Pesti Hírlap, 1893. június (15. évfolyam, 149-178. szám)
1893-06-29 / 177. szám
A PESTI HÍRLAP 1893. junius 29. vezett mulatóhely tekepályáján hirtelen lepte meg a viz a játszókat. Az áradás nagy károkat okozott. A kár mintegy 30,000 iitot tesz. (Ferenc Ferdinand főherceg Ausztráliában.) Sidneyből írják május hó 22-ikéről. Május 16-ikán reggel 9 órakor érkezett meg végre a „Kaiserin Elisabeth“ Sidney pompás kikötőjébe. Csakhamar megdördültek az üdvlövések. Magyar-osztrák konzul híján a német főkonzul, Pelldram Alfréd m úr ment a hadihajó elé, hogy magát a főherceg rendelkezésére bocsássa. A vendég csak incognito lépett Ausztrália földjére. Ennek különböző okai voltak a többi közt, hogy lord Jersey, az előbbi kormányzó már visszatért Angliába s az újonan kinevezett kormányzó, sir Robert Doff még nem érkezett meg s az ország vezetése ideiglenesen a főbíróra van bízva. A fő ok azonban az volt, hogy az egész kolónia, valamint általában egész Ausztrália oly financiális krízisben van, amilyent Ausztrália még nem látott. Csak e héten szüntette be fizetéseit négy, a legjelentékenyebbek közé tartozó bank, s a kormányok maguk is egyre növekvő deficittel küzdenek. Ily körülmények között minden a hivatalos látogatásokra szorítkozott . Ferenc Ferdinánd főherceg már másnap a kontinens belsejébe ment kenguru-vadászatra, ami csak Ausztráliában lehetséges. Vasárnap már ismét visszatért, hogy jelen lehessen a misén a katholikus székesegyházban, mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt a kiváncsiakkal. Egy redemptorista atya prédikált, felemlítette a főherceg jelenlétét s az ég áldását kérte a Habsburg-házra, a leghatalmasabb katholikus uralkodó családra. Akkor a misének vége volt, gróf Wurmbrand-Stuppach és herceg Liechtenstein csak nehezen bírtak a főhercegnek utat nyitni a tömeg között. A templom előtt is nagy néptömeg ácsorgott, mely a főherceget zajosan üdvözölte. A „Kaiserin Elizabeth“-et a városból folytonosan látogatják s megelégedéssel mondható, hogy az altengernagy parancsnoksága alatt álló angolausztráliai hajórajnak egy hasonló hajója sincs, magát az „Orlando“-t sem véve ki. Azért itt csodálkoznak egy kissé a fölött, hogy Magyarországnak és Ausztriának ily hajói vannak s ily távol fekvő nemzeteknek valóban nem lehet egyébbel imponálni, mint a hadihajókból. Különben még egy másik osztrák hadihajót is várnak ide, a „Saidá“-t. Érdekes,, hogy az itteni parlamentben a munkáspárt egyik tagja, Rae, meginterpellálta a kormányt, hogy miért bocsátott különvonatokat a főherceg rendelkezésére. Sir George Dibbs miniszterelnök általános helyeslés közt felelt meg az interpellációra. Ugyanez a képviselő különben annak idejében az ellen is kifogást emelt, hogy a parlament is részvétét fejezte ki a clarencei herceg halála felett. (Halálozások.) Szabó József nyugalmazott altábornagy haláláról ad hírt a következő gyászjelentés : Dr. Sárkány Andorné szül. Szabó Irén és férje, dr. Sárkány Andor és leányuk Sárkány Irén, Beöthy Zsoltné szül. Szabó Aranka és férje Beöthy Zsolt,, úgy gyermekeik Beöthy László, Zsigmond, Sándor, Kata és Klárika, Szabó Jenő, mint gyermekek, nők és unokák. Szabó László, mint fivér, saját és az összes rokonság nevében, fájdalomtól sújtott szivvel jelentik, hogy forrón szeretett felejthetetlen édes atyjuk, illetőleg ipjuk, nagyatyuk és testvér, nagyméltóságu Szabó József ur cs. és kir. nyug. altábornagy, f. hó 26-án, esti 8 órakor, élete 69-ik évében súlyos szenvedés után jobblétre szenderült. A drága halottnak halt tetemei e hó 28-án, délelőtt 9 órakor szenteltetnek be s ugyanez nap délután 5 és fél órakor fognak a felső temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunytnak lelki üdvéért f. hó 28-án délelőtt 8 órakor fog az urnák bemutattatni. Félegyházán, 1893. évi junius hó. Áldás és béke poraira! — Fleischer József, Keszthely város közbecsülésben álló tekintélyes polgára, 93 éves korában elhunyt. — (Birtokvotal.) A jeszenicei Jankovich család ősi birtokát, a Pestmegyében levő nagy- és kisvadasi családi uradalmat, a napokban 60 kunszentmártoni parasztból alakult konzorcium 560,000 frtért megvette. — (A „Viktória" elsüllyedése.) Londonból újabban a következőket jelentik: Ferenc József király sir Taget által, valamint a londoni nagykövet által a „Viktória“ elsülyedése alkalmából legmélyebb részvétét fejezte ki Tigon tengernagy halála fölött, valamint a nagy emberveszteség fölött; sajnálatát fejezi ki a hajó elvesztése fölött, mely hajót ezelőtt két évvel Fiuméban annyira csodált. New-yorki lapoknak Tripolisból érkezett jelentései szerint száz és száz matrózt öltek meg a hajócsavarok; a tenger egy ideig vérző, megcsonkított holttestekkel volt borítva, melyeket az összeütközés után csakhamar megjelent cethalak faltak föl. 120 tengerész katona közül 99-en vesztették életüket, mert az összeütközés után a vízmentes kamarákat be akarták zárni. Sir George Tryon a hetedik angol tengernagy, ki mint hajórajfőnök a vízbe fúlt. (A bécsi betörő szülei.) A Groschl betörőnél talált naplóban oly adatokra akadtak, melyek szerint a szülők is tudtak Groschl bűntényeiről. Ennek következtében — mint nekünk sürgönyzik — házmotozást tartottak, melyből kitűnt a gyanú alapossága. Groschl anyját letartóztatták. Az atyát, a kis gyermekekre való tekintettel, szabadon hagyták. (Csapatszemle.) Weisz Ferdinánd tábornok a Fehértemplomban állomásozó 3. huszárezred 2. escadronja felett a napokban tartott szemlét és azután a huszárokat úgy a gyakorlat, mint a jó kondíció tekintetében megdicsérte. Az ezredparancsnok, Gaudernak József ezredes, szintén eljött a szemlére. (A custozzai csata évfordulója Fehértemplomban.) Amíg Temesvár közönsége s különösen helyőrsége azt az óriási plasztikus képet bámulja, a mely ,acustozzai csatateret és az ezen csatában részt vett hadcsapatokat természetes hűségben, a tájat domborműben, a csapatokat öntvényekben tünteti fel, mely művet Mathes tábornok, a hadiiskola parancsnoka készítette, addig Fehértemplomban június 24-én, a custozzai csata évfordulóján a 43. gyalogezred tisztikara és legénysége kegyeletes ünnepet ült. Ezen ezred ugyanis résztvett az ütközetben s e napot azért évekként megünnepli. Délben a tiszti kaszinóban ünnepélyes ebéd volt, mely alatt a nap eseményeit és hőseit tették élénk beszélgetés tárgyává, délután pedig a kaszárnyák előtt levő téren a legénység előtt megmagyarázták a nap jelentőségét, katonai mulatságokat rendeztek s a legénységet megvendégelték. (Érdemes különben fölemlíteni, hogy azon ezredbeli trombitás, a ki e napon a hátrálási parancsot nem értvén meg, e helyett rohamra adott jelt a trombitával, a mivel aztán a győzelmet is elősegítette, még él egy temesmegyei faluban s pár évvel ezelőtt az ezredparancsnokság székhelyén meg is vendégettek.) (Bucsuünnepély Újpesten.) Tegnap búcsúzott el Újpest polgársága a rákospalotai nagyvendéglőben rendezett estélyen Csanádmegye újonan kinevezett tanfelügyelőjétől, Neményi Imrétől, aki eddig az újpesti polgári iskolának volt igazgatója s mint ilyen, az ottani polgárság osztatlan tiszteletét szerezte meg magának. A 200 brtékű lakomán az első pohárköszöntőt Tóth József tanfelügyelő mondta, az ünnepeltet éltetve. Mády igazgató a három Neményi testvért éltette, Neményi Ambrus országgyűlési képviselő Csáky Albin gróf miniszterre és Berzeviczy Albert államtitkárra mondott felköszöntőt. Illek Vince plébános, Bossányi, dr. Wagner, Neményi Imre s Odry Lehel mondtak még felköszöntőket a lakomán, mely a leglelkesebb hangulatban folyt le. (Osztrák vasutasok látogatása Budapesten.) Szombaton, július 1-én este 8 óra 5 perckor az osztrák vasúti hivatalnokok társaskörének mintegy 300 tagja — kizárólag férfiak — a kör elnökének, Liharsik udvari tanácsosnak vezetése alatt különvonaton a budapesti nyugati pályaudvarra érkezik. — A kör tagjait — miként lapunkkal közlik — ünnepélyesen fogadják, mire vendégeink az Angol királynő, Hungária és a Magyar király szállodákba szállnak. — Szombaton este 9 órakor a Hungária szállóban a vendégek tiszteletére estély lesz, melyen többek között az osztrák vasúti hivatalnokok dalegylete is hangversenyt rendez karmesterének, Weinzierl úr ismert komponistának személyes vezetése mellett. — Fűszerezni fogja az estélyt Kowik déli vasúti felügyelőnek, az ismert bécsi humoristának közreműködése is. — Vasárnap, július 2-án délelőtt több rendbeli budapesti vasúti üzemtelepeket és a keleti pályaudvart fogják megtekinteni; délben 1 és 2 óra között külön hajón körutat tesznek a Dunán és kirándulnak a Margit-szigetre. — Délután 4 órakor a Hungária-szálóban diszbankett lesz és, este 8 órakor vendégeink a nyugati pályaudvarból különvonaton Bécsbe indulnak, hova 12 órakor érkeznek meg. — (Kegsülve.) Borzasztó szerencsétlenség történt a resicai vashámorban. Egy óriási üst folyékony acéllal megbillent s ennek sistergő tartalma az alant dolgozó öt munkásra ömlött. A munkások valósággal megsültek a forró folyadéktól : kettő közülük meghalt, a többi háromnak állapota életveszélyes. — (Hymen.) Iluszkó István hivatalnok, a Kolozsvárit, megjelenő 1848—49. Történelmi Lapok szerkesztője, Maros-Bogáton jun. 27-én esküdött örök hűséget Tokaji Irma kisasszonynak, Tokaji János m.Bogáti ev. ref. lelkész és neje Zilahi Kiss Eliz lányának. A fiatal párt a család egy régi barátja, a 80 éves Benedek Ferenc haranglábi nyugalm. esperes áldotta meg. (Szocialisták kongresszusa.) A zürichi nemzetközi szocialista kongresszus napirendjét épen most küldözik szét. A kongresszusnak nyolc tárgya lesz és pedig: 1. A nyolc órai munkaidő. 2. Május 1-ének általános megünneplése. 3. A szociáldemokraták politikai taktikája. 4. A szociáldemokraták álláspontja háború esetére. 5. A munkásnők védelme. 6. Iparos szövetkezetek. 7. Az általános választói jog, és 8. a szociáldemokraták nemzetközi szervezkedése. (Veteránok segélyezése.) Berlinből sürgönyzik, hogy a szövetség-tanácshoz javaslatot terjesztettek az 1870. év előtti háborúkból hátramaradt rokkantak segélyezésére vonatkozó törvény létesítése iránt, hogy azok az 1870/71-iki háború rokkantaival egyenrangúvá tétessenek. — így örült rémtette.) Bánfalván egy békésmegyei községben mint levelezőnk jelenti, hajmeresztő kegyetlenséggel ölte meg egy dühöngő őrült Varga Ferenc, Szin Esztert, egy virágjában levő aszszonyt. Varga addig verte a szerencsétlent kapányéllel, míg ez lelkét ki nem adta. A dühöngő őrültet lefegyverezni senki sem bátorkodott. Varga már volt Gyulán megfigyelés alatt, de onnan mint gyógyultat engedték el, pedig hogy mennyire nem volt gyógyult, ezt szomorúan igazolta. Felszámítják a Lipótmezőre. (Birkózás az orfeumban.) A közönség élénk érdeklődése között folytak le a mai birkózások a Somossy-orfeumban. Csupa professzionátus birkózó állván szemközt, érdekes küzdelmekre volt kilátás és az eredmény nem is csalta meg a várakozást. Először a francia Masson és a cirkuszból ismert német Simson állottak ki a porondra. Az ember inkább volna hajlandó a hatalmas, csaknem elhízásra hajló termetű Massont tartani a germán faj képviselőjének, mint a karcsú, de nem kevésbbé izmos Simsont. A küzdelem elkeseredett volt, de az első összecsapásoknál egyik küzdő sem bírta a másik vállait szabályszerűen a földhöz szorítani. Erőben mint látszik, Masson van túlsúlyban, de a különbség nem lehet nagy, ami pedig az ügyességet illeti, abban körülbelül egyenlők. Az első összecsapás után a juri szünetet engedélyezett, mialatt Bobinetti és Bamboula mérték össze erejüket. Itt az eredmény kétségtelen volt ugyan, de úgy látszik Bamboilla már kitanulta az olasz fogásait, mert körülbelől tíz percnyi birkózás után ezeknek is pihenőt kellett adni. Ezután újból a német és francia csaptak össze. Csakhamar a földön voltak és Masson körülfogva a németet, keresztül iparkodott magán vetni és úgy a földhöz szorítani. Simson talpra akart esni, de e helyett térdeire bukott és a fájdalom kifejezésével arcán abba is hagyta a birkózást. Az ügyelő kihirdette, hogy Simson ar lábán megsérülve a birkózást nem folytathatja, — így a revanche nem volt teljes, de Franciaországnak meg lehet az az elégtétele, hogy a német — harcképtelen lett. Ezután Bobinetti végzett Bamboulával, kit ennek bámulatos kígyóügyessége dacára végre mégis a közönség riadó éljenzése között földhöz teremtett. Simson sérülései (véraláfutás és zúzódás) oly természetűek, hogy pár napig alig birkózhatik. (A Salamonszky-cirkusz) néhány igen sikerült új programm-ponttal debütkozott ma este szép számú közönség előtt, mely tetszéssel fogadta az orosz társaság kitűnően idomított lovait s komoly és elegáns iskolája lovasait. A Corradini által bemutatott uj szám, a lovarda tetőzetéig levegőbe emelt lóval s lovasával igazi bravourjai közé tartozik a lovarművészetnek. Kitűnő ügyességről tanúskodnak Hacker és Lester velocipében bemutatott erőmutatványai is. Volt birkózás is, még pedig két ízben. Cariot és Charles Yves tagok lovon kellek egymással birokversenyre, mely alkalommal előbbinek néhány összefogózás után sikerült földre rántani különben derekasan védekező társát, kinek balsikerében különben szeszélyes lovának is része volt. A jutalom 100 írtban jön kitűzve. A következő gyalogbirkózásban Pytlasinsky marcona alakja ellen csak egy szerény kondíciójú péklegény állott ki a legsötétebb Terézvárosból „pour l’honneur du drapeau“. A közönség, melyet a rendezőség előre felvilágosított, hogy ezúttal nem akadt derekabb legény a gáton, nem vette komolyan a tusát, a vállalkozó péklegény sem s igy egész „con amore“ hagyta magát földre téríttetni. — (Küry Klára — zászlóanya.) A budapesti belvárosi kereskedő-szolgák betegsegitő- és temetkezési egylete julius 30 án tartja zászlószentelési ünnepélyét. A zászlóanyai tisztséget a népszínház bájos ifjú művésznője, Küry Klára fogadta el, ki hajfogató kocsin, lovasbandérium kíséretében vonul majd a belvárosi plébániatemplom elé. (Új levélgyűjtő szekrények a fővárosban.) Mióta Lukács Béla a kereskedelmi miniszter, azóta igen sok alkalommal megmutatta, hogy ott a hol csak lehetséges, a közönség kényelme érdekében mindent megtesz, ami tehető. Eddig sok panasz volt a főváros területén elhelyezett levélszekrények ellen is, egyrészt azért, mert nagyon ritkán voltak elhelyezve, másrészt, mert a levelek kiszedésénekidejét nem mutatták rendesen. — Ezeket a hiányokat pótlandó, a kereskedelmi miniszter uj levélszekrényeket készíttet és pedig jóval többet a régieknél. Az uj szekrények ugyanakkorák, mint a régiek, élénk, piros színűek s már messziről látható rajtuk a felírás „A leveleket elviszik délelőtt——délután x órakor.“ Az új szekrények — melyeket már július első felében elhelyeznek — igen célszerű szerkezettel vannak ellátva. ” (Vakmerő rablás a Herkules fürdőben.) A régi rablótörténetek véres eseményeire emlékeztet az a rablóvállalkozás, melyről temesvári tudósítónk értesíti táviratában lapunkat. A Herkulesfürdő mellett elterülő Széchenyi-rét vendéglősét az elmúlt éjjel tizenegy oláh rabló támadta meg. A vendéglő főpincérét véresre kaszabolták, azután revolvert szegezve a kegyelemért könyörgő vendéglősnek, kényszerítették 1300 filot kitevő összes készpénzének, több ezer forint értéket képviselő ékszereinek és értékpapírjainak kiadására. A vendéglő cselédjei közül többre — kik fölriadtak és menekülni akartak — a rablók rálőttek és késekkel megsebesítették, puskatussal agyba-főbe verték őket. A rablás híre a fürdővendégek körében a lehető legnagyobb izgalmat keltette, minek folytán többen távozni készülnek. A csendőrség nyomában van a rablóbandának.