Pesti Hírlap, 1897. december (19. évfolyam, 332-361. szám)

1897-12-01 / 332. szám

tető törvényszék megkeresője Pichler G Győző men­telmi jogainak párviadalra való kihívás miatt, — az Ipolysági kir. ügyészségé Ivánka Oszki­r mentelmi jogának párviadal miatt való elitéltetés termén, — s a késmárki járásbíróságé Kubinyi Géza mentelmi jogá­nak becsületsértés és hatóság elleni Erőszak címén való felfüggesztése tárgyában. A képviselőhöz összeférh­­etlenség-­ bi­zottsága a dáz érdemleges tanács­­kozásainak újra­­megkezdésével egyidejűleg ülést fog, tartani még a nyárról visszamaradt két — Beltai Ferenc és Kon­­koly Miklós képviselőkre vonatkozó — összeférhető fenségi bejelentés tárgyában, amely­ek azért nem vol­tak eddig elintézhetők, mert az egybehívott üléseken ismételve nem jelentek meg határozatképes számmal a bizottság tagjai. Ha a legközelebbi ülés sem lesz határozatképes, abban az esetben­­ a bizottság elnöke a házszabályok rendelkezéséhez képest jelentést fog erről tenni a ház elnökségének. A büntető perrend­tart­ás életbeléptetését, mint már jeleztük, Erdély Sánd­­or igazságügyminisz­ter az 1899. év elejére vette te­­rvbe. Az életbelépte­tést ugyanis jelentékeny szerve­­zési munkálatok fogják megelőzni, amelyek közt első­­ helyen áll az esküdt­székek fölállítása az egész ors­­zágban, amelynek mun­kálatai a törvényben előírt ö­sszeírási rend szerint az 1898-ik év legnagyobb részét be fogják töl­teni. Ugyanazért első­so­rban az esküdtszékek szervezetéről szóló 1897. évi XXXIII. t. c végrehajtá­sáról szóló terjedelmes rende­let fog napvilágot látni. A rendelet tervezete már ki­­ van dolgozva az igaz­ságügym­­inisztériumban s i­­ jövő év február vagy március hónapjaiban fog me­gjelenni, aminek megtör­téntével az alaplajstromok k­özségi összeállítása még jókor kezdetét veheti úgy, h­­ogy azután a lajstromok felülvizsgálata és a kiválaszt­­ás a törvényes időben az év végéig befejezhető legyen­­. A bírósági üg­ym­enet szabályozása és gyorsítása érdekében­­­tét nevezetes intézkedést készítenek elő az igazság­­ügyi minisztériumban. Az egyik egy törvényjavaslat ré­­sz, mely az u. n. törvény­­széki folyó ügyeket, amil­­yenek pl a biztosítás, zár­lat, végrehajtás, stb. elre­ndelése, a törvényszékeknél a mostani háromtagú tan­ács helyett egyes­ bírákra bízza ép úgy, mint az a telekkönyvi ügyekkel történt. Az új törvény jelentékeny erőpazarlástól fogja megkí­mélni a törvényszékeket 1 s az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot az igazságü­­gyi miniszter már a jövő év elején a képviselőház elé fogja terjeszteni.­­ A másik egy miniszteri rendelet lesz, mely a lajstro­­mos kezelést fogja behozni a kir. járásbíróságok ügy­kezelésének egész területén, tehát a polgári, büntető és hagyatéki ügyekben egyaránt, kivéve természetesen a más jellegű telekkönyvi ügyeket. Ez a kezelési rend jelenleg a három sommás felebbezési fokon már az 1893. XVIII. t.-c. életbeléptetése óta alkalmazva van s föltétlenül bevált. A járásbíróságoknál való életbeléptetése az ügykezelés ellen sokszor és nem ok nélkül fölhozott panaszokat előreláthatólag meg fogja szüntetni. A miniszter az uj kezelési rendet a jövő év május 1-ével szándékozik életbeléptetni s az erre vo­natkozó rendelet már készen van. A fiumei uj kormányzó, Szápory László grófnak Fiume kormányzójává való kinevezése dolgá­ban ma azt közüli, hogy a király a Szápory László gróf kinevezési okmányát már e hó 23-án aláírta s az erről szóló királyi kézirat a hivatalos lap közelebbi számában megjelenik. Szápáry László gróf, az új fiumei kormányzó, a fővárosi előkelő társaskörök kedvelt tagja, még ifjú ember (most 33 éves), legidősebb fia gróf Szápáry Gézának, politikai tudása és megnyerő egyénisége által kiválóan alkalmas ez állásra. Politikai pályája kezdetén Londonban, mint követségi attaché működött és 1892 óta a muraszombati kerület két ízben vá­lasztotta meg szabadelvűpárti programmal képviselő­nek. Az egyházpolitikai harcok folytán pártonkivül lett, de aztán több ízben kifejezést adott annak, hogy a szabadelvűségnek hive, kivált »Lidiké« című­­ arcképtanulmánya kitűnő plein-air. Kuszkol Jenő agi­lavelljeiben csak az az uj, hogy az ennivaló gyár nőies csendéletek mellett amár Veneziát is­­ fölfedezte. S ő ott is oly­zerencsés s­oly­m­oh ísó. Terepy Károly tájképei őrül az érdekesebb! *ket a szomszéd­ teremben írjuk, itt a tájképben : Spányi Béla uralkodik. J a legkisebb vás: mán is a hangulat olyan akordját üti meg, me­­ly szivünkbe lopódzik. * A katalógus a s­­soborcsarnokba vezet. A igas csarnok egészen üres. Hogyan ? Nincs ég magyar szobrászat, vagy hogy ezek az irak nem szorultak a­ tárlatra ? Ez az utóbbi a valószínű, mert többnyire monumentális­ szobrok­­­on vagy a nagyobb köz­­pületek szobordíszen­­­ dolgoznak. A genre-szob­­okat nálunk még ali­g kultiválják. Ezúttal is sok Ligeti állított ki genre-alakot. A fal mentén elhúzódó néhány szobor közt is szenzációról beszélhetünk. Ennek oka egyrészt: Fadrusz J­ánosné, másrészt Kossuth Ferenc — a szobrás­­z. Fadruszné két bronz­­portraitján jeles tehe­­tségnek bizonyul és Kos­suth is jobb szobrász, mint festő. Mert az ős­eiért pártvezér atyjának nemcsak mellszobrát, de olajfestésű képmását is kiállította. * A hatodik terem összbenyomása kissé szo­morú. Itt kevés a j­ó, de sok a gyönge munka. Both Menyhért női arcképe, mely Gilio Ida úrnőt ábrázolja, finom tónusával tűnik ki. Ka­tona Béláról festett, portraitján is eltalálta a főügyész éles, sitipte maró tekintetét. A beteg Koroknyai Ottón meglátszik Italia hatása, vász­nai mind olasz tárgynak s »Hasztalanul« címü . A hetedik teremben álljunk meg egy percre Strobl Alajos szép márvány mellszobrai előtt. Fadruszné bájos gyermekfejét és Bezerédi Gyula vivómesterét is nézzük meg. Azután for­duljunk a vásznak felé. Borúth Andor antik hatású arcképe mel­lett Karvaly József antik tárgyú vászna függ : »A vigasztalás« bibliai jelenete. A fiatal festő első komolyabb lépése s épen ezért még inga­dozó. Telepy Károly »Tengerszem-csúcsa« egyike a művész ama jeles vásznainak, melyekkel a Tátra szépségeit varázsolja a műcsarnokba. Szinte leárad róla az ozondús, tiszta hegyi le­vegő. Másik nagyobb vászna az Alduna egyik festői része, igaz hatású esős hangulattal. Hát az a nagy vászon ? Talán Margittay ? — Nem, csak az ő imitációja. Rajzó Miklós az a művész, aki Margittay s­zíneit úgy elsajátí­totta, hogy akár a műcsarnokban is elkezdhet­nénk egy Dreyfus-Esterházy port. Vásznán a »Játékszerencsét« mutatja be, s csak egyben kevés a szerencséje, hogy itt-ott a skurzot el­hibázta. Konek Ida hatalmas virágcsendélete után a tárlat egyik legérdekesebb vásznához jutunk. Címe : »A tűz«, egy női akt vörös színekben. Ürmösi Sándor festette és öröme telhet benne. Bruck Miksa két érdekes erdő­­részlete s Mihalik Dániel erős hangulata után Neogrády Antal vízfestményeire kerül a sor. Neogrády azúttal nem olyan friss, mint más­kor, bár tárgyai most is élénkek. Nádler Ró­bert »Mise után« című nagyobb vásznán annál színesebb. Templomból kijövő magyar paraszt leányokat állít elénk, olyan festői piros-tarka színekben, hogy szinte az ethnográfiai múzeumra gondolunk, melynek több ilyen népviseletet áb­rázoló képre is szüksége volna. * A nyolcadik teremben három fiatal tájkép­­festő dominál. Mendlik Oszkár tengerparti teme­tőjét érjük legelőbb s a szép vásznon Böcklín szinpompáját látjuk. Szlányi Lajos »Est« cimü vászna talán a tárlat legnagyobb és legjobb vászna. Tárgya : a kelő­tj hold, mely a mocsa­ras részletben szendén visszatükrözik. Ezt meg mintha Palmié festette volna. Bosznay István »Naplemente« cimü vászna a harmadik, mesz­­sze benyúló csatorna, remek üde tónusokkal. Milyen erős három legény! Mit is mondtam? Hogy ezek az urak do­minálnak itt ? Talán még­se. Hisz annyi itt a jó vászon. Milyen jól indul például Tegyei La­jos »Esti imá«-jával, milyen szorgalmas " Veress Zoltán »A szamarak padja« című nagy vász­nán, milyen előkelően lép föl Spányik Kornél »Liliom« cimü gyönyörűen stilizált vásznán? »Szabad-e ?« címü festménye is milyen bájos ! Egy bájos modell, aki az a­jtón betekint. Azután itt függ Balló Ede Tisza Kálmánja is, a jeles mester összes előnyeit fitogtatva, vele szemben Tornai Gyula portraitje, mely Tóth PESTI H­IRLAP 1897. devem­ber 1. a Bizonytalanság a politikában. A politikai kérdések megítélésére a mai nap újabb szempontokat hozott. Tudniillik az a tény, hogy Ausztriában az uj kabinetnek sem biztos még az ellenzék fölött való győzelme, továbbá, hogy az osztrák parlamentben még folyton nehézségek vannak a megegyezés létre­­jövetele útjában, ismételten bizonytalanná tette a magyar politikában tevékenykedők előtt a hely­zetet. Mindenki látja, hogy a zavarból való kibontakozás nem lesz olyan könnyű, mint azt a kedvező hírek első hatása alatt sejtették. Egyben azzal is tisztában vannak, hogy vala­mint Badeni gróf bukását az okozta, mert a provizórium keresztülvitelét nem tudta biztosí­tani, ú­gy az új caufecA-kabinetnek első legfon­­tosabb teendője, amit kezdenie kell, e javaslat parlamentáris megszavazása érdekében meg­tenni az előkészületeket. vászna megrázó erővel állítja elénk egy hajós­­munkás szerelmi drámáját. Boemm Ritta, Augusz­tán Mariska és Strobl Zsófia finom tónusú csendéletképekkel tűnnek föl, (az utóbbi női arcképét nem említem). Lenkeiné­ Hofmann Ilona finom és ötletes gyermekarcképe mellett még Zicher Antal tanulmányfeje és Rippl-Rónai József bizarr fekete ruhás hölgye a kiválóbb. Kacziány Ödön »Kazlak« című stúdiumán a jó napos hangulat érdemel dicséretet, de »Üdvö­zítője« olyan mint egy bronz szobor. Menjünk tovább. Ily körülmények közt természetes, hogy a magyar politikai világ érdeklődése fokozott mértékben fordul a bécsi események felé és ama törvényhozókat, kik a kérdésben már a parlamenti munkarend miatt is érdekeltek, nem szükséges megfigyelő bizottsággá átalakí­­tani, hanem önmaguktól is figyelemmel kí­sérik a történőket és tájékozódni igyekeznek a helyzet felől.­­ A szabadelvű pártkörben a mai délután és este folyamán a párttagok az eddigi napoknál megszokott nagyobb számban jelentek meg, minthogy a kabinet vezetőjének, Bánffy Dezső miniszterelnöknek, aki Bécsből ma egy napra hazaérkezett, a pártkörben való megjelenését várták. A kormánypárti képviselők különösen az ellenzéki pártkörökből kiszivárgott hírekkel és tudósításokkal foglalkoztak. Az a körülmény, hogy a függetlenségi pártok várakozó álláspontra­ helyezkedtek, itt nem kelt bizalmat. Úgy látják tudniillik, hogy a függetlenségi pártokban az a rész, mely a nyári kompromisszum meg­kötésével még folyton elégedetlen, minden alkal­mat föl akar használni a háborúság megkezdé­sére azon a címen, hogy a personal-unió meg­alkotása a párt program­jában lévén, a cél szen­tesíti az eszközt. Bíznak azonban az ellenzéki pártok komoly vezetőiben, akik nem engedik, hogy a harcias elemek a győzelemre való min­den kilátás nélkül veszélyeztessék a magyar parlament ama tekintélyét, melyet épen az utóbbi időkben való magatartásával szilárdított meg. A miniszterelnök az est folyamán nem jelent meg a pártkörben, minthogy reggel érke­zett s már este visszaindult Bécsbe Lukács László pénzügyminiszterrel együtt. Mindamellett a mai nap folyamán alkalmat talált a miniszter­elnök arra, hogy pártja irányadó tagjaival a helyzetről beszélgessen. Estére kapták meg a pártkörben azt a hírt, hogy a magyar képviselőházat formális ülésre péntekre hivják össze s ekkor a legköze­lebbi érdemleges ülést hétfőre tűzik ki. (Az eredeti terv az volt, hogy szombaton legyen a munkarendet meghatározó ülés, de a miniszter­elnök kívánságára ezt péntekre tették.) Általános az a meggyőződés, hogy a miniszterelnök a politikai helyzetről még a hétfői ülésen semmi esetre sem fog nyilatkozni. * A Kossuth-pártban, híven a tegnapi érte­kezlet megállapodásához, egy intéző bizottság figyeli permanenciába helyezkedve a bécsi ese­ményeket. Ez az intéző bizottság nem tévesztendő

Next