Pesti Hírlap, 1893. december (15. évfolyam, 332-360. szám)
1893-12-08 / 339. szám
_ ___________________ PESTI HÍRLAP 1893. december 8. házak igen sokat tettek a tűzbiztonság érdekében, mindazonáltal csaknem minden évben fordulnak elő oly színházi tüzesetek, melyek emberéletbe kerülnek. A múlt év december 8. óta történt tüzesetek sorozatát a gothenburgi színház égése nyitja meg. Ez év január hó 6-án az antwerpeni nagy színházban támadt jelentéktelen tűzeset miatt óriási, szerencsétlen következmények nélkül járó rémület. Néhány nappal később, január 18-án elpusztult röviddel az előadás megkezdése előtt a város operett-színháza. Március 9-én éjjel a Genua melletti Savonában levő Teatro Colombo porrá égett. Április 1-én Liszabon kis színháza teljesen hamuvá vált. Norvégiában Frederikshavenben ápril 18-án leégett a kaszinó-színház. Május 39-én az előadás után a lángok martalékává lett Sheffieldi Stanley-színház. Május végén Khinában történt iszonyú tüzeset; Rumliban, egy kis városban rablók gyújtották fel a színházat, 2000 emberben veszett. Június 5-én a nimesi Skála-színház égett le. Szeptember 4-én az előadás megkezdése előtt gázrobbanás következtében elhamvadt az esztendei Edenszínház. Szeptember 19-én előadás közben kigyulladt a cantoni (Illions) operaház; a zavarban meghalt 10 ember, 30 megsebesült. Okt. 24-én Tournaiban (Belgium) gázrobbanás folytán kigyulladt a városi színház. Múlt hó 24-én a függöny felhúzása után leégett a Henriette-színház Columbusban (Ohio). A lángok átcsaptak a szomszédos parkszínházra és egy szállodára és azokat is elemésztették. * (Színészet Szegsárdon.) Balog Árpád színtársulata élénk érdeklődés mellett kezdi meg idényét Szegzárdon. A drámai személyzet „Bánk-Bán-“nal mutatta be magát, mely alkalommal Balog (Bánk), Palotai (Petur), Kunhegyiné Margit (Melinda) s H. Szapáry Janka (Gertrudis) kiváló erőknek bizonyultak. A vígjátékok sorát „Mongodin úr felesége“ nyitotta meg, zajos tetszéstől kísérve. Havasi (Mongodin) elemében volt. H. Szapáry Janka (Clorinda), Kunhegyiné (Lucienne), Csanádi Lenke (Mongodinné) nagyban emelték a sikert. Az operett-személyzet a „Madarászában mutatkozott be. Hrubos (Ádám), E. Kovács Ilka (Postás Milka), Réti Lina (fejedelemnő), Bercsényi Gizella (Adelaide), Ágotái (Csörsz) jó összjátékot nyújtottak. * (Színészet Szegeden.) Szegedről írják : Somogyi Károly igazgató jól összeállított repertoárral játszik a városi színházban. Romeo cd’ Julia, Serge Panine, Hun utódok összevágó jeles előadásban kerültek színre és örömmel konstatálható, hogy a dráma kellő ápolásban részesül, bár a publikum a könynyebb fajtájú darabokat szívesebben nézi meg, így a „Katonás kisasszonyának már többször nagy közönsége volt. Az igazgató az új darabokat fényesen, lehetőleg új díszletekkel hozza színre. Közönség jól látogatja a színházat. * (Rimaszombatban.) Bátossy Endre igazgató és jeles társulata mindinkább meghódítja a közönséget. A legjobb darabokat kiváló erkölcsi és meglehetős anyagi sikerek mellett hozza szinre. Murai Pezsgőjével, Herczegh Dolovai nábob leányával szép közönség előtt nagy sikert aratott a társulat. Tegnap premiere volt: Paál Gyula helybeli szerző „Nótárius“ című népszínművét adták igen jól Bátossy, Lorándy, Polgár Béla, Kiss Nándor, Lorándyné, Perczel Mari, Zádor Róza és Szilágyi Berta legjobban tetszettek a darabban. A társulat e hó közepén Rozsnyóra megy. * (Térffy Margit,) a kiváló magyar zongoraművésznő f. hó 2-án este Pápán adott hangversenyt a „Griff“ nagytermében. Az ügyesen összeállított műsor minden egyes pontjának előadása ,bizonyságát adta a művésznő ügyességének és szép tehetségének. A szép számmal egybegyűlt előkelő és műértő közönség zajos tapsokkal jutalmazta a művésznőt. * (Rafael és Tiziana külföldön.) Olaszországban egy törvény van érvényben, mely megtiltja, hogy a nagy olasz festők után megmaradt festményeket külföldön bocsássák áruba. Sciarra Maffeo herceg dacára ennek titkon kiküldte külföldre a birtokában levő megbecsülhetlen Rafael- és Tizian-képeket. A herceg ellen ezért pert indítottak, de már akkor a képek Párisban voltak. Az olasz bíróság elrendelte, hogy a festményeket jelenlegi tulajdonosaiktól foglalják le, de a francia bíróságok megtagadták a határozat végrehajtását. * (Orgona-hangverseny.) A Kálvin-téri ref. templomban e hó 9-én délután 5 órakor tartandó orgona-hangverseny iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. A rendezőség értesíti a közönséget, hogy a helyek nincsenek ugyan megszámozva, de csak annyi jegyet ad ki, a mennyi ülőhely van s igy tolongástól nem kell tartani. * (Müvészestély.) A dec. hó 14-én a vigadóban a Merkur jótékony-egyesület javára rendezendő müvészestély igen sikerültnek ígérkezik. A müvészestélyen, mint véglegesen megállapították, közreműködnek : Jászai Mari, Hilgermann Laura, Kopácsy Juliskává Hubay-Popper vonósnégyes társulat, Ney Dávid és Szendy Árpád zongoraművész. IRODALOM. * (Gróf Széchenyi István hírlapi cikkei.) A legnagyobb magyar politikai és irodalmi hagyatékának fáradhatlan értékesítőjétől, Zichy Antaltól ismét egy vaskos kötet jelent meg 564 lapon a m. t. akadémia kiadásában. A becses hagyaték közzététele már közel 10 éve folyik s Széchenyi naplói, beszédei, levelei, külföldi útirajzai kiadása után (a levelek és a naplók még nincsenek teljesen kiadva) ez már a hetedik vaskos gyűjtemény, mely Széchenyi István nehezen hozzáférhető hírlapi cikkeinek I. kötetét tartalmazza. A gyűjteményt Zichy Antalnak Széchenyi egész írói munkásságáról szóló nagyobb tanulmánya vezeti be, mely Széchenyinek önálló és járulékos irodalmi műveit nem csak külső vonatkozásaik szerint ismerteti meg, de úgy,h a mint azok a magyar politikai közélet akkori harcaiból s nézetellentéteiből fölmerültek. A tanulmány Széchenyi iratainak s azokban kifejtett eszméinek és terveinek belső fejlődési története, amelyet értékessé tesz Zichy Antalnak a Széchenyi-hagyományokban részletekig terjedő különös jártassága. Magába a gyűjteménybe 36 közlemény van fölvéve és kommentálva, még pedig oly beható módon, hogy egy egy ily közlemény világot vet egész környezetére. Széchenyi hirlapirói pályája voltaképen a dunai gőzhajózásról irt cikksorozattal kezdődik (1834 ), azonban a hirlapirodalommal már 1825-ben aFelső-Magyarországi Minervádban volt egy kis köze, formai polémia alakjában. Ugyanott 1828. szeptemberében jelent meg első nagyobb cikke, melyen a lángész eredetisége s az európai színvonalon álló tájékozottság is teljes mértékben felismerszik. Azután 1834-ben jelent meg a Társalkodóban az «I. Ferenc» gőzhajón telt tavaszi útjának leírása, telve reflexiókkal s reá augusztusban a nevezetes cikksorozat a Duna-hajózás érdekében ugyanott. Ezt követik többi, de már jobbára járulékos közleményei, amelyek napvilágot látott önálló művein kívül a hírlapokban megjelentek. Levél Helmeczy Mihályhoz, cikk a magyar színjátékról (1835.), a nemzeti kaszinó ügyei (1839.), a minimum, a selyemről és pálinkáról (1840.), a lánchidról (1841.), majd a Wesselényi és Kossuth-féle tvcikk, mely hosszas polémiává növekedett s a Jelenkor 1843. évi folyamának legnagyobb érdekességét képezi ennyi idő után is. A kötet a Jelenkornak azon 6 hires polemikus cikkével végződik, amelyekkel Széchenyi végleg szembeszállott Kossuth-tal, akkor a «Pesti Hírlap» szerkesztőjével. * (A Ferégi-társaság) f. hó 10-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor a magy. tud. akadémia első emeleti termében felolvasó-ülést tart. Tárgyak: 1. Mit köszönhetek én Jókainak ? (Visszaemlékezés) Abonyi Lajos r. tagtól. 2. Költemények Varsányi Gyula vendégtől ; felolvassa Palágyi Menyhért r. t. 3. Alkonyat (rajz) Jakab Ödön r. tagtól. 4. Folyó ügyek. * (Tanítók zsebnaptára.) Imént jelent meg Légrády testvérek kiadásában ez a már 19-ik évfolyamát élő jóravaló zsebkönyv, melyet György Aladár szerkeszt a tanitóvilág számára s melynek jól megválogatott tartalma következő: Naptári rész. — A tanító nem csak gyermekek oktatója. — Fontosabb miniszteri rendeletek. — Törvény a tanítók fizetéséről. — A népoktatásügy az országházban. — A tanítók fizetése a külföldön. — A közoktatásügyi miniszter 21-ik jelentése. — A polgári iskolai tanítók képesítése. — A népszámlálás és a közoktatásügy. — A kiállítás népoktatásügyi csoportjának tervezete. — Az 1892/3-iki tanév történetéből. — Címtár: 1. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium. — 2. Magyar kir. tanfelügyelők. — 3. Egyházi hatóságok. — 4. Tankerületi főigazgatóságok. — 5. Tanítóképző intézetek. — 6. Humanisztikus intézetek. — 7. Szakiskolák. — 8. Országos közoktatási tanács. — 9. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága. — 10. A tanítók országos bizottsága. — 11. Budapesti adresszek: a) Tanférfiak. — b) Nevezetesebb fővárosi intézetek. — c) A budapesti községi elemi iskolák tanszemélyzete. — 12. Nevezetesebb tanügyi lapok. — Hasznos tudnivalók : 1. Az iskolák és tanítók kiváló jogai.— 2. Az ipartörvény főbb pontjai az iparoktatásról. — 3. Tanítók hadkötelezettsége. — 4. Szabályok a nyugdíj vagy segély kérésénél. — 5. Felvételek a képzőintézetekbe. — 6. Iskolák fölszerelése. — 7. Bizonyítvány-másolatok. — 8. Ösztöndíjak és segélyek tanítók számára. — Bélyegilletéki táblák. — A különböző államokban érvényes pénznemek az uj koronaértékkel összehasonlítva. — Külföldi mértékek. —* Bélyeg. — Törvénykezési szünnapok. — Sorsolási naptár. — Hirdetések. — Ára angol vászonba kötve 1 forint 20 kr. Bérmentes ajánlott megküldéssel írt. 35 kr. * (Dr. Wekerle László) némi átdolgozással könyvalakban is kiadta ama művét, a mely Árpád sírjára vonatkozik s ez év októberében a «Pesti Hírlapiban jelent meg. A 48 lapra terjedő füzetnek «Árpád sírja meghatározásának sommája» a cime. * (Az 1843—44. évi országgyűlés kerületi üléseinek naplóját) Kovács Ferenc, volt hódmezővásárhelyi képviselő, ügyvéd, sajtó alá rendezte és saját költségén kiadta. Ezzel közéletünk veterán bajnoka ismét jelentékeny áldozatot hozott politikai forrásbirodalmunknak. .A. mo.aff. mggjergpA vaskos első kötet 687 lapot tölt be s bevezetéssel és betüsoros mutatóval ellátva 1843. május 17-től julius 12-ig terjed. — A gyűjtemény Tisza Kálmánnak egy 1885. évi körrendeletéből veszi eredetét, amelyben a törvényhatóságokat fölszólította, hogy a kerületi ülésekre vonatkozó, történelmileg is becses irományokat levéltáraikban, esetleg a magánosoknál is puhatolják ki s vele és a jm. t. akadémiával az eredményt közöljék. Kovács Ferencnek magának is lévén ifjú korából ilyen följegyzései s azonfelül Klauzál Gábor oldala mellett a jelzett évek országgyűléseinek kerületi naplóját is ő vezetvén — mely szintén birtokában van — azokat berendezte, a hézagát kipótolta, új adatokat szerzett s az egész anyagokat sajtó alá szerkesztette. Így jött létre ezen szép kiadás, amelynek értékét fokozza az is, hogy Kovács abba a magyar nyelv és vallás dolgaira vonatkozó akkori országgyűlési szónoklatokat is fölvette, más szükséges országgyűlési adatokkal kapcsolatban, hogy így munkája körülbelől az 1843—44. évi országgyűlés kiegészített képét mutassa, lényeges része pedig a kerületi tanácskozások naplója legyen. Ezzel a könyvvel Kovács Ferenc forrásművet adott ismét nem csak a hazai politikai világ, hanem a történetíró kezébe is. * (A Magyar Szalon) decemberi füzete is gazdag tartalommal és csinos illusztrációkkal jelent meg. Közleményeket írtak bele: Fekete József, Keszler József, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek, Abonyi Árpád, Vértesi Arnold, Tábori Róbert, Morgenstern Gusztáv és mások. Képei közül kiemeljük azokat, amelyek az idei tárlat festményeit mutatják be. Egyszóval a decemberi szám nem hagy fent semmi kívánni valót. * (Magyar írók élete és munkái.) A Szinnyei József által akadémiai megbízásból szerkesztett gyűjtemény III. kötetének 4. füzete (Festetics— Fogrescher) megjelent Hornyánszky Viktornál. * (A kisdednevelés és módszertan gyakorlati kézikönyve) cím alatt óvónőképzők, kisdednevelők és műveit családok részére kézikönyv jelent meg Dömötör Gézától Lampel Róbert kiadásában. A most közrebocsájtott I. kötet 158 lapon az óvónőképző-intézetek első évi anyagát tartalmazza. Gyakorlati használatra szánt világos könyv, mely a gyermeknevelési anyagot rövid elméleti és történelmi tájékozással vezeti be. Rendszere szorosan az 1891. évi kultuszminiszteri tantervhez van szabva. * (Justh Zsigmondnél) «Gányó Julcsa» címmel jelent meg a második tanulmány, amelynek az elseje a «Pénz legendája» volt. Az előszóval ellátott könyvet a Singer és Wolfner cég bocsátotta a könyvpiacra. * (Szalay Fruzina, a kitől egy-két hetilap csinos és okos verseket közölt és a ki néhány év alatt kivált a lantpengető nők közül (ami azonban nem megy valami túlságosan nagy érdemszámba) most kötetbe gyűjtötte össze a költeményeit és «Versek» cím alatt adta át a nagy és rideg nyilvánosságnak. A versikék után egy nagyobb darabbal is előáll, a «Madama Reale» cíművel, amit a pozsonyi Toldy-kör kétszáz frankkal jutalmazott. A csinos kiállítású kötet a Singer és Wolfner cég jegyével van ellátva. * (Az Orozó könyvtár) kiadványai sorában (szerk. Gyulai Pál) a Franklin Társulatnál megjelentek a 325—333. számig terjedő következő füzetek: Az olasz irodalom rövid története. Irta Fenini Cézár. A negyedik olasz kiadásról ford. Zigány Árpád. — Toldi Miklós. Szomorú történet három szakaszokban. Irta Dugonics András. Második kiadás. — Vigasztalások. Irta Lucius Annaeus Seneca. Latinból fordította Lévay József. — A peterdi csata. Vígjáték három felvonásban. Irta Berczik Árpád. — Az angol alkotmány fejlődése a legrégibb időktől fogva. Irta Freemann A. Edward. Angolból ford. Kónyi József. — Idyll a háború alatt. Irta Coppée Ferenc. Franciából fordította Molnár Gyula. — A múzsa. Vígjáték egy felvonásban. Irta legifj. Szász Károly. — Henrietta. Beszély. Irta Coppée Ferenc. Franciából fordította Molnár Gyula. — A fejedelem keresztleánya. Regény. Irta Pálffy Albert. Második kiadás. * (Kényes kérdés.) Báró Vay Aladár színműveiből az ötödik kötet is megjelent, Kilián Frigyes kiadásában. Ez a kötet a „Kényes kérdés“ című öt felvonásos színművet tartalmazza. * (A magyar történeti életrajzok) sorozatában a IX. évf. 5. füzete gyanánt megjelent I. Rákóczy György életrajzának folytatása és befejezése Szilágyi Sándortól, aki ezen 3 könyvből álló számos önálló képpel, facsimilével s egykorú emlékek rajzaival díszített művet Bay Ilona urhölgynek ajánlotta. A mostani füzethez a fejedelemnek egy 1632- ből, Amsterdamból származó arcképe van mellékelve, valamint Rákóczy Pálnak temetési pajzsáról vett színes nyomású címere. * (Művészet és természet.) A m. t. akadémia könyvkiadó vállalatának új sorozatában megjelent Cherbuliez Viktornak ily című munkája 240 lapon, vászonba kötve. Franciából fordította Geöcze Sarolta.("»»5