Pesti Hírlap, 1879. október (1. évfolyam, 270-300. szám)

1879-10-19 / 288. szám

Budapest, 1879 28­. szám. Vasárnap, október 19 Előfizetési árak: Egész évre 14 frt — kr. Félévre . 7 „ —­ „ Negyedévre 1 , 50 „ Egy hóra . 1 , 20 „ Egyes szám 4 kr. Kiadó hivatal: Budapest, nádor-utcza 7. sz., bora az előfizetések és a lap szétküldé­sére vonatkozó felszó­lamlások intézendBV Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. * A P T A R Vasárnap katholikus: Péter ,, protestáns : Nand. „ azörögorosz: Serg. LÁTNIVALÓK. I Kemset­ mnzens. (Mu* *eum-körut.) I Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és­­ csütörtökön a természet- és néprajzi­ tár. kedden pénteken az ásványtár: szerdán és szombaton a nontar , ^avarn^poaon d. e. 10—1-ig fölváltva a gyüjtemények valamelyike, a könyvtár pedig minden hétköznapon 9—1-ig. — OrolágOs képtár (Eszterházy-féle) az akad. palotájában. Nyitvai vasáru., 3-erd­éa nent. 0—i-i?. — araz. sepsűaüvuszeti tar*alat ta.;au. ttsu­­gárat, saját-ház.) — Magyar tudományos akadémia. (Ferenc-József-tér saját-ház.. — Iparmúzeum. (Sugárút, & képzőművészeti társulat háza. — Királyi vár és várkert Budán, ** taáv*r távol­létében mindig magterminetó. — LoiVagyaltt a. út végén a vám mel­ett. — Városkái a régi a városház-téren , as ut a Lipót­­utcában 24. sz. a. — Városi vigadó (redoute) az aldunasoron. — Állatkert a város­ligetben Hirdetések: a kiadóhivatalban vétetnek fel. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor­ utcza 7. I. em., 5. ajtó. hova a lap szellemi részét illeti minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak rs­mért kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. A mai szám tartalma: Mágnás politika. — Politikai hirek. — 5.000.000. — Politikai szemle. — Tud. és irod. — Színház és müv. — Zichy György grófról. — Dóczi Lajos és a csók. — Koziki nevelője. — Táviratok. — Legújabb. — A jogász­­gyűlés ismerkedő estélye. — Napi hirek. — Közg. hirek. — Szinh. és mulats.: Szinl. — Vízállás. — Tárca: Apró arcképek az ügyvédi kamarából. III. — Regény: A vörös jezsuita. (Folyt.) — Vegyes. — A budapesti áru- és értéktőzsde. — Hirdetések. — A mellékleten. A Deák Ferenc. — Sok semmi. — A nők fegyverben. — Kossuth Lajosnál. — Hirdetések. Mágnás politika. Mikor a páholyban megjelen, a népszín­házban jobbra első szám, hogy meghallgassa Blaháné pacsirta dalait, magas homlokával, sza­bályos arcvonásaival, elegáns fekete öltözetben s férfias magatartással, ifjabb Károlyi Ist­ván gróf mindig feltűnést kelt a publikumban. — S ő ámbár gyűlöli a sajtót, szereti a feltűnést ; még igen fiatal legény volt, mikor már Budapesten tudott beszéltetni magáról s az egyetemen még jogász korában szerepet vitt. A versenyeken játszotta a gavallért később, a bá­lokban elég soká ő adta a tónust s remekelt a csárdásban, nem sokára a kaszinói arany ifjú­ság vezére len s neki állott opponálni az öre­geknek, mig végre a komolyabb politika terére vonta ambíciója. Vártuk mi lesz belőle s még mindig várjuk, mert a tehetséget ettől a Károlyitól nem lehet megtagadni. Első fellépését elég különösen választotta. Atyja köztudomás szerint Széchenyi István első fellépésénél felkelt mint második, s negyvenezer forint alapítványt tett az akadémiára. Fia nem így jön, ő nem adott negyvenezer forintot a képzőművészetek akadémiájának megalapítására, mely akadémia késik az éji homályban és várja Széchenyi Istvánt, hanem felkelt a Széchenyi­­lakomán a kaszinóban, odaállott a németeskedő Zichy Edmund gróf háta mögé és mondott egy sistergő toasztot a magyar mágnások németsége, absentizmusa és politikai tétlensége ellen, mely nagyon tetszett a fiataloknak s nagyon boszantotta az öregeket. Pár napig a váci­ utca sétáló úri közönsége beszélt a toasztról s mikor már az egész világ elfelejtette, egyszerre mit látunk ? a német szó ellen tartott toaszt szó szerint lefor­dítva, napvilágra került németül a Pester Lloyd­ban, így tudta meg a magyar nemzet, mily jeles magyar hazafi ifjabb Károlyi István gróf. De a nemes magyarok oly jámborok s az efféléket már úgy megszokták, hogy a mi sho­cking volt az eljárásban az fel se tűnt, hanem igenis hatott a bátor beszéd, a találó igazság, melylyel egy ifjú magyar mágnás elkényeztetett kartársainak szemükbe meri mondani azt, mit mindenki régóta érez, ki a magyar főurak vi­selt dolgait figyelemmel kiséri, t. i. hogy nem sok hasznát veszi a haza a grófoknak és báró uraknak. A taps felhangzott köröskörül, a ma­gyar lapok mind visszafordították a különös toasztot magyarra s Írtak hozzá üdvözlő kommen­tárokat, a vidéki sajtó is mindenütt lenyomatta és az egész Hunnia ifjabb Károlyi István grófot emlegette. Immár az ifjú magyar mágnásoknak volt fő­vezérük: Károlyi Pista gróf. Valahára Széchenyi István grófnak akadt méltó utóda: Károlyi Pista gróf. Boldog ország, melynek oly főurai vannak, mint Károlyi Pista gróf. Mindenki el­hitte róla, hogy nagy ember, ő maga is. Hát bizony lehetne is belőle nagy ember, mert esze van, és nagy módja is van hozzá. Mit fog tenni Károlyi Pista gróf? Az orosházi iparosok megtalálták a hely­zetnek kulcsát: csináljon az ifjú gróf ur Ma­gyarországnak ipart. Széchenyi utódjához ez épen illik. S a hazának most épen erre van a legnagyobb szüksége. A gróf úr vállalkozott, el­fogadta az iparos kongresszusra a megbízást s elment a székesfehérvári kiállítást megnézni. Mondott is megint a városligetben az iparosok szerény bankettjén egy második pohárköszön­tést, mely kevésbé volt pikáns mint, az első, de komoly elszántságról tanúskodott, hogy az ifjú midőn férfivá lett, elhagyja a játszi élvezetek örömét, s felszenteli életét hazájának. Nemes szó, ha nemes tettek követik. És ismét dörgött az éljen, vármegyéről­­vármegyére, hogy ifjabb Károlyi István gróf kardot kötött. S még egyszer hallottuk, tollal kezében. Az orosházai mesterembereknek adott leckét a nemzetgazdaságból, a céhekről szóló fejezetről. Ez sem volt rész. Mert akármit szól vagy tesz, ifjabb Károlyi István gróf elárulja, hogy van tehetsége. Háromszor igy megerőltetvén magát, azóta hallgat. És nemcsak ő hallgat,de róla is hallgat­nak. Mit mivel? Műveit nem látjuk. A hírnév olyan mint a pyramis, az nem születik, azt épí­teni kell fáradságos munkával, szolid kövekből ha jól van rakva, örökké tart. Tettek, nem szavak teszik nagygyá az embert. Károlyi István gróftól tetteket várunk. Nyár óta ráért gondolkodni életpályáján. Hisszük, hogy tervezett egyetmást, mivel a nemzetnek adott szavát beváltsa. Nem aka­runk kétkedni benne, mert erre nincs jogunk. Károlyi István gr. maga is érezni fogja, hogy neki kötelességei vannak. Tegye meg kötelességét s adjon példát. Haymerle báró Budapestre érkezik a mai gyorsvonattal, hogy megismerkedjék a magyar miniszterekkel. Andrássy gróf — mint az „E-s“ irja — ez év végéig birtokain fog időzni s csakis az év végén, vagy a jövő év elején szándékozik Budapesten állandóan megtelepedni, hogy itt termett a politikai és társas élet előkelői előtt­ /A pesti hírlap tárcája. Apró arcképek az ügyvédi kamarából. (Természet után ping díva.) — A ,,Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Harmadik közlemény. A király­ utcába vezetlek nyájas olvasóm !­­ ( Azonban figyelmeztetlek, hogy zsebeidre vigyázz, ■ me­g a bemutatandó doktor úr kliensei azon hir-­é­ben állanak, hogy az ember zsebéből engedelem­­ nélkül veszik ki a zsebkendőt, erszényt s egyéb­­ apróságokat. Tehát álljunk meg Király-utca 192. Dr. Mandlbogen Benedek h. köz- és váltó-ügyvéd.­­ Belépünk az irodába. Az előszoba zsúfolva van.­­ Kis uzsorások, bukott kereskedők, demimonde hölgyek, s ezek mamái, címeres gazemberek, kik éltük legnagyobb részét a börtön falai kö­zött töltötték: ezen díszes társaságból áll a dok­tor úr klientelája. Van elég dolga, de e mellett a doktor rá­f­ér gsäftelni is s ha a tárgyalási terembe, tol­las kabátban jelenik meg, az nem annak jele,­­ hogy a szobalány nem keféli ki rendesen ruháit,­­ hanem arról tesz tanúságot, hogy a prókátor úr ma már az Orczy udvarban megfordult a toll-­­ piacon. A fődolog a „gsaft!“ Ez a jelszava. Ma-­­­gához hivatja pl. Klein Ezékiást s így szól hozzá: „Hallja maga, én önre hivatkoztam mint tanúra, ebben és ebben a perben. Én nem aka­rom magát kitanítani, hogy mit valljon, csak­­ ugy négyszem között, — de köztünk maradjon, megsúgom, hogy felem X-nek egy fekete nadrá-­­ got adott el húsvétkor 15 írtért. Emlékszik rá ?­­ (Tanú csóválja fejét, ő nem tud semmiről.) — Ezért a vallomásért maga kapni fog 2 irtot, a­mit a bíróság magának meg fog ítélni. No, em­­lékszik-e már? (Tanú bólint a fejével: igen.) No lássa, én mindjárt tudtam, hogy magának­­ kitűnő emlékezőtehetsége van. Az isten tartsa meg a saját száz esztendeig! Apropos ! El ne felejtse : fekete nadrág, 15 frt, és ami fő b­aj két forintból nekem jár 50 kr, mert én, mint felperesi ügyvéd, a megítélt összeget azonnal elkomptírozom. S a tanú, bár kicsit sokalja az 50 krt, még­is úgy vall, a­mint informáltatott, mert bár nem lehet tudni, ma­holnap ismét akad­hat egy ilyen kis üzlet a doktor úrnál. Alszerződések, átfoglalások és vagyoni ár-­­ átruházások, werden schnell und prompt effec-­­ tuh­t. Ezen a téren specialitás ! Bejön hozzá X. i s így szól: Doktor úr! Én tartozom N. N.-nek 12000 írttal. Mit tegyek, holnapután N. már végrehajtást vezethet ellenem, hogyan lehetne segíteni ? Lári­fári az egész! Bízza csak én rám! És öt perc alatt X. háza át van írva a a feleségére, szőlője a fiára, egy üres telek az unokára, összes ingósága a dédunokára, s mi­után X.-nek több rokona nincs, hát nem ma­rad egyéb, hátra, mint egy első helyen bekebe­lezett jelzálogi követelést a doktor úrra magára cedálni. A hitelező most már jöhet. Tessék neki lefoglalni — a csillagokat az égről — ha tetszik, így praktizál a doktor ur 3 év óta, de miután az utolsó hetekben rettenetesen meg­erőltette magát az ilyen munkákkal, orvosai pár heti pihenést rendeltek neki s ezt alig hallotta meg az ügyész Budán, már­is rendelkezésére bocsátotta a Fortuna-épületet. A doktor ur két hét óta vizsgálati fog­ságban van, s visszavonultan a főváros zajától, tanulmányozza a büntetőtörvényt, így hozza össze a véletlen az embereket. Most klienseivel egy fedél alatt lakik s csak azt sajnálja, hogy nincs megengedve velük egy­általában, különösen pedig négyszem között — konzultálni. * * * Most bemutatom Pesti Nikit, a mágnások prókátorát. Neki nincs egyetlen egy „pád­ászt“ kliense sem, az ő klientelája csupán grófok, hercegek és bárókból áll. Fiakeren jár tárgya­lásra, beadványait finom velin papírra írja és a signatura mellé mindig oda bigygyeszti­k a monogramot. Az exekucióhoz külön fogatot tart, azon jár foglalni s ilyenkor a végrehajtói m­in­­ ntál számunk 12 oldalt tartalma

Next