Pesti Hírlap, 1900. március (22. évfolyam, 59-89. szám)
1900-03-01 / 59. szám
1900. március 1.) csütörtök. PESTI HÍRLAP ________________________ 3 célre a kiegyezési ügyeknek Ausztriában parlamentáris megszavazását, az új választásokat még az idei nyárra kitűzik. Ezzel szemben a választásoknak a jövő esztendő elején való megtartását inkább hangoztatják, mert a kormány a mostani képviselőházzal még több jelentékeny fontosságú különösen gazdasági és pénzügyi javaslatot akar elintéztetni. A katonatisztek fizetésfölemelése. A magyar és az osztrák kormány álláspontja a katonatisztek fietésfölemelése folytán szükségessé váló teendőkreeljesen megegyezik a külügyi kormányéval. Ezen álláspont értelmében a katonatisztek ezetésének tényleges fölemelése nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is csupán akkor történhetik, ha előbb a magyar parlament a költségvetést teljesen elintézi és a fölhatalmazási javaslatot is megszavazza. Ez körülbelül március végére történhetik meg úgy, hogy a katonatisztek a fölemelt fizetésben legjobb esetbn csak április elsején részesülnek. Természetes azonban, hogy akkor a többletet 1900 január elejétől számítva kapják meg. Menelmi ügy. A budapesti királyi főügyészség azzal a kéréssel fordult tegnap a képviselőházhoz, hogy függessze föl gróf Forgách Antal képviselő mentelmi igát. Forgách grófra párbaj vétsége miatt a kir.kár jogerős ítéletével összbüntetésként tizennyolc napi illamfogház lévén kiszabva, mentelmi jogának fölfügesztését azért kéri most az illetékes hatóság, hogy ez a büntetés végre legyen hajtható. Megyék és városok. Zempén vármegye törvényhatósága tegnap tartott ígér látogatott tavaszi közgyűlésén Széll Kálmán mniszterelnököt és a vezetése alatt levő kormányt innállásának évfordulója alkalmából feliratilag üdözötte és bizalmáról egyhangúlag biztosította.A Sopra város mai közgyűlése Felky József indítványára egyhangúlag elhatározta a város épületeinek márcis 15-én leendő föllobogózását, elvetvén a tanács ez ellentétes javaslatát. * Petrouxn-finomító Nagyváradon. Mint lapunknak ják, Nagyváradon petroleum-finomító részvénytársaág van alakulóban. Az új gyár már az őszszel elkezdi működését. A részvények jegyzése javába folyik. Már visza akart fordulni, amikor észrevette, hogy iszobában mások is vannak. Egy szolga és egy ápolónő. Ők csendesen rakosgattak egyet-mst a szekrényről, az asztalról s aztán az ív mellől levették a fölirást. Azon a helyen, aol az imént a Juliska neve volt, csak egy négyzögletü fehérség látszott. A szolgát megszólítja: — Men, — kérdezte, — merre ment Juliska ? A legén az ápolónőhöz fordult ! — Mit érdez? — Mer. Juliskát keresem . . . A szóig felelt: — Hisaiem találkozott vele. Épen szembevitték akkor, amikor bejött. Most vitték le a halottas ház. — Megitt? — Meg A fiú ez szót se szólott. Letámolygott a lépcsőkön, hoy kimenjen. Az udvaron ismét szemébe ödöl a karácsonyfa csillogása s amellett egy nagy csongon ez a fölirás: — Azes Merk Juliskának, az én szép menyasszonyának — szeretettel. Mint akmessze útnak a végső állomását látja, gyorsan írott oda. Félretaszított mindenkit, úgy rohan a karácsonyfához, elvette onnan az ajándékokat amiket ő tett le és szaladt velük ki, a nyüzsgő,, boldog karácsony örömteli kacagásával teli cára . . . Szaladt . . . és nem tudta, merre úgy. III. A komiki bevégezte az elbeszélést. Már új kirakat előtt állottunk. Egész sor ember nézett ott pompa ékszereket. Egyszer csak két ismerőst látunk közöttük. A Marietta udvarából valók voltak. Az ifjabbik mondta az idősebbnek : — Ilyen gyémánt gyűrűt, de épen ilyet vettem Mariettának! Pompás leány, mondhatom, megérdemli, úgy szeret, mint egy görög istennő s ezenkívül érti, hogy miképen kell hitegetni másokat, akiket nem szeret. A komikus megfogta a karomat és félre vont. — Unalmasok ezek a kirakatok — szólt — végre is unalmasok. — Unalmasok. — De a történetem ügye pompás, kerekded történet, az elkésett ajándékokról ? — Az elkésett ajándékok! — kitűnő cím. A komikus, aki eddig természetes civil volt, a maga privát életbeli szentimentalizmusával, egyszerre színész lett és kegyetlen tréfálkozásra fordította a dolgot. — Ugye — mondta — a point teljesen elveszett volna, ha az történik, hogy Demek Gábor mielőtt az ajándékokat vásárolta volna, elmegy, hogy fölkeresse Merk Juliskát. — A point valóban nem lett volna tökéletes. De már igazán nem gondoltam a pointre. Mert újból a mindenkori karácsonyheti sivárság tárult elém. Még csak azzal sem kellett foglalkoznom, hogy a komikus elbeszélését megírjam, amint ő mondja könnyen, kényelmesen. Mert nem volt szükségem pénzre, most sem kellett karácsonyi ajándékot venni. Mariettának, a görög istennőnek, már megvették a gyémántokat. És sötétség lett azután, és minden kacagás panaszkodó kiáltásnak hallatszott . . . Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. (Vita a választói jogról.) — Saját tudósítónktól. — Akit ma a tárgysorozat valamely pontja vonzott az uj városházára, az ugyan hiába fáradt oda- A napirendre nem került a sor. Addig vitatták a választói jogról szóló indítványokat, hogy egészen kifogytak az időből. Nemcsak a teremben volt nagy az élénkség, de a lépcsőházban is, ahol az I. oszt. jegyzői állásokra jelöltek kortesei buzgólkodtak. A 45-ös bizottság Perger Ignác mellett dr Szalay Sándort jelölte; utóbbinak a sors kedvezett Goreczky Zsigmonddal szemben. A bizottsági tagok azonban nem erősítették meg a sorshúzás eredményét és azért is Goreczkyt választották meg, aki már gyakran szerepelt a közgyűlésen, mint előadó, mégpedig igen rokonszenves módon. Márkus József főpolgármesternek az ülés elején nem volt bejelenteni valója. Fényi Dezső főjegyző is csak apróságokat jelentett be. Ezután Halmos János polgármester válaszolt Shipanics Eleknek legutóbb tett interpellációira az utcaburkolási törzskönyv és a budai körüli forgalom ügyében. A polgármester kijelentette, hogy mindkét ügyben folynak a tárgyalások és munkálatok. A körforgalom tárgyában a közúti vaspálya-társaság március 15-ig köteles nyilatkozni. A választ tudomásul vették. * * * A főpolgármester bejelentette ezután Tenczer Pál és dr Vázsonyi Vilmos külön-külön tett indítványait a fővárosi törvény módosítása tárgyában. Tenczer, mint említettük, azt kívánja, hogy a közgyűlés írjon föl a törvényhozáshoz azért, hogy az 1872 : XXXVI. tc. illető szakaszai változtassanak meg oly értelemben, hogy választó a székesfőváros minden lakosa, aki az országgyűlési választók névjegyzékében benfoglaltatik és ezeken kívül minden fővárosi lakos, aki a választókat összeíró küldöttség előtt személyesen vagy meghatalmazott által jelentkezik és igazolja, hogy ámbár a névjegyzékből kimaradt, a névjegyzék összeállításakor országgyűlési választói jogosultsággal birt vagy az összeíró küldöttség működése idején országgyűlési választói jogosultsággal bir. Ezenkívül Tenczer a virilista intézmény eltörlését is kívánja. Vázsonyi Vilmos a minap leszavazott indítványát, hogy ugyanis minden képviselőválasztó legyen egyúttal városi választó, azzal bővítette ki, hogy aki TV ■iBBi'ma ' nrrr-~i ímTiiTiTrjg nincs a lajstromban, de igazolással él, szavazhasson a községi választásokon. Mindenekelőtt egy kis napirendvita keletkezett. Fényi főjegyző ugyanis azt javasolta, hogy az indítványokat utasítsák a tanácshoz. Vázsonyi Vilmos ezt ellenezve, azt követelte, hogy mondják ki a sürgősséget. Az ügyben nyilatkozott már a tanács és a jogügyi bizottság, semmi szükség arra, hogy még egyszer meghallgassák. Ha nem mondják ki a sürgősséget, visszavonja indítványát. Közbekiáltások. Miért? Dr Vázsonyi Vilmos: Mert az összeírás küszöbön van és az indítványt nem azért adtuk be, hogy fogyaszszuk a papirost és a miniszteri papírkosarak tartalmát gazdagítsuk. Akik a döntést elodázni akarják, úgy okoskodnak, hogy hadd legyen meg a legközelebbi választás, aztán beszéljünk a dologról. Ily kelepcébe nem megyünk bele. Semmiféle alakoskodásra nem vállalkozunk. Ha nem mondják ki a sürgősséget, köszönjük a játszmát, de nem folytatjuk. Visszavonjuk az indítványt, mert vannak más utak és módok, mint a közgyűlés, ahol eszmék mellett lehet agitálni, ahol a minisztereket fel lehet világosítani, hogy miért szükséges a törvény módosítása. (Nagy mozgás.) Alkalmat adtunk azoknak, akik most már ráértek gondolkozni azon, hogy miért is szavazták le indítványomat, hogy ezt most kifejtsék. Tulajdonképen csak a közgyűlésnek akartunk szívességet tenni, mely múltkori magatartásával, enyhén szólva, általános csodálkozást keltett. A virilizmus kérdése sem kívánja meg az előzetes tárgyalást. Ez nem jogi kérdés, hanem politikai meggyőződés dolga. Sajnálom azt a férfiút, akinek csak a tanács fogja megmondani, hogy mi az ő meggyőződése a virilizmusról. Vázsonyi végül ismételte, hogy ha nem mondják ki a sürgősséget, visszavonja indítványát, mert nem komédiázni akar, hanem dolgozni. Tenczer Pál azt hangoztatja, hogy nem szorult arra, hogy meggondolja, miért szavazta le Vázsonyi indítványát. Előre is kijelentette volt, hogy azt az indítványt szűkkörűnek tartja, a sürgősség kimondását helyesli és kívánja. Polonyi Géza nem ellenzi a sürgősségét, de kifogása van Vázsonyi érvelése ellen. — Nem tudom, mily célzattal fenyegetett Vázsonyi, — szólt Polonyi, — no, de láttam én már karón varjút. (Derültség.) Vázsonyi Vilmos: Látott ön már sok egyebet ! Polonyi Géza: Nékem az volt a meggyőződésem . . . Vázsonyi Vilmos: Melyik meggyőződése? Mindig et volt. Polonyi Géza: Az volt a meggyőződésem, hogy az indítványozót a legnemesebb szándék vezette, de azt hittem, érvekkel fog harcolni, nem fenyegetéssel. Vázsonyi Vilmos: Ön demagógoskodik most is. Polonyi Géza: Ha a sikert kockáztatni lehet, elsősorban ily fenyegetéssel lehet. Polonyi tiltakozik az alakoskodás vádja ellen. Hogy a legutóbbi szavazás óta gondolkozott-e az indítványról, meglehet, de Vázsonyi is gondolkozott, mert hiszen módosította indítványát. Polonyi nem tart a mérkőzéstől és azért nem is hivatkozik az ügyrendre, amely szerint leszavazott indítvány csak három hónap elmúltával tárgyalható. Vázsonyi indítványát antiliberálisnak és antidemokratikusnak tartja. Semmi esetre sem tér el meggyőződésétől fenyegetések hatása alatt. Az elnök bezárta a vitát. Stiller Mór csak ezután akarta az ügyrend értelmében a szavazás megengedettségét vitatni, de ezt a főpolgármester nem engedte meg. Elrendelte a szavazást, mégpedig tíz tag kérésére a név szerinti szavazást. A sürgősséget 143 szavazattal 33 ellenében kimondták. Meglehetősen furcsa szavazás volt, mert a sürgősség mellett szavaztak főleg azok, akik az indítványokat sürgősen meg akarták buktatni. Mások meg, akik az indítványokat helyeselték, de az ügyrendet nem akarták megsérteni, a sürgősség ellen szavaztak. A többség óhajához képest megkezdték a tárgyalást. * * # Vázsonyi Vilmos azon kezdi, hogy elsősorban Tenczer Pál indítványát fogadja el. Akik tehát azt remélték, hogy belemegy a kelepcébe, mondjanak le e reményről, a virilizmus eltörlése mellett fog szavazni. Ő és radikális barátai szívesen elfogadják a többet, de beérik a kevesebbet is, egyelőre, ha a több el nem érhető. Aki elvi szempontból nem akarja elfogadni a kevesebbet a több kedvéért, rendesen politikai szemfényvesztést űz. Láttuk azt, hogy olya politikusok, akik a szükségbe!! polgári házasságot keveselték és nem szavazták meg, a kötelező polgári házasságot elvetették azzal, hogy az meg sok. A plusz és mínusz e politikai licitálási hiénáihoz nem csatlakozik. (Mozgás.) Elfogadja Tenczer indítványát és csak ha azt elvetnék, ragaszkodik a maga , indítványához, amely a virilizmus eltörlését csak