Pesti Hírlap, 1894. december (16. évfolyam, 335-364. szám)
1894-12-01 / 335. szám
1894. december 1. PESTI HIRLAP is. Jelezte egyúttal, hogy közigazgatási bíróság fog kiállíttatni, melynek föladata lesz a fölmerülő sérelmek fölött a törvény és az igazság szempontjából ítéletet mondani s miután célzott arra, hogy az 1868 évi XXXVIII. t. c. revíziójával már behatóan foglalkozhat a minisztériumban, az értekezletet berekeszte. Az állami tisztviselők lakpénzét az 1893. IV. t. c. négy osztályban állapította meg. Aj megállapodás azonban csak azon állomáshelyekre terjesztetett ki, melyek a katonai lakbérosztályok valamelyikébe sorozva voltak s igy azon városok s községek, melyek katonai lakbérosztályzatokba sorozva nincsenek, egyelőre a törvény által megállapított lakbérosztályok közül az utolsóba osztottak. Minthogy ezekre nézve a törvény kimondja, hogy eként sorozandók a törvény által megállapított második, harmadik s illetőleg negyedik osztályok valamelyikébe, hogy a helyi házbér-vallomások átlaga alapján állapíthatók meg, mely katonai lakbérosztályzatba tartoznának : a pénzügyminiszter megindította a házbérek kipuhatolása iránt a tárgyalásokat s ezek alapján a katonai lakbérosztályzatok, illetve az 1893. IV. t. cikkben megállapított lakpénzosztályok valamelyikébe leendő sorozás iránt január hó elsejétől kezdve szándékozik a minisztertanács hozzájárulásánál intézkedni. A dunáninneni ág. h ev. egyházkerület szervezése. A zsinaton hozott s a király által szentesített törvény a volt dunáninneni egyházkerületet régi alakjában föloszlatta. A minden kérdésben, de mindig hazafiatlan irányban hatalmaskodó öt egyházmegyéből (Nyitra, Trencsén, Turóc, Liptó, Árva) csak Nyitra és Trencsén s egyelőre, mig a püspök, Babtik Frigyes liptó-szent-miklósi lelkész, Liptó is hagyatott meg ott ; ellenben hozzácsatoltattak Fehér, Komárom, Bars, Hont és Nógrád s azonkívül ott maradtak a régiekből Mosony, a pozsonyvárosi és pozsonymegyei egyházmegye. Árva s idővel Liptó a tiszai, Turóc a bányai kerületbe osztattak be. Az új beosztás szerinti kerületek igazgatását a püspökök nov. 15-én vették át. Az újjá alakított dunáninneni kerület dec. 19-én s következő napjain Pozsonyban tartja gyűlését, részint, hogy alakuljon, részint, hogy a Turóc-Szent-Mártonban föloszlatott augusztusi gyűlésben elintézetlenül maradt ügyeket elintézze. Az előértekezlet 18-án lesz, d. e. 9 órakor. ORSZÁGGYŰLÉS. I. A vígszínház szubvenciójáról ma folytatólag tartott vita egyáltalán nem bővelkedett új mozzanatokban. A segélyezés mellett fölszólalók azt mondották, hogy nem kell félteni a magyarságot, az ellenzők azt magyarázták, hogy igen. Közben Gulner Gyula és Horváth Gyula, mindegyik a maga szempontjából fejtegette a sovinizmus fogalmát. A vita különben Berzeviczy Albert felszólalásával kezdődött, ki azt a módosítást ajánlotta, hogy nem magyar nyelvű előadásokat csak kiváló vendégművészek fölléptével és korlátolt számmal lehessen tartani. Pázmándy Dénes azt óhajtotta, hogy a vígszínház képviselőrészvényesei ne szavazzanak, különben pedig azzal a föltétellel, hogy magyar jellege lesz az intézetnek, elfogadta a javaslatot. Horváth Gyula nem tartotta helyénvalónak a sovinisztikus aggodalmakat. Herman Ottó Jókait aposztrofálta, mikép tudott ő, a nemzet költője, ily ügy támogatására fölszólalni ? Gulner Gyula igen szépen és lelkesen beszélt — Horváth Gyula nézetével ellentétben — arról, hogy a jelen esetben igenis, a sovinizmus igazolt, mert a nemzet nyelve, legdrágább kincse forog szóban. Ha annak idején tíz, húsz, később ezer és még több magyar nem lett volna sovinista, akkor ki tudja, mi lett volna alkotmányunkból ? A minthogy igaz is, mert add oda e tekintetben a kis úradat és elhódítják az egész kezedet. Jókai Mór is fölszólalt még egyszer. Bebizonyította humoros modorában, hogy esze ágában sem volt esetleg nem magyar előadásokat pártolni, csak azt mondta, hogy itt a parlamentben nem mutattuk magunkat olyanynyira németelleneseknek. Polónyi Géza is szólt, inkább mathemikai oldalát tárgyalván a szubvenciónak, mire nézve pontosan kiszámította, hogy merőajándék. Hieronymi Károly belügyminiszter zárószavában határozóban kijelentette, hogy tervezett vígszínház nem lesz se német, s más nyelvű, hanem magyar és ha megnyugtatót szolgál, szívesen beleegyezik oly módosításb h°gY ha idegen nyelvű előadásokat akarnak tartani, minden egyes esetben csak miniszteri engedélylyel tehessék. A szélsőbal erre névszerinti sivatást kívánt, mire a szavazás fölött folyt hoszabb vita. Ugron Gábor tisztázni kívánta elől» várjon a részvényes képviselők szavazhatnak ? Szóltak ehez pro és kontra Gromon Dezső Olay Lajos, Polónyi Géza, Horváth Gyula, Beöthy Ákos, Dániel Ernő, Herman Ottó, Hedüs Sándor, Fest Imre és az elnök, a részvényes képviselők legnagyobb része pedig előre is kinyilatkoztatta, hogy a várandó hasznot a hiapkrók nyugdíjintézetének ajándékozza. Végre a szavazáshoz leetett fogni, melyet az ülés elejétől fogva sürgetett türelmetlenül a nagy többség. Eredmnye lett : szavazott összesen 221 képviselő, 113 a javaslat mellett, 98 ellene s így 25 szótöbbséggel elfogadták. Megjegyzendő még, hogy a mai ülés egyáltalában szokott nyugtalanság között folyt le A képviselők most diskurálgattak egymással és még Jókait részesítették kellő figyelemben. Valaki kimitatta, hogy a mai ülés folyamán az elettó nyolcvankétszer mondta azt, hogy :índet kérek, képviselő urak!“ II. A képvisház november hó 30-iki ülése. Elnök Bánffy Dezső báró 10 órakor nyitja meg az ülé . Jgyők: Schőper Ernő, Perczel Béni, Bartók Armány részéről jelen vannak: Wekerle Sándorniszterelnök, Hieronymi Károly, Szilágyi Dezső Eötvös Lóránt báró. múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítik. Önök jelenti, hogy Eötvös Lóránt báró mandátumta törvényes határidő alatt meg nem támadtatoa végeg igazolták. A napirend első helyén a magyar folyam- és leihajózási társulat állami segélyezéséről szóló törv^javaslat harmadszori olvasása, áll. A ház a törvényjavaslatot ha ripadsz^ri olvas^S* ji is megszavazza. Következik: a vígszínházról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Bevezetés: Pap Elek jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. ház! (Zajos nyugtalanság.) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni! (Folytonos zaj és nyugtalanság.) Méltóztassanak nem beszélgetni. (Halljuk! Halljuk !) Polónyi Géza: Rendkívül sajnálom, hogy Jókai Mór igen. képviselőtársamat nem látom a jelenlevők között. (Folytonosan tartó zaj.) Elnök : Csendet kérek! Pongrácz Károly gróf: Én voltam fölírva, hogy van az, hogy Polónyi Géza képviselő úr beszél ? (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek! (Polónyi Géza leül. Zaj és nyugtalanság.) Csendet kérek, t. ház, méltóztassanak ezt tisztába hozni. Pongrácz Károly gr. volt fölirva. (Halljuk ! Halljuk!) Pap Elek jegyző: Pongrácz Károly gr. volt fölirva. Elnök : Csendet kérek! (Halljuk ! Halljuk! Zaj.) Méltóztassanak csendben lenni, t. ház [(Halljuk! Halljuk!) Pongrácz Károly gróf: úgy tüntetik föl a dolgot, mintha itt nem egy konzorcium állami segélyezéséről, hanem csupán egy negyedik színház építéséről volna szó s ennek szükségessége mellett a színházak elégtelenségével argumentáltak. De ez nem igy van. Itt egy konzorcium állami segélyezéséről van szó, annak pedig nem szavaz meg egy fillért sem. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak! kora elmúlik és eljő az életnek igazán szép, költői kora, mikor teljesen kifeslett szivének minden paránya vágyakozik az éltető, forró szerelemre, mikor ifjú kedélye szórakozásokra s az élet ezernyi apró és nagy örömére vágyakoznék és önnek ott kell majd ülni a a vezérvonalu fehér házban, az élet örömeivel jól lakott öreg bácsi mellett, a ki, ha át akarja őt ölelni, bizonyára azt mondja unott, fáradt hangon: — Édes Zoé, azaz Katalin, ne legyen olyan gyermekes. Az élet komoly dolog. Beszéljünk inkább arról, hogy járadékokba helyezzem-e el megtakarított pénzünket, vagy földhitelintézeti papírokat vegyek rajta? Mert én gondoskodni akarok a maga jövőjéről. Hogy fog maga majd akkor elhúzódni a lakás legfélreesőbb szobájába és hogy fogja zokogni : — Gondoskodik a jövőmről! De hát a jelenemről ki gondoskodik ! És azt is szinte előrelátom, hogy mikor majd az André úr édes mamájának útmutatásai nyomán (aki akkorára még jobban fog köhögni és még többet fog veszekedni) a barackot fogjabefőzni, melyet André úr olyan nagyon szeret, hát maga durcásan le fogja hámozni a barackok héjával együtt a barackokat is, úgy, hogy a duránciakból csak a magja marad, mire a mama rá fog mozdulni: — Mindenben könnyelmű és haszontalan vagy ! Mikor jön már meg az eszed ! Hiszen egy barack két krajcár és az urad nem a szeméten keresi a pénzt ... Téli utitárlat. Részletek. I. Festmények. (3-ik folytatás.) 130. Kacziány Ödön: Lidérc-rom. Jókai Mór :Páter Péter 14 regényből. Poetikus művészi lélek megnyilatkozása. A kp közepén, szürke ködök között idomtalanságában is érdekes rom emelkedik ki, melynek ablakából misztikus fény sugárzik. S ebbe a hallgatag magányba a hajnali csillag réveteg sugarai szövik a mesét. 140. Bornim Rítta Régi kovácsműhely. — Stimmingos és nagyon szépen megfestett üresség. 141. Van Leemputten Frans. Fecsegő!.. — A flamand mester egyik roppant színes, igazán mesteri képecskéje, melyen három flamand paraszt menyecske tracsesol. 143. Szinyei Merse Pál, Tájkép. — Színekkel való dorbézolás. 145. Szalay Károly, Tájkép. — Lelkiismeretesen tanulmányozott üresség. 146. Ujházy Ferenc: Csőcselék. — Egy magyar Osfade. Humoreszk, flamand eredeti után kifordítva. Magyar és magyartalan jelmezekbe bujtatott flamand csőcselék, (valószinüleg az ottani Búzáikéban) melyet egy óriási pár polkával mulattat. A bubánatában összezsugorodott népség azonban kevésbé a táncolókban, mint inkább ,a kancsókban gyönyörködik. 150. Villegas José: Kakas-viadal. — A Rómában élő spanyol mesterek egyik matadorjának műve. Kisebb vászon, két arabssal, kik kakasaik erejét mérték össze. Ecsetkezelése bámulatosan szép. 151. Hodebert Léon Auguste Cesar. Reggel. Újabb meztelenség egy nagyon impozáns keresztnevekkel rendelkező franciától. Igazán szép és érzéki akt, melyet festője meztelenül ültetett a patak menti harmatos fűbe. 152. Telepy Károly. A poprádi tő. — Ismét egy nagy vászon Telepytől. Nagy ambíciók, nagy sziklák és nagy effektus, csak a zergék picinyek. Ez azonban csekélyke szálka ekkora vászonban. A legnagyobb érdemet pedig abban a fáradhatlan iparkodásban látjuk, melylyel a művész egy ország legszebb pontjait közönségünkkel megismerteti. Az ilyen művekből a kormány rendeljen meg az egész kollekciót a szépművészeti múzeum számára és utaztassa meg a külföldi tárlatokon, hadd keltse föl velük a turisták érdeklődését. 151. Kocsi Horváth Jolán: Kis baleset. — Egy kosár feldöntött szőlő, melyet a családi buldogg strázsál. Ötletes staffage a csendélet-képek unalmasságának ellensúlyozására. 157. Basch Árpád. Ha értem jönne egy királyfi! . . . — Kedves mondás egy folyam partján álmodozó libapásztorlány szájában. Kár, hogy kidolgozása nincs arányban a cim jóságával. 158. Skuteczky Döme. De jó lesz — A viszszaolaszosodott Skuteczky kedves miniatűrje. Egy