Pesti Hírlap, 1893. augusztus (15. évfolyam, 210-240. szám)

1893-08-01 / 210. szám

4 PESTI HÍRLAP 1893. augusztus 1. a mikor befordult menyasszonya utcájába, szembe ta­lálkozott két leánynyal, két szőke leányával, a kik testvérek, kolozsvári tisztes polgárembernek a leányai s a kik közül egyikkel a gavallérnak komoly követ­kezményű viszonya volt. A „komoly következménye nem volt hosszú életű, minden nagyobb feltűnés nélkül eltemették, de a gavallér nem volt elég ga­vallér s egy csomó ígérettel folytonosan adós maradt. A leány ingerült lett, a­mint meglátta, hogy kedvese szó nélkül, köszöntés nélkül akar mellette elhaladni. Már rég várt alkalomra, hogy vele beszél­hessen, szent is neki többször, fel is kereste, de nem tudott találkozni vele. Nyilván tudta a leány, hogy a gavallér röviden szabadulni akar tőle. Édes atyja tárgyalt is vele a módok iránt s a nem valami ideális szellemű atya hatezer forintot kért. A dúsgazdag, de nem bőkezű gavallér viszont száz forintot ígért.’ A bukott leányt, ki igaz szerelemmel vonzódott­­az ifjú­hoz, sértette ez az alkudozás, melynek részleteiről tudomást szerzett. A mint az ifjú mellette haladt el, meg­szólította : ’ — Nem kellene úgy sietni! A gavallér tetette magát, mintha nem hallaná. Erre a leány gyorsabban ment s utólérte. Meg­fogta a vállát és kérdőre vonta: — Nem akarsz már tudni rólam, el akarsz dobni, mint egy utolsót . . . te! . . . — Eh — szólt amaz — hagyjon békén. A­mit ajánlottam, megteszem s azzal vége. — ügy ? Ez a te hűséged, ezért taszítottál szégyenbe mindnyájunkat. A testvér csitította, de késő volt. A leányt ingerültsége elragadta. Egyre heveseb­ben támadt a gavallérra s már-már csoportosulás ke­letkezett az utcán. A gavallér menekülni akart s ekkor a leány napernyőjével ráütött. A gavallér felhevülésében föl­emelte sétabotját s megütötte a leányt. Ezzel futásnak eredt annál inkább, mert a kö­zelben feltűnt a leány apja. A gavallér hirtelen beszökött a legelső házba s felszaladt az emeletre, hol egy közjegyzőnek az irodája volt. Gyakran szokott itt megfordulni ügyes­­bajos dolgok miatt, szerződésekért, egyezségekért s igy fel sem tűnt, hogy most különböző kérdéseket intézett az irodában foglalkozókhoz, de lényeges okot nem mondott, hogy miért jött. Leült egy székre s minthogy a közjegyző nem volt a hivatalban, az irodavezetővel kezdett beszél­getni. Pár perc múlva az irodavezető ismét munká­jához látott, mig a vendég ülve maradt s azt mondta, hogy megvárja, mig a közjegyző haza jön. E várakozás közben egyszer csak belép az iro­dába egy ötven év körüli magas, erőteljes ur s oda­rohan a csöndesen üldögélő vendéghez, hátul meg­fogja a nyakát és fojtogatni kezdi: — Itt vagy gazember! Itt vagy te csaló, te hitvány! E közben fojtogatta és ütlegelte. A gavallér rémülten tekintett fel: a megcsalt leány apja volt. Torkát valahogy kiszabadította a görcsös kezek közül s kiáltozni kezdett : — Gyilkos! Gyilkos! Segítség ! Megölnek ! Az apa e közben, a­hol érte, ütötte. A zajra előrohantak az iroda segédjei, az iroda­vezető és közjegyző-helyettes és elválasztották a verekedőtől a megtámadottat. Valóságos erőfeszítéssel tudták csak ártalmatlanná tenni a felbőszült apát. A gavallér látva, hogy megtámadóját szorosan tartják, odament hozzá és súlyos ütést mért arcára. Ekkor aztán őrei is ügyeltek. Egymással farkasszemet nézve maradt aztán ülve a beszúálló apa és hűtlen gavallér, míg a köz­jegyző hazaérkezett. A közjegyző aztán a gavallért bevitte a maga irodájába. Megkérdezte, hogy mi baj történt. — Megütöttem — felelt — egy leányt az ut­cán s annak az atyja most inzultált. — Bocsánat uram! — válaszolt a közjegyző — ily ügyben nem lehetek segítségére s nem nyújthatok oltalmat irodámban. A gavallér távozott. Az apa sem volt már künn. Már a törvény­széknél volt, hogy leánya nevében följelentést tegyen a szerelem kárpótlása végett. A gavallér is tett följe­lentést a járásbíróságnál, míg a leány az utcai skan­dalum dolgát a rendőrségre bízta. Ezekkel a dolgokkal kapcsolatban a kolozsvári szalonokban most arról beszélnek s a fürdőkön időző ismerősöknek arról írnak leveleket, hogy egy szép­­kilátásokkal indult házassági terv füstbe megy. A­mi a történtek után nagyon valószínű. Thurzófüreden július 29-én jótékony célra Anná­ból­­ rendeztek, mely egész hajnalhasadtáig a legjobb kedvben együtt tartotta a díszes közönséget. A né­gyeseket 40 pár táncolta, a hölgyek közül jelen vol­tak : Draskovics Istvánná, Nemecsek Gyuláné, Im­­rédy Kálmánná, Okolitsányi Lajosné, Rácz Károlyné, özv. Hubert Mórné, Korb Flórisné, Halász Kázminné, özv. Wiesner Ignácné, Leber Ignácné, Andrejcsik Románna, Mattyasofszky Gáborné, Mencsdorfer Ká­rolyné, Benzur Emilné, Streck Mihályné, Weidinger Józsefné, Mauzitz Rezsőné, Dirner Lajosné, Löven­­bein Samuné, Koller Józsefné, Uhlreich Theofilné, Michnik Jánosné,­­ Hubert Albertin, Halász Irma, Petzka nővérek, Rátz Gizella, Leber nővérek, Dras­kovics Elma, Imrédi Mariska, Csathó Jolán, Wiesner Lujza, Krámer Rózsik­a, Mattyasofszky Eszti, Mencs­dorfer Margit, Benzur Marian, Streck Bertha, Wei­dinger nővérek, Bernát nővérek, Liszka Irén, Gallik Mathild, Heszka Róza, Mauritz nővérek, Löwenbein nővérek, Uhltreich Laura, sat. * A balaton­boglári fürdővendégek tegnapelőtt si­került, hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendeztek. A fürdőző­ közönség felkérésére Faludy Antal, a nemzeti színház tagja és neje nagy hatással előadták az „Egy kis baleset“ című dialogot, Sió Aladár fiatal hegedű­művész pedig játékával ragadta el a hallgatóságot, mely színültig megtöltötte a ter­met. Hangverseny után tánc következett, mely reg­gelig tartott a legjobb hangulatban. * Kispesten vasárnap este a Szabó-féle vendéglő kerthelyiségében műkedvelő előadást rendeztek, az alakítandó kispesti kisdedóvó javára. Nagy számú kö­zönség volt jelen s a jótékony célra szép összeg folyt be. A szinielőadást Mátrai színigazgató ren­dezte. A szereplők közt ott voltak: Wohlmuth Irma, Herkner Irma, Szabó Mariska, Madarász Katica és Budai Ilonka. A műkedvelők a „Felhő Klári“ nép­színművet adták elő.* A pöstyéni fürdőben tegnap rendezett jótékony­­célú bazár és Anna bál közel ezer­ért bevételt ered­ményezett. A díszes gyógyház báltermében táncviga­lom volt, mely reggelig tartott.­­ A gödöllői nyaralók egyesülete szombaton este sikerült műkedvelői előadást és táncvigalmat rende­zett a fővárosból kirándult nagyszámú közönség élénk tetszés-nyilatkozatai közt. A siker nagy része Mátrai Bélát, a nemzeti színház rendezőjét illeti, ki az est művészi részének rendezését magára vállalta. Az elő­adás egyik legsikerültebb része a „Táncpróba“ című élőkép volt, melyben Gödöllő legszebb lányai képez­tek festői csoportzatot. A közreműködők közül kitűn­tek : Csáky Lujza, Kőváryné Deutsch Margit, Deve­­csery Károlyné, Faludy Miéi, Krausz Aranka, Katzay Ida, Schönberger Lenke, Hellsinger Stefi stb. Végül reggelig tartó tánc volt. A négyeseket Só­pár táncolta. MAPI HÍREI. — (A királyváró Arad.) Arad megye mai rendkívüli közgyűlésén — mint lapunknak sürgöny­zik — elhatározták, hogy a királyt szept. 9-én Fábián főispán vezetése alatt diszküldöttség fogadja Borosse­besen. Másnap a főispán hódoló küldöttséget vezet a királyhoz. — A király-látogatás alkalmából a vár­megye költségén a vasúttól a királyi szállásig vezető utat feldíszítik s diadalkapukat emelnek. — (A királyné) ma reggel 7 órakor elutazott Gasteinböl­­seidbe. — (A váci püspök papjaiért.) Schuster Konstantin dr. váci megyés püspök elhatározta, hogy egyházmegyéjében rendezni fogja a kongruát, melyet ő úgy akar megvalósítani, hogy azon plébánosoknak, kiknek bevallott fizetésük 600 forinton alul áll, saját­jából kiegészíti azt hatszáz forintra. A püspök egy­előre 12 plébánosnak fogja emelni javadalmazását, de kilátásba helyezte azt is, hogy öt kanonokjával tar­tandó vizsgálat után, kik az egyházmegye plébániáit jobban ismerik, a csekélyebb jövedelműek fizetését emelni fogja. Az összeget, melyet fizetni fog, két részben kapják meg a plébánosok mig ő él és ha­lála után hagyatékából, mig a püspöki szék betöltet­len marad. Ugyancsak gondoskodott még a káplá­nokról is, kik közül nem egynek évi fizetése 60—80 frton felül alig megy. Ezeknek fizetését a teljes ellá­táson kívül 250 frtban állapította meg, melyet szintén sajátjából fedez. A plébánosok­ és káplánoknak így évenkint már ötezer frtot ad, azonban ez az összeg növekedni fog később, mikor a többi kisebb plébá­niák jövedelmét is rendezni fogja. Nem feledkezett meg egyházmegyéjének öreg papjairól sem, kiknek nyugdíj alapjára legújabban tízezer frtot adott s az összeget rendeltetési helyére el is juttatta.­­ (Grófból jezsuita.) Esterházy Jenő gróf veszprémmegyei nagybirtokos, elvégezvén kitűnő si­kerrel a jogot, beállott Innsbruckban a jezsuitákhoz s miután ott a teológiát is kitűnő sikerrel elvégezte, pénteken pappá szenteltetett.­­ (Magyar polgármesterek kongresszusa.) Győr város polgármestere, Zechmeister Károly kir. tanácsos a magyarországi polgármestereket kongresz­­szusra hívta meg, mely szeptember havában Debre­cenben lesz megtartandó s tárgya a közigazgatás ál­lamosítása lesz.­­ (Olasz turisták Budapesten.) A „Club Alpino Italiano“ római osztályának mintegy 150 tagja érkezik szeptember 6-ikán fővárosunkba. — A ma­gyar turista-egyesület lelkes fogadtatásban fogja ré­szesíteni az olasz baj­társakat s szórakoztatásuk cél­jából hosszabb programmot állapított meg. Be fogják mutatni olasz vendégeinknek Budapest összes neve­zetességeit, színházait s azután kirándulnak a közeli vidékre, a Svábhegyre, Visegrádra, Nagy-Marosra. — Az olasz turistákkal több nő is érkezik a fővárosba . Budapest közönsége bizonyára rajta lesz, hogy a szomszéd állam polgárai a legjobb emlékekkel tá­vozzanak körünkből. — (Miniszterelnök és kisbiró.) Nyáregy­háza község jegyzőjének volt valami ügyesbajos dolga, a melyet szeretett volna egyenesen a miniszterelnök elé terjeszteni. Véletlenül megtudta, hogy a kegyelmes ur Dánosról csévi pusztájára kocsizott, a hova Nyáregy­házán át visz az út. Megbízta tehát a kisbirót, hogy álljon ki az útra s mikor a miniszterelnök hintóját a porból kikavarodni látja, akkor szóljon neki, a jegy­zőnek, a ki azután módot fog találni arra, hogy a miniszterelnökkel beszéljen. Ugyde jegyző tervez, kis­biró végez. Kiállott a kisbiró az útra s szerencsésen meg is ismerte a beretvált képű urat, a ki hintójával közeledett. Mikor a fogat feltűnt, a kisbiró már mesz­­sziről integetett feléje. A miniszterelnök, nem tudván mire vélni a dolgot, megállította a kocsit. A kisbiró megemelte tisztességtudással a kalapját és igy szólt: — „Tisztelted a jegyző ur a kegyelmes urat és kéreti, hogy legyen szíves a községi hivatalba jönni, mert a jegyző úr akarna egy pár szót be­szélni vele.“ A miniszterelnök, — mint a Bp. Hí­t. jelenti — meghallgatta az üzenetet, azután azt felelte, hogy ő most nem ér rá, majd inkább a jegyző úr jöjjön el hozzája. Ezzel tovább hajtott, a kisbiró pedig sietett beszámolni fényesen megoldott diplomáciai missziójá­ról. Képzelni lehet a hatást, mikor a kis­biró előadta a jegyző úrnak, hogy ő hívta a kegyelmes urat a községházára, de ez bizony nem jöhetett, tisztán csak azért, mert most épen nem ér rá.­­ (Vonatkésés.) A m.­kir. államvasutak igaz­gatóságától nyert értesítés szerint a f. évi julius hó 20-án közlekedett 10 sz. személyvonat a keleti pálya­udvar ferencvárosi vonalrészén a kőbányai áthidalás alatt megállott, mivel egy kocsinak fékje önmagától működésbe jutott és ennek következtében, valamint a nedves sín okozta erős mérvű kerékcsúszás miatt. Mulatságok. A Török­ B­álint­on nyaraló fiatalság táncmulat­ságot rendezett július 29-én. A Borbás-féle nagy sör­csarnokot ez alkalommal egészen megtöltötte a díszes közönség és a pompásan felcifrázott és kivilágított kertben körülbelül háromszázan gyülekeztek egybe a kitűnően sikerült, kedélyes mulatságra. Az első né­gyest közel száz pár táncolta. A szünet alatt tréfás világposta mulattatta a társaságot; a díjakat Schwartz Piroska, Schwartz Rezsinké és Blau Szidike nyerték el. Jelen voltak: Adler Lajosné, Bay Nándorné, dr. Blau Istvánná, Deutsch Károlyné, Ehrlich Vilmosné, Erber Adolfné, Ehrentheil M.-né, Fischer Mórné, Fischer Miksáné, Fleischer I.-né, Gruby Gézáné, Ga­ray dr.-né, Hirschné, Iritzer Lipótné, özv. S­ohn Sala­monná, Krauszné, Komjáthiné, Kohn Simonné, Lip­­scher Bernátné, Lőwithné, dr. Lőwy Józsefné, Löwe Zsófia, Mándoki Józsefné, Márk Márkuszné, Nagelné, Rottenberg B.-né, Rosenbaum A.-né, Szirmay La­josné, Schwartz Rezsőné, Strelinger Samuné, Schwartz Mórné, Schmitzné, Spitzer Sománé, Szalai Sándorné, Spitzer Vilmosné, Wolfner Frigyesné, Wohlsteinné, Wälder Gyuláné és Weisz Mihályné úrhölgyek. — Leányok: Beck Frida, Blau Szidike, Berger Aranka, Brück Irén és Aranka, Deutsch kisasszonyok: Fischer Ilona, Farkas Gizella és Julia, Gutfreund Sárika és Olga, Gruby Blanka és Flóra, Garay Malvin, Herzfeld Szidike, Komor Kamilla, Königsbaum Sarolta, Klein Margit, Kohn Zsófi, Korriger Kamilla, Kohn Katica, Krebs Karolin, Lintner Julia, Löwith Ada, Lőwen­­stein Lujza, Márk Gizella, Nágel Ilona, Reich Szidi, Szalai Irma, Schwartz Piroska és Rezsinke, Steiner Ilka és Irén, Vécsei Kamilla, Weissberger Laura, Weisz Etel és Rita, Weisz Ernesztina és Lotti kis­asszonyok. — A táncmulatság 80—100 irtot jöve­delmezett. A tiszta jövedelmet a kisdedóvónak szán­ták, de Zimándy plébános, az óvoda patrónusa, fö­löttébb szeretetreméltó és udvarias levélben kérte a rendező bizottságot, hogy fordítsák más célra ezt az összeget, mert neki ambíciója, hogy az intézetet sa­játjából tartsa fenn. A rendező bizottság most olyan óvodát keres, melynek kevésbbé ambiciózus a védnöke.*

Next