Pesti Hírlap, 1880. október (2. évfolyam, 272-302. szám)
1880-10-25 / 296. szám
1880. október 25. PESTI HÍRLAP Görögország az uj parlamenti idényt rendes szokás szerint miniszterválsággal kezdé meg. A Trikupis-kormány beadta lemondását és Eduard után Kunigunda következvén — az uj kabinet megalakításával Komunduros bízatott meg. Ha ez annak sikerül is az ellenzéki többség három árnyalatából egy homogén kormánypártot szervezni, még akkor se nézhet kabinetje hosszú életnek elébe, mert a görög politikai genius szeszélye minden időváltozáskor új krízist kíván. És Európa ily államnak adott a berlini konferencián területnagyobbításra engedélyt ! Milyen lesz az állapot a jogrend és törvényesség dolgában, ha Görögország még egyszer akkora terjedelmet ölt, mint amilyennel ma bír ? Elképzeljük. Mégis igazuk van az albánoknak, ha irtóznak még a gondolattól is, hogy valaha Görögországgal egyesíttessenek. A francia kormány, mely Waddington idejében a határigazítás ügyét felkarolta, bizonyára akkor teszi Görögországnak a legnagyobb szívességet, ha a pár nap óta kardját csörtető athéni nagyuraknak őszintén a fülükbe súgja : térjenek eszükre! FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főváros közgyűlése szerdán igen érdekes tárgyakkal foglalkozik. Ott áll a napirenden a Rudolf trónörökös menyegzői ünnepe tárgyában kiküldött bizottság javaslatsorozata, azután a házi pénztári sikkasztás ügye, a pénztárkezelési és ellenőrzési reformtervezettel, egy új kórház építése iránt• belügyminiszteri leirat a központi választmány újjáalakítása céljából; a forgalmi statisztikai adatok beszolgáltatása iránt szabályrendelet készítése ; alkertészi állomás szervezése stb. EGYLETEK és INTÉZETEK. — A nemzeti tornaegyletnél a téli tornatanfolyam nov. 1-én kezdődik s a beiratások f. hó 26-tól kezdve fogadtatnak el az egyleti csarnokban (ősz-utca 26. sz.) Hallgatókat felvétetnek mindazok, kik gymnasiumi, illetve reáliskolai 8 osztályt végeztek, vagy tanítói oklevéllel bírnak s egészséges testalkatnak. A beiratás díjmentesen történik. A tanfolyam tartama alatt havonként 1ért fizetendő, mely azonban azoknak, kik magukat a vizsgálatnak alávetik, a vizsga után visszaadatik. A tanítójelöltek ezen befizetés aló felmentvék. — Az írók és művészek társasága saját helyiségében (nemz. színház palotája I. em.) 1880. november hó 7-dikén délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: Üresedésben levő tisztviselői állások betöltése és egyéb fontos intézkedések. — Meghívó. A magyar mérnök és építészeti egylet mű- és középitészeti szakosztálya holnap, október 25-én esti 6 és fél órakor az egyesület helyiségében (régi Lloydépület II. em) szakülést tartanak, melynek tárgyai 1. A működési szabályzat értelmében, a kisebb pályázatok rendezése körüli teendők végzére egy három tagú bizottság választása. — 2. Folyó ügyek. — 3. Indítványok. A „pesti szr. nőegylet“ legutolsó választmányi ülésében jelentés létetett a lefolyt évnegyedi működésről ; segélyezések fejében következő öszszegek kiosztottak: 254 személynek alkalmi segélyek fejében 777 frt ; 298 szem. havi őszöndij gyanánt 1005 frt; 91 szem. házbérsegély fejében 667 frt; 39 kün lévő árva ápolási költsége 256 frt 50 kr.; 4 gyermekágyasnak 19 frt; összesen kiosztatott 2724 frt , 50 kr. A leány árvaházban jelenleg 40 maestro ellen keltettek feltűnést, s végre Arnim Bettina zárja be, ki még 1842. máj. 14-én Berlinben e sorokat írja emlékkönyvébe : „Dem jungen Ungarn, der mir sagte : Mein Gott ist mein Vaterland !“ Belefáradtam már a sok fényes név elősorolásába, alig említhetem föl futólag a jénai híres tanárok emléklapját, Schellingnek, a természetbölcselet megalapítójának, Wegscheidernek, Lichnovszkynak sorait Didier, Mellefille Terseit, s egy régi embernek jelenleg is korszerű politikai mondatát: Sok honunkban a parlag, mire egyiknek könnyü, másiknak terhes, de hasznos mindeniké ; szép remény, jó siker s jutalmazó öntudat a munkabére, fiatal munkás, dologra ! Kormány mellett vagy kormány ellen, ellenzék mellett vagy ellenzék ellen, mint azt a hon szent ügye kívánja. Freywalden, okt. 27. 842. WESSELÉNYI MIKLÓS. Ím, bekalandoztuk az egész Európát, Szambultól Guerneseyig, megismerkedtünk a legműveltebb franciától a civilizáció legalacsonyabb fokán álló Oroszország fiáig minden nemzet szülötteivel. Mennyi különböző jellem, hányféle élettörténet. Vájjon hánynak élt őszintén lelkében az a nagy eszme, melyet oly készséggel vettek tollakra: a szabadság, egyenlőség és testvériség!? GY. HUSZÁR. * ! növendék tartózkodik, — azok fentartási költségei: I 1515 frt 22 kr. ; ugyanazon egylet árvámén-: helyében 14 árva neveltetik, ezekérti kiadások 569 frt 28 krt tettek; az összes igazgatási ágak kiadásai tehát ezen idő alatt 4809 frtra rúgtak; a szegények tápintézetében érkezett ezen három hónap alatt (július, augusztus és szeptemberben) összesen 10,982 szem, és ezek közt 741 személy egészen ingyen. Egyszersmind elhatároztatott: az eddigi szokásos álarcos bál rendezésétől a folyó években elállni, továbbá Ő cs. és k. fensége a koronaörökös esküvője napján, ezen egylet árvaházában, örvendetes és hódolatteljes részvét jelent, két alapítványi helyet és pedig Rudolf főherceg és Stefánia hercegné nevére, létesíteni. A budapesti honvédtemetkezési egyesület ma délután 2 órakor közgyűlést tartott, mely alkalommal a folyó ügyek mnt ttéztettek el. Ezek közül kiemeljük a Baranyay Péter egyesületi pénztárnok által beterjesztett s az 1880. évre szóló mérleget, melyből kitűnik,hogy beiratási dijban 280 frt, havi és temetkezési dijban 465 frt 78 kr, adakozásokban 424 frt 33 kr vézetett be. Az összes bevétel 1189 frt 11 krt, az összes kiadás 754 frt 15 krt tett s igy az elért maradék 434 frt 96 kr. Az egyesület 280 tagot számlál s a jelen évben tizenkét tagtárs temetkezési költségeit fedezte; minden egyes temetés 25 frtba került. A fővárosi citera-egylet ma d. u. 3 órakor a Hungária szállodában tisztújító közgyűlést tartott. Elnöknek : Németh Imre miniszteri tanácsos, első alelnöknek: Schultheisz Nándor, másod alelnöknek : Günther Károly, jegyzőnek: Reizinger J. N., ellenőrnek: Schüller Ede, pénztárnoknak: Ernyei Henrik, könyvtárnoknak: Placht József, választmányi tagoknak: Gottgeb Antal, Schunda Vencel, Kemenecz Ferenc, Őz Béla, Fender Emil, Venturini Lajos, Vary Rezső, Votsasek Lajos, Wolfner József és Prender Gyula választattak meg. TUDOMÁNY és ISODAL01. * (Csokonai Vitéz Mihálynak) egy kötetnyi versét találták meg közelebb kéziratban Komárom városában. A „Csikóbőrös kulacs“ költője a század elején lakott ottan Kaszás nevű jómódú, derék gazdánál. S e gazda unokája , Tuba ügyvéd talált a kéziratokra régi papírok közt. Érdekes lenne, ha kiadatlan művek volnának, vagy ha csak néhány ismeretlen költemény is lenne köztük. Ennek megállapítása végett közelebb egy pár jeles írónkhoz fogják felküldeni a gyűjteményt * (Magyarország címertára) című kézikönyv jelent meg Alenburger G. és Rumbold B. kiadásában Tagányi Károly m. kir. orsz. levéltári tiszt szövegezésével. E munka nem tart igényt a szorosan vett tudományos mű nevére, célja kézikönyvet adni olvasóinak illetve használóinak kezébe, melyben összegyűjtve találhassák a hatósági címereket. Közli az olvasó tájékoztatása végett a címertannak legelemibb szabályait is, s egészben igen jó szolgálatot tesz azoknak, kik e téren akarnak ismereteket szerezni. — Ára az első füzetnek 2 frt o. é. *(A zsidó-kérdéshez) cím alatt egy 10 krajcáros füzetet vettünk antidiluviális nézetekkel telve. Szerzője (állítólag) egy keresztény. Megjelent Nagy-Kanizsán. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Új szerződéseket) kötött a népszínház igazgatója. „A kétnejű gróf“ előadásaira Finay Karolina kisasszonyt, a kitűnő operette énekesnőt, kit közönségünk már a nemzeti színházból ismer, s rendes tagnak Kántor Gizella kisasszonyt, ki e hó 27-én Hermann Mariska hangversenyén fog dalokat énekelni. Finaly kisasszony az eddig Komáromy Mariskának szánt szerepet fogja adni. * (A nemzeti színház) igazgatósága babérkoszorút küld, levél kíséretében, a „Théatre frankjai»“ most folyó nagy Moliére-jubileumának zárestélyére, a „ jó vígjáték atyjai -nak mellszobrára. A babérkoszorút feliratos nemzeti színszalagok fogják diszíteni. — A franciák első színpadát kivéve, Európában nincs színház, mely Moliére vígjátékait oly mértékben adatná, mint a nemzeti színház, s ezért a küldendő koszorú a lángelme iránti hálát fogja hazánkból kifejezni. Ezzel kapcsolatban fölemlíthetjük még, hogy Katona József születésnapján (nov. 11-én), vagy ha ez operai napra esik , előestéjén ezentúl „Bánk bán“-t rendesen színre fogják hozni. Az első ily emlékeste a jövő hó 10-én lesz. — Hugó Károly ,,Bankár és bárói című szomorújátékában közelebb a fiatal művészi nemzedék mutat be érdekes kísérletet: Bercsényi adja a bankár, Mihályfi a báró és Fáy Szerent Adél szerepét. * (A népszínház) tegnapelőtt, 14-én fejezte be az 5-ik esztendőt. Ez idő alatt összesen 1772 előadás tartatott. Népszínműre esett 621 előadás, operettre 686, látványosságra 273, bohózatra 207, drámára 28, operára 7 előadás. (Az előadások száma közti különbséget azon esték teszik ki, melyeken egynél több darab adatott elő). Színre került összesen 136 darab , ebből volt 52 népszínmű, 36 operett, 9 látványosság, 29 bohózat, 5 dráma és 5 opera. Eredeti darab volt 62, melyek 739-szer adattak, (46 népszínmű 481-szer, 3 operett 54-szer, 5 látványosság 160-szor, 7 bohózat 39-szer és egy komoly színmű 5-ször). Francia darab volt 54, ezek 752-szer adattak (5 népszínmű 25-ször, 26 operett 508-szor, 18 bohózat 14- szer, 2 kiállításos darab 66 szer, és 2 dráma 12-szer). Német darab volt 16, melyek 210 előadást értek meg (1 népszínmű 7-szer 7 opera 124-szer, 4 bohózat 21-szer, 1 dráma 11-szer és 2 kiálltásos darab 47-szer). Továbbá volt 5 opera (7 előadás) és pedig 3 olasz és 2 francia. Írói díjat fizetett a népszínház 74,246 frt 15 krt, ebből magyar szerzők kaptak 52,984 frt 39 krt, franciák 16,046 frt 30 krt, németek 5,215 frt 64 kr. (Ez összegbe a fordítói és pályadíjak nincsenek __________________3. beleszámítva.) A színházat 1.889.000 azaz egymillió nyolcszáznyolcvankilenc ezer ember látogatta. Legtöbbször adott darabok : Kornevilli harangok 110-szer, Falu rossza 65-ször, Sárga csikó 65-ször, Sztrogoff 53-szor, Dráma a tenger fenekén 51-szer, Bokkácscsió 49-szer, Piros bugyelláris 48-szor, Kapitány ksasszony 45-ször, Veres hajú 43-szor, Kisasszony feleségem 42-szer, Tolonc 41-szer, Niniss 40-szer, Angot 47-szer, Koziki 42-szer. A következő szerzők fordultak legtöbbször elő: Csepreghy Ferenc (10 darabbal, 316 este), Lecocq Károly (10 db. — 264 este), Tóth Ede (3 db. — 123 este) Planquette Róbert (3 db. — 117 este), Lukáicsy Sándor, (8 db. — 107 este), Szigligeti Ede (11 db. — 88 este), Suppé Ferenc (4 db. — 67 este) és Offenbach Jakab (7 db. — 65 este). »(Herman Mariska) hangversenyének programmja némi változást szenvedett, u. i. Schweida R. úr a közreműködésben akadályozva lévén, újabban a következőleg állapíttatott meg a műsor : Gobbi: Liszt-Cantate, 4 kézre előadják Ságh József és Terbisz Jenő. Ernst: Pirata-fantasia, előadja Herman Mariska és zongorán kíséri Huber Károly. Kücken egy dalát énekli Kántor Gizela, zongorán kíséri Wawrinec úr. Schubert: Dalok, előadja Láng Fülöp. W ilhelm: Nocturne Chopin és S p oh r : Barcarolle, előadja Herman Mariska, zongorán kíséri Huber Károly. Wawrinec: „De meg s tört“, énekli Kántor Gizella kisasszony, zongorán kiséri a szerző. Sarasata: Magyar ábránd, előadja Herman Marika, zongorán kiséri Huber. Jegyek 3, 2 és 1 írtjával kaphatók Rózsavölgyi és társai Pirnitzer műkereskedéseiben A hangverseny a vigadóban október 27 én, este fél 8 órakor lesz. * (Képzőművészeti hírek. Wagner Sándor festő hazánkfia, ki, mint általában a müncheni magyarok, ritka vendégek a magyar műcsarnok kiállításain : a mostani őszi tárlatban részt akart venni egy nagy képével a ,T o o d o i postával, mely négy ló által vont, napsütötte, után haladó kocsit tüntet föl s abban magát a művészt, mint utast. A nagyhírű kép meg is érkezett Budapestre s művészeti körökben már örültek is neki, a mikor egy távirat érkezik, melyben a művész azonnal visznak ddeni kéri festvényét, még mielőtt ki is csomagolták volna. Jeles hazánkfia e gyors elhatározásának oka mindeddig titok. — Benczúr Gyula annyira el van halmozva munkákkal, melyeket Lajos bajor király megrendezséből készít, hogy magyar tárgyú nagy történlmi képét „Kun Lászlót“ csak tavaszra fejezheti be. A mű már derekasan előhaladt s úgy az alakok csoportosítása, mint azok jellemzése egyaránt becsessé teszik azt. Különösen technikai bevégzettsége által méltó párja lesz e mű „Vajk keresztelésének ■ remélhető is, hogy a kormány megszerzi majd e készülő kompozíciót. A bajor király számára az utóbbi időben néhány rococo-tárgyú képet fejezett be a művész Parisban készített vázlatai után: Monsieur d’ Ennery. Legutóbbi számunk párisi levele érdekes leírását adja azon drámának, mely jelenleg a francia főváros irodalmi és művészi köreit foglalkoztatja. Érdekesnek találjuk most magáról a szerzőről is, kinek neve eléggé ismert nálunk is, elmondani egyet-mást, mi a „Két árva“ s az „Egy katona története“ szerzőjének egyéniségével megismertet. D’ Ennery úr innen-onnan negyven esztendeje látja el a francia színpadokat érdekfeszítő újdonságokkal. Ő a párisi színházak Ponson du Terrailja és Montépinje, eszközei az idegek, célja megrázás, borzsadálykeltés és megrnkatás. Rendes eljárása az, hogy egy-egy nemeslelkű ártatlan embert kegyetlenül meghurcol, megszenvedtet, míg végre ártatlansága kiderül, a bűnöst fölakasztják, az áldozatot, ki már akkor tisztességesen tönkre van téve, szépen elhelyezik valahova, kiállott szenvedései kipihenésére A közönség sokat borzongott, sokat aggódott, sokat sirt, végre is megbékülve ment el. A használt pisztolyok, tőrök, kések (mert ezek nélkül d’ Ennery úr nem ír drámát) visszatéretnek a kellékes szobába, hogy holnap új darabban alkalmaztassanak. Monsieur d’Ennery számára csak egy dolog létezik, amiért él-hal, az a színház, öröme, bánata, életcélja, mindene a színház, „itt élni, halnia kell.“ Annyi évi praxisa után ismeri is a szipadot teljesen, a hatásnak ő nagy mestere. Rendkívül gyorsan dolgozik, de egy-egy darabja megviseli őt. Megesküszik minden darabja első előadása, után, hogy ez volt az utolsó, ő nem teheti tönkre féltett egészségét amiatt, másnap azonban zsebre dugja a tantiémeket s új darabba fog. Hogy d’Ennery sok szép osztalékot dugott már eddig zsebre, azt bizonyítja az Avenue de lamperatricén épített nagyszerű palotája, melynek erkélyéről gyakran órahosszant elnézegeti, mint „zug az élet tengerárja“ alant. Körülötte egy sereg kutyája ugrál, vonul és mászkál. Ez és az alvás az ő összes pihenése, mert különben egész nap ki nem szakad a toll a kezéből, dacára annak, hogy baja, szakálla már tiszta hós pihenésre is gondolhatna. Vagyona meghaladja a milliót, Antibesben a tengerparon mesés gazdagságú nyaralója van, — és neki mégis folyton dolgoznia kell, mert az az ő élete, a munka — a színházak számára. Az izgalom, a munka folytonos izgatása tartja őt fönn s ez nem képes egészségének ártani. Magas életkort ért el a nélkül, hogy valaha komoly betegség fenyegetett volna, ő maga szikár, magas ember, egyenes tartással, gondos külsővel. Az utcán gyakran láthatni őt, de azt is láthatni, hogy amint egy utcasarokra ér, azonnal gondosan beburkolja magát örökké karján hordott felöltőjébe, így őrzi egészségét. Társalgása élénk, éles, s különösen gúnyolója mindennek, ami szentimentális, ő maga, ki alapjában örökké érzelmes dolgokat tárgyal, szinte cinikus éllel gúnyolja azokat, kik elérzékenyülnek. Igaz, hogy ha nem látja senki, ő maga