Pesti Hírlap, 1903. május (25. évfolyam, 119-132. szám)

1903-05-03 / 120. szám

1903. május 3., vasárnap. PESTI HÍRLAP ti Fővárosi ügyek. A Kossuth­-szob­or elhelyezése. A székesfőváros középitési bizottsága szomba­ton délután ülést tartott, Rózsavölgyi Gyula alpolgár­mester elnöklete alatt. A bizottság a mérnöki hivatal­nak a Kossuth­ Lajos-szobor elhelyezése tárgyában tett javaslatát tárgyalta. A mérnöki hivatal tizenkét he­lyet jelölt meg, mint olyat, ahova, esetleg a szobrot föl lehetne állítani. A mérnöki hivatal azonban első­sorban az V. ker. szabadság-tér déli részén, a sza­­badságharc-emlékművel szemben levő helyet találja legalkalmasabbnak. Második sorban a parlamenti pa­lota főhomlokzata előtti tér déli részén kijelölt he­lyet é­s végre az Oktogon-térre való elhelyezést ajánlja. A középítési ügyosztály, amint azt­­ Bony Ti­vadar tanácsjegyző jelentette, elfogadta a mérnöki hivatal részéről első­sorban javasolt helyet. Feh­or Ferenc egyik megoldással sem­cs meg­elégedve. Kossuth Lajos szobrának olyan hely kell, a­hol azt mindenkor, mindenki megtekintheti. Erre leg­alkalmasabbnak találja a városligeti köröndöt, ahova naponta ezer, meg ezer ember s különösen zsenge korú gyermekek járnak ki, akiknek az emlékezetükben aztán kitörölhetetlenül megmaradna a nagy férfiú alakja. De van egy másik kiváló hely is : a pesti Vigadó épület előtti tér. Különben, — úgymond — ha a szobrot már házak közé akarjuk szorítani, akkor állítsuk Budavárába, a felsége palo­tája elé. Hausztman Alajos nem osztozik Fektor aggo­dalmaiban ; a parlament előtti és a Szabadság-téren való elhelyezés közül bármelyik is szerencsésebb. A szabadságharc-emlékműnek különben is mendant kell s kérdi, meddig kell várakoznunk, amíg egy második Kossuth Lajos fog támadni ? Hozzájárul ahhoz, hogy első­sorban a Szabadság-teret, második sorban a parlament előtti hegyet használják föl. Fr­emel Vilmos legalkalmasabb helynek tartja az Andrássy-út­ végén levő millenniumi oszlop helyét, ha ugyan­ezt meg lehetne nyerni, azonban alig re­mélhető, hogy ezt a kormány átengedje. Ha ez nem lehetséges, akkor a Szabadság-tér déli részét ajánlja. Quittner Zsigmond első­sorban az országház főbejárója előtti teret ajánlja, ha pedig ez meg nem kapható, akkor javasolja, hogy a szobrot valamely nagy, nyilvános parkban helyezzék el. Weidsch Alfréd ajánlja, utasítsák a mérnöki hivatalt, hogy tanulmányozza, mely nagylátogatottságu helyen lehetne a szobrot elhelyezni. Reá mutat arra, hogy Rómában Garibaldi szobra is igy van elhe­lyezve s hozzá a látogatók ezrei zarándokolnak. Ha azonban ilyen elhelyezés nem lehetséges, akkor csakis az Országház főbejárója előtti teret tartja alkalmasnak. Devecss Ferenc műszaki tanácsos elsősorban az Oktogon-teret ajánlja, de legszebb helynek tar­taná a majdan fölépülő Központi városháza előtt alakított parkot, amire nézve különben a már meg­levő szabályozó­ terv is szinte utasítást ad. Frey Rezső azt óhajtaná, ha a Kossuth-szobrot a szabadsághatár emlékmű tervezett helyére állítanák, de nincs ..kifogása az ellen, sőt kívánatosnak tartja, hogy ebben az ügyben még egyszer hallgassák meg az illetékes művészi köröket. , Kuti Gyula tanácsos lelkes szavakban fejezi ki az örömét afölött, hogy mindenki, aki­­ ezzel az ügygyel foglalkozik, a lehető legszebb és legjobb helyet akarja a szobor részére. De nem kell elfe­ledni, hogy Kossuthnál szükségtelen vonatkozásokat keresni, a szobor elhelyezéséről , mert Kossuth nem lokális nagyság, hanem úgyszólván az egész ember­ség számítja a legnagyobbak közé. Nem tartja szerencsés eszmének, hogy a szabadságharc­ emlékei­vel szemben, mintegy pendantul állítsák föl Kossuth szobrát. Hiszen a kettő egymástól elválaszthatatlan eszmét fejez ki s igy együtt, egy szoborművön el tudja képzelni a kettőt, de egymással szembe állítva, szinte képtelenségnek tartja. Kéri utasítsák a mérnöki hivatalt, hogy tanulmányozza a parlamenti főbejárati teret, de a városligeti nagy köröndön való elhelye­zést is. Herffel Adolf középítési igazgató reá­mutat, hogy az egyes helyekre nézve fokozott hátrányok mind ki vannak emelve a mérnöki hivatal jelentésé­ben. Ma is ragaszkodik az abban kifejtett javaslatá­hoz. Welitsch Alfréd csatlakozik Ney javaslatához, hogy hallgassák meg a művészi köröket. Szavazásra került a dolog s 7 szavazattal 6 ellen elfogadták a mérnöki hivatal javaslatát, hogy a szobrot a Szabadság-tér déli részén állítsák föl. Szó nélkül elfogadták ezután a mérnöki­ hivatal javaslatát, az iránt, hogy a Szabadságharc-emlékművet a Szabadság-tér északi részén helyezzék el. — Az adó az exlexben. Budapesten az ex-lex első napján elég szépen folytak be az adók. Kitűnik ez a következő összehasonlításból: 1962. mr­ljus 1-én 62,1 tél fizetett összesen 59.985 korona 70 fülért, laőt. május 1-én 464 fél­ezetett ,50.470­­.. róna 72 fillért. — Az iskolakerülés. A kultuszminiszter tudvalevőleg azt kivánta, hogy a főváros minden év­ben írja össze az iskolaköteleseket s azokról állandó nyilvántartást vezessen. A közoktatási bizottság­ban rendkívüli illésben tárgyalta a dolgot. A tanács azt javasolta, hogy csak minden öt évben csináljanak összeírást, a nyilvántartást pedig ejtsék el. A bizott­ság arra kéri a minisztert, hogy az idén tartsanak egy próbaösszeírást, de többet ne kívánjon a mi­niszter, színház és zene. * (M. kir. operaivá*.) Davidov nem lábolt még ki inidiszpoziciójából és ma este Lenszkij az Anyegin-ben is fátyolos hanggal énekelte, sőt gyen­gélkedése a másik fölvonás után annyira fokozódott­­hogy kénytelen volt a párbaj előtti nagy áriát is elhagyni, amiért Alszeghy főrendező előzetesen a kö­zönség elnézését kérte. És mindamellett ma is érdeklődést keltett, sőt erőteljes,­ drámai játékával valósággal megrendítette a közönséget. Az Anye­ginnel való összekoccanást, a párbajt és Lenszki halálát úgy megjátszotta, hogy szinte megráz­kódott tőle a néző , jelen volt színészeink — Beregi, Góth — valóban tanulhattak tőle. A közönség ma is sokszor kitapsolta és vele együtt a többi szereplőt is, főleg Raczét­­Margitot és Beck Vilmost. Új volt Olga szerepében Ambrusné, poetikus játékával, mű­vészies ízlésű énekelőállásával teljesen kiérdemelte a közönség elismerését és valóban csakis az ő alakítá­sában érvényesült most igazán ez a bájos leánysze­rep. A zenekart Mader igazgató vezényelte előkelő ízléssel és művészi mérséklettel. * (Hírek az operából.) Az operaházban holnap, vasárnap, Mozart Varázsfuvolája kerül előadásra, bér­letszünetben, mérsékelt helyárakkal. Az operaház pé­­tervári vendége, Davidov Sándor csász­ udvari opera­énekes csütörtökön harmadik szerepében, a Bajazzék Cantojában mutatkozik be, szombaton pedig újra Don Josét fogja személyesíteni, a „Carmenben“. A Magy. Kir. Operaházban kedden új betanulással adják Erkel Ferenc nagy operáját, a Brankovics Györgyöt, rend­kívüli bérletszünetben, díszelőadásul Erkel Sándor sír­emléke javára. * (A filharmónia jubileuma.) Holnap, va­sárnap, május 3-án kezdődik a filharmonikusok­nak Ő Felsége védnöksége alatt álló jubiláris ünnepsége. Délelőtt 11 órakor lesz az ünne­pélyes díszgyűlés a Nemzeti Színházban, melyen gróf Apponyi Albert tartja az ünnepi beszédet. Márkus Emilia szavalja Ábrányi Ema proló­gusát, zenei számok lesznek Erkel Ferenc egy férfikara, Erkel Sándor „Csobánc“ nyitánya­­himnusz és szózat. A „Csobánc“ előadása után lesz a küldöttségek üdvözlése a színpadon. Ezen a gyűlésen csak meghívott vendégek vehetnek részt. Délután 4 órakor lesz az Erkelék sírjainak megkoszorúzása a kerepesi­ úti temetőben, mely alkalommal a Ganzgyári Dalkör fog énekelni Hadd N. Lajos tanár vezetése alatt. A résztvevők 4 óra előtt gyülekeznek Erkel Ferenc sírjánál; külön értesítéseket nem küldenek. * (Jubiláris zeneünnep.) A Filharmóniai Tár­saság félszázados jubileuma alkalmából rendezett zeneünnep műsorozata két díszhangversenyt foglal magában, melyeket a M. Kir. Operházban tartanak meg. Az első díszhangverseny, hétfőn lesz, amelyen előadják Goldmark Károly erre az alkalomra írt Zrínyi című szimfóniás zeneképét, amely most kerül legelőször a hallgatóság elé, a szerző személyes ve­zénylete alatt. A második és záró hangverseny szer­dán lesz, amelyen előadják Beethoven Leonora nyi­tányát és IX. szimfóniáját. * (Vígszínház.) A berlinieknek ma ismét gyö­nyörű estéjük volt. Ibsen Nórája került színre, igazi ibseni stílusban, gyönyörű, stílszerű, élethű előadásban. A közönség ma egy ediligele igen kedves, tehetséges színésznőt avatott föl nagy művésznővé: Titesch kis­asszonyt, akinek művészi pályafutására ez a mai este döntő lesz. Az ö­tórája olyan alakítás, amely­­lyel koncertezni mehetne. Igazi tartalmas, emlékeze­tes alkotás, tele finomsággal, igazsággal, mély átér­téssel és teljes originalitással. Bájosan és megragadó igazsággal csinálta meg a metamorfózist a Hel­merné csínyes gyerekességéből, vásottságából a merő tuda­tosságba és sivár életbölcseségbe. Nem volt oly virtuóz, mint Duse, de bensőségesebb és igazabb is volt. Ez a mai est igazán az övé volt, minden taps neki szólt, a második felvonás után pedig valóságos ovációkban volt része. Bassermann Helmerje ugyancsak kiváló elakítás. Ivaid dr Bankja szintén jeles, bár túlságosan domborította ki a beteg embert, a boldogtalan embe­r rovására. Pauly kisasszony és Wach úr játszott­ még, az ennél a társulatnál megszokott szerénységgel, ami a személyes érvényesülést és kiváló műgonddal, ami a darab érvényesítését illeti. Ha Ibsent így értel­,­meznek nálunk, ez a nagy h­ó sem volna olya® idegen, mint most (k. t.) " * (Bemutató előadás a Nemzeti Színház­ban.) Pénteken, e hó 8-án mutatják be a Nemzeti Színházban dr. Molnár Gyula 3 felvonásos víg­­játékát a Nyári zivatart, amely a premieren a következő szereposztással kerül színre: Liget­­laky: Gyenes, Klotild­, Lánczy Ilka, Gizike: Ligeti Juliska, Pethő Ádám, Horváth, Márta: Cs. Alszeghy Irma, Örsei : Dezső, Herend: Rózsa­hegyi, Hertelendi: Gál, Menyhért: Faludi. Az újdonságot még szombaton és vasárnapon is adják. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A Nem­zeti Színház előadásai május 5-től, keddtől, fogva fél 8 órakor kezdődnek. Az ember tragédiája hétfői előadásán Adam szerepét Bakó László fogja játszani, a darab szereposztása egyébként a rendes: Fáy Szeréna, Újházi,Gyenes, Császár, Gál, Molnár L., Gabányi, Beregi, Vizváriné ját­szanak benne. Kedden Gárdonyi Géza vígjátéka, „Annuska“ immár 17-edszer kerül színre, a ren­des szereposztásban, a címszerepben Ligeti Ju­liskával. Szerdán Dumas színműve: „A kaméliás hölgy“ 86-ik előadását éli meg, csütörtökön pedig Szemere György 4 felvonásos színműve „Az Egyéniség“ kerül színre. * (A Vi­íszínházban) a berliniek még csak kétszer játszanak. Holnap, vasárnap, az Eter völ­gyét, Dreyer nagyhatású bohóságát adják, hétfőn pedig a Deutsches Theater utolsó vendégjátékául a Bunschel fuvaros kerül színre. Hauptmann mű­vének előadását a Budapesti Újságírók „Özvegy- és Árva-alapjának“ javára rendezik. A jövő heti műsor eseménye a Forgószél kisasszony premiere-je lesz, amelyet pénteken, e hó 8-án, tartanak meg. Az énekes bohózat címszerepét Fedák Sári fogja kreálni, akinek számos új dal és tánc bemuta­tására nyílik alkalma. A Forgószél kisasszony első előadásáig a szezon legkedveltebb darabját játszszák. Kedden a Kéz kezet mos kerül színre,­ szerdán és csütörtökön a Mici hercegnő. Ugyan-­­csak a Mici hercegnőt adják holnap, vasárnap délután és a jövő vasárnap délutánján is. * (a Chinai mézesheteit) akkora sikert ara­tott, hogy a színház tavaszi heteit a legmozgal­i­masabb főszezonba vitte vissza. Erre való tekin­tettel a Népszínház igazgatósága fölkérte Küry Klárát, hogy szerződéses szabadsága újabb el-­­tolásával az egész héten játszszék és ehez ké­­­pest az igazgatóság a jövő hét minden napjára,­ vasárnaptól vasárnapig megszakítás nélkül ismét a­ „Kínai mézeshetek”-et tűzte a műsorra. Ennek kö­vetkeztében az új operettnek immár húsz elő­adása van egyfolytában a műsorra téve, ami a­ tavaszi hónapokban példátlan. A fényes kiállítás,' az egymást kergető szebbnél-szebb zeneszámok és táncok, ezek sorában is az óriás hatású' Cake-walk, melyet Kápolnay Irén és Kovács Mihály bravúrral lejtenek. Hegyi Aranka, Kapolnay Irén,­ Láng Etel, Szirmai, Kovács, Nyarai, Újváry és Sólymosi pompás alakításai mindvégig lekötik a közönség érdeklődését. * (A »Falu rossza« Hegyi Arankával.) A »Falui rossza« hírnap, vasárnap, délutáni előadá­sán Finom Rózsi szerepét első ízben fogja a Nép­színházban Hegyi Aranka játszani, Bátki Tercsi sze­­­repét pedig szintén először Batizsam­­ Elza játszsza, Kápolnai Irén ismét eljátszsza Boriska szerepét. * (Növendékek vizsgája.) Május elsején mu­tatták be képességeiket a kerepesi-uti Új színházban. Rákosi Szidi növendékei, Maillard csengő-bongó ope­rettjét, Villars dragonyosait, választották debütálásuk­hoz. A vizsgálati előadás, ha nem is mutatott be igazi csillagot, általában véve dicséretére válik az intézetnek, amely nem egy pompás figurát tudott formálni a kevésbbé tehetségesekből is. Kivált vala­mennyi növendék közül Nagy Erzsi kisasszony, áld Fiikó Rózsi szerepében tűzről pattant szubrettóként mutatkozott be s kellemes, tiszta hangjával is szépen tud már bánni. Partnere,­­ kozma Zsiga, jó komi­kusnak ígérkezik. Véber Jolán kellemesen halott alakításával és művészi énekével. Oláh György érces baritonjáért tapsot kapott. Igen kedves volt Bársony René kisasszony, akinek Cléo de Mérode-szerű meg­jelenése még sok dolgot fog adni látcsöveknek. Cseh, Szendrei és Gergely is többé-kevésbbé biztató kísér­letezők. Az operettet megelőzőleg Ollenbach egy ze­nés párbeszéde, Lizi és Friczi volt a műsorra kitűzve, de akadály miatt nem adták. A zenekart Bokor Jó­zsef dirigálta. * (A budai nyári színház) jövő heti műso­­rt igen érdekesen és a szokottnál is változatosabban

Next