Pesti Hírlap, 1901. március (23. évfolyam, 60-89. szám)

1901-03-31 / 89. szám

Sik­­Rezső bizonyult tehetséges növendéknek. A­z aka­démia vivő-gyakorlatainak bemutatása után Murai ,,Virágfakadás“-át adták­ elő. . Pataki Rita, Erdős Alice, Hans Redvig és Stall Béla ügyesen játszott.­­A vizsgálatot a növendékek tánc­próbája fejezte­­ be, amelyben Batizfalvi Elza keltett feltűnést. * (Hangverseny.) Az ügyvédi kör buzgó vi­­­galmi bizottsága sikerült hangversenyt rendezett teg­nap az ügyvédi kamara dísztermében. Különösen za­­­jos sikere volt Farkasházi-Fischer Hugóné úrhölgy­­nek, aki kiváló művészi ízléssel játszotta Rubinstein es-dúr románcát és Liszt egyik rhapszodiáját, továbbá­­Füredi Mórnénak, aki valósággal szenzációt keltett virtuóz hegedűjátékával; mély érzéssel és poétikus előadással játszotta Rali­­cavatináját, brilliáns techni­kával Moszkovszki egyik szerenátáját és mindegyik előadásával viharos tetszést keltett. A hangverseny ügyes rendezése dr Kelemen Lajos érdeme. * (A Vígszínház színésziskolájának nö­vendékei) szombaton délután tartották meg vizsgá­jukat a »Női könyök« egyfelvonásos vígjátékban, melyben különösen Vedrődi Giza tűnt ki kellemes hangjával és csinos megjelenésével. Jók voltak még Vámos Etelka, Ács József, Murányi M. és Virág Jenő. Rendkívüli tetszés mellett adták elő még »Az álarcosbál« című ballettet, melyben a főszerepet Fá­tyol Klára, az iskola egyik legtehetségesebb növendéke­­játszotta. Sikkes, eleven volt és cimbalomjátékát is hosszan tapsolták. Igen ügyes volt Keresztúri egy rossz szellem képében. Előadás végén szép tabló volt és Mazzantini tanár is sok tapsot kapott a gondos betanításért. * (A Kisfaludy-szính­ázban) Lukátsi Olga fölléptével Sudermann ismert színműve, az „Otthon“ került színre. A szerző nagyneve sem volt képes a közönség érdeklődését fölkelteni. A ház majdnem üres volt. A szereplők a siker érdekében mindent el e­lkövettek. Különösen kitűnt az apai háztól megszökött lánya múltját kutató s becsületéért aggódó apa, Kiss János (Schwarze nyug. alezredes) és a könnyelmű nagyvilági hölgyet, a szerelmében csalódott nőt s a­­gyermekéről lemondani nem tudó anyát játszó Lu- Ikátsi Olga (Magda.) A csekély számban jelen volt közönség többször kitapsolta őket. * (Gyermekszínház.) Vasárnap lesz az idei évadban az utolsó gyermekelőadás. Ez alkalommal közkívánatra „Hófehérke és a hét törpe“ című bájos tündér-rege kerül színre, melyet legutóbb is zsúfolt ház előtt adtak. Jegyek már délelőtt kaphatók. Az elő­adás fél 5 órakor kezdődik. * (Hírek a Vígszínházból.) Az Ocskay briga­­déros, Herceg Ferenc történelmi színműve, nagypéntek és nagyszombat kivételével, amikor a Vígszínházban nem lesz előadás , a jövő hét minden estéjén színre ke­rül. Húsvét vasárn­apján 49-edszer játszszák, húsvét hétv­­őjén lesz az ötvenedik előadása. A darabot, amelyet február 8-án adtak először a Vígszínházban, a vidék majd minden színpadán bemutatták, még­pedig min­denütt egyforma nagy sikerrel. Feydeau híres bohó­zatát, Osztrigás Micit, hosszú pihentetés után holnap, vasárnap, délután ismét előadja a Vígszínház. A cím­szerepet ezúttal először B. Lenkei Hedvig­­játszsza. * (A jövő hét ez Urániában.) A jövő hé­ten, keddet kivéve, amikor Velencét adják, Erődi Béla Jézus a szentföldön című bibliai tanulmánya kerül színre tizenkét mozgóképpel, amelyek Jézus életének legnevezetesebb mozzanatait szemléltetik. * (Operapályázat.) A néhai Mészáros Károly­­féle operapályázat első ízben meddő maradván, a pá­lyázat elnöksége a vallás- és közoktatási magy. kir. miniszter megbízásából a pályázatot újra kiírja a kö­vetkező föltételek mellett­: 1. Kívántatik, egész estét betöltő eredeti nagy opera, melyben a magyar zene tiszta jellege előkelő stílusban van foglalva, úgy, hogy szerkezetének összhangja által az idegen szín­padokon is kivívhassa helyét. Az opera tárgya a ma­gyar történelem vagy monda világából legyen me­rítve. 2. Csak oly művek pályázhatnak, melyeknek zenei szerkezeténél a szerző mások közreműködését egyáltalában nem vette­­igénybe. 3. A pályaművek ide­gen kézzel, tisztán és olvashatóan írva, lapszámmal és bekötötten, teljesen kidolgozott vezérkönyvvel (ze­nei partitúra) zongorakivonattal, külön szövegkönyv­vel, a szerző nevét rejtő levél kíséretében 1903. december 31-ig a magy. kir. Opera igazgatóságához nyújtandók be. Az eredmény kihirdetésének határ­napja 1904. junius 30. 4.­ A pályadij néhai Mészáros Károly dr adományából négyezer korona. 5. Csakis magyar állampolgárok pályázhatnak. 6. A nyertes mű szerzőjének tulajdona marad, kiadása felett szabadon rendelkezhetik, de az első előadás joga a szokott fel­tételek mellett a m­. kir. Operaházat illeti meg. 7. A pályadíjat nem nyert műveket kellő igazolás mellett a szerzők vagy megbízottjaik a m.­ kir. Operaház igazgatóságánál kapják vissza. * (Az utolsó filharmóniai hangverseny.) A hétfőn, április 1-én, Kerner István vezénylete alatt Broulik Ferenc, s a Zenekedvelők énekkara közre­működésével tartandó utolsó ez idei filharmóniai hang­versenyén Berlioz -Requieme-et adják elő, s ezen óriási mű­ben oly nagy tömegek működnek közre, ami­lyet ritkán hallhat a közönség. A vasárnap délutáni nyilvános főpróba épen olyan lesz, mint egy, hang­verseny. A műben­ előforduló négy kisebb fúvó zene­kar a szerző utasítása szerint a nagy hangverseny­dobogó 4 sarkára lesz fölállítva. A főpróba kezdete tekintettel a mű terjedelmére, délután három óra­kor lesz. * (Szerződések.) A kolozsvári Nemzeti szín­ház volt Operette- és népszínmű-primadonnája, Kom­­lósi Emma, a debreceni színházhoz szerződött. Távo­zását sajnálják a kolozsváriak, kiknek hamar ked­vence lett. — Bilkei Irén ugyancsak Kolozsvárról a nyárra Feld Zsigmondhoz szerződött, a városligeti színkörbe. * (Bölöny búcsúzása.) A kolozsvári Nemzeti színház személyzete, mint lapunknak telegrafálják, szombaton este testületileg búcsúzott el Nagy Bölöny József intendánstól, akihez dr Janovits Jenő igaz­gató intézett beszédet. A szintársulat ezüstkoszorút adott az intendánsnak, aki meghatva mondott köszö­netet a társulat szeretetéért. * (Színészet a vidéken.) Márc. 24-én Gyulán szinművészetpártoló egyesület alakult, mely nagy lel­kesedéssel Lukács György főispánt választotta elnö­kéül. Az egyesület az állam és a város támogatásá­val kényelmes, modern berendezésű színkört építtet, mely Gyula város nagy szülöttének, Erkel Ferencnek, nevét fogja viselni. Az új színkörben Krecsányi tár­sulata fog játszani. A színkört június elején nyitják meg Erkel Ferenc valamelyik operájával. * (Egy dalszínház bajai.) A milánói „Scala“, Olaszország legrégibb és leghíresebb operaszínháza csak néhány lelkes műbarát áldozatkészségének kö­szönheti, hogy még úgy ahogy fennáll. A város évente nagy­ nehezen szubvenciót ad ugyan, amely azonban nem elég az évenként felmerülő dificit fede­zésére. A Scala-színház kérdése most megint akut lett, amennyiben a mecénások már ráuntak a fizetésre. A városi tanács a legutóbbi ülésén megszavazta ugyan még egy évre a segélyt, de azon fentartással, hogy a község és páholytulajdonosok közti szerződést refor­málják. Az egyik tanácsos javaslatát, hogy a zene­kart és a balletiskolát városi kezelésbe vegyék, egy­hangúlag elvetették. A republikánusok és a szocialis­ták, akik Milánó város tanácsában a többséget kép­viselik, kijelentették, hogy a szubvenciót most meg­adják ugyan, kikötik­ maguknak azonban azt a jogot, hogy a színház­ kérdést népszavazás útján vigyék a megoldás felé. A város és a dalszínház igazgatósága közti új szerződést a következő pontok alapján kötik meg: A páholytulajdonosok összeadnak oly összeget, amely megfelel a városi szubvenció magasságának; a páholybérlőt ezen­ célból fölemeltetik; a „Scala“ minden harmadik előadása a nép számára mérsékelt helyárak mellett tartatik meg. Ily módon hiszik,hogy Olaszország legrégibb dalszínháza kihúzhatja még egy ideig. * (Opera-énekesből drámai színész.) Viktor Maurel, a párizsi nagy opera egyik első énekese, mint szalon-szerelmes színész is szerencsét próbált, é­s alaposan megbukott. A partnere, Charlotte Wiehe, annyira kimagaslott mellette, hogy Maurelt, mint drámai színészt aligha fogják kiléptetni. * (Sarah Bernhardt) Coquelinnel és azzal a társulattal, melylyel most Amerikában jár, Pétervárra megy még a tavaszszal, hogy az amerikai vesztesé­gekért némi kárpótlást szerezzen. Ugyanazokat a da­rabokat fogják játszani, amelyekkel Amerikában utaztak. . . * (Mascagni librettói.) A Temps egy leve­lezője előtt Mascagni panaszkodott, hogy elárasztják librettókkal; évenként átlag 200 opera-szöveget kap. Vasúti őr, kecskepásztor és franciskánus barát is van a libretto-írók között. A librettók néha csodálatosan eredetiek; egyikükben a függetlenségi háború van megénekelve. Garibaldi a baritonista, IX. Pius basszista s Viktor Emánuel a tenorista. * (A bécsi zene­akadémia reformja.) A jövő iskolai évtől kezdve a bécsi zene­akadémián a zongora-tanszakot gyökeresen megreformálják,­­ egészen új lesz még a tanterv is. Két új tanárt hív­nak meg az akadémiára. Grünfeld Alfréddal és Rosen­­thal Móriccal már megkezdték a tárgyalásokat. * (Hannele), Gerhardt Hauptmann darabja, hús­vétkor Párizsban is színre kerül, — természetesen Antoine színházában. A darab francia címe: L’As­somption de Hannele Mattem.“ Hannele szerepét egy eddig ismeretlen fiatal színésznő, Andrée Mery, fogja játszani. Mulatságok. — A vasúti és hajózási klub f. hó 30-án rendezte IV. — ez évadban az utolsó — hangverse­nyét, mely ismét nagy számú előkelő közönséget vonzott a klub fényes termeibe.­­ A műsor első pontja lőhrbachi Lohr Hugóné zongorajátéka volt, ki Ábrányi és Reményi egy-egy darabját adta elő vir­tuóz technikával és finom nüancc-szal. Wachtel Ká­roly úr szép bariton hanggal énekelt néhány Schu­­mann-dalt, Anisz Aladár pedig meleg tónussal ját­szotta hegedűn Goldmark­­Aire-jét, majd brilliáns technikával Wieniansky mazurkáját. — Taksonyi József fővárosi tanár nagy hatással szavalta saját szerzeményű, hangulatos verseit. — Az estély fény­pontja Roeater Karola gyönyörű éneke volt, ki ne­­ ­m 10 PESTI HÍRLAP 1901. március 81., vasárnap, hány dalával, de különösen a »Villars dragonyosai« pajkos kuplé-áriájával valósággal elbűvölte a jelen­volt hallgatóságot, mely nem győzte eléggé csodálni szép csengésű, jól iskolázott hangját.­­ A zongora­­kíséretet Fligl­­József és Sehönwald-Siklós Albert lát­ták el ügyesen és dicséretesen. Hangverseny után a nagyszámú díszes közönség vacsorához ült, mely után megkezdődött a tánc, minek csak a reggel vetett véget. Az első négyest 120 pár táncolta. Miért hagyta ott az udvart Zsügödi Tamás ? — Történet a régi jó világban. — Egy régi magyar királynak, talán Mátyásnak, volt egy jó embere, Zsügödi Tamás. Ez az udvarból m­ur vitéz volt, ha volt, derék volt, de kissé naiv volt Ez utóbbi oknál fogva nem is igen illett az udvar népe közé, amely az emberismeretben s a diplomá­ciában is járatossággal bírt. De hát azért ott élt az udvarban és mert a király megbecsülte, mindenki respektálta.­­ Zsügödi Tamás egy reggel álmából verte föl a királyt s azt jelentette neki, hogy nagy baj van. A sereg legfőbb emberei közül tizen összeesküdtek el­­lene és megölni akarják. A király dühösen fölugrott, Zsügödi Tamás kar­ját megragadta és nyersen ráparancsolt, hogy min­den részletet elmondjon és hogy az összeesküvők ne­­veit is fölsorolja. Zsügödi a parancsnak nyomban en­gedelmeskedett és egymásután elmondta az Összees­küvő urak neveit. Ezek között a nevek között a leg­kiválóbbak szerepeltek. Csupa hűnek, deréknek ismert hazafiak voltak azok, akikben a király föltétlenül megbízott. A következő percben parancs ment szét, hogy az a tíz főur a király elé járuljon, még pedig azon­nal. Ez azután meg is történt s a vádlottak nagy kíváncsisággal várták a történendőket. —■ Hallottam — szólt a király — hogy össze­esküvést szőttetek ellenem és hogy meg akartok ölni. A tiz vitéz halotthalvány lett s alig tudott közülök egy is szóhoz jutni. De később mind magá­hoz tért és mind méltatlankodva tiltakozott a vád el­len. Követelni kezdték, hogy a vádló, aki ily gyanú­­sitással állt elő, jelentkezzen és szemtől-szembe néz­zen velük. Haragjuk, méltatlankodásuk, tiltakozásuk végig zúgott az egész várban. Ekkor a király Zsügödi Ta­másra mutatott és igy szólt: —­ íme, itt van Zsügödi uram. Az értesítést ő hozta. A tiz vitéz egyszerre rárohant és kicsibe mart, hogy össze nem kaszabolták. — Kitől hallottál? — Bizonyítson ! — Rágalom! így kiáltoztak a felbőszült gyanúsítottak, akik azonban Zsügödi Tamást meg nem ijesztették. A jeles és bátor vitéz nyugodtan állt előttük s így szólt: — Amit mondtam, azt megbízható férfiútól hal­lottam. — Kitől? — hangzott egyszerre tiz ajkról. Zsügödi Tamás most is nyugodt maradt s erős hangon, igen komolyan felelt: — Kitől? Hát az udvari bohóctól. A következő pillanatban óriási hahota támadt s a király is hangosan nevetett. Zsügödi Tamás persze a történtek után hama­rosan ott hagyta az udvart, ahol — mint mondogatta — olyan gonosz világ van, hogy senkiben sem biz­­hatik meg az ember. T­UDOMÁNY * (A hlagy. Tud. Akadémia) 1. osztálya áp­rilis 1-én, hétfőn, d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Lehr Albert 1. t.: „Kínál és tanít.“ 2. Morgen Antal részéről: „A halmágyi nyelvjárás-szi­get“, bemutatja Zolnai Gyula 1. t. Egyletek és intézetek — A belvárosi szabadelvű demokrata­kör f. hó 31-én, déli 12 órakor, saját helyiségeiben (Nemzeti Szálloda) évi rendes közgyűlését tartja.

Next