Pesti Hírlap, 1889. március (11. évfolyam, 60-89. szám)
1889-03-15 / 74. szám
1889. március 16. PESTI HÍRLAP nem “kínai, hanem mandzsu származású;azévszázadokkal ezelőtt betört hódítók utódai. A fölolvasó bátran kimondja, hogy a kínaiak nemcsak számra nézve foglalják el az első helyet, de műveltség tekintetében is igen előkelő fokon állanak s keleten mindig Kína volt a műveltség valódi terjesztője. Ez az egyetlen ország keleten, ahol egyedül a tudományosság nyitja meg a legmagasabb hivatalokhoz az utat. Az intelligensebb emberek a hivatalok minden fokát elérhetik, az emelkedésből azonban ki vannak zárva a borbélyok, színészek, kovácsok és hordárok. A katonaság újabban szigorúbb fegyelem alatt áll; a hadsereg oktatói angol és német tisztek. A családélet nagyon rideg Kínában. Ürge Ignác sohasem látta, hogy akkor, ha valamely családban halálozás történt, a családtagok sírtak volna, sőt egyáltalában nem mutattak semmiféle megindultságot. Elérzékenyülést csak akkor vett a kínaiakon észre, ha pl. meglopták őket, szóval, ha anyagi károsodást tapasztaltak. Ebből azt következteti, hogy a kínaiak túlságos mértékben anyagiasak, önzők, haszonlesők. A kínai erkölcsök egyébként nem valami példányszerűek. A bajt súlyosítja az, hogy a kibai társadalomban a nők egyáltalában nem tényezők, hanem rabszolgái a férfiaknak, így aztán a férfiak — nem találván nemes szórakozást a család kebelében — fölkeresik a tea- és ópiumházakat, amelyek az erkölcstelenségek tanyái. A kínai nép hajdanában — s ezt bámulattal látta a hittérítő a régi kínai könyvekben — egy isteni imádó volt. A buddha-vallás Kr. sz. után 67-ben kezdett elterjedni. Ezenkívül el van terjedve a Konfucius-féle vallás s még egy harmadik : a Lao-Ce-vallás. A keresztény vallás szórványosan már a kereszténység első századaiban mutatkozott s bizonyos, hogy azt ott már szt. Tamás is terjesztette. A tény az, hogy a keresztény vallás ma már Kínában bizonyos közjogi alapokon áll s csak a rom. katholikusok száma mintegy 1.500,OOD-re tehető. A kath. misszió igen sokat tesz Kínában, már csak emberbaráti szempontból is, mert mintegy 100.000 emberre megy azok száma, akiket a keresztény egyesületek ápolásban részesítenek s a gyermekek közül is, akik e nélkül elpusztulnának, évenkint több százat mentek meg. Végül a hittérítő ismételten köszönetet mondott úgy a földrajzi társaságnak, mint az összegyűlt közönségnek, a mire válaszul zugó éljenzés felelt. Vámbéry Ármin elnök berekesztvén az ülést, közkívánatra elmondatta a fiatal kínaival az anyanyelvére fordított miatyánkot s aztán ugyancsak az elnök fölkérte a közönséget, hogy a magyar katholikus misszió javára némi adományt nyújtson. Ez indítványt közhelyesléssel fogadták s a kis kinai tetemes összeget gyűjtött össze. Az érdekes ülésen mindvégig jelen volt Széchenyi Béla gróf s leányai is,levő'terjedelmes tankönyvek mellett, teljes lehetetlenség volt t és általános volt a panasz a szaktanárok közt a jó tankönyv hiánya miatt. Szerzők az általános óhajnak tettek eleget, midőn ezt a tankönyvüket megírták, mely, mint az előszava mondja, az Utasítások szigora tekintetbe vételével készült és nem akar egyebet, mint a tanulónak paedagógiailag és didaktikailag jól átgondolt alakban, szabatos s könnyen megérthető előadásban azt nyújtani, de csakis azt, amit tudnia kell, amit a tanár magyarázatából meg kell tartania. A könyvnek szakszerű megbírálása más fórum elé való, de azt nem hallgathatjuk el, hogy nézetünk szerint minden középiskolai tankönyvnek ezen irányelv szerint kellene készülnie, nem pedig, amint az szokásos, teletömni azt mindenféle oda nem valóval. A könyv nyelvezetére nézve meg kell jegyeznünk, hogy kevés magyar természettudományi tankönyvünk van, mely oly annyira helyes magyarsággal volna megírva és akármelyik irányban túlzástól anynyira ment volna, mint az előttünk fekvő. Methodikai szempontból is sok újat tartalmaz a könyv, mely bizonyára nagyon el fog terjedni úgy a reáliskolák, mint polgári iskolákban és tanítóképzőkben, melyeknek tantervére és szükségleteire a könyv szintén tekintettel van. A könyv kiállítása nagyon csinos s a Lampel R. céget (Wodianer F. és fiai) dicséri. Színház, zene, képzőművészet. * (Buiss Pál) szász kir. kamaraénekes, aki a télen oly nagy sikert aratott Budapesten, ismét ellátogatott hozzánk és ma adta első dalestélyét, melyet hír szerint még kettő fog követni. Mert az érdeklődés e jeles művész iránt oly rendkívüli, hogy a mai hangversenyt a kis teremből, ahova tervezték, át kellett helyezni a nagyba és a jelentékenyen fölemelt helyárak dacára elkelt minden jegy. Buiss orgánuma igen kellemes csengésű , és minden modulációra képes magas bariton, mely könnyen megy föl az F-ig, azon túl azonban már kissé erőltetve mozog. Az ének technikáját a művész teljesen bírja. Lélegzetvétele, regiszter-változtatása, frazírozása kifogástalan, intonációja azonban nem mindig föltétlenül biztos. A műsort „Le Preux lovag dalai“ nyitották meg, Hofmanntól. Igénytelen mű, amelyet csak a művészi előadás tett érdekessé. Nagyobb hatásuk volt Schubert és Jensen dalainak; az előbbiek közül különösen „Die Krähe“, az utóbbiak közül pedig a „Ständchen“ részesült nagy tetszésben, mely valóságos lelkesedéssé nőtte ki magát, mikor a művész ráadásul elénekelte a „Die zwei Grenadiere“ című dalt, mégpedig közkívánatra kétszer egymásután. A hangversenyben Forrai Sándor atal zongoraművész isközreműködött, aki valamikor az orsz. zeneakadémiának legtehetségesebb növendékei közé tartozott. Chopin As-dur Polonaisét kissé elhamarkodva, de E-dur Nocturnejét, valamint Schumann Románcát és Rubinstein Etudéjét igen csinosan, tiszta technikai, készültséggel játszotta. Mindenesetre szép eredmény, hogy D‘Albert, Stavenhagen és Scharwenka idejében a közönség, melynek legnagyobb része csak Buiss kedvéért jött a hangversenybe, az ifjú zongorázót is szívesen hallgatta és rokonszenves elismerésben részesítette. * (Hangversenyek.) Buiss Pál általános óhajra kedden, e hó 19-én a VT—VII. ker. kör dísztermében még egy második hangversenyt rendez, mert a mai dalestélyre sokan nem kaptak jegyet. — Scharvenka Xavér zongoraművész holnapi hangversenye iránt élénk érdeklődés mutatkozik. A művész a filharmonikusok tegnapi hangversenyén ingyen játszott és 18-án , a Kracsevics-féle kamarahangversenyen is minden díj nélkül lép fel. * (Szentléleki Sándor József), a kolozsvári nemzeti színház választmányának titkára, az erdélyi hírlapirodalom igen érdemes munkája, március 12-én esti 8 órakor, — mint már említettük — szélhűdés következtében hirtelen meghalt. Sándor József már a hatvanas évek elején feltűnt magvasan s ritka elmeéllel írott publicistikai dolgozataival. Az alkotmányos nera bekövetkezése után Sándor József előbb 1867,8-ban az „Unió“ című lapot szerkesztette és azután a „Kolozsvári Közlönyének, a Deák-párt erdélyrészi orgánumának szerkesztője lett. Önálló művei, között legkiválóbb az „Erdély Magyarország kiegészítő része“ című 1865-ben megjelent munkája. Politikai és hírlapírói működése mellett mindig nagy előszeretettel viseltetett a színházi ügyek iránt. Már a hatvanas évek közepén titkára len a kolozsvári nemzeti színház választmányának. Buzgóan és sikeresen fáradott ez intézet viszonyainak rendezésében. Temetése pénteken d. u. lesz római katholikus szertartás szerint. * (Elcsapott színész.) Debrecenben Andorfi Péter színészt — mint a „Debreceni Ellenőr“ írja — a társulat igazgatója elcsapta, mert a társulat tagjai kijelentették, hogy vele többé együtt nem működnek. Okot erre Andokfinak tegnapelőtt, a „Kapitány kisasszony“ előadása alatti botrányos magaviselete szolgáltatott. A különben botrányairól ismert színész a kuliszszák mögött oly jelenetre ragadtatta magát Békéssy kisasszonynyal szemben, ki a királynét játszotta, hogy midőn annak jelenete következett és megjelent a színen, annyira izgatott volt, hogy eszméletét elvesztve, összerogyott és az előadást félbe kellett szakítani. Később Ábrányi Mariska vállalkozott reá, hogy a királyné szerepét olvasni fogja, mert Békéssy k. a. képtelen volt az este játszani. Hogy mi botrányt követett el Andort!, nem mondja el a nevezett lap, csak így írja körül: „Az izgalom okozója Andorth ar volt, ki oly kvalifikálhatatlan brutalitást követett el a kuliszszák mögött Békéssy kisasszonynyal szemben, melyre csak rágondolva is elpirul az ember, s melyet illemtudással leírni lehetetlen. Ez az úr egy nőtagtársával oly arcpiritó jelenetre és kifejezésekre ragadtatta magát, mely hallatlan a színházi botrányok történetében s még az Andorfi-féle eddigi botrányokat is messze felülmúlja.“ Andort azóta megbünhödött, mert immár nem tagja a társulatnak. Békéssy k. a. mellett pedig, ki holnap „Thurán Anna“ címszerepét játszsza, tüntetni szándékozik a közönség. * (Sullivan Artur regénye.) A Mikádó és egyéb szép dalművek szerzőjének is megvolt a maga szerelmi regénye, mely melankholikus drámai véggel záródott be. Sullivan megfogadta, hogy nem fog megnősülni. Még mint ifjú zenész, mikor semmi sem volt, megismerkedett a Great Eastern óriáshajó építőjének leányával. Jóllehet az atya gazdag és híres ember volt, mégsem ellenezte a házasságot. Az eljegyzés megtörtént. De egyszerre betoppant egy ördög, egy gazdag indiai birtokos személyében. Az indiai fiatal urnak 4000 font évi jövedelme volt, Sullivannak semmi biztosa. Az okos leány rávette a szegény zenészt, hogy visszaadja a szavát, s mikor ezt megkapta, elvitorlázott Indiába. Több év múlt el így. Sullivan, aki ezalatt több értékű lett, mint 4000 font, megtudta, hogy egykori imádottjának férje meghalt Indiában, anyja pedig özvegyen és szegényen él Brightonban. Felkereste őt és egy 500 fontos checket adott neki s ugyanennyi évi nyugdijat biztosított számára. De a leányát már nem volt többé kedve elvenni s megfogadta, hogy házasságra sem lép soha. * (Kérészszínház.) New-Yorkban a múlt hetekben nyitották meg a német népszínházát. De mielőtt a megnyitás leírása Európába érkezett, már alaposan elkracholt a színház. Csak hat napig élt. * (Maria de Padilla), Gottschall Rudolfnak ily című színműve Lipcsében nagy sikerrel került bemutatóra. A darab gazdag szípadilag hatásos és festői jelenetekben. A színmű érdekességét emeli az is, hogy cselekvényébe belejátszik Loyola Ignác alakja és a jezsuita rend alapítása. Pesti Hírlap. Márc. 16 án új előfizetést nyitunk lapunkra s kérjük azont. előfizetőinket, kiknek előfizetése márc. 15-én lejár, hogy azt minél előbb megújítsák, nehogy a lap elküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Qpv- Mutatványszámokat kívánatra egy hétig küld ingyen és bérmentve a kiadóhivatal. Figyelmeztetjük. előfizetőinket, hogy lakhelyváltoztatás alkalmával előbbi címüket, mely alatt a lapot kapták, velünk közölni, illetőleg egy cimszalagot mellékelni szíveskedjenek. Napi hírek. — (Kihallgatás.) A király ma délelőtt általálános kihallgatást adott. Többek közt fogadtattak: Gsászka püspök b. titkos tanácsos, gr. Zichy Ágoston, b. titkos tanácsos, Szabó püspök, Gromon államtitkár, Stephanides kúriai biró, Boné Géza kamarás, Niedermann ügyvéd kir. tanácsos, Ullmann M. Gy. nagykereskedő. Jövő hétfőn azaz március hó 18-án délelőtt 10 órakor ő felsége ismét kihallgatást fog adni. Előjegyzések a kabineti irodában (budai kir. várlak) eszközöltetnek. (A király adománya.) A király a harasztii róm. kath. egyházközségnek, iskolaépitkezési, a németegresi róm. kath. templom átalakítására és iskola kibővítésére, 100—100 frtot, a begendorfi görög kath. templom helyreállítására, a brédi gör. kath. iskola és lelkészlak helyreállítására 150—150 frtot, a kereckei gör. kath. hitközségnek, iskolaépitkezési célokra 100 frtot, a szerencsfalvai gör. kath. fiókhitközségnek, temploma és iskolája helyreállítására 150 forintot, az ulicskrivai gör. kath. hitközségnek, iskolája belfölszerelésére 50 forintot és a zempléni görög. kath. templom, iskola és lelkészlak helyreállítására 150 frtot adományozott. Irodalom. * („Újabb elbeszélők“) címen Szuna Tamás, a kiváló kritikus egy könyvben, mely most jelent meg, tizenhárom hazai írót mutat be, kik mindannyian az utolsó tíz esztendőben léptek föl, vagy legalább is akkor jelentek meg önállóan azok a műveik, melyekkel kitűntek. Mert csakis azon a réven sorozható Barcsay Sándor, aki már majdnem három évtizede munkálkodik az irodalom mezején, az „újabb elbeszélők“ közé, hogy összegyűjtött elbeszéléseit csak "1887-ben adta ki önállóan. Szana e könyvében a következő írókról emlékezik meg .• Mikszáth Kálmánról, Baksay Sándorról, Bódémy Józsefről, Petelei Istvánról, Jakab Ödönről, Sebők Zsigmondról, Gozsdu Elekről, Prém Józsefről, Tóth Sándorról, Tóth Józsefről, Justh Zsigmondról, Bródy Sándorról, Palotás Fausztinról. Hol hosszabban, hol rövidebben ír rólok, elismerően és gáncsosón, de mindenkor teljes tárgyismerettel és igazságra törekedve. Szana e könyvében sok keserű igazságot mond az új írói nemzedéknek, különösen a meseszövésben találja aránytalanul gyöngébbnek az új irodáimat a réginél; de viszont azt látja, hogy míg a régibb elbeszélésekben gondosabban szőtt, érdekesebb mesékkel találkoztunk, az újabb elbeszélőknél nagyobb a jellemzés igazsága, az előadás művészete és bája s nem azt tekintik feladatuknak, hogy a fantázia álomképeivel szórakoztassanak, hanem hogy az érező és gondolkozó ember természetrajzát adják költői feldolgozásban. *A Petőfi-társaság e hó 17-én (vasárnap), d. e. 10 órakor a m. tud. akadémia első emeleti termében felolvasó ülést tart. Tárgyak: 1. Egy múlt századbeli magyar költőnő. Értekezés, irta és felolvassa Prém József r. tag. 2. Költemények Pengi János és Palágyi Lajos vendégektől, felolvassa Ábrányi Emil r. tag. 3. „Az igazgató úr“. Elbeszélés, irta és felolvassa Margitay Dezső r. tag. 4. Tiszteleti tagok választása és folyó ügyek. * (A. chemia elemei.) A reáliskolák IV-ik osztályának, valamint a polgári iskolák s tanítóképzők használatára írták dr. Hankó Vilmos és dr Szterényi Hugó középiskolai tanárok. A reáliskolai tanítás terve a chemiára a IV-ik osztályban hetenkint 2 órát rendel, amely idő alatt igen sokoldalú célt kell a dhermával elérni. Ez eddigelég az alkalmazásban