Pesti Hírlap, 1903. november (25. évfolyam, 314-328. szám)
1903-11-17 / 315. szám
1603. november 17., kedd. ___PEST I II I ii t, K P 9 láttam valamennyit. Újra végig’hordtam őket és amikor a tisztítóból hazajöttek, újra nem tudtam őket kifizetni. Tehát . . . — Újabb ingeket vásároltál? — Igen. Ezúttal 97-re vittem föl, a következő alkalommal 128-ra, azután 165-re, azután. . . . szóval az ingek száma mértani haladványban szaporodott és ma 312 van. De most már nem bírom tovább ! Már azért sem, mert ennyi inghez négy szekrényt kellett vennem, négy szekrény pedig nem fér el egy szobában. Tehát kétszobás lakást is kellett bérelnem és minthogy csupa szekrénynyel nem bútorozhatom be a lakást, a második szobához új bútort is kellett vennem. Pénzem nem volt, váltót írtam alá, nem fizettem, bepöröltek, költségek fejében elvitték a bútoraimat, a háziúr kitette a szűrömet és én ha szabad magam igy kifejeznem, a 312 ingemmel a hónom alatt, az utcán voltam. El akartam őket adni, senki se vette meg. Ki vesz ma inget ? Senki ! Csak én ! Akarod őket ? — Nem! De adok neked egy jó tanácsot. Ne tisztittass egyszerre 300-at, hanem csak tizet vagy tizenkettőt . . . — Megbolondultál? Csak nem tisztittatok inget olyankor, amikor még 300 tiszta van! — Akkor igazán nem tudom, mit csináljak veled! . . — De én tudom . . . Tekintve, hogy most megint valamennyi ingem a tisztítóban van, nyújts át nekem 20 koronát, hogy három inget vehessek magamnak ! . . Elza: SZÍNHÁZ ÉS ZENE. „ * (Nemzeti színház.) A Vén bakancsos és fia a hunzár szinmű 3 szakaszban irta: Szigeti József. Régi idők emlékeztető jeleként maradt ránk a jó Szigeti bácsinak ez az erős gerincű népszínműve, humoros, közbe-közbe érzékeny jeleneteivel, amelyek a gyöngébb szivüeket nem egyszer könyekre indítják. A hűség dicsőítése, mint tapasztaltuk, még ma is hat, mert a közönséget ugyancsak fölmelegítették Ilon és Laci szerelmi ömlengései és esküvései. Nem is vette észre, hogy egyrészről a siránkozáson, másrészről a hagy, öblös hangon kívül alig volt bennük a valódi érzésből. Az előadásban különben Blaha Lujza vezetett az ő páratlan közvetlenségével, a legparányibb részben is kidolgozott remek játékával, csengő hangjával, magyaros, de finom énekmodorával. Dörgő tapsokat kapott jelenet közben és felvonások után quantum satis. Régi emberek még visszaemlékeznek arra az időre, mikor a „Vénbakancsos és fia a huszár“ először került színre. A régi reminiscenciák nem kedvezők a mai előadásra, mert régen tagadhatlanul több valódi érzést és kevesebb mókát fejtettek ki a művészek. Ma talán több routine-nal játszottak a mellékszereplők is és az előadás egészben összevágóbb, a rendezés és kiállítás tökéletesebb volt mint akkoriban. Nagyon kitűnő volt leleményes átmeneteiben a keservből a tréfába, Tijházy. Sok derültséget okozott Rózsahegyi mint Frici és sok zsebkendőt kényszerített a szemek elé. Vízvári Mariska mint Hon. A népjelenetek hangosak, a táncok ropogósak voltak és tetszettek. A színház egészen megtelt s a számos és zajos tetszésnyilvánítás mutatta, hogy a közönség jól mulatott. * (Az operaházban) holnap, kedden, Lohengrin kerül szinre. Elzát W. Krammer T. énekli ez idényben először. Ortrudot Diósyne, Lohengrint Anthes, Henrik királyt Szentiről, Telramundot Beck, a király hirdetőjét Ney B, a négy lovagot Pichler, Kiss, Szemere és Kárpát adják. A dalművet Márkus Dezső karmester vezényli. Évi bérlet 126. sz., havi bérlet 8. szám. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A Nemzeti Színház művészszemélyzete ez idő szerint Octave Mirbeau „Les affaires sont les affaires“ című színművének szombati bemutatójára készül. A darab, melynek magyar címe „Az üzlet-üzlet“ lesz, Párizsban rendkívüli sikert ért el. A főbb szerepek P. Márkus Emília, Gál Gyula és Náday Ferenc kezeiben vannak. * (Hírek a Népszínházból.) A „Senki“ e héten minden este szinre kerül. A rokokó világban játszó, hatásos drámai jelenetekben, uj táncokkal bővelkedő nagy operette a bemutató szereposztásával megy egész héten át s igy Lisettet a provanszi lánykát esténkint Küry Klára, a címszerepet Nyarai, az ál-márkit Szirmai játszsza. Egyik érdekessége a darabnak a második felvonásbeli virágtánc, melyet a balletkar rejt el. — Blaha Lujza legközelebb új szerepekben fog játszani a Népszínházban. Verő György három egyfelvonásos népszínművet írt a művésznő számára, melyek „Menyecskék“ gyűjtő cím alatt fognak színrekerülni. * (A színészek közgyűlése. Abból az alkalomból, hogy a színészegyesület rendkívüli közgyűlésre hívta össze tagjait, igen mozgalmas volt hétfőn délelőtt a Baross-téren álló színészház környéke. Sok színész és vidéki színigazgató érkezett a fővárosba. A vidéki színigazgatók délelőtt kezdték meg gyűlésüket a színészpalota nagytermében, hogy megalakítsák a Vidéki Színigazgatók Országos Egyesületét. Este 8 órakor ismerkedési estély volt s kedden megkezdődik a közgyűlés, mely három napot vesz igénybe. * (Kamarazene.) A Hubay-Popper-Kemény-Szerémi négyes 2-ik kamara zeneestélyét pénteken, nov. 20-án, tartják meg, Ripper Alice kisasszony közreműködésével. A fiatal megjelenésű művésznő csak a minap játszott Berlinben és a lipcsei „Gewandhaust‘-ban, ahol viharos ovációk tárgya volt. Ezúttal Schumann Es dur ötösét fogja előadni, a vonósnégyes tagjaival. * (Népszínház Csongrádon.) Csongrádon a tanítói, hivatalnoki és iparos osztály tagjaiból egy műkedvelő és daloskör alakult, amelynek célja elősegíteni társadalmi úton a fejlődő magyar város elöljáróságának ama tervét, hogy Csongrádon egy tágas színpad épüljön, amely a Justh Zsigmond eszméjét megvalósítva, olcsó helyárak mellett a magyar népet a művészet törekvéseknek is megnyerje. A színkör 50.000 koronába kerülne. * (Krecsányi Igr.é.o Jubileuma.) Krecsányi Ignác színigazgató harminc éves színigazgatói jubileuma alkalmából gróf Tisza István miniszterelnök, mint belügyminiszter, a következő levélben üdvözölte : Tekintetes Igazgató Ur ! A hazai színészet szolgálatában kifejtett működésének harmincadik évfordulója alkalmából fogadja legmelegebb üdvözletemet és szerencsekívánataiat. Vidéki színészetünk fokozatos fejlődésében nagy része van Igazgató úrnak, aki mint a hazai kultúrának lelkes harcosa, mindig az első sorban küzdött, odaadó munkásságával követésre méltó példát nyújtva. Mint a színművészetek ez időszerint legfőbb vezetője teljesen méltányolom e tevékenységének fontosságát és becsét s annak a várakozásomnak adok kifejezést, hogy működését az eddigi irányban folytatva, a magyar színművészetnek még sok hasznos és becses szolgálatot tegyen. Budapest, 1903. évi november hó 13-án. Tisza Isván s. k.* (Színészet a vidéken.) Szombaton, f. hó tizennegyedikén, mutatta be Makó Lajos énekes társulata Debrecenben a „Tavasz“ daljátékot, melynek zenéje a maradandóbb bécsi zenei alkotások közé tartozik. A darab tetszést aratott. Különösen nagy sikere volt Felhő Rózsinak, úgyszintén Réthy Laurának és Krémerné Lilinek. A férfiak közül zajos sikerben volt része Faragó Ödönnek, Mezey Andornak, Krémer Jenőnek és Szilágyi Aladárnak. A drámai társulat pedig egymásután mutatja be a legújabb darabokat. Gondja van a direkciónak arra is, hogy a Shakespearedarabok is arányosan be legyenek osztva a műsorba, így szombaton az Othello került szinte szép ház előtt. A címszerepben Klenovics adta jelét szép tehetségének s Desdemonát Menszáros Margit játszotta igen jól. Székesfejérvárott — mint tudósítónk írja — e hó 21-én, szombaton kezdi meg Micsey F. György színigazgató a vidék legjobb erőiből összeválogatott színtársulatával Virágvasárnapig terjedő színi szezonját. Bemutató előadásul Casanova című operette kerül színre. Micsey direktor a fővárosi színházak legjobb újdonságait vette föl műsorába. A társulat első rendű tagjai: M. Bácskay Julcsa, Ragányi Iza, Tomory Melissza, Jakabfy Jolán, Bártfay Margit, Sz. Pozsonyi Lenke, Székely René, Polgár Ilona, Vécsey Ilona, Haraszty Mici, Torday Etel, Nagy Mari, Konkoly-Thege Emilia, Baranyay Ferenc, Szigethy Andor, Nagy Jenő, Bay László, Csolnakossy Gyula, Gulyás Menyhért, Szalóky Dezső, Déri Béla, Sarlay Kornél, Kovács Andor, Erdős Károly, stb. Karnagy , Tombor Aladár. A zenét a székesfejérvári honvédzenekar fogja szolgáltatni. Nagy Jenő titkár már napok óta gyűjti a bérleteket szép eredménynyel . így az öthónapos sziniszezon igen mozgalmasnak ígérkezik. Sima Antónia, akit mint a Vígszínház iskolájának végzett növendékét vizsgája alkalmából volt alkalmunk megdicsérni, e hó 12-én igen sikeresen debütált Nagyváradon. Az ottani sajtó a Nagymamában eljátszott Mártájáért elhalmozza dicséretekkel, különösen intelligenciáját és ízlését emeli ki. * (A cár a színészetért ) Darmstadtból jelentik, hogy az orosz cár az ottani udvari színháznak az Aida előadásához teljes színházi felszerelést ajándékozott. Az ajándék állítólag 200.000 márka értéket képvisel. A zomboriak nagyon meg vannak elégedve Balla Kálmán színtársulatával. Műsora felöleli nemcsak a modern újdonságokat, hanem a klasszikus darabokat is (Zalameai bíró, Lear király). A napokban az Éjjeli menedékhely került szinte nagy hatással. A színészgárda élén maga az igazgató halad, mint jeles bonvivant. A gárda kiválóbb tagjai : Lévay M., Lányi Edith, Tarján Irma, Kantay Teréz, N. Bodroghy Lina, Gerőfy Ilka, Radnay Zsuzska, P. Tóváry Anna, Peterdy Eris, Peterdy Sándor, Czakó Vilmos, Tihanyi Miklós, Virágh Ferenc, Áldod László, Szénássyi György és Tihanyi Vilmos. A hó végén lép föl hos’ szas betegsége után Balláné Csik Irén Suppé Boccacciojában. Most szerezte meg az igazgató a Drótostót és Tavasz operetteket. • (Heller Amelie hangversenye.) Győrött — mint tudósítónk jelenti — vasárnap Heller Amelie,, a rendkívül nagytehetségű 15 éves hegedűművésznő hangversenyzett és egyéniségével és kiváló művésze*tével magával ragadta a közönséget. Többek között Wieniawski D-dúr hangversenyét és Paganini „Mózes variációit“ játszotta bravúrosan. * (Blaterlinckné beteg.) Bécsi tudósítónk jelenti, hogy Materlinckné, a híres "belga drámaíró neje, kinek a bécsi Eaimund színházban Monna Vannában és más francia darabokban kellett volna föllépnie, súlyosan megbetegedett és így vendégszereplése elmarad. IRODALOM. * iOrvosi zsebnaptár.) A Légrády testvérek kiadásában megjelenő „Orvosi zsebnaptár”4 a jövő évvel harmincnyolcadik évfolyamába lép s igy a legrégibb magyar évkönyvek közé tartozik. Az 1904 iki évre vonatkozó kötet most vonult be a könyvkereskedésekbe gazdag tartalommal s a megszokott szép kiállításban. A rendes naptári részen kívül tartalmazza az orvos-gyakorlati részt, valamint az orvosi címtárt a szokásos függelékkel egyetemben. Szól az új gyógyszerekről s a magánorvosok díjszabásáról. Ezután néhány szakközlemény foglaltatik. Fölsorolja a magyar gyógyszerkönyv második kiadásában fölvett gyógyszerek legnagyobb adagait, elmondja a gyógyszerek árszabványát az idevágó tudnivalókkal együtt. Igen terjedelmes és nagybecsű része az, mely az orvosi rendelmények gyűjteményét foglalja magában. A címtárban fölsorolva találjuk az orvosi intézményeket, az országos közegészségügyi és igazságügyi orvosi tanács beosztását és tagjai névsorát. Továbbá a tiszti és törvényszéki orvosi vizsgáló bizottságot, az orvosi egyetemeket és orvoskari intézeteket. Szó van az évkönyben a tébolydákról, az országos kórházakról, a szülésznői tanodákról, bábaiskolákról, a magángyógy- és rendelőintézetekről, valamint a vidéki kórházakról. Megvan végül benne az orvosok névjegyzéke is. Az orvosi zsebnaptár úgynevezett jegyzéknaplója ezúttal négy különálló füzetben van az évkönyvhöz csatolva, ami azért helyes, mert így az egész évre szolgáló jegyzéknapló nem vastagítja meg az évkönyvet, amelyhez mindig csak egy negyedévre szólót csatol a használója. Az irónnal ellátott erős kötésű és igazán zsebben hordható naptár, amely dr Sugár Márton ügyes szerkesztésében jelent meg, 2 korona 80 fillérért kapható úgy a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalában (váci körút 78.) mint minden könyvkereskedésben. * (Ügyvédek, közjegyzők, bírák és bírósági végrehajtók naptára.) Az a Jegyzéknapló, amelyet az ügyvédek, közjegyzők, bírák és bírósági végrehajtók számára szerkesztenek, az 1904-dik évre már megjelent. A negyvenedik évfolyamba lévő zsebnaptárt dr Fayer Gyula ügyvéd állította össze szakszerűen és érdekesen. A naptári részt hosszabb közlemény előzi meg „Az ügyvédi rendtartás a gyakorlatban“ címmel. A bélyeg- és illetékszabás után a közjegyzői díjszabályzat, majd a budapesti váltótörvényszék és a budapesti V. ker. járásbíróság díjszabása következik, a végrehajtásoknál való közbenjárási díj kitüntetésével. A kamatszámításról, pénznemek összehasonlításáról, postai és távirdai tudnivalókról, valamint a bérkocsik díjszabályzatáról szóló rész után szó van benne az igazságügyminisztériumról, a kúriáról, a kir. táblákról, főügyészségekről, a törvényszékekről és elnökeiről, a közjegyzőkről, tolmácsokról, a közigazgatási bíróságról s az ügyvédi kamarák tisztviselőiről és választmányi tagjairól. Megtaláljuk a hasznos évkönyvben a budapesti és a vidéki ügyvédek név- és lakjegyzékét, valamint a Horvát-szlavón és dalmátországi bírák és ügyvédek névjegyzékét is. A bécsi ügyvédek és a bécsi közjegyzők éppen úgy föl vannak sorolva benne, mint Bosznia és Herczegovina országos kormányzatának igazságügyi osztálya. A „Jegyzéknapló ügyvédek, közjegyzők, bírák és végrehajtók számára“ a Légrády testvérek kiadásában jelent meg az év minden napjára szolgáló jegyzéknaplóval ellátva. Ara 2 korona 80 fillér. Az évkönyv úgy a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalában (váczi-körút 78), mint minden könyv- kereskedésben megszerezhető..