Pesti Hírlap, 1899. február (21. évfolyam, 32-59. szám)

1899-02-01 / 32. szám

tetett el, tegye föl a kérdést, anélkül, hogy módosításnak, halasztásnak vagy vitának helye volna, hogy „az illető tag kizárandó a ház munkájából“ ; ha a vétség a teljes ház bizottságában történt, az elnök valamely tag indítványára ugyanily módon tegye föl a kérdést és ha az indítvány elfogadtatott, a bizottság ülésének fölfüggesztésével tegyen a körülményekről jelentést a háznak. Erre az elnök módosítás, halasztás vagy vita nélkül tegye föl a kérdést, mintha a vétség magában a házban követtetett volna e. Ha valamely tag ezen szabály szerint kizáratott, a kizárás az első alkalommal egy hétig tart, a második alkalommal tizennégy napig, a harmadik vagy bármely más következő alkalommal egy hónapig. A kizárás nem menti föl a kizárt tagot azon kötelezettség alól, hogy részt kell vennie a privátbiltek megvizsgálására kiküldött bizottság munkájában, ha ily bizottságra kizárása előtt választatott. Egyidejűleg nem szabad egynél több tagot név szerint fölhívni (rendreutasítani), hacsak több jelenlevő tag együttesen nem sérti az elnöki szék tekintélyét. Ez a szabály, amely mellett érintetlenül marad a ház azon joga, hogy tagjaival szemben a régi gyakorlat szerint járjon el, t. i., hogy szükség esetén őrizetbe vétesse azokat, gyökeresen segít mindazon esetekben, melyekben »rögtöni intézkedés« szüksége forogjőn. A 204. §-ban foglalt esetek mind olyanok, melyekben rögtöni intézkedés szükséges és az a legnagyobb hézag házszabályainkban, hogy épen ezen rögtöni intézkedésekre vonatkozólag nem tartalmaznak semmiféle intézkedést, holott kétség- télen, hogy az 1848 : IV. t. c. 14. §-a első bekezdésének az a határozata, mely szerint a rend és csendbentartása szükség esetében a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik, egyenesen ezen esetekre vonatkozik. A francia kamara szabályai szerint (117 —129. szakaszok) a képviselőház tagjaira alkalmazható fegyelmi büntetések a következők : rendreutasítás, rendreutasítás a jegyzőkönyvbe való beiktatással ; megrovás (censure) ; megrovás az ülés terméből való időleges kizárással. A jegyzőkönyvi rendreutasítás kimondandó azon képviselő ellen, ki ugyanazon ülés alatt rendre utasíttatott. Ez a jegyzőkönyvi rendreutasítás azonban nem olyan holt betű, mint a mi házszabályaink 169. §-ban meghatározott jegyzőkönyvi megrovás, aminek nincs semmi gyakorlati foganatja, a jegyzőkönyvi rendreutasítás ott két heti napidíj felének elvonásával már hamarabb jutnak a huszadik századba, mint a franciák ? Bizonyára. De melyik az az ország, amelyikben legelőször látják meg a huszadik század hajnalát? Abban az időben, amelyben az órák Paksban éjfelet, Budapesten pedig egy órát mutatnak, két óra lesz Pétervárott, három óra Teheránban, négy Bokharában és Tobolszkban, Madraszban és Golomboban, 0 Mandalayban és Calcuttában, 7 Saigonban és Hanoiban, 8 Shang-Haiban és Seoulban, 9 Jeddában, 10 Brisbaneban, 11 Namnéában s dél Chatham szigetén, 1901. január 1-ének dele 1 Másrészről pedig éjfél lesz Parisban, 1900. december 31-ikének éjfele, mig csak negyed 12 lesz Lisszabonban, háromnegyed 11 a sénegali St-Louisban, 7 óra New Yorkban, 0 óra Chicagóban (december el-ikének essüi órája), 5 óra Mexicoban, 4 óra San Franciscoban, 3 óra a Walesi herceg szigetén, 2 óra Alaskában, 1 óra Honoluluban s dél Chatham szigetén. Ez a Chatham-sziget, mint ez tudvalevő dolog, ellenlábasainknak szomszédságában van. Ezen a délkörön, mely a párisival épen szemközt fekszik, van még néhány más sziget is: Kermaree szigete, a Viti-szigetek, Vallis szigete, Barbary, Midway s Kanada szigete az Aleonti szigetcsoportban. Ezen a délkörön, mely épen tizenkét órányira van tőlünk, mikor Parisban éjfél van, itt dél van, a másnapnak vagyaz előtte való napnak a dele. Itt változik meg a nap neve. A tengerészek, ha körülhajózzák a együtt, tehát nemcsak erkölcsi, hanem anyagi büntetés is. A megrovás (censure) kimondandó azon képviselő ellen: 1. ki a jegyzőkönyvi rendreutasítás után sérti a szabályokat, 2. ki harminc nap alatt háromszor rendreutasíttatott, 3. ki jelt adott zajos jelenetre vagy a törvényhozás munkájából való együttes eltávozásra, 4. ki egy vagy több kartársát személyesen sérti, provokálja vagy fenyegeti. A megrovás egy havi napidíj felének elvonásával jár együtt. Az országgyűlés palotájából való időleges kizárással kapcsolatos megrovás (censure avec exclusion temporaire du Palais de l’Assemblée) kimondandó azon képviselő ellen: 1. ki a ház szabályait az egyszerű megrovás után sérti vagy aki ugyanazon ülésszak alatt két megrovásban részesült, 2. ki nyílt ülésben erőszak alkalmazására fölhívott, polgárháborúra vagy a törvények megsértésére izgatott, 3. ki a házat vagy annak részét vagy elnökét szidalmazza (sera rendu coupable d'outrage), 4. ki a kormány egy vagy több tagját sérti, provokálja vagy fenyegeti, 5. ki a köztársaság elnökét, a szenátust vagy a kormányt szidalmazza. Az időleges kizárással kapcsolatos megrovás maga után vonja a tilalmat, résztvenni a ház munkájában és megjelenni a törvényhozás palotájában tizenöt ülésen át, azon üléstől számítva, melyben a rendszabály kimondatott. Ha a képviselő nem engedelmeskedik az elnök parancsának, hogy hagyja el a házat, az ülés felfüggesztetik, de újból megnyitható. Ebben az esetben, valamint ha ezen megrovás ismételten alkalmaztatik ugyanazon ülésszak alatt, a kizárás 30 napig tart. Ha a képviselő a kizárás tartamának letelte előtt megjelenik a törvényhozás palotájában, a háznagy rendeletére letartóztatandó és három napnál nem hosszabb időre bezárandó e célra elkészített helyen. Ugyanez alkalmazandó — az ülés felfüggesztése mellett — azon képviselő ellen, ki a kizárás tartama alatt a ház üléstermében megjelenik. A kizárással két havi napidíj felének levonása jár. Ezek szerint Európa két leghatalmasabb parlamentje — ezeken kívül más parlamentek is — ismeri a kizárást, mint fegyelmi büntetést, melyet az elnök javaslatára a ház maga mond ki vita nélkül és Franciaországban fölállás és ülvemaradással történt szavazás útján. A ház rendje e nélkül nem biztosítható, de ez a biztosíték teljesen elveszti hatályát, ha az elnök és a ház közé közbeiktatjuk akármely formában is a mentelmi bizottságot. Az elnöki szék tekintélyének biztosítása nem valamely pártnak, hanem az egész háznak, az egész országnak egyenlő érdeke, erről ne feledkezzenek meg azok, akik az utolsó hónapokban észlelt bajokat gyökeresen orvosolni akarják. Ne a pártok, hanem a ház és az ország érdekét tartsák szem előtt. PESTI HÍRLAP 1899. február 1. 3 leidet, itt vesznek el egyet a napokból, vagy itt adnak egyet hozzájuk. Ezen a partokon egy napnyi különbség van a kalendáriumban, a szerint, amint az illető szigetet keletről vagy nyugatról fedezték föl. Az egyik szigeten hétfő van, mikor a másikon vasárnap. A portugálok és a hollandok a Jóreményfokot megkerülve nyugatról érkeztek oda, a spanyolok ellenben a Magellan szoroson áthaladva keletről jöttek. Kormosának, a hajdan holland gyarmatnak, lakóinál bétle van ugyanakkor, amikor a spanyolok által fölfedezett Marianne-szigeteken vasárnap van. A gyakorlati életben az elválasztó vonal nem esik össze sem a Paristól, sem a Greenwichtől, sem a másonnan számított 180° délkörével , ettől erősen eltér, keletre Kamcsatka felé, nyugatra a Carolina-szigetek irányában, majd ismét keletre Új-Zéland és Chatham szigete felé. Ha tehát arra a kérdésre kell felelnünk, hogy mikor kezdődik a XX. század, azt is megmondhatjuk, hogy hol kezdődik. A föld lakói közül a huszadik századot legelőször üdvözölhetik: az oroszok Kamcsatkában, a japánok Jeba szigetén és Tokióban, a spanyolok és az amerikaiak a Philippi-szigeteken, a szigetlakók Új-Guineában, a Salamon-szigeteken és a Hebridákon, a franciák Új-Caledoniában, s az angolok Új-Zélandban és Chatham szigetén. Ezen az utóbbi szigeten köszönt be legelőször a huszadik század. Keleti hosszúsága Paristól 180° 58’, tehát 12 órával és 4 perccel előbb van, mint mi. Mikor az óra a párisi obszervatóriumban 1900. december 31-ikén éjfélt r.....- ' - ... — ! ... » itt, az óceán ez elveszett pontján már 1901. január 1-én déli 12 óra 4 perc lesz. Tehát a huszadik század első napjának dele már 4 perccel elmúlt. A kis Chatham-sziget lakóinak ez lesz az utolsó század. Száz évvel ezelőtt még kétezren voltak. 1830-ban már csak 1500-ra becsülték őket. Szomszédaik, az új-zélandi maorik, 1835- ben meglátogatták őket igen kedveseknek, boldogoknak és kövéreknek találták, és aztán megették őket, miután ővelük magukkal megcsináltatták azokat a tűzhelyeket, amelyeknek az volt a rendeltetésük, hogy megsüssék rajta őket, s miután velük hordatták össze azt a fát, amely alkalmas volt arra, hogy jól megsüljenek rajta. Megsütötték őket, jóllaktak belőlük, s a maradékhúsból konzervet csináltak. 1870. felé már csak kétszázan voltak, s talán még ma is vannak belőlük még vagy ötvenen. A mi kedves emberi fajunknak az ókorban úgy, mint manapság, kicsinyben ez a megszokott története. A huszadik század tehát 1901. január 1-én fog kezdődni, minden országban akkor, amikor e napnak órái kezdődnek, december 31-ének éjfele után, január 1-én. Az ázsiaiak az európaiak előtt lépnek ez új századba, s az európaiak az amerikaiak előtt. Azt mondják, hogy aranynyal mindent el lehet érni ? Nem. Az amerikaiak milliárdok árán sem tudnák megakadályozni azt, hogy Madrid ne előzze meg Washingtont öt órával, s hogy Spanyolország ne lépjen előbb a huszadik századba, mint az Egyesült Államok. Kívánjuk, hogy ez az új korszak a nemzetközi háborúkat elnyomja, s hogy az emberi nem haladásában az erkölcsöt növelje. ORSZÁGGYŰLÉS: A mai ülés azzal a vigasztaló tudattal kezdődött, hogy utána három napi vakáció következik. Még a név szerinti szavazások is jobban estek ebben a tudatban. Különösen pedig mosolygós lett a t. ház, amikor a képviselők észrevették, hogy a karzaton egy fotográfus működik. A képviselőház hivatalos fotográfusa tudniillik (aki minden honatyát külön és nagyítva is árul), abban a sejtelemben van, hogy ma voltak az utolsó név szerinti szavazások és ezeket helyes lesz megörökíteni. — Barátságos arcot tessék csinálni ! — szólt Bessenyey Ferenc. És egy perc alatt meg volt örökítve a legborvzasztóbb parlamenti unalom, üres padokkal és az elnöki emelvény előtt álló kis szavazó csoporttal. Mert névszerinti szavazásokkal kezdődött ma is az ülés. Leszavazták Hock János (102 nem, 12 igen), Kulik Béla (124 nem, 9 igen) és Szurmán György (125 igen, 10 nem) azon módosításait, miket a tegnapi jegyzőkönyvhöz adtak be. Ezután hitelesíthették a tegnapi és tegnapelőtti ülések jegyzőkönyveit és bemutathatták a beérkezett kérvényeket. Most rákerült a sor a várva-várt három napos vakáció indítványára. Madarász József korelnök indítványozta, hogy tekintettel a csütörtöki ünnepnapra, szerdán, csütörtökön és pénteken ne tartson üléseket a Ház s a legközelebbi ülés szombaton délelőtt 11 órakor legyen. — Helyes ! Helyes ! — csengett-bongott jobbról-balról örömmel a t. Ház. Csak Sima Ferenc volt ellene, dokumentálni, hogy Szentes non coronat. Kitalálta, hogy a szünet a béketárgyalások miatt szükséges és elkezdte per »mi« beszélve becsmérelni a békét. — Hiába röpködnek a békegalambok — mondta — mi nem szavazunk meg Bánffynak semmit, mi látjuk, hogy minden csak komédia , mi nem járulunk hozzá a békéhez. — Kik azok a mi ? — kérdezték jobbfelől, erősen gyanakodva, hogy a Sima-párt csak egy tagból áll, t.i Sima Ferencből. A korelnök is félbeszakította, kijelentve, hogy az indítványnyal nem adott okot, hogy Sima a béketárgyalásokról részletesen beszéljen.