Pesti Hírlap, 1898. július (20. évfolyam, 180-210. szám)
1898-07-07 / 186. szám
1898. julius 5 . ESTI HÍRLAP ban opportunus és dörgölőzik az istenadta, ahol csak tehetik fölfelé. Hódol a tekintélyek kultuszának, mely közszellemünk egyik kirívó betegsége. Keresi ő is a rangot és kitüntetést. Számtalan esetben látjuk, hogy egy egész élet szorgalma árán megszerzett vagyonát könnyelműen föláldozza a magasabb társadalmi rétegekkel való családi összeköttetésekért. Szóval a polgári osztály lehetne is, akarna is demokratikus lenni, de nincs meg az ereje ahoz, hogy új szellemi áramlat élére álljon és küzdjön mellette teljes elszántsággal. Hátra van a munkás-oszlár. No, ezzel röviden végezhetek. Mert , ez már körülbelül túl van a demokratizmuson. Átugrotta ezt és belekerült a szocializmus forgatagába. És rántja magával a parasztságot, mely bolond hittel megy, nem tudja hová, föl se éri gyarló elméjével, de megy, íme, a mai magyar társadalmi rétegek egész skálájában nem találhatjuk meg a demokratizmusnak azt az erejét, mely ez idő szerint alkalmas lehetne arra, hogy a közszellemet megtöltse azzal a tiszta és egészséges tartalommal, mely mellett büszkén és diadalmasan haladhatna a tökéletesedés célja felé. ■ * Fővárosi Ügyek: Az épülő nagy csatorna. A magasan fekvő főgyűjtő csatorna kiépítésére vonatkozólag az államvasutak igazgatósága értesítette a tanácsot, hogy a csatornának a keleti pályaudvar homlokzata előtt a tervezett módon való vezetését nem tartja célszerűnek, mert az lehetetlenné teszi a jövőre nézve bármely földalatti vasútnak a keleti pályaudvarral való kapcsolatba hozását, mert a csatorna mellett ilyen vasutat a pályaudvar perronjával öszszeköttetésbe hozni és ott állomást létesíteni nem lehet. Az államvasutak igazgatósága ennek folytán az iránt kereste meg most a tanácsot, hogy a csatornát a keleti pályaudvartól oly távolságban építtesse meg (például a felvételi épület előtti kert megkerülésével a temető-út felé, illetve folytatásában ezen út alatt) hogy az esetleg a pályaudvarhoz vezetendő földalatti vasút és a szükséges váróhelyiség a pályaudvar homlokzata előtt elhelyezhető legyen. A csatorna végpontja előtti szakaszában a budapesti ceglédi vonal alatt van tervezve 03 m. erős boltozattal. Az államvasutak igazgatósága ez ellen kifogást emel s azt kívánja, hogy a csatornát e helyen oly méretekkel építsék ki, mint amilyenek a vasúti boltozott műtárgyakra nézve elő vannak írva. Eszerint a téglából épült fal boltozatának 60 cm - *~'l ''-r.—’ a zárkő vastagsága 55 cm. Az üllői uton épülő főgyűjtő csatornának azon részét illetőleg, mely az államvasutak üllői-úti áthidalása alatt épül, az államvasutak igazgatósága kikötötte, hogy a híd állékonyságának és biztonságának szempontjából a főváros a folyékony homokréteg föltartására vörös fenyőfából tornyok szádfalat építtessen. Ennek a költsége 8128 frt 36 kr, amely öszszegre a kőbányai főgyűjtő-csatorna költségvetésében fedezet nincsen, azért a mérnöki hivatal annak utólagos jóváhagyását kéri. — Fővárosi tisztviselők Szabadságon. Halmos János polgármester már az összes szabadságkéréseket elintézte. A polgármester Rózsavölgyi Gyula alpolgármesternek e hónap 11-től kezdve háromhetes szabadságot adott, helyettese ez idő alatt Kullmann Lajos tanácsos lesz. Viola Imre tanácsos szintén e hónap 11-től hat heti szabadságot kapott, helyettese Melly Béla tanácsjegyző lesz. Szabó Károly tanácsos ma ment hat heti szabadságra, ez idő alatt helyettese gróf Festetich Géza tanácsjegyző lesz. Toperczer Péter X. kerületi elöljáró mai naptól hat heti szabadságot kapott, helyettese Dévény Gyula jegyző lesz, dr Toldy László főlevéltáros e hónap 16-tól kezdve hat heti szabadságot, helyettese Sipkay Artur. Dr Schermann Adolf tiszti főorvos a mai naptól négy heti szabadságot, helyettese dr Magyarevits Mladen. Mezey Lajos V. kerületi elöljáró e hónap 18-tól hat hetet, helyettessé dr Szalay Sándor jegyző . Ólhauser Pál I. kerületi elöljáró e hónap 11-től hat hetet, helyettese Józsa Mihály jegyző; dr Bencze Benő III. kerületi elöljáró e hónap 6-tól hat hetet, helyettese László Iván fogalmazó; Rényi Dezső főjegyző e hónap 18-tól hat hetet, helyettese Földváry Antal; Polli Ferenc IX. kerületi elöljáró e hónap 6-tól hat hetet, helyettese Gergelyi Sándor jegyző. Toldy József tiszti főügyész e hónap 18-tól négyheti szabadságot kapott, helyettese Fülepp Kálmán ügyész lesz. Maga a polgármester csak a jövő hónap közepén megy szabadságra, amikor Márkus József főpolgármester és Matuska Alajos alpolgármester visszatér Budapestre. A polgármestert szabadsága alatt Matuska alpolgármester fogja helyettesíteni. — Utcák rendezése. Ma délelőtt árlejtés volt az új városházán, több utca burkolása és csatornázására. Az I. ker. Csaba-utca, Krisztina-körut és Ördög-árok közti részek betonból való csatornázását Basch M. és Halász H. vállalja, 28 százalék engedménynyel ; a III. ker. Zichy-utca mókus- és Lajosutca közti részének gyalogútja aszfaltozását a hazai aszfaltipar r. t. 17. százalék engedményei s a fönntartást 45 százalék engedménynyel, a kocsiút követésére a kőszénbánya társulat adott be legjutányosabb ajánlatot, 10 százalék engedménynyel s a föntartásért négyszögméterenkint 10 krral; a VII. ker. Csengery utca Almássy tér és király-u. közti részének burkolására legelőnyösebb a Magyar kerámiás gyár rt. ajánlata, 11 százalék engedménynyel s a föntartásért 10 kijával, ugyancsak a Csengery-utcabeli kövezés előmunkálataira Zech Károly tett legolcsóbb ajánlatot, 37 százalék engedménynyel; a VII. ker. Bethlen-utca egy részének makadám-szerű rendezését Obendorfer J. vállalja, 39 százalék engedménynyel; a VIII ker. kis stáció utcabeli csatornának betonból való átépítését Schiffer és Véri teljesíti 17Vi6 százalék engedménynyel; a IX. ker. Ranolder utca kocsiútjának burkolására legjutányosabb a Magyar kerámiás gyár r. 1. ajánlata, 16 százalék engedménynyel s a föntartást 10 krjával, ugyancsak a Ranolder-utcai kövezés előmunkálatára Schrödling T. 30 százalék engedménynyel ; a IX. ker.mester-utca egy részének csatornázását Kemény és társa vállalja, 272/16 százalék engedménynyel. Pifítliet költött s Pierre úgy érezte, mintha valami hideg tárgy ütődött volna az oldalába és ép oly hirtelenül nagy bágyadtság vett rajta erőt. Egy pillanatig mozdulatlanul állt s a direktort nézte, aki rémülettől sápadt arccal menekülni próbált. Kadja e percben megfogta Pierre kezét és részvéttel kérde: — Nagyon megsebezte? Pierre nemet akart mondani, de olyan sajátságos gyöngeség vett rajta erőt , mintha meleg áram folyna alá a mellén. Leült, föltépte mellényét és a vérző sebre esett pillantása. A lábainál véres kése hevert. A fájdalom vagy szemrehányás egyetlen szava sem hangzott ajkairól. Kadja mélységes fájdalommal az arcán, odahajolt föléje és milyen szívesen mondta volna a leánykának, hogy mennyire szép! De a sátor ekkorra már megtelt kiváncsiakkal, akiknek nyomában a rendőrség toppant be. Egyik hivatalos személyiség Pierrehez közeledett s megkérdezte: — Ön a sebesült? A direktor félrehúzódva, a félelemtől reszketve állt ott és egyre ismételte, hogy ő maga se tudja miképen történhetett a dolog. — A kiváncsiakat küldje ki! Pierre egyre gyöngébbnek érezte magát, de ez nem bántotta. Inkább megelégedettség vett rajta erőt, mert ő a történet hőse, mint ahogy Yan neki mesélgette. És a hősnő Kadja, az emir leánya. — Mi a neve ? — kérdezte tőle a rendőrtisztviselő. Pierre bemondta a kívánt adatokat. — És a maga neve? — kérdé Kadjától. A leányka oly hangon, mintha ez a legtermészetesebb dolog volna a világon, válaszolta: »Pétard Mária.« — Hány éves? — Tizenkilenc. — Hol született? — Vaugirardban. — Mivel foglalkozott ezelőtt? — Varróleány voltam — s a direktorra mutatva hozzátette: — ez az úr tanácsolta, hogy művésznővé legyek. A sebesült megborzadt és minden erejét összeszedte, hogy a csapást kiheverje. Tehát nem is Kadja a neve! S az ő regényes származása, tánca, mosolya, minden hamis! Lázas és szomorú tekintetét csalódással telve emelte a leányra s szaggatottan rebegte: — Az emir leánya . . . Biskra . . . Potard Mária . . . S lehányta szemeit, hogy ne is lássa: »A tündéreket sohase közelítsük meg!« A kórházba vitték. Mikor a sátor küszöbét átlépte, a leányka reszkető hangon, kinyújtott karral tartotta elébe a márványszivet: — Vigye el, kérem, nem akarom többé látni, mert ez az oka az egész szerencsétlenségnek. — Nem, csak tartsa meg, — felelte Pierre gyönge hangon. — Már nem lesz időm másnak adni. Pierre anyja pár nappal később egyik hírlapban azt olvasta, hogy St Maloban egyik vásári bódéban veszekedés volt . Bonnate Tito, a társulat igazgatója, oly súlyosan megsebezte Pomerio Pierret, hogy az pár órával később a kórházban meghalt. A vizsgálat során bebizonyult, hogy Bonnate önvédelemből használta a kést s ezért szabadlábra helyezték. A vén özvegy megsemmisülve ült székében és sehogy se bírt abban megnyugodni, hogy ez az ifjú az ő Pierreje legyen, akit oly régóta vár az anya aggódó szeretetével vissza. SZÍNHÁZ és zene. * (A budai nyári színházban) ma este az az ifjúság dominált a színpadon. Az előadott operettet ifj. Bokor József írta, »A kis alimuszi« a címe és háromiatal kis művésznő játszta a három női szerepet. Az idő is kedvezett nekik, az eső lehűtötte a levegőt és kedvesen paskolta a színház fedelét. Mégis melegük volt, mert például a kis alamuszi vicomte, Ámon Margit, alig bírt a temperamentumával. Igen sikkes és pajkos volt, a kalapja le is esett emiatt néhányszor, a nyakkendője is elkívánkozott, de a nadrág, az maradt rendületlenül. E fiatal leány játékában csakugyan van kedvesség és ami ritka dolog újabb primadonnáknál, vannak ötletei és eredeti gondolatai is a szerepe interpretálásában. Csak épen amikor melege lett, nem úgy törölte a kendővel az arcát, mint egy vicomte, hanem, mintha mondaná: »Kérem, én igazán nem tehetek róla, én csak egy leány vagyok, ne nézzenek egy kicsit ide.« Partnere, Anday Blanka (Sára) ezúttal is sok tapsot kapott szép énekéért; a második felvonásban a vicomte-tal énekelt duettjét kétszer megismételtették. A szerpentin-táncot színes lámpák világítása nélkül táncolta, de ez is tetszett s ezt is megismételtették. A harmadik fiatal leány, Brecsányi Vera, Maryt adta s igazán oly szép volt, hogy a vicomte bátran beleszerethet, még ha valóságos vicomte lenne is. Dezsőn és Kovács emelték az előadás értékét. Az operette korábban bevégződött, mint az eső, ellenben az omnibuszok (melyek lényeges kellékei annak, hogy a vége jó legyen) későbben érkeztek. * (Esküvő.) Paulay Ede, a népszínház tagja, néhai Paulay Edének unokaöcscse, ma tartotta esküvőjét a pesti református templomban rétszentmiklósi Éless Margit kisasszonynyal, az országos színművészeti akadémia végzett növendékével. * (Altmann Leo), az ismert nevű hegedűművész, tegnap Szliácson sikerült hangversenyt rendezett ; Mendelssohntól, Bazzinitől, Simontól és Hubaytól játszott szerzeményeket és minden egyes előadásával zajos elismerést aratott. A hangversenyen