Pesti Hírlap, 1903. november (25. évfolyam, 314-328. szám)

1903-11-17 / 315. szám

1603. november 17., kedd. ___PEST I II I ii t, K P 9 láttam valamennyit. Újra végig’­hordtam őket és amikor a tisztítóból hazajöttek, újra nem tud­tam őket kifizetni. Tehát . . . — Újabb ingeket vásároltál? — Igen. Ezúttal 97-re vittem föl, a követ­kező alkalommal 128-ra, azután 165-re, azután. . . . szóval az ingek száma mértani haladvány­­ban szaporodott és ma 312 van. De most már nem bírom tovább ! Már azért sem, mert ennyi inghez négy szekrényt kellett vennem, négy szekrény pedig nem fér el egy szobában. Tehát kétszobás lakást is kellett bérelnem és minthogy csupa szekrényn­yel nem bútorozhatom be a lakást, a második szobához új bútort is kellett vennem. Pénzem nem volt, váltót írtam alá, nem fizettem, bepöröltek, költségek fejében elvitték a bútorai­mat, a háziúr kitette a szűrömet és én ha szabad magam igy kifejeznem, a 312 ingemmel a hó­nom alatt, az utcán voltam. El akartam őket adni, senki se vette meg. Ki vesz ma inget ? Sen­ki ! Csak én ! Akarod őket ? — Nem! De adok neked egy jó tanácsot. Ne tisztittass egyszerre 300-at, hanem csak tizet vagy tizenkettőt . . . — Megbolondultál? Csak nem tisztittatok inget olyankor, amikor még 300 tiszta van! — Akkor igazán nem tudom, mit csináljak veled! . . — De én tudom . . . Tekintve, hogy most megint valamennyi ingem a tisztítóban van, nyújts át nekem 20 koronát, hogy három inget vehessek magamnak ! . . Elza: SZÍNHÁZ ÉS ZENE. „ * (Nemzeti színház.) A Vén bakancsos és fia a hunzár szinmű 3 szakaszban irta: Szigeti Jó­zsef. Régi idők emlékeztető jeleként maradt ránk a jó Szigeti bácsinak ez az erős gerincű népszínműve, humoros, közbe-közbe érzékeny jeleneteivel, amelyek a gyöngébb szivüeket nem egyszer könyekre indít­ják. A hűség dicsőítése, mint tapasztaltuk, még ma is hat, mert a közönséget ugyancsak fölmelegítették Ilon és Laci szerelmi ömlengései és eskü­vései. Nem is vette észre, hogy egyrészről a siránkozáson, más­részről a h­agy, öblös hangon kívül alig volt bennük a valódi érzésből. Az előadásban különben Blaha Lujza vezetett az ő páratlan közvetlenségével, a leg­­parányibb részben is kidolgozott remek játékával, csengő hangjával, magyaros, de finom énekmodorával. Dörgő tapsokat kapott jelenet közben és felvonások után quantum satis. Régi emberek még visszaemlé­keznek arra az időre, mikor a „Vénbakancsos és fia a huszár“ először került színre. A régi reminiscen­­ciák nem kedvezők a mai előadásra, mert régen ta­­gadhatlanul több valódi érzést és kevesebb mókát fejtettek ki a művészek. Ma talán több routine-nal játszottak a mellékszereplők is és az előadás egész­ben összevágóbb, a rendezés és kiállítás tökéletesebb volt mint akkoriban. Nagyon kitűnő volt leleményes átmeneteiben a keservből a tréfába, Tijházy. Sok de­rültséget okozott Rózsahegyi mint Frici és sok zseb­kendőt kényszerített a szemek elé­­. Vízvári Mariska mint Hon. A népjelenetek hangosak, a táncok ropogó­sak voltak és tetszettek. A színház egészen megtelt s a számos és zajos tetszésnyilvánítás mutatta, hogy a közönség jól mulatott. * (Az operaházban) holnap, kedden, Lo­hengrin kerül szinre. Elzát W. Krammer T. énekli ez idényben először. Ortrudot Diósyne, Lohengrint Anthes, Henrik királyt Szentiről, Telramundot Beck, a király hirdetőjét Ney B, a négy lovagot Pichler, Kiss, Szemere és Kárpát adják. A dalművet Márkus Dezső karmester vezényli. Évi bérlet 126. sz., havi bérlet 8. szám. * (Hírek a Nemzeti Színházból.) A Nem­zeti Színház művészszemélyzete ez idő szerint Octave Mirbeau „Les affaires sont les affaires“ című szín­művének szombati bemutatójára készül. A darab, melynek magyar címe „Az üzlet-üzlet“ lesz, Párizsban rendkívüli sikert ért el. A főbb szerepek P. Márkus Emília, Gál Gyula és Náday Ferenc kezeiben vannak. * (Hírek a Népszínházból.) A „Senki“ e héten minden este szinre kerül. A rokokó világban játszó, hatásos drámai jelenetekben, uj táncokkal bővelkedő nagy operette a bemutató szereposztásával megy egész héten át s igy Lisettet a provanszi lánykát esténkint Küry Klára, a címszerepet Nyarai, az ál-márkit Szirmai játszsza. Egyik érdekessége a darabnak a második felvonásbeli virág­tánc, melyet a balletkar rejt el. — Blaha Lujza legközelebb új szerepekben fog játszani a Népszínházban. Verő György három egyfelvonásos népszínművet írt a művésznő számára, melyek „Menyecskék“ gyűjtő cím alatt fognak színrekerülni. * (A színészek közgyűlése.­ Abból az alka­lomból, hogy a színészegyesület rendkívüli közgyű­lésre hívta össze tagjait, igen mozgalmas volt hétfőn délelőtt a Baross-téren álló színészház környéke. Sok színész és vidéki színigazgató érkezett a fővárosba. A vidéki színigazgatók délelőtt kezdték meg gyűlésü­ket a színészpalota nagytermében, hogy megalakítsák a Vidéki Színigazgatók Országos Egyesületét. Este 8 órakor ismerkedési estély volt s kedden megkezdődik a közgyűlés, mely három napot vesz igénybe. * (Kamarazene.) A Hubay-Popper-Ke­­mény-Szerémi négyes 2-ik kamara zeneestélyét pénteken, nov. 20-án, tartják meg, Ripper Alice kisasszony közreműködésével. A fiatal megje­lenésű művésznő csak a minap játszott Berlin­ben és a lipcsei „Gewandhaust‘-ban, ahol viha­ros ovációk tárgya volt. Ezúttal Schumann Es dur ötösét fogja előadni, a vonós­négyes tagjaival. * (Népszínház Csongrádon.) Csongrádon a tanítói, hivatalnoki és iparos osztály tagjaiból egy műkedvelő és daloskör alakult, amelynek célja előse­gíteni társadalmi úton a fejlődő magyar város elöljá­róságának ama tervét, hogy Csongrádon egy tágas színpad épüljön, amely a Justh Zsigmond eszméjét megvalósítva, olcsó helyárak mellett a magyar népet a művészet törekvéseknek is megnyerje. A színkör 50.000 koronába kerülne. * (Krecsányi Igr.é.o Jubileuma.) Krecsányi Ignác színigazgató harminc éves színigazgatói jubi­leuma alkalmából gróf Tisza István miniszterelnök, mint belügyminiszter, a következő levélben üdvö­zölte : Tekintetes Igazgató Ur ! A hazai színészet szolgálatában kifejtett működésének harmincadik év­fordulója alkalmából fogadja legmelegebb üdvözlete­met és szerencsekívánatai­at. Vidéki színészetünk fokozatos fejlődésében nagy része van Igazgató úr­nak, aki mint a hazai kultúrának lelkes harcosa, min­dig az első sorban küzdött, odaadó munkásságá­val követésre méltó példát nyújtva. Mint a színmű­vészetek ez időszerint legfőbb vezetője teljesen mél­tányolom e tevékenységének fontosságát és becsét s annak a várakozásomnak adok kifejezést, hogy mű­ködését az eddigi irányban folytatva, a magyar szín­művészetnek még sok hasznos és becses szolgálatot tegyen. Budapest, 1903. évi november hó 13-án. Tisza Isván s. k.­­* (Színészet a vidéken.) Szombaton, f. hó tizennegyedikén, mutatta be Makó Lajos éne­kes társulata Debrecenben a „Tavasz“ daljátékot, melynek zenéje a maradandóbb bécsi­ zenei alkotá­sok közé tartozik. A darab tetszést aratott. Különö­sen nagy sikere volt Felhő Rózsinak, úgyszintén Réthy Laurának és Krémerné Lilinek. A férfiak kö­zül zajos sikerben volt része Faragó Ödönnek, Mezey Andornak, Krémer Jenőnek és Szilágyi Aladárnak. A drámai társulat pedig egymásután mutatja be a legújabb darabokat.­­ Gondja van a direkciónak arra is, hogy a Shakespeare­­darabok is arányosan be legyenek osztva a műsorba, így szombaton az Othello került szinte szép ház előtt. A címszerepben Klenovics adta jelét szép te­hetségének s Desdemonát Menszáros Margit játszotta igen jól. Székesfejérvárott — mint tudósítónk írja — e hó 21-én, szombaton kezdi meg Micsey F. György színigazgató a vidék legjobb erőiből összeválogatott színtársulatával Virágvasárnapig terjedő színi sze­zonját. Bemutató előadásul Casanova című operette kerül színre. Micsey direktor a fővárosi színházak legjobb újdonságait vette föl műsorába. A társulat első rendű tagjai: M. Bácskay Julcsa, Ragányi Iza, To­­mory Melissza, Jakabfy Jolán, Bártfay Margit, Sz. Pozsonyi Lenke, Székely René, Polgár Ilona, Vécsey Ilona, Haraszty Mici, Torday Etel, Nagy Mari, Kon­­koly-Thege Emilia, Baranyay Ferenc, Szigethy An­dor, Nagy Jenő, Bay László, Csolnakossy Gyula, Gulyás Menyhért, Szalóky Dezső, Déri Béla, Sarlay Kornél, Kovács Andor, Erdős Károly, stb. Karnagy , Tombor Aladár. A zenét a székesfejérvári honvéd­­zenekar fogja szolgáltatni. Nagy Jenő titkár már na­pok óta gyűjti a bérleteket szép eredménynyel . így az öthónapos sziniszezon igen mozgalmasnak ígér­kezik. Sima Antónia, akit mint a Vígszínház iskolá­jának végzett növendékét vizsgája alkalmából volt alkalmunk megdicsérni, e hó 12-én igen sikeresen debütált Nagyváradon. Az ottani sajtó a Nagymamá­ban eljátszott Mártájáért elhalmozza dicséretekkel, különösen intelligenciáját és ízlését emeli ki. * (A cár a színészetért ) Darmstadtból je­lentik, hogy az orosz cár az ottani udvari színháznak az Aida előadásához teljes színházi felszerelést aján­dékozott. Az ajándék állítólag 200.000 márka érté­ket képvisel. A zomboriak nagyon meg vannak elégedve Balla Kálmán színtársulatával. Műsora felöleli nem­csak a modern újdonságokat, hanem a klasszikus da­rabokat is (Zalameai bíró, Lear király). A napokban az Éjjeli menedékhely került szinte nagy hatással. A színészgárda élén maga az igazgató halad, mint jeles bonvivant. A gárda kiválóbb tagjai : Lévay M., Lányi Edith, Tarján Irma, Kantay Teréz, N. Bodroghy Lina, Gerőfy Ilka, Radnay Zsuzska, P. Tóváry Anna, Peterdy Eris, Peterdy Sándor, Czakó Vilmos, Tiha­­­nyi Miklós, Virágh Ferenc, Áldod László, Szénássyi György és Tihanyi Vilmos. A hó végén lép föl hos­­’ szas betegsége után Balláné Csik Irén Suppé Boccacciojában. Most szerezte meg az igazgató a Drótostót és Tavasz operetteket. • (Heller Amelie hangversenye.) Győrött — mint tudósítónk jelenti — vasárnap Heller Amelie,, a rendkívül nagytehetségű 15 éves hegedűművésznő hangversenyzett és egyéniségével és kiváló művésze­*­tével magával ragadta a közönséget. Többek között Wieniawski D-dúr hangversenyét és Paganini „Mózes variációit“ játszotta bravúrosan. * (Blaterlinckné beteg­.) Bécsi tudósítónk je­­lenti, hogy Materlinckné, a híres "belga drámaíró neje, kinek a bécsi Eaimund színházban Monna Vannában és más francia darabokban kellett volna föllépnie, súlyosan megbetegedett és így vendégszereplése el­marad. IRODALOM. * iOrvosi zsebnaptár.) A Légrády testvé­rek kiadásában megjelenő „Orvosi zsebnaptár”4 a jövő évvel harmincnyolcadik évfolyamába lép s igy a legrégibb magyar évkönyvek közé tar­tozik. Az 1904 iki évre vonatkozó kötet most vonult be a könyvkereskedésekbe gazdag tarta­lommal s a megszokott szép kiállításban. A rendes naptári részen kívül tartalmazza az or­vos-gyakorlati részt, valamint az orvosi címtárt a szokásos függelékkel egyetemben. Szól az új gyógyszerekről s a magánorvosok díjszabásáról. Ezután néhány szakközlemény foglaltatik. Föl­sorolja a magyar gyógyszerkönyv második ki­adásában fölvett gyógyszerek legnagyobb ada­­gait, elmondja a gyógyszerek árszabványát az idevágó tudnivalókkal együtt. Igen terjedelmes és nagybecsű része az, mely az orvosi rendel­­mények gyűjteményét foglalja magában. A cím­tárban fölsorolva találjuk az orvosi intézménye­ket, az országos közegészségügyi és igazság­ügyi orvosi tanács beosztását és tagjai névsorát. Továbbá a tiszti és törvényszéki orvosi vizs­gáló bizottságot, az orvosi egyetemeket és orvoskari intézeteket. Szó van az évkönyben a tébolydákról, az országos kórházakról, a szü­lésznői tanodákról, bábaiskolákról, a magán­­gyógy- és rendelő­intézetekről, valamint a vi­déki kórházakról. Megvan végül benne az orvo­sok névjegyzéke is. Az orvosi zsebnaptár úgy­nevezett jegyzéknaplója ezúttal négy különálló füzetben van az évköny­vhöz csatolva, ami azért helyes, mert így az egész évre szolgáló jegy­zéknapló nem vastagítja meg az évkönyvet, amelyhez mindig csak egy negyedévre szólót csatol a használója. Az irónnal ellátott erős kötésű és igazán zsebben hordható naptár, amely dr Sugár Márton ügyes szerkesztésében jelent meg, 2 korona 80 fillérért kapható úgy a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalában (váci körút 78.) mint minden könyvkereskedésben. * (Ügyvédek, közjegyzők, bírák és bíró­sági végrehajtók naptára.) Az a Jegyzéknapló, amelyet az ügyvédek, közjegyzők, bírák és bíró­sági végrehajtók számára szerkesztenek, az 1904-dik évre már megjelent. A negyvenedik évfolyamba lévő zsebnaptárt dr Fayer Gyula ügyvéd állította össze szakszerűen és érdekesen. A naptári részt hosszabb közlemény előzi meg „Az ügyvédi rendtartás a gyakorlatban“ címmel. A bélyeg- és illetékszabás után a közjegyzői díjszabályzat, majd a budapesti váltótörvényszék és a budapesti V. ker. járásbíróság díjszabása következik, a végrehajtásoknál való közbenjárási díj kitüntetésével. A kamatszámításról, pénzne­mek összehasonlításáról, postai és távirdai tudni­valókról, valamint a bérkocsik díjszabályzatáról szóló rész után szó van benne az igazságügy­­minisztériumról, a kúriáról, a kir. táblákról, fő­ügyészségekről, a törvényszékekről és elnökei­ről, a közjegyzőkről, tolmácsokról, a közigazga­tási bíróságról s az ügyvédi kamarák tisztvise­lőiről és választmányi tagjairól. Megtaláljuk a hasznos évkönyvben a budapesti és a vidéki ügyvédek név- és lakjegyzékét, valamint a Hor­­vát-szlavón és dalmát­országi bírák és ügyvédek névjegyzékét is. A bécsi ügyvédek és a bécsi közjegyzők éppen úgy föl vannak sorolva benne, mint Bosznia és Herczegovina országos kor­mányzatának igazságügyi osztálya. A „Jegyzék­napló ügyvédek, közjegyzők, bírák és végrehaj­tók számára“ a Légrády testvérek kiadásában jelent meg az év minden napjára szolgáló jegy­zéknaplóval ellátva. Ara 2 korona 80 fillér. Az évkönyv úgy a Légrády testvérek könyvkiadó­hivatalában (váczi-körút 78), mint minden könyv-­ kereskedésben megszerezhető..

Next