Pesti Hírlap, 1904. május (26. évfolyam, 121-150. szám)
1904-05-06 / 126. szám
204. május 6., péntek.PESTI HÍRLAP aztán, mint ő maga mondá, kiállt a médiumra s szítéhez szóló, érces hangón elénekelte ezt a nótát : „Korcsmárosné nekem halat süssék kend, Az asztalra citronyos bort tegyék kend, Az ajtóba istrázsát állítsák kend, Ha zsandár jő, híradással legyék kend.“ Mi Jókai fatalizmusa. Jókai fatalista volt s erről a „Pesti Hírlap* 1894. január 6-án megjelent 5401. számában Így írt * „. . . Előre bocsátom, hogy fatalista vagyok, ómenekben, predestinatióban hiszek, a földöntúli Világ, az életentúli élet, az érzékektől felfoghatatlan lények befolyása sorsunkra, meggyőződés nálam. Egész életemen át annyi rendkívüli csoda által szabadultam meg magam kereste veszélyekből, hogy egészen theosophistává lettem.Ám Jókai bölcsességfoga. Jókai a bölcsességfogáról is megemlékezett egyszer, még pedig 1896 ban, a teljes nyilvánosság előtt, ilyenforma nyilatkozattal : „Valamelyik tisztelt hírlap nyilvánosságra hozta, hogy én nekem most nőtt ki a bölcsességfogam, hetvenesztendős koromban. Minthogy nekem kötelességem mindenről számot adni, amim van, hogy hol vettem, tehát elmondom ennek is a genezisét. Igenis, az én bölcsességfogam is kinőtt a maga rendes idején, fiatal koromban és szolgált becsületesen egész 1874-ig; akkor megromlott. Akkor akart a balközép fúziót csinálni a Deák-párttal, az is megromlott. Aztán fájt a fogam 1875-ig erősen. Akkor azt mondtam, hogy „no, ha az én rossz bölcsességfogam áll útjában a fúziónak, hát húzassuk ki.* Megtörtént. De rögtön utána elkezdett helyébe nőni egy új bölcsességfogam: ez az, amely jelen koromban tökéletességre fejlődött. De ezt már nem húzatom ki.“ Zola Emil — Jókairól. Zola Emil, a franciák szerencsétlenül elhunyt nagy regényírója, pár évvel ezelőtt az „Agence de Paris” egyik munkatársával hosszasabban elbeszélgetett Jókai Mórról és így nyilatkozott róla : „Nagyon szeretem és csodálom Jókait. (Zolaúgy ejtette ki Jókait, hogy „Zsoké“.) Csak azokat aműveit ismerem, amelyek franciára fordítvák, de az, s amit olvastam tőle, a fordítás tökéletlensége és hiányossága dacára is élénk vágyat keltett bennem, hogy megismerjem összes munkáit. Sajnos, eme Vágyam nem mehetett teljesedésbe, s Jókai életfriss öregségével megvalósítja azt az ideált, melyet magamnak a költőről alkottam, aki lángeszének erejét egészséges testben tudta megőrizni. A fizikum hanyatlása, mely szükségszerűen maga után vonja a szellemi hanyatlást, mindig szomorúságra hangol. Én a költők számára halhatatlan ifjúságot álmodok és Jókai egyike azoknak a halhatatlan keveseknek, akik ezt az álmomat valóra váltják, mivelhogy a maga öreg hetvenöt esztendejéhez félelem nélkül hozzá merte adni egy szeretett aszzonynak fiatal húsz esztendejét. És ami e házasságiban, amelyet nyárspolgárok bizonynyal őrültségnekmondanak, engem legjobban meghat, az a fiatal feleségnek odaadása a férj iránt, aki a lángész örökszépségével bilincselte le őt. Mi franciák is regélhetünk különben egy ilyen házasságról, a Micheletéról. Madame Michelet, akicsak nemrég halt meg, hosszú özvegységét ama férfiú emlékének a kultuszában törtvén el, akinek nevét oly méltóságteljesen viselte, alig volt húsz éves, s amikor férjhez ment a hatvanadik életévet túlhaladott nagy történetíróhoz. És madame Michelet, ez a szetségesen szép asszony, sohasem bánta meg, hogyó maga fiatalságát odatűzte férjének dicsőséges veniségéhez. Azt hiszem, hogy Jókainé ugyanúgy érez, mrmint Michelet asszony." Jókai epikus költő. Hazájának dicsőségét és szerencsétlenségeit, reménységeit és bánatát írta meg regényeiben. Nagyon is tudom érteni, hogy honfitársai annyira szeretik és imádják. Magyarországnak az utolsó ötven évben sok nagy embere volt, Kossuth Magyarországnak a hérosza, Petőfi a Pindárja, Jókai a Homárja. Egy fiatal nemzet, amely sélszázados történetének alapjára ilyen három nevet tud fölirni, méhében nagy termékenység csiráit rejti, melyek biztosítják a jövőjét, Dezsőt és kíséretét. A nagygyűlés délután 4 órakor lesz a Tisza-szálló emeleti nagytermében. Ünnepies főmozzanata báró Bánffy Dezső beszéde lesz, amelyben ki fogja fejteni a párt programmját s nyilatkozni fog az első kerületi képviselőjelöltség elfogadása iránt. A szegedi új párt végrehajtó bizottsága szerdán este igen élénken látogatott gyűlést tartott, amelyen dr Balassa Ármin társelnök számolt be a meleg fogadtatásról, amelyben báró Bánffy Dezső a nála járt küldöttséget részesítette. Beszéde végén Oblath Lipótet, a szegedi közélet egyik leghasznosabb, érdemes tagját üdvözölte, akit — úgymond — őszinte politikai meggyőződése, puritán jelleme szólított a Bánffy-párt soraiba egy politikai hitelét vesztett, ingatag, elveit a személyek szerint cserélgető párt táborából, amely most szánalmas agóniában vergődik. Oblath meghatottan mondott köszönetet a fogadtatásért. Képviselőválasztás Szegeden. A szegedi szabadelvű párt küldöttsége csütörtökön járt Kiszomborban és felajánlotta Rónay Jenőnek a szegedi mandátumot. Rónay Jenő folyó hó 12-én délelőtt fél 11 órakor tartja meg Szegeden programmbeszédét. A választásra felveszi a küzdelmet a függettlenségi párt és az új párt is, amely e hó 8-án alakul meg Szegeden. A függetlenségi párt dr Becsey Károly szegedi ügyvédet, az új párt báró Bánffy Dezsőt kívánja felléptetni a szabadelvű párt jelöltje ellen. A választás e hó 24-én lesz. A miniszterelnök a kivándorlásról. A Kenyork Herald tudósítója beszélgetést folytatott gróf Tisza István miniszterelnökkel. A miniszterelnök a nevezett lap szerint a következőket mondotta: " Azt hiszem, az Egyesült Államok és Magyarország között felmerült félreértés kizárólag ama lépésekre vonatkozó téves értesüléseken alapul, melyeket azért teszünk, hogy megvédelmezzük a magyar kivándorlókat azoktól az ügynököktől, kik régóta büntetlenül folytatják üzelmeiket. A magyar bevándorlók ellen alkalmazott külön intézkedéseket kétségtelenül barátságtalan cselekedetnek fogjuk tekinteni. Azonban nem tartunk attól, hogy ilyen intézkedésekhez nyúljanak, mihelyest Washingtonban felvilágosítást nyernek a tényálladékról. Már néhány év óta kívánsága kormányunknak Amerikával szorosabb és közvetetten kereskedelmi összeköttetésbe lépni, mert azt hittük, hogy kereskedelmünket akadályozzák a szállítás magas költségei és annak hosszú ideje. Ezért különböző hajótársaságokkal léptünk érintkezésbe szerződés végett, de a Cunard Linet találtuk a legfogékonyabbnak terveink iránt. A kéthetenként beállítandó hajójárat módozatait tárgyalva, kijelentettük, hogy évenként mintegy 30.000 utas fogna közlekedni és utóbb késznek nyilatkoztunk 100 korona kárpótlást fizetni minden utasért, amennyiben a kivándorlók száma ezt az összeget el nem érné. Mivel azonban ezt a biztosítékot félremagyarázták, újra érintkezésbe léptünk a Cunard Line-nal és a végleges szerződésben ezt a pontot valószínűleg elejtjük és más biztosítókkal pótoljuk. A szerződés egyáltalában nem titkos, azonban, amennyiben pénzügyi záradékot tartalmazna, ahoz a törvényhozás beleegyezése szükséges. E körülmények között nem való a szerződés nyilvánosságra hozatala, mielőtt a képviselőház elé nem terjesztetik. Igen fontos ránk nézve a kivándorlókról való gondoskodás, de távol fekszik a magyar kormánytól a kivándorlás elősegítése, vagy kivándorlók toborzása. Ellenkezőleg, a kormány minden alkotmányos eszközt felhasznált a kivándorlás megakadályozására. Azonban modern államban kivándorlást megakadályozni nem lehet. Amit az állam megtehet, az csak a kivándorlóknak a kizsákmányolás ellen való lehetőség szerinti megvédelmezése. Azt hiszszük, hogy ezt a Cunard Line-nal kötött szerződéssel elértük, ami mind a két kormánynak csak előnyére válik. Lehetséges, hogy tévedtünk és a Cunard Linenak nem lesz 30.000 utasa. Őszintén kívánjuk, hogy így legyen. Nem bírunk Amerika millióival, de örömmel fizetnénk 100 koronát minden hazánkfiáért, ki szülőföldén marad. Legjobban szeretnék, ha egy sem hagyná el hazáját. Az országos ipartanács ülése. Az országos ipartanács május hó 24-én ülést tart, amelyen a vidéki városok üzleteinek vasárnapi munkaszünetét fogják tárgyalni. A vidéki városok ugyanis küldöttségileg arra kérték a kormányt, hogy a kereskedők vasárnap 10 óra helyett 12 óráig tarthassák nyitva üzleteiket. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter a vasárnapi munkaszünet tárgyára vonatkozó összes külföldi rendeleteket beszerezte s azt az ipartanács mjus hó 24-iki ülésének rendelkezésére bocsájtja. A horvát regnikoláris küldöttség. Zágráb? ból jelentik, hogy dr Egeredorfer, a horvát regnikoláris küldöttség előadója nyilatkozatot tesz közzémelyben néhány ottani lap ellenkező állításával szem ben kijelenti, hogy nem igaz, hogy a regnikoláris küldöttség vagy bámely tagja a tárgyalás valamely fázisában föladta volna az 1899. horvát nandumnak azt az álláspontját, hogy a Magyarország és Horvátország közötti elszámolás igazságos, törvényes alapra lesz helyezendő. Belpolitikai hírek. Báró Bánffy Dezső Szegeden. A szegedi új párt vasárnap tartja alakuló nagygyűlését, amelyen a párt vezére, báró Bánffy Dezső is megjelenik. Bánffy a vasárnap déli gyorsvonattal érkezik Szegedre. Kíséretében lesz az új párt országos intéző bizottságának számos előkelősége. A szegedi pártvezetőség fényes fogadtatásban részesíti báró Bánfi Politikai krónika. A közös miniszterek tanácskoztak ma a magyar miniszterekkel és az osztrák miniszterekkel a király elnöklése mellett és ezen a tanácskozáson megállapodtak a delegációk elé terjesztendő köözes költségvetési előirányzat dolgában. Mielőtt ma a konferencia megkezdődött volna, még akadtak olyanok, akik a szemfényvesztést folytatni igyekeztek s a kormányhoz közelállók így beszéltek a jövendőről: „Ha a miniszterek megegyeznek, akkor megállapítják a delegációk összehívásának idejét.“ Ez a ha most már nem csak felesleges, hanem komikus is volt, miután a beavatottak tudták, hogy ezúttal csakis a tételek beosztásáról van szó és hogy a miniszterek előterjesztései teljesen megegyeznek a király kívánságaival. Mindamellett, hogy rendkívüli eseményekre nem számítottak, a politikusok mégis fontosnak tartották a mai napot és figyelemmel kísérték, hogy mi történik. A nagy kíváncsiság is hiábavaló volt. Nem történt egyéb, mint az ismeretes sablonnak az ismétlése, mely minden esztendőben lejátszódik, valahányszor a delegációk elé terjesztendő anyagot előkészítik. Az eddigiektől azonban eltérő a mostani annyiban, hogy a hadügyi és tengerészeti kiadások oly nagymérvű emelésére tesznek előterjesztést, ami nő különösen Magyarország teherviselői képessége szempontjából egyszerűen az ország biztos anyagi romlását jelenti. Ez ellen pedig nincs se doktor, se patika. A delegációk in sablon szerint dolgoznak és a költségvetést több vagy kevesebb vitatkozás után époly biztosan meg fogják szavazni, mint amily bizonyos volt az, hogy a miniszterek megegyeznek egymással a költségek megállapítására nézve. A delegációk határozatai királyi szentesítéssel kerülnek a parlament elé s bár, vitathatók a költségvetés tárgyalása során is, a pénzt már akkor kiutalványozzák és kifizetik, még ha ex-lex állapot következne is be, amint ezt a legutóbbi példa is bizonyította, amikor a közös kiadásokra szükséges összegeket minden gondolkozás nélkül kiutalványozták azzal az indokolással, hogy katonaságra okvetlen szükség van. A tanácskozások külsőségeiről érdemes feljegyezni, hogy ma reggel tíz órakor az „előkelő idegen“ meglátogatta az „erőskezű benszülöttet.“ Tudniillik Körber osztrák miniszterelnök felkereste gróf Tisza István magyar miniszterelnököt. A látogatás azonban nem magánjellegű volt. Egyszerűen azt jelentették, hogy mindegyiknek sikerült a maga kormányának tagjaival megegyezni a kívánságok mily mértékben való teljesítésére nézve. Tulajdonképen tehát magyar részről Lukács László pénzügyminiszter, osztrák részről Bőhm Bawerk pénzügyminiszter megpuhításáról referáltak egymásnak a miniszterelnökök, ami nem zárja ki azt, hogy eképen gondolkoztak kölcsönösen . — Hogy a kakas csípje meg, hát még most sem sikerült ezt a figurát megbuktatni! Gróf Goluchowski, a külügyminiszter, az összes európai államok legelegánsabb külügyminisztere, már a mai tanácskozáson bemutatta akülügyi expozét, aztán meglátogatta a nagy számban lévő magyar mágnás ismerősei közül a neki legkedvesebbeket, a gróf Andrássycsaládokat. Mi van az expozéban ? Ezt azokból a félhivatalos közleményekből, amelyekkel az egyes események felmerülésekor a sajtót elárasztották, meg lehetne állapítani anélkül, hogy a tanácskozás tartalmáról bármit is tudnánk. A mintában egy-két sor talán kitöltetlen marad az orosz-japán háború vonatkozásainak megállapítására. A kereskedelmi szerződések dolgában újabb momentum nem merülhet fel addig az ideig, amíg az expozé előterjesztésére kerül . 1 .........................— ..... .. . . —