Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-07-15 / 108. szám
Szombat Megjohnik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással borit, nélk. 6 frt 30 kr., a' kiadóhivatalból elhordva fi ft, postán borítékban hetenként2-szer küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pesten, szabadsajtő-utczai szabadsajtóudvarban 583. sz. a. a' kiadóhivatalban, egyebütt mint^» kÖWV'V-cd] V Y&WA 1D§, PESTI HÍRLAP Julius ix 1848. den k. postahivatalnil."— Az austr. birodalomba 's egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a* megrendelés csak »' bécsi C3. főposta—hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pengő kr számittatik. Hivatalos rovat. Hivatalos rendeletek, kinevezések és értesítések. A vallás- és közoktatásügyi miniszer 1. 8-káról minden hitfelekezetek főpásztoraihoz egy körlevelet bocsátott, felhívó. őket, hogy kerületeikben az új állapotróli igazi felvilágosítást minden lehető módon terjeszszék; hogy soha meg ne szűnjenek a népet a testvériség, rend és béke szent igéire oktatni, hogy a felelős kormány rendeleteit a lelkészek által alkalmilag a szószékből is hirdettessék, és a nép felfogásához mért magyarázatokkal kisérjék stb. — Ugyancsak a v. és közokt. minister f. hó 10-től a helvét és ágostai hitűek egyházkerületeinek tudtokra adja , miszerint az országgyűlésnek rögtöni egybehivatása, Erdélynek Magyarhonnali egyesülése miatt, az értekezlet határidejét megtartani nem lehetvén, most azt elhalasztja, s ugyancsak Budapesten sept. 1-én rendeli megtartatni. — A hadügyminiszer előterjesztésére ő fönsége a nádor és kir. helytartó, hadbiztosi tanácsossá Pétery Mátyás eddig hadseregi biztost nevezte ki. — A hadügyminister f. h. 9-től rendeli, hogy a nemzetőrség kimozdítása alkalmával, a gazdatiszteket illetőleg a fölváltás elve szintúgy, mint a hivatalnokoknál is megtartassák. — Baldacci a ministerelnök jóváhagyásával rendeli , hogy a nemzetőri gyalogsági zászlónak tudja nemzeti három Szinű, fehér szegekkel kiverve, egy öl és négy 1. hosszú legyen. Felső végén egy lándzsa alakú 6' hosszú fehér fémhegy, ennek egyik oldalán honi czimer, a másikon V. F. bevésve. — Lobogója: fehér selyem kelme, szegélylyel együtt hossza 5 1. 8" szélessége a rudasdi 4 1. jobboldalán Magyarország, balon a megye czimere Három oldalán levő szegélye 6 hüvelyknyi széles ón nemzeti színekkel háromszinü darabokra osztva, körülfestett. Tokja: fekete viaszkos vászon, reá fehér betűkkel a zászlóalj neve és száma ! A lovasságnál a rudja : 7 1. 3 hüvelyk hosszú, egyébiránt olyan mint a gyalogoké, rajta közepében egy lábnyi vasrudacska futó karikával. Lobogója mint a gyalogoké, hossza egyébiránt 2' 4//, szélessége szinte 2' 4''. Czimer mint a gyalogokénál. Szegélye 3 hüvelyk széles. Tokja szinte mint a gyalogoké. — A n.-szebeni főhadi kormány juh -ről jelent a hadügyminiszernek , hogy az illető székely és oláh zászlóaljak már a parancsot megkapták a szegedi táborba indulni. — A hadügyminiszer hirdeti , hogy Békefy őrnagy a felállítandó álgyutelepekhez szükséges lovak bevásárlását folytatja Székesfejérváron f. h. 12 , 22. és 23 án; Győrött 17 , 18. és 19 én; Pesten 28., 29. és 30-án; Tolnán augusztus 3., 4. és 5-én stb. — Baldacci a nemzetőrségi zászlóaljakhoz s lovas osztályokhoz kinevezett őrnagyokat é a segédtiszteket felszólítja , hogy amennyiben köztök találkoznának, kik, függetlenebb és vagyonosabb állásuknál fogva, egész fizetésükről vagy annak egy részéről az állodalom javára lemondanának , vagy a lótakarmány-járulékot nélkülözhetik, vagy végre saját házuk lévén, az állodalomtól szállást nem követelnek. Írásban» ajánlkozásokat nyilvánítsák, melly tekintetben készek az állodalom terhein ha nem is mindenkorra, legalább egy bizonyos időre könnyíteni. — A magyar nemzeti őrseregnek kötelező szabályait az országos nemzetőrségi tanácstól kiadva, 12 pkr. kaphatni lehet Budapesten , Gerbel Károly udvari könyvárusnál és általa minden hiteles könyvárusnál a vidéken. Ezen munka 8 nap múlva német nyelvre fordítva is megjelenend, szimannyi árért s ugyanazon helyeken kapható. Vattamaux Józs. mármarosi kincs, igazgatósági előadó ülnök, saját kérelmére nyugalmaztatok — Báró Lo Presti Lajos vezér, egy önkénytes lovas őrcsapat kiállítására és az ellenség elleni vezetésére, a kir. helytartótól nyert felhatalmazás nyomán, egy lelkes felszólításban felhívja a hon nevében mindazokat, kik őt követni szándékoznak, hogy ebbeli határozatukat minél előbb jelentsék be — bérmentes levelekben — a honvédelmi főparancsnokság hivatalában , ily formán : ,,Alól irt kötelezem magamat aug. 4-én Pesten vagy aug 6. Aradon, személyemben vagy annyi fogadott emberrel szabály szerint föl fegyverkezve megjelenni. Aláírva és a lakhely kitétele. II. Fölvétel szabá ly ai. a) Az egész csapat tulajdon költségén fegyverzi, ruházza és élelmezi magát a szolgálat egész ideje alatt, b) Közzépszámitás szerint egy ember lótartással kerül naponként 400 kr. legfelebb 1 p.ft. c) Az ellenség előtt alávetik magukat abadi törvényeknek, d) Alárendeltségre nézve a mozgó nemzzetőrségi szabályok szolgálnak zsinórmértékül, e) 10 napi előre bejelentés nélkül senki a csapatot el nem hagyhatja. f) A kitett helyeken személyesen tartozik mindenki megjelenni. II. Fegyverzet. Dupla puska, ha lehet bukott csövű; két dupla pisztoly, ellátva golyóöntővel; a kardövón megerősitett 60 töltésre tárcza; szúrásra és vágásra alkalmas , jó kard. III. Ruházat: 1) Egyszerű fekete csákó, egyenes tollal, nemzeti rózsával, V. F. s alól M. N. belükkel; 2) sötét zöld hunzár-mente, sötét cinober-vörös mellény, öt rendű laskórral. 3) Sötét zöld vörös , zsinóros, belső felében fekete f bőrrel áthúzott magyar nadrág, 4) hosszú, vörös zsinórral be- iszegett csizma, rövid vas sarkantyúval, 5) hamuszinüi lovas lepeny, ujjakkal ellátva. — Akik magokkal embereket is hoznak, azoknak is jól felfegyverkezve kell lenniük ; egyenruhájuk azonban ezeknek egyszerűbb lehet.—Jól betanitott, tüzet megszokott lovak, IS1/* maroknál nem nagyobb, de 14 V4 maroknál sem kisebbek. Lószerszám, mint a rendes katonaságnál, a takaró veres, nemzed szinü szegélylyel és M. N. V. F. betűkkel. Lószerszámot kész fizetés melett a kir. öltönyszállitó bizottmánynál b. Balducci úr utalványára készen lehet kapni. — Már 30 nemeskeblü bajnok áll eddig készen. Mess hivatalos rész. Pest, jul. 14 én. Az oláhok csak a legutóbbi időkben kezdettek életre ébredni, de sajátos modorban: a helyett tudniillik , hogy falusi iskolákat állítnának, vagy ahol ezeket mások állitni szándékoztak, avval ne ellenkeznének, vagy bármi egyebet tennének, az oláhok kiművelésére s értelmi kifejtésére; — azon rögeszménél állapodtak meg, hogy ők a volt Erdélyben negyedik nemzet legyenek. Nyelvüket mivelni, mindig hatalmukban állott; a többi úrbéreseknél legkevébbé sem voltak jobban elnyomatva ; felvergődhettek a legmagasb hivatalokra , kormányszéki tanácsosokat láttunk oláhokat, sőt Nopcsa Vasziliának, ki maga főispán volt, testvére Alexa korlátnok volt; ■— az újabb törvények minden oláhot, annyi szabadsággal ruháztak föl, mennyivel mi magyarok sohasem bírtunk azelőtt; számukra a testvériség, egyenlőség törvény előtt úgy kimondatott, mint minden más honpolgárra ; jobbágyokból birtokosok lettek, s igy pláhniku szabad polgárai Magyarhonnak. — S mégis e pillanatig áll azon gyermekes entétment: 4-ik nemzet lenni. Mondtuk már egy helyt, hogy azok, kik az oláh mozgalmak élén állnak, igen jól tudják, mit akarnak , de azt is tudják, hogy óhajtásaikban igazság nincsen, s azért nyíltan, egészen nyíltan még ki nem álltak a síkra. Denque, mikép valami egykori táblabíró mondaná: 4-ik nálió akarnak lenni. Más szavakkal azt akarják, hogy a volt Erdély, Oláh, vagyis új stylben Románország legyen. Álmodnak oláh ministériumról, oláh diplomaticai nyelvről, territoriális cseréről és isten tudja, még miről. De jól megjegyezzük, nem az oláhság, hanem az oláhság nehány bujtogatói, kik a magyarok s később a szászok kiirtásától legkisebbé sem irtóznának. Amint tudva van , az oláhság vezetői ábrándjaikban még itt sem állnak meg, hanem a régi Dacia helyreállításáról álmodoznak. A dolog csekélység!-------s mindössze annyiból áll: tőlünk, a töröktől s a muszkától, mind azt visszafoglalni, a mi a régi Daciához tartozott. — Az oláhok, dák , vlák és bissénusoktól erednek; már a dák nép vegyitett faj volt; a római eredet, mellyel az oláhok annyira szeretnek coquettirozni, csak olly szép mese, mint az, hogy Mátyás király oláh volt. A dologból annyi igaz , hogy a rómaiak, mint akkor tájban leghatalmabb értelmileg legkifejlettebb nép, azon olvasztó erővel birtak, mellynek következtében a római felsőség s római iga forgácsai mindenütt hevernek, hová e világtörténeti hatalom lábát tette. Szintolly jogon , mint az oláhság követeli a rómaiaktól, követelhetné azt a régi Ibéria, Hispánia, a két Gallia s Brittania mostani népessége. A meghódított oláhok bámllatlan nyelveket, elferdített római szavak halmazával töltötték meg ,ebből áll az egész rokonság; egyébiránt D ciát előbb a gothok s azok előtt velünk magyarokkal rokon seytha fajok lakták II rodot szerint. E kis kitérésre azért vevénk magunknak szabadságot, hogy azon unalmas római eredetteli coquettirozásnak tökéletes alaptalanságára figyelmeztessük oláh polgártársainkat , egyszersmind egy szerény kérdést tehessünk hozzájok . Nem leendő e saját érdekükben okosabb és czélszerübb, annyi századok óta, egy són, egy kenyeren velünk s egy kék födele alatt szép honi egünknek, velünk is úgy összeolvadni, mint egykor hóditóikkal, a rabszolgaság igája alatt, nem vonakodtak összeolvadni, még pedig annyira, hogy kétezer év múlva azoktól eredetieknek mondják magukat, kik őket lánczokkal terhelték. — És nem lenne talán még most is megfoghatóbb a rokonszenv irántunk, kik testvéri kezet nyújtunk nekik , s minden jogainkban osztozva velők, azt tesszük, mit a római nép sohasem tett. De mi nem vagyunk követelők, mi nem kényszerítjük sem nevünket, sem nyelvünket másra — mi csak becsületes együtt-tartást óhajtunk. Amint látjuk, az oláh nemzetiségi kérdés igen tág határra számit, illy álmokkal szemközt, a békés feladás egyedül úgy lehetséges, ha az álmokat s hiú fellegvárakat lehiggasztván , képesek leendőnk honunk oláhajku polgárainak értelmeséteit, közvetlen érdekükre visszavezetni. Ez pedig egyéb nem lehet, mint békés összetartás velünk. Taglalják s elemezzék az oláhok ábrándos terveiket és reményeiket, s tapasztalni fogják, mikép mindeddig, a mit tettek s amit követelnek, az elérhető!; kockáztatja az örökké elérhetlenért. Az oláhság nagyszámú, miveltségre nagy képességgel bir, a faj szép és tekintélyes ; az oláh súlyos időkben sok vitézséget tanúsított; nekünk az oláhság rokonszenves együt tartása tiszta nyereség, mi ezt sohasem tagadtuk. Ellenben alig ismerünk nyomorubb , következetlenebb ss grávább ellenséget, mint azon a nevetségesen csekély számú bujtogatókat, kik a magokban jámbor s kihágásokra nem sok kedvet mutató oláhságot olly eszmékkel izgatják fel, mellyekről azoknak legtávolabb sejtelmük sincsen. Azért az oláh elemmeli kibékülést sohasem trtottuk nehéz feladatnak; hét, nyolcz ember rakonczátlanságát megakadályozni, s őket tökéletesen ártalmatlanokká tenni, megoldja a kérdést. — Jósika Miklós, ORSZÁGGYŰLÉS. Julius 13 hibán d. e. 10 órakor a képviselőház zajok és rendetlen ülésében a ház rendszabályainak tárgyalása volt napirenden. — Előbb azonban a tegnapi jegyzőkönyvet olvasá fel Záborszky Alajos, a ház egyik jegyzője, Irányi Dániel pedig, mint a köretigazolási választmány tollvivője, jelentést tett az újabban igazolt képviselők iránt. Ezek következők : Pap Zsigmond Rővárvidékről; Kemény Dénes és Szoboszlai György Gyulafehérvárról; Topper Antal Kolozsvárról; Tóth Lörincz R. Komáromból; Nagy Károly Székvárosról. A választmány elfogadó véleménye a ház által is helyeseltetek. Ellenben Aidinger Pál pécsi képviselőnek választása megsemisittetett. — Az elnökség bemutatta s az igazoló választmánynak átadta Vörösmarty Mihály, Demeter Ferencz és Fehér János (ez utóbbiak erdélyiek) megbízóleveleit. Az elsőnek, kedvelt nemzeti költőnknek, neve kitörő ellennel üdvözölhetett. Most a ház a napirendre, azaz : a rendszabályok tárgyalására akart áttérni, de ebben Madarász Lászlónak és Zsembery Imrének a ministériumhoz intézett interpellátiói által gátoltatott. — Madarász L, kiből — mint maga mondá — a veszély nagyszerűsége szól, felhívja az országlászatot (milly gyönyörű szó!) hogy miután az országgyűlés kitűzött napja óta 12 s annak valódi megnyitása óta is 8 nap telt el, s ekkorig semmi lényeges sem történt; adja elő tervét, miszerint a hont megvédeni akarja, s tűzze ki legalább a napot mellyen e terv tanácskozása ingétetni, mellyet azóló előbb kinyomatni s szétosztatni kíván. Deák F. igazságügyminiszer kijelenté, hogy mihelyt a rendszabályok átvizsgálásával s a válaozfelírattal kész leend a ház, azonnal meg fog történni szóló kívánsága. — E után Zsembery Imre honti képviselő lépett a szószékre, interpellátióját a hadugyrandszerhez intézve, s a keringő agtgodisma a hírekre hivatkozva. A 200 ezer katona meg van ugyan ajánlva, de még sarlót tart kezében , az érkező hirek pedig naponta aggasztóbbak. A hadügyminiszer felszóltatott ugyan már Patay J. képviselő által, de mindeddg nem nyilatkozott. Ezúton elégületlenégét fejezte ki szóló az ekkorig történtekkel. Lelkesedése ég volna, de ha ezen lelkesült sereg ellenség elébe nem vezettetik, kedves lelkesedése elalszik. Kívánja, hogy a hadministor világosítja fel e tárgyat, s a ház mondja ki határozatát, valljon tetszik e neki az eddig feletett rendszer, vagy inkább megtámadó rendszert akar. (Morgás.) Sábadokkal fegyverszüneteket kötni, alkudozni nem kell, aokat meg kiál támadni. (Kiáltás : napirendre!) — Ha önök a napirendet akarják, am legyen, ha gondolják meg, hogy a nép, midől olly roppant hatalmat adó önök kezeibe, minél fogva dictátort is tehetnek, egyszersmind kötelességet is rakott önök vállaira. Deák Ferencz: Az ami jelenleg történik, világos példa, hogy mennyire baj, ha a háznak szabályai nincsenek. — Szabályozott háznál ez nem történhetett volna. Nem pedig azért, mert szabályozott háznál mindenki tudja, hogy ugyanazon minister, kinek a comiteban is legtöbb dolga van — mert az ad ess-ben is legfőbb rész a katonakiálltás — ugyanekkor felvilágosításokat nem adhat Egyébiránt, ha alapszabályok volnának , azt is minden ember tudná, miként természetes, hogy midőn valaki valamiről felvilágosítást kér, mindaddig azon ügyben függessze fel ítéletét, mert előre nem tudja, miként fog megtörténni a felvilágosítás, s ne fakadjon ki ugyan az ellen, míg a körülményeket nem ismeri. Ezért ismételve sürgetem , állapítsuk meg mindenekelőtt a ház szabályait, hogy tudhassa mindenki, micsoda köre, formája van az interpellativális jognak, s mennyire köteles a minitórium nyilt ház előtt felelni. Mert épen ezen tárgyak ollyanok, mellyekre nézve legnevetségesebb politikai eljárássá válnék az, ha azokban mindm különbség nélkül a legkisebb körülmény is, s midőn hadi intézkedésekről van szó, az egész politió mikénti létezése, a terv kivitelének megkezdéséig, vagy a katonaság megrendelt használatáig nyíltan felfedeztetnek. Ha szabályaink lesznek , úgy meg fog állapíttani, hogy mikor a mi módon kell az interpellációt tenni; mikor és mi módon kel felelni, mikor 8 mi módon kívánhatni a kisebb comitét; mikor 8 mi módon kívánhatni, hogy maga a ház comitévá alakuljon. Ez természetesen, a szabályok megállapítva nem lévén, csak akkor fog megtörténhetni, ha ugyanezek megvimásába azonnal belemegynek. — De ha azt hiszi az, hogy murhailan kell tudomást szereznie e dolog felől, úgy kérem.