Pesti Hírlap, 1897. december (19. évfolyam, 332-361. szám)
1897-12-01 / 332. szám
tető törvényszék megkeresője Pichler G Győző mentelmi jogainak párviadalra való kihívás miatt, — az Ipolysági kir. ügyészségé Ivánka Oszkir mentelmi jogának párviadal miatt való elitéltetés termén, — s a késmárki járásbíróságé Kubinyi Géza mentelmi jogának becsületsértés és hatóság elleni Erőszak címén való felfüggesztése tárgyában. A képviselőhöz összeférhetlenség- bizottsága a dáz érdemleges tanácskozásainak újramegkezdésével egyidejűleg ülést fog, tartani még a nyárról visszamaradt két — Beltai Ferenc és Konkoly Miklós képviselőkre vonatkozó — összeférhető fenségi bejelentés tárgyában, amelyek azért nem voltak eddig elintézhetők, mert az egybehívott üléseken ismételve nem jelentek meg határozatképes számmal a bizottság tagjai. Ha a legközelebbi ülés sem lesz határozatképes, abban az esetben a bizottság elnöke a házszabályok rendelkezéséhez képest jelentést fog erről tenni a ház elnökségének. A büntető perrendtartás életbeléptetését, mint már jeleztük, Erdély Sándor igazságügyminiszter az 1899. év elejére vette tervbe. Az életbeléptetést ugyanis jelentékeny szervezési munkálatok fogják megelőzni, amelyek közt első helyen áll az esküdtszékek fölállítása az egész országban, amelynek munkálatai a törvényben előírt összeírási rend szerint az 1898-ik év legnagyobb részét be fogják tölteni. Ugyanazért elsősorban az esküdtszékek szervezetéről szóló 1897. évi XXXIII. t. c végrehajtásáról szóló terjedelmes rendelet fog napvilágot látni. A rendelet tervezete már ki van dolgozva az igazságügyminisztériumban s i jövő év február vagy március hónapjaiban fog megjelenni, aminek megtörténtével az alaplajstromok községi összeállítása még jókor kezdetét veheti úgy, hogy azután a lajstromok felülvizsgálata és a kiválasztás a törvényes időben az év végéig befejezhető legyen. A bírósági ügymenet szabályozása és gyorsítása érdekébentét nevezetes intézkedést készítenek elő az igazságügyi minisztériumban. Az egyik egy törvényjavaslat rész, mely az u. n. törvényszéki folyó ügyeket, amilyenek pl a biztosítás, zárlat, végrehajtás, stb. elrendelése, a törvényszékeknél a mostani háromtagú tanács helyett egyes bírákra bízza ép úgy, mint az a telekkönyvi ügyekkel történt. Az új törvény jelentékeny erőpazarlástól fogja megkímélni a törvényszékeket 1 s az erre vonatkozó törvényjavaslatot az igazságügyi miniszter már a jövő év elején a képviselőház elé fogja terjeszteni. A másik egy miniszteri rendelet lesz, mely a lajstromos kezelést fogja behozni a kir. járásbíróságok ügykezelésének egész területén, tehát a polgári, büntető és hagyatéki ügyekben egyaránt, kivéve természetesen a más jellegű telekkönyvi ügyeket. Ez a kezelési rend jelenleg a három sommás felebbezési fokon már az 1893. XVIII. t.-c. életbeléptetése óta alkalmazva van s föltétlenül bevált. A járásbíróságoknál való életbeléptetése az ügykezelés ellen sokszor és nem ok nélkül fölhozott panaszokat előreláthatólag meg fogja szüntetni. A miniszter az uj kezelési rendet a jövő év május 1-ével szándékozik életbeléptetni s az erre vonatkozó rendelet már készen van. A fiumei uj kormányzó, Szápory László grófnak Fiume kormányzójává való kinevezése dolgában ma azt közüli, hogy a király a Szápory László gróf kinevezési okmányát már e hó 23-án aláírta s az erről szóló királyi kézirat a hivatalos lap közelebbi számában megjelenik. Szápáry László gróf, az új fiumei kormányzó, a fővárosi előkelő társaskörök kedvelt tagja, még ifjú ember (most 33 éves), legidősebb fia gróf Szápáry Gézának, politikai tudása és megnyerő egyénisége által kiválóan alkalmas ez állásra. Politikai pályája kezdetén Londonban, mint követségi attaché működött és 1892 óta a muraszombati kerület két ízben választotta meg szabadelvűpárti programmal képviselőnek. Az egyházpolitikai harcok folytán pártonkivül lett, de aztán több ízben kifejezést adott annak, hogy a szabadelvűségnek hive, kivált »Lidiké« című arcképtanulmánya kitűnő plein-air. Kuszkol Jenő agilavelljeiben csak az az uj, hogy az ennivaló gyár nőies csendéletek mellett amár Veneziát is fölfedezte. S ő ott is olyzerencsés solymoh ísó. Terepy Károly tájképei őrül az érdekesebb! *ket a szomszéd teremben írjuk, itt a tájképben : Spányi Béla uralkodik. J a legkisebb vás: mán is a hangulat olyan akordját üti meg, mely szivünkbe lopódzik. * A katalógus a ssoborcsarnokba vezet. A igas csarnok egészen üres. Hogyan ? Nincs ég magyar szobrászat, vagy hogy ezek az irak nem szorultak a tárlatra ? Ez az utóbbi a valószínű, mert többnyire monumentális szobrokon vagy a nagyobb közpületek szobordíszen dolgoznak. A genre-szobokat nálunk még alig kultiválják. Ezúttal is sok Ligeti állított ki genre-alakot. A fal mentén elhúzódó néhány szobor közt is szenzációról beszélhetünk. Ennek oka egyrészt: Fadrusz Jánosné, másrészt Kossuth Ferenc — a szobrász. Fadruszné két bronzportraitján jeles tehetségnek bizonyul és Kossuth is jobb szobrász, mint festő. Mert az őseiért pártvezér atyjának nemcsak mellszobrát, de olajfestésű képmását is kiállította. * A hatodik terem összbenyomása kissé szomorú. Itt kevés a jó, de sok a gyönge munka. Both Menyhért női arcképe, mely Gilio Ida úrnőt ábrázolja, finom tónusával tűnik ki. Katona Béláról festett, portraitján is eltalálta a főügyész éles, sitipte maró tekintetét. A beteg Koroknyai Ottón meglátszik Italia hatása, vásznai mind olasz tárgynak s »Hasztalanul« címü . A hetedik teremben álljunk meg egy percre Strobl Alajos szép márvány mellszobrai előtt. Fadruszné bájos gyermekfejét és Bezerédi Gyula vivómesterét is nézzük meg. Azután forduljunk a vásznak felé. Borúth Andor antik hatású arcképe mellett Karvaly József antik tárgyú vászna függ : »A vigasztalás« bibliai jelenete. A fiatal festő első komolyabb lépése s épen ezért még ingadozó. Telepy Károly »Tengerszem-csúcsa« egyike a művész ama jeles vásznainak, melyekkel a Tátra szépségeit varázsolja a műcsarnokba. Szinte leárad róla az ozondús, tiszta hegyi levegő. Másik nagyobb vászna az Alduna egyik festői része, igaz hatású esős hangulattal. Hát az a nagy vászon ? Talán Margittay ? — Nem, csak az ő imitációja. Rajzó Miklós az a művész, aki Margittay színeit úgy elsajátította, hogy akár a műcsarnokban is elkezdhetnénk egy Dreyfus-Esterházy port. Vásznán a »Játékszerencsét« mutatja be, s csak egyben kevés a szerencséje, hogy itt-ott a skurzot elhibázta. Konek Ida hatalmas virágcsendélete után a tárlat egyik legérdekesebb vásznához jutunk. Címe : »A tűz«, egy női akt vörös színekben. Ürmösi Sándor festette és öröme telhet benne. Bruck Miksa két érdekes erdőrészlete s Mihalik Dániel erős hangulata után Neogrády Antal vízfestményeire kerül a sor. Neogrády azúttal nem olyan friss, mint máskor, bár tárgyai most is élénkek. Nádler Róbert »Mise után« című nagyobb vásznán annál színesebb. Templomból kijövő magyar paraszt leányokat állít elénk, olyan festői piros-tarka színekben, hogy szinte az ethnográfiai múzeumra gondolunk, melynek több ilyen népviseletet ábrázoló képre is szüksége volna. * A nyolcadik teremben három fiatal tájképfestő dominál. Mendlik Oszkár tengerparti temetőjét érjük legelőbb s a szép vásznon Böcklín szinpompáját látjuk. Szlányi Lajos »Est« cimü vászna talán a tárlat legnagyobb és legjobb vászna. Tárgya : a kelőtj hold, mely a mocsaras részletben szendén visszatükrözik. Ezt meg mintha Palmié festette volna. Bosznay István »Naplemente« cimü vászna a harmadik, meszsze benyúló csatorna, remek üde tónusokkal. Milyen erős három legény! Mit is mondtam? Hogy ezek az urak dominálnak itt ? Talán mégse. Hisz annyi itt a jó vászon. Milyen jól indul például Tegyei Lajos »Esti imá«-jával, milyen szorgalmas " Veress Zoltán »A szamarak padja« című nagy vásznán, milyen előkelően lép föl Spányik Kornél »Liliom« cimü gyönyörűen stilizált vásznán? »Szabad-e ?« címü festménye is milyen bájos ! Egy bájos modell, aki az ajtón betekint. Azután itt függ Balló Ede Tisza Kálmánja is, a jeles mester összes előnyeit fitogtatva, vele szemben Tornai Gyula portraitje, mely Tóth PESTI HIRLAP 1897. devember 1. a Bizonytalanság a politikában. A politikai kérdések megítélésére a mai nap újabb szempontokat hozott. Tudniillik az a tény, hogy Ausztriában az uj kabinetnek sem biztos még az ellenzék fölött való győzelme, továbbá, hogy az osztrák parlamentben még folyton nehézségek vannak a megegyezés létrejövetele útjában, ismételten bizonytalanná tette a magyar politikában tevékenykedők előtt a helyzetet. Mindenki látja, hogy a zavarból való kibontakozás nem lesz olyan könnyű, mint azt a kedvező hírek első hatása alatt sejtették. Egyben azzal is tisztában vannak, hogy valamint Badeni gróf bukását az okozta, mert a provizórium keresztülvitelét nem tudta biztosítani, úgy az új caufecA-kabinetnek első legfontosabb teendője, amit kezdenie kell, e javaslat parlamentáris megszavazása érdekében megtenni az előkészületeket. vászna megrázó erővel állítja elénk egy hajósmunkás szerelmi drámáját. Boemm Ritta, Augusztán Mariska és Strobl Zsófia finom tónusú csendéletképekkel tűnnek föl, (az utóbbi női arcképét nem említem). Lenkeiné Hofmann Ilona finom és ötletes gyermekarcképe mellett még Zicher Antal tanulmányfeje és Rippl-Rónai József bizarr fekete ruhás hölgye a kiválóbb. Kacziány Ödön »Kazlak« című stúdiumán a jó napos hangulat érdemel dicséretet, de »Üdvözítője« olyan mint egy bronz szobor. Menjünk tovább. Ily körülmények közt természetes, hogy a magyar politikai világ érdeklődése fokozott mértékben fordul a bécsi események felé és ama törvényhozókat, kik a kérdésben már a parlamenti munkarend miatt is érdekeltek, nem szükséges megfigyelő bizottsággá átalakítani, hanem önmaguktól is figyelemmel kísérik a történőket és tájékozódni igyekeznek a helyzet felől. A szabadelvű pártkörben a mai délután és este folyamán a párttagok az eddigi napoknál megszokott nagyobb számban jelentek meg, minthogy a kabinet vezetőjének, Bánffy Dezső miniszterelnöknek, aki Bécsből ma egy napra hazaérkezett, a pártkörben való megjelenését várták. A kormánypárti képviselők különösen az ellenzéki pártkörökből kiszivárgott hírekkel és tudósításokkal foglalkoztak. Az a körülmény, hogy a függetlenségi pártok várakozó álláspontra helyezkedtek, itt nem kelt bizalmat. Úgy látják tudniillik, hogy a függetlenségi pártokban az a rész, mely a nyári kompromisszum megkötésével még folyton elégedetlen, minden alkalmat föl akar használni a háborúság megkezdésére azon a címen, hogy a personal-unió megalkotása a párt programjában lévén, a cél szentesíti az eszközt. Bíznak azonban az ellenzéki pártok komoly vezetőiben, akik nem engedik, hogy a harcias elemek a győzelemre való minden kilátás nélkül veszélyeztessék a magyar parlament ama tekintélyét, melyet épen az utóbbi időkben való magatartásával szilárdított meg. A miniszterelnök az est folyamán nem jelent meg a pártkörben, minthogy reggel érkezett s már este visszaindult Bécsbe Lukács László pénzügyminiszterrel együtt. Mindamellett a mai nap folyamán alkalmat talált a miniszterelnök arra, hogy pártja irányadó tagjaival a helyzetről beszélgessen. Estére kapták meg a pártkörben azt a hírt, hogy a magyar képviselőházat formális ülésre péntekre hivják össze s ekkor a legközelebbi érdemleges ülést hétfőre tűzik ki. (Az eredeti terv az volt, hogy szombaton legyen a munkarendet meghatározó ülés, de a miniszterelnök kívánságára ezt péntekre tették.) Általános az a meggyőződés, hogy a miniszterelnök a politikai helyzetről még a hétfői ülésen semmi esetre sem fog nyilatkozni. * A Kossuth-pártban, híven a tegnapi értekezlet megállapodásához, egy intéző bizottság figyeli permanenciába helyezkedve a bécsi eseményeket. Ez az intéző bizottság nem tévesztendő