Pesti Hírlap, 1901. november (23. évfolyam, 302-331. szám)

1901-11-01 / 302. szám

1901. november péntek. PESTI HÍRLAP ________________________3 Benkő Pál és társa székely-kocsárdi választók meg­bízásából ma adta be a kérvényt Szabó József dr. budapesti ügyvéd. A kérvényezők etetéssel, itatással, erőszakossággal, vesztegetéssel vádolják Miksa Imrét és vádjaik bizonyítására öt-hatszáz tanúnak a kihall­gatását kérik. Ez a huszonkilencedik megtámadott mandátum. A képviselőház bizottságai. Az országgyű­­­lési szabadelvű párt báró Podmaniczky Frigyes elnök­lésével tartott mai értekezletén a képviselőház bizott­ságaiba és az országos bizottságokba a párt kebelé­ből kijelöltettek . A függő államadósságokat ellenőrző bizottságba rendes tagok: Belicska­ Béni, gróf Csáky Lajos, Bo­­honyi Gyula, gróf Teleki Domokos. Póttagok : Angyal József, Adamovich Béla. A gazdasági bizottságba: Baross Jusztin, Biró Lajos, Keczer Miklós, gróf Keglevich Gyula, Molnár Antal, báró Nopcsa Elek, Ponory Sándor, Steiner Ferenc. A kérvényi bizottságba: Babó Lajos, gróf Bánffy Miklós, Beck Marcell, Botka Béla, Daróczy Aladár, Erreth János, gróf Forgách Antal, Gorove László, báró Inkey József, Hollaky Imre, Mihajlovits Kornél, Nedelkovich Tivadar, báró Perényi Zsigmond, Serbán Miklós, Szentiványi Árpád, gróf Teleki Gyula. Az igazságügyi bizottságba: Ballagi Géza, Beksics Gusztáv, Bernáth Béla, Erdély Sándor, Fa­­biny Teofil, Finger Károly, Günther Antal, Hodossy Imre, Issekutz Győző, Mandel Pál, Mohay Sándor, Nagy Mihály, Neumann Ármin, Papp József, Kabár Endre, Rohonyi Gyula, Sághy Gyula,­­Szivák Imre, Tomasich Miklós, Vancsó Gyula, Veszter Imre. A könyvtári bizottságba: Blaskovich Ferenc, gróf Esterházy Kálmán, Hegedűs Lóránt, Kammerer Ernő, Lendl Adolf, Mikszáth Kálmán, Pekár Gyula, Szabó Ferenc. A közgazdasági bizottságba: gróf Andrássy Tivadar, Baross Károly, gróf Batthyányi Tivadar, Bedő Albert, Dedovich György, gróf Hadik János, báró Harkányi János, Heltay Ferenc, Kabos Ferenc, gróf Károlyi Sándor, Neissidler Károly, Neumann Ármin, Bubinek Gyula, Sándor Pál, báró Solymossy Lajos, Szájbély Gyula, Szeless József, gróf Vass Béla, Weiss Berthold, gróf Zichy Jenő, gróf Zse­­lénszky Róbert. A közigazgatási bizottságba: Barcsay Kálmán, gróf Batthyány Lajos, Boncza Miklós, Éhen Gyula, Fischer Sándor, Hammersberg­ László, Horánszky Nándor, Ivánka Oszkár, Janics Imre, Károlyi Antal, Kende Péter, Kristóffy József, Lator Sándor, Nyegre László, Pattyánszky Elek, Salacz Gyula, Soltész-Nagy Kálmán, báró Szentkereszty György, gróf Tisza Ist­ván, Török Bertalan, Zsámbokréthy Emil. A közlekedésügyi bizottságba: gróf Andrássy Géza, Bauer Antal, gróf Bethlen Balázs, Bornemisza Lajos, Dobreczky Sándor, Enyedy Lukács, báró Fei­­litzsch Artur, Frey Ferenc, Halász Z­sigmond, Kon­­koly-Thege Miklós, Kubinyi Géza, Kubinyi György, Latinovics Géza, Lobmayer Antal, báró Révay Gyula, Smialovszky Valér, Szentiványi Gyula, Sréter Al­fréd, Vásárhelyi László, Vöröss László. A közoktatásügyi b­zottságba: Berzeviczy Al­bert, Decen Gusztáv, Feszty Béla, Hertelendy László, László Mihály, Óváry Ferenc, Pildner Ferenc, Sághy Gyula, Samassa János, Sándor József, Szőts Pál, Tuba János, Werner Gyula. A mentelmi bizottságba: André Gyula, Angyal József, Avramesen Pachomiusz, Barcsay Domokos, Bo­­gyay Máté, Kabos Ferenc, Klobusiczky János, Ku­binyi Géza, Maróthy László, Perczel Dezső, Popovics Vazul István, Szemere Miklós, Szivák Imre, Tormay Károly. A naplóbíráló bizottságba : Baghy Béla, báró Bánhidy Antal, gróf Bethlen Bálint, gróf Bethlen Ist­ván, Borbély György, Csincsek Flórián, Drakulics Pál, Eggenhoffer József, Eremics Pál, Fejér Antal, Fernbach Péter, Fogarassy Zsigmond, Hámory László, Köröskényi Elek, Miksa Imre, Molecz Dániel, Molnár Károly, Pintér Sándor, Salamon Géza, Seemayer János. Az összeférhetetlenségi bizottságba elnök: Andrássy Tivadar gróf ; helyettes elnök Apáthy Péter ; tagok : Angyal József, Benák Károly, Heincz Hugó, László Mihály, Ragályi Béla, Szentiványi Árpád. A pénzügyi bizottságba: Andrássy Gyula gróf, Andrássy Sándor gróf, Bedő Albert, Berzeviczy Al­bert, Csörgheő Gyula, Dániel Ernő báró, Fálk Miksa, Gyurkovich György, Hegedűs Lóránt, Hieronymi Ká­roly, Jakabffy Imre, Kammerer Ernő, Miklós Ödön, Molnár Antal, Neményi Ambrus, Papp Géza, Piuko­­vich József, Rohonyi Gyula, Scitovszky János, Szerb György, Teleki Sándor gróf. A számvizsgáló bizottságba: Adamovich Béla, Böszörményi Sándor, Fassie Tódor, Luppa Péter, Obertc Károly, Semsey Boldizsár, Vaja Péter, Ug­rón János. A védierő bizottságba: Bolgár Ferenc, Brezo­­vay László, Chernel György, Gajár­ Géza, Györffy Gyula, Josipovich Lajos, báró Kemény Ákos, Latino­­vich Pál, dr Münnich Aurél, báró Podmaniczky Fri­gyes, Radvánszky György, báró Solymossy Ödön, Vészi József, Wolfner Tivadar. A vízügyi bizottságba: Bartal Aurél, Bujano­­vich Gyula, gróf Csekonics Gyula, Csincsek Flórián, ifj. Jakabffy István, gróf Karátsonyi Jenő, Kiss Fe­renc, Lázár György, Novák József, Örley Kálmán, Perczel Dezső, Stejevits János, Szulyovszky Dezső, Vietorisz Miklós. A zárszámadásvizsgáló bizottságba: ifj Baross János, Benke Gyula, gróf Bethlen István, Horánszky Lajos, Kobek István, Krcsmárik János, Mayer Ká­roly, Mihályi Péter, Molnár József, Nagy Sándor, Nősz Gyula, Rónay János, Schmidt József, Székely György, Tomasics Miklós. A földmivelésügyi bizottságba: Bíró Lajos, gróf Dessewffy Emil, Dókas Ernő, Farkas Ábrahám, Her­telendy Ferenc, Ivánka Oszkár, Justh Ferenc, gróf Károlyi Sándor, Leidenfrost László, Lónyay Géza, Manassy György, Nedeczey János, Osztrolucky Mik­lós, Ragályi Béla, Rónay Ernő, Semsey László, gróf Serényi Béla, Simó Lajos, Telegdy József, Wittmann János. A dicsőült Erzsébet királyasszony szobrának bizottságába: gróf Andrássy Tivadar, Berzeviczy Al­bert, Dedovich György, Fálk Miksa, gróf Hadik-Bar­­kóczy Endre, Hock János, gróf Karátsonyi Jenő, gróf Zichy Jenő. A legközelebbi pártértekezlet hétfőn esti fél nyolc órára tűzetvén ki, az értekezlet véget ért. A Kossuth-párt és az elnök. A képviselő­höz mai ülése alatt általános szóbeszéd tárgya vol a Házban a Kossuth-párt értekezletének legérdeke­­sebb mozzanata, melyet a párt által az értekezletről kiadott kommunique teljesen agyonhallgatott. Sem több, sem kevesebb nem történt a tegnapi pártérte­­kezleten, mint hogy leszavazták — mint halljuk, tizennégy szótöbbséggel — magát a pártelnököt, Kossuth Ferencet. A tényállás, melyből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a függetlenségi pártban újra fel­ütötte fejét a párt régi bűne, a belső viszály, rövi­den a következő: Az értekezleten a Ház elnökének a megválasztása volt napirenden s Kossuth Ferenc azt a javaslatot tette, hogy a párt Apponyi Albert gróffal szemben ne állítson a maga részéről jelöltet. A kérdés fölött élénk vita indult meg. Több felszó­laló pártolta az elnök javaslatát arra való utalással, hogy Kossuth jóformán kilátásba is helyezte már a miniszterelnöknek, hogy a párt az indítványnak ér­telmében fog állást foglalni, s hogy ebben a kér­désben mégsem lenne helyén, hogy a párt desavuálja saját elnökét. Mások ellenben azt vitatták, hogy épen Apponyival szemben külön elnökjelöltet állítani egye­nes kötelessége a függetlenségi pártnak, amely még Szilágyi Dezsővel szemben is megtette ezt annak idején. A hosszú vita, mint említettük, azzal végző­dött, hogy a párt 14 szótöbbséggel külön elnök­jelölt felállítását határozta el. Gróf Apponyi Albert mandátumának meg­támadása. A képviselőház mai ülése alatt híre fu­tott, hogy Almássy Géza pártja kérvénynyel támadta meg gróf Apponyi Albert jászberényi mandátumát. A hírre vonatkozólag Széll Kálmán miniszterelnök a fo­­lyosón kijelentette, hogy a képviselőház erről a kér­vényről mit se tud, a Kúria erről a Házat nem érte­sítette, tehát ehez sem a Háznak, sem Apponyinak semmi köze. Különben is Apponyit már ekkor meg­választották elnöknek s az elnökválasztást visszacsi­nálni nem lehet. Tudniillik ha a kérvényt korábban adták volna be, a gróf Apponyi Albert mandátumát a megtámadottak közé sorozták volna s igy nem lett volna elnökké választható, de ma már a mandátum a kifogástalanok közé soroztatott. Mindamellett a hir nagy izgalmat keltett és a folyosón Szentiványi Ár­pád és Almássy István (Almássy Géza öcscse közt) affaire is keletkezett miatta, mig kiderült, hogy fél­reértésről van szó. Ebben az ügyben Almássy Géza a következő nyilatkozatot teszi közzé: A Jászberényben lefolyt választás után köz­vetlen nálam Budapesten megjelent tagjai előtt volt pártom vezetőségének kijelentettem, hogy köztem és Jászberény között minden politikai össze­köttetés végleg megszűnt s ugyanezt a kezeim között levő levél másolatának tanúsága szerint Török Aladár urnak október 7-éről keltezett levelére is egész határozottan megirattam. Épen azért, mi­dőn ma, október 31-én, betegszobámban arról értesülök, hogy gróf Apponyi Albert úr képvise­lői mandátuma petícióval támadtatott meg, ki kell jelentenem teljes határozottsággal, hogy én nekem ezen peticionálás terve és tényéről a mai napig semmi tudomásom sem volt, a peticionálás tényével bármily közösséget is a leghatározottab­ban megtagadok. S igy, habár a Jászberényben előforduló politikai eseményekhez már semmi ke­ ORSZÁGGYŰLÉS. 1. A mai napon a körelnek és a körjegyzők dicsőségének vége lett. Az ülés első felében még fennt­­rónoltak az elnöki emelvényen, de a vé­gén már lekerültek a rendes képviselők sorai közé. A korelnök büszke volt rá, hogy ő Ap­ponyi Albert grófnak adta át a helyet. Mig ez megtörtént volna, az alakulás néhány teendőjét kellett még elintézni. Legelőször az osztályok munkájáról tettek jelentést az egyes előadók. Az osztályok kölcsönösen vizsgálták át a man­dátumokat s egyik osztály a másikról referált. Az előadók rendre felolvasták az osztályonként igazolt és itt-ott kifogásolt mandátummal bíró képviselők neveit. Ez eltartott egy félóráig. Ezután következett az elnökválasztás. A pártoknak az volt a szándékuk, hogy egyhan­gúlag válaszszák meg Apponyi Albert grófot, a magyar parlament büszkeségét, kinek ebben a méltóságában megnyílik az út a jövendő aktiv munkálkodásra az ország ügyeiben. Az egyhangú választás csak azon múlott, hogy a Kossuth­­párt tagjainak egy része a közjogi állás miatt nem csatlakozott a tervhez és Komjáthy Bélára szavazott. Ez elvi demonstráció mellett is az Apponyi Albert gróf elnökké választását egy­hangúnak lehet tekinteni. E választás által a képviselőház mai ülé­sének ünnepi szine keletkezett. A Ház tagjai teljes számban jöttek el és a karzatok is meg­teltek a legszebb publikummal. A lelkesedés, melylyel gróf Apponyi Albertet (aki fekete dísz­­magyarban lépett az elnöki emelvényre) fogadták , szinte leírhatatlan. Percekig éljenzett és tapsolt az egész Ház, átengedve magát az öröm má­morának. Gróf Apponyi Albert remek székfoglaló beszédet tartott. Ebben első­sorban rendkívüli fontosságúnak ítélik ama nyilatkozatokat, me­lyeket a király jogairól tett. A parlamentnek és a királynak jogköréről mondott meghatározása politikai körökben a mai est folyamán is élénk megbeszélés tárgya volt. A magyar királyi ha­talom önálló, közjogi személyisége s ezzel a magyar korona függetlensége és a nemzeti aka­rattal való összhang abban a viszonylatban, ahogy gróf Apponyi Albert magyarázta, a je­lenre nézve, de a jövőre is igen megnyugtató és reménynyel teljes. A népképviseletnek értel­mét soha tisztábban meghatározva nem hallottuk a maga egyszerű igazságában, mint ma. A képvise­­lőház hivatásának komolyságát is teljes mértékben megérttette a Ház tagjaival. A népképviseleti kamara fenségének szolgálatára hivatkozott, amikor az elnöki tiszt kötelességének szigorú teljesítésére tett fogadalmat. Külön emlékezett meg az összeférhetetlenségi törvény végrehaj­tására szolgáló teendőkről, az ítélő­bizottságo­­ megalakításáról, minthogy a tagok kijelölésének joga az elnökre hárul. Kifejezte azt a hitét, hogy a bírói tisztet mindenki bírói szellemben fogja gyakorolni A királyi jogkörről szóló meghatározásánál is érdekesebb, mondhatni szenzációs volt beszédé­nek az a része, melyben a trónbeszédről szólott, beszéde következő passzusában: zöm sem lehet, amint kötelességszerűleg betar­tottam szavamat s helyt állottam ígéretem mel­lett bátran az azon párt élén való küzdelemben, amely a múltakból rám hárult erkölcsi kötele­zettségek révén azt kívánta, és oly habozás nél­kül jelentem ki, hogy azok után, amik tudomá­som szerint a választás alkalmával Jászberény­ben történtek, a peticionálást csak helyteleníteni tudom s korrekt fölfogásom kötelességemmé te­szi, hogy azzal nevemet összeköttetésbe hozni ne engedjem s az ellen­e kijelentésemmel már előre is a legerélyesebben tiltakozom. — Kelt Budapest, 1901. október 31-én. Almássy Géza: Változás a főrendiház jegyzékében. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a főrendiház 1901-dik évi október hó 29-én tartott ülésében a Temesvárott elhalálozott Popovics Nikanor gör. kel. szerb püspök, főrendiházi tag nevét, Czorda Bódog, a Mr. kúria másodelnöke nevét, nyugdíjaztatása foly­tán, és a Ne­­w-Yorkban elhalálozott báró Fiáth Miklós választott főrendi tag nevét, az igazoló bizottság, javaslata fo­ltán, a főrendek jegyzékéből törölte. A hivatalos lap mai száma az 1901—1906-dik évekre tagsági jogosultsággal bíró főrendek névjegyzékét is közli.

Next