Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-28 / 10. szám
Vsr árnap ÍO Martins 28. 1849 PESTI HÍRLAP Megjelenik e’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve1 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben.—Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 53.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ (azok részére t.„ kik e lapokra még ekkorig nem fizettek elő) a szabadsajtó napjától mart. 15-kétől kezdve, folyó 1848-ikévi december utójáig. Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 2-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr, Budapesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni Pesten a szabadsajtó-utczában (ezelőtt hatvani-utcza) Horváth-ház a kiadóhivatalban. Pozsony, márt. 23-án. A délelőtti kerületi ülésben Tarnóczy K. indítványa s törvényjavaslata az úrbéri megszüntetett magánirodalmi javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról, melly feletti tanácskozás csaknem egész délelőttöt kihúzta , képezé a tanácskozás tárgyát. Ezután a Soissch P. által kidolgozott ősiségi 1.javaslat következett, mellyet azonban a ministerelnöknek, hazánk jelen állapotában legmagasb érdekű nyilatkozata szakasztott félbe. Kihirdető az általa alakított első magyar felelős ministérium tagjainak neveit, úgymint: Elnök, tárcza nélkül: gr. Batthyány Lajos. Belügy: Szemere Bertalan. Ausztriávali viszonyok : hg Eszterházy Pál. Pénzügy: Kossuth Lajos. Hadügy : Mészáros Lázár, ezredes. Közlekedés : gr. Széchenyi István. Cultus 63 nevelés : b. Eötvös József. Földművelés és ipar: Klauzál Gábor. Igazságügy : Deák Ferencz. Mindezen nevek éljenekkel s lelkesüléssel fogadtatván , az ülés e fontos közlés után nem érezte magát olly állapotban, hogy tovább tanácskozhassék. A délutáni kerületi s országos rendi és főrendi ülésekben a ministérium hatáskörét rendező törvjavaslat iránt meglön az egyezés, és az ő felsége sanctiója alá maga a nádor főhg által vitetett fel. Úgy szinte a kármentesítési törvény iránt is a következő szerkezet szerint. Törvényjavaslat az úrbéri megszüntetett magánőri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról. Az úrbéri mindennemű tartozások t. törvénycikk által történt megszüntetése következésében rendeltetik : 1. §. Hogy az országgyűlésnek berekesztése után megszűnendő úrbéri javadalmak igazságszerinti megbecsültetését ő fölsége ministériuma lehető legrövidebb idő alatt eszközölje. 2. §. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szolgáland, melly abból az illető földesurakra valósággal háramlott — nem pedig azon teher, mellyet az, azt szolgáltató alattvalók viseltek. 3. §. A megbecsülésnek miképen leendő eszközlését az illető miniszer határozandja meg, a megbecsülendő évi haszon értéke huszszorozva teszi a kármentesitési tőkét. 4. §. A megbecsülés helyessége ellen teendő kifogásokat az igazságministérium által országkerületenként nevezendő négy és a kapcsolt részekben külön egy, öt-öt tagból álló és a státus által díjazandó választmány sommásan ítéli el. 5. §. Az ekkér meghatározandó becsérték fejében a ministérium az illető birtokosoknak haladéktalanul státuskötelezvényeket ad. A kötelezvények kifizetésére a kincstári fekvő javak köttetnek le, s a ministérium felhatalmaztatik ezek alapján kölcsön eszközlésére, vagy az említett javaknak részletenkénti eladására 6. §. Az állomány az ekkér biztosított tartozásnak kifizetését ezennel lekötelezi, s azt valóságos státusadósságnak elismeri. 7. §. Ezen státusadósságnak mikép leendő kamatozása és törlesztése iránt a ministérium a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot teend, melly is felőle végkép határozand. 8. §. E törvényrendelet ezen státusadósság minden kötelezvényébe szorul szóra beleiktatandó. A sajtótörvényben tetemes módosítások létettek. Az ősiség teljes eltörlésének elve kimondatván, az ősiségi kérdést magukban foglaló'perek folytatása felfüggesztetik, s a ministérium codex civilis kidolgozására utasíttatik. Deák F., mint Zala követe, foglalt a táblánál helyet. A törvényjavaslatok egész halmazát fogjuk a holnapi küldeménynyel közölni. Részletei a márt. 20-iki kerületi ülésnek. Rengey F., Szeged követe , Szeged városa nevében forró köszönetet szavaz a táblának, az „országgyűlési teendőink“ czimet viselő felírásért. Egyszersmind a törvény előtti a vallásos egyenlőséget még ez országgyűlésen törvénybe iktattatni kéri. Ugyanezen indítvány a budapesti petitió pontjai közt foglaltatván, míg a petitionális választmánynak ez utóbbi iránti véleménye fölvételnek, függőben hagyatott. Az országgyűlés évenkénti üléseiről szóló (Szemere B. által kidolgozott) törvényjavaslat 4. §-sa után Kende Zs. figyelmezteti a táblát, hogy az országgyűlés feloszlatásáról nincs a törvényjavaslatban rendelkezés. Kossuth L. szükségesnek tartja, hogy, ha a ministérium azon véleményben van, miként az országgyűlés által nem támogattatván, egy összehívandó másik országgyűlés által támogattatni fogna, azon joga meglegyen, miszerint a népre hivatkozhassék, s az országgyűlést feloszlathassa, mert csak így tartathatik fel a szükséges harmónia a közvélemény és törvényhozás közt. Ha a ministérium másodszor is akarna illyesmit ismételni, kétségkívül revolutiót idézne elő; a joggal visszaélés gátját tehát ebben találja. — Még többen is szólván a tárgyhoz, s a kormány feloszlatási jogát korlátolni és a nemzetet visszaélések ellen biztosítni kívánván, végre abban jön megállapodás, hogy a 4. § után két ujt iktattassék be, mik szerint ő felségének joga legyen ugyan az országgyűlést időközben is feloszlatni és követválasztást rendelni, de ez esetben az újabb országgyűlést 3 hónap alatt tartozzék összehívni, s az évi ülést a számadások megvizsgálása s költségvetés iránti határozás előtt fel ne oszlathassa. — Még csak a 6. (most 8.) §-nál létezett változás és pótlás, miszerint a követtábla jegyzőinek száma, melly 9-re volt határozva, meg nem határoztatik, s arról létezik rendelkezés ,hogy az első évenkénti ülésben korelnök vigye az elnökséget. Még az évenkénti országgyűlés feletti tanácskozás közben a ministerelnök szólalt fel, bemutatván a hitelintézet iránti, frisen nyomatott törvényjavaslatot, s kérvén annak tanácskozás alá vételét. Kétségtelen, úgymond, hogy az úrbéri viszonyok rögtön meg fognak szüntetni, mire múlhatlan szükség van; de tagadhatlan az is, hogy ezáltal a nemesi birtokot súlyos csapás éri, melly kétszeresen lenne súlyossá az által, ha azon erő , mellyet a földművelő innét merített, rögtön megszüntettetvén, uj forrás nem nyittatnék, mellyből a földbirtokos, erőt s művelési képességet meríthessen. És e csapás főkép magyar fajunkat fogja érni; kötelességének tartja tehát olly inditványnyal lépni elő, melly e bajnak ártalmait kiengesztelje, s ez egy hypothéca-bank rögtön felállítása, melly azon elvre van alapítva, hogy a kik az úrbéri viszonyok megszüntetése által kárt szenvednek, ennek erejéig menő összeget illő kamat mellett kaphassanak, melly csak akkor legyen viszszafizetendő, ha a státus által ígért kármentesítés valósággá lesz. A törvényjavaslat helyesléssel fogadtatván, nem sokára tanácskozás alá vétetett. Az 1. §-nál, melly a ministériumot oda utasította, hogy a hitelintézetet a múlt 1844-iki országgyűlés által készített törvényjavaslat nyomán is állítsa fel. Lényay M. nem tartá helyesnek az 1844-re hivatkozást, mert az akkori s mostani viszonyok egészen különböznek, s a ministérium, az életbeléptetésnél, azt fogná észrevehetni, hogy jobb lesz az intézetet más alapra fektetni. Egész általánosságban kíván tehát maradni, mert jelen zavart viszonyok közt nincs financier, ki meg tudná mondani, micsoda alapra kell az intézetet biztosan állítani. — Ezt Bónis, Babarczy s többen is pártolván, s a szerkezet mellett Kossuth L. által azon felvilágosítás hozatván fel, hogy az a ministériumra nézve nem kötelező , s csupán azon tekintetből létetett igy , mert a két tábla közti egyezkedést könnyíti, ha valamelly már fennállóra, vagy elfogadott elvre történik hivatkozás, — az 1. §. említett záradéka csakugyan kihagyatott. A 3-ik §-ban a hitelintézet tartaléktőkéje megalapítására 500 ezer forint rendeltetvén, Kende Zs. ezt kevesli. — Pázmándy D. tekintetbe kell venni azon elveket, mikre a hypothéka-bankok olly országokban, honnét a terv átvétetett , alapítva vannak. A hypothéka-bankot jegybankkal összekötni, s amannak nyerészkedni nem szabad. Mert alapja nem letett arany és ezüst, hanem föld, mellyel a jegyeket rögtön beváltani nem lehet. S ezért a hitellevelek olly magas keretre soha sem rúgnak, mint a jegybank-papirosok, de ellenben annyira le nem esnek, mert biztosabb alapon nyugosznak. Az 500 ezer ftát csak úgy tartaná elégnek a tartaléktőke megalapítására, ha az intézet az úrbéri állapotokkal összeköttetésben nem volna, de így e czélra legalább 2 milliót tart szükségesnek, hogy az intézet az első rohamot kiállhassa. A ministerelnök ennél üdvösebb indítványt nem tehetett, mert ezen bank a kamatokat mérsékelt lábra szállítja, s az elterjedt uzsoráskodást ellensúlyozza. De ha így marad , amint van , általa a bajon segítve nem lesz. A 4-dik §. szerint ugyanis azon birtokosok, kiknek kevés allodiális birtokuk van, elegendő biztosítékot nem nyújthatván , a banktól kölcsönt nem kaphatnának. Szükségesnek tartja tehát, hogy kölcsönbiztosítási alapul az allodiális birtokon kívül a felszabadult úrbéri telkek is, egy-egy 100 pont erejéig , felvétessenek , mert csak így lesz a tábla azon határozata, miszerint az úrbéri tartozások megszüntetéséért járó kárpótlás, a nemzet becsületével garantíroztatik, sikeresen biztosítva. — Kossuth L. Szívesen járul mindenhez, ami a tetemes áldozatokat hozott nemesség könnyítésére czélszerűen szolgál, anélkül, hogy a hitelintézet sikerét s fennállását kompromittálná. Ha 100 károsított közül 90-en segíthetünk, csupán azért, hogy a többi 10-ről is gondoskodva legyen, a 90-ről a gondoskodás alapjait megrendíteni nem lehet. — Onnét indul hát ki, hogy minél többnek helyzete legyen könnyítve , s kevesek miatt a többség ne szenvedjen, s a szerkezetet pártolja. Szathmár követének megfelelt már Kom. követe ; ha a hypothékabank jegybankkal kapcsoltatnék össze, ez által hitelében vesztene , mert ez utóbbinak hitele, ha a jegyek kibocsátásában mértéket nem tart, minden uj jegykibocsátás által csökken, sőt ha a kibocsátásban renden túl nem megy is, ki van téve a rögtöni megrohanásnak; ellenben a hitelbanknál a papírok kibocsátása nemcsak nem csökkenti a biztosságot, sőt emeli, mert minden új papír új hypothekális biztosság szerzésére mutat. Ha a bank tisztán csak hypothékán alapul, nem kell tartani, hogy készpénzt kívánjanak tőle, mellynek agrója nincs, minden ember örömestebb fogadván el a papírokat, miknek kelete emelkedhetik. Arra, hogy tartaléktőke alapítására 2 millió vétessék fel, nem akarná kötelezni a ministériumot; elég, ha erre neki csak engedelem adatik; tartaléknak igen valószínűleg elég lesz annyi, mennyi a törvényjavaslatban emlittetik, miután a tőke bizonyos ideig fel nem mondható, s a hitelező örömest fogad el pénz helyett papirt, melly a fizetésnek currens médiuma. — A komáromi indítványt, hogy t. i. az úrbéri felszabadult telkek is biztosítási alapul vétessenek , ő is óhajtaná, de nem tartja lehetségesnek először a bank érdekében, másodszor a birtokosokéban. A bank érdekében nem, mert noha szóló hiszi, hogy az első magyar kormány az adott nemzeti becületszónak beváltásához lételét fogja kötni, lehet mégis ember, ki aggódik , s ha az úrbéri telkek is hypothékául vétetnének, következése az lehetne, hogy a legjobb hypothékával fedezett papírok hitele is csökkenne; mihelyt pedig ezen papirok örömestebb nem fogadtatnak, mint a készpénz , azonnal roszul állana a dolog, s végtelen összegekre lenne szükség. — De a birtokosok érdekében sem. Mert ha ez alkalommal valamelly minimum, p. o. 100 ft kimondatnék, psychologiai kényszerűség fekszik abban, hogy azt evaluatió útján magasbra emelni nem lehetene többé. — Lényeg M. A törvényjavaslat czímét „földbírtoki hitelintézetről“ szólóvá kívánja változtatni, a tartaléktőkét kevesli, s legalább 1 milliót kíván, melly 30 milliónak félévi kamatját fedezze. Az úrbéri minimumot megelőzve kimondani nem szeretné. — Paczolay. A tartalék-öszszegre nézve helyesli a szerkezetet, a komáromi indítványt pedig szükségesnek tartja, mert ha az úrbéri birtok kizáratnék, ez által az mondatnék ki, hogy az adott nemzeti becsületszónek nincs szilárd alapja. Szemere. Az 500 ezer forintot tartaléktőkéül elégli, az már 20 milliónak félévi kamatát képezi, s nem képzelhető , hogy senki sem fogna kamatot fizetni, pedig a tartalék csak a kimaradó kamatok fedezésére való. 2 milliónyi nagy összeget kamat nélkül beveztetni kár volna, pedig a tartalékösszeg kamat nélkül fog heverni. — A 3-ik §. tehát megmaradt. A 4-ik §-ra Szentkirályi M. uj, szabatosb szerkezetet javaslott, mellyel is fogadtatott. — Ez alkalommal, szó lévén a birtokosok kármentesítéséről, ismét megújult az 53