Pesti Hírlap, 1883. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1883-11-01 / 301. szám
2 kampót dugtak az ereszbe, amivel a tetőt leránthassák, ha kigyuladna. Itt egy óriási fakafka állt, tele lommal, égvényes anyaggal, száraz fából, bevonva tüzet tápláló kenőccsel , és sehol egy vízvezetéki csap, sehol egy vödör víz, amivel a keletkező tüzet azonnal el lehetett volna fojtani. Mert hogy el lehetett volna, arra szemtanú van. És a tüzérség, melynek kötelessége lett volna éjjel nappal két, az előadás kezdetétől több tagját is, állandóan ott tartani, sehol hogy észre vegye és elnyomja a még csak keletkező tüzet. Mire mutat ez ? Arra, hogy az illető közegeknek a Ring-színházi égés emlékezetét kimosni fejéből elég volt két esztendő, s hogy ma már senki sem gondol hasonló szerencsétlenség lehetőségére. Vagy ami még rosszabb, senki sem törődik a közönség biztonságával, senki sem tartja ezt kötelességének. Hadd pusztuljon, veszszen — úgy is nagyon szaporodik a főváros lakossága. Reméljük, a tegnapi szerencsétlenség eszére fogja téríteni a kényelmes uraságokat odafönn s nem veszik többé félvállról azt, a mi hatalmuknak egyetlen jogi alapját adja meg : kötelességüket. A múlt elég intő például szolgál; irtóztató volna, ha még több kellene belőlük. Nem akarjuk oly gyógyíthatatlannak hinni közönyüket s várjuk, jogunk van elvárni, hogy jövőre haonló szerencsétlenségek elkerülésére minden ehetőt elkövessenek. Ahova sok nép gyülekezik, ahonnan ehéz a rögtönös menekülés, amely helyiség vzveszélyes anyagból épült, azt el kell távolítni. Nem szabad tűrni a facsűröket, melyeket agyazva arénáknak nevezünk. Sem a városgélben levőt, sem a Krisztina városit. Amit cirkuszra nézve megjósoltunk két év előtt, megjósolhatjuk ezekre is, ha ott maradnak. S a főváros ezek, különösen az utóbbi bérbefásával a történtek után még kísérletet merne inni: legyen elkészülve rá, hogy mi s velünk eyütt bizonyára az egész sajtó, a legerélyesebb fogunk tiltakozni ellene-igaz, hogy ily nagy város közönségének azó helyekre szüksége van. De a melyekben val, ezrével pusztulhat lakásra , olyanokra ágy nincs. Azok helyett másokat kell emelni, nyugodtan engedheti át magát az élvezet, nem kell minden pillanatban arra gonhogy életével lakolhat érte. Budapestnek ijedt meg attól a legjobban, hogy a többiek megi ijedtek. S ez az ijedelem majdnem halálos volt — azaz hogy még halálos lehet. Akiknek csak valami beleszólásuk van abba, hogy a gondviselés mikép intézze az államok sorsát, ezek mind nekiestek Kálnokynak — aki olyan nehézfejű, hogy még Kállay múltkori példáján se tudott tanulni. „Hogy lehetett ilyet tenni ? Hogy lehetett ilyet mondani ? Hát ki hatalmazta fel erre az urat? Tudja-e az úr, hogy most a muszka meg van sértve ? Hisz ön majdnem a háborút proklamálta. „Én ? dadogta Kálnoky. Lehetetlen ! „De igen. Ön majdnem háborút üzent. És még azt is kimondja, hogy nem leszünk egyedül. S ilyenkor üzen ön háborút — mikor Pulszky Guszti sincs itt ? Ez szörnyű meggondolatlanság. A felső régiók egészen sarokba szorították Hiába mentegette magát: „Hiszen kérem, azt gondoltam verba volant. . „Volantám — de mikor a gézengúz újságok összefogdossák s a telegram elviszi Muszkaországba. Már most álljon ki az ur s mondja meg, hogy nem úgy értette. — Látod, minek beszéltél úgy a magyaroknak, — mondá neki az aranyszakállu Tóth Vilmos. A német delegációnak nem árt, de a magyarok mindjárt komolyra veszik a háborút, nem is kell messze mennie, hogy megtalálja a mintát, mely szerint fölépítheti cirkuszát a leégett helyébe. Ott van az amphitheátrum Ó Budán. A rómaiak már kétezer évvel ezelőtt nyomát hagyták itten annak, mennyire tudták, hogy hasonló alkotmányokat nem szabad fából építeni. Azóta sokat haladt az építési technika. A legújabbat, a célnak leginkább megfelelőt kell mintául venni a nyári színköröknél is. Olyat, melynél a tűzveszély lehetősége a minimumra van redukálva, s amelyből a menekülés akármely irányban azonnal lehetséges Minták után kell nézni, van elég. De az emberéletet ily fenyegető esélyeknek kitenni többé nem szabad, kitenni bűn, melyre a kiáltó tapasztalatok után nem képzelhető eléggé szigorú megtorlás azok ellen, akiken állott segíteni a bajon, és nem tették. A Ringszínház égésekor, melynél 400 nál több ember veszett oda, azt jelentette a hivatalos rendőri rapport, hogy „mindenki meg van mentve.“ A tegnapi cirkuszégésnél szerencsére nem veszett el emberélet. De hogy ez alkalommal „mindenki meg van mentve“, annak köszönhető egyedül, hogy még akkor nem lépett volt be a helyiségbe, mikor az kigyuladt. Várjon ha a tűz előadás közben borítja lángba az épületet, 2600 embernek a hozzátartozói meg volnának-e vigasztalva a rendőri rapporttal, ha az elégett tetemek hekatombája fölött vakmerő effrontériával azt hirdetné, hogy „mindenki meg van mentve ?“ Képviselőjelöltek. Újabban a dabasi és a kecskemét felső járási kerületben vált haláleset folytán szükségessé a képviselői állás betöltése. A dabasi kerületben a függetlenségi pártnak két jelöltje van: Halász Zigmond és Leszkovszky József; a kecskeméti kerületben a függetlenségi párt Kun Pál sárospataki jogtanárt készül fölléptetni, míg egy antiszemita lapocska emberei Vadnay Andor antiszemitát kuáltották ki. Eszéken, október 27 én szedték le a horvátmagyar feliratú hatósági címerpajzsokat a pénzügyi tanácsos és városi kapitány jelenlétében. A föliratnélküli címereket is azonnal fölrakták a régiek helyére. A zenggi polgármestert, Vuics Izidort, Remberg kir. biztos állásáról fölmentette. A fölmentést vizsgálat előzte meg, melyet Raizner fiumei vármegyei főispán már meg is kezdett, de mielőtt befejezhette volna, Vuics táviratilag kérte elbocsátását a kir. biztosnál, Bamberg báró a lemondást nyomban elfogadta. A fölmentés okául zenggi polgárok panaszát adják. A város ügyeit most Acurti alpolgármester vezeti. Bizony megtörtént hát szegény Kálnokyn, hogy szépen visszavonogatta a kevély mondatait, hogy így, hogy úgy, nem azt akarta ő mondani, hanem valami egészen mást, hanem hogy mit, az most már hadd maradjon status titok. Persze senki sem hitte el ezt a második nyilatkozatát — csak Karácsonyi, aki az elsőt nem hallotta. Az mondta bánatos örömmel: — De jól jártam, hogy átaludtam egy orosz inváziót! A jámbor Kálnokynak fájt az, hogy a mit egyszer beültetett a szivekbe és az elmékbe, azt onnan ki nem bírja gyomlálni. Megszánta Tóth Vilmos s igy szólt hozzá: — Nem ösmered te a magyarokat. Nem lehet azokkal egyenesen beszélni, azoknak ravaszkodás kell. — De hát mit is csináljak velök ? — Híreszteltesd el Mecz Pállal, hogy azért ijesztetted meg őket a háborúval — hogy ijedtükben megszavazzák az összes kékségeket. Ezt mindenki elhiszi. Rá vannak szokva otthonról. — De hátha azt a bosszúból meg nem szavazzák ? — Ne aggódj - fejelte Tóth Vilmos nemes pathoszszal — arra az - i nemzetem nem képes ! PESTI HÍRLAP, 1883 november 1 A bosnyák újoncozást pénteken fejezik be Kljucs, Jejee, Penjavor, Zvornik és Fojnica kerületekben. Eddigelé minden kerületben simán folyt le a sorozás. Az első ellenőrzési szemle nov. 14 én lesz. Gr. Szapáry Géza fiumei kormányzó lemondását a király már elfogadta, s amint értesülünk, kormányzóvá gróf Zichy Ágostont nevezte ki. Az erre vonatkozó kir. kéziratok a legközelebbi napokban jelennek meg. A szőlődézsma-váltság lerovása ügyében az 1883. XI. t. c bizonyos kedvezményeket állapít meg. Úgy látszik azonban, hogy a váltságkötelezettek a törvény ez intézkedéséről nem bírnak kellő tudomással, mert a kedvezmények elérésére alig tettek lépéseket. A pénzügyminiszter tehát október 2- től kelt rendeletében felhívja a hatóságokat, hirdetnék ki kellőleg a községekben, hogy akik az említett kedvezményre igényt tartanak, ezt a községi elöljáróságoknál 1884 febr. ig jelentsék be. E célra egyszersmind szétküldetnek a bejelentési táblázatok, Írják : Román Miron az izgatók ellen. Az erdélyi román egyház érdemes metropolitája, Román Miron érsek e hó 26-án körrendeletet bocsátott ki főegyházmegyéje papságához. A körlevélben a metropolita elmondja, hogy a szegedi ünnepélyeken a román egyház küldöttsége résztvett, közli a beszédet, melyet ő (a metropolita) ő felségéhez intézett s végre a választ, melyet ő felsége adott. Azután ezeket mondja a metropolita : „. . . Midőn tehát kívánom, hogy ezek folytán a tisztelendő és kedvelt papság jó legyen értesülve mindazok jelentőségéről, a mik a szegedi ünnepélyek alkalmával egyházunkra vonatkozólag végbementek, nem tehetem, hogy újonnan ne emeljem főpásztori szavamat, oktatva és buzdítva a tisztelendő és kedvelt papságot, hogy a mi illeti nemzetiségi és egyházi érdekeink megóvására szükséges közreműködését, mint, oly polgári jogot, mely ő felsége fennebbi legmagasabb válaszában is hangsúlyozva van, mindenkor azon legyen, hogy a buzgalmat mérséklettel, az irályt tapintattal egyesítse, és a közügyekben nemzetünk és egyházunk nagy férfiát, boldogult báró Sigma András hivatali elődömet mintaképül tartva szemei előtt, ne engedje magát megfélemettetni és félrevezettetni azoknak Fodora és szavai által, kik túlhajtásaikkal kétségessé teszik a románok lojalitását és ügyünknek kipótolhatatlan kárt okoznak. Az idők viszontagságai által, némelykor saját embereink megfontolatlansága folytán is okozott fájó sebeinket csak alkotmányos utón és valmenynyi érdeklődők erélyes és trontalos közreműködésével lehet gyógyítani. Ily közreműködésre tehetségeim arányában én is mindenkor kötelezve érzem magamat, és nincs, aki az ily közreműködést, ha az egy alkotmányos küzdelem jellegével bír, hazaellenes eljárásnak bélyegezhetné, ellenben, akik sebeink orvoslása végett idegen segélyre, vagy az alkotmányos rendszer felforgatására számítanak és a népet illuztókus reményekkel akarják teleitatni , azok nem jó hazafiak, nem is valódi barátai népünknek, úgy, mint nem jó hazafiak az oly ellenfeleink, kik a nyilvános és társadalmi életben mások elgázolásávalkívánnak emelkedni. Az esperes hivataloknak meghagyatik, hogy ezen főpásztori szavamat saját kerületeik papságával közöljék, melyet.ra nekik e helyről megfelelő számban nyomtatott példányok küldetnek.“ * Román Miroa különben nemcsak beszél, hanem cselekszik is. Ma arról értesítenek, hogy az érsi-Új konzisztorium hivatalos közlönye a ,Telegi il Roman“ végleg szerkesztőt cserél* ” nevezett lap Laguna egy alapítványából tarzik fenn és az volna pénitvágyszerű hivatása, hogy kizárólag egyházi és iskolai dolgokkal foglalkozzék. Cristea, á volt serkesztő, ezt melléketen űzte csak, kával glalkozott, a melynek a legutóbbi időbenb , n államellenes ize volt A.strop mű -apitványt kezelő gondnokéig feje. Megsokalltolgot és elmozdította. Az k. szerkt Mg Voi ■■ tizonyára helyes irányban fogja leírf nteisi kötelességét. * Nagy-Szebet bí n /áv Ma éjjel a katonaság* kiátitatott, mert hire jí *, u vn