Pesti Hírlap, 1892. szeptember (14. évfolyam, 241-270. szám)

1892-09-30 / 270. szám

8 _________________________________ PESTI HÍRLAP 1892. szeptember 30. — (A kolera ellen beojtott újságíró.) Stanhopenak nem ártott a kolera. Mint ugyanis Parisból sürgönyzik, a hamburgi kórház elhagyásakor bizonyítványt kapott, mely szerint teljesen egészséges­nek teknthető. Hat napot töltött a kolerabetegek közt s megvan róla győződve, hogy a Haffkine-féle befecskendezés nélkül megkapta volna a kolerát.­­ (A kéményseprő segédek baja.) Nem érdektelen az a levél, a mit egy szegény kémény­seprősegéd intézett hozzánk s melyben szinte hihe­tetlen dolgokat mond el. Becse Ferenc azt írja, hogy őt és néhány társát a kéményseprők ipartestülete ki­zárta és ennek folytán a mestereknél nem kaphatnak munkát. Miután pedig élniök kell, hát arra határoz­ták el magukat, hogy mint egyszerű munkások, vagy napszámosok fölkeresték a lakókat és a takaréktűzhe­­lyek és kályhák kitisztására ajánlkoztak, a­mit nem kéményseprő is elvégezhet s a­mit sok helyen a cse­lédséggel tisztittatnak. Ez eljárás miatt Reese Feren­cet a mesterek panasza folytán összevissza 2500 frb pénzbírságra, nem fizetés esetén pedig 250 napi fogságra ítélték el, ugyanakkor, midőn az egyik kéményseprő fiára lopás miatt csak két napi fogságot szabtak ki. Becse az ítélet után a tolonc­­házba került, a­hol 190 napig tartották fogva, noha budapesti illetőségű és itt lakása van. A tolonc­­házban önmagát kellett élelmeznie s hogy ezt tehesse, a fogházfelügyelő minden héten kibocsátotta, adván mellé egy rendőrt, kinek felügyelete alatt Becse azu­­tán annyit koldult össze az ismerőseitől, a mennyiből egy hétig, úgy, a­hogy eltengődhetett. Ez idő alatt a felesége a kórházba került a hol meg is halt. A sze­gény ember, a­ki mindezt egy levélben panaszolja el, nem tudja megérteni, hogy a­míg a dolgozni akarót azért, mert munkát keres 250 napi fogsággal sújtják, addig a tolvajt, a­ki padlást tör fel, két napra ítélik el. Valóban ideje volna már a kéményseprő monopó­lium ügyében valamit tenni, mert a mesterek — ha szövetkeznek — úgy bánhatnak a reájuk szoruló se­gédekkel, a mint nekik tetszik. Hogy pedig üldözik is azokat, a kik panaszkodni mernek, az a Recse ese­téből is látszi. — (Egy magyar esküvője Konstantiná­polyban) Enyedi Jankó Miklós smyrnai cs. és kir. főkonzul Konstantinápolyban nőül vette Jacobi Alexandra kisasszonyt. — (Monte-Carlo legújabb áldozatai.) Charles Falguieres párisi tőkepénzes, miután Monte-Carló­­ban minden vagyonát elvesztette — mint Nizzából sürgönyzik — a tengerbe vetette magát s belefult. Nem találtak nála egyebet, mint a játszótermekbe szóló beléptijegyet. — Saluzzoból sürgönyzik, hogy ott Matteoda földbirtokos, ki két nap előtt Monte- Carlóból tért vissza, agyonlőtte magát. A szerencsét­len egész vagyonát eljátszotta. — (Gyalogverseny — a távlovagló tisz­tekkel.) Berlinből jelentik, hogy Morello, sziléziai gyorsfutó a német tisztekkel egyszerre akar elindulni, természetesen gyalog s az a reménye, hogy így előbb ér Bécsbe, mint a tisztek lóháton.­­ (Összezúzott vasúti őr.) Tragikusan fe­jezte be életét és pályáját egy Kovács József nevű vasúti őr Szeged mellett­i 30 évi szolgálat után, melyet a vasútnál töltött el. Mint levelezőnk írja, a szerencsétlen embert tegnap éjjel a Budapestről jött gyorsvonat Pusztapéteri és Kistelek között összezúzta. Álmos fejjel bandukolt a sinen, hogy az átjárót el­zárja, mikor a sötétből előszaladt gyorsvonat ott érte és maga alá kapta s a felismerhetlenségig ösz­­szezuzta.­­ (Rablógyilkosság.) Békésmegyei Öcsödön Pákozdi Lajos jómódú polgárt és idején a lakásán meggyilkolták; baltacsapásokkal levágták a fejét; házát feltúrták, kirabolták. Váradi, aradi csendőr­főhadnagy — mint nekünk sürgönyzik — Kántor Lajos és nejét letartóztatta; lakásukon vérnyomokat és bűnjeleket találtak. — (Helyihajók közlekedése.) A Duna-gőz­hajózási társaság közli, hogy október 1-étől fogva a helyihajók a Vámpalota Ó-Buda és Újpest között már csak óránkint közlekednek és pedig az egész órákban reggeli 6 órától esti 7 óráig s­utba ejtik a Margitsziget alsó kikötőjének kivételével az összes közbeeső állo­másokat.­­ (Eljegyzések.) Orosz Jakab, verpeléti földbirtokos ur kedves leányait eljegyezték e hó 27-én, még­pedig Juliska kisasszonyt Orosz Gábor tisza­­nánási gazdálkodó, Rezsin kisasszonyt pedig Ma­­théser Sámuel kenderesi gazdálkodó.­­ (A diurnista.) Az idei szezonban sűrűn adtak a budai színkörben egy ilyen című bohózatot. Ki is merne ilyen címmel tragédiát írni. Pedig egy ma történt eset, mely ugyancsak Budán játszódott le, arról tett bizonyságot, hogy erről a tárgyról szomorújáté­­kot is lehetne írni. Az Albrecht-után ma d. u. 2 órakor Lehóczky Ferenc 24 éves pénzügyminiszteri dijnok összeesett. A mentők beszállították a Szent­ János kórházba, a­hol az orvosok megállapították, hogy a balul járt fiatal­ember éhségtől származott kimerülés következtében esett össze.­­ (Rablótámadás a fővárosban) Tegnap este 7 óra tájban vakmerő rablási kísérlet történt a fővárosban, közvetlen a XVI. számú helyőrségi kór­ház mellett. Az említett időben a tisztviselőtelep la­kói kétségbeesett segélykiáltásokat hallottak a katonai kórház tájáról. A kiabálást meghallották a tisztviselő­telepi rendőrszobában is s rögtön több rendőr sietett a hang irányában. A kórház mögött egy tejjel meg­rakott kocsit találtak, melynek lovai ki voltak fogva, kocsija pedig a földön hevert megkötözve. A megré­mült embert a rendőrök rögtön feloldották kötelékei­től, néhányan pedig azonnal Kis-Pest felé indultak, mert három embert arra láttak elszaladni, az először odaért rendőrök. A kocsis annyira meg volt rémülve, hogy alig lehetett azonnal kihallgatni. Mindössze annyit mondott, hogy szent­lőrinci ember, onnét jött a kocsiján s már jó ideje feltűnt neki, hogy 3 ember kiséri, de mi rosszat sem sejtett. A kórház mögött azonban egyszerre megrohanták, a kocsiról lehúzták s megkötözték. Ép a lovakat fogták ki, a mikor az utonállók a segélykiáltásaira előjött emberek elöl el­menekültek. A tisztviselőtelepi rendőrség azonnal tudósította a X. kerületi kapitányságot. Az utonállók persze a sötétben eltűntek.­­ (Öngyilkosság a fogházban.) A VII. ke­rületi kapitányság börtönében ma este két óra tájban öngyilkosság történt. E hó 27-én hozták a kapitány­sághoz Joszkevi Tamás csavargót, a­kit azonban előbb a kórházba kellett szállítani betegsége miatt. Ma aztán újra visszakerült a kapitányság börtönébe s ott Oláh Ferenc rendőr őrizetére bízták. Ez alkalommal azonban, hogy a rendőr néhány percre kiment, Joszkin az alsónadrágját darab­okra szakította azokat összekötötte s aztán egy szögre felakasz­totta magát. Hasztalan volt minden élesztési kísér­let, a fogoly csavargó meg volt halva. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították.­­ A legújabb divatú női kalapokat szállítja Neumann J. női kalapgyáros Budapest, kigyó­ utca 6. A kolera. A járvány Budapesten. Tagadhatatlan immár, hogy a kolera féllábbal itt van Budapesten. A gyanús megbetegedések száma egyre szaporodik a fővárosban s nem egy közülök gyors halállal végződött. A boncolások és bakterológiai vizsgálatok ugyan eddigelé nem álla­pították még meg a kolerát, de a mai nap folyamán történt halálesetek és megbetegedések már olyan erő­sen koleraszínezetűek, hogy a legszigorúbb év­­rendszabályok se lesznek fölöslegesek. A koleragyanús haláleseteket és betegségeket a következőkben adjuk : Deák István napszámos, a­ki, mint megírtuk volt, e hó 27-én a dalnok­ utca 12. sz. a. levő laká­sán gyanús körülmények közt megbetegedett, tegnap délután a barokkórházban meghalt. Deák hét­főn jött csak fel a fővárosba egy faluból, hogy a nyugati pályaudvarban mostohaapja, Tóth János mel­lett napszámos munkát végezzen. Kedden délután az utcán hirtelen rosszul lett, hazament s ott hányási ingerről és görcsökről panaszkodott. Mostoha­anyja ekkor elküldte a városházához, hogy ott mint kolera­beteg jelentkezzék. Itt egy cédulával Bolemann ke­rületi orvoshoz utasították, a­ki aztán a barak­ kór­­házba szállíttatta, hol tegnap délután nagy kunok közt meghalt. Holttestét ma reggel boncolták föl Scheut­­hauer Gusztáv, Portik Ottó egyet, tanárok, dr. Gerlóczy Zsigmond, dr. Münich Károly, Ladányi Mátyás és Demko Kálmán orvosok jelenlétében. A boncolást Scheuthauer és Münich végezték s midőn befejezték — egy kőnyomatos jelentése szerint­­— egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy az illető fölötte gyanús körülmények közt halt meg, melyek a kole­rára emlékeztetnek. Mindazáltal pontos diagnózist nem mondhatnak addig, míg a szövettani és bakteo­­rológiai vizsgálatot is meg nem ejtik, a­mi egy-két napot vesz igénybe. Erre vonatkozólag a tiszti főorvosi hivatal a következő értesítést teszi közzé: A Deák Istvánon észlelt külső tünetek nem engednek kolerára következtetni, mert a halotthimlés is csak vérhast konstatált s az ürülék górcsövi vizsgála­tánál sem volt található kommabacillus. Mindazon­által a bakteriológiai vizsgálatok folyamatban vannak. Deák holttestét szigorúan dezinfierálva, ma délután eltemették. Szűcs József, a­ki a Linzer-féle külső-váci-úti szeszgyárban volt alkalmazva, mint napszámos, teg­nap déltájban arról panaszkodott a feleségének, hogy erős hasmenése van, majd hirtelen heves görcsök fogták el és összeesett. Nemsokára beszállították a barak­ kórházba, hol tegnap éjjel meghalt. Holttestét ma délután boncolták föl. A boncoló orvosok biz­tos diagnózist ez esetben se mondhattak, de abban megegyezően nyilatkoztak, hogy a holttesten észlelt jelenségek szerfölött gyanúsak A holttestet dezinficiálva koporsóba tették s holnap fogják el­temetni. Simon Jánosné szül. Demkovics Erzsébet, 73 éves asszony, a­ki mint megírtuk, a vidékről jött fel a verseny-utca 17. sz. a. lakó leánya látogatására, szintén görcsök és hányás közt lett rosszul s azért a kolerakórházba szállították. Az öreg­asszony tegnap este kilenc órakor szintén meghalt. Holttestét ma délelőtt boncolták fel s nála is olyan jelenségeket észleltek, melyek ázsiai kolerára vallanak. Anderlck Mari 34 éves szakácsnő e hó 28-án lett rosszul a Csömöri út 89 sz. a. az Ocker-féle ker­tészet mellett. Súlyos betegen szállították be a barak­­kórházba, a­hol ma délután három órakor meghalt. Boncolása holnap délelőtt lesz. Larik Ferenc napszámos ma délben a Külső­­nádor­ utca 58. számú házban lett hirtelen rosszul koleratünetek közt. Ez a beteg olyan súlyos állapot­ban volt, hogy mire a kórházba értek vele, meghalt. A barokkórházban most is több koleragyanús beteg fekszik, kik közül néhánynak az életben mara­dásához semmi remény sincs. A betegek ezek: Börzse Mihály, Lusztig és Beck külső váci­­uti gyárosoknál alkalmazott cseléd. Tegnap délután szénát szállított Újpestre s midőn a szekér odaért az állomáshelyére, Börzse erősen hányt s görcsökről pa­naszkodott. Rényi Béla orvos megvizsgálván a bete­get, állapotát gyanúsnak találta s a barakkórházba szállíttatta. A beteg ember, a­ki két gyermeknek az apja, aligha marad életben. Dániel Gusztáv a VII. kerületi kapitányság fogházában a többi foglyokkal egy helyiségben volt, midőn hirtelen heves gyomorfájás, hasmenés és há­nyás vett rajta erőt. Az előhívott mentők a beteget gyanússágára való tekintettel nem szállították el s így a Rókus kórház kolera-kocsiján szállították el a barak-kórházba. Megbetegedett továbbá: Bosztár Rezső 42 éves gyári munkás Lehel­utca 15. sz. a. lakásán; Kontó József 26 éves napszámos a Kender­utcában . Csulány Mari 24 éves munkásleány az ut­cán. Valamennyit a balparti barak­ kórházban ápolják, míg a budai barakban jelenleg nincs koleragyanus beteg. Látogatás a barakkban. — Saját tudósítónktól. — A külső váci­ út elején, a Lusztig és Beck-féle kenőcsgyárral szemközt terül el egy hosszú, alacsony épület, a szükség-barakk. Ide szállítják járványos betegség, vagy árvíz idején azokat, a­kiknek a laká­sukból ki kell költözködniük. Az épület meglehetősen nagy és több helyiségből áll, melyek néhány száz ember befogadására alkalmasak. Ez a barak ma délután egy óráig még teljesen üres, elhagyatott, szomorú volt. Ekkor azonban vá­ratlanul megnépesedett. Az áttellenben levő Lusztig és Beck-féle gyártelepről férfiak, asszonyok és gyer­mekek jöttek tömegesen, nagy zajjal és panaszszal. Sokan magukkal hozták a megszokott rongyaikat, sokan félmeztelenül hagyták oda a gyártelepen levő lakásukat. A szokatlan jelenetnek egyszerű magyará­zata van. Az említett házban levő munkáslakások egyikében betegedett meg koleragyanús tünetek közt Börzse Mihály cseléd, a­ki a Beck és Lusztig-cégnél dolgozott napszámban. Minthogy a nála észlelt jelen­ségek arra vallottak, hogy valódi koleraeset fordult elő, Rényi Béla orvos jelentésére bizottság jött ki Börzse lakására s miután azt dezinficiáltatta, el­rendelte, hogy mindazok, a­kik azon a házrészen laknak, a­hol a megbetegedés történt, azonnal hagy­ják oda lakásukat s menjenek át a bárakba. Hasonlóképen járt el a bizottság a Linzer-féle szeszgyár-telepen lakó munkásokkal is. Itt tudvalevő­leg egy Szüts József nevű napszámos betegedett meg koleragyanus tünetek közt s ez a kórházban rövid idő múlva meg is halt. A bizottság innen is „kilakoltatott“ minden embert, a lakásokat bezáratta s három napig nem is engednek oda belépni senkit. A szegény munkásemberek és asszonyok persze nagy

Next