Pesti Hírlap, 1889. március (11. évfolyam, 60-89. szám)

1889-03-18 / 77. szám

e Mulatságok. Fényes estélyt rendezett tegnap gr. Cseko­­nics Jánosné egyetem­ utcai palotájában, melyben a budapesti főúri társaság szine-java vett részt. A főúri vendégeket a szeretetreméltó háziasszonyon ki­­vül ennek fia, Csekonics Endre gróf és menye szül. Cziráky Constance grófné fogadták. Az estélyen je­len voltak : Andrássy Gyula gróf, Atzél Béla báró és neje, Batthyányi Géza gróf, Batthyány Irma grófné és leányai, Batthyány István gróf, Batthyány-Strat­­rmann hercegné, Beniczkyné Bajza Lenke és leá­nyai, Berehtold Miklós gróf, Berchtold Sarolta grófnő, Bethlen Balázs gróf, Blaskovich Ele­mér , gróf Csáky Albinna és leányai, Czebrián- Révay grófné és leányai, Dessewffy Aurél gróf és leányai, Eckelsh­eim-Gyulay báró, Ghika Sándor her­ceg, Hadik gróf, N­orváth-Rhédey grófné, Horváth bá­róné, Hunyady Kálmán gróf és leánya, Inkey-Deym grófné, Jankovich Béláné és leánya, Justh Fe­renc, Justh Zsigmond, Lipth­ay Frigyes báró, Lyka Döme, Mesnil Viktor br., Nádasdy Ferenc gr. és leánya, Pálffy grófok, Pejacsevich gróf, Ro­­honczy Gedeon, Szapáry Géza gróf és neje, Szapáry István gróf, Széchenyi Imre gróf és neje, Széchenyi Aladár és Tál grófok, Szirmay grófné, Sztáray Antal gróf és neje, Teleki gróf, Tisza Lajos gróf, Vécsey, Dessewffy grófné, Károlyi Alajos gróf, Zichy Aladár gróf, Zichy Antal, Jenő és Nándor grö­­■ofc, Zichy Sarolta grófnő stb. stb. — A társaság éj­­fzél után 4 óráig maradt együtt. A VII b­er, erzsébetvárosi T­ör tegnap este saját helyiségeiben (külső-dob-utca 5. sz.) hangver­senynyel egybekötött táncmulatságot rendezett, mely­nek sikerét Vajdai­ Béla zenetanár kiváló buzgalma biztosította. A változatos és ízléssel összeállított mű­­kor minden egyes száma nagy tetszést aratott. A köz­reműködők közül Kontsek Ida és Strasser Margit kis­asszonyok, továbbá Riedl Nándor, Hartmann Jenő, Haris Jenő és Kladivka Vilmos urak érdemelnek em­lítést. A kör vigalmi bizottsága a mulatság tiszta jö­vedelmének 25°/o-át azaz 30 írtot a magyar hírlap­írók nyugdíj-intézete javára fordította. A megjelent hölgyeket a bizottság fényképpel ellátott táncrendek­kel lepte meg, mely igen kellemes emléktárgy gya­nánt tehető el. Az első négyest 100 pár táncolta. Ők­ voltak: Kanovics Aladárné, Kanovics Clair Hedvig, Tiringer Vincéné, Szánkay Istvánné, Prenoszil Sán­­dorné, Vajdai­ Béláné, Paulheim Józsefné, dr. Kovács Lajosné, dr. Apatitzky Sándorné, Ozorovszky Hen­rikné, Dósa Kálmánné, Wit­linger Jánosné, Lovassy Károlyné, továbbá Wittinger Marianna, Masa Vilma, Paulheim Gizella, Kladivka Gizella, Stettner Róza, Zakariás Peti, Nagy Irma, Apatitzky Irén, Ramaseder nővérek, Braun Teriko stb. kisasszonyok. Táviratok: Sióma, március 17. A minisztertanács teg­napi ülésében elhatározta Com­pan kinevezését a posta- és távirdaügyi minisztérium államtitkárjává és Diblasio kinevezését a közmunkaügyi minisztérium államtitkárjává. Berlin, március 17. Dörnberg követségi ta­­­nácsost, ki eddig a tokiói követségnél volt, áthelyez­ték Bukarestbe. Schlover követségi titkárt a bel­grádi követséghez rendelték; Hex gróf követségi tit­kárt pedig, ki eddig a belgrádi követségnél volt, újra beosztották a külügyminisztériumba. Berlin, műre. 17. A „Börsencourier“ fölhatal­mazást nyert, hogy a Milán király nősülési szándé­káról szóló híreket merőben koholtaknak és­­minden tényleges alapot nélkülözőknek nyilvánítsa. Berlin, márc. 17. A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung“ szerint Tattenbach gróf, a madridi német nagykövetség eddigi első titkárja, miniszter-rezidenssé neveztetett ki Marokkóba. Odessza, m­árc. 17. Az Acsinov-féle expedíció tagjait ma idehozták. Acsinovot a testőrséghez tar­tozó kozákokkal és Paissi lelkésszel a „Sebastopol“ nevű hadihajó fedélzetén szállítják tovább. Az új helyzet Szerbiában. Pátervár, márc. 17. A,,Journal de St.-Páters- Lourg“ megelégedéssel konstatálja, hogy az európai köz­vélemény nyugodtan kezdi szemlélni Szerbia új hely­zetét és különösen kiemeli, hogy e magatartásnak a német­­országi lapok a kezdeményezői; a cikk során még hozzáteszi, hogy az osztrák és a magyar sajtó szin­tén nagyobb hidegvérűséggel kezdik a helyzetet mér­legelni. E felfogás tényleg megfelel a szerb kormány jelenlegi viszonyainak és újabb biztosítékát nyújtják a rend és az általános békének. Belgrád, március 17. A mai nap I. Sándor királyé volt. Az ország minden részében, Belgrád összes templomaiban ünnepélyes isteni tiszteletet tar­tottak. A belgrádi székesegyházban a metropo­­lita celebrálta a misét fényes segédlettel. Az is­­teni tiszteleten jelen voltak: mindkét király, a régensek, az összes miniszterek, a diplomáciai testület és a tisztikar. A metropolita a szószékről, ékes PESTI HÍRLAP 1889. március 18.­ beszédben üdvözölte a felségeket. A királyt úgy a templomba menete, mint kijövetele alkalmával zajosan megéljenezték. A főváros zászlódíszben áll. Este nagy tüntetés és fáklyásmenet volt. Belgrád, márc. 17. A pétervári szerb követ, magánügyeinek elintézése céljából szabadságot kért, melyet a minisztertanács megadott neki. — A minisztertanács főkép pénzügyi dolgokkal fog­lalkozott és elhatározta a dohányszállitási szerződés felbontását, melyet Rakics volt pénzügyminiszter kö­tött s mely heves támadások tárgya volt. Belgrád, márc. 17. Ep most, délután 3 óra­kor fogadta Milán király a tisztikart kihallgatáson. A tisztek nejeikkel jelentek meg. A nők pompás koszo­rút nyújtottak át a királynak. A szétrobbantott hazafi­ liga: Paris, műre. 17. Laguerre, Lassant, Turquet, Naquet, Derouléde és Ri­chard keddre a vizsgálóbíró elé idéztettek. A „Clairon“, a hazafias liga közlönye, azt állítja, hogy a Bourbon-palotához vagy az Elysée-palotá­­hoz való vonulásról soha szó sem volt, így tehát nem is találhattak erre vonatkozó iratokat a hazafias liga tagjainál. Királynék találkozása, Páris, márc. 17. Az angol királynő és a spanyol királyné találkozását San­ Sebastianban márc. 27-ére állapították meg. Boulanger, Páris, márc. 17. Boulanger több pártja­beli képviselővel ma délelőtt 9 órakor Toursba utazott, hogy részt vegyen ott a ma délután tar­tandó lakomán. Az elinduláskor néhány „Éljen Boulanger !”­ kiáltás volt hallható , egyéb inci­dens nem történt. A belga összeesküvők. Brüsszel, márc. 17. Az államiellenes összees­küvéssel vádolt 27 egyén elleni vádirat fölsorolja a tényeket, melyek a vád emelését igazolják. A vád­irat Desuisseaux-t mondja az összeesküvés lelké­nek; közli az összeesküvők által használt titkos írás­módot s végül a következőket mondja: A vádlottak mind­annyian szilárdul el voltak tökélve forradalmi mozgalom előidézésére. Fegyveres csapatoknak kellett volna Brü­sz­­szel ellen vonulniok s e csapatokat Franciaországból jövő pótcsapatok támogatták volna. Ezenkívül levegőbe akarták röpíteni a hidakat, meg akarták akadályozni a vasúti és távirda-forgalmat és egyéb erőszakossá­gokat is terveztek. Ez üzelmeknek végre véget kellett vetni. Attól a naptól kezdve, hogy az elfogatások megtörténtek, könnyű volt a rendet és nyugalmat fön­­tartani. Pártbomlás Romániában. Bukarest, márc. 17. A konzervatívok Vernescut felszólították, lépjen ki a kabinetből és Catargival együttesen vegye át a szabadelvű-konzervatív párt ve­zetését, de Vernesco nem volt hajlandó a kabinetből kilépni. Ennek következtében a volt szabadelvű­­konzervatív pártban szakadás állott be s a párt két részre: Catargi és Vernesco híveire oszott. Konzervatív körökben azt állítják, hogy Catargi új parlamenti csoportot, a „függetlenek“ csoportját szán­dékszik megalakítani, mely a határozott konzervatí­­vokből s a független szabadelvűek néhány tagjából állana.­ ­ Közgazdaság. Táviratok. Bécs, márc. 17. (Saját tudósítónk táv­irata.) Az értéktőzsdén a mai magánforgalom igen csendes lefolyást vett, forgalom és árfolyamhullám­zás jelentéktelen volt, mert az üzérkedés rendkívül tartózkodó magatartást követett. osztr. hitelr. 301.25— 301.50, Unió 227—227.50, magy. aranyjár. (névleg) 101.40. Délben osztr. hitelr. 301.50. Páris, márc. 16. Éjjel 12 óra. Liszt máj.— aug. 56.40 (+ 5). — Búza máj.—aug. 25.85 (4-10). — Olaj máj.—aug. 69.75 (+25), szept.—dec. 60.— ( — ). — Szesz máj.—aug. 42.— ( — ), okt.—jan. 41.— (—25). — Cukor máj.—aug. 44.62 ( — ), okt.—jan. 38.— ( — )• Kerr-York, márc. 16. Búza márc. 92—(+»/*), ápr. 928/* (+»/«), máj. 94»/* (4- 10), jan. 94—« (+»/*), jul. 93»/* (+»/*), dec. 937/3 (+s,s)­ — Ten­geri márc. 423/*( — ), ápr. 43— ( — ), máj. 43»/* (—»/*)• — Disznózsír máj. 7.20 (— 7»/s), jun. 7.22»/a (—712), jul. 7.25 (—71­ 2). — Kávé ápr. 16.90 (4- 5), máj. 16.95 (4- 6), jun. 17.— (-4- 5), julius 17.10 (+ 5), szept. 17.30 (+ 5), dec. 17.45 (+15). Búza szilárd. Chicago, márc. 16. Búza márc. 941/s (+ 1), máj. 97— (+ 1), jul. 865/c (+ 1b)­ Tengeri márc. márc. 34»/2 ( — ), máj. 35»/a (—10), juh 56— (—»/*). — Disznózsír márc. 6.80— (—10), máj. 6.87»/a (—10), jun. 6.72»/a (—7»/2). Kereskedelem és pénzügy. * Osztrák törvényjavaslat a sorsjegyek kibocsátása ügyében. Az osztrák képviselőház teg­napi ülésében Dunajevsk­i pénzügyminiszter tör­vényjavaslatot terjesztett be, mely szerint a sorsje­gyek kibocsátása Ausztriában szabályoztatni fog. Belföldi sorsjegyek ezentúl csak külön törvény alapján és csak az állam céljaira lesznek kibocsáthatók. Teljesen megtiltva lesz oly sorsjegyet leírni, mely nem ily módon keletkezett és nem így lesz kibocsátva. E rendelkezésnek annyi­ban van nagy gyakorlati jelentősége, a­mennyiben mostanig a pénzügyminiszter engedelmével magán sorsjegyek voltak kibocsáthatók. Ezentúl azonban minden esetben külön törvény lesz szükséges s még ekkor is azon korlátozással, hogy a sorsjegyet csak az állam céljaira szabad kibocsátani. Az új törvény teljesen kiküszöböli az idegen sorsjegyeket, a magyar államadósság-kötvényeken kívül. Ily idegen sorsjegyekre vonatkozó szerződések, tehát ily sorsje­gyek vásárlása és eladása, az ily sorsjegyek átvéte­lére vagy kibocsátására vonatkozó szerződések ér­vénytelenek, sem­misek. A­ki ily sorsjegyet vesz, vagy elad, pénzbírság­gal sujtalik. Ily sorsjegy leírása, vagy örökbehagyása meg van ugyan engedve, de sem eladni, sem forga­lomba hozni nem szabad. Kivételt e meghatározás alól csupán azon külföldi sorsjegyek képeznek, melyek 1889. március elseje előtt hozattak forgalomba. Ezek következők: a török sorsjegyek, a magyar és az olasz vörös­­k­ereszt-sorsjegyek, a szerb sorsjegyek és a szerb dohány sors­jegyek, végre a magyar jelzálog­­bank eddigi záloglevél-sorsjegy kibocsátásai. Az utóbbiakból azonban további kibocsátások Ausztriában eltiltva vannak. De az 1889. március elseje előtt kibocsátott külföldi sorsjegyek is harminc napon alul hivatalosan lebélyegezendők. A bélyeg legalább is 25 krajcár lesz, úgy, hogy a pénzügyminiszter ennek következtében több millió forint bevételre szá­míthat. A belföldi sorsjegyek és a magyar állam­sorsjegyek azonban nem esnek bélyeg alá. A ma­gyar magánsorsjegyek, melyek Ausztriában 1980. március elseje előtt lettek kibocsátva, bélyeggel el­látandók ugyan, de illetéket nem fizetnek. E törvényjavaslat, mely tényleg már ma sújt valamennyi esetleges sorsjegy-kibocsátást, első­sor­ban a görög sorsjegyeknek az Unió-bank ál­tal előkészített kibocsátását érinti. Tudvalevő­leg a fölhívás e sorsjegyek aláírására, melynek már­cius 26-án kellett volna végbemennie, már közzététe­leit, igaz ugyan, hogy az Unió-bank még ma följogo­sítva volna ama sorsjegyeket kibocsátani, mivel a törvényjavaslatban kimondott tilalom törvényesen még nem áll fönn. Ily eljárás azonban gyakorlatilag lehe­tetlen, mivel az aláírónak tartania kell attól, hogy a görög sorsjegyeket nem fogja többé eladhatni, vagy bárminemű szerződés tárgyává tehetni. A törvény­­javaslat tehát tényleg megakadályozza a gö­rög sorsjegyek kibocsátását s az Unio­bank igazgatósága már el is határozta, hogy beszünteti a görög sorsjegyek kibocsátására való előkészületeket, visszalépési jogával azonban mindaddig nem él, míg a görög kormány szándékáról nincs informálva. Az Unio­ban­kot ezen üzletből kifolyólag enga­gement nem terheli, mivel az üzletnek eddigi, nem jelentékeny költségeit a syndikátus kénytelen vi­selni. A görög kormányt azonban bizonyára kellemet­lenül fogja érinteni ezen incidens. A sorsjegykölcsön által elért összeg ugyanis a görög állami pénztárba folyt volna, mely kötelezte magát, hogy az archeoló­giai társaságnak évenként bizonyos összeget fog fizetni. * Közgyűlések. Az „­Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat ma délelőtt tartotta meg Cséry Lajos elnöllete alatt 21-dik évi rendes köz­gyűlését. A felolvasott igazgatósági jelentés szerint a múlt év üzleti eredménye kedvezőbb, mint a tavalyi. Az üzleti nyereség 92,216 írt 12 krt tesz ki. Eb­ből 12,910 írt 25 kr. tiszteletdíj levonása után 79,305 frt 87 kr. marad a részvényesek közti kiosztásra. A 2400 részvény mindegyikére 33 frt jut, tehát 3 frttal több, mint tavaly.­­ A magyar fém- és lámpa«­­gryd-r-részvénytársaság is ma "tartotta rendes évi köz*

Next