Pesti Hírlap, 1904. augusztus (26. évfolyam, 212-240. szám)
1904-08-20 / 230. szám
10____________________________________ PESTI HÍRLAP 1904. augusztus 20., szombat. — (Dr Légrády Imre), lapunk felelős szerkesztője, hosszabb külföldi útra indult. — (A király születésnapja Sarajevóban.) Sarajevóból írják lapunknak: Az idegedből ideszakadt embert valósággal meglepi az a pompa, az a fény, amelylyel itt a király születésnapját ünnepelik. 17-én este az egész város fényesen ki volt világítva, még a legkopottabb, legrozogább török ház ablakában is ott pislogott legalább egy-két szerény mécses. A hivatalos és katonai épületek díszítésével és kivilágításával pedig valóságos fényűzést fejtettek ki. A házak kivétel nélkül fel vannak lobogózva bosnyák, horvát, szerb és osztrák színekkel végzest, a magyar trikolór azonban csak a kormányzósági és még néhány középületen volt látható. Este zenés takarodó volt. Csütörtökön délelőtt a különböző felekezetek templomaiban ünnepi istentiszteleteket tartottak, a kormányzó, a köztisztviselők, meg a katonaság képviselői és a város egyéb notabilitásai részvételével. Délben a kormányzó nagy ebédet adott. Az embert akaratlanul gondolkodóba ejti ez a túlhajtott, mondvacsinált loyalizmus, mert bizony a hétköznapi emberek, a lakosság zöme nincsen annyira elragadtatva a „sáab“ uralomtól. A nagyhorvát eszméknek valóságos melegágya van itt. (Katonák felebbvalóik ellen.) Kassai tudósítónk írja : Kern mindennapi dolog történt csütörtökön Kassán. Schweizer vezérőrnagy dandárszemlét tartott a Kassán állomásozó csapatok fölött és végül azt a szokásos formaszerű felhívást intézte a katonákhoz, hogy akinek valami panasza van, adja elő bátran, mert igazságosan fogják elintézni és nem lesz érte bántódása. Ezt a felszólítást ugyanis azért szokták a csapatokhoz intézni, mert a legénység a rendes fórumon nem igen mer előhozakodni jogos panaszaival, mert jól tudja, hogy a feljelentő, kivált ha alárendelt, még akkor is súlyosabb büntetést kap a panaszért, ha igaza van. A dandárnok felszólításának azonban a legritkább esetben van foganatja, mert a gyanakodó babák nem igen merik követni, úgy hogy ez a dicséretes intézkedés merő formasággá csökkent és nincs is talán rá példa, hogy valaha használták volna. Csütörtökön, azonban a felszólítás után általános meglepetésre kivált a 34-es ezred soraiból egy csomóó magyar baka és élő szóval elpanaszolta azt a sok méltatlanságot és keserűséget, ami a szívüket nyomja, hogy Löbl hadnagy és Petra őrmester veri őket és brutális elviselhetetlen bánásmóddal kínozzák az alantasaikat stb. Schweizer dandárnok vezérőrnagy a szokatlan panaszt tudomásul vette és az eljárást megindította Lobi hadnagy és Petra őrmester ellen. (Földrajzi kongresszus Amerikában) Az idén Amerikában tartják a VHS nemzetközi földrajzi kongresszust, amelyen a magyar kormány képviseletében dr Erődi Béla főigazgató ve részt. Erődi az interparlamentáris csoportjele hó 12-én indult el Fiuméból. A kongreszszust szeptember 8 án Washingtonban nyitják meg, ott 5 napon át ülésezik s azután Filadelfiában, Newyorkban, a Niagara vízeséseknél, Chicagóban és St.Louisban fog ütéseket tartani. Az utolsó ütés szeptember 22-én lesz. A Kongresszus tagjai több kirándulásban vesznek részt. Egy részük meglátogatja Mexikót is. Dr Erődi Béla megbízást kapott a magyar kormánytól, hogy a következő évben megtartandó nemzetközi földrajzi kongresszust Budapestre hívja meg. (Gyermekelőadás Bodajkon.) Szombaton, e hó 13-án, délután a bodajki Rózsalak nagytermében igen sikerült gyermekelőadás volt, mely alkalommal jótékony célra 18 korona jött össze, mely összegből nyolc korona a bodaki szegény gyermekeknek jutott, 10 korona pedig a szünidei gyermektelep javára, amelyet szerkesztőségünk részére továbbítás céljából megküldöttek. Az előadás rendezésén és sikerén elsősorban is kiemelendő Fuk Pali ügyes játéka és bűvészelőadása, továbbá szép sikert aratott még Funk Sándor és Erzsike, úgyszintén Schönberger Ilike, Frankfurter Flórika és Klem Mariska is sok tapsot arattak. (Újabb zsidóüldözések Oroszországban.) Pétervárról sürgönyzik, hogy Ostrovitzban tegnapelőtt a lakosság a zsidókat megtámadta. Több óra hosszan át tartott a zavargás és fosztogatás, melynek során több zsidót súlyosan elvertek ; összesen 22 zsidót sebesítettek meg, akik közül egy sebeibe már belehalt. (Szent István napja) A régi jó időkben, mikor a vasúton való Utazás még sokba került, Szent Istvánkor az úgynevezett ..kéjvonatokra szállították a fővárosba a vidékieket, akik az olcsóbb menettérti jegyek kiadása alkalmából szétnéztek Pesten. Akkortájt igen sok ember jött az ország fővárosába s az utcákon egész tisztán kivehető volt az idegenforgalom. Azóta a vasúti díjszabás nagy változáson ment keresztül s a vidékiek rendes jegyváltása mellett is olcsóbban jutottak a távolabbi helyekről, Budapestre, mint a kéjvonatok idején. De azóta Szent István napja is változáson ment keresztül, mert hát ez a nap ma nemzeti ünnep, amelyre a munkaszünetről szóló törvény is vonatkozik. Abban az időben, mikor Baross zónája beköszöntött s mikor Szent Istvánhoz semmi kedvezményes vasúti jegyet nem adtak, a főváros aug. 20-diki személyforgalma erősen megcsappant, amiért azután jajgattak is. így történt azután, hogy az olcsó menettérti jegyeket megint kiadni kezdték és kiadják ma is, aminél fogva az ide jövő idegenek száma újra fölszökött. Ám ha a vasút megtette is a magáét, azért Szent István napja a fővárosban az ő nagy jelentőségében nemcsak nem nyer, sőt inkább veszít. Az ünnepi körmenetet s a vallásos részt kivéve, Budapesten semmi sem történik, ami arra mutatna, hogy nemzeti ünnep van. A jámbor külföldi tűzoltó, aki itt kongresszusozik, egyáltalában mit sem lát a nemzeti ünnepből és nem is nyer tudomást róla, ha véletlenül meg nem mondják neki. És a vidéki közönség is csak annyiban érzi az ünnnepet, amennyiben otthon nem dolgozik és itt sétál. Látni nem igen lát semmit, az utcákon és a házakon kívül ahány űzite van, az mind zárva van s mi, az úgynevezett nagyvárosi forgalmat és élénkséget sem láthatja, mert nincs. A budapestiek kihúzódnak a zöldbe, ha ugyan nem nyaralóhelyeken tartózkodnak, így esik azután meg, hogy a nemzeti ünnepről harangozni halló, nagykőrösi atyafi a főváros utcáin való járókelésében majdnem hogy csak nagykőrösi atyafikat lát, de nemzeti ünnepet nem. A főváros hatósága, amely idegenforgalomról álmodik, a maga végtelen oktalanságában még a fülét sem mozdítja meg, hogy az idesereglőknek valamit nyújtson és hogy az ide jövők számát a későbbi esztendőkben megnöveszsze. És amily bambán viseli magát Budapest hatósága, olyaténképpen cselekszik a kormány is, amely pedig a bécsi urak kedvéért mindenkor hajlandó díszbe öltöztetni a várost. Egyesült erővel azt akarják az itt levő ezer és ezer vidékinek tudtára adni, hogy olyan nemzeti ünnepünk van, ahol nincs. Még azt sem teszik meg, hogy augusztus 23-dika alkalmával népünnepélyt rendezzenek, a Gellérthegyen pedig tűzijátékot produkáljanak, hogy ebben a kihalt és minden üzletet zárva tartó nagyvárosban valamit mégis látni lehessen. A Pesti Éirlap háza Szent István előestéjén, mint minden évben, fényesen ki volt világítva. A kivilágítás szombat és vasárnap este ismétlődik. (Egy magyar hittérítő halála.) A drezdai evang. kórházban szerdán délben meghalt egy ifju magyar diák, Mozsár János, kinek neve különösen evangélikus körökben széltében ismeretes. Ő volt. S az újabb korban az első magyar ifjú, aki a hitterjesztő pályára lépett. Az előtt is már több fővárosi protestáns egyletben tevékenykedett s a 18 éves ifjúnak költeményeit sűrűn közölték a protestáns egyházi lapok. A múlt évben az evang. egyetemes lelkészi értekezleten felszólalt és lelkes beszédet tartott a misszió érdekében, mire Gyurácz Ferenc püspök beszéde után a magyar misszió-szövetség Lipcsébe küldte tanulmányokra, de itt megbetegedett s Drezdában sokáig betegen feküdt; érdekesen nyilvánult ekkor a drezdai előkelő társaság részvéte a magyar diák iránt, amennyiben betegségéről értesülve, sokan keresték fel és virágokkal kedveskedtek neki,temetésén, mely szombaton lesz, sok magyarországi, lipcsei és drezdai egylet képviseltetni fogja magát. (Vinar.) Csütörtökön este, úgy látszik a tenger felől száguldott végig az országon az orkán. Legalább erre vall az, hogy Budapesttel egyidejűleg Fiuméban is irtózatos orkán dühöngött csütörtökön este 7 órától kezdve, mely egész éjjel dühöngött. A vihar kitörésekor az evezős-egyesület több csónakja kint volt a tengeren, melyek csak nagy nehezen tudtak megmenekülni. Egy csónak négy utasát a Ferenc József hadihajó legénysége mentette meg, Szá-János halászbárka elpusztult a tengeren. — (A Pesti Hírlap millenniumi alapjából) ez év folyamán három, 60—60 koronából álló jutalomdíjat tűztünk ki olyan tanítók részére, akik nemzetiséglakta vidéken a magyar nyelv terjesztése és a nemzeti érzés fejlesztése tekintetében eredményt tudnak felmutatni, bizonyságot téve arról, hogy nemcsak a tanításban, de a hazafiasságban is elől járnak. A Pesti Hírlap pályázati felhívása következtében a dicséretesen működő tanítók közül többen jelentkeztek s a tanfelügyelőségek és az iskolai gondnokságok is többeket ajánlottak, kétségtelenné téve, hogy Magyarországban nagyra rúg ama tanítók száma, akik nagy elfoglaltságuk mellett hazafias missziót is teljesítenek s minden magyar elismerésére méltók. A beküldött kérvények egytől-egyig amellett szóltak, hogy a jelentkező tanítók teljesen rászolgáltak a kitűzött jutalomdijra és hogy mindegyik megérdemelné az anyagi elismerást Így hát igen nehéz feladat volt a sok közül hármat kiválasztani s a dij kiosztása tekintetében megállapodásra jutni. A Pesti Hirlap szerkesztősége végre is abban állapodott meg, hogy a 60—60 koronából álló díjat Réti Miklós középesi (Bihar megye) állami iskolai tanító, Garay Gerő pineódi (Bács-Bodrogra.) ág. ev. tanító és Unger Károly govasdiai (Hunyad megye) állami elemi iskolai tanítónak ada. A jutalomösszeget ennek a három tanitónak szerkesztőségünk a mai napon már el is küldötte s igen valószínű, hogy Szent István napján mindannyian megkapják, bizonyára hálásan gondolva a Pesti Hónap olvasóközönségére, amely a millenniumi alapot összeadta. Elmondása után a jutamdíjak kiosztásának, millenniumi alapunkról is beszámolunk, kérve a közönséget, hogy ezt az igazán hazafias célra szolgáló alapot minél nagyobbra növelje. Millenniumi alapunk — amely a pesti magyar kereskedelmi bank lipótvárosi vókosztályában van elhelyezve — legutolsó kimutatásunk szerint 5106 korona 83 fillérből állt. Ez összeg kamatai 178 korona 76 fillérre rúgtak s igy a tőke a kamatokkal együtt 5281 korona és 59 fillér volt. Miután, ebből most 180 koronát kiosztottunk, millenniumi alapunk ma 5181 korona 511 fillér. (Kitüntetések.) A király a hivatalos lap közlése szerint a közrend és közbiztonság terén kifejtett buzgó szolgálataik elismeréséül, dr Boda Dezső és Krecsányi Kálmán Budapest székesfővárosi államrendőrségi kerületi kapitányoknak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Schmidt Ede rendőr-felügyelőnek pedig a koronás arany érdemkeresztét adományozta. A kitüntetés a rendőrségen nagy örömet keltett. Boda Dezső a rendőrség közigazgatási osztályának a vezetője. Ennek az osztálynak a működése még sohasem volt oly mintaszerű, mint Boda vezetése alatt, aki nagy tudással, buzgalommal és intelligenciával, végzi nagyfontosságú teendőit. Boda 1863-ban született a vasmegyei Vonyokon. A doktorátust a budapesti egyetemen szerezte, 1884-ben került a rendőrséghez. Kitüntetése alkalmával a közigazgatási osztály tisztviselői testületileg tisztelegtek nála. Markovics Ince kapitány meleg szavakban üdvözölte Bodát, aki meghatottan mondott köszönetet. Krecsányi Kálmán detektívfőnök súlyos felelősséggel járó fontos hivatalát a legnagyobb megelégedésre tölti be. A rendőrségnél kifejtett működéséhez a sikerek egész láncolata fűződik. Ő adta ki az első rendeletgyűjteményt, amelylyel elévülhetetlen szolgálatot tett a rendőrségnek. Mint detektívfőnök saját külön rendszerével vigyáz a közbiztonságra és üldözi a gonosztevőket. Krecsányi Budapesten született 1856-ban. Tanulmányait is itt végezte, 1885-ben került a rendőrséghez. A detektiv-testület kitüntetése alkalmából Demjén Benő detektivfelügyelő vezetése alatt tisztelgett nála. Az ő kitüntetése buzdítólag hat az egész testületre, amely szeretettel és buzgalommal követi szeretett főnökét. Krecsányi köszönetet mondott az üdvözlésért és kérte továbbra is a testület pártfogását. A harmadik kitüntetett, Schmidt Ede felügyelő, a végrehajtó rendőrség kebelében ért el sikereket. Kitüntetése alkalmából tömegesen gratuláltak neki. (Házasság.) Malmarits István eljegyezte Gerőcs Margitka kisasszonyt Budapesten. Winternitz Dezső e hó 28-án, vasárnap, tartja esküvőjét Geiszt Hermin kisasszonynyal a győr-ujvárosi izr. templomban. Grünwald Miksa fővárosi sütőmester eljegyezte Goldstein Jakab érsekújvári ékszerész leányát, Laurát. Klein Irénkót Zalaegerszegen eljegyezte Ábrányi Gyula Újvidékről. Strauss Dezső úr Sárbogárdié feljegyezte Weiss Fülöp székesfehérvári kereskedő leányát, Irénkét.