ambrus, Balla Endre, Beniczky Ödön, Borsodi Endre, Csengery Antal, Csizmadia Mihály, Degre Alajos, Derra Anasztáz, Egressy Sámuel, Ensel Sándor, K. Eötvös József, Farkas János, Fejes János, Fényes Elek, Grósz őrnagy, Gyurkovics Máté, Hajnik Pál, Hajós Sándor, Halász Boldizsár, Jankovics György, Jókay Móricz, Ilkey Sándor, Irinyi József, Kecse Péter, Kendelényi Károly, Kacskovics Lajos, K. Kemény Zsigmond, Koleda András, Kaszelik András, Kiss László, Nádasi István, Nagy Lajos , Podmaniczky Ármin, Pergel Ferencz, Petőfi Sándor, Rottenbiller Leopold, Tanárky Gedeon, Tóth Gáspár, Valero Antal, Valheim János, Vahot Imre, Vörösmarty Mihály honpolgárok azon hozzáadással bízatnak meg, hogy mennyiben a körülmények a tagok szaporítását igényelnék, azt önmaguk eszközöljék. 4) A hon fővárosában lefolyt események s a létező jelen állapot is a nemzetőrség fölfegyverzését tevén kívánatossá : gróf miniszerelnök úr fölszólítandó az országbani fegyvertárak megnyittatására, s a fegyvereknek a hatóságilag működendő választmány felelőssége és kezelése alá adatására. 5) Az említett események és állapot az együttülő országgyűlésnek Pestre áttételét is sürgetőleg kívánván , gróf ministerelnök úr arra is felszólítandó, hogy mennyiben a törvényhozás által tárgyalásul kitűzött pontoknak törvényesítése legfölebb 14 napon túlhaladna, a törvényhozás áttétele azonnal eszközöltessék. 6) Gróf ministerelnök úr még arra is felszólítandó, miszerint a középületeknél eddig az ország függetlenségének és nemzetiségének lealacsonyító gúnyául alkalmazott ausztriai színeknek és császári jeleknek az ország három színével és czimerével fölcseréltetése eszközöltessék, felszólítandó .) Hogy az alkotmányos szabadság korlátai közt némeily megyékben történt eljárásokért kereset alá fogott honfiak a vádkereset alól felmentessenek. 8) A hatóságok és hivatalnokok irányában eddig használt hosszú czimezések s megszólítások megszüntetnek, s ezentúl a hatóságoknak és hivatalnokoknak a legrövidebb polgári és hivatali czimezés és megszólítás adassék. — A kir. ház tagjainak fennálló czime és megszólításának alakja azonban épségben hagyatik. Végre 9) E határozat hirlapok utján közönségesittetni határoztatott. — Jegyzetté Balla Endre, főjegyző. — Csanádból. Pár percre oszlott el közgyűlésünk. A nagyszámmal jelenlevő nép rendkívüli lelkesedéssel kisérte a közegyetértéssel hozott végzéseket. A pesti 12 pontot elfogadva, polgári bizalommal kérjük a királyt, hogy a törvényhozók által fölterjesztett törvényjavaslatokat szentesíteni siessen. Követeinket megerősítettük, fölhatalmazva egyszersmind, hogy a nemzet javára mindent tehessenek. De miután azt találjuk, hogy míg a hazában pártok voltak, egyik követünk Pozsonyi Ferenc, a pártnak képviselője lehetett, azonban nem arra való , hogy egy nemzet utasítással nem korlátolt nézeteit képviselje, s ámbár bizalmunkat nem bírja, ezúttal vissza nem hívjuk, de ha szavazata Rónai Jánoséval valamikor ellenkeznék, Rónai szavazata fog mindkettő helyett számíttatni. Ezen utasítást pedig az országgyűlés előtt felolvasandják. Rendkívüli bizottmány megyei teljes hatalommal ruháztatott föl a nép fölvilágosítására, a közcsendrei felügyeletre s nemzeti őrség fölállítására. Elnök Návay Tamás. E bizottmány ma a megye teremében ülést tartott a mindig többre összegyűlt nép jelenlétében. — Tagjai a megye által kinevezetteken kivül, a szó teljes értelmében egész nép által választott képviselők leendnek. — Később többet. — Dedinszky József. — Debreczenből írják. Márt. 18-án délelőtt tiz órakor a városi külső és belső tanács rendkívüli közgyűlést vala tartandó a követek tudósítása iránt, mellyet a bécsi és pozsonyi nagyérdekü események felől sebes postán küldöttek. Azonban a nép a városház udvarán és piastjcán még jóval elébb összegyűlt, s olvastató magának a pesti pontokat, mellyek a hírlapokkal megérkeztek. Megjelent azután a gyűlési teremben, s megbízottai által nyilvánító, miszerint a pesti pontokat és határozatokat kívánja a város részéről is elfogadtatni, s utasításba adatni; megtoldván azt még egy ponttal, melly szerint a királynak minden év egyik felében az országban leendő lakása törvény által kimondattassék. Bizodalmat nyilvánított az országgyűlés, bizodalmát az elöljáróság iránt. Nyilvánította, hogy az elöljáróság teendőibe avatkozni nem akar, de kívánja, hogy mind a közgyűlésekben, mind a tanácsülésekben , mint hallgató jelenlehessen. Kivánta, hogy a sajtó, a helytartótanácsi határozat értelmében ezennel felszabadíttassék, s a közbátorság és rend fentartására a polgári őrsereg nagyobb számra emeltessék. Mindezen kivonatok a közgyűlés részéről egyhangúlag elfogadtatván , a városnak kivilágítása elhatároztatott: Kossuth Lajos polgárrá választatott. Mire az ülés 12 óra tájban , a határozatok hitelesítése és kihirdetése után bevégeztetvén , a legkisebb kihágást is kerülő néptömeg, amint csendesen gyűlt vala össze, úgy csendesen eloszlott. Estve a kivilágítás megtörtént. Farkas Károly polgártársunknak , ki a nép kivánatinak mérsékelt formulázása által magának nem kis érdemet szerzett, több polgártársai fáklyás zenével tisztelkedtek. — A város egészen csendes és nyugodt. — Barsmegyében mart. 13-án tartatott követválasztás a lelépett követek helyett. Elválasztatott G a a Alajos fősz.biró és b. Mednyánszky László; olly férfiak , kik az ellenzék soraiban küzdöttek, kiknek hazafisága nem mart. 15-ke óta datáltatik. — KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Az ideig]. kormány mártius 12-én kelt rendeletében a testi büntetést, melly még a tengerészetnél életben volt, teljesen eltörölte. Minden polgári és adóssági ügyért bebörtönözöttek szabadon bocsáttattak. ANGLIA: A londoni mart. 12-ki esti lapok szerint London , Manchester, Glasgow és Edinburg városokban nem háborittatott meg ismét a csend. NÉMETORSZÁG. (Bajorország). München márt. 16-án, melly napra az országgyűlés egybehivatott, az ülések még nem nyittattak meg , mivel a mi ministérium még nem kész az előterjesztetni ígért törvényjavaslatokkal. Ikre terjedvén azonban , hogy Landsfeld grófnő , vagyis Lola Montez táncosnő, a király kedveltje , ismét visszatért Münchenbe , élénk népmozgalmak történtek. Nagyszámú nép ment a grófnő szállására és barátaihoz, de, bár az egész házat kikutatva, sehol sem találták meg. Még nem tudni bizonyosan, ha valljon csakugyan visszajött-e Lola Montez , avagy csak vakhír volt jelenléte. Esti hét órakor a rendőrségi épületet kezdte a nép ostromolni. Az ablakok mint bezúzattak ezen épületen. A bezárt kapuk feltörettek, s a nép minden nagyobb ellenállás nélkül behatott az épületbe. Az ablakokon temérdek iromány és könyv dobatott ki. A rendőrséghez vezető utczákon torlaszok emeltettek , s ekkér működésökben védelmet szereztek maguknak. Későbben katonaság nyomult elő, s a czélját elért nép eloszlott._ A badeni nagyherczeg a német szövetségi gyűlésen követévé Welcker Károlyt nevezé ki, s mellé Bassermann adatott. Ezen két kitűnő nevezetességű szabadelvű férfinak a szövetségi gyűlésen jelenléte Metternich herczeg korában lett volna még kívánatos. _ Baden nagyherczegségben több helyen köztársasági mozgalmak is vannak. S ha még tovább tart a halogatás, ha nem sietnek a népeket az alkotmányos monarchia mezején kielégíteni , bizonyosan tovább fog menni a nép kivonataiban. POROSZORSZÁG. Berlin. Márt. 13-án este forradalmi mozgalmak történtek a városban. A kirá lak előtt katonaság állíttatott fel; a népet vasasok siettek szétszórni; valami 20—30,000 ember gyűlt össze a vadaskertben, s a tömeg jóformán csak ekkor kezdett politikai jellemet fölvenni. Innen a kir. lakhoz indult a nép, s kiáltozta az ablakok alatt: szabadság! sajtószabadság! egyszersmind gúnyolta az ott levő katonaságot és kövekkel dobálta. A nép nem soká isszonyu tömegre növekedett, s a kir. lak előtti téren kívül ellepte az egész hars-utczat. Itt-ott katonaságra talált, mellyet széttaszigált. Lövések és láncsaszurások által néhány ember a nép közül megsebesittetett, mind e mellett a mozgalom még nem nyert teljesen komoly jellemet, mert a nép fegyvertelenül lévén, védeni alig, támadni pedig épen nem volt képes, 10 órakor nemileg csend ven. Bizonytalan hír szerint a porosz király elűzetett. Ha még az orosz czáron történnék valami, Európa meglehetősen meg lenne tisztázva. Eddig már még csak Porosz és Szászországban nincs Németországban teljes sajtószabadság. 253 Szerkeszti : Csengery Antal. Dunavízállás. Március 23 én reggel 8 órakor 8/ 1" 0" fölött.