Pesti Hírlap, 1893. december (15. évfolyam, 332-360. szám)

1893-12-08 / 339. szám

_ ___________________ PESTI HÍRLAP 1893. december 8. házak igen sokat tettek a tűzbiztonság érdekében, mindazonáltal csaknem minden évben fordulnak elő oly színházi tüzesetek, melyek emberéletbe kerülnek. A múlt év december 8. óta történt tüzesetek soroza­­tát a gothenburgi színház égése nyitja meg. Ez év január hó 6-án az antwerpeni nagy színházban tá­madt jelentéktelen tűzeset miatt óriási, szerencsétlen következmények nélkül járó rémület. Néhány nappal később, január 18-án elpusztult röviddel az előadás megkezdése előtt a város operett-színháza. Március 9-én éjjel a Genua melletti Savonában levő Teatro Colombo porrá égett. Április 1-én Liszabon kis szín­háza teljesen hamuvá vált. Norvégiában Frederiksha­­venben ápril 18-án leégett a kaszinó-színház. Május 39-én az előadás után a lángok martalékává lett Sheffieldi Stanley-színház. Május végén Khinában történt iszonyú tüzeset; Rumliban, egy kis városban rablók gyújtották fel a színházat, 2000 ember­ben ve­­szett. Június 5-én a nimesi Skála-színház égett le. Szeptember 4-én az előadás megkezdése előtt gáz­robbanás következtében elhamvadt az esztendei Eden­­színház. Szeptember 19-én előadás közben kigyulladt a cantoni (Illions) operaház; a zavarban meghalt 10 ember, 30 megsebesült. Okt. 24-én Tournaiban (Bel­gium) gázrobbanás folytán kigyulladt a városi szín­ház. Múlt hó 24-én a függöny felhúzása után leégett a Henriette-színház Columbusban (Ohio). A lángok átcsaptak a szomszédos park­színházra és egy szál­lodára és azokat is elemésztették. * (Színészet Szegsárdon.) Balog Árpád szín­társulata élénk érdeklődés mellett kezdi meg idényét Szegzárdon. A drámai személyzet „Bánk-Bán-“nal mutatta be magát, mely alkalommal Balog (Bánk), Palotai (Petur), Kunhegyiné Margit (Melinda) s H. Szapáry Janka (Gertrudis) kiváló erőknek bizonyul­tak. A vígjátékok sorát „Mongodin úr felesége“ nyi­totta meg, zajos tetszéstől kísérve. Havasi (Mongodin) elemében volt. H. Szapáry Janka (Clorinda), Kunhe­gyiné (Lucienne), Csanádi Lenke (Mongodinné) nagy­ban emelték a sikert. Az operett-személyzet a „Mada­rászában mutatkozott be. Hrubos (Ádám), E. Ko­vács Ilka (Postás Milka), Réti Lina (fejedelemnő), Bercsényi Gizella (Adelaide), Ágotái (Csörsz) jó össz­­játékot nyújtottak. * (Színészet Szegeden.) Szegedről írják : So­mogyi Károly igazgató jól összeállított repertoárral játszik a városi színházban. Romeo cd’ Julia, Serge Panine, Hun utódok összevágó jeles előadásban kerül­tek színre és örömmel konstatálható, hogy a dráma kellő ápolásban részesül, bár a publikum a köny­­nyebb fajtájú darabokat szívesebben nézi meg, így a „Katonás kisasszonyának már többször nagy közönsége volt. Az igazgató az új darabokat fénye­sen, lehetőleg új díszletekkel hozza színre. Közönség jól látogatja a színházat. * (Rimaszombatban.) Bátossy Endre igazgató és jeles társulata mindinkább meghódítja a közönsé­get. A legjobb darabokat kiváló erkölcsi és meglehetős anyagi sikerek mellett hozza szinre. Murai Pezsgő­jével, Herczegh Dolovai nábob leányával szép közönség előtt nagy sikert aratott a társulat. Tegnap premiere volt: Paál Gyula helybeli szerző „Nótárius“ című népszínművét adták igen jól Bátossy, Lorándy, Polgár Béla, Kiss Nándor, Lorándyné, Perczel Mari, Zádor Róza és Szilágyi Berta legjobban tetszettek a darabban. A társulat e hó közepén Rozsnyóra megy. * (Térffy Margit,) a kiváló magyar zongora­művésznő f. hó 2-án este Pápán adott hangversenyt a „Griff“ nagytermében. Az ügyesen összeállított mű­sor minden egyes pontjának előadása ,bizonyságát adta a művésznő ügyességének és szép tehetségének. A szép számmal egybegyűlt előkelő és műértő kö­zönség zajos tapsokkal jutalmazta a művésznőt. * (Rafael és Tizian­a külföldön.) Olaszor­szágban egy törvény van érvényben, mely megtiltja, hogy a nagy olasz festők után megmaradt festmé­nyeket külföldön bocsássák áruba. Sciarra Maffeo herceg dacára ennek titkon kiküldte külföldre a bir­tokában levő megbecsülhetlen Rafael- és Tizian-ké­­peket. A herceg ellen ezért pert indítottak, de már akkor a képek Párisban voltak. Az olasz bíróság el­rendelte, hogy a festményeket jelenlegi tulajdonosaik­tól foglalják le, de a francia bíróságok megtagadták a határozat végrehajtását. * (Orgona-hangverseny.) A Kálvin-téri ref. templomban e hó 9-én délután 5 órakor tartandó orgona-hangverseny iránt igen nagy érdeklődés mu­tatkozik. A rendezőség értesíti a közönséget, hogy a helyek nincsenek ugyan megszámozva, de csak annyi jegyet ad ki, a mennyi ülőhely van s igy tolongástól nem kell tartani. * (Müvészestély.) A dec. hó 14-én a vigadó­ban a Merkur jótékony-egyesület javára rendezendő müvészestély igen sikerültnek ígérkezik. A müvész­­estélyen, mint véglegesen megállapították, közremű­ködnek : Jászai Mari, Hilgermann Laura, Kopácsy Juliskává Hubay-Popper vonósnégyes társulat, Ney Dávid és Szendy Árpád zongoraművész. IRODALOM. * (Gróf Széchenyi István hírlapi cikkei.) A legnagyobb magyar politikai és irodalmi hagyaté­kának fáradhatlan értékesítőjétől, Zichy Antaltól is­mét egy vaskos kötet jelent meg 564 lapon a m. t. akadémia kiadásában. A becses hagyaték közzététele már közel 10 éve folyik s Széchenyi naplói, beszé­dei, levelei, külföldi útirajzai kiadása után (a levelek és a naplók még nincsenek teljesen kiadva) ez már a hetedik vaskos gyűjtemény, mely Széchenyi István nehezen hozzáférhető hírlapi cikkeinek I. kötetét tar­talmazza. A gyűjteményt Zichy Antalnak Széchenyi egész írói munkásságáról szóló nagyobb tanulmánya vezeti be, mely Széchenyinek önálló és járulékos iro­dalmi műveit nem csak külső vonatkozásaik szerint ismerteti meg, de úgy,h a mint azok a magyar politi­kai közélet akkori harcaiból s nézetellentéteiből föl­merültek. A tanulmány Széchenyi iratainak s azok­ban kifejtett eszméinek és terveinek belső fejlődési története, a­melyet értékessé tesz Zichy Antalnak a Széchenyi-hagyományokban részletekig terjedő külö­nös jártassága. Magába a gyűjteménybe 36 közle­mény van fölvéve és kommentálva, még pedig oly beható módon, hogy egy egy ily közlemény világot vet egész környezetére. Széchenyi hirlapirói pályája voltaképen a dunai gőzhajózásról irt cikksorozattal kezdődik (1834 ), azonban a hirlapirodalommal már 1825-ben a­­Felső-Magyarországi Minervádban volt egy kis köze, formai polémia alakjában. Ugyanott 1828. szeptemberében jelent meg első nagyobb cikke, melyen a lángész eredetisége s az európai színvona­lon álló tájékozottság is teljes mértékben felismer­­szik. Azután 1834-ben jelent meg a Társalkodóban az «I. Ferenc» gőzhajón telt tavaszi útjának leírása, telve reflexiókkal s reá augusztusban a nevezetes cikksorozat a Duna-hajózás érdekében ugyanott. Ezt követik többi, de már jobbára járulékos közleményei, a­melyek napvilágot látott önálló művein kívül a hírlapokban megjelentek. Levél Helmeczy Mihályhoz, cikk a magyar színjátékról (1835.), a nemzeti kaszi­nó ügyei (1839.), a minimum, a selyemről és pálin­káról (1840.), a lánchidról (1841.), majd a Wesse­lényi és Kossuth-féle tvcikk, mely hosszas polémiává növekedett s a Jelenkor 1843. évi folyamának legna­gyobb érdekességét képezi ennyi idő után is.­­ A kötet a Jelenkornak azon 6 hires polemikus cikkével végződik, a­melyekkel Széchenyi végleg szembeszál­­lott Kossuth-tal, akkor a «Pesti Hírlap» szerkesz­tőjével. * (A Ferégi-társaság­) f. hó 10-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor a magy. tud. akadémia első eme­leti termében felolvasó-ülést tart. Tárgyak: 1. Mit köszönhetek én Jókainak ? (Visszaemlékezés) Abonyi Lajos r. tagtól. 2. Költemények Varsányi Gyula ven­dégtől ; felolvassa Palágyi Menyhért r. t. 3. Alkonyat (rajz) Jakab Ödön r. tagtól. 4. Folyó ügyek. * (Tanítók zsebnaptára.) Imént jelent meg Légrády testvérek kiadásában ez a már 19-ik évfo­lyamát élő jóravaló zsebkönyv, melyet György Aladár szerkeszt a tanitóvilág számára s melynek jól meg­válogatott tartalma következő: Naptári rész. — A tanító nem csak gyermekek oktatója. — Fontosabb miniszteri rendeletek. — Törvény a tanítók fizetésé­ről. — A népoktatásügy az országházban. — A taní­tók fizetése a külföldön. — A közoktatásügyi minisz­ter 21-ik jelentése. — A polgári iskolai tanítók képe­sítése. — A népszámlálás és a közoktatásügy. — A kiállítás népoktatásügyi csoportjának tervezete. — Az 1892/3-iki tanév történetéből. — Címtár: 1. A val­lás- és közoktatásügyi minisztérium. — 2. Magyar kir. tanfelügyelők. — 3. Egyházi hatóságok. — 4. Tan­kerületi főigazgatóságok. — 5. Tanítóképző intézetek. — 6. Humanisztikus intézetek. — 7. Szakiskolák. — 8. Országos közoktatási tanács. — 9. A képvise­lőház közoktatásügyi bizottsága. — 10. A tanítók országos bizottsága. — 11. Budapesti adresszek: a) Tanférfiak. — b) Nevezetesebb fővárosi intézetek. — c) A budapesti községi elemi iskolák tanszemélyzete. — 12. Nevezetesebb tanügyi lapok. — Hasznos tud­nivalók : 1. Az iskolák és tanítók kiváló jogai.­­— 2. Az ipartörvény főbb pontjai az iparoktatásról. — 3. Tanítók hadkötelezettsége. — 4. Szabályok a nyug­díj vagy segély kérésénél. — 5. Felvételek a képző­intézetekbe. — 6. Iskolák fölszerelése. — 7. Bizo­nyítvány-másolatok. — 8. Ösztöndíjak és segélyek tanítók számára. — Bélyegilletéki táblák. — A külön­böző államokban érvényes pénznemek az uj korona­értékkel összehasonlítva. — Külföldi mértékek. —* Bélyeg. — Törvénykezési szünnapok. — Sorsolási naptár. — Hirdetések. — Ára angol vászonba kötve 1 forint 20 kr. Bérmentes ajánlott megküldéssel­­ írt. 35 kr. * (Dr. Wekerle László) némi átdolgozással könyvalakban is kiadta ama művét, a mely Árpád sírjára vonatkozik s ez év októberében a «Pesti Hírlapiban jelent meg. A 48 lapra terjedő füzetnek «Árpád sírja meghatározásának sommája» a cime. * (Az 1843—44. évi országgyűlés kerületi üléseinek naplóját) Kovács Ferenc, volt hódme­zővásárhelyi képviselő, ügyvéd, sajtó alá rendezte és saját költségén kiadta. Ezzel közéletünk veterán bajnoka ismét jelentékeny áldozatot hozott poli­­­tikai forrásbirodalmunknak. .A. mo.aff. mggjergpA vaskos első kötet 687 lapot tölt be s beveze­téssel és betüsoros mutatóval ellátva 1843. május 17-től julius 12-ig terjed. — A gyűjtemény Tisza Kálmánnak egy 1885. évi körrendeletéből veszi eredetét, amelyben a törvényhatóságokat fölszólította, hogy a kerületi ülésekre vonatkozó, történelmileg is becses irományokat levéltáraikban, esetleg a magáno­soknál is puhatolják ki s vele és a jm. t. akadémiá­val az eredményt közöljék. Kovács Ferencnek magá­nak is lévén ifjú korából ilyen följegyzései s azon­felül Klauzál Gábor oldala mellett a jelzett évek országgyűléseinek kerületi naplóját is ő vezetvén — mely szintén birtokában van — azokat berendezte, a hézagát kipótolta, új adatokat szerzett s az egész anyagokat sajtó alá szerkesztette. Így jött létre ezen szép kiadás, amelynek értékét fokozza az is, hogy Kovács abba a magyar nyelv és vallás dolgaira vo­natkozó akkori országgyűlési szónoklatokat is fölvette, más szükséges országgyűlési adatokkal kapcsolat­ban, hogy így munkája körülbelől az 1843—44. évi országgyűlés kiegészített képét mutassa, lényeges része pedig a kerületi tanácskozások naplója legyen.­­ Ezzel a könyvvel Kovács Ferenc forrásművet adott ismét nem csak a hazai politikai világ, hanem a történetíró kezébe is. * (A Magyar Szalon) decemberi füzete is gazdag tartalommal és csinos illusztrációkkal jelent meg. Közleményeket írtak bele: Fekete József, Kesz­­ler József, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek, Abonyi Árpád, Vértesi Arnold, Tábori Róbert, Morgenstern Gusztáv és mások. Képei közül kiemeljük azokat, a­melyek az idei tárlat festményeit mutatják be. Egy­szóval a decemberi szám nem hagy fent semmi kí­vánni valót. * (Magyar írók élete és munkái.) A Szinnyei József által akadémiai megbízásból szerkesz­tett gyűjtemény III. kötetének 4. füzete (Festetics— Fogrescher) megjelent Hornyánszky Viktornál. * (A kisdednevelés és módszertan gya­korlati kézikönyve) cím alatt óvónőképzők, kis­­dednevelők és műveit családok részére kézikönyv je­lent meg Dömötör Gézától Lampel Róbert kiadásá­ban. A most közrebocsájtott I. kötet 158 lapon az óvónőképző-intézetek első évi anyagát tartalmazza. Gyakorlati használatra szánt világos könyv, mely a gyermeknevelési anyagot rövid elméleti és történelmi tájékozással vezeti be. Rendszere szorosan az 1891. évi kultuszminiszteri tantervhez van szabva. * (Justh Zsigmondnél) «Gányó Julcsa» cím­mel jelent meg a második tanulmány, a­melynek az elseje a «Pénz legendája» volt. Az előszóval ellátott könyvet a Singer és Wolfner cég bocsátotta a könyv­piacra. * (Szalay Fruzina,­ a kitől egy-két hetilap csinos és okos verseket közölt és a ki néhány év alatt kivált a lantpengető nők közül (a­mi azonban nem megy valami túlságosan nagy érdemszámba) most kötetbe gyűjtötte össze a költeményeit és «Ver­sek» cím alatt adta át a nagy és rideg nyilvánosság­nak. A versikék után egy nagyobb darabbal is elő­áll, a «Madama Reale» cíművel, a­mit a pozsonyi Toldy-kör kétszáz frankkal jutalmazott. A csinos ki­állítású kötet a Singer és Wolfner cég jegyével van ellátva. * (Az Orozó könyvtár) kiadványai sorában (szerk. Gyulai Pál) a Franklin Társulatnál megjelen­tek a 325—333. számig terjedő következő füzetek: Az olasz irodalom rövid története. Irta Fenini Cé­zár. A negyedik olasz kiadásról ford. Zigány Árpád. — Toldi Miklós. Szomorú történet három szakaszok­ban. Irta Dugonics András. Második kiadás. — Vi­gasztalások. Irta Lucius Annaeus Seneca. Latinból fordította Lévay József. — A peterdi csata. Vígjá­ték három felvonásban. Irta Berczik Árpád. — Az angol alkotmány fejlődése a legrégibb időktől fogva. Irta Freemann A. Edward. Angolból ford. Kónyi József. — Idyll a háború alatt. Irta Coppée Ferenc. Franciából fordította Molnár Gyula. — A múzsa. Vígjáték egy felvonásban. Irta legifj. Szász Károly. — Henrietta. Beszély. Irta Coppée Ferenc. Franciá­ból fordította Molnár Gyula. — A fejedelem kereszt­leánya. Regény. Irta Pálffy Albert. Második kiadás. * (Kényes kérdés.) Báró Vay Aladár színmű­veiből az ötödik kötet is megjelent, Kilián Frigyes ki­adásában. Ez a kötet a „Kényes kérdés“ című öt fel­­vonásos színművet tartalmazza. * (A magyar történeti életrajzok) soro­zatában a IX. évf. 5. füzete gyanánt megjelent I. Rákóczy György életrajzának folytatása és befejezése Szilágyi Sándortól, aki ezen 3 könyvből álló számos önálló képpel, facsimilével s egykorú emlékek raj­zaival díszített művet Bay Ilona urhölgynek aján­lotta. A mostani füzethez a fejedelemnek egy 1632- ből, Amsterdamból származó arcképe van mellékelve, valamint Rákóczy Pálnak temetési pajzsáról vett színes nyomású címere. * (Művészet és természet.) A m. t. aka­démia könyvkiadó vállalatának új sorozatában meg­jelent Cherbuliez Viktornak ily című munkája 240 lapon, vászonba kötve. Franciából fordította Geöcze Sarolta.("»»5

Next