Pesti Hírlap, 1901. március (23. évfolyam, 60-89. szám)
1901-03-31 / 89. szám
SikRezső bizonyult tehetséges növendéknek. Az akadémia vivő-gyakorlatainak bemutatása után Murai ,,Virágfakadás“-át adták elő. . Pataki Rita, Erdős Alice, Hans Redvig és Stall Béla ügyesen játszott.A vizsgálatot a növendékek táncpróbája fejezte be, amelyben Batizfalvi Elza keltett feltűnést. * (Hangverseny.) Az ügyvédi kör buzgó vigalmi bizottsága sikerült hangversenyt rendezett tegnap az ügyvédi kamara dísztermében. Különösen zajos sikere volt Farkasházi-Fischer Hugóné úrhölgynek, aki kiváló művészi ízléssel játszotta Rubinstein es-dúr románcát és Liszt egyik rhapszodiáját, továbbáFüredi Mórnénak, aki valósággal szenzációt keltett virtuóz hegedűjátékával; mély érzéssel és poétikus előadással játszotta Ralicavatináját, brilliáns technikával Moszkovszki egyik szerenátáját és mindegyik előadásával viharos tetszést keltett. A hangverseny ügyes rendezése dr Kelemen Lajos érdeme. * (A Vígszínház színésziskolájának növendékei) szombaton délután tartották meg vizsgájukat a »Női könyök« egyfelvonásos vígjátékban, melyben különösen Vedrődi Giza tűnt ki kellemes hangjával és csinos megjelenésével. Jók voltak még Vámos Etelka, Ács József, Murányi M. és Virág Jenő. Rendkívüli tetszés mellett adták elő még »Az álarcosbál« című ballettet, melyben a főszerepet Fátyol Klára, az iskola egyik legtehetségesebb növendékejátszotta. Sikkes, eleven volt és cimbalomjátékát is hosszan tapsolták. Igen ügyes volt Keresztúri egy rossz szellem képében. Előadás végén szép tabló volt és Mazzantini tanár is sok tapsot kapott a gondos betanításért. * (A Kisfaludy-színházban) Lukátsi Olga fölléptével Sudermann ismert színműve, az „Otthon“ került színre. A szerző nagyneve sem volt képes a közönség érdeklődését fölkelteni. A ház majdnem üres volt. A szereplők a siker érdekében mindent el elkövettek. Különösen kitűnt az apai háztól megszökött lánya múltját kutató s becsületéért aggódó apa, Kiss János (Schwarze nyug. alezredes) és a könnyelmű nagyvilági hölgyet, a szerelmében csalódott nőt s agyermekéről lemondani nem tudó anyát játszó Lu- Ikátsi Olga (Magda.) A csekély számban jelen volt közönség többször kitapsolta őket. * (Gyermekszínház.) Vasárnap lesz az idei évadban az utolsó gyermekelőadás. Ez alkalommal közkívánatra „Hófehérke és a hét törpe“ című bájos tündér-rege kerül színre, melyet legutóbb is zsúfolt ház előtt adtak. Jegyek már délelőtt kaphatók. Az előadás fél 5 órakor kezdődik. * (Hírek a Vígszínházból.) Az Ocskay brigadéros, Herceg Ferenc történelmi színműve, nagypéntek és nagyszombat kivételével, amikor a Vígszínházban nem lesz előadás , a jövő hét minden estéjén színre kerül. Húsvét vasárnapján 49-edszer játszszák, húsvét hétvőjén lesz az ötvenedik előadása. A darabot, amelyet február 8-án adtak először a Vígszínházban, a vidék majd minden színpadán bemutatták, mégpedig mindenütt egyforma nagy sikerrel. Feydeau híres bohózatát, Osztrigás Micit, hosszú pihentetés után holnap, vasárnap, délután ismét előadja a Vígszínház. A címszerepet ezúttal először B. Lenkei Hedvigjátszsza. * (A jövő hét ez Urániában.) A jövő héten, keddet kivéve, amikor Velencét adják, Erődi Béla Jézus a szentföldön című bibliai tanulmánya kerül színre tizenkét mozgóképpel, amelyek Jézus életének legnevezetesebb mozzanatait szemléltetik. * (Operapályázat.) A néhai Mészáros Károlyféle operapályázat első ízben meddő maradván, a pályázat elnöksége a vallás- és közoktatási magy. kir. miniszter megbízásából a pályázatot újra kiírja a következő föltételek mellett: 1. Kívántatik, egész estét betöltő eredeti nagy opera, melyben a magyar zene tiszta jellege előkelő stílusban van foglalva, úgy, hogy szerkezetének összhangja által az idegen színpadokon is kivívhassa helyét. Az opera tárgya a magyar történelem vagy monda világából legyen merítve. 2. Csak oly művek pályázhatnak, melyeknek zenei szerkezeténél a szerző mások közreműködését egyáltalában nem vetteigénybe. 3. A pályaművek idegen kézzel, tisztán és olvashatóan írva, lapszámmal és bekötötten, teljesen kidolgozott vezérkönyvvel (zenei partitúra) zongorakivonattal, külön szövegkönyvvel, a szerző nevét rejtő levél kíséretében 1903. december 31-ig a magy. kir. Opera igazgatóságához nyújtandók be. Az eredmény kihirdetésének határnapja 1904. junius 30. 4. A pályadij néhai Mészáros Károly dr adományából négyezer korona. 5. Csakis magyar állampolgárok pályázhatnak. 6. A nyertes mű szerzőjének tulajdona marad, kiadása felett szabadon rendelkezhetik, de az első előadás joga a szokott feltételek mellett a m. kir. Operaházat illeti meg. 7. A pályadíjat nem nyert műveket kellő igazolás mellett a szerzők vagy megbízottjaik a m. kir. Operaház igazgatóságánál kapják vissza. * (Az utolsó filharmóniai hangverseny.) A hétfőn, április 1-én, Kerner István vezénylete alatt Broulik Ferenc, s a Zenekedvelők énekkara közreműködésével tartandó utolsó ez idei filharmóniai hangversenyén Berlioz -Requieme-et adják elő, s ezen óriási műben oly nagy tömegek működnek közre, amilyet ritkán hallhat a közönség. A vasárnap délutáni nyilvános főpróba épen olyan lesz, mint egy, hangverseny. A műben előforduló négy kisebb fúvó zenekar a szerző utasítása szerint a nagy hangversenydobogó 4 sarkára lesz fölállítva. A főpróba kezdete tekintettel a mű terjedelmére, délután három órakor lesz. * (Szerződések.) A kolozsvári Nemzeti színház volt Operette- és népszínmű-primadonnája, Komlósi Emma, a debreceni színházhoz szerződött. Távozását sajnálják a kolozsváriak, kiknek hamar kedvence lett. — Bilkei Irén ugyancsak Kolozsvárról a nyárra Feld Zsigmondhoz szerződött, a városligeti színkörbe. * (Bölöny búcsúzása.) A kolozsvári Nemzeti színház személyzete, mint lapunknak telegrafálják, szombaton este testületileg búcsúzott el Nagy Bölöny József intendánstól, akihez dr Janovits Jenő igazgató intézett beszédet. A szintársulat ezüstkoszorút adott az intendánsnak, aki meghatva mondott köszönetet a társulat szeretetéért. * (Színészet a vidéken.) Márc. 24-én Gyulán szinművészetpártoló egyesület alakult, mely nagy lelkesedéssel Lukács György főispánt választotta elnökéül. Az egyesület az állam és a város támogatásával kényelmes, modern berendezésű színkört építtet, mely Gyula város nagy szülöttének, Erkel Ferencnek, nevét fogja viselni. Az új színkörben Krecsányi társulata fog játszani. A színkört június elején nyitják meg Erkel Ferenc valamelyik operájával. * (Egy dalszínház bajai.) A milánói „Scala“, Olaszország legrégibb és leghíresebb operaszínháza csak néhány lelkes műbarát áldozatkészségének köszönheti, hogy még úgy ahogy fennáll. A város évente nagy nehezen szubvenciót ad ugyan, amely azonban nem elég az évenként felmerülő dificit fedezésére. A Scala-színház kérdése most megint akut lett, amennyiben a mecénások már ráuntak a fizetésre. A városi tanács a legutóbbi ülésén megszavazta ugyan még egy évre a segélyt, de azon fentartással, hogy a község és páholytulajdonosok közti szerződést reformálják. Az egyik tanácsos javaslatát, hogy a zenekart és a balletiskolát városi kezelésbe vegyék, egyhangúlag elvetették. A republikánusok és a szocialisták, akik Milánó város tanácsában a többséget képviselik, kijelentették, hogy a szubvenciót most megadják ugyan, kikötik maguknak azonban azt a jogot, hogy a színház kérdést népszavazás útján vigyék a megoldás felé. A város és a dalszínház igazgatósága közti új szerződést a következő pontok alapján kötik meg: A páholytulajdonosok összeadnak oly összeget, amely megfelel a városi szubvenció magasságának; a páholybérlőt ezen célból fölemeltetik; a „Scala“ minden harmadik előadása a nép számára mérsékelt helyárak mellett tartatik meg. Ily módon hiszik,hogy Olaszország legrégibb dalszínháza kihúzhatja még egy ideig. * (Opera-énekesből drámai színész.) Viktor Maurel, a párizsi nagy opera egyik első énekese, mint szalon-szerelmes színész is szerencsét próbált, és alaposan megbukott. A partnere, Charlotte Wiehe, annyira kimagaslott mellette, hogy Maurelt, mint drámai színészt aligha fogják kiléptetni. * (Sarah Bernhardt) Coquelinnel és azzal a társulattal, melylyel most Amerikában jár, Pétervárra megy még a tavaszszal, hogy az amerikai veszteségekért némi kárpótlást szerezzen. Ugyanazokat a darabokat fogják játszani, amelyekkel Amerikában utaztak. . . * (Mascagni librettói.) A Temps egy levelezője előtt Mascagni panaszkodott, hogy elárasztják librettókkal; évenként átlag 200 opera-szöveget kap. Vasúti őr, kecskepásztor és franciskánus barát is van a libretto-írók között. A librettók néha csodálatosan eredetiek; egyikükben a függetlenségi háború van megénekelve. Garibaldi a baritonista, IX. Pius basszista s Viktor Emánuel a tenorista. * (A bécsi zeneakadémia reformja.) A jövő iskolai évtől kezdve a bécsi zeneakadémián a zongora-tanszakot gyökeresen megreformálják, egészen új lesz még a tanterv is. Két új tanárt hívnak meg az akadémiára. Grünfeld Alfréddal és Rosenthal Móriccal már megkezdték a tárgyalásokat. * (Hannele), Gerhardt Hauptmann darabja, húsvétkor Párizsban is színre kerül, — természetesen Antoine színházában. A darab francia címe: L’Assomption de Hannele Mattem.“ Hannele szerepét egy eddig ismeretlen fiatal színésznő, Andrée Mery, fogja játszani. Mulatságok. — A vasúti és hajózási klub f. hó 30-án rendezte IV. — ez évadban az utolsó — hangversenyét, mely ismét nagy számú előkelő közönséget vonzott a klub fényes termeibe. A műsor első pontja lőhrbachi Lohr Hugóné zongorajátéka volt, ki Ábrányi és Reményi egy-egy darabját adta elő virtuóz technikával és finom nüancc-szal. Wachtel Károly úr szép bariton hanggal énekelt néhány Schumann-dalt, Anisz Aladár pedig meleg tónussal játszotta hegedűn GoldmarkAire-jét, majd brilliáns technikával Wieniansky mazurkáját. — Taksonyi József fővárosi tanár nagy hatással szavalta saját szerzeményű, hangulatos verseit. — Az estély fénypontja Roeater Karola gyönyörű éneke volt, ki ne m 10 PESTI HÍRLAP 1901. március 81., vasárnap, hány dalával, de különösen a »Villars dragonyosai« pajkos kuplé-áriájával valósággal elbűvölte a jelenvolt hallgatóságot, mely nem győzte eléggé csodálni szép csengésű, jól iskolázott hangját. A zongorakíséretet FliglJózsef és Sehönwald-Siklós Albert látták el ügyesen és dicséretesen. Hangverseny után a nagyszámú díszes közönség vacsorához ült, mely után megkezdődött a tánc, minek csak a reggel vetett véget. Az első négyest 120 pár táncolta. Miért hagyta ott az udvart Zsügödi Tamás ? — Történet a régi jó világban. — Egy régi magyar királynak, talán Mátyásnak, volt egy jó embere, Zsügödi Tamás. Ez az udvarból mur vitéz volt, ha volt, derék volt, de kissé naiv volt Ez utóbbi oknál fogva nem is igen illett az udvar népe közé, amely az emberismeretben s a diplomáciában is járatossággal bírt. De hát azért ott élt az udvarban és mert a király megbecsülte, mindenki respektálta. Zsügödi Tamás egy reggel álmából verte föl a királyt s azt jelentette neki, hogy nagy baj van. A sereg legfőbb emberei közül tizen összeesküdtek ellene és megölni akarják. A király dühösen fölugrott, Zsügödi Tamás karját megragadta és nyersen ráparancsolt, hogy minden részletet elmondjon és hogy az összeesküvők neveit is fölsorolja. Zsügödi a parancsnak nyomban engedelmeskedett és egymásután elmondta az Összeesküvő urak neveit. Ezek között a nevek között a legkiválóbbak szerepeltek. Csupa hűnek, deréknek ismert hazafiak voltak azok, akikben a király föltétlenül megbízott. A következő percben parancs ment szét, hogy az a tíz főur a király elé járuljon, még pedig azonnal. Ez azután meg is történt s a vádlottak nagy kíváncsisággal várták a történendőket. —■ Hallottam — szólt a király — hogy összeesküvést szőttetek ellenem és hogy meg akartok ölni. A tiz vitéz halotthalvány lett s alig tudott közülök egy is szóhoz jutni. De később mind magához tért és mind méltatlankodva tiltakozott a vád ellen. Követelni kezdték, hogy a vádló, aki ily gyanúsitással állt elő, jelentkezzen és szemtől-szembe nézzen velük. Haragjuk, méltatlankodásuk, tiltakozásuk végig zúgott az egész várban. Ekkor a király Zsügödi Tamásra mutatott és igy szólt: — íme, itt van Zsügödi uram. Az értesítést ő hozta. A tiz vitéz egyszerre rárohant és kicsibe mart, hogy össze nem kaszabolták. — Kitől hallottál? — Bizonyítson ! — Rágalom! így kiáltoztak a felbőszült gyanúsítottak, akik azonban Zsügödi Tamást meg nem ijesztették. A jeles és bátor vitéz nyugodtan állt előttük s így szólt: — Amit mondtam, azt megbízható férfiútól hallottam. — Kitől? — hangzott egyszerre tiz ajkról. Zsügödi Tamás most is nyugodt maradt s erős hangon, igen komolyan felelt: — Kitől? Hát az udvari bohóctól. A következő pillanatban óriási hahota támadt s a király is hangosan nevetett. Zsügödi Tamás persze a történtek után hamarosan ott hagyta az udvart, ahol — mint mondogatta — olyan gonosz világ van, hogy senkiben sem bizhatik meg az ember. TUDOMÁNY * (A hlagy. Tud. Akadémia) 1. osztálya április 1-én, hétfőn, d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Lehr Albert 1. t.: „Kínál és tanít.“ 2. Morgen Antal részéről: „A halmágyi nyelvjárás-sziget“, bemutatja Zolnai Gyula 1. t. Egyletek és intézetek — A belvárosi szabadelvű demokratakör f. hó 31-én, déli 12 órakor, saját helyiségeiben (Nemzeti Szálloda) évi rendes közgyűlését tartja.