Pesti Hírlap, 1894. december (16. évfolyam, 335-364. szám)
1894-12-27 / 360. szám
1894. december 27. PESTI HÍRLAP -*) szotta Tollagi és 3-szor Vidor, Kamillát 16-szor Csongori Mariska és 9-szer Vidorné, Vedlési Tónit 21-szer Nánási és 4-szer Sánta. * (A gyermek színházban) holnap az Angyalkirályné és az Ördögkirály c. látványosság dalokkal és tánccal mint népies gyermekelőadás félielyárakkal kerül színre. Ez alkalomból lesz a madárfejű csodagyermek utolsó előtti föllépte. Jegyek már délelőtt kaphatók. * (Patti Adelina,) január 18-án hangversenyt ad Berlinben, a filharmonikusok termében. Wolff imprezárió szerződtette berlini, drezdai, lipcsei és bécsi hangversenyekre. * (A trieszti opera staggionet) ma nyitották meg a Theatro Comunaleben, a Bolygó Hollandi kitűnő előadásával. Az opera „Il vascello fantasma“ cím allatt került előadásra, Szenta szerepét Ehrenstein asszony, a címszerepet ellenben Terzi úr énekelte. Legközelebb Bellincioni Gemma és Stagno Robert kezdik meg több estére tervezett vendégszereplésüket. * (Popper Dávid) hat heti nagy sikerű hangverseny-körutat tett Angolországban és előadásainak fényes sorozatát nagy búcsú-hangversenynyel fejezte be tegnap este Londonban, vsszesen huszonkilenc hangversenyt tartott, azonkívül néhányszor részt vett a Monday Popular Concert-ek vonósnégyes estélyein is és fényes anyagi és művészi sikereket aratott. Jövő év tavaszán ismét visszatér Angliába és folytatni fogja hangverseny-körútját Skóciában. * (Friedrich Maierna asszony) a bécsi udv. operaház hírneves drámai primadonnája mint már korábban megírtuk, bucsut mond a művészpályának és vasárnap lép föl utolsó ízben. Brünhilda szerepét énekli az Istenek alkonyában, mely szerepet tudvalevőleg ő kreálta az 1876. évi bayreuthi első előadás alkalmával. * (A Wagner kultusz) mind jobban hódít Franciaországban, különösen Párisban is. A Tannhäuser, melynek első párisi bemutatója annak idején oly csúf kudarcot vallott, most új betanulással ismét színre kerül a nagy operában, legkésőbb a húsvéti hét első napjaiban. Egyidejűleg a Nürnbergi mesterdalnokok szerepeit is kiosztották, esztendőre pedig előadják a Trisztán és Izöldet is, úgy, hogy az 1900. évben a párisi nagy operaház játékrendje már föl fogja ölelni Wagner összes műveit is. * (Színészet a vidéken.) Veszprémig Jenő színtársulata erkölcsi és anyagi sikerrel működik Székesfehérvárott. Dacára, hogy az igazgató betegsége miatt Arcoban tartózkodik, az előadások kifogástalanok s a műsor gazdag. Legközelebb előadják a „Szókimondó asszonyság“-ot, továbbá a „Kis alamuszi“ és „A létért való küzdelem“ című darabokat. Az igazgató engedélyt nyert március hóra Fiuméban 30 előadás tart hatására, miért is a színtársulat Fehérvárott előbb fejezi be a szezont. Füredy Károly színtársulata szombaton hozza színre a „Szókimondó asszony“-t, Molnár Vilmával a címszerepben. * (Színészek naptára.) A színészvilág bizonyára örömmel fogadja ezúttal is a naptárt, melyet számára szerkesztettek Vedress Gyula színész-egyesületi titkár és Tóth Béla színészegyesületi ellenőr. Sok mindenfélét megtalálnak benne a színészek és színésznők, aminek hasznát veszik és mint „naplót“ is jól használhatják a naptárt. Gabányi Árpád „Arc-isme“ c. illusztrált értekezéssel gazdagította a naptárt, mely az összes budapesti és vidéki színházak személyzetének névsorát közli. KÉPZŐMŰVÉSZET * (A szerb király arcképei.) Lippay Bertold, aki újabban Veneziából Bécsbe települt át, most végezte be Sándor szerb király két élethű portraitját, melyek egyikét Ferenc József, másikát Miklós orosz cár részére festetett a szerb király. Lippay megbízatást nyert a magyar király életnagyságú képmásának elkészítésére is. * (A Nemzeti Szalon) legutóbbi választmányi ülésén 125 új tagot vettek föl, köztük a közélet és a főrangú világ több kitűnőségét, mint pl. Széchenyi Imre gróf volt berlini nagykövetet, Keglevich István gróf főrendiházi tagot, Berzeviczy Albert volt államtitkárt stb. Zichy Nép, János gróf és a műbarátok köre alapitó tagul léptek be. Az egyesület tagjainak száma ezidő szerint közel 800. A művásárlás mindjobban élénkül. Újabban Keglevich István gróf, Herman Ottó, Viola Imre városi tanácsnok, Lukács László államtitkár, Neild Frigyes londoni birtokos stb. vásárolt képeket. A jelenlegi tárlatból összesen 25 kép kelt el. IRODALOM. * (Faimus) a czíme annak a most megjelent érdekes és komolyabb irányú regénynek, amit a kora ifjúságában elhunyt Justh Zsigmond betegsége utolsó idejében írt. A regényhez, amely a Singer és Wolfner cég kiadásában került a könyvpiaczra, Malonyay Dezső és Fehár Gyula írtak bevezető közleményt. * (Emberek, árnyékok) czim alatt egy kötet elbeszélés jelent meg Bodrogi Lajostól, aki az iró A gróf úr bandája. (Hamis pénzverők a Mezőségen.) Alsó-Szovát, dec. 26. Nagy föltünést keltő kompánia érkezik meg a mai nap folyamán a tordai törvényszékhez a kolozsmegyei Mező-Szopor községből. Eddigelé csak két tagja s egy főnöke van, aki megdöbbentő bizonyítékokat tud fölmutatni a mellett, hogy ő annak a gr. Lázár-családnak az ivadéka, amelynek az egyik nőtagját évekkel ezelőtt barikócsinálás miatt sok évi börtönre ítélték volt. A kompániát kezdetben" a mócsi járásbíróság utján a kolozsvári törvényszékhez akarták átkisérni, minthogy a banda főnökét Kolozs megye területén fogták el, időközben azonban kiderült, hogy a hamis pénzeket Torda-Aranyos megye területén terjesztették s igy a bűncselekmények kinyomozására a tordai törvényszék illetékes. A banda keletkezéséről, üzelmeiről, eszközeiről, letartóztatásáról és vallomásairól a részletes tudósítás itt következik . Elrejtve a Mezőségnek legnépielenebb részében, Kolozsmegye határának a szélén, húzódik meg az igénytelen Mező-Szopor község. Út alig vezet hozzá, a hegyek közé Kolozs megyéből, megközelítni csak Torda-Aranyos megye felől lehet a siralmas állapotban levő törvényhatósági után. A falu népe földhöz ■ ragadt szegény nép s a külvilág folyásáról épenséggel nincs tudomása. Ebbe a faluba egy rejtélyes idegen állított be nemrég s szállást keresett. Több házhoz bekopogtatott, de célját nem érte el. Előkelően volt öltözve, ezért megsüvegelték, szállást azonban huzamosabb időre nem adhattak neki. Végre bevetődött a falu szélén egy szegény ember házába, akinek nagy és fényes jövendőt ígért és aki vele hajlandó volt a lakását megosztani. Azt mondta itt, hogy ő távoli rokona anyai ágon a házbelieknek, a neve gróf Simay Dénes, eddig Budapesten lakott és a minisztériumban a számvevőségnél volt hivatala. A fővárosi drága életmód tönkrejuttatta, ott hagyta hát a hivatalt s a vidéken akar megélni szabómesterségből. Biztosította egyébiránt a házbelieket, hogy „tud ő egyéb mesterséget is“ és ezzel gazdaggá fogja tenni az egész családot. A szoporiak előtt innen kezdve nyilvánvaló volt, hogy a falu szélén az a szegény ember állandó szállást ad a rejtélyes idegennek s föl sem tűnt, hogy a szállásadó meg egy másik társa, névszerint Szabó Pál kovácsmester és Nazareczki László napszámos, elutaznak a faluból s napokig nem térnek vissza. A falu népe azt hitte, hogy munkát keresnek a „szabónak.“ Budai János tordai csendőrőrmesternek a fülébe jutott a múlt héten, hogy a megyében hamis ezüstforintosok járnak kézről-kézre. Kutatott a nyomok után, de kutatásának nem volt sikere. Bolyongás közben Keresztes községbe vetődött s benézett Weinberger korcsmájába. A korcsmáros panaszszal fogadta, hogy az előbb két idegen ember ott járt és a pálinkáért rossz tallérokkal fizetett. Legott megnézte a tallérokat a csendőrűrmester. Nagyon könnyűek és villogók voltak az otthagyott pénzdarabok. Lefoglalta valamennyit s elindult a két ember után, akiket meg is talált. Azt mondták ezek, hogy Körispatakról valók, de Szoporban laknak s onnan jöttek. Egyik Nazareczki László napszámosnak, a másik Szabó Pál kovácsmesternek mondotta magát. Nazareczki és Szabó készek voltak a csendőrőrmestert elvezetni Szoporba gróf Simayhoz, bebizonyítandók, hogy a tallérokat tőle kapták. Félnapnál tovább gyalogoltak a csendőrőrmesterrel, aki útközben még két csendőrt vett maga mellé. Végre megérkeztek, a két csendőr elállta az ajtót, a csendőrőrmester pedig belépett: — Simay Dénes gróf urat keresem. A szegényes lakás egyik sarkából előlépett a rejtélyes idegen: — Rendelkezésére állok! Az őrmestert meglepte, hogy a gróf nem igen adja jelét meglepetésének. Megkérdezte tőle, nem visel-e más nevet is? A gróf erre elmondta, hogy Fogarasi Nagy Dánielnek is nevezik az édesanyjáról, aki a Fogarasi Nagy famíliából való. Mikor a hamis tallérokra került a sor, nyomban beismerte tettét. Pátoszszal beszélt, hogy ő tönkre jutott, másképen megélni nem tud, lopni nem akar és a pénzhamisítást nem tekinti bűnnek akkor, amikor a „többi nagy urak“ is csalnak, sikkasztanak. Szándéka egyébiránt csak az volt, hogy az ünnepekre egy kis pénzhez jusson. Azért utaztatta két cinkostársát a hamis tallérok beváltása végett. ___________________——------------------------Az őrmester a grófot a törvény nevében fogolynak jelentette ki s hozzálátott a házkutatáshoz. Megtalálták a pénzhamisító készülék egy részét a tűzhely alatt, más részét a szemétdombon. A pénzhamisító masina igen egyszerű és érthető valami. Két embertenyérnyi, kemény paladarabba bevéste a hamisitó az egyforintos tallér két oldalán látható domborművet és pedig az egyik darabra a koronát, melléje két felől az 1 Ft., körül pedig a MAGYAR KIRÁLYSÁG 1894. föliratot, a másik darabra pedig a király babérkoszorus arcképét, körül a FERENCZ JÓZSEF I. K. A. CS. ÉS M. H. S. D. D. AP. KIR. KB. föliratot. Az egyik homorú lap kiálló keretére domboruan faragta ki a tallér kerületén olvasható föliratot: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN . .. Ezt a két összeillő paladarabot a metszett oldalával befelé fordítva, egy lyukon beleöntötte a megolvasztott alpakka-anyagot, amelyet egy tordai kereskedőtől 25 drb kanál formájában 3 frt 33 krajcárért vásárolt. Megtalálták a kanalakra vonatkozó számlát, a tallérok csiszolásához használt két kis vasreszelőt, a betűmetszőt, a simitó kést s az elrontott pénzdarabok egy részét. Találtak továbbá 60 darab hamis tallért, néhány még föl nem olvasztott kanalat s végül különféle tárgyakat: korbácsot, patkószeget, suvikszot, marhakefét, amiket mind azért vásároltatott, hogy a rész pénzt fölválthassa. A vásárlásnál ép úgy, mint a pénzekkel való egyéb manipulációkban Nazareczki és Szabó voltak a bűntársai, akik különféle szegény embereket és kereskedőket csaptak be, amennyiben ezek egy része a rész pénzt nem ismerte föl és elfogadta. Voltak, akik a részpénzt fölismerték s egyszerűen visszautasították anélkül, hogy följelentést tettek volna. Ezek ellen a nyomozást folyamatba teszik. Három napot és három éjszakát vett igénybe a csendőrség eljárása, melynek során a fentebbiek kiderültek. Az őrmester akkor foglyoknak jelentette ki a két bűntársat is s valamennyit őrizet alá helyezte, hogy a gróf múltjára nézve közelebbi adatokat szerezhessen. Ez adatok szerint a banda feje egy ízben négy esztendeig ült fogságban pénzhamisításért, másodízben megvesztegetés büntette miatt ítélték el. Legutóbb ugyancsak pénzhamisítás miatt vonták kérdőre, ez az ügye azonban föllebbezés alatt van. Apró, zömök, barna férfi, haja, bajusza zilált, erősen villogó kis fekete szemei nyugtalanul mozognak, amikor beszél. Beszéde nagyon intelligens emberre vall. Azt mondja, hogy apja gróf Lázár Dénes mosoni (raaros-tordamegyei) nagybirtokos volt, de törvénytelen házasságból származott s a háztól elkergették. Huzamosabb ideig lakott Marosvásárhelyen, ahol általában a „kicsi grófnak“ hívták. Egy ideig a Királyhágón túl bolyongott, aztán alkalmazást kapott a minisztériumban a számvevőségnél, de itt sokféle bajba keveredett s többé sehol sem alkalmazták. Megmutatta a karját, a melyen tatorirozva a gróf Lázár név, különféle címerek csoportja s egy kilencágu korona látható. A rejtélyes karioliratok eredetének és mibenállásának kiderítése a törvényszék dolga lesz, de ... - i u dalom újabb elbeszélői közé tartozik és ki az úgynevezett „felfedezettek“ számát számát szaporítja. A kötet a figyelemreméltóbbak fajából való. A Singer és Wolfner czég kiadása. * (Tündér-lagzi) címen Erdélyi Zoltán kis verses regét írt a „legkisebb“ gyermekek számára. A csinos kötetkét több színes kép illusztrálja. Pesti Hírlap. Újévkor belépő minden új előfizető, ha legalább két hóra fizet elő, rendkívüli kedvezményül ingyen és bérmentve megkapja — ameddig azt a készlet engedi — a PESTI HÍRLAP NAPTÁRÁT az 1395. esztendőbe. A Pesti Hírlap előfizetési ára : Január—február hóra . . . , 2 frt 40 kr. Negyedévre (jan.— márc.) ... 3 frt 50 kr. A Pesti Hírlap és Párisi Divat együttes előfizetési ára: Negyedévre . ....................................4 frt SO kr. Félévre . . . . . . . . . 9 frt — kr. Egész évre 18 frt — kr. Figyelmeztetjük amat. előfizetőinket, akiknek előfizetésük dec. 31-én lejár, az előfizetés megújítására, hogy a lap megküldése fennakadást ne szenvedjen. Lakóhelyváltozás esetében úgy helybeli mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi címüket velünk közölni szíveskedjenek Különösen figyelmeztetjük t. vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamációhoz, lakóhelyváltozás bejelentéséhez és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy- egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. A Pesti Hírlapra előfizetni minden naptól kezdve lehet. A Pesti Hírlap kiadóhivatala.