Pesti Hírlap, 1894. március (16. évfolyam, 60-90. szám)

1894-03-03 / 62. szám

8____________________________________ P­ESTI HÍRLAP 1894. március 3. — (Az uj Duna-hidak.) A kereskedelmi mi­niszter által az uj Duna-hidak tervének megbirálására kiküldött jury serényen folytatja nehéz munkáját. A beérkezett 71 terv közül 26-ot mint olyanokat, a melyek a bírálatnál tekintetbe sem jöhetnek, visz­­szautasítottak. A többi 45 terv között vannak azon­ban igazán szép és értékes tervek, a­melyek megbi­­rálása kemény munkát ad a jury-tagoknak. A pálya­műveket a bizottság előbb szerkezeti s azután szé­pészeti szempontból veszi bírálat alá. Egyletek és intézetek.­ ­ Az orsz. közegészségi egyesület tegnap délután tartotta közgyűlését, Korányi Frigyes tanár, főrendiházi tag elnöklete alatt. Fodor József tanár, főtitkár jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt nyáron az egyesület 1400 korona jutalomdíjat osztott ki, tanítók, jegyzők stb. között, a­kik a nép egészsége érdekében buzgólkodtak. Az egyesületnek gyermek­egészségügyi pályázatára beérkezett 3 munka egyiké­nek sem adhatták ki a pályadíjat, a­miért is a pá­lyázatot újra kihirdetik. Az Egészségi Tanácsadóra beérkezett pályamű bevált, írója Török János dr., tornallyai orvos. Az egyesület újólag pályázatot hir­det, tanítók, jegyzők stb. számára, a­kik a nép egészsége körül tevékenyek. Az erre a célra szolgáló 1400 korona összegű dijakat 1895. végén osztják ki. Ungmegye indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az egyesület ezentúl minden évben közegészségi or­szágos kongresszust rendez Budapesten. Csapodi István dr. indítványára pedig fölkérik a kereskede­lemügyi minisztert, hogy 1895. december 31-ikén népszámlálást tartson, hogy tudjuk az ország népes­ségének számát az első millennium évében. Az egye­sület vagyona a 30.000 irtot meghaladja.­­ Végül megejtették a tisztújitást, melynek eredménye a kö­vetkező volt: elnök lett Fodor József tanár, másod­elnök Dollinger Gyula tanár, főtitkár Csapodi István m. tanár, másodtitkár Frank Ödön m. tanár, szak­osztályi elnökök: Hőgyes Endre tanár, Oosvay Lajos, Leövey Sándor, Kőrösy Sándor, szakosztályi titkárok dr. Riegler Gusztáv, Pavlicsek Sándor, dr. Schusny Henrik, dr. Korotnay Árpád, Réczey Imre, Klug Nán­dor, Elischer Gyula, Müller Kálmán, Bókas János, Lechner Lajos, Wartha Vince, Kauser József, Ambro­­zovics Béla, Than Károly, Hausmann Alajos, Berze­­viczy Albert, Tóth Lajos, Kollár Gyula, Kármán Mór, Kramarik János, Gerlóczy Zsigmond, Grósz Lipót, Téry Ödön, Gerlóczy Károly, Chyzer Kornél, Csatáry Lajos, Tormay Béla. — Az országos bijnok-segélyegylet tegnap este tartotta ez évi közgyűlését. Elnökké választatott Paczona Antal, alelnökké Egyed Ignác, pénztárnokká Eisenkolb Antal és ellenőrré Lehel Andor. — A csángó-magyar egyesület igazgató-ta­nácsa ma délután gróf Teleki Géza elnöklete alatt ülést tartott, melyen Kamermayer Károly alelnök, dr. Pró­­nay Dezső, Gelléri Szabó János s többen vettek részt. Tudomásul vették, hogy az egyesület vagyona ez idő szerint mintegy 50.000 frtra rúg. Örvendetes tudo­másul szolgált továbbá Arad megye alispánjának ama értesítése, hogy a gyoroki csángó-telepesek egyáltalá­ban nincsenek olyan nyomorúságos viszonyok között, mint a­hogy azt a „Pesti Napló“-nak egy múlt évi cikke feltüntette, a­mely miatt az igazgató­tanács az alispánt megkereste. Tisztességes keresetük van, a szorgalmasabbak gyarapodnak is és különös panaszra egyáltalán nincs ok. Az igazgató­tanács ezután elha­tározta, hogy 700 forintot a Vajda-Hunyadon létesí­tendő csángó-óvoda, 700 forintot pedig egy Déván felállítandó csángó-gyermekek menhelye javára fordít. Elhatározták ezenkívül, hogy az egyesület az ezred­éves kiállításon való részvétel végett az Emkével tár­gyalásokba bocsátkozzék. Végre a múlt évben a csángó­ községi lelkészek és tanítók részére megszava­­zott jutalmak jóváhagyását fogják a kultuszminiszter­nél megsürgetni. — A Mária Dorottya egyesület f. hó 11-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor az új­ városház társalgó termében tartja IX. rendes évi közgyűlését.­­ A magyarországi néprajzi társaság március hó 3-án, szombaton d. u. 5 órakor a m. t. akadémia földszinti termében felolvasó és választmá­nyi ülést tart. Tárgysorozat: 1. Herrmann Antal, Épí­tési áldozat. 2. Dr. Wlislocky Henrik, a balkánbeli mohammedán cigányok lélekváltsága. 3. Szmik An­tal, Az aldunai csángókról. SPORT. (A „Hunnia Magyar Bicycle Club") folyó hó 4-én vasárnap kirándulást rendez Harasztiba. Indulás d. u. 2 órakor a Nicoletti-kávéházból. Vendé­geket sportszerű ruhában szívesen látnak. A „Hunnia Magyar Bicycle Club“ március hó 7-én szerdán este 8 órakor az egyleti helyiségben (VII. ker. nagydiófa­utca 17. sz. a.) tartja III. rendes közgyűlését. (A pozsonyi polgárok díja.) A tavaszi ló­versenyekben, melyeket a bécsi Reiter-klub májusban a pozsonyi gyepen rendez — mint levelezőnk írja — egy nagyobb díj is szerepel, melyet a pozsonyi pol­gárok adnak. A pozsonyi első takarékpénztár tegnap kétszáz forintot szavazott meg e célra. Műszaki hírek. •­­A magyar mérnök- és építész-egylet) az ez idei építészeti nagy pályázatára vonatkozó pro­­grammat már megállapította: a feladat vidéki na­gyobb városban, parkja mentén építendő fürdőház tervezetét követeli, mely az előző évek tervezeteivel szemben sokkal kevesebb munkát képvisel. A pálya­bírók, kiket ezúttal a zárt sort képező ifjú építész­­gárda többsége választott: Alpár Ignác, Fittler Ka­mill, Korb Flóris, Ney Béla és Pecz Samu építészek. (Talajfeltöltés a belvárosban.) A belvárosi molnár­ utcát a tanács határozata folytán egész hosz­­szában fel fogják tölteni annyira, hogy talajszíne a Duna sempontja felett 745 centiméternyi magassá­got érjen el. A feltöltés és burkolás munkálatai 25.000 forint költségre vannak előirányozva. Az idegélet világából. Lafen­auer Károly dr. egyetemi tanár ma dél­után tartotta e címen a IV-ik előadását. Az idegesség okai, úgymond, rendkívül sokfé­lék. Általánosan hajlamosító okoknak azokat nevez­zük, a­melyek hatásának mindenki ki van téve, ilye­nek az előrehaladó civilizáció, az éghajlat, nem, élet­kor stb. Egyénileg hajlamosítanak az öröklés, nevelés. Az alkalmi okok: szellemiek és testiek, pl.: influenza, élvezeti cikkek stb. lehetnek. A folyton előrehaladó műveltség bizonyos veszélyeket rejt magában az ideg­­rendszert illetőleg; óriási nagy a konkurrencia a tu­domány, a művészetek, a kereskedelem mezején; újabb és újabb találmányok csak úgy kereszteződnek; mindenki azon törekszik, hogy versenytársát mege­lőzze ; mindez pedig rendkívül nagy szellemi tőke­fogyasztásnak felel meg, a­mely végső láncolatában az idegrendszer megerőltetése folytán idegességre vezet. Ez az észnélküli hajsza már az iskola padjain kezdődik, a­hová minél előbb beerőszakolják a még fejletlen szervezetet, hogy idejekorán részt vehessen az élet küzdelmeiben s mikorra beköszönt a férfikor, a legnagyobb erőkifejtés időszaka, beáll már az ideg­­rendszeri csőd s végre is valamely szanatórium unal­mas magányában kell megmenteni azt, a­mit még le­het. Másrészt az is bizonyos, hogy a finomabb művelt­ség már a mindennapos szokásainkban is olyan élet­módra kényszerít bennünket, a­mely az idegrendszer­nek ártalmára van. Manapság nyugodtan egy helyben dolgozni már nem lehet; minduntalan csenget a tele­fon, éjjeli álmunkból az express-levelet és telegram­­mot kihordó szolga ver föl bennünket. Raffinált az étkezésünk, egészségellenes a szórakozásunk, úgy élünk és mozgunk, hogy azt mindenki lássa és hallja ; szerencsétlenek vagyunk, hogy hétfőn nincs reggeli lap és határozottan ideges a tudásvágyunk. De nem csak az élő individuum játszik színházat; még az életből elköltöző is kob­urnusban jár. Az öngyilkos ki­számított módon végzi ki magát; biztosan számít arra, hogy a neve a hírlapokban meg lesz örökítve s a halálra ítélt anarchista fönnhéjázó beszédet mond, hogy mint vértanú haljon meg, a­kit meg fognak be­­szulni. Határozott befolyása van a nemnek az ideges­ségre. Két nőre egy férfi jut, de érdemes a feljegy­zésre, hogy a munkás­osztálynál a férfi­ idegesek túl­súlyban vannak a nők fölött. Az életkornak is van befolyása az idegességre. Leánygyermekeknél már a 6-ik életévben mutatkozhatik, figyermekeknél valami­vel később. De a 20 és 40 év közötti időszak az, melyben mindkét nemnél leggyakrabban előfordul. Az aggkorban ritkább. Az állapotot és foglalkozást illetőleg a házasélet úgyszólván immunizál az idegesség elle­nében ; öreg garzonok és férjhez nem ment hajado­­nok tudvalevőleg nagyon idegesek. Leggyakoribb az idegesség a kereskedőknél, azután jönnek lehágó sor­rendben : a hivatalnokok, tanítók és tanítónők, egye­temi hallgatók, katonatisztek, művészek és művész­nők, magánosok, orvosok, gazdálkodók, lelkészek, tudósok, tanulók, földművesek. Az öröklés mozzanata nem oly döntő, mint azt eleve hihetnők. Egyszerű nevelés és élet megmenti azokat, kik ideges habitus­sal bírnak. A házasságra az ideges alkat nem képezhet akadályt, mert a kiegyenlítődés lehetséges. Sőt a há­zas élet nyugalma, boldogsága meg is szünteti az idegességet. Majdnem orvosságszámba megy. Lanyha és érzelgős nevelés ép oly káros, mint a túlszigorú; mindkettő idegességre vezet. Nagy hordereje van a szellemi túlerőltetésnek; az idegesek nagy száma leginkább azokból kerül ki, kik nem tartják be Kant arany mondását: 8 órát dolgozni, 8 órát pihenni, 8-at aludni. Az iskolás gyermekek szellemi túlerőlte­­tése tényleg nálunk is megvan, s ha a fiatal orga­nizmus egyelőre el is viseli a fölös munkát, nem kell csodálkoznunk ha a meglett korban oly sok idegrok­kanttal találkozunk. Idegességre vezet még a tétlen­ség is. A mély és heves kedélyi izgalmak szintén idegesség okozói; különösen feltűnő baj ez napjaink­ban a parlamenti élet harcosainál. Ide sorolandó az ijedés hatása is, azért gyermek­einket nem ijesztő mesékkel foglalkoztatni. Influenza, gyermekhurut, tuberculozis mind idegesség gerjesztők, hasonképen a mértéken túl élvezett alkohol erős b­ea és dohány. Még orvosságok is idegességet okozhatnak, ha orvos, felügyelet nélkül alkalmaztatnak. A morphinismus, bromnismus, eocainis és ismert idegbajok. Ép oly károsok s a túlzott hidegvízgyógymód, a karlsbadi viz és más egyéb, a szervezet nagy mérvű lesoványo­­dását célzó és orvosi ellenőrzés nélkül foganatosított kúrák. Az érdekes előadást a nagyszámú közönség élénken megtapsolta. IRODALOM. * (A Times Mikszáthról.) Mikszáth Kálmán novellái, melyeket közönségünk oly jól ismer, nemrég jelentek meg az angol könyvpiacon Clifton Bingham fordításában. Érdekesnek tartjuk néhány tekintélyes angol lap ismertetését közölni. A­­Times» ezeket írja:­­The Good people of Palócz» címmel a magyar nép köréből vett bájos történetek jelentek meg, egy zseniális magyar szer­zőtől. Egyetlen hibájuk e történeteknek, hogy nagyon rövidek s bámuljuk a szerzőt, hogy e kedves tárgyak­kal szakítani bírt. Némelyik érzelgős, másik humo­ros, néhány vallásos vagy néha épen hitetlen. — «A néhai bárányka» a legmegragadóbb és drámai erő­vel hat. A történetkék mind olyan jók, hogy nehe­zünkre esik köztük a válogatás. A színes illusztrá­ciók is kitűnőek. A «Spectator», mely a legtekintélyesebb heti szemle, így Kr . Mikszáth­ tól pompás kötet jelent meg, díszes kiállításban, finom papíron, hatásos illusztrá­ciókkal. De hát még a tartalma! A «jó palócok», e magyar falusi nép, megannyi igaz alak, nem rosz­­szabbak, mint az emberiség többi része, de hibáik, té­vedéseik és túlzásaik egyik földijük által kifogyhatlan kedélyességgel vannak fotografálva. Olvasóink legtöbb­jének figyelmét «A falusi tragédia» köti le; de nem mind ily szomorú a történetük s vannak köztük vidá­mak­­is, melyeket gyönyörrel olvasunk. Az angol íróknál divatos most a borongós hangulat, de még inkább kultiválják ezt a svédek, a magyarok s a leg­gyakrabban, de nem mindig a legjobban az­­ oroszok. A «Qmrdian» ezeket írja: A­hogy Bret Harte a kaliforniai életet s Thomas Hardy a britt parasz­tokat jellemzi, oly találóan írja le Mikszáth az ő föl­djeit. A rövid történetek ezen egyszerű néppel fog­lalkoznak s oly leírást adnak róla, melyet kevés an­gol olvasó ismer. E vázlatok Árkádiából valók, de a szerző pazarul bánik a sötét színekkel. A kötethez gyönyörű színes illusztrációk készültek s nem csak tartalmára, de külsejére nézve is igen kedves kötetet kapnak az olvasók. * (Az erdélyi irodalmi társaság) múlt va­sárnap tartotta idei közgyűlését. A gyűlésen Szász Gerő elnökölt. A felolvasások sorát De Gerando Antonina, rendes tag nyitotta meg, ki Justh Zsigmond „Gányó Julcsa“ című regényéről írt tanulmányát ol­vasta fel. Ezt Gyarmathy Zsigáné a „Dajka“ címü elbeszélése követte. Végül Petri Mór és Apáthy István több költeményüket adták elő. A gyűlés után társas­vacsora következett, melyben­ a társaság szine-java részt vett. Mulatságok. Postás-piknik. Pompásan sikerült mulatságot rendezett a főposta néhány élelmes tagja a Metro­­polban. A megjelent díszes hölgykoszorú, a posta elő­kelőségeinek ottléte, a pezsgő jó kedv, a fesztelenség, mind nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a piknik remekül sikerüljön. Jelen voltak: Auer Gizella és Malvin, Berényi Berta, Berényi Irma és Ilona, Bur­­zsinszky Károlyné, Cuibus Tullia, Cuibus Lucrécia, Clement Józsefné, Dayka Gyuláné, Folkmann Rita, Fuchs Erzsi, Grünhut Mariska, Gaál Janka, Gaál Gyuláné, Györgyei Ilonka, Gaurlucz Jánosné, Göttinger Kelemenné, ifj. Halács Károlyné, Hant Jánosné, Hol­­besz Józsefné, Héger Ludmilla, Halmi Gusztávné, Hadrik Etelka,­ Hadrik Anna, Izsák Jakabné, Joó Magda, Kovács Róza, Koncz Irma, Kozmutza Károlyné, Kozmutza Kornélia, Kozmutza Kornélné, Láng Já­nosné, Lengyel Samuné, Martinek Frigyesné, Marczell Andorné, Molnár Margit, Peczenka Ilonka, Pollák Paula,­­Poross Mariska és Teruska, Pauisz Irén, Pschikk Ottóné, Platz Ilonka, Pile Lenke, Pászthori Nathalia, Sebessné Piroska, Székely Gizella, Sztra­­nyovszky Istvánné, Thomas Aladárné, Telbisz Sarolta, Veress Olga, Wladika Gizella, Villányi Tódorné, Waggendoffer Antalné, Zsömböry Ilona. A notablitá­­sok közül ott voltak: Raschka János kir. tanácsos­igazgató a vaskorona rend lovagja, Sohár Pál, Dürr Károly tanácsosok, Siket Traján,­S­abó Elek, Ducza Lajos, dr. Baló Géza, dr. Alfai Zoltán, Weissel

Next