Pesti Hírlap, 1889. május (11. évfolyam, 119-149. szám)
1889-05-03 / 121. szám
Holnap délben az igazgatótanács tart ülést, délután 5-kor elegyes ülés lesz, fél 6-kor pedig hozzálátnak az ajánlott új tagok választásához. * (A magyar történelmi társulat) május hó 4-én (szombaton) d. u. 5 órakor az akadémia I. emeleti üléstermében választmányi ülést tart. Tárgyai : 1. Óváry Lipót: Modenai és mantuai levéltári kutatásokról. 2. Szilágyi Sándor: Az 1666-dik év történetéhez. 3. Folyó ügyek. 4. Zárt gyűlés. Ajánlat egy külföldi tiszt. tag megválasztása iránt. Irodalom. * (A magyar irodalom- és művészet-pártoló egylet) alapitó tagjai aláírási íveket bocsátanak közre, amelyek Jókai Mór tollából eredő felhívással fordulnak a közönséghez, ily címmel: „Magyar Pantheon"’. Magasabb köreinkben fölöttébb örvendetes mozgalom indult meg — írja Jókai — melynek célja a magyar irodalom és művészet számára azt a társadalmi jelentőséget megszerezni, amelylyel más nemzetek író- és művészvilága saját honában meg van tisztelve. A magyar alkotó szellemek az utóbbi évtizedek alatt mind a társadalmi, mind a művészeti pályán oly elismerést vívtak ki s a közönség részéről oly méltányos pártolásban részesülnek, hogy többé azoknak mesterségesen fentartott ápolásra nincs szükségük , s ahol kezdő tehetségeket gyámolítani kell, ott vannak már áldozathozatalra és kiképzésre hivatott szilárd alapon álló intézményeink, melyeknek e mozgalom megindítói nem szándékoznak versenyt támasztani , hanem inkább ez intézetek célját társadalmi úton megközelíthetővé tenni. " Cél az, hogy amagyar irodalmat és művészetet a paloták is úgy befogadják, mint ahogy befogadták a szalmafedelű házak. A mi magasabb társadalmunkban van egy nagy betöltetlenül: hiányzik belőle a költők és művészek helye, akik a világon mindenütt a szellem előkelőségei közé számíttatnak. Pedig, ha valahol, épen a mi előkelő köreinkben kegyelik az irodalmat és művészetet. A jelzett mozgalomnak a célja tehát a kegyeletnek gyakorlati életbeléptetése. Több előkelő és nagy hatáskörű hölgy, főpap és úr egyletet alakít, írók és művészek állandó hozzájárulásával, mely egyletnek célja : a magyar előkelő szalonokban a magyar költészetet otthonossá tenni; irodalmi művek művészi előadását megszokott élvezetté emelni; kiváló irodalmi művek díszkiadásainak megjelenését, résztvevésével előmozdítani; festőművészek, szobrászok munkáit, nevezetesebb skizzeit bemutatni, megismertetni, szerzőiknek nagyobb paloták, templomok díszítéseinél tehetségeikhez méltó megbízásokat adni; hires hazai és külföldi zeneművészeket a magyar társadalom semmitásaival megismertetni s a magasabb irányú zeneköltészet iránti fogékonyságot fejleszteni. E célból az alakítandó egylet rendezni fog: társalgási összejöveteleket, felolvasásokat, alkalmi kiállításokat, zeneestélyeket; azonkívül az egylet tagjai által különösen az egylet számára szerzett költői, festői és zenészi műveket egy albumban összegyűjtve, kiadja ; az egylet tagjai részt vehetnek mindezen felolvasásokban, estélyekben, kiállításokban s jutalékul az évenkint legalább egyszer kiadandó albumot nyerendik. S ezért tagdíjul évenkint 25 frtot fizetnek, amelyre három éven át kötelezik magukat. E vázolt tervezetből látható, hogy ez alakulandó egylet nem fog versenytársa lenni semmi eddig fennálló intézménynek és vállalkozásnak. Célja csupán társadalmi uton és ott, ahol leginkább tehető, előmozdítani a hazai irodalom és művészet teljes érvényre jutását. Ismerve azon komoly és nemes lelkeket, a kik e célt kitűzték s annak megvalósítására törekesznek, szentül hiszszük, hogy annak áldásteljes sikere nem marad el, s nem fog magára váratni. Ez lenne a „magyar Pantheon.“ Ezen felszólítás a következő alapító tagok nevében szól: gr. Csáky Albinná, gr. Csekonics Endréné, özv. gróf Csekonics Jánosné, gr. Dessewffy Aurélné, gr. Károlyi Istvánná, gr. Károlyi Tiborné, Pallavicini Ede őrgrófné, Pejachevich Katinka grófné, Tisza Kálmánná, gr. Zichy Nép. Jánosné, gr. Zichy Nándorné. Gróf Andrássy Tivadar, gr. Apponyi Albert, ifj. gr. Batthyány Géza, Berczik Árpád,, gróf Csáky Albin, gróf Dessewffy Aurél, Feszty Árpád, Fraknói Vilmos, Haynald Lajos bibornok-érsek, Hubay Jenő, Jókai Mór, Justh Zsigmond, gróf Keglevich István, gróf Széchényi Lajos, Szmrecsányi Miklós. * (Magán-egészségtan) cím alatt dr. Balogh Tihamértól, a budapesti felsőbb leányiskola tanárától, egy 157 lapra terjedő approbált tankönyv jelent meg, mely kizárólag a felsőbb leányiskolák, polg. leányiskolák és tanítónőképzők számára van írva. E tantárgyat Trefort Ágost miniszter vétette föl a leányiskolák tantárgyai közé, iydenesetre a leghelyesebb szempontok által vezérelve. Balogh Tihamér tan pesti hírlap 1889. május 3. könyve szorosan a tanterv igényeihez van szabva s két részben, világos és tiszta nyelven a szervezeti élet és a külső életviszonyok összes egészségügyi körülményeit gyakorlatias módon öleli föl. Könyve kétségkívül előbbre viszi ezen annyira fontos ismeretág tanítását és megkedvelését. Sport. (A pozsonyi lóversenyek), miket a bécsi „Reiter-Club“ rendez, holnap délután veszik kezdetüket s az idén két napig tartanak. Az igazgatóság Wolkenstein, Auersperg, Kinsky és Draskovich grófokból és Kotz báróból, a „Richteramt“ — mint a Programm ékes német nyelven hirdeti — „Ritter von Joelson“-ból áll, kik mellé mint pályafigyelők Martinengo pozsonyi tűzoltó-főparancsnok és Neiszidler országos képviselő sorakoznak. Összesen hat verseny lesz az első napon. Ezek közül a megnyitó síkversenyre (1600 méter, az elsőnek 600, a másodiknak 100 frt díj) tizennyolc versenyző jelentkezett, a nagy steeple chase-re (4800 méter, az elsőnek ő felsége tiszteletdíja és 2000 frt, a másodiknak 300 frt jutalom), huszonhárom, az akadályversenyre (2400 méter, az elsőnek 1000, a másodiknak 200 frt jutalom) harmincegy, a próba steeple-chase-re (3200 méter, az elsőnek Vilmos főherceg tiszteletdija és 800 frt, a másodiknak 100 frt jutalom) tíz, a pessimista steeple-chase-re (4000 méter, az elsőnek Frigyes főherceg tiszteletdija és 8000 forint, a másodiknak 200 forint jutalom) huszonöt, az eladó steeple-chase-re pedig (handicap 4000 méter, az elsőnek 1000 forint, a másodiknak 100 forint jutalom) huszonhat versenyló. Így a híres „pozsony-ligetfalusi gyepön“ nagy ütközet lesz, hacsak a versenyre jelentkezettek javarésze — mint a múlt évben — vissza nem vonul. A „Reiter-Clubnak“ alapos kilátásai vannak, hogy a pozsonyi pályát évek során át megtarthatja. Levelezőnk azt hiszi, nem is fogják a jó pozsonyiak megzavarni e kilátásokat, különösen, ha a Reiter- Clubnak jövendőre lesz annyi tapintata, hogy a versenyről szóló programmokat nem csupán németül fogja kiadni, mint az idén tette, s lehetőleg megkíméli az elnémetesítéstől (!) a jó öreg Neuszidler Károly „pályafigyelő“ és országos képviselő nevét, aki most így néz ki a prospektusban : „Herr Cari Neusiedler“. Először azt hittük, hogy ez a „Neusiedler“ valami távoli rokona (von Oesterreich) a mi Neiszidlerünknek. Színház, zene, képzőművészet. *, (A magyar színészegyesület) központi igazgatótanácsa által kiküldött négytagú vizsgálóbizottság ma délelőtt folytatta tanácskozását Pázmándy Dénes orsz. képviselő elnöklete alatt. A mai ülésen kihallgatták mindazokat, akik a színészegyesület igazgatótanácsa és az iroda személyzete ellen emelt súlyos vádakról tudomással bírtak. A bizottság szigorúan vizsgálta a felmerült vádakat s pontrólpontra megvizsgáltatta. A mai ülés nem nyújtott olyan kedvező képet a központi iroda személyzetére, mint a tegnapi. Az elősorolt konkrét vádak a bizottság előtt nagyrészt igazolást nyertek. A mai ülésre meghívottak közül csak Vali Béla nem jelent meg. Levelet intézett a bizottság elnökéhez, amelyben a bizottságot nem tartja illetékesnek a vádak megvizsgálására s ezért nem jött el annak ismételt meghívására. Az elnök megjegyzi, hogy azt megállapítani nem a levélíró feladata, különben levele magánlevél, s csak tudomására hozta a bizottságnak. Ferenczy József volt igazgató-tanácsost hallgatta ki először a bizottság. Szerinte az egyesületi rovancsoló-bizottság jelentésében nagyon sok rendetlenség van. Nem mondja károsításnak, csak rendetlenségnek. A bizottság felolvastatta a rovancsoló-bizottság utolsóelőtti márciusi jelentését s konstatálta, hogy abban tényleg sok hiba van jelezve. Hosszas vita után elhatározták, hogy a rovancsolóbizottság jelentéseit átadják a minisztériumtól kért szakközegnek. Ennek véleményes jelentései után fog a bizottság ez ügyben dönteni. Ferenczy előadja ezután, hogy az iroda személyzete Komlóssy színigazgatónak jogtalanul adta ki koncesszióját. Ugyanis az igazgatótanács elhatározta, hogy Komlóssynak mindaddig nem lehet kiadni koncesszióját, míg az egyesületnél tartozásait ki nem fizeti, az iroda titkára pedig e határozat dacára kiadta az igazgatónak koncesszióját. Az elnök megkérdezte erre nézve Bártfay titkárt, aki beismeri, hogy ő adta ki a koncessziót, de azt állítja, hogy valami mellékkörülménynek kell lennie, amiért kiadta, amelyre már nem emlékszik. A bizottság szükségesnek tartja, hogy e vádra nézve Komlóssyt is meghallgassa, aki után azonnal el is küldtek. Következett ezután Vidor Pál. Ő azzal vádolja az iroda személyzetét, hogy nem teljesíté mindenkor a tanács intézkedéseit s hogy túlságos előlegeket vett föl. Szuper pénztárnok előadja, hogy sokszor megesett az, hogy a hivatalnokok már a hónap közepén kivették előlegbe jövő havi fizetéseiket. Most azonban nincsenek havi előlegezésben. Vidor fölemlítette még, hogy azon egyesületi tagokról, akik tartozásban vannak, többszöri sürgetésére sem készítettek táblázati kimutatást , hogy az egyesület könyvei nincsenek mind hitelesítve. A bizottság konstatálta, hogy az egyesület segédkönyvei nemcsak hogy hitelesítve nincsenek, hanem egy könyvből lapok is ki vannak tépve. Barta László röviden elmondja, hogy az igazgatótanács mostani szervezete mellett még csak hálára számítható munkát sem végezhet s ez az oka annak, hogy tíz éve viselt igazgatótanácsosi állásáról lemondott. Elismeri, hogy részint az ügykezelésben való járatlanság, részint a helyzet nehézsége miatt sok olyan dolog történt, aminek nem lett volna szabad megtörténni. Nem sorol fel konkrét eseteket, mert nem akar személyeskedni és piszkolódni, mint az az illető, aki a nyilvánosság elé hurcolta az ügyet, mielőtt illetékes helyen, a tanácsban előterjesztette volna. Egyszerűen kijelenti, hogy olyan testületnek, mely a legjobb akarat mellett is csak meddő munkát végez, nem lehet tagja. Ezután Komlósy volt színigazgatót kérdezte ki a bizottság a koncesszióra vonatkozólag. Komlósy eleinte nem tudott visszaemlékezni az esetre, később azonban elmondta, hogy megkérte az irodát, adja ki koncesszióját egy napra s ha ezalatt sikerül neki annyi bérletet csinálni, melyből kifizetheti tartozását, annak eleget tesz, ellenkező esetben visszahozza koncesszióját. A koncessziót meg is kapta, de csak egy napig volt kezében, miután a bérletszerzés nem sikerült. Az ülés végén Rákosi Viktor előadta, hogy ő az irodaigazgatóval üzleti viszonyban állott. Egy darabot adott el neki 50 frtért, azon kikötéssel, hogy ha az szép hasznot találna hajtani, akkor az igazgató küldjön neki még tetszése szerint pár forintot. A darab csakugyan jövedelmet hajtott s azért kapott írója még utólag 25 frtot. Nyugtát csak azután állított ki, hogy a pénzt megkapta. A vizsgáló bizottság legközelebbi ülését bizonytalan időre elhalasztotta. * (A népszínházban) ma este „Boccaccio“ új betanulással és szereposztással került színre. Az előadásnak nagy közönsége volt, de ez a szokatlan érdeklődés talán nem annyira Souppé kedves zenéjű operettejét, hanem inkább az új szereposztást illeti, amelyet különösen két körülmény tett érdekessé. Az egyik az, hogy a címszerepet F. Hegyi Aranka asszony először énekelte, a másik meg az, hogy Fiametta szerepében H. Pauli Mariska asszony első színpadi kísérletét tette. És ez a kísérlet nagyon szépen sikerült. H. Pauli Mariska asszony a színi pályára való hivatottságának határozott tanújelét adta. Játékán meglátszott ugyan, hogy még kezdő ezen a téren, de azért elég otthonosan mozgott a színpadon és helyenkint már sejteni engedte, hogy sok temperamentummal bír. Énekéről azonban teljes elismeréssel kell nyilatkoznunk. Kedves, szubtilis hangja kitűnően van iskolázva és minden regiszterben tisztán, egyenletesen cseng. Nagyobb erőkifejtésre ma még nem képes, de kétségkívül még fejlődni fog és akkor számot fog tenni az operette terén. Hozzájárul finom, intelligens előadása, amelylyel már ma meg is nyerte a közönséget. Dalát az első felvonásban és az olasz duettet a harmadikban oly szépen, annyi érzéssel énekelte, hogy mind a kettőt meg kellett ismételnie. Ezenkívül számos kihívás és virágbokréta tanúskodott a művésznő debütjének sikeréről. Az est dicsőségéből bőven kijutott F. Hegyi Aranka asszonynak is. Elragadóan nézett ki, — főleg a harmadik felvonásban, a vervével játszott és ciickesen énekelt, habár orgánuma a középfekvésben kissé fátyolozottan hangzott. Dárdai nagyon izetlen herceg volt, de elég csinosan énekelt. Jobban megállta helyét Leonetto szerepében Hunyadi. Tűrhető Petronella volt Csatai Zsófi, kevésbé elégített ki Hevesi Janka (Beatrice) és Bácskai Julcsa (Izabella.) Az utóbb nevezett hölgyeknek azt ajánlanák, hogy előadás közben jobban érdeklődjenek a színpadi események, mint a páholyközönség iránt. Scalza, Lotteringhi és Lambertuccio szerepében Makó, Gyöngyi és Kassai kacagtatták a közönséget; az utóbbi különösen a karzatra igyekezett hatni kupletjával. Az előadás nyersen, de különben elég összevágóan ment. A nagydobosnak nem ártana, ha kissé fékezné indulatát és nem döngetné olyan dühhel a hangszerét. * (A népszínházban) szombaton kerül színre huszonötödször az „Ingyenélők“ című népszínmű, melynek bemutatója febr. 21-án volt. * (A debreceni Valentin-féle színtársulat, mely egyike a vidék legjobb társulatainak, tegnap utazott Nyíregyházára, ahol a nyári szezonban működni fog.