Pesti Hírlap, 1894. március (16. évfolyam, 60-90. szám)
1894-03-03 / 62. szám
8____________________________________ PESTI HÍRLAP 1894. március 3. — (Az uj Duna-hidak.) A kereskedelmi miniszter által az uj Duna-hidak tervének megbirálására kiküldött jury serényen folytatja nehéz munkáját. A beérkezett 71 terv közül 26-ot mint olyanokat, a melyek a bírálatnál tekintetbe sem jöhetnek, viszszautasítottak. A többi 45 terv között vannak azonban igazán szép és értékes tervek, amelyek megbirálása kemény munkát ad a jury-tagoknak. A pályaműveket a bizottság előbb szerkezeti s azután szépészeti szempontból veszi bírálat alá. Egyletek és intézetek. Az orsz. közegészségi egyesület tegnap délután tartotta közgyűlését, Korányi Frigyes tanár, főrendiházi tag elnöklete alatt. Fodor József tanár, főtitkár jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt nyáron az egyesület 1400 korona jutalomdíjat osztott ki, tanítók, jegyzők stb. között, akik a nép egészsége érdekében buzgólkodtak. Az egyesületnek gyermekegészségügyi pályázatára beérkezett 3 munka egyikének sem adhatták ki a pályadíjat, amiért is a pályázatot újra kihirdetik. Az Egészségi Tanácsadóra beérkezett pályamű bevált, írója Török János dr., tornallyai orvos. Az egyesület újólag pályázatot hirdet, tanítók, jegyzők stb. számára, akik a nép egészsége körül tevékenyek. Az erre a célra szolgáló 1400 korona összegű dijakat 1895. végén osztják ki. Ungmegye indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület ezentúl minden évben közegészségi országos kongresszust rendez Budapesten. Csapodi István dr. indítványára pedig fölkérik a kereskedelemügyi minisztert, hogy 1895. december 31-ikén népszámlálást tartson, hogy tudjuk az ország népességének számát az első millennium évében. Az egyesület vagyona a 30.000 irtot meghaladja. Végül megejtették a tisztújitást, melynek eredménye a következő volt: elnök lett Fodor József tanár, másodelnök Dollinger Gyula tanár, főtitkár Csapodi István m. tanár, másodtitkár Frank Ödön m. tanár, szakosztályi elnökök: Hőgyes Endre tanár, Oosvay Lajos, Leövey Sándor, Kőrösy Sándor, szakosztályi titkárok dr. Riegler Gusztáv, Pavlicsek Sándor, dr. Schusny Henrik, dr. Korotnay Árpád, Réczey Imre, Klug Nándor, Elischer Gyula, Müller Kálmán, Bókas János, Lechner Lajos, Wartha Vince, Kauser József, Ambrozovics Béla, Than Károly, Hausmann Alajos, Berzeviczy Albert, Tóth Lajos, Kollár Gyula, Kármán Mór, Kramarik János, Gerlóczy Zsigmond, Grósz Lipót, Téry Ödön, Gerlóczy Károly, Chyzer Kornél, Csatáry Lajos, Tormay Béla. — Az országos bijnok-segélyegylet tegnap este tartotta ez évi közgyűlését. Elnökké választatott Paczona Antal, alelnökké Egyed Ignác, pénztárnokká Eisenkolb Antal és ellenőrré Lehel Andor. — A csángó-magyar egyesület igazgató-tanácsa ma délután gróf Teleki Géza elnöklete alatt ülést tartott, melyen Kamermayer Károly alelnök, dr. Prónay Dezső, Gelléri Szabó János s többen vettek részt. Tudomásul vették, hogy az egyesület vagyona ez idő szerint mintegy 50.000 frtra rúg. Örvendetes tudomásul szolgált továbbá Arad megye alispánjának ama értesítése, hogy a gyoroki csángó-telepesek egyáltalában nincsenek olyan nyomorúságos viszonyok között, mint ahogy azt a „Pesti Napló“-nak egy múlt évi cikke feltüntette, amely miatt az igazgatótanács az alispánt megkereste. Tisztességes keresetük van, a szorgalmasabbak gyarapodnak is és különös panaszra egyáltalán nincs ok. Az igazgatótanács ezután elhatározta, hogy 700 forintot a Vajda-Hunyadon létesítendő csángó-óvoda, 700 forintot pedig egy Déván felállítandó csángó-gyermekek menhelye javára fordít. Elhatározták ezenkívül, hogy az egyesület az ezredéves kiállításon való részvétel végett az Emkével tárgyalásokba bocsátkozzék. Végre a múlt évben a csángó községi lelkészek és tanítók részére megszavazott jutalmak jóváhagyását fogják a kultuszminiszternél megsürgetni. — A Mária Dorottya egyesület f. hó 11-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor az új városház társalgó termében tartja IX. rendes évi közgyűlését. A magyarországi néprajzi társaság március hó 3-án, szombaton d. u. 5 órakor a m. t. akadémia földszinti termében felolvasó és választmányi ülést tart. Tárgysorozat: 1. Herrmann Antal, Építési áldozat. 2. Dr. Wlislocky Henrik, a balkánbeli mohammedán cigányok lélekváltsága. 3. Szmik Antal, Az aldunai csángókról. SPORT. (A „Hunnia Magyar Bicycle Club") folyó hó 4-én vasárnap kirándulást rendez Harasztiba. Indulás d. u. 2 órakor a Nicoletti-kávéházból. Vendégeket sportszerű ruhában szívesen látnak. A „Hunnia Magyar Bicycle Club“ március hó 7-én szerdán este 8 órakor az egyleti helyiségben (VII. ker. nagydiófautca 17. sz. a.) tartja III. rendes közgyűlését. (A pozsonyi polgárok díja.) A tavaszi lóversenyekben, melyeket a bécsi Reiter-klub májusban a pozsonyi gyepen rendez — mint levelezőnk írja — egy nagyobb díj is szerepel, melyet a pozsonyi polgárok adnak. A pozsonyi első takarékpénztár tegnap kétszáz forintot szavazott meg e célra. Műszaki hírek. •A magyar mérnök- és építész-egylet) az ez idei építészeti nagy pályázatára vonatkozó programmat már megállapította: a feladat vidéki nagyobb városban, parkja mentén építendő fürdőház tervezetét követeli, mely az előző évek tervezeteivel szemben sokkal kevesebb munkát képvisel. A pályabírók, kiket ezúttal a zárt sort képező ifjú építészgárda többsége választott: Alpár Ignác, Fittler Kamill, Korb Flóris, Ney Béla és Pecz Samu építészek. (Talajfeltöltés a belvárosban.) A belvárosi molnár utcát a tanács határozata folytán egész hoszszában fel fogják tölteni annyira, hogy talajszíne a Duna sempontja felett 745 centiméternyi magasságot érjen el. A feltöltés és burkolás munkálatai 25.000 forint költségre vannak előirányozva. Az idegélet világából. Lafenauer Károly dr. egyetemi tanár ma délután tartotta e címen a IV-ik előadását. Az idegesség okai, úgymond, rendkívül sokfélék. Általánosan hajlamosító okoknak azokat nevezzük, amelyek hatásának mindenki ki van téve, ilyenek az előrehaladó civilizáció, az éghajlat, nem, életkor stb. Egyénileg hajlamosítanak az öröklés, nevelés. Az alkalmi okok: szellemiek és testiek, pl.: influenza, élvezeti cikkek stb. lehetnek. A folyton előrehaladó műveltség bizonyos veszélyeket rejt magában az idegrendszert illetőleg; óriási nagy a konkurrencia a tudomány, a művészetek, a kereskedelem mezején; újabb és újabb találmányok csak úgy kereszteződnek; mindenki azon törekszik, hogy versenytársát megelőzze ; mindez pedig rendkívül nagy szellemi tőkefogyasztásnak felel meg, amely végső láncolatában az idegrendszer megerőltetése folytán idegességre vezet. Ez az észnélküli hajsza már az iskola padjain kezdődik, ahová minél előbb beerőszakolják a még fejletlen szervezetet, hogy idejekorán részt vehessen az élet küzdelmeiben s mikorra beköszönt a férfikor, a legnagyobb erőkifejtés időszaka, beáll már az idegrendszeri csőd s végre is valamely szanatórium unalmas magányában kell megmenteni azt, amit még lehet. Másrészt az is bizonyos, hogy a finomabb műveltség már a mindennapos szokásainkban is olyan életmódra kényszerít bennünket, amely az idegrendszernek ártalmára van. Manapság nyugodtan egy helyben dolgozni már nem lehet; minduntalan csenget a telefon, éjjeli álmunkból az express-levelet és telegrammot kihordó szolga ver föl bennünket. Raffinált az étkezésünk, egészségellenes a szórakozásunk, úgy élünk és mozgunk, hogy azt mindenki lássa és hallja ; szerencsétlenek vagyunk, hogy hétfőn nincs reggeli lap és határozottan ideges a tudásvágyunk. De nem csak az élő individuum játszik színházat; még az életből elköltöző is koburnusban jár. Az öngyilkos kiszámított módon végzi ki magát; biztosan számít arra, hogy a neve a hírlapokban meg lesz örökítve s a halálra ítélt anarchista fönnhéjázó beszédet mond, hogy mint vértanú haljon meg, akit meg fognak beszulni. Határozott befolyása van a nemnek az idegességre. Két nőre egy férfi jut, de érdemes a feljegyzésre, hogy a munkásosztálynál a férfi idegesek túlsúlyban vannak a nők fölött. Az életkornak is van befolyása az idegességre. Leánygyermekeknél már a 6-ik életévben mutatkozhatik, figyermekeknél valamivel később. De a 20 és 40 év közötti időszak az, melyben mindkét nemnél leggyakrabban előfordul. Az aggkorban ritkább. Az állapotot és foglalkozást illetőleg a házasélet úgyszólván immunizál az idegesség ellenében ; öreg garzonok és férjhez nem ment hajadonok tudvalevőleg nagyon idegesek. Leggyakoribb az idegesség a kereskedőknél, azután jönnek lehágó sorrendben : a hivatalnokok, tanítók és tanítónők, egyetemi hallgatók, katonatisztek, művészek és művésznők, magánosok, orvosok, gazdálkodók, lelkészek, tudósok, tanulók, földművesek. Az öröklés mozzanata nem oly döntő, mint azt eleve hihetnők. Egyszerű nevelés és élet megmenti azokat, kik ideges habitussal bírnak. A házasságra az ideges alkat nem képezhet akadályt, mert a kiegyenlítődés lehetséges. Sőt a házas élet nyugalma, boldogsága meg is szünteti az idegességet. Majdnem orvosságszámba megy. Lanyha és érzelgős nevelés ép oly káros, mint a túlszigorú; mindkettő idegességre vezet. Nagy hordereje van a szellemi túlerőltetésnek; az idegesek nagy száma leginkább azokból kerül ki, kik nem tartják be Kant arany mondását: 8 órát dolgozni, 8 órát pihenni, 8-at aludni. Az iskolás gyermekek szellemi túlerőltetése tényleg nálunk is megvan, s ha a fiatal organizmus egyelőre el is viseli a fölös munkát, nem kell csodálkoznunk ha a meglett korban oly sok idegrokkanttal találkozunk. Idegességre vezet még a tétlenség is. A mély és heves kedélyi izgalmak szintén idegesség okozói; különösen feltűnő baj ez napjainkban a parlamenti élet harcosainál. Ide sorolandó az ijedés hatása is, azért gyermekeinket nem ijesztő mesékkel foglalkoztatni. Influenza, gyermekhurut, tuberculozis mind idegesség gerjesztők, hasonképen a mértéken túl élvezett alkohol erős bea és dohány. Még orvosságok is idegességet okozhatnak, ha orvos, felügyelet nélkül alkalmaztatnak. A morphinismus, bromnismus, eocainis és ismert idegbajok. Ép oly károsok s a túlzott hidegvízgyógymód, a karlsbadi viz és más egyéb, a szervezet nagy mérvű lesoványodását célzó és orvosi ellenőrzés nélkül foganatosított kúrák. Az érdekes előadást a nagyszámú közönség élénken megtapsolta. IRODALOM. * (A Times Mikszáthról.) Mikszáth Kálmán novellái, melyeket közönségünk oly jól ismer, nemrég jelentek meg az angol könyvpiacon Clifton Bingham fordításában. Érdekesnek tartjuk néhány tekintélyes angol lap ismertetését közölni. ATimes» ezeket írja:The Good people of Palócz» címmel a magyar nép köréből vett bájos történetek jelentek meg, egy zseniális magyar szerzőtől. Egyetlen hibájuk e történeteknek, hogy nagyon rövidek s bámuljuk a szerzőt, hogy e kedves tárgyakkal szakítani bírt. Némelyik érzelgős, másik humoros, néhány vallásos vagy néha épen hitetlen. — «A néhai bárányka» a legmegragadóbb és drámai erővel hat. A történetkék mind olyan jók, hogy nehezünkre esik köztük a válogatás. A színes illusztrációk is kitűnőek. A «Spectator», mely a legtekintélyesebb heti szemle, így Kr . Mikszáth tól pompás kötet jelent meg, díszes kiállításban, finom papíron, hatásos illusztrációkkal. De hát még a tartalma! A «jó palócok», e magyar falusi nép, megannyi igaz alak, nem roszszabbak, mint az emberiség többi része, de hibáik, tévedéseik és túlzásaik egyik földijük által kifogyhatlan kedélyességgel vannak fotografálva. Olvasóink legtöbbjének figyelmét «A falusi tragédia» köti le; de nem mind ily szomorú a történetük s vannak köztük vidámakis, melyeket gyönyörrel olvasunk. Az angol íróknál divatos most a borongós hangulat, de még inkább kultiválják ezt a svédek, a magyarok s a leggyakrabban, de nem mindig a legjobban az oroszok. A «Qmrdian» ezeket írja: Ahogy Bret Harte a kaliforniai életet s Thomas Hardy a britt parasztokat jellemzi, oly találóan írja le Mikszáth az ő földjeit. A rövid történetek ezen egyszerű néppel foglalkoznak s oly leírást adnak róla, melyet kevés angol olvasó ismer. E vázlatok Árkádiából valók, de a szerző pazarul bánik a sötét színekkel. A kötethez gyönyörű színes illusztrációk készültek s nem csak tartalmára, de külsejére nézve is igen kedves kötetet kapnak az olvasók. * (Az erdélyi irodalmi társaság) múlt vasárnap tartotta idei közgyűlését. A gyűlésen Szász Gerő elnökölt. A felolvasások sorát De Gerando Antonina, rendes tag nyitotta meg, ki Justh Zsigmond „Gányó Julcsa“ című regényéről írt tanulmányát olvasta fel. Ezt Gyarmathy Zsigáné a „Dajka“ címü elbeszélése követte. Végül Petri Mór és Apáthy István több költeményüket adták elő. A gyűlés után társasvacsora következett, melyben a társaság szine-java részt vett. Mulatságok. Postás-piknik. Pompásan sikerült mulatságot rendezett a főposta néhány élelmes tagja a Metropolban. A megjelent díszes hölgykoszorú, a posta előkelőségeinek ottléte, a pezsgő jó kedv, a fesztelenség, mind nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a piknik remekül sikerüljön. Jelen voltak: Auer Gizella és Malvin, Berényi Berta, Berényi Irma és Ilona, Burzsinszky Károlyné, Cuibus Tullia, Cuibus Lucrécia, Clement Józsefné, Dayka Gyuláné, Folkmann Rita, Fuchs Erzsi, Grünhut Mariska, Gaál Janka, Gaál Gyuláné, Györgyei Ilonka, Gaurlucz Jánosné, Göttinger Kelemenné, ifj. Halács Károlyné, Hant Jánosné, Holbesz Józsefné, Héger Ludmilla, Halmi Gusztávné, Hadrik Etelka, Hadrik Anna, Izsák Jakabné, Joó Magda, Kovács Róza, Koncz Irma, Kozmutza Károlyné, Kozmutza Kornélia, Kozmutza Kornélné, Láng Jánosné, Lengyel Samuné, Martinek Frigyesné, Marczell Andorné, Molnár Margit, Peczenka Ilonka, Pollák Paula,Poross Mariska és Teruska, Pauisz Irén, Pschikk Ottóné, Platz Ilonka, Pile Lenke, Pászthori Nathalia, Sebessné Piroska, Székely Gizella, Sztranyovszky Istvánné, Thomas Aladárné, Telbisz Sarolta, Veress Olga, Wladika Gizella, Villányi Tódorné, Waggendoffer Antalné, Zsömböry Ilona. A notablitások közül ott voltak: Raschka János kir. tanácsosigazgató a vaskorona rend lovagja, Sohár Pál, Dürr Károly tanácsosok, Siket Traján,Sabó Elek, Ducza Lajos, dr. Baló Géza, dr. Alfai Zoltán, Weissel