Pesti Hírlap, 1895. november (17. évfolyam, 300-329. szám)

1895-11-10 / 309. szám

Válság a pénzpiacon. (A helyzetről.) Hogy mi sors vár a tőzsdére, úgy írtunk leg­utóbbi számunkban, ki tudná azt megmondani. Szavak különben itt nem használnak, a tények bizonyítanak és ezek, legalább a mai nap után ítélve, a tőzsde magatartását az eddiginél is sokkal kedvezőtlenebbül állapítják meg. A rendkívüli mérvet öltött kínálat és a viharos árhanyatlás aggasztó tüneteket kezdett mu­tatni és a helyzet, kétségtelen, vagyon válságos. így írtunk tegnap mi, a­kiknek bizonyára nem áll érdekünkben a helyzetnek mentői súlyosabb, men­tői aggasztóbb színben való föltüntetése. Ily körülmé­nyek között azonban a viszonyoknak túlságos komoly, sőt akut voltát nem lehet eltagadni. Annyi bizonyos, hogy a helyzet nagyon kritikus.­­ A mai tőzsdén az eddiginél is akutabb jelleget öltött és időnkint úgy tűnt föl, mintha a tőzsde inogna. A tőzsdén óriási közönség volt egybegyűlve és a higgadt szemlélő nagyfokú izgatottságot, aggodalmat és kétség­­beesést konstatálhatott. Az arcokon, ami a különben is szomorú képet még sötétebbé tette. De ez könnyen érthető, mikor a kínálat rend­kívüli arányt ér el és a piac fölvételi képessége a minimumra száll alá. A félelmetes izgatottság köny­­nyen elképzelhető, mikor a szilaj, lefelé irányuló mozgalom majd minden forgalom nélkül megy végbe. Az üzlet a mai tőzsdén, a rendkívüli pesszi­­misztikus megítélését nyert helyzet dacára, tényleg több ízben negyed órákra szünetelt. És ez jellemzi egyúttal a mai tőzsdét. A spekuláció várakozó álláspontra he­lyezkedett egyrészt, mert a helyzetet nem tartja biz­tatónak, másrészt pedig és leginkább, mivel a tárgyi bizalmatlanság mellé a személyi bizalmatlanság is járult. Nem igen mertek adni-venni, mert már nem igen bíznak egymásban. Talán nem szükséges újból fejtegetni, hogy tulajdonkép mik okozták ezt a helyzetet. Sokat fog­lalkoztunk az utóbbi napokban e mozzanatokkal és így most csak annak a konstatálására szorítkozunk, hogy azok ugyan hatással voltak a mai deroute-ra, a főbefolyást azonban nem a politikai aggodalmak, hanem főleg a tőzsde gyöngesége gyakorolta. Igazolja ezt, hogy a piac a nem nagy mennyiségben kínált értékeket sem vette föl és ez a vételhiány csak fo­kozta a pánikot, a szilaj mozgalmat. A Mai nap már utol...s­léten „Krach“-ról beszél­tek. E tekintetben egész nyugodtak vagyunk. Ami nálunk történik, ami az itteni piacon látható, az nem „krach.“ A külföldi tőzsdéken, ahol az aranybánya részvényekben történt engagementek és a szédelgés árfelhajtások határt nem ismertek, esetleg mutatkoz­hatnak ily szymptomák; nálunk azonban gazdasági életünk öszszes ágaiban erő és egészség nyilvánul és a tőzsdén beállott helyzet egyáltalán nincs igen be­folyással az általános helyzetre. Távolról sem ringatódzhatunk abban a hitben, hogy nincs baj. Nem baj, de nagy veszély van, ám azért a helyzet könnyen és hamar oly változást nem szenvedhet, hogy a veszély gazdasági életünkre is kihasson. A hevonte a tőzsdén ismétlődhetik, a speku­láció egy része tönkremehet, de azért a tőzsdén be­állott pánik közgazdasági életünket közelebbről nem fogja érinteni. Végül, hogy a napi áralakulásról is megemlé­kezzünk, az osztrák hitelrészvények, melyek tegnap 381 forinton zárultak, 376­56 forinton jöttek forga­lomba, az üzlet folyamán visszaestek 363 50 forintra és zárultak 369­ 50 forinton. A magyar hitelrészvé­nyek a tegnapi 459,50 forintos zárlattal szemben 452 forinton kerültek forgalomba, visszaestek 439 forintra és zárultak végül 445 forinton. Az osztrák-magyar államvasuti részvényeket a tegnapi zárlat alkalmával 376­ 50 forinton jegyezték. Az üzlet ezekben 366 fo­­rinton indult meg, majd 354 forintra hanyatlottak és végül javultak 357 forintra. A magyar leszámítoló- és pénzváltó bank részvényei 295 forintról 285 forintra hanyatlottak. Ugyanilyen volt a helyzet a helyi pia­con is. Következő­ben adjuk a főbb értékek tegnapi és mai zárlati árfolyamát. Pesti magyar keresk. bank 1344, 1300; jelzálogbank 279 50—256; ipar- és keresk. bank 123—119; budapesti bank-egyesület 122 50—114 ; országos zálogk. 252—248; Kassa— Somodi 56—45; salgótarjáni 715—660 ; újlaki tégla­gyár 275—258; ált. vagyonkölts. 490—465; nem­­zetk. villamossági 322—290 ; nemzetk. vagyonkölts. 475—460; budapesti közúti vaspálya 920—900 és budapesti városi villamos vasút részvények 313—290. * * * A külföli tőzsdék mai válságos napjáról a kö­vetkező távirataink számolnak be: Bécs, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) A bécsi tőzsde mai derűljának élénk benyomása alatt áll még az egész tőzsdevilág és szerte a városban egyéb­ről se beszélnek. A mai spekuláció-válság egyike volt a­ maga nemében a leggonoszabbaknak, melyhez ha­sonlót a feledhetlen 1873. esztendő óta a tőzsde még nem ért és a mai csupán annyiban különbözik az 1873. évitől, hogy a mai krízis tisztán a spekuláció válsága. A könnyű hitelengedélyezés által fölcsigázott képzelem mértéktelen árfolyamokat érlelt meg, me­lyeket most erőnek erejével meg akarnak korrigálni. Vak rémület lett a fő vezérelv, a spekuláció elvesz­tette eszét és nyugodt számítását; általános bizalmat­lanság és félelem lett úrrá a helyzet fölött; a leg­jobban szituált cégek sem mentek a gyanúsítástól. A mai tőzsdén szökdelve estek az árfolyamok és pedig anélkül, hogy nagyobb eladások történtek volna. Zavarólag hatott az angol piac ellanyhulása vagyis az angol konzol értékek érzékeny árfolyam vesztesége. Úgy okoskodtak, hogy nagyon rosszul állhat a politikai helyzet, ha az irányadó angol finan­ciális körök, melyek a bányaspekuláció összeomlásán és a vakmerő párisi játékklik képtelen rémül­­ten csak szánalmasan mosolyogtak, s maguk is megriadtak. A mai pusztításokat legjobban az a tény jellemzi, hogy egyes spekuláció papírok 100—120 forinttal estek rövid néhány óra alatt. Prágai vasmű-részvényeket, melyek tegnapelőtt még 712 frton állottak, ma 580 frton jegyeztek; rimamurányi vasmű-részvények 264 50 frtról — 208 frtra; osztrák Lloyd részvények 512 frtról — 420 frtra estek ; osztr. magy. államvasut több mint 30 frtot. Déli vasút 16 frtot vesztett ár­folyamából. Tiz-húsz forint árfolyam veszteség volt a rendes és csak kevéssel zárlat előtt, amikor külföld­ről kedvezőbb jegyzések érkeztek, lett az üzlet jellege nyugodtabb és mutatkozol némi javulás. Mindazonáltal el lehet mondani, hogy ha a jövő fizetési napig határozott javulás be nem áll, a bécsi tőzsde nagyon rossz, szinte reménytelen helyzetbe jut. Berlin, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) Példátlan pánik remegtette meg ma a börzét és minden papír ha­nyatlását idézte elő. A tőzsde viharos kínálattal nyílt meg, és rohamosan hanyatlottak az időre szóló értékek, jára­dékok, bankok, bányarészvények, még pedig átlag 12—15%-kal. A kereslet jóformán teljesen hiányzott, alig kerestek némi fedezetet. Bécs erélyesen adott túl hausse kötelezettségein. Helybeli váltóüzletek kény­szereladásokat rendeztek , kártékonyan hatottak a londoni, bécsi, párisi kényszereladások, a londoni konzolok hanyatlása, a pénzhitel drágulása. A később bekövetkezett javulást a párisi kedvezőt­len hírek ismét megrontották. A legelőkelőbb bankrészvények 10—15 százalékkal hanyatlottak ; svájci vasutak 12 százalékkal; bányarészvények 16 százalékkal; 3%-os birodalmi kölcsön 65 fillérrel, török sorsjegyek 22 márkával; ipar részvények 20 százalékkal és még többel is Egy párisi nagy cég bukásáról, az aranybányarészvények hanyatlásáról, a vidékről érkező nagy kínálatok és a bécsi rengeteg eladások növelték a pánikot. A háború ideje óta nem volt ily derűt. Csak délután javult a hangulat, mert híre kelt, hogy a Rothschild-cég interveniál és az angol konzolok is javultak. Fázis, nov. 9. (Saját tudósítónktól) A tőzsde ma pánikkal nyílt meg. Száz ottomán bankrészvény eladása már képes volt a börzét terrorizálni. Konsta­tálták, hogy a baisse Lyonból indult ki. A bányapiac a lehető legrosszabbul állt. A pénzügyminiszter kez­deményezésére a haute finance ma a pénzügyi hely­zet tárgyában értekezletet tartott. London, nov. 9. (Saját tudósítónktól.) A lon­doni cityben sohasem találkozott a nagy­közönség általános ujjongásával oly gyászos ellentét, mint ma a Stock­ Exchangeban, abban az intézetben, amelyet a most lelépett lordmayor csak tegnapelőtt is identi­fikált a Cityvel, amikor Barnatot a mansion houseban fogadta és inkább a saját szégyenére, mint Barnato dicsőségére egy igen kevert társaság közepette a city megmentőjeként üdvözölte. Embertömegek özönlöttek ma a citybe, hogy jelen legyenek az új lordmayor diszmenetén. Az utcák föl voltak lobogózva, szőnyegek függtek az ablakok­ban, amelyeket szintén elleptek a kiváncsiak. A disz­­menet egyes csoportjait zugó éljenzéssel fogadták, különösen amikor megjelent a Dél-Afrikát szimbolizáló kocsi, amelyet bányamunkás-jelmezt viselő emberek kísértek.És e nagy lelkesedés alatt a Stock exchange épületében valóságos tragédiák játszódtak le. Tapasz­talt szemtanúk beszélik, hogy hasonló jeleneteket sohasem láttak; a papírok hanyatlottak, ha nem is feneketlen mélységbe, de rémes gyorsasággal; a ki­í­sértet, amely sokakat elsápasztott, az a kikerülhetet­len bizonyosság, hogy a legközelebbi fizetési nap számosuknak halálos veszedelmet, vagy épen biztos halált okoz. A likvidáció hétfőn kezdődik és bármit mond­jon is Salisbury, az árfolyam-hanyatlás sokkal na­gyobb, semhogy egy nap alatt csak megközelítőleg is helyrehozható lenne. Ehhez zárul, hogy számos tételt áthoztak még a legutóbbi liquidációból, mert mostanra javulásban re­ménykedtek. Ezek a remények és számítások sem­mivé lettek és senki sem tudja mérlegelni, hogy mit hoz a keddi nap. Ha Salisbury aggasztóan beszél, akkor az árfo­lyamok még jobban hanyatlanak, de a Stoch exchange pénzügyi helyzete már alig fordulhat rosszabbra. A besszierek dús aratáshoz jutnak, csak az a kérdés, hogy a differenciák ki is fognak-e egyenlíttetni. London, nov. 9. nov. (Saját tudósítónktól.) A börze ma újabb pánik közepette nyilt meg. Párisi je­lentések még növelték a rémületet. Jegyeztek : Kon­zol 105 (tegnap 1055/s); Ottoman bank 123/4 (tegnap 13); Chartered 5 (tegnap 51/16); East Rand 6*/a (tegnap 6*/1); Debeers 25 (tegnap 26); Randfonteins 21/* (tegnap 2­2); Tintost 16-ra tartottak. A legtöbb értékekre egyáltalán nem akadt kötés A jobb papírokon a Brothers cég még rendelői akarata ellenére is túladott. P­ESTI HÍRLAP 1895. november 10. 11 Műszaki hírek. (A magyar mérnök és építész egylet) leg­utóbbi szakosztályi ülésén borosjenői Kádár Gusztáv főmérnök érdekes és tanulságos fölolvasást tartott. Ismertette három szerkezetét, amely a csúcsivek ve­szedelmes billenését megakadályozhatná. A fölolvasó e szerkezeteket saját tapasztalatai alapján tervezte s mindhárom tervezettel pályadíjat és kitüntetést nyert. Óhajtandó volna, hogy e szerkezeteket a gyakorlatban megpróbálják, mert — úgy lehet — számos vonat­kisiklásnak elejét vennék, pedig ha csak egyetlen esetben válnék is be a szerkezet, még akkor is érde­mes volna a megvalósítása. Bizonnyára nem ártana, ha magyar találmányra is áldoznák kísérletképen an­nak a sok pénznek csekélyke részét, amelyet, kül­földi találmányok alkalmazására költenek, hogy ne mondjuk — fecsérelnek. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A műcsarnok téli kiállítása.) Az orsz. magyar képzőművészeti társulat igazgatósága tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy az idei téli tárlaton kiállítandó művek beküldési határidejét e hó 15-nek esti 6 órájáig meghosszabbítják. Azok a művészek, akik képeiket már beküldték s esetleg még javítani való lenne rajtuk, elvitelhetik, de 15-ig kötelesek lesz­nek visszaszállíttatni. Nigos Katánghy Menyhért viszontagságos élete, kalandjai, szerencsétlensége és szerencséje. Irta: MIKSZÁTH KÁLMÁN. Ezt a címet viseli a „Pesti Hírlap“ 1896. évi naptárának több év terjedelmű közleménye. A naptárt a „PESTI HÍRLAP“ előfizetői ingyen kapják a karácsony előtti napokban.

Next